A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám
|
|
- Klára Orbán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/2. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél évi 2. számában két nemrégiben megjelent olyan kiadványt mutatunk be, amelyek átfogó képet adnak a világ, illetve az EU halászatáról és akvakultúrájáról. A Hírlevél rövid magyar nyelvű összefoglalót ad a két anyagról, amelyek teljes angol nyelvű változata a MASZ honlapján is megtalálható. Egy ágazat, de egy egy gazdaság tevékenysége is ma már ezer szállal kötődik komplex nemzetközi folyamatokhoz a piac, az inputok, a gazdaságpolitika, a társadalmi megítélés, vagy a klíma változás révén. Ezért nem csak a szakmai kultúra része, de a hosszabb távú tervezéshez is fontos a halászat és az akvakultúra nemzetközi helyzetének, a lehetőségeknek és a kihívásoknak az ismerete. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Hírlevél a két szakmai anyag bemutatásával. A MASZ vezetősége nevében: Dr. Váradi László elnök Halászat és Akvakultúra az Európai Unióban Tények és Adatok a Közös Halászati Politikáról Európai Bizottság Az Európai Bizottság kiadványa a legújabb statisztikai adatok felhasználásával gazdagon illusztrálva átfogóan mutatja be az Európai Unió halászatának és akvakultúrájának helyzetét.
2 2 A kiadvány főbb fejezeti az alábbiak: (1) Felelősségteljes és fenntartható halászat; (2) A halász flotta; (3) Foglalkoztatás; (4) A feldolgozó szektor); (5) Fogás és termelés; (6) Külkereskedelem; (7) Fogyasztás; (8) EU támogatás. Halászat és halászati flotta Az EU halászatában a tengerek halállományának tudományos alapokon nyugvó menedzsmentje, az állományok védelme és fenntartható hasznosítása továbbra is kiemelt feladat. Cél, hogy lehetőleg 2015 re de legkésőbb 2020 ra minden állományt olyan mértékben halásszanak, hogy azok a természetes szaporodás révén az elérhető maximális fenntartható hozamokat biztosíthassák. Az EU halász flottája már 19 éve csökkenőben van úgy a hajók méretét, mint a motorok teljesítményét illetően. A halászat gazdaságossága növekedett az elmúlt években. A nettó profit 1% ról 6% ra nőtt 2008 és 2011 között. Foglalkoztatás a termelésben és feldolgozásban A halászat jelentős mértékben járul hozzá a foglalkoztatáshoz az EU számos országában és régiójában. Az EU négy országában (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) dolgozik a halászatban foglalkoztatottak 70% a. Ha kisebb mértékben is de jelentős foglalkoztatást biztosít az akvakultúra is Európa szerte. Igen jelentős a feldolgozóiparban történő foglalkoztatás, ami EU szinten mintegy főnek ad munkát. Itt már megjelenik a statisztikában Magyarország is, igaz mindössze 61 fővel (2,9 millió ). Bennünket még Ausztria is megelőz, ahol a feldolgozásban foglalkoztatottak száma 137 fő (36,4 millió ). Csehországban 836 főt alkalmaz a halfeldolgozó ipar, amelynek termelési értéke produktuma 80,7 millió. Természetesvízi fogások és akvakultúra Az EU a világ ötödik legnagyobb halászati és akvakultúra termelője, amelynek részesedése 3,5% a világtermelésből. Ez az arány 2009 ben még 4,4% volt, ami jelzi a világtermelés növekedését, illetve az EU termelés csökkenését. A természetes vízi fogások volumene (élősúlyra számolva) 4,9 millió tonna volt az EU ban 2011 ben. Ebben a tengerrel nem rendelkező országok édesvízi fogásai is benne vannak. Magyarország 2010 évi fogása 6216 t volt, Csehországé 3990 t, Ausztriáé 350 t. Az akvakultúra fontos tevékenység Európa számos régiójában. Az EU akvakultúra termelése mintegy 1,25 millió tonna, illetve értékben 3,6 milliárd Euro volt 2011 ben. Ez értékben több, mint az EU fogásának 20% a. Legnagyobb EU akvakultúra termelő országok az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Spanyolország, és Olaszország. Ez az öt ország adja az EU összes akvakultúra termelésének kb. 75% át értékben kifejezve. Magyarország részesedése 1,24% tömegben (15.509t), illetve 0,84% értékben ( ). A 28 EU ország között hazánk 12. az akvakultúra termelés volumenét tekintve. Magyarország az egyik legfontosabb ponty termelő ország az EU ban. A pontytermelésnek az összes akvakultúra
3 3 termeléshez viszonyított részaránya négy országban haladja meg a 84% ot: Csehország (91,2%); Lettország (97,6%); Litvánia (84,9%); és Magyarország (84,7%). Az EU 17 tagországában 232 termelői szervezet működött 2013 ban. Az EU Hivatalos Lapjára hivatkozással 11 országban, közöttük Csehországban és Magyarországon nincs termelői szervezet. Ez nyilvánvalóan téves, hiszen mindkét országban erős termelői szervezetek működnek. A kiadvány e hiányosságát jeleztük a FEAP nak és a Bizottságnak. Az EU tagországok természetesvízi fogása és akvakultúra termelése 2011 ben Külkereskedelem Az EU a világ vezető importőre a halászati és akvakultúra termékeknek. A legnagyobb beszállítók Norvégia, Kína, Írország és Ecuador, míg a legnagyobb EU s importőrök Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az EU exportját szinte kizárólag természetes vízi fogásokból származó termékek alkotják, így az európai akvakultúra termékei az EU piacain maradnak. Az EU tagországok egymás közötti kereskedelmében a legnagyobb exportőrök Dánia, Spanyolország, Svédország és Hollandia, míg a fő importőrök Franciaország, Olaszország, Németország és Spanyolország. Az EU önellátási szintje kb. 45% volt 2011 ben, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás mintegy 55% át importból fedezi az EU. A halászati és akvakultúra termékek az EU és harmadik országok közötti kereskedelmében az import értéke 19,2 milliárd, az export értéke 4,2 milliárd volt 2012 ben. Magyarország ugyanebben az évben kb. 6 millió értékben importált és kb. 4,7 millió értékben exportált halászati termékeket.
4 4 Halfogyasztás Halfogyasztásban a világátlag 18,9 kg/fő/év, az EU átlagos halfogyasztása 23,1 kg/fő/év. Igen nagy eltérések vannak azonban országonként (5,3 56,7 kg). A 28 EU ország között Magyarország a legutolsó az élősúlyra számított 5,3 kg/fő/év halfogyasztással. Az EU ban elfogyasztott haltermékek kétharmada természetes vízi fogásokból, egyharmada akvakultúrából származik. A fogyasztásban a tonhal (konzerv), a közönséges, illetve sávos tőkehal, valamint a lazac vezeti a listát. Az EU országok halfogyasztása (kg/fő/év) 2011 ben EU támogatás a halászat és az akvakultúra fejlesztésére A Közös Halászati Politika megvalósítását január 1 je óta segíti az Európai Halászati Alap, amely a közötti tervidőszakban 4,3 milliárd Eurót biztosított a halászat és akvakultúra fejlesztés céljaira. Magyarország részesedése a teljes összeg 0,81% a volt (34,77 millió ), amely összhangban van az ország akvakultúra termelésének részesedésével a teljes EU akvakultúra termelésből (0,84%). Az Európai Halászati Alap támogatást 2014 től az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) támogatása váltja fel, amelynek költségvetése a közötti időszakra 5,75 milliárd. A korábbi szabályozókhoz képest változás többek között a halállományok rehabilitációjának nagyobb támogatása, a nagy veszteségekkel járó visszadobás megszüntetése, a halászati adatszolgáltatás javítása. Az ETHA egyik kiemelt célja az Integrált Tengerügyi Politika megvalósításának támogatása különös tekintettel a tengerpart menti közösségek fejlődésére. A dokumentum letölthető:
5 5 A Világ Halászatának és Akvakultúrájának Helyzete 2014 Lehetőségek és Kihívások FAO A FAO 1994 óta két évente kiadja a Világ Halászatának és Akvakultúrájának Helyzete című kiadványt, amelynek angol címéből származó rövid neve SOFIA (The State of World Fisheries and Aquaculture). A most kiadott 223 oldalas szakmai anyagnak négy fő fejezete van a következők szerint: (1) A halászat és az akvakultúra globális helyzetének áttekintése; (2) Válogatott témakörök a halászatban és az akvakultúrában; (3) Specifikus tanulmányok kiemelt megállapításai; (4) Jövőbeni kilátások. 1. A halászat és az akvakultúra globális helyzetének áttekintése A viágakvakultúra termelése továbbra is növekszik, bár kisebb mértékben, mint korábban. Az átlagos éves növekedés 6,2% volt 2000 és 2012 között, szemben az 1990 és 2000 közötti 9,5% al. A természetesvízi halászat és az akvakultúra összes termelése (vízi növények termelése nélkül) 158 millió tonna volt 2012 ben. E mennyiségnek 58 % át (91,3 millió t) a természetes vízi fogás, 42 % át (66,6 millió t) az akvakultúra adta. Az akvakultúra összes termelése 90,4 millió tonna volt (élő tömegre számítva) 2012 ben ha a vízi növények, elsősorban a tengeri alga termelését (23,8 millió t) is figyelembe vesszük. Az emberi fogyasztást szolgáló természetes vízi fogásnak, illetve akvakultúra termelésnek már közel a felét az akvakultúra biztosítja.
6 6 A világ halászati fogásai és akvakultúra termelése 1950 és 2012 között A világ akvakultúra termelésének 92,7% át 15 ország adja. Közülük is kiemelkedik Kína, amely a évi 41,1 millió tonnás termelésével (nem számítva a vízi növényeket) 61,7% al részesül a világ összes akvakultúra termeléséből. Ázsia meghatározó a világ akvakultúrájában. A világ termelésének 80% át öt ázsiai ország (Kína, India, Vietnam, Indonézia és Banglades) adja. Figyelemre méltó, hogy Egyiptom és Chile akvakultúra termelése 2012 ben elérte, illetve meghaladta az 1 millió tonnát. Csökkent ugyanakkor a haltermelés néhány olyan fejlett országban, mint az USA, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Japán és Dél Korea. A csökkenés egyik fő oka az olcsóbb hal importja olyan országokból, ahol a termelési költségek alacsonyabbak. Sok fejődő országban az édesvízi akvakultúra alapvetően járul hozzá az állati fehérje ellátáshoz, illetve fog hozzájárulni hosszabb távon is. A teljes akvakultúra termelés (66,6 millió t) volumenének 66% át a halak, 10% át a rákfélék és 23% át a puhatestűek teszik ki. Értékarányosan a megoszlás 63/22/11%. Az összes termelés, (különösen a halak termelésének) 63% a édesvízi rendszerekből, 37% a tengeri rendszerekből származik. A FAO statisztikák 2012 ben 576 fajt tartanak számon az akvakultúrában, ebből 354 hal, 102 puhatestű és 59 rákféle. Legelterjedtebben a tilápát termelik, az összes kontinens 135 országban. A legutóbbi elemzések szerint mintegy 58,3 millió ember él a földön halászatból és akvakultúrából. A hal ugyanakkor alapvető táplálék és fehérje forrás. A hal biztosítja a világ népessége számára az állati fehérje bevitel 17% át, amely egyes tengerparti régiókban 70% ot is elér. A világ átlagos halfogyasztása az 1960 évi 10 kg/fő/év szintről 19,2 kg ra emelkedett 2012 re. A halfogyasztás növekedésének nem csak a népesség növekedése az oka, hanem a magasabb keresetek és a fejlettebb értékesítési rendszerek is.
7 7 Az akvakultúra részaránya az összes fogásból és termelésből A világkereskedelemben a hal és haltermékek forgalma az egyik legnagyobb az élelmiszerek között, amely értéke 2012 ben mintegy 130 milliárd USD volt. A halkereskedelem különösen fontos a fejlődő országok számára ben a fejlődő országok adták a világ halexportjának 60 % át élősúly tömegre számítva, illetve 54% át értékben kifejezve. Kína a világ legnagyobb hal exportőre, illetve az USA és Japán után a világ harmadik legnagyobb hal importőre. Az értékesített halászati termékek áramlása Európa és más földrészek között Az élelmiszer biztonság, illetve a nyomon követhetőség egyre fontosabb kritérium a halkereskedelemben. A FAO szakmai irányelveket dolgozott ki, amelyek segíthetik a termelőket abban, hogy igazolják a termelés fenntarthatóságát. A FAO Fenntartható Halászati Kódexe (Code of ConductforResponsibleFisheries) már 20 éve egy alap dokumentuma az erőforrások fenntartható hasznosításának a halászatban illetve az
8 8 akvakultúrában. A Kódex ben meghatározott kritériumok teljesítését segítik az olyan alapelvek alkalmazása, mint az Ökológiai Szemléletű Akvakultúra (EcosystemApproachtoAquaculture EAA), illetve a térségi tervezések (spatialplanning). A FAO a maga eszközeivel támogatja a Kék Növekedést (BlueGrowth), amely magában foglalja a halászat és akvakultúra termelési, ökológiai szolgáltatási és társadalmi aspektusait is. 2. Válogatott témakörök a halászatban és az akvakultúrában A fejezet az alábbiakban címszerűen felsorolt témákat elemzi, ismertetve a téma aktualitását, illetve fontosságát, a lehetséges megoldásokat, illetve bemutatva konkrét programokat. Kisüzemi halászat: kollektív akciók támogatása és szervezés a hosszabb távon elérhető eredmények érdekében; Az akvakultúra szerepe a táplálkozásban: lehetőségek és kihívások; A lehalászást követő veszteségek a kisüzemi halászatban; Édesvizek halászati menedzsmentje: szektorok közötti és multidiszciplináris megközelítésben; Cápa állományok megőrzésére és menedzsmentjére irányuló folyamatos kihívások; Az illegális nem jelentett és nem szabályozott halászatok (IUU Illegal Unreported and Unregulated) kezelésnek kulcs kérdései; Kiegyensúlyozott (élőhelyi kapcsolatok megzavarása nélküli) halászat. 3. Specifikus tanulmányok kiemelt megállapításai A fejezet az alábbiakban címszerűen ismertetett tanulmányokat, illetve azok megállapításait mutatja be: Halfogyasztás az ázsiai és csendes óceáni régióban háztartásokban végzett felmérések alapján; Föld, erdő és halászati hasznosításokkal kapcsolatos önkéntes irányelvek főbb elemei összefüggésben a halászati szektorra vonatkozó nemzeti élelmiszer ellátás biztonsági programmal; Váltás az alacsony értékű halakkal történő takarmányozásról a táp etetésre az ázsiai tengeri ketreces haltermelésben; A halászati melléktermékek hasznosításának kihívásai és lehetőségei; Regionális halászati szervezetek tevékenységének bemutatása, az együttműködések fejlesztésének elősegítése érdekében; A klíma változással szembeni sérülékenység előzetes felmérése a halászatban és az akvakultúrában.
9 9 4. Jövőbeni kilátások A fejezet az elkövetkezendő évtizedek várható halellátását és halfogyasztását elemző vizsgálatokat mutatja be. A vizsgálatokat két modell felhasználásával végezték. Az egyik az OECD vel együttműködésben kialakított FAO modell a évek közötti időszakra, a másik a Nemzetközi Élelmiszer Politikai Kutatóintézet (IFPRI International Food Policy Research Institute) IMPACt nevű modellje, amelyik a 2030 ig várható helyzetet mutatja be. A FAO modell szerint 2022 re a világ akvakultúra termelése eléri a 99,3 millió tonnát, ami a maihoz képest 59% os növekedést jelent. Európában az akvakultúra termelés 2022 re várhatóan re 12% al (optimális esetben 31% al) növekszik. Az exportban 12% os, az importban 28% os növekedés várható. A halfogyasztás 21,2 kg/fő/év ről 24,8 kg/fő/év értékre emelkedhet, ami 17% os növekedést jelent. Az IMPACt modell 2030 ra egy 90,2 116,2 millió tonnás akvakultúra termelést prognosztizál. A termelés változását a különböző várható szcenáriók befolyásolhatják, amelyek a modellben a következők: az akvakultúra erőteljes növekedése; a melléktermékek nagymértékű hasznosítása; betegségek kitörése; a kínai fogyasztás megnövekedése; klímaváltozás. Bár a modellek számításaiban vannak bizonytalanságok, azok figyelemre méltó elemzéseket és következtetéseket eredményeznek. Az eltérések és bizonytalanságok ellenére a modellek megállapításai egyeznek az alábbi várható trendekben: - a természetesvízi fogásokban relatív stabilitás, illetve némi növekedés várható, ha a jelenleg túlhalászott állományok menedzsmentjében pozitív változások következnek be; - az ellátás és fogyasztás közötti űrt a továbbra is növekvő akvakultúra termelés töltheti be, különös tekintettel az édesvízi akvakultúrára; - Afrikában a népesség növekedésének üteme meghaladja a haltermelését, amelynek eredményeképpen az egy főre jutó halfogyasztás csökkenni fog. A modellek megállapításait, illetve előrejelzéseit nem próféciának kell tekinteni, hanem kiinduló pontoknak, amelyek figyelembe vehetők szakpolitikák és tervek kidolgozásánál. Az ismertetett modellek alkalmazása egyfajta szabvány lesz a jövőben a halászat és akvakultúra jövőjének elemzése során. A modellek alkalmazása során lehetőség van azok finomítására és javítására. A modellek alkalmazása nem csak előrejelzéseket eredményezhet, de segíti a halászat és az akvakultúra fejlesztéshez szükséges beavatkozások felismerését, úgy a szakpolitika, mint a menedzsment szintjén. A helyes szakirányítás lapvető fontosságú annak érdekében, hogy a szektor kielégítse a hal iránti növekvő igényt úgy, hogy a termelés környezetileg fenntartható legyen, illetve csökkentse az élelmiszer ellátás bizonytalanságát és a szegénységet. Ez csak úgy lehetséges, ha a fenntarthatóság ökológiai, társadalmi és
10 10 gazdasági kérdéseit összehangoltan kezeljük, amihez segítséget nyújt a FAO irányelvek (Ökológiai Megközelítés az Akvakultúrában Ecological Approach to Aquaculture EAA) alkalmazása az ágazati menedzserek és a szektor szereplői számára. Ezen túlmenően szükséges az ágazat multi szektorális menedzsmentje, ami különösen az édesvízi erőforrások hasznosítása során fontos. A modellek szcenáriói a vízellátás kérdését nem vették figyelembe. A halellátás növelésének elemzésekor alapvetően kell figyelembe venni azt, hogy a halfogás és haltermelés növelése azokat is szolgálja, akik leginkább függenek a halászattól és jólétük azon alapszik. Ez szükségessé teszi, hogy megfelelő nemzetközi eszközrendszer álljon rendelkezésre a halászat és akvakultúra fenntartható fejlesztése érdekében. A dokumentum letölthető: i3720e.pdf A FAO kiadvány címlapján egy fél intenzív polikultúrás halastó lehalászása látható. A polikultúrában indiai pontyokat, amurt, fehér busát és pontyot termelnek. A címlap fotó jelzés értékű, hiszen a FAO átfogó tanulmányának egyik fő megállapítása, hogy az édesvízi tavi akvakultúra jelentősége növekedni fog a világ halellátásában. Ez a megállapítás elsősorban a fejlődő országokra vonatkozik, azonban a magyar szellemi export egyik lehetősége a világ élelmezésének javítására irányuló akvakultúra fejlesztési programokban való részvétel Woynárovich Elek munkásságára és a több évtizedes FAO s kapcsolatokra alapozva. A szellemi export kínálta lehetőség jobb kihasználása érdekében célszerű lenne az ágazati szereplők közötti nagyobb koordináció, illetve fiatal szakemberek felkészítése Szarvas, Anna liget 8.; Tel: 66/515327; 66/515405; E mail: info@masz.org; Honlap:
A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI
Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom
RészletesebbenBardócz Tamás Halászati osztály
A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás
RészletesebbenVáradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas
75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet
RészletesebbenA magyar halászat helye az európai akvakultúrában
II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)
Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat) Mivel egy tenger nélküli ország, nincs számottevő halászata,
RészletesebbenA halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest
2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenLegyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.
A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenÁ L L A T T U D O M Á N Y I KAR
Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR XXXIII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Az állati termék előállításban várható trendek különös tekintettel az akvakultúrára Horn Péter Szarvas, 2009. május 27. A növénytermesztés
RészletesebbenÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME
WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenA magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései
A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen
RészletesebbenA BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27
Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia
RészletesebbenHalászati Operatív Program Magyarországon
Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenA Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre
A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenXIV. évfolyam, 15. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIV. évfolyam, 15. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIV. évfolyam, 15. szám, 2014 2014. augusztus 05. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenNövekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.
Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. június 14. Baromfi 2011. 22. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. május 30. Baromfi 2011. 20. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA főbb növényi termékek
UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:
RészletesebbenA tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai
A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek
RészletesebbenVeszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat
RészletesebbenA HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni
A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több
RészletesebbenXV. évfolyam, 24. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 24. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 24. szám, 2012 2012. december 10. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenXV. évfolyam, 20. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 20. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 20. szám, 2012 2012. október 15. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
RészletesebbenXIV. évfolyam, 21. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIV. évfolyam, 21. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIV. évfolyam, 21. szám, 2014 2014. október 28. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló...3
RészletesebbenXIII. évfolyam, 1. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIII. évfolyam, 1. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIII. évfolyam, 1. szám, 2014 2014. január 20. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló...3
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Megjelenik kéthetente 2018. január 16. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló... 3 Piaci jelentés... 4 Táblázatok, ábrák... 5... 5 Tojás... 11
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 2. Baromfi 2010. 42. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenVilágtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé
Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. június 28. Baromfi 2010. 24. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
Ausztrália elősegíti a búza kivitelét GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM A tavalyi rekord termés után, Ausztrália tovább helyezi a régi termés készleteit a 2017/18 kereskedelmi év (Július-Június) első
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenAz akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
RészletesebbenMagyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben
Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. március 23. Élıállat és Hús 2009. 11. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenXVI. évfolyam, 1. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XVI. évfolyam, 1. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XVI. évfolyam, 1. szám, 2013 2013. január 21. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenA magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.
A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás
RészletesebbenAZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON
XLII. Halászati Tudományos Tanácskozás NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. május 30-31. AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON Németh István
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenPIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31.
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat VIII. évfolyam/15. szám 08.12. 2008/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke termelői, és a csirkehúsok feldolgozói értékesítési
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. október 18. Baromfi 2011. 40. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA K I. 300 Ft/kg. tonna
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...
Részletesebben1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább
RészletesebbenCSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.
A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenXV. évfolyam, 21. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 21. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 21. szám, 2012 2012. október 27. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
RészletesebbenMagyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban
Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Földművelésügyi Minisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
XVII. évfolyam, 22. szám, 2017 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XVII. évfolyam, 22. szám, 2017 Megjelenik kéthetente 2017. november 14. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. február 8. Baromfi 2010. 4. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
Részletesebben57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország
57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenA Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.
A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2009. július 13. 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenBruttó hazai termék, 2010. III. negyedév
Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenNIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM
NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék,
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. augusztus 23. Baromfi 2010. 32. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenAZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma
KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT III. MASZ Fórum, 2013. március 28. Debrecen AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2011-ben
A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenSERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák
SERTÉSPIAC 2015 Világ- és európai piaci tendenciák Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) szerint a sertéshús globális termelése 111,5 millió tonna volt 2015-ben, alig 1 százalékkal haladta
RészletesebbenXIV. évfolyam, 14. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIV. évfolyam, 14. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIV. évfolyam, 14. szám, 2014 2014. július 22. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló...3
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
XVII. évfolyam, 21. szám, 2017 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XVII. évfolyam, 21. szám, 2017 Megjelenik kéthetente 2017. október 30. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
Részletesebben