A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET..."

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS 7 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 7 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 8 A.III ESEMÉNYEK 10 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 10 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 10 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 10 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 11 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 11 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 13 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 13 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 13 B.III KOCKÁZAT 14 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 14 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 15 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 15 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 17 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 17 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 18 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 18 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 20 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 21 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 21 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 21 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 23 ÖSSZEFOGLALÁS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

2 BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a Teljesítmény mutatók programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosításának és az erőmű illetve a személyzet biztonsági teljesítményének mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók összessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a években kialakított és ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje ben 67 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), nem elfogadható tartomány (piros). 100 Kiváló tartomány 80 SC-stratégiai cél Működési tartomány 50 ÉC-éves cél Figyelmeztető tartomány 20 NE-nem elfogadható érték 0 A mutatók besorolása különböző tartományokba a pontértékük alapján: Nem elfogadható tartomány A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén a nem elfogadható érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató nem elfogadható (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak évi éves értékeit mutatja be a oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legrosszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. Jelen kiadvány szövege elektronikus formában elérhető a paksi atomerőmű internetes honlapján. 2

3 A WANO MUTATÓK A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros függésben van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A 7 év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont két mutató kivételével nem a számtani átlag, hanem a medián érték az összevetés jellemzője. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi átlagblokk a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik. W.1 Rendelkezésre állás A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állása 2003-ban a 2. blokki üzemzavar miatt jelentősen a világátlag alá esett. A évi mélypont után a mutató folyamatosan javult és 2005-ben már megközelítette az üzemzavar előtti szintet. A évi néhány százalékos visszaesés után aminek az oka az volt, hogy 2006 végén a sérült üzemanyag 2/1 aknából történő eltávolítása idejére a 2. blokk leállításra került ban a mutató már újra meghaladta a WANO középértéket, 2009-ben pedig gyakorlatilag megegyezett vele. W.2 Nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. A évi ugrásszerű növekedés oka a 2. blokki súlyos üzemzavar miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesés volt. A 2. blokk évi sikeres viszszaindítása javulást eredményezett a mutatóban, 2005-ben pedig már gyakorlatilag sikerült visszatérni az üzemzavar előtti évek szintjére, a év pedig további javulást hozott. A évek magasabb értékének oka elsősorban a főjavítások csúszása a tervezetthez képest. W.3 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya. 3

4 A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású ZÜHR (TH), az üzemzavari tápvízrendszer (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat között a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak ban a kényszer kiesések mértéke a turbinák csappantyúinak javítása illetve az 1. blokki impulzuscső törés miatti blokkleállás következtében meghaladta a WANO medián értékét ben újra alacsony maradt a kényszerkiesések mértéke. A TH rendszer rendelkezésre állása 2009-ben is jobb volt a PWR típusú blokkokra számolt középértéknél. W kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A mutató évi értéke megfelelőnek értékelhető. Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0, ezért a grafikonon a számtani átlagok láthatók ben nem történt a mutató képzésénél figyelembe veendő reaktorvédelmi működés Pakson. W.5 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása Ennél a mutatónál a paksi érték között rosszabb volt a WANO középértéknél, 2009-ben kevesebb üzemképtelenség fordult elő a QD rendszer esetén, így a mutató jelentőset javult. 4

5 W.6 Üzemanyag megbízhatóság Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód- 134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, illetve egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag inhermetikusság (tömörtelenség) mértékének kifejezésére. A mutató értékét az évek többségében sikerül a WANO PWR középérték alatt tartani. Az elszenvedett dózisok döntő hányada a blokkok főjavításához kötődik. W.8 Vegyészeti index A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket. Az üzemanyag kazetták között minden blokkon gyakorlatilag folyamatosan tömörek voltak, hiszen az értékek mindegyike nagyságrendekkel a WANO által ajánlott 19 Bq/g határérték alatt volt. Az 1-3. blokki üzemanyag kazetták 2008-ban is tömörek voltak, a 4. blokki érték viszont a főjavítás után jelezte, hogy az aktív zónába az átrakás során valószínűleg néhány tömörtelen fűtőelem került be. A tömörtelenség mértéke nem érte el a blokk soron kívüli leállítását előíró mértéket. A tömörtelen kazetta a évi főjavítás során eltávolításra került a zónából. W.7 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. A WANO vegyészeti index értéke harmadik éve haladja meg a hosszú éveken át tapasztalt 1.0 értéket harmadik negyedéve óta a 3. és 4. blokkokon a tápvízben a vas koncentrációja nagyobb a WANO vonatkozó határértékénél. Az eltérés 2008-ban nőtt, 2009-ben pedig csökkent. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot indítottak. W.9 Munkabaleseti mutató A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. Információt nyújt az erőműben dolgozó személyzet munkavédelmének hatékonyságáról. A WANO középérték gyakorlatilag folyamatosan csökkenő trendet mutat. A Paksi Atomerőmű mutatója között 1 körüli értéken szóródott. A kiemelt figyelem és a megtett javító intézkedések 2004-ben eredményre vezettek, sikerült a mutatót 5

6 A.I.1.3 Belső okok miatt bekövetkezett tervezett leállák A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói jelentősen 1 alá szorítani ben további javulás következett be, az eltérés a WANO középértéktől még így is nagyon jelentős. A mutató éves értéke 2009-ben blokkonként: 89.9%, 90.8%, 79.9%, 87.9%, a blokkok névleges teljesítményével súlyozott erőműves átlag pedig 87.24%. W.10 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.9 mutatóval évi paksi értéke 1.83, míg a WANO középérték A.I.1.2 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO nem tervezett termelés kiesések mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. W.11 Hálózati okok miatt bekövetkezett termelés kiesések aránya Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki ben Pakson nem volt ilyen jellegű termelés kiesés, míg a WANO számtani átlaga 0.12%. A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER A mutató értéke 2009-ben blokkonként: 1.5%, 1.0%, 1.6%, 2.0%, a blokkok névleges teljesítményével súlyozott erőműves átlag pedig 1.53%. A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I Üzemeltetés 2009-ben a tervezetthez képest nagyobb termelés kiesés elsősorban az 1., 3. és 4. blokki főjavítások csúszásának következménye. A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma A.I.1 Nem tervezett kiesések A.I.1.1 Rendelkezésre állás (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma mindössze 11, a blokkok közötti megoszlása: 4; 1; 2; 4. 6

7 A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A évi értéke 93.26%. A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül. A mutató évi értéke 18.11%, ami javításra szorul. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A karbantartás irányítását is támogató PassPort (2009-től már AS6) rendszerre való átállás miatt 2007-ben négy új mutató került bevezetésre a BMRbe a karbantartási terület értékelésére. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján a mutatókat szövegesen értékeljük, a trend grafikonok bemutatására a kevés adat miatt - nem kerül sor. A.II.1.1 Főjavítási hatékonyság A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett MUT feladatok számának arányát tükrözi. A mutató értéke értelemszerűen blokkonként képződik, értékei 2009-ben rendre: 99.73%, 99.89%, 99.39%, 99.24%, az erőműre pedig 99.55%. A mutató trendje 2005 előtt kedvezőtlen volt ben a nagyobb számban elvégzett szuperkontroll vizsgálat mellett is sikerült a romlást megállítani, 2006-tól kezdődően pedig tartósan 2% alatt tartani. A sikertelen vizsgálatok többségének az oka a nyomáspróbák során előforduló tömörtelenség és a kritériumot meghaladó áteresztés. A.II.2 Anyagminőség A.II.2.1 Szekunderköri vízkémiai mutató A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, de értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el az utolsó négy év átlagát. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A évi értéke 89.96%. 7

8 A szekunderköri vízkémiai mutató 2008-ban jelentősen eltért a két kiépítés között. A 2. kiépítésen a mutatók emelkedésének oka mindkét blokkon a tápvízben lévő diszperz korrózió termékek (főleg a vas) koncentrációjának az emelkedése. A probléma okának feltárására és megszüntetésére a műszaki szervezetek többéves intézkedési tervet dolgoztak ki. A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembe vételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította az egyes igénybevételi ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett élettartamára. A mutató az igénybevételekhez tartozó ciklusszámok tényleges és a 30 évre tervezett fogyási ütemének viszonyát fejezi ki. Fontos megjegyezni, hogy 2006-tól a korábbi 30 éves tervezett élettartamhoz képest már 50 éves üzemeltetési időszak figyelembe vételével kerül kiszámításra a mutató értéke. A mutató kedvezőtlen értékét az 1. kiépítésen az okozza, hogy magas a fővízköri hurkok 137 bar-os tömörségpróbájának a száma. Az üzemidő hosszabbítási törekvésekkel összhangban, folyamatban vannak azok a szilárdsági számítások, amelyek megalapozzák a blokkok 30 éven túli üzemeltetésének lehetőségét a berendezések kisciklusú kifáradásának szempontjából. A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra számított normál fogyási ütemhez. A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához. A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll. Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja. 8

9 A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál. A.II.3.2 A primerkör tömörtelensége A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatóság mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. Primerköri tömörtelenség 2009-ben 1 esetben került regisztrálásra. A mintegy 1 m 3 /h mértékű primerköri tömörtelenség az 1. blokkon alakult ki a hermetikus téren belül, a 10TE02 vezetékhez csatlakozó 10XQ140 impulzuscső hegesztési varratánál. A tömörtelenség elhárításához a blokkot le kellett állítani. Az eseménynek kiemeli a jelentőségét az a tény, hogy egy évvel korábban az 1. blokkon szintén bekövetkezett egy kifolyásgátló-repedés. A mutató évi értéke az 1-3. blokkok esetén az üzemanyag kazetták tömörségéről tanúskodik. A 4. blokk évi főjavítása után megemelkedtek a primerköri hőhordozóban a hasadási termékek koncentrációi. Megállapításra került, hogy három frissen bekerült inhermetikus fűtőelem pálca valószínűsíthető az aktív zónában. A MÜSZ-ben előírt jód izotópok koncentrációi nem érték el az azonnali blokkleállítást igénylő értékeket, a tömörtelen fűtőelemek a évi főjavítás során eltávolításra kerültek. A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2009-ben is. 9

10 A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma Az NBSz 8.3 pontja szerint az atomerőműnek a blokkon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója. A belső kivizsgálások száma között gyakorlatilag nem változott, 2007-ben viszont jelentősen csökkent, ez a csökkenés 2009-ben is folytatódott. A.III.2.2 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma A.III.2.3 Hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Ez a mutató azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el. A jelentésköteles események száma a 2005 előtti időszakban 50 körüli értéken volt, között pedig 40 alá csökkent ban újabb csökkenés következett be. A évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke, a évi érték pedig az eddigi második legalacsonyabb szám. A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. A mutató értéke 2009-ben tovább csökkent az előző évekhez képest. B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I Biztonsági rendszerek és berendezések A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések. 10

11 B.I.1 Működések B.I.1.1 Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken ben újra sikerült ÜV-1 működés nélkül üzemeltetni a blokkokat. B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2009-ben sem történt. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma 2009-ben egy esetben történt a reaktor kritikus állapota mellett ÜV-3 működés, amely emberi hiba miatt következett be. B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk éles indítására 2009-ben sem volt szükség. B.I.2 Rendelkezésre állás B.I.2.1 A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is ben két esetben kellett működésbe lépnie a biztonsági villamos betáplálási rendszernek. A működés közvetlen oka mindkét esetben téves emberi beavatkozás volt, de a téves működtetés nem rontotta a blokkok biztonsági állapotát, az eseményeknek nem volt a biztonságra negatív hatása ben az üzemképtelenségek száma összesen 40 volt, amely érték kisebb az előző évinél. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR - 2, kisnyomású ZÜHR - 3, sprinkler rendszer - 2, üzemzavari tápvíz és lehűtő rendszer - 8, dízelgenerátor 25. A mutatónál továbbra is a QD rendszer üzemképtelenségeinek száma a meghatározó. 11

12 B.I.2.3 Biztonsági rendszerek próbák során felfedezett üzemképtelenségeinek aránya A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói B.I.2.2 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A TH, RR és QD rendszerek rendelkezésre állása mutató megegyezik WANO mutatók fejezetben lévő mutatókkal. A grafikonon valójában a rendelkezésre nem állás mértéke szerepel. B.I.2.4 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága 2009-ben 142 dízel indítás történt, mind sikeres minősítést kapott. A BMR-ben további két rendszer (kisnyomású ZÜHR - TJ és sprinkler - TQ) is részt vesz a mutató képzésében. A TJ rendszer mutatója 2009-ben elmaradt az elvárt szinttől, amit a 4. blokki 40TJ32D001 szivattyú reteszpróba során történt kiesése okozott. B.I.2.5 A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága A biztonsági rendszerek rendelkezésre állását alapvetően befolyásolják azok aktív elemei, a szivattyúk, amelyeknek szükség esetén indíthatóknak kell lenni. A biztonsági rendszerek szivattyúinak indítási megbízhatósága 2009-ben a TH, TJ, TQ rendszernél kiváló, az RR rendszernél jó volt. 12

13 B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. Mind a társasági jogosító vizsgák, mind pedig a hatósági jogosító vizsgák a sikeres jogosító vizsga időpontjától legfeljebb 3 évig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya A hatósági jogosító vizsgák letételére kötelezett munkaköröket az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság határozza meg, illetve jelöli ki. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 153 vizsgából 3 végződött sikertelenül. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra. A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli és karbantartó személyzet felkészültségére utal ben a 108 vizsgából 1 végződött sikertelen minősítéssel. B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban. A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. B.II.2 Balesetelhárítás B.II.2.1 Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma A évi balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során nem volt szükség azonnali javító intézkedés kidolgozására és végrehajtására. 13

14 B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható ben egy esetben fordult elő ismétlődő hiányosság, ami a gyakorlatok során a riasztással kapcsolatosan merült fel. B.II.2.3 Balesetelhárítási oktatáson résztvevők aránya 2008-ban megtört a korábbi évek csökkenő tendenciája, a év azonban ugrásszerű javulást hozott. A javulást a biztonsági rendszerek rendelkezésre állásának terén tapasztalt egyértelmű javulás, valamint az üzemeltetésben történő nagyobb odafigyelés váltotta ki. B.III.1.2 MÜSZ sértések száma MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn. A balesetelhárítási gyakorlatokon és oktatásokon résztvevők aránya 2009-ben 98.7% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket. B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a MÜSZ valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. A mutató trendje alapján látható, hogy a évi üzemzavar után meghozott jelentős számú intézkedés hatása ennél a mutatónál is kimutatható. A évek során becsúszott 1-1 MÜSZ sértés kivétel nélkül a blokkok valamilyen tranziens üzemállapotában következett be ban hosszú évek óta először sikerült elérni, hogy a mutató teljes mértékben megfeleljen a hatósági elvárásnak. Ezt az eredményt 2009-ben is sikerült megtartani. 14

15 B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. ennek feltételezésével (az esemény valószínűségének 1-re állításával) készült. A járulékos meghibásodások értékelésének figyelembe vételével az eseményhez tartozó feltételes zónakárosodási valószínűség értéke lett, ami a kockázatra gyakorolt hatása szempontjából nem elhanyagolható érték. B.III.3 Zónasérülési kockázat A zónasérülési kockázat négy mutatójának értékeiben csak kisebb változás történt az előző évi értékekhez képest. B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság (CDF) mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét ben három kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, ezekből a Primerköri tömörtelenség az 1. blokkon esemény járt jelentősebb kockázat növekedéssel. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokk közötti tapasztalható apróbb eltérések okozzák. A mutató értékében ben enyhe csökkenés tapasztalható, amely az adatfrissítés miatt következett be. A mutató további csökkentésére irányuló ésszerűen megvalósítható lehetőségek kimerültek. A blokkokon három kezdeti esemény jellegű üzemzavar történt 2009-ben. A fenti összegzett valószínűséget gyakorlatilag a Primerköri tömörtelenség az 1- es blokkon esemény egymagában adta. Az esemény során a 10TE02 vezetékre csatlakozó 10XQ140 dozimetriai mérés vezetékén elhelyezett kifolyás-gátló vezeték felőli varratánál fellépő tömörtelenség mintegy 0,6-0,8 t/h primerköri folyást okozott. A bekövetkezett kezdeti esemény a PSA kezdeti esemény lista alapján a ZÜHR működést nem kiváltó, pótvízrendszerrel kompenzálható kis primerköri folyás jelű kezdeti eseményéhez áll legközelebb, így az elemzés 15

16 B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) A főjavítás és üzemanyag átrakás alatt a CDF évi aktualizált értéke , amely érték mindegyik blokkra érvényes. Az átrakásra/főjavításra történő leállás során feltételezhető üzemzavari helyzetekből eredő éves zónasérülési valószínűség értéke években jelentősen csökkent különböző modell-módosítások és biztonságnövelő intézkedések hatására. A 2009-ben tapasztalt kismértékű növekedés annak tudható be, hogy a leállási PSA esetében is lehetőség van már a belső eredetű tűz és elárasztás hatásainak figyelembe vételére. Az ezekből a kezdeti eseményekből származó éves zónakárosodási valószínűség összesen , ez jelenik meg növekményként. A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható. B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. A 2009-ben tapasztalt csökkenés a megvalósult adatcsere hatása. 16

17 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I C.I.1 Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól C.I.1.1 Ideiglenes módosítások száma Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma A előtti évek kedvezőtlen értékei után ban nem volt szükség arra, hogy az erőmű a hatóságtól felmentést kérjen valamely MÜSZ előírás teljesítése alól, 2007-ben is mindössze egy alkalommal került sor erre ban három esetben, 2009-ben pedig hat esetben kellett felmentést kérni, de az indok egyik esetben sem az volt, hogy valamilyen műszaki probléma miatt nem lehetett betartani a MÜSZ vonatkozó korlátozását, a felmentésekre átalakítás, tesztelés és mérések elvégzése miatt volt szükség. C.I.1.3 Üzemviteli utasítások száma Az ideiglenes módosítások száma a 2003-as kiugró év után között az üzemzavar előtti átlagos szinten volt, 2008-ban újra kiugróan magas érték képződött ben a mutató a korábbi évek átlagos szintjére csökkent, mert sikerült az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani az ideiglenes módosítások okainak beazonosítására, megszüntetésük időbeni kezdeményezésére, és a megszüntetésükhöz szükséges feltételek biztosítására. Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. A mutató évi értéke jelentősen javult az előző évekhez képest. 17

18 C.I.2 Emberi tényező C.I.3 Sugárvédelmi program hatékonysága C.I.2.1 MÜSZ sértések száma C.I.2.2 Emberi hibával terhelt események aránya C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A korábbi Emberi hiba miatt bekövetkezett események száma helyett 2007-től az Emberi hibával terhelt események aránya mutató szerepel a rendszerben. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. A 2003-as és 2005-ös két érték figyelembe vétele nélkül növekvő trend rajzolódik ki. Ennek egyik oka, hogy csökkent a jelentésköteles események száma, így hasonló hibázási érték mellett növekedett az arány a teljes halmazon belül. C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya A korábbi évekkel ellentétben 2007-ben az OSSKI kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági filmdózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint (6 msv/hó) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás a PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg ben nem fordult elő kivizsgálandó eset. C.I.3.2 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés értéke. Az utasítások be nem tartásának aránya az emberi hibákban egy részhalmaza az emberi hiba miatt bekövetkezett eseményeknek. A mutató képzése ben változott ig az előírások megsértésével terhelt és az emberi hibával terhelt események hányadosa képezte a mutatót től a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányados a mutató értéke. A 2009-ben a megállapított emberi hibák egyötöde volt valamilyen előírás megsértése. A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági filmdozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható ben a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis személy * msv volt. Ebből a hatósági film-dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis 2368 személy * msv, a TLdózismérők kiértékelése alapján kapott kollektív dózis személy * msv, a neutronsugárzásból származó kollektív dózis 0 személy * msv, a feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból 18

19 számolt összes lekötött effektív dózis 0.55 személy * msv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0.92 személy * msv volt. A teljes kollektív dózisból a PA Zrt. munkavállalói 31%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 69%-kal részesedtek. Az előző évekhez hasonlóan 2009-ben is a kapott kollektív dózis meghatározó hányada a főjavítások időszakára esett. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hoszszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre előtt a légnemű és folyékony kibocsátások külön kerültek értékelésre. A jogszabályi környezet (új kibocsátás korlátozási rendszer bevezetése) változása miatt a mutató definíciója és képzése módosításra került ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2009-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2009-ben 181 nsv, ami nagyobb az előző évek többlet sugárterhelésénél. A növekedés alapvetően a meteorológiai paraméterek változásának köszönhető. Ez a 181 nsv sugárterhelés olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 40 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. C.I.3.5 Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata 2009-ben nem kellett helyiséget legalább egy kampány idejére magasabb kategóriába átminősíteni, csak a 9 forrópont növelte a mutató értékét. A lepárlások mennyisége 2006-ban jelentősen megnőtt, ami a 2. blokki sérült fűtőelemek jelenlétéből, és a fűtőelemekhez köthető műveletekből származott ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre, 2008-ban pedig tovább csökkent. 19

20 C.I.3.6 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az eltelt időszak alatt a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A évi menynyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett ban nem volt jelentősebb mennyiségű hulladékot okozó esemény illetve tervezett művelet, 2009-ben jelentős számú elnyelő kazetta cseréjére került sor, ami a nagyaktivitású kutakba került. C.I.4 Ipari biztonsági program hatékonysága C.I.4.1 Baleseti munkaidő kiesés aránya 2009-ben az előző évek átlagának megfelelő mennyiségű kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A mutató évi alacsony értéke azt jelzi, hogy nem történtek súlyos, hosszú munkaképtelenséget okozó munkabalesetek. A mutató trendje is kedvező. C.I nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma mutató (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. C.I.3.7 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét érte el 2009-ben, az 5 figyelembe vett munkabaleset közlekedés során következett be. A balesetek eloszlása azt mutatja, hogy az elmúlt években a balesetek 20

21 döntő hányada közlekedés során következett be, így ezen a területen lehetne további javulást elérni. C.II.1.1 C.II.1.2 A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések C.II.1.3 A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya Ez a mutató az erőműben lévő több ezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt ben megállt a tűzjelző központokra érkező téves tűzjelzések számának csökkenése. C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma A mutatót az NBSZ 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. A mutató képzése 2003-ban és 2005-ben is megváltozott, az eltérések abszolút száma helyett 2003-tól az egy auditra jutó eltérések átlagos száma, 2005-től az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma került bevezetésre ben javult a mutató értéke. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma 2009-ben a PA Zrt. területén nem történt NBSZ szerinti jelentésköteles tűzeset. C.II Javulásra törekvés C.II.1 Önértékelés Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra, szám szerint a 602 biztonsági ellenőrzés során 69 eltérés került jegyzőkönyvezésre. C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása C.II.2.1 Az ismétlődő események száma Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény 21

22 megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése Az érvényben lévő NBSz előírás alapján a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvét 30 napon belül kell benyújtani a nukleáris hatósághoz ben megállt a mutató csökkenése. A 2009-ben bekövetkezett ismétlődő események többségére az a jellemző, hogy a problémára már megszületett az intézkedés, de az még nem vagy csak részben került végrehajtásra, kivitelezésre (itt hosszabb időt igénylő műszaki átalakításokról, módosításokról van szó általában). C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe 2009-ben a 32 jelentésköteles esemény közül 6 kivizsgálás késett összesen 43 napot, így a mutató értéke jelentősen romlott. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató ben a 32 jelentésköteles esemény közül hat esetben fordult elő, hogy a kivizsgálás az előírt határidőnél később került lezárásra. A mutató trendjében jelentős ingadozás figyelhető meg. A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják ben a beérkezett több száz esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 95 esemény háromnegyede került hasznosításra. 22

23 C.II.3 Javító intézkedések hatékonysága C.II.3.1 Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése 2009-ben a kivizsgálások késésben levő javító intézkedéseinek részaránya 36.1% volt. Bár a 2009-es adat újabb javulást jelez, még mindig magas a mutató értéke ben a cégvezetés a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, ennek fenntartása megerősítheti a kedvező irányú változást. A mutató értéke az elmúlt évek átlagának felel meg. C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya A mutató évi értéke a kitűzött célrendszer kritériuma alapján kiváló minősítésű előtt a mutató folyamatosan problémás volt, a évi ideális érték nem bizonyult tartósnak, viszont a évi 27%-os érték megfelelő lenne hoszszú távon is. 23

24 ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2009-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2009-ben blokktól függően /év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. A 2009-es évet sikeres évként lehet értékelni a paksi atomerőmű történetében, hiszen a nukleáris biztonság abszolút elsődlegességének biztosítása mellett sikerült rekordszintű termelési eredményt elérni. Meggyőződésünk szerint az atomerőmű évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a évi felmérések szerint 70% fölötti értékű. Az üzemanyag tömörsége az 1-3. blokkokon folyamatosan biztosított volt. A 4. blokkon a főjavítás során azonosításra és eltávolításra került az előző évi főjavítás során az aktív zónába berakott tömörtelen fűtőelemeket tartalmazó szabályozó kazetta. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak második legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2009-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. A 2009-es év sugárvédelmi szempontból is kedvezőnek nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (16.1 msv) alacsony volt, bár a kollektív dózis értéke kis mértékben meghaladta az erőmű által éves célként kitűzött 2400 személy*msv értéket ben mindössze kettő olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások is jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2009-ben 0.22%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. 24

25 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A kiadványban előforduló rövidítések magyarázata: NAÜ WANO PWR OSART CDF ZÜHR KÜTSZ MÜSZ NBSZ MUT OSSKI AS6/PassPort ABOS BMB Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége nyomottvizes reaktor az üzemeltetés biztonságát vizsgáló csoport zónakárosodási gyakoriság aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyú Műszaki Üzemeltetési Szabályzat Nukleáris Biztonságtechnikai Szabályzat munkautasítás Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának szoftver eszköze, amely tartalmazza a munkairányítási rendszert is atomerőművi berendezések biztonsági osztályba sorolása Biztonsági és Minőségirányítási Bizottság 25

26 26

27 27

28 28

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok. Volent Gábor biztonsági igazgató

Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok. Volent Gábor biztonsági igazgató Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok Volent Gábor biztonsági igazgató Balatonalmádi, 2012. március 22-23. 1 Tények a paksi atomerőműről. Korszerűsítések eredményeképpen

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LXII. évfolyam

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti

Részletesebben

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 1 6.1. Radiológiai

Részletesebben

89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20. 1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,

Részletesebben

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZÕ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 218-5555 Fax.: 218-5585, 216-6815 Paksi Atomerőmű 1-4. blokk A Paksi

Részletesebben

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet

Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fukusima: mi történt és mi várható? Kulacsy Katalin MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet Áldozatok és áldozatkészek A cunami tízezerszám szedett áldozatokat. 185 000 kitelepített él tábori körülmények között.

Részletesebben

Primerköri főberendezések időszakos roncsolásmentes anyagvizsgálata - Tájékoztató a szerződés módosításáról

Primerköri főberendezések időszakos roncsolásmentes anyagvizsgálata - Tájékoztató a szerződés módosításáról Primerköri főberendezések időszakos roncsolásmentes anyagvizsgálata - Tájékoztató a szerződés módosításáról Közbeszerzési Értesítő száma: None/None Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény

Részletesebben

1. tétel. 2. tétel - 2 -

1. tétel. 2. tétel - 2 - 1. tétel a) - Ismertesse a csúszó paraméteres leállás szükségességének okát, előkészületeit és a leállás menetét! Hol nem lehet alkalmazni a csúszó paraméteres leállítási vagy indítási módszert? - Milyen

Részletesebben

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit!

A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit! 1. A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit! Kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatása. Mutassa be a kommunális

Részletesebben

J/6755. számú jelentés

J/6755. számú jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/6755. számú jelentés AZ ATOMENERGIA 2007. ÉVI HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁRÓL Előadó: Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Budapest, 2008. november

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások 2006.02.20. Meghatározások 2006.02.20. MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás Aktivitás-koncentráció Atomerőmű Baleset Baleset elhárítás Baleseti sugárterhelés Beavatkozás Beavatkozási szint Belső sugárterhelés Besugárzás Biztonsági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB

Részletesebben

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által egyes kiemelt és meghatározott feladatokról Készítette: Vegyiprop Vegyipari Propaganda Központ Kft. Írta: Dr. Váró György Spiegel

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2012-067-5 vasúti baleset Budapest, Nagykőrösi út 2012. február 1. 3-as viszonylatú villamos

ZÁRÓJELENTÉS. 2012-067-5 vasúti baleset Budapest, Nagykőrösi út 2012. február 1. 3-as viszonylatú villamos ZÁRÓJELENTÉS 2012-067-5 vasúti baleset Budapest, Nagykőrösi út 2012. február 1. 3-as viszonylatú villamos A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 5

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 3 A.I ÜZEMELTETÉS 3 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 3 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 3 A.II.1 KARBANTARTÁS 3 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 4 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA

Részletesebben

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Csernobil: tények és tévhitek

Csernobil: tények és tévhitek Csernobil: tények és tévhitek Dr. Pázmándi Tamás KFKI AEKI Dr. Aszódi Attila BME NTI pazmandi@sunserv.kfki.hu Miskolc, 2006. november 22. RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag

Részletesebben

irányítószám: 7621 Telefon: +36 72514802

irányítószám: 7621 Telefon: +36 72514802 1 4. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 123. -a szerinti, szabadon kialakított eljárás alkalmazása

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához

VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál

Részletesebben

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Paksi Atomerőmű Zrt. 1-4. blokk CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Paks, 2011. augusztus 15. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 5 1. A TELEPHELY ÉS AZ ERŐMŰ LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI... 8 1.1

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL

GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL IX. Évfolyam 1. szám - 2014. január Solymosi József - Solymosi Máté solymosi.jozsef@uni-nke.hu - mate.solymosi@somos.hu GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL Absztrakt Az Atomreaktorok biztonsága

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK. I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1.

AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK. I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1. AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1. ) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt,

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következő címre kell benyújtani:

Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következő címre kell benyújtani: EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxembourg Fax: (352) 29 29 42 670 E-mail: mp-ojs@opoce.cec.eu.int Információ és on-line formanyomtatványok:

Részletesebben

A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS KEZELÉS SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS KEZELÉS SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Körmendi Krisztina Protan ZRt. kormendi@dcs.vein.hu Solymosi József Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi tanár solymosi.jozsef@zmne.hu A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS

Részletesebben

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól J E L E N T É S a munkavédelmi hatóság 2014. I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól Bevezetés A munkavédelmi hatóság 2014. évi ellenőrző tevékenységét a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 36. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Csepreg Város Önkormányzat képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről (előterjesztés)

Csepreg Város Önkormányzat képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről (előterjesztés) Csepreg Város Önkormányzat képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről (előterjesztés) A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

Részletesebben

Tűzvédelmi műszaki leírás

Tűzvédelmi műszaki leírás KA-TML-39/2015 1 Tűzvédelmi műszaki leírás Tárgy: a 6600 Szentes, Csongrádi út 2. hrsz: 7934/1 alatti ingatlanon meglévő épület átalakításával és bővítésével kialakítandó Labdarúgó Klubház építési engedély

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI

A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI TALÁN NEM TÚLZÁS AZ A MEGÁLLAPÍTÁS, HOGY A LEGUTÓBBI KÉT ÉVTIZED SORÁN A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER EGYIK LEGNAGYOBB ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB TERMELÔJE, AZ ÉVEK ÁTLAGÁBAN

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I.

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. 1 A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. FEJEZET...5 A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE...5 II. FEJEZET...5

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben

Részletesebben

Bevezetés. Személygépjárművek. Fedélzeti elektromos rendszer. Hagyományos 12V-os rendszerek

Bevezetés. Személygépjárművek. Fedélzeti elektromos rendszer. Hagyományos 12V-os rendszerek Bevezetés Napjainkban az egyik legfontosabb iparág a járműipar, mely biztos alapot teremt a mobilitás, az emberek és tárgyak egyszerű mozgatása, szállítása számára. A járműipart több részre oszthatjuk

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE 9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői

Részletesebben

15 hónapos üzemeltetési ciklus

15 hónapos üzemeltetési ciklus 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése a Paksi Atomerőmű 1-4 blokkján közérthető összefoglaló TARTALOM Bevezetés 4 A Paksi Atomerőmű nemzetgazdasági szerepe 5 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiája

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,

Részletesebben

Csernobil 28 évvel később Örök tanulság

Csernobil 28 évvel később Örök tanulság Örök tanulság 1986-ban a Szovjetunióban atomcsapásra készülődtek. Nem tudták, hogy épp akkor élik át. A Greenpeace határozottan elutasítja az atomenergia polgári, elektromos energia termelésére történő

Részletesebben

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai

Részletesebben

Bicske-Dorog 132 kv-os távvezeték építése - Eljárást megindító felhívás

Bicske-Dorog 132 kv-os távvezeték építése - Eljárást megindító felhívás Bicske-Dorog 132 kv-os távvezeték építése - Eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/153 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás

Részletesebben

Összefoglaló jelentés

Összefoglaló jelentés MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Összefoglaló jelentés a faipari tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról (2015. május 11. június 30.) Összeállította: Földházi Ákos Nédó Ferenc 2 I. A vizsgálat elrendelésének

Részletesebben

c) A 954 jelű Baleseti eredetű gyógytorna szervezésére és finanszírozására szóló kiegészítő biztosításának különös feltételei

c) A 954 jelű Baleseti eredetű gyógytorna szervezésére és finanszírozására szóló kiegészítő biztosításának különös feltételei Az NN Biztosító Zrt. 954 jelű Baleseti eredetű gyógytorna szervezésére és finanszírozására szóló kiegészítő biztosításának különös feltételei 1. Általános rendelkezések a) Az NN Biztosító Zrt. (székhelye:

Részletesebben

4. sz. módosítás 2 0 0 7.

4. sz. módosítás 2 0 0 7. A MÁTRAI ERŐMŰ ZRt VILLAMOS ENERGIA TERMELŐI ENGEDÉLYES ÜZLETSZABÁLYZATA 4. sz. módosítás 2 0 0 7. Módosítva: 2007.október 20. 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA... 5 2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT

Részletesebben

Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19.

Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19. ALTEO Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2014. I. negyedév 2014. május 19. ALTEO NYRT 2014. I. negyedévre vonatkozó időközi vezetőségi beszámoló 1 Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT.

INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. Háromnegyedéves beszámoló 2014. év 1.oldal I. Összefoglaló a 2014. év I-III. negyedéves beszámolójáról Társaság neve: Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Székhelye:

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Budapest, 2007. április ZRÍNYI

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók

Részletesebben

2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35

2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35 2006.4.11. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/35 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/22/EK IRÁNYELVE (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos

Részletesebben

MET MAGYARORSZÁG ZRT.

MET MAGYARORSZÁG ZRT. MET MAGYARORSZÁG ZRT. Földgáz-kereskedelmi ÜZLETSZABÁLYZATA 2016. január 1. Jelen Üzletszabályzat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott szabályzat 1 Tartalomjegyzék 1. Az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről

ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről ELŐTERJESZTÉS az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről Budapest, 2011. január 2 A Belügyminiszter / 2010. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről,

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Budapest, 2010. október 15.

Budapest, 2010. október 15. Hatásvizsgálat Dombóvár Város Önkormányzata Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet intézménye fenntartására vonatkozóan Készítette: CCA Adó- és Pénzgyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. Készlt: 4 példányban

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Elfogadta a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja végelszámolója. Hatályos: 2014.04 01.-től. 1. Bevezetés... 1

Részletesebben

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,

Részletesebben

FKF Nonprofit Zrt. Hulladékhasznosító Mű 1151 Budapest, Mélyfúró u. 10-12. Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2015.07.16.

FKF Nonprofit Zrt. Hulladékhasznosító Mű 1151 Budapest, Mélyfúró u. 10-12. Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2015.07.16. K1515 az FKF Nonprofit Zrt. által üzemeltetett Hulladékhasznosító Mű technológiájában található K1, K2, K3 és K4 jelű kazánjainál karbantartáshoz szükséges állványzat biztosítása (beépítés, bontás, elszállítás)

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Genertel minicasco biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek

Genertel minicasco biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek Genertel minicasco biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek GENERTEL ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 4. oldal GENERTEL MINICASCO BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 7. oldal A társaság az ISVAP által vezetett Biztosítói

Részletesebben

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2011. ( XII.15.) számú r e n d e l e t e a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Buzsák Községi Önkormányzat

Részletesebben

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Részletesebben

Szociális bérlakások építése Bakson.

Szociális bérlakások építése Bakson. Szociális bérlakások építése Bakson. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/27 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás - 121. (1) bekezdés

Részletesebben

ERŐS BESZÁLLÍTÓI HÁTTÉRT IGÉNYELNEK AZ ÚJ BLOKKOK

ERŐS BESZÁLLÍTÓI HÁTTÉRT IGÉNYELNEK AZ ÚJ BLOKKOK Tartalom Erős beszállítói háttért igényelnek az új blokkok Szaúdi magyar energetikai együttműködésről egyeztettek Európai Unió A stressz teszt eredményei Európai Parlamenti nukleáris hírek röviden FORATOM

Részletesebben

V. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

V. Állami Számvevőszék. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása Az V. Állami Számvevőszék fejezet költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 2 Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009- ben is a jóváhagyott az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki

Részletesebben

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Célok és valóság Podolák György AZ ELŐADÁS CÉLJA ÉS TÁRGYA A jövő az energiahatékonyság növelésében, a megújuló energiaforrások

Részletesebben

A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02.

A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02. A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02.01-től A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

1. sz. füzet 2001-2005.

1. sz. füzet 2001-2005. M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő

Részletesebben

Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben

Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem balazs.felsmann@uni-corvinus.hu Budapest, 2015. június 23. Miért

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

Allianz kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás

Allianz kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás www.allianz.hu Allianz kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás Terméktájékoztató és Általános szerzõdési feltételek Hatályos 2015. november 1-jétől 1 / 49 Tartalomjegyzék Köszöntő...............................................3

Részletesebben

A töltettervező- és ellenőrző rendszer tesztelése gadolíniumot tartalmazó kazetták esetén

A töltettervező- és ellenőrző rendszer tesztelése gadolíniumot tartalmazó kazetták esetén Nukleon 2008. július I. évf. (2008) 10 A töltettervező- és ellenőrző rendszer tesztelése gadolíniumot tartalmazó kazetták esetén Dr. Pós István, Parkó Tamás Paksi Atomerőmű Zrt. 7031 Paks, Pf. 71., tel.:

Részletesebben

g) a bányafelügyelet hatósági hatáskörébe tartozó gázfogyasztó készülékekre, technológiákra.

g) a bányafelügyelet hatósági hatáskörébe tartozó gázfogyasztó készülékekre, technológiákra. 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Részletesebben

11/2013. (III. 21.) NGM

11/2013. (III. 21.) NGM 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MAGYAR NÉPKÖZT ARS A8AG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176436 Bejelentés napja: 1977. IV. 27. (VI 1124) G 21 C 9/00, G 21 C 15/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben