AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL

Átírás

1 Akvakultúra Szakmai Nap Budapest október 3. az MTA Tudományos Bizottságának kihelyezett ülése AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség

2 AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE

3 A világ haltermelése és halfogása tonna Az akvakultúra termelés éves növekedése Világ: 6,2% Ázsia: 8,2 % Európa: 2,73% EU (28): - 0,85% Norvégia: 7,94% Törökország: 8,24% 0 Természetes vízi fogás Akvakultúra Forrás: FAO, 2013

4 Az akvakultúra termelés növekedése a világban és Európában ( ) Világ Európa tonna tonna Európa Európai Unió Forrás: FAO, 2013

5 A természetes vízi fogások és az akvakultúra hozzájárulása a halfogyasztáshoz Forrás: FAO, 2012

6 A világ akvakultúra és a természetes vízi fogásainak megoszlása kontinensenként Amerika 5% Európa 4% Afrika 2% Ázsia 89% Forrás: FAO, 2013

7 Az akvakultúra és a természetes vízi fogások hozzájárulása a halfogyasztáshoz az Európai Unióban EU természetes vízi halászat 25% Import 65% EU akvakultúra 10% Forrás: EUROSTAT, 2012

8 FEAP: Az akvakultúra termelés fejlesztését gátló főbb tényezők az EU-ban Nincs esélyegyenlőség az EU farmerek számára Nincs világos akvakultúra fejlesztési stratégia Hiányos a fogyasztók tájékoztatása Bonyolult és túl szigorú szabályozás A vadon élő állatok kártétele és a kompenzáció hiánya Az ökológiai szolgáltatások támogatásának hiánya Forrás: FEAP, 2013

9 AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE

10 Az európai akvakultúra jövőképe 2030-ban az európai akvakultúra fenntartható és globálisan versenyképes lesz tengerparti és szárazföldi területek gazdaságában új termékekkel és integrált szolgáltatásokkal Az akvakultúra termelés növekedni és diverzifikálódni fog Európában, követve a fogyasztói és piaci igényeket, alkalmazkodva a klimatikus és környezeti körülményekhez, harmóniában a természettel és a társadalommal. Mindez az állattartás, az állatjólét, a technológia és tudás menedzsment megerősítésén keresztül érhető el. Az európai akvakultúra 2030-ra évente 4,5 millió tonna fenntartható élelmiszerterméket fog előállítani 14 millió értékben, több mint ember közvetlen foglalkoztatásán keresztül.

11 EATIP: Az Európai Akvakultúra Jövője Hidegvízi akvakultúra - >100%-os termelési növekedés = évi 4%-os növekedéssel - a lazac marad a domináns halfaj, de más fajok termelése is növekedni fog Édesvízi akvakultúra - >40%-os termelési növekedés = évi 1,5% - a ponty és a pisztráng maradnak a domináns halfajok Földközi térség akvakultúrája - >100%-os termelési növekedés = évi minimum 4% - Nagyobb mértékű bővülés a sashal (meager) Argyrosomus regius és nyelvhal esetében Puhatestűek - 30%-os termelés növekedés = évi 1,3%, kezdetben a kékkagyló és kisebb jelentőségű fajok esetében

12 Az EU akvakultúra termelésének jövőképe 2030 ig Európa tonna ? Európa Európai Unió Forrás: FAO, 2013, EATIP, 2012

13 A siker zálogai Dinamikus kutatás és innováció Az ágazati és társadalmi igényekhez igazodó alap- és alkalmazott kutatás; multidiszciplináris szemlélet; hatékony tudás és technológia transzfer. Felelősségteljes akvakultúra értéklánc A legmagasabb színvonalú, biztonságos és tápláló élelmiszer etikus és hatékony előállítása; a fogyasztók tájékoztatása, hogy a termék fenntartható módon készült; a feldolgozási veszteségek minimalizálása. Elszámolás a társadalom felé Átláthatóság és felelősségvállalás; kommunikáció a társadalommal az akvakultúra értéklánc minden kérdéséről.

14 FEAP: A sodró lendületű fenntarthatóság A FEAP tagjai támogatják és követik azokat az alapelveket, amelyek garantálják, hogy az akvakultúrában dolgozók új generációja fenntartható tevékenységet örököl a jövőben: TISZTA VÍZI ERŐFORRÁSOK EGÉSZSÉGES TERMÉSZETI KÖRNYEZET TUDOMÁNYRA ALAPOZOTT SZAKMA PARTNERSÉG A FENNTARTHATÓSÁGÉRT A FOGYASZTÓK TISZTELETE Forrás: FEAP, 2013

15 EU Bizottság stratégiai irányelv Az adminisztratív terhek csökkentése Területhez és vízhez jutás elősegítése A szektor versenyképességének növelése Esélyegyenlőség biztosítása Az Akvakultúra az EU Kék növekedés stratégiájának egyik eleme Forrás: Európai Bizottság: 2013

16 A Kék növekedés stratégiája az EU-ban Az AKVAKULTÚRA a Kék növekedés stratégiájának egyik fontos eleme

17 A tengerekben van az akvakultúra növekedés jövője 1000 tonna Tengervíz Édesvíz Fél-sós víz Nyílt tengeri ketrecek IMTA

18 Az akvakultúra irányítása az EU-ban főigazgatóság 20 főigazgatóság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (AGRI) Tengeri ügyek és halászat (MARE) Környezetvédelem (ENV) Akvakultúra Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (AGRI) Környezetvédelem, tengeri ügyek és halászat (MARE)

19 Nem kormányzati szervezetek (NGO) állásfoglalása a fenntarthatóságról Az NGO-k fő aggodalmai: A tengerekből származó fehérje forrásoktól (halliszt, halolaj) való erős függőség (ami túlhalászáshoz vezet) Ismeretlen mennyiségű gyógyszerek és vegyszerek folyamatos használata A betegségek nem hatékony kezelése Az akvakultúra termelés ökoszisztémára gyakorolt hatásai, amelyek nem kellően ismertek kutatások és megbízható adatok hiánya miatt Az IUCN veszélyeztetett fajok listáján található kék úszójú tonhal és európai angolna termelésének gyakorlata Forrás: Seas at risk: 2014

20 Európai Halászati Alap Az Európai Halászati Alap (EHA) a Közös Halászati Politika (KHP) finanszírozási eszköze, amely között 4,3 milliárd eurót biztosított az ágazat fejlesztzésére. Az akvakultúra támogatására több, mint 400 millió euró jutott. Az Európai Számvevőszék összességében azt állapította meg, hogy az EHA nem nyújtott eredményes támogatást az akvakultúra fenntartható fejlesztéséhez.

21 Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) (5,7 milliárd ) Az Európai Számvevőszék ajánlásai a tagországoknak: a) készítsenek és alkalmazzanak következetes nemzeti stratégiát az akvakultúra ágazat fejlesztésére; b) hajtsanak végre megfelelő területrendezést, továbbá; egyszerűsítsék az engedélyezési és adminisztratív eljárásokat c) biztosítsák, hogy a közfinanszírozás terén azok a projektek részesüljenek előnyben, amelyek a leghatékonyabban járulnak hozzá az akvakultúra ágazat fenntartható fejlesztéséhez, és ár-érték arány szempontjából kedvezőek; d) megfelelő mutatók kialakításával és alkalmazásával szigorúbban kövessék nyomon a projektek eredményeit.

22 VIETNAMI SIKERTÖRTÉNET: PANGASIUS

23 Pangasius termelés Vietnámban tonna ,1 % / év Forrás: FAO FishstatPlus, 2013

24 A pangasius sikertörténet fő elemei A halfaj Vietnami vízrajzi, éghajlati adottságok Az akvakultúra nagy hagyományai Emberi tényezők Szakirányítás és kormányzati támogatások Piacfejlesztés

25 Emberi tényezők A pangasius termeléssel kapcsolatos több évtizedes tudás és tapasztalat Szorgalom, kitartás Innovációs készség (leleményesség) Kockázatvállalási készség (120 millió Ft/ha!!)

26 Kormányzati támogatások Oktatás, szakképzés, szaktanácsadás (egyetemek, kutatóintézetek, projektek) Kutatás támogatás (ivadékminőség; állategészségügy; környezeti monitoring) Bankkölcsön kedvező feltételekkel (termelők és kiemelten feldolgozók számára) Nemzetközi marketing tevékenység támogatása (termékminőség; nyomon követhetőség; élelmiszerbiztonság) Marketing, illetve piacfejlesztés

27 Piacfejlesztés Bankok Biztosítók Termékminősítők SZOLGÁLTATÓK Takarmány Ivadék Gyógyszer Berendezés stb. TERMELŐK FELDOLGOZÓK PIAC Vietnami Vízi Élelmiszereket Feldolgozók és Értékesítők Szövetsége

28 Kihívások a siker árnyékában Betegség megelőzés, gyógyszerhasználat minimalizálása Környezeti fenntarthatóság javítása Ivadék ellátás, illetve az ivadék minőségének javítása Víztakarékos és energia hatékony termelő rendszerek fejlesztése Új piacok feltárása Ágazati szervezettség növelése

29 Záró gondolatok Mi szükséges ahhoz, hogy az európai fogyasztó több európai halat egyen? Magas minőségű, egészséges és tápláló, fenntartható módon előállított, versenyképes árú TERMÉK, illetve termék választék Támogató környezet Innovatív és jól szervezett szektor Elégedett fogyasztók

30 Köszönöm a figyelmet! varadil@akvapark.hu