A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

Átírás

1 Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

2 Tartalom 1. Globalizáció a halászatban 2. Az akvakultúra szabályozása az EU-ban 3. Halkereskedelem az EU-ban 4. Nemzetközi K+F+O kapcsolatok 5. Nemzetközi gazdasági együttműködések 6. Tagság nemzetközi szervezetekben 7. Részvétel avakultúra fejlesztési programokban a fejlődő világban 8. Összefoglalás

3 1. Globalizáció a halászatban

4 Globalizáció A globalizáció összetett társadalmi és gazdasági folyamat, melynek többek között gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásai vannak. A globalizáció kölcsönös függőségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok kormányai számára nem feltétlenül elfogadhatóak. A globalizáció a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenlőtlen gazdasági és politikai kapcsolatainak hálózatát jelöli.

5 A globalizáció pozitív hatásai A távoli piacokra jutás, illetve a piaci diverzifikáció lehetősége, amely a halászati szektor bevételeinek növekedését eredményezi; Régiók közötti (intra-regionális) kereskedelem növekedése; Hozzájutás a technológiafejlesztés eredményeihez; Növekvő igény a hal- és haltermékek iránt a népesség növekedésének és az egy főre jutó bevételek emelkedésének eredményeként; A halászat hozzájárulásának a növekedése az export bevételekhez és a GDP-hez a halászati termékek hozzáadott értékének emelkedése révén; Magas minőségű haltermékek jelenléte a helyi piacokon; Helyi halászati vállalkozások nemzetközi versenyképességének növekedése a termelés jobb szervezése és menedzsmentje révén, továbbá a halászok jólétének emelkedése a megtermelt javak egyenlőbb elosztása révén. Forrás: FAO (2010)

6 A globalizáció negatív hatásai A termelési költségek növekedése a főbb import piacokon megkövetelt minőségi és higiéniai szabványokban előírtaknak való megfelelőség miatt; Az exportképes haltermékek árának növekedése a helyi piacokon, illetve helyi haltermékek helyi piacokra jutásának csökkenése; Nyomás a teljesen kihasznált vagy túlhalászott vizek hasznosítása érdekében, illetve a vizek tönkretétele veszélyének növelése azon területeken, ahol megfelelő menedzsment módszerek nem állnak rendelkezésre; A globalizáció indirekt hatásainak a növekedése, amely a természetes vízi halállományokat tovább veszélyezteti; A különböző szintű döntéshozatal meggyengülése a szakirányítás reformjának hiányában; A nemzetközi piacok által igényelt hal-, illetve termék mennyiségek biztosításának nehézsége különösen kis fejlődő országok esetén, illetve a halászati közösségek szegénységének növekedése a eredmény egyenlőtlen elosztása esetén. Forrás: FAO (2010)

7 2. Az akvakultúra szabályozása az EU-ban

8 Az akvakultúra szabályozása Az akvakultúra a legkeményebben szabályozott élelmiszertermelő szektor az Európai Unióban

9 EU szabályozók az akvakultúrában >160 regulations - Élelmiszer higiénia ( 50); - Környezet ( 40); - Halbetegség ( 30); - Piac ( 12); - Strukturális ( 7); - Harmadik ország higiénia ( 7); - Cimkézés és csomagolás ( 6); - Egyéb ( 9).

10 Részvétel az EU rendeletalkotási folyamatában Érdekeltek képviselete Konzultáció nemzetközi szervezetekkel EURÓPAI PARLAMENT Halászati és Akvakultúra Tanácsadó Bizottság (ACFA) EURÓPAI BIZOTTSÁG Javaslatok előterjesztője a jogalkotási folyamatban Miniszterek Tanácsa A fő döntéshozó és a végső jogalkotó intézmény FEAP Nemzeti termelői szervezetek képviselete Tagországok javaslatai

11 Kik az érdekeltek ( stakeholders )? - Kormányzati szervek /hivatalnokok, döntéshozók, tervezők és szabályozók - Termelők, farm menedzserek, dolgozók, szakértők - Input előállítók (takarmány, gyógyszer stb.) és szállítók - Szolgáltatók (tervezők, szaktanácsadók, számviteli szakemeerek stb.) - Feldolgozók és kereskedők - Bankok és egyéb finanszírozó intézmények, befektetők, biztosítók - Speciális érdekcsoportok és lobbi szervezetek (szakmai szervezetek, NGO-k) - Kutatók (természet- és társadalom tudományok) - Nemzetközi szervezetek (globális és regionális) - Médiák

12 Jó példa az érdekeltek nemzetközi összefogására Közös nyilatkozat Tengerrel Nem Rendelkező Országok Csoportja magasabb előirányzat az új pénzügyi keretek között; édesvízi akvakultúra fejlesztésére irányuló növekvő igényének érdemibb figyelembe vétele; az édesvízi akvakultúra termékeinek és terjesztésének támogatása a veszélyeztetett tengeri halászati források alternatívájaként; alkalmazott kutatások az oktatás nagyobb támogatáa; akvakultúrában érdekelt és halászati kisvállalkozások igényeinek előtérbe helyezése; az adminisztrációs és pénzügyi intézkedések egyszerűsítése és harmonizálása; halastavak nem-termelő funkciójának nagyobb támogatása olyan invázív fajok, mint a kormorán problémájának európai szintű megoldása; haltermelők támogatása annak érdekében, hogy állategészségügyi és a betegség megelőzési kérdésekben közös megoldásokat találjanak; a tengeri és az édesvízi halászat intézkedései között határozott különbséget kell tenni. A helyi piacok friss hallal történő ellátása mellett az édesvízi halászati források megfelelő hasznosítása támogatja a vidékfejlesztést és növeli az édesvizek biodiverzitását.

13 3. Halkereskedelem az EU-ban

14 Az akvakultúra termékek fő importálói Main fish importers, 2009 (Lem, 2010) Egyéb 33% USA 14% Japán 13% EU 40% Akvakultúra világ kereskedelem: 98.5 milliárd USD Forrás: FAO, 2010

15 A halellátás és halfogyasztás mérlege az EU-ban (2008) Fogás: 5.20 Mt Akvakultúra: 1.23 Mt Nem emberi fogyasztásra: Mt Export: Mt Összes ellátás: 2.66 Mt Összes fogyasztás: Mt Import: 9.86 Mt Az EU összes halfogyasztásának 74%-a import termék! Forrás: AIPCE

16 tonna Haltermelés, export, import 2010-ben Termelés Import Export Fogyasztás Forrás: AKI, KSH (2011)

17 Pontytermelés, export, import 2010-ben t 754 t 59 t Termelés Export Import Forrás: AKI (2011)

18 1000 tonna A pangasius Lengyelországban panga ponty évek Forrás: Kolman, 2010

19 Az akvakultúra részesedése a haltermékek kereskedelmében Forrás: Paquotte, P. unpublished estimates (2010)

20 Piaci és marketing információk Az információ forrása: - Termelői szövetségek (nemzeti, FEAP) - FAO FIGIS, GLOBEFISH - EUROFISH - Egyéb források (e.g. FIS HOP adta lehetőségek kihasználása!

21 4. Nemzetközi K+F+O kapcsolatok

22 Nemzetközi K+F+O kapcsolatok Kétoldalú kapcsolatok (intézeti, TéT) Nemzetközi projektek (EU Keretprogramok) Magyar kutatók nemzetközi szervezetekben Nemzetközi oktatási programok A hazai K+F+O intézmények aktív nemzetközi együttműködési jó alapot biztosítanak az ágazat nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséhez

23 6. Tagság nemzetközi szervezetekben

24 Tagság nemzetközi szervezetekben Nagy tradíciók HAKI mint háttér intézmény FAO REU, SEU Fontos kapcsolat, MAHAL- MASZ közös képviselet Magyarország új tag (2011) Aktív magyar részvétel World Fish Center Kelet Európai lehetőségek Új európai akvakultúra NGO HAKI tagsággal Tradícionális kapcsolat (Halász Kft., MAHAL) Magyarországon bejegyzett nemzetközileg elismert NGO Szorosabb kapcsolat a Copa Cogeca Halászati Egységével

25 5. Nemzetközi gazdasági együttműködések

26 Nemzetközi gazdasági együttműködések Korábbi vegyesvállalatok (MAGNOR, FOR US) AGROBER-AGROINVEST (Brazilia, Irak stb.) Egyéni szakértői tevékenység (nemzetközi projektekben) Magyar segélyhitel (Vietnam, Laosz) A hazai K+F+O intézmények tevékenységéhez kötődő üzleti jellegű nemzetközi együttműködéseknek van realitása

27 7. Részvétel avakultúra fejlesztési programokban a fejlődő világban

28 Magyar szakértők a szegény országok élelmiszer ellátásának fejlesztéséért Információ csere Ágazati elismertség javítása Közvetlen és közvetett bevétel Pangasius szaporítás Laoszban

29 7. Összefoglalás

30 Összefoglalás Alapvető fontosságú a nemzetközi helyzet/trendek ismerete Fejleszteni kell az akvakultúra információs rendszert Részt kell venni a rendeletalkotási folyamatokban Részt kell venni nemzetközi szervezetek munkájában Tovább kell erősíteni a nemzetközi K+F együttműködéseket Továbbra is részt kell vállalni a fejlődő világot segítő programokban Egyre nagyobb szükség van az érdekeltek nemzetközi összefogására Törekedni kell az üzleti kapcsolatok bővítésére

31 Köszönöm a figyelmet!