SAJTÓSZEMLE AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEINEK

Átírás

1 O RS ZÁ GGYŐLÉSI KÖNYV TÁR - KÉPVISELİI KUTATÓS ZOLGÁLAT SAJTÓSZEMLE AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEINEK KERESKEDELMÉRİL SZÓLÓ T/13143 SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA FEBRUÁR

2 A Képviselıi Kutatószolgálat háttéranyagai 2005 Sajtószemlék Az államot megilletı szavazatelsıbbségi részvény jogintézményének átalakításáról A budapesti 4-es metró második szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslathoz A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl szóló T/ számú törvényjavaslathoz Forrásszemlék A temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló törvény módosításához A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslathoz 2

3 Elıszó Az Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálata arra törekszik, hogy objektív és naprakész háttéranyagokkal, információs szolgáltatásokkal szolgálja a képviselık törvényhozási, ellenırzési és képviseleti munkáját. A Kutatószolgálat ezért indította útjára 2004-ben az információs források széles körének feltárásán alapuló sajtószemlét is. Ezek a sajtószemlék egy-egy, többnyire aktuális törvényjavaslathoz kapcsolódó téma áttekintését tartalmazzák. Bemutatják a téma válogatott hazai és nemzetközi sajtóhátterét, és további kiegészítı információkat kívánnak nyújtani a képviselık munkájához. Ez a sajtószemle a T/ számú az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl szóló törvényjavaslathoz készült. Áttekinti a november január közötti idıszakban megjelent a témához kapcsolódó cikkeket. Kiegészítésül szolgál a 2004 novemberében a témához készített kutatószolgálati jelentéshez. A Képviselıi Kutatószolgálat és a sajtószemle szerzıje készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (telefon: (1) , nora.elekhazy@ogyk.hu). 3

4 Tartalomjegyzék ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Buenos Aires... 5 Nincs egyetértés a globális klímapolitika jövıjérıl... 5 Az EU karácsonyig jóváhagyja a magyar széndioxid-kibocsátási nemzeti tervet... 6 Klímakonferencia: az USA továbbra is elutasítja a kiotói jegyzıkönyvet... 6 A kiotói jegyzıkönyv betartása nem elegendı a globális felmelegedés megállításához... 7 Európai Unió... 8 Moszkva után Washingtonnal ratifikáltatná a kiotói jegyzıkönyvet az EU... 8 Februárban lépnek életbe a kiotói jegyzıkönyv rendelkezései... 9 Az EU a légitársaságokra is kiterjesztetné a széndioxidkvóta-üzletet... 9 Elérhetıek a kiotói célkitőzések Kezdıdhet a szén-dioxid-cserebere Az EU-ban nincs ellentét a Kiotó utáni idıszakról százalékos hiány az európai széndioxid kereskedésben Széndioxid- kibocsátási piacot nyit az Euronext Csökkent a CO 2 emissziós kontraktusok jegyzése További külföldi hírek Adó a felmelegedés ellen A kiotói egyezmény Japánban is gondokat okoz A brit királynı ringbe szállt Kiotóért Brit cégek lemondanak kibocsátási kvótájuk egy részérıl Kudarcra ítélt a kyotói egyezmény? Nem tudják teljesíteni a kiotói célokat a britek? A ThyssenKrupp kibocsátási jogokat vesz A Lufthansa repülı laborral méri a klímaadatokat Magyarország Az emisszió-kereskedelem nem rontja a versenyképességet Milliárdos üzlet az emissziókereskedelem Sok milliárd eurós piac lesz az emisszió-kereskedelem CO 2 kibocsátás elfogadva Vélemények a Nemzeti Kiosztási Tervrıl Az Ipari Energiafogyasztók Fórumának állásfoglalása a kibocsátás-kereskedelemmel kapcsolatban A szennyezıknek fizetnek? Az Energia Klub sajtóközleménye Hogyan érinti cégét az emissziókereskedelmi rendszer?

5 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Buenos Aires Nincs egyetértés a globális klímapolitika jövıjérıl december 20. Rendkívül nehéz tárgyalások kezdıdtek azon a konferencián, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (COP-10) résztvevıi immáron tizedik alkalommal rendeztek meg. A megbeszélések a klímaváltozások kezelésére hivatott majdani politikákra összpontosítanak. Magas szintő miniszteri megbeszélésekre került sor az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (COP-10) résztvevıinek tizedik ülésén, amelyet december a között rendeztek Buenos Airesben. A résztvevık négy miniszteri kerekasztal-beszélgetést tartottak az eddigi eredményekrıl, a jövıbeni kihívásokról, az alkalmazási intézkedésekrıl, a klímabarát technológiákról és az éghajlatváltozás hatásait csökkentı politikákról. A nyílt viták lehetıséget nyújtottak arra is, hogy a miniszterek és a küldöttségvezetık egymás teljesítményét (vagy annak hiányát) is értékeljék. Nestor Kirchner argentin elnök azt vetette a gazdag nemzetek szemére, hogy ık a felelısek a klímaváltozásért, amelytıl fıként a szegényebb nemzetek szenvednek. Felszólította a gazdag országokat: róják le környezeti adójukat ugyanúgy, miként a fejlıdı országokat kérik a pénzügyi adósságok kifizetésére. Kína az Egyesült Államokhoz intézve szavait - kijelentette, hogy egy ország, amely 1990-ben a széndioxid-kibocsátás 40 százalékáért felelt és amely nem írta alá a kiotói jegyzıkönyvet, elkerülhetetlenül csökkenti az 1997-es klímamegállapodás hatékonyságát. A Pew Centre és a World Resources Institute amerikai kutatóintézetek által közzétett felmérés szerint 2000-ben az Egyesült Államok volt a felelıs a széndioxid-kibocsátás 21 százalékáért, a második helyen pedig Kína állt 15 százalékkal. Az EU huszonöt tagállama a kibocsátás 14 százalékáért felelt. A magas szintő megbeszélések lehetıséget nyújtottak Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztosnak, hogy globális közönség elıtt mutassa be az EU emissziókereskedelmi rendszerét. Dimasz kiemelte, hogy a rendszer lehetıvé teszi a kiotói jegyzıkönyvben rögzített úgynevezett rugalmas mechanizmusok használatát, amelynek révén a vállalatok kibocsátás-csökkenést eredményezı beruházásokat hajthatnak végre az EU-n kívül, mégpedig úgy, hogy a csökkentés eredményét sajátjukként számolhatják el. A környezetvédelmi szervezetek azt szeretnék, ha az EU továbbra is vezetı szerepet játszana az üvegházhatás elleni harcban, ám az üzleti élet képviselıi mindeközben arra próbálják rávenni a Bizottságot, hogy hagyjon fel az unilaterális klímapolitikával. A COP-10 ülésén eddig csupán azokról a 2005-ös találkozókról és szemináriumokról döntöttek, amelyek a 2012-es utáni idıszakra érvényes CO 2 -kibocsátási célok meghatározására hivatott hivatalos tárgyalásokat elızik meg. 5

6 A konferencia eredményét az EU környezetvédelmi miniszterei december 20-i brüsszeli ülésükön vitatják meg. 1 Az EU karácsonyig jóváhagyja a magyar széndioxid-kibocsátási nemzeti tervet december 28. Az ENSZ jelenleg zajló Buenos Aires-i klímakonferenciáján EU illetékesek azt közölték, hogy az Európai Bizottság karácsonyig további öt uniós ország - köztük Magyarország - széndioxid-kibocsátási nemzeti tervét hagyja jóvá. Az öt ország: Spanyolország, Málta, Ciprus, Magyarország és Litvánia. Közölték azt is: a tervezett jövı január 1-i uniós bevezetés Görögország, Olaszország, Lengyelország és Csehország esetében valószínőleg késedelmet szenved. Közülük Görögország még be sem nyújtotta nemzeti tervét a bizottsághoz, a többi országét még vizsgálják. A teljes unió mintegy 500 millió tonna széndioxid kibocsátására kapott kvótát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását szabályozó 1997-es kiotói klímavédelmi jegyzıkönyv értelmében. A magyar országgyőlés költségvetési bizottsága december elején általános vitára bocsátotta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl szóló törvényjavaslatot, hogy az EU tavaly októberben elfogadott, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeirıl szóló irányelvét beépítsék a nemzeti jogba. Az irányelv közvetlen célja, hogy az EU-tagállamokat hozzásegítse az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez főzött kiotói jegyzıkönyvben foglalt kibocsátáscsökkentési vállalásai teljesítéséhez. A fenti célok megvalósítása érdekében az EUirányelv január 1-jei hatállyal az unió széndioxid kibocsátásának mintegy felét lefedı vállalatok kötelezı részvételével létrehozza az összeurópai kibocsátásiegységkereskedelmi rendszert. Ennek lényege, hogy a résztvevı vállalatok kormányzati szinten rögzített kiosztási terv szerint évente kibocsátási kvótákat kapnak. Ezekkel a vállalatoknak minden év április 30-ig az elızı tárgyévi kibocsátásaik mértékéig kell elszámolniuk. A rendszer lehetıvé teszi, hogy a vállalatok a részükre kiosztott kibocsátási értékekkel az európai piacon szabadon kereskedjenek. Ez pedig arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2 (Dow Jones/MTI - Buenos Aires/Budapest ) Klímakonferencia: az USA továbbra is elutasítja a kiotói jegyzıkönyvet december 30. Konkrét eredmények nélkül fejezıdött be a hét végén Buenos Airesben a két hete tartó nemzetközi klímakonferencia. A résztvevık csupán abban állapodtak meg, hogy jövı májusban ismét találkoznak, s megvitatják, milyen intézkedésekre van szükség azután, hogy 2012-ben lejár a kiotói jegyzıkönyv. 1 Forrás: Bruxinfo 2 Forrás: MTI 6

7 A konferencián 189 ország mintegy 5 ezer résztvevıje tanácskozott arról, hogyan lehet további intézkedésekkel korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Megvitatták a résztvevık azt is, miként lehetne a jegyzıkönyvhöz való csatlakozásra rábírni az Egyesült Államokat, amely a világ népességének mindössze 5 százalékával rendelkezik, ám negyedrészben felelıs az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért. Az USA 2001-ben George W. Bush elnöksége idején szakított a kiotói jegyzıkönyvvel, amely az oroszországi ratifikálás után a jövı év február 16-án életbe lép. A kiotói jegyzıkönyvben az ipari államok azt vállalták, hogy 2012-ig 5,2 százalékkal csökkentik 1990-hez képest a széndioxid és egyéb mérgezı gázok kibocsátását. A megállapodáshoz az Egyesült Államok mellet Kína és India sem csatlakozott. 3 (Dow Jones/MTI - Buenos Aires/Budapest ) A kiotói jegyzıkönyv betartása nem elegendı a globális felmelegedés megállításához december 30. Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) titkára Dr. Renate Christ szerint a kiotói jegyzıkönyv elıírásainak betartása nem elegendı a globális felmelegedés megállításához. Sıt, nem elegendı az átlaghımérséklet növekedésének EU által 2050-ig kitőzött két fokra korlátozásához sem. Az IPCC hozta létra az ENSU megbízásából a kiotói jegyzıkönyv alapjául szolgáló adatbázist. A lehetséges szcenáriókat és a matematikai modelleket azóta is folyamatosan javítja a legújabb információk és ismeretek bevonásával. A számítások kimutatták, hogy a "két fokos hımérséklet emelkedési küszöböt" azért nem lesz lehetséges tartani, mert az iparosodott országok túl magas kibocsátás-korlátozási kvótákat kaptak, míg a fejlıdı országok semekkorát sem. Elégtelensége ellenére is a kiotói jegyzıkönyvet a helyes irányba tett elsı lépésnek kell tekinteni. Az IPCC tiktára szerint a légi- és hajóforgalmat mindenképpen be kell vonni az emisszió korlátozási rendszer keretébe. Az IPCC számításai szerint a kiotói jegyzıkönyv elıírásainak betartásának költsége a GDP 0,2 százalékával terheli meg az iparosodott országokat az emissziós jogosítványok kereskedelme által nyújtott lehetıségek kihasználása nélkül. Ezeket maximális mértékben kihasználva a GDP 0,1 százalékára zsugorodik a költség. 4 (APA - Buenos Aires ) 3 Forrás: MTI 4 Forrás: MTI 7

8 Európai Unió Moszkva után Washingtonnal ratifikáltatná a kiotói jegyzıkönyvet az EU október 25. Az Európai Unió üdvözölte, hogy az orosz parlament ratifikálta a kiotói jegyzıkönyvet és egyúttal hasonló lépésre szólította fel az Egyesült Államokat. Míg Margot Wallström környezetvédelmi biztos egy üveg pezsgıvel a kezében - a kiotói folyamatban játszott európai szereprıl beszélt, addig a távozó bizottsági elnök, Romano Prodi úgy nyilatkozott, hogy utolsó hivatali napjaiban "nem is kaphatott volna jobb hírt". A politikus, akinek mandátuma november elsején jár le, örömének adott hangot amiatt, hogy az orosz duma végül a ratifikálás mellett döntött. "Reméljük, hogy az Egyesült Államok ezek után újragondolja álláspontját" hansúlyozta Romano Prodi. Az orosz duma pénteken 334:73 arányban, két tartózkodás mellett hagyta jóvá a kiotói jegyzıkönyvet, lehetıvé téve ezzel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését célzó megállapodás életbe léptetését. Ugyanakkor az Egyesült Államok továbbra is elzárkózik a jegyzıkönyv ratifikálásától. Margot Wallström úgy vélte, egyelıre nem világos, hogy John Kerry demokrata jelölt esetleges gyızelme a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson változást hoz-e az ország klímapolitikájában. Abban viszont egyetértett, hogy az orosz ratifikáció növelheti a nyomást Washingtonra, hiszen mint kifejtette azt nem lehet teljes mértékben figyelmen kívül hagyni, hogy eleddig már több mint 126 nemzet erısítette meg a megállapodást. A környezetvédelmi biztos rámutatott arra is, hogy a nemzetközi emissziókereskedelem kezdetével Oroszország jelentıs emissziós kvótatöbblettel rendelkezik majd, melyet eladhat más országoknak. A környezetvédelmi biztossal hasonló szellemben nyilatkozott Romano Prodi is, aki szerint az orosz ratifikáció csak az elsı lépés, melyet másoknak is követniük kell. "Remélem, hogy az orosz példa követıkre talál azok körében, akik eleddig még nem ratifikálták a kiotói jegyzıkönyvet, kezdve az Egyesült Államokkal" hangsúlyozta a politikus. 5 5 Forrás: Bruxinfo 8

9 Februárban lépnek életbe a kiotói jegyzıkönyv rendelkezései november 22. Február 16-án életbe lép az üvegházhatást okozó gázok csökkentésérıl 1997-ben aláírt kiotói jegyzıkönyv. A február 16-i idıpontot azután tőzték ki, hogy Oroszország november 18-án hivatalosan átadta a ratifikálási okiratot. Moszkva jóváhagyásával teljesült a jegyzıkönyv azon feltétele, miszerint azt legalább 55 olyan ipari országnak szignálnia kell, amelyek üvegházhatású gázkibocsátása a világkibocsátás legalább 55 százalékát teszi ki. Kofi Annan ENSZ-fıtitkár gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ahhoz, hogy lehetıvé tette a jegyzıkönyv életbe lépését. A bizonytalanság idıszaka véget ért. A klímaváltozás ismét a globális napirendi teendık élére kerülhet hangsúlyozta Joke Waller-Hunter, a világszervezet klímaügyi illetékese. Az 1997-ben elfogadott jegyzıkönyv értelmében az iparosodott országoknak 2008 és 2012 között az 1990-ben mért szint alá kell csökkenteniük a hat legfıbb üvegházhatást okozó gáz kibocsátását. Eleddig csupán négy iparosodott ország (Monaco, Liechtenstein, Ausztrália és az Egyesült Államok) nem ratifikálta a jegyzıkönyvet. Washington még a megerısítés elıtt, három éve egyoldalúan felmondta az egyezményt. Ezek után a kiotói jegyzıkönyv hamarosan állandó viták forrása lett az EU (amely lelkes támogatója az üvegházhatásért felelıs gázok csökkentésének) és az Egyesült Államok között. Az Unió kötelezettségvállalásának részeként az EU tagállamai januártól elindítják saját emissziókereskedelmi rendszerüket. Az Európai Uniónak egyébként az 1990-es szinthez képest 8 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. 6 Az EU a légitársaságokra is kiterjesztetné a széndioxidkvóta-üzletet december 07. Berlin, december 5., (MTI/Reuters) - Az Európai Unió környezetvédelmi biztosa szerint jó lenne, ha a légitársaságok is résztvevıi lennének a széndioxid kibocsátási kvótákkal folyó és a jövı év elejétıl induló uniós kereskedelmi rendszernek. A Focus címő lapnak Sztavrosz Dimasz azt vázolta, hogy jelenleg az elsısorban az iparra vonatkozó kereskedési rendszert, amelyet az üvegházhatás csökkentését célzó kiotói megállapodás vállalásainak teljesítése, a levegıbe jutó szennyezı gázok csökkentése érdekében határoztak el, a maga részérıl az elkövetkezendı években a repülıgépeket üzemeltetı vállalkozásokra is szeretné kiterjeszteni. Mint közölte, ebben a tervében uniós jogalkotók is támogatják. Mások véleménye szerint ennek a piaci megközelítésnek több értelme van, mint adóztatni a kerozint, a repülıgépek üzemanyagát, mely megoldást a környezetvédık inkább támogatnák. Az európai légi fuvarozók szerint viszont a kerozinadóval nemzetközi versenyhátrányba kerülnének. 7 6 Forrás: Bruxinfo 7 Forrás: MTI 9

10 Elérhetıek a kiotói célkitőzések december 23. Megvalósíthatóak az EU kiotói célkitőzései az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére a tervezett intézkedések hatékony megvalósításával - állapította meg idıközi jelentésében az Európai Bizottság. Magyarország az elırejelzés szerint éppen teljesítheti 6 százalékos emissziócsökkentési célját. Ha minden, eddig eltervezett kormányzati intézkedést hatékonyan megvalósítanak a tagállamok, akkor az EU régi és új tagállamai re elérhetik a széndioxidkibocsátás átlagosan 8 százalékos csökkenését - véli összegzésében az Európai Bizottság. Magyarország (amely Lengyelországhoz hasonlóan csupán 6 százalékos lefaragást vállalt) szintén megvalósíthatja e célját, de éppen csak: a bizottsági jelentés kereken 6 százalékos csökkenést jósol hazánknak 2010-re, míg Lengyelországnak 12,1 százalékosat. Az EU15 egészének 8,8 százalékos csökkenést jósol Brüsszel. A sikerhez "csupán" arra van szükség, hogy a már meghirdetett és a tervezés alatt álló kormányzati intézkedések hatékonyan megvalósuljanak. Ezek közé tartozik egyébként az a rendszer is, amelynek keretében a saját kibocsátásukat már csak igen nagy reálgazdasági áldozatok révén csökkenteni tudó tagországok olyan beruházásokat hajtanak végre az unión kívüli (zömmel fejlıdı) országokban, amelyek révén az adott országban csökken a széndioxid-kibocsátás, s ezt a csökkenést a tagállam saját maga számára könyvelheti el. Sztavrosz Dimasz illetékes biztos egyúttal az elmúlt két évben elfogadott uniós levegıvédelmi jogszabályok gyakorlati megvalósításának fontosságára is felhívta a figyelmet. Szerinte például a kombinált főtésrıl szóló közösségi direktíva gyakorlati alkalmazása kulcsfontosságú különösen az olyan tagországokban, amelyek most még messze vannak kiotói vállalásaik teljesítésétıl. A biztos egyúttal további jogszabályok megalkotására is sürgette a Tanácsot és a Parlamentet, így például a fluortartalmú gázokról tervezett rendelet és a mobil légkondicionáló berendezésekrıl javasolt irányelv elfogadására. A január 1-jén induló, unión belüli emissziókereskedelmi rendszer megvalósulását is fontosnak nevezte a lemaradók esetében. Az új tagállamok között egyébként Szlovénia áll a legrosszabbul, ahol 2010-re a mostani bizottsági elırejelzés szerint 4 százalékkal még nıhet is a kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Szlovákiában ezzel szemben várhatóan 26,6 százalékkal csökken az emisszió 2010-re, Csehországban 30 százalékkal, a három balti államban pedig egyenesen százalékkal. Elemzık szerint az új tagok közti igen nagy eltérések elsısorban a kiinduló helyzetben meglévı különbségek következményei: azokban az országokban, ahol a szocializmus végén magas volt az igen erısen környezetszennyezı, a rendszerváltáskor megszőnt ipari termelés aránya (erımővek, bányák stb), ott könnyen lehetett látványos emissziócsökkentési arányokat elérni. 10

11 A régi tagállamok ebbıl a szempontból sokkal nehezebb helyzetben vannak kiotói vállalásaik teljesítésekor. Részben ez is magyarázza, hogy a re az unió egésze által vállalt 8 százalékos csökkenés a tagállamok igen nagy szórása mellett valósulhat meg. Görögország például az EU terve szerint is 25 százalékkal magasabb emissziós szinttel szégyenkezhet majd az idıszak végén, mint 1990-ben (ráadásul a mostani elırejelzés értelmében még ennél is jóval nagyobb, 38,6 százalékos lehet a növekménye, ha csak a jelenleg meglévı intézkedéseit valósítja meg a "csökkentésre"). Szintén emisszióemelkedés várható Olaszországban (pedig az EU ott csökkenést szeretett volna látni), Írországban (az eredeti EU-terv szerint 13 százalékos, az eddigi intézkedések változatlanságát feltételezve 29,4 százalékos), Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban. Értelemszerően egy sor tagállam 8 százalékosnál jóval drasztikusabb kibocsátáscsökkentésének kell megvalósulnia ahhoz, hogy ilyen körülmények mellett is elérhetı maradjon az uniós célkitőzés. Dániától 21, Ausztriától 13, Németországtól szintén 21 százalékos lefaragást vár az unió, de eddigi intézkedéseivel csak az utóbbi áll közel ennek megvalósításához (ismét fıleg a volt NDK ipari termelése megszőnésének köszönhetıen). Az Egyesült Királyság is erıs bástya lehet a kiotói harcban, a szigetországtól 12,5 százalékot vár el az EU, s ezt a britek már eddigi intézkedéseik révén is képesnek tőnnek teljesíteni. De Finnország és Franciaország esetében is a vállalás túlteljesítésére számít Brüsszel. A legnagyobb veszélyforrást a kiotói vállalások teljesülésére mindazonáltal a közlekedés növekvı szennyezése jelenti - hangoztatja a bizottsági jelentés, amely egyébként az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzésére támaszkodik. A közlekedésbıl származó széndioxid-kibocsátás 2002-ben közel 22 százalékkal magasabb volt, mint 1990-ben. 8 Kezdıdhet a szén-dioxid-cserebere december 30. Január 1-jén Európában kezdetét veszi a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelme: az új üzletág elsı éves forgalmát 1,4-1,5 milliárd -ra jósolják, a volument 150 millió tonnára. Január 1-jén lép hatályba az Európai Unió új szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi direktívája, amelyet egyesek "minden idık" legfontosabb klímaváltozással kapcsolatos törvényének tekintenek. A direktíva hatályba lépése egyúttal egy új, sokmilliárd eurós üzletág kibontakozásának kezdetét is jelentheti - hívja fel a figyelmet a Deutsche Welle írása. Az új rendelkezés alapján az európai erımővek, kıolajfeldolgozók, nehézipari üzemek és más nagy szén-dioxid-kibocsátók számára meghatározzák a károsanyag-kibocsátás plafonját. Bár az ipar szőköl a "szigorítások" miatt, egyelıre szó nincs drámai emissziókorlátozásról: Németországban a mintegy 1700 vállalatnak, amelyet érint az új rezsim, együttesen a jelenlegi 505 millió tonnáról 495 millióra kell mérsékelnie az üvegházhatásért felelıs egyik legkárosabb gáz (CO 2 ) kibocsátás mennyiségét. 8 Forrás: Bruxinfo 11

12 Ha egy vállalat a számára engedélyezettnél több szén-dioxidot enged a levegıbe, súlyos büntetést szabnak ki rá, kivéve, ha idejekorán vásárolt magának többletkibocsátási jogot közvetlenül egy másik, "alulteljesítı" cégtıl vagy egy közvetítıtıl. A lipcsei Európai Energiatızsde felmérése szerint egyedül 2005-ben EU-szerte mintegy 150 millió tonna szén-dioxid-kibácsátás joga cserél majd gazdát, ami nagykereskedelmi áron 1,4-1,5 milliárd értéket képvisel, Stefan Niessen, a DW által idézett EEX-szóvivı szerint. 9 Az EU-ban nincs ellentét a Kiotó utáni idıszakról december 30. A holland környezetvédelmi miniszter cáfolta, hogy az EU-n belül ellentétek lennének a kiotói jegyzıkönyv lejárta utáni idıszak teendıivel kapcsolatban. Olasz kollégájának bejelentésére utalt ezzel, Róma szerint ugyanis a Kiotó utáni, azaz a évet követı idıszakról nem lesz klímamegállapodás, ilyennek nem lesz részese. A holland miniszter szerint csak arról van szó, hogy után az Egyesült Államok, India és Kína támogatását is meg kell nyerni az általános felmelegedést csökkentı intézkedésekhez. Az európaiak között nincs nézetkülönbség - fogalmazott a holland miniszter, míg a WWF olasz képviselıje azt mondta, hogy az olasz miniszter felvetésében sincs semmi újdonság. A miniszter azt vallja, amit az amerikaiak: új technológiákat kell kidolgozni az üvegházhatás mérséklésére és nem az azt kiváltó gázok kibocsátásának csökkentését kikényszeríteni százalékos hiány az európai széndioxid kereskedésben január 03. Helsinki, január 3., hétfı (MTI/Reuters) - Az Európai Unió január 1-jén kezdıdött széndioxid-kibocsátási jogkereskedelmében 2-3 százalékos hiány mutatkozik a kibocsátási jogokban a várható kibocsátáshoz képest - jelentette az elsı kereskedési idıszak tapasztalatai alapján egy környezetvédelmi jogok kereskedésére szakosodott alkuszcég. Egészen pontosan: az elızetes számítások szerint az Európai Bizottság a várható kibocsátásoknál 2-3 százalékkal kevesebb jogot osztott szét a es idıszakra. - Azok a cégek, amelyek a legolcsóbban tudják széndioxid kibocsátásukat csökkenteni, ezt meg is teszik, és jogeladók lehetnek. De ha csak a jog piaci áránál drágábban tudnák kibocsátásukat csökkenteni, akkor inkább venni akarnak jogot, és ha senki sem képes olcsón csökkenteni a kibocsátást, akkor 2007 végére új szintre emelkedhetnek az árak - vélekedett a Reutersnek nyilatkozva a GreenStream Networks elemzıje. 9 Forrás: Népszabadság Online Forrás: MTI 12

13 A kibocsátási jogokkal jelenleg 8,50 euró/kibocsátási egység áron kereskednek. Egy kibocsátási egység egy tonna széndioxidnak felel meg. A rendszerbe a legjelentısebb légszennyezı iparágak vállalatait vonják be, lényege, hogy a részt vevı cégek kormányzati szinten rögzített kiosztási terv szerint évente kibocsátási kvótákat kapnak, amelyekkel kereskedhetnek is. A 25 tagországban összesen potenciálisan mintegy 12 ezer céget - Magyarországon 260-at - érint az intézkedés. Az EU eddig 21 nemzeti kibocsátási tervet hagyott jóvá 1,5 milliárd kibocsátási jog erejéig, de hátravan még Csehország, Olaszország, Lengyelország és Görögország, összesen 700 millió joggal. Az unió három évvel megelızi a kvótacsere egész világra kiterjedı bevezetését, amelyet 2008-ra terveznek. A kereskedés közvetlen célja, hogy az EU-tagállamokat költséghatékony módon hozzásegítse az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez főzött kiotói jegyzıkönyvben foglalt kibocsátás-csökkentési vállalásaik teljesítéséhez. A kiotói jegyzıkönyvben a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 2008 és 2012 közötti idıszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelıtt a széndioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8-8 százalékos, az Egyesült Államok 7 százalékos, Kanada és Japán 6-6 százalékos csökkentést vállalt. A világ összkibocsátásának mintegy 35 százalékáért felelıs Egyesült Államok 2001-ben közölte, hogy nem kívánja ratifikálni a szerzıdést, amely az amerikai részvétel nélkül csak a globális kibocsátás 17 százalékát adó Oroszország ratifikálásával léphetett életbe. A kibocsátásra vonatkozó uniós irányelv értelmében a 20 megawattnál nagyobb hı-, illetve villamosenergia-termelı tüzelıberendezések, olajfinomítók, a vaskohászat- és az acéltermelés, a cement-, az üveg- és építıanyag-gyártás, valamint a papíripar nagyobb üzemei ezentúl csak engedély birtokában bocsáthatnak ki széndioxidot (2008-tól várhatóan újabb ágazatokat, köztük a közlekedést is bevonják a rendszerbe). Minden tagállam a kereskedelmi rendszer elindítása elıtt az érintett létesítmények között évente kibocsátási egységeket oszt szét. Ha az érintett cég széndioxid-kibocsátása kevesebb a számára kiosztott mennyiségnél, akkor a különbözetet értékesítheti az uniós országok kvótapiacán. Ha túllépi a rendelkezésre álló keretet a vállalat, kibocsátási egység, azaz jog vásárlására kényszerül, ha mőködését fenn kívánja tartani. Magyarország várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták piacán. Hasonló helyzetben vannak a balti államok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és Nagy- Britannia. A es idıszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelı kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. 13

14 Az évente kiosztandó kibocsátási egységek várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forint, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki. Az unió számos cége nem várta meg a kvótacserével a bevezetést, az elızetesen kötött üzletek nyomán alakult ki a jogok jelenlegi 8,5 eurós ára. A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelıs 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. A kibocsátási jogok kereskedelme 2007-ig kísérleti szakaszban van, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren, amelyet az érintett iparágak képviselıi máris több szempontból kifogásoltak. 11 Széndioxid- kibocsátási piacot nyit az Euronext január 07. A nyugat-európai Euronext tızsdeszövetség piacot nyit a széndioxid-kibocsátási jogok számára, együttmőködve a francia Powernext áramtızsdével és a francia Caisse des Depots et Consignations állami elszámoló intézettel. A partnerek márciusra tervezik a tızsde megnyitását az EU-n belüli kibocsátásijog- kereskedelem számára, már aláírt szándéklevelük szerint - közölték a Euronextnél csütörtökön. Más európai tızsdék is terveznek kibocsátási piacot, köztük a londoni Nemzetközi Olajtızsde (IPE) és a német European Energy Exchange. Az Európai Unió január 1-jén elindította a széndioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerét. A kibocsátási jogokkal jelenleg 8,50 euró/kibocsátási egység áron kereskednek. Egy kibocsátási egység egy tonna széndioxidnak felel meg. A rendszerbe a legjelentısebb légszennyezı iparágak vállalatait vonják be, a részt vevı cégek kormányszinten rögzített kiosztási terv szerint évente kibocsátási kvótákat kapnak, amelyekkel kereskedhetnek is. A 25 tagországban összesen mintegy 12 ezer céget érint az intézkedés, Magyarországon 260-at - ezek felelısek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. Az EU eddig 21 nemzeti kibocsátási tervet hagyott jóvá 1,5 milliárd kibocsátási jog erejéig, hátravan még Csehország, Olaszország, Lengyelország és Görögország, összesen 700 millió joggal. Az unió három évvel megelızi a kvótacsere egész világra kiterjedı bevezetését, amelyet 2008-ra terveznek. (...) A kibocsátási jogok kereskedelme 2007-ig kísérleti szakaszban van, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren, amelyet az érintett iparágak képviselıi máris több szempontból kifogásoltak. Alkuszcégek szerint az EU-rendszerben 2-3 százalékos hiány mutatkozik a kibocsátási jogokban a várható kibocsátáshoz képest. Egészen pontosan: az elızetes számítások szerint az Európai Bizottság a várható kibocsátásoknál 2-3 százalékkal kevesebb jogot osztott szét a es idıszakra, ez az árak növekedését valószínősíti Forrás: MTI 12 Forrás: MTI 14

15 Csökkent a CO 2 emissziós kontraktusok jegyzése január 10. London Hétfın jelentıs mértékben csökkent a széndioxid kibocsátási jogosítványok ára az EU emissziós jog kereskedelmi rendszerében. A pénteki 7,55/7,60 eurós tonnánkénti árról 6,35 euróra gyengült a jegyzés, ami a kontraktus január eleji bevezetése óta 25 százalékos csökkenést jelent. Az árcsökkenés okát a szokatlanul enyhe hımérsékletben és a csapadékos idıjárásban látják a kereskedık. Hat euró körül azonban véleményük szerint elegendı vásárlási érdeklıdés jelentkezik majd a további árgyengülés megakadályozására. Az átlagosnál magasabb környezeti hımérséklet miatt a széndioxidot kibocsátó erımővek kevesebb áramot kell hogy termeljenek, és ezzel csökken emissziós jogosítvány iránti keresletük is. A csapadékos idıjárás pedig növeli a kibocsátás mentes vízerımővek áramtermelését, ami szintén csökkenti az emissziós jogosítványok iránti igényt. 13 További külföldi hírek Adó a felmelegedés ellen A kiotói egyezmény Japánban is gondokat okoz november 27. A tavaly ratifikált kiotói egyezmény 2005 februárjában lép életbe, ami a mostani tájfunés földrengéskárokon túl újabb fejtörést okoz a japán kormánynak. Az egyezmény szerint ugyanis az ország szén-dioxid-kibocsátását 2010-re hat százalékkal kell csökkenteni. Ami valójában nem is hatszázalékos, hanem 14 százalékos csökkentést jelent, mivel a csökkentést az év szintjéhez képest határozták meg, de 1990 óta gyakorlatilag nyolc százalékkal tovább nıtt a CO 2 -kibocsátás. Tehát elıször le kell faragni ezt a nyolc százalékot, hogy visszajussanak az évi szintre, és azt még tovább kell csökkenteni hat százalékkal. A legkézenfekvıbb megoldásnak az egyszerőség okán a környezetvédelmi adó kivetése látszott, amely egyúttal a deficites költségvetés befoltozásához is célszerő lehet. Ám hamar kiderült, ez az eszköz mégsem egyszerő, mert az új adó nyomán fellángoló heves viták miatt a döntés még mindig késik. Az ellentét a környezetvédık és a gazdasági szervezetek között feszül. A környezetvédık szerint az új adó elımozdítaná az energiatakarékos termékek gyártását, 4 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó CO 2 -kibocsátást. 13 Forrás: MTI 15

16 Ebbıl 0,5 százalék lenne a magasabb energiaárak miatti fogyasztáscsökkenés, és 3,5 százalék adódna abból, hogy a befolyó 340 milliárdnyi jen környezetvédelmi adóból az irodaépületek energiafelhasználását csökkentenék, illetve a napenergia termelését növelnék. Az ipari energia nagyfogyasztóira csökkentett adót vetnének ki (20-50 százalékkal kisebb mértékőt), nehogy adóterheik elviselhetetlenek legyenek, és emiatt még inkább külföldre települjenek. De nem csupán a szénhidrogén üzemanyagok áremelésérıl van szó, hanem arról is, hogy minden egyes háztartásra is évente 3000 jen (kb Ft) környezeti adót vetnének ki. Ezért nem kerülhetı meg a lakossággal folytatandó széles körő vita sem. A vállalatok és szervezeteik "en bloc" tiltakoznak. A szállító cégek az azonnali tönkremenéstıl félnek, mert az üzemanyagköltség-növekedést nem tudják teljesen a fogyasztókra hárítani. Az energiatermelık az ipar megosztásával vádolják az új adó kitervelıit, mert míg az áramtermelésre használatos szenet adó nem terhelné, az acélgyártóknak sem kellene az adót fizetniük, addig a papírgyárak szénbeszerzési költsége 30 százalékkal emelkedne. Növekedne az elektromos áram ára is, paradox módon függetlenül attól, hogy az milyen erımőbıl származik, hogy az atomerımővek például egyáltalán nem használnak fel szenet. Az áramtermelık szövetsége teljesen értelmetlennek tartja az adó beépítését az áram árába, mert a háztartásokban mindennap szükség van áramra, az áremelés nem fogja visszaszorítani a fogyasztást. Az olajipari cégek már most is jelentıs adót fizetnek, a környezetvédık csak azért akarják feljebb srófolni a benzinárakat, mert az üzemanyagfogyasztókon a legegyszerőbb behajtani az adót. Különben is hatástalan lenne, a világpiaci kıolajár emelkedésére megnıtt benzinárak nem fogták vissza a fogyasztást. Amihez hozzátehetjük, hogy a japán benzinár még így is alacsonyabb a magyarnál, és talán ez is magyarázat arra, hogy változatlanul sok helyen látni délidıben, járó motorral sziesztázó taxikat és teherautókat. 14 Bakos Gábor A brit királynı ringbe szállt Kiotóért november 02. A királynıt aggasztja a globális felmelegedés veszélye; ennek a klímaváltozásra gyakorolt hatását skóciai és norfolki birtokain maga is tapasztalja, és riasztónak érzi. Noha a brit trón hagyományosan távol tartja magát a politikától, II. Erzsébet királynı most arra kérte a brit kormányt, hogy járjon közbe az Egyesült Államoknál a kiotói egyezmény ratifikálása érdekében. A héten a brit uralkodó nyitja meg Berlinben a témáról eddig rendezett legnagyobb szabású európai konferenciát, egy nappal az amerikai elnökválasztás után. Az uralkodó szeretné, ha ezt nem csupán protokolláris aktusnak, hanem szimbolikus politikai állásfoglalásnak tekintenék a részérıl. Az USA a világ legnagyobb szennyezıanyag-kibocsátója, de a Bush-adminisztráció nem mutatott hajlandóságot a nemzetközi együttmőködésre a folyamat kezelésében. 14 Forrás: Népszabadság Online. 16

17 Miután Oroszország is a kiotói egyezmény aláírásáról döntött, az Egyesült Államok világviszonylatban elszigetelıdött a széndioxid-kibocsátás megfékezésében. Tony Blair kormányfı brit tudósok megállapításaira támaszkodva ezt a Föld legnagyobb környezeti fenyegetettségének nevezte. Blair tudományos fıtanácsadója, Sir David King és a német kormány mellett korábban hasonló pozíciót betöltı angliai kutató, John Schellnhuber úgy vélik, a klímakatasztrófa nagyobb globális veszély, mint a nemzetközi terrorfenyegetettség. Schellnhuber reméli, hogy John Kerry gyızelme pozitív elmozdulást jelenthet az USA politikájában, és újra megnyílhat a párbeszéd lehetısége. Környezetkutatók pedig abban bíznak, hogy az angol királynı közbenjárása lesz döntı befolyású: Blair máris jelezte, a legfejlettebb G8 államok jövı évi ülésén vezetı napirendi pont lesz a klímaváltozás kérdése. 15 Brit cégek lemondanak kibocsátási kvótájuk egy részérıl december 02. Hat jelentıs nagy-britanniai vállalat beleegyezett abba, hogy beérik kisebb széndioxidkibocsátással, mint amennyit hivatalosan kaptak a kormányzattól a beinduló brit belföldi CO 2 -kereskedelmi rendszer keretében. A rendszer az uniós kereskedelmi rendszer "nemzeti" próbája. A fejlemény azért jelentıs, mert a brit kormányzatot komoly bírálatok érték a kibocsátási mennyiségek terén tanúsított nagylelkősége miatt, azért, hogy a vállalatok jelentıs profitot szerezhetnek a kereskedési rendszerben. A brit önkéntes kvótarendszert eleve elhibázottnak tartották, túl költségesnek az adófizetık számára, és egyúttal továbbra is túl szennyezınek. A BP, a Lafarge Cement, a British Airways, az Invista (egykori Dupont), a Rhodia Organique és az Ineos Fluor lemondott bizonyos mennyiségrıl, ezek együttesen végéig 8,9 millió tonnának felelnek meg. 16 Kudarcra ítélt a kyotói egyezmény? december 10. Brit lapinfomációk szerint Tony Blair nyomást kíván gyakoroloni George W. Bushra annak érdekében, hogy az Egyesült Államok is ratifikálja a kyotói egyezményt. Mindeközben a klimatológia egyik atyja arra figyelmeztet: a széndioxid-kibocsátás korlátozárása létrehozott egyezmény csıdöt fog mondani, ehelyett inkább a légkörbe került szennyezı gázok megkötésére és kivonására kellene koncetrálni. 15 Forrás: Heti Világgazdaság Forrás: Greenfo Környezetvédelmi Újságírók Társasága. 17

18 A brit miniszterelnök már többször kifejtette, hogy a következı évben, amikoris Anglia nemcsak az Európai Unió, hanem a G8-ak soros elnöki posztját is betölti, két fontos kérdésre fog koncentrálni: Afrika helyzetére és a kyotói egyezményre. Ennek fényében a brit The Times újság értesülése talán nem is annyira meglepı, miszerint Blair megrpóbál hatni Bushra is az Egyesült Államok szennyezıanyag kibocsátásával kapcsolatban. Kétséges Blair sikere Szakértık azonban figyelmeztetnek: nagyon diplomatikusan kell megközelítenie a kérdést Blairnek. Az éles és morális alapokon nyugvó kommunikációval egészen biztosan csıdöt mond Blair, csak a pozíciók megmerevedésére számíthatna ebben az esetben. Éppen ezért nagy kihívás Busht az aláírók pártjára állítani állítja Stephen Byers, korábbi brit közlekedési miniszter, aki a hét közepe óta tartó Buenos Aires-i klímakonferencián társelnököl. Byers szerint Blairnek csak abban az esetben van esélye a sikerre, ha Busht az amerikaibrit jókapcsolatokra hivatkozva az európai-amerikai kapcsolatok enyhülésével kecsegtetve meg tudja nyerni. Diplomáciai körökben nem tartják kizártnak Bush pálfordulását, ami azonban még messze nem jelentené azt, hogy az Egyesült Államok alá is írja a kyotói egyezményt. Külpolitikai elemzık szerint ugyanis könnyen meglehet, hogy egy olyan kirakatpolitika áldozatává válik Blair, amely Busht esetleg valamelyest szimpatikusabb színben tünteti fel az európaiak elıtt, viszont az Egyesült Államokat mégsem kötelezi el a kyotói egyezmény betartatása mellett. Elképzelhetı ugyanis egy olyan háttéralku az amerikai elnök illetve a kongresszus között, mely szerint Bush ugyan igent mond majd Blairnek, ám a kogresszus megvétózza az elnök igenjét. Kudarc lesz Kyoto? Wallace Broecker, a New York-i Columbia Egyetem geológia professzora szerint ugyanakkor nem sok értelme van a kyotói egyzeménynek. A klimatológia egyik atyjának számító Broecker, aki 1987-ben a Nature magazin egyik számában elsıként figyelmeztetett a globális felmelegedés káros hatásaira, azt állítja, hogy a széndioxidkibocsátás korlátozása csak akkor jelentene megoldást, ha abban a világ minden országa részt venne. Mint ismert, a múlt hónap közepén az olyan, sokáig vonakodó államok után, mint Japán vagy Kanada, melyek igen komoly széndioxid-kibocsájtónak számítanak, Oroszország is ratifikálta az egyezményt, ezzel pedig lehetıvé tette, hogy a szerzıdés február 16-án életbe léphessen. Csakhogy Broecker szerint nem Oroszország jelenti a fı problémát, mely egyébként minden valószínőség szerint jóval alatta marad a rá kimért kvótának. Mégcsak nem is a világ legnagyobb széndioxid-kibocsájtója az Egyesült Államok, hanem az olyan hatalmas és iparilag szélsebesen fejlıdı államok, mint Kína vagy India, melyek még a kérdésfelvetést is elutasítják. Bush elnök is többször hivatkozott arra, hogy a kyotói egyezmény aláírásával az USA olyan versenyhátrányba kerülne Kínával vagy Indiával szemben, mely megengedhetetlen. 18

19 Broecker szerint így nem a kibocsátás korlátozására kellene összpontosítani, hanem sokkal inkább a káros gázok légkörbıl való kinyerésére. A széndioxid megkötése, cseppfolyósítása és tárolása sokkal eredményesebb lehet, mint bármilyen korlátozás állítja Broecker. Kétségkívül igaz, hogy az egy fıre jutó kínai légszennyezési adatok még nyomában sem járnak egyelıre az amerikainak vagy az európainak. Míg Kínában az egy fıre esı széndioxid-kibocsátás mintegy 2,3 tonna, addig az Európai Unió átlaga 8,5 tonna, az Egyesült Államoké pedig 20,1 tonna. A hatalmas eltérés persze részben a népsőrüséggel magyarázható, hiszen ha csak az összes szennyezıanyag-kibocsjtást tekintjük, akkor Kína már elérte az Egysült Államok károsanyag-kibocsátási mennyiségének a felét, az Európai Unió pedig meg is haladta azt. Bush esetleges érvei az aláírás mellett Hogy valójában mire lehet számítani, azt senki nem tudja megjósolni, ám egyesek szerint Bushnak akár jó indokai is lehetnek az kyotói egyezmény aláírására: a idei év természeti katasztrófái és hurrikánjai ugyanis szoros összefüggésben állnak a globális felmelegedéssel, amellyel a Fehér Házban is tisztában vannak. Ráadásul éppen a természeti katasztrófák miatt igen komoly lobbitevékenység is beindult, amely az eddigi energialobbinak komoly vetélytársa lehet. A hatalmas amerikai biztosítócégek, melyek sokak szerint a második legbefolyásosabb ágazatnak tekinthetık az amerikai pénzügyi szektorban és gazdaságban, komoly nyomást gyakorolnak Bushra, hogy saját eszközeivel élve változtassa meg a természeti katasztrófák okainak tekintett globális felmelegedést elısegítı politikáját, mivel a katasztrófák akár csıdbe is vihetik a biztosító társaságokat. Optimista elemzık szerint azok a hatalmas összegek, melyeket például Floridában a helyreállításra kell költeni, szintén arra ösztönözhetik Busht, hogy megfontolja az aláírást. Az USA 2001-ben Bush elsı elnöksége idején szakított a kyotói jegyzıkönyvvel, amely az oroszországi ratifikálás után jövı év február 16-án lép életbe. A jegyzıkönyv aláírói vállalják, hogy között összességében legalább öt százalékkal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. 17 Pálinkás Károly Nem tudják teljesíteni a kiotói célokat a britek? december 23. A jelenlegi klímavédelmi álláspont nem elegendı ahhoz, hogy Nagy-Britannia teljesítse a kormány célját, amely szerint 2010-re 20 százalékkal csökkentenék az ország lakossági szén-dioxid- kibocsátását közölte a brit környezetvédelmi miniszter. 17 Forrás: National Geographic Online. 19

20 A miniszter asszony bejelentése szerint a kormány felülvizsgálja a klímavédelmi programot, amelynek keretében 2005 márciusáig terjedıen 12 hetes idıszakot hirdettek meg társadalmi vita céljából, amely során a különbözı szervezetek kifejthetik véleményüket. A módosított klímavédelmi program 2005 elsı felében várható. Egy független szakértıi csoport már figyelmeztette a kormányt: kétséges a célok elérhetısége, mivel Nagy- Britannia jelentısen lemaradt a többi európai országtól a megújuló energiaforrások alkalmazásában, valamint a lakások főtésének kis hatásfoka miatt. Tony Blair brit miniszterelnök megerısítette: nem zárják ki, hogy a jövıben új atomerımőveket építsenek, ha ez szükséges a kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez. 18 A ThyssenKrupp kibocsátási jogokat vesz december 21. A német ThyssenKrupp AG óriásvállalat közölte, hogy kibocsátási jogokat kell vásárolnia jövıre németországi üzemegységei részére. Vezérigazgatója szerint ez az oka, miért hajtanak végre fejlesztést Brazíliában. A német szennyezési jog-kereskedelmi rendszer a jövı évvel indul, mint az EU-ban másutt is. A TyssenKrupp egy nagy, másfél milliárd dollárba kerülı acélüzemet akar építeni. A vállalat meglévı egységei több CO 2 -t bocsátanak ki, mint amennyit a kormányzat ezekre megszabott. A vállalat a brazíliai Companhia Vale do Rio Doce-val állt össze, hogy az említett óriási acélmővet létrehozza, Brazíliában. 19 A Lufthansa repülı laborral méri a klímaadatokat december 29. A Lufthansa német légitársaság repülı laborral (CARIBIC) méri a következı tíz évben a klímaadatokat. A labor 8-10 kilométeres magasságban méri mintegy 50 különbözı gáz kibocsátását. A programban több európai állam vesz részt, a kutatás vezetıje a mainzi Max-Planck-Institut für Chemie. A több millió eurós vállalkozást az Európai Unió, több minisztérium és kutató intézet, illetve a Lufthansa finanszírozza. Az 50 centiméteres, kamerával, teleszkóppal és győjtıcsövekkel felszerelt mérıberendezést egy A Airbusra szerelik fel. A kutatók egyebek mellett az üvegházhatást elıidézı gázokat, az ózonréteget, a higanytartalmat vizsgálják a tropo- és sztratoszféra közötti részen Forrás: Magyar Nemzet Online Forrás: MTI 20 Forrás: MTI 20

21 Magyarország Az emisszió-kereskedelem nem rontja a versenyképességet december 09. A jövı évtıl szabályozás alá esı szén-dioxid-kibocsátás miatt nem sérül az érintett cégek versenyképessége és munkahelyek sem kerülnek veszélybe - jelentette ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter csütörtökön Budapesten. 170 magyarországi cég 264 létesítménye a korábban tervezett 89,71 millió helyett 93,71 millió tonna szén-dioxidnak megfelelı kvótával gazdálkodhat az elkövetkezı három évben. Az érintett cégeknek a környezetvédelmi felügyelıségek folyamatosan küldik a szükséges engedélyeket. A kvóták 97,5 százalékát a Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) alapján az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelıs 170 cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. Utóbbi kapcsán Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fıcsoportfınöke elmondta, hogy a szén-dioxid jelenlegi árfolyamszintjeit figyelembe véve ez a kvótahányad 1,7-3,4 milliárd forintot ér az elkövetkezı három évre számítva. Kóka János közölte, hogy a jövı évi költségvetés szerint az aukcióból befolyó költségvetési bevétel felét a gazdasági tárca energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekre fordítja, a másik felét a környezetvédelmi minisztérium költheti egyéb zöld beruházásokra. A kvóták döntı többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású nehézipari üzemek, az üveg-, az építıanyag-gyártás és a papíripar kapják. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter megjegyezte, hogy cégenként a kvóták pontos mértéke az NKT alapján már most megismerhetıek. Amennyiben az adott cég a számára kiosztotthoz mérten kibocsátás-megtakarítást ér el, a különbséget értékesítheti más, az Európai Unióban mőködı cégnek, az ennél nagyobb kibocsátáshoz viszont kibocsátási lehetıséget kell vásárolnia ugyanezen a piacon. Az üvegházhatást okozó gázok világmérető visszaszorítását célzó kiotói nemzetközi egyezmény február 16-án lép hatályba. Ezt a témát vitatja meg a jövı héten Buenos Airesben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek Konferenciája, amelynek elnöki tisztségét a magyar környezetvédelmi miniszter látta el az elmúlt év során. A tanácskozáson tárgyalnak majd az üvegházgáz-csökkentés mértékének hosszú távú meghatározásáról: egyes tudósok százalékos csökkentést tartanak szükségesnek az elkövetkezı évtizedekben a globális felmelegedés megfékezésére, amelynek elsı lépésenként az EUban 30 százalékkal kellene 2020-ig csökkenteni a kibocsátást. 21

22 Az EU-s emisszió-kereskedelmi rendszertıl eltérı, de azzal szorosan összefüggı kiotói egyezmény az es bázisidıszakhoz képest 6 százalékos kibocsátáscsökkentést tesz kötelezıvé hat üvegházhatást okozó gáz tekintetében Magyarország számára, a es évek átlagára vonatkozóan. Amennyiben Magyarország nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátási szintet, mint 6 százalék, akkor a többletet más országnak eladhatja, félreteheti késıbbre, vagy esetleg politikai tıkeként használhatja EU-vállalásainak teljesítéséhez. Faragó Tibor az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország jelenleg mintegy 30 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki a bázisidıszakhoz képest. Egyes szakemberek szerint a hat százalékos mérséklést túlteljesítve Magyarország százaléknyi "felesleges kvótával" rendelkezik majd az évtized végére. 21 Milliárdos üzlet az emissziókereskedelem december 30. Az Európai Unió január 1-jén elindítandó széndioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerével lehetıvé teszi a napi ügyletek kötését a szennyezési kvótákkal. Magyarország szennyezıanyag kibocsátási kvótájának értéke jövıre elérheti a 70 milliárd forintot. A rendszerbe a legjelentısebb légszennyezı iparágak vállalatait vonják be, lényege, hogy a részt vevı cégek kormányzati szinten rögzített kiosztási terv szerint évente kibocsátási kvótákat kapnak, amelyekkel kereskedhetnek is. A 25 tagországban összesen potenciálisan mintegy 12 ezer céget - Magyarországon 260-at - érint az intézkedés. A teljes unió mintegy 500 millió tonna széndioxid kibocsátására kapott kvótát. A vonatkozó irányelv közvetlen célja, hogy az EU-tagállamokat költséghatékony módon hozzásegítse az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez főzött kiotói jegyzıkönyvben foglalt kibocsátás-csökkentési vállalásaik teljesítéséhez. A kiotói megállapodás értelmében a legfejlettebb iparú országok világszinten 5,2 százalékkal visszafogják széndioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest - az EU ennél nagyobb csökkentést, 8 százaléknyit vállalt. Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggı kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták piacán. Hasonló helyzetben vannak a balti államok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és Nagy-Britannia. Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország és Szlovénia pótlólagos intézkedéseket hoztak a teljesítésre, és ezek az Európai Bizottság megítélése szerint elegendıek lesznek. Minden tagállam a kereskedelmi rendszer elindítása elıtt az érintett létesítmények között évente úgynevezett kibocsátási egységeket oszt szét. 21 Forrás: 22