Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas"

Csilla Bodnár
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas Lehetőségek és kihívások a hazai termékpálya mentén a Halászati Operatív Program tükrében szeptember 30.

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond

2 Az előad adás s vázlatav zlata: I. Állapot és trendek II. Fontosabb problémák III. Hogyan tovább? IV. Főbb üzenetek Az előadás a European Regional Review on Aquaculture Development c. FAO-tanulmányon alapszik, amelynek szerzői Váradi L., Gyalog G., Békefi E. és Lengyel P. (HAKI), valamint A. Lane és Y.Harache (EAS). A tanulmány elkészítésében közreműködött a FAO/FIRA Akvakultúra Részlege, valamint számos európai akvakultúra-szakértő.

FAO-tanulmányon alapszik, amelynek szerzői Váradi L., Gyalog G., Békefi E. és Lengyel P. (HAKI), valamint A.

3 I. Állapot és s trendek

4 Európa (44 ország) Lakosság: 813 millió; a világ lakosságának 12,6% a; eltérő gazdasági régiók

5 Egy főre f eső GDP Amerikai dollárban, vásárlóerő-paritáson, 2008-ban (IMF, 2009)

6 Európa részesedr szesedése se a világ g akvakultúra ra termeléséből (2009) Egyes fajok termelésében vezető helyet foglal el Forrás: FAO, 2010

7 Európa akvakultúra termelése Forrás: FAO, 2011

8 APR a világban és s Európában APR = átlagos növekedési ráta (azaz az átlagos összetett éves növekedési ráta százalékban kifejezve) Forrás: FAO, 2011

9 APR az EU ban és s az EU hoz nem tartozó országokban APR = átlagos növekedési ráta (azaz az átlagos összetett éves növekedési ráta százalékban kifejezve) Forrás: FAO, 2011

10 Az európai akvakultúra faji összetételetele Szőnyegkagyló 2,5% Óriás osztriga 4,9% Mediterrán kagyló 4,1% Kékkagylók 8,4% Ehető kék kagyló 7,1% Egyéb 9,0% Ponty 6,2% Atlanti lazac 36,0% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9% Egyéb pisztrángok 2,5% Szivárványos pisztráng 11,9% A termelés kb. 50 %-a pisztrángféle Forrás: FAO, 2010

Atlanti lazac 36,0% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9% Egyéb pisztrángok 2,5%

11 Akvakultúra ra termelés s víztv ztípus szerint Növekvő tengeri, stagnáló édesvízi és brakkvízi termelés A termelés 75% a tengeri akvakultúrából származik Forrás: FAO, 2009

12 Halfogyasztás (2007) kg/fő/év Számos regionális piac jelentős eltérésekkel a fogyasztói preferenciákban, elosztási csatornákban és a gazdasági helyzetben Forrás: FAO, 2010

13 Főbb termelési rendszerek

14 Új j technológi giák Nyílt tengeri ketrecek RAS IMTA

15 II. Fontosabb problémák/kih k/kihívások Túlszabályozottság Halliszt és halolaj források csökkenése Környezeti korlátok Kereslet-kínálat aránytalansága Szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások Foglalkoztatás

csökkenése Környezeti korlátok Kereslet-kínálat

16 A szabályozás fontos: Túlszabályozottság az erőforrások fenntartható hasznosítása, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az állatjólét szempontjából. Az akvakultúra a legtúlszabályozottabb élelmiszer-termelési ágazat az Európai Unióban

élelmiszerbiztonság, az állatjólét szempontjából.

17 Halliszt és halolaj források csökkenése Helyettesítés Többfázisú takarmányoz nyozás Fajösszet sszetétel tel módosm dosításasa Az elmúlt évtizedben a halliszt aránya a haltápokban 50%-kal csökkent AQUAMAX Projekt: A halolaj és halliszt biztonságosan legfeljebb 70% növényi olajjal és 80% növényi fehérjével helyettesítve pótolja maradéktalanul a lazac tápanyagigényét

haltápokban 50%-kal csökkent AQUAMAX Projekt: A halolaj és halliszt biztonságosan

18 Környezeti korlátok A vízi erőforrások mennyisége és minősége Az akvakultúra környezeti hatásai (tápanyagkibocsátás, gyógyszer maradványok) A nem őshonos tenyésztett fajok hatása az őshonos természetes vízi faunára (szökések, telepítések) Extrém klimatikus viszonyok A társadalmi környezet

maradványok) A nem őshonos tenyésztett fajok hatása az őshonos

19 A fogyasztók k bizalmatlansága Olaszország Spanyolország Németország Norvégia Görögország Forrás: Aquamax Project, A.K. Schlag, 2010 Franciaország Nagy-Britannia

20 Piac és s kereskedelem Világ: 98,5 milliárd USD

21 A kereslet kínálat lat aránytalans nytalansága az EU ban Fogás 5,20 m t Akvakultúra 1,23 m t Nem táplálkozási cél - 1,70 m t Export - 2,07 m t Összes kínálat 2,66 m t Összes fogyasztás 12,52 m t Import 9,86 m t 2008-ban az EU fogyasztásának 74%-a a importból l származott! Forrás: AIPCE, 2008

22 A Pangasius Lengyelországban gban Pangasius ponty Forrás: Kolman, 2010

23 Szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások Foglalkoztatás Termelés: 150,000 Lehalászás után: 135,000 Munka termelékenys kenysége Tavak, lagúnák: 1000 t/ fő Intenzív (automatikus) rendszerek: 1000 t/3 4 fő

24 III. Hogyan tovább?

25 Európai Akvakultúra Technológia és s Innováci ciós Platform (EATIP) Biztosítani az európai akvakultúra fenntartható jellegét Megszilárdítani az akvakultúra helyét a társadalomban

26 Az akvakultúra élelmezésbiztonsági szerepe nőni n ni fog Az akvakultúra a válasz része. Az egyik lehetőség a haltenyésztés lehet ( Növényevő halak fokozott fogyasztása )

27 Hogyan tovább? (1/3) Az erőforrások felelős hasznosítása és a környezetvédelem kulcsfontosságú kihívások maradnak (engedélyezés, környezeti hatásvizsgálatok) A jogi háttér egyszerűsítésre és összehangolásra szorul. Szükséges az egyenlő esélyek kialakítása az ágazat számára. A politikai döntések megalapozásához szükség van az akvakultúra és halászat termékeire vonatkozó adatok gyűjtésére

28 Hogyan tovább? (2/3) A globális klímaváltozás következményeinek és lehetséges szcenárióinak felmérésébe minden érdekelt felet be kell vonni A modern, professzionális akvakultúra ágazat sikere a minőségi szolgáltatások meglététől függ Az akvakultúra új technológiái lehetőséget adnak a fejlődésre

29 Hogyan tovább? (2/3) A fogyasztók és politikusok negatív véleményének leküzdése Környezetbarát akvakultúra gyakorlatot tanúsító európai öko címke kidolgozása Jobb kommunikáció mind az értékláncon belül, mind a fogyasztók felé FAO Irányelvek az Akvakultúra Tanúsításáról, elfogadva a FAO COFI 29. ülésén, Rómában, január 31. február 4-én

30 Az európai akvakultúra legfőbb kihívása az INNOVATÍV és GAZDASÁGOS GOS NÖVEKEDÉS S elérése se. IV. FŐBB F ÜZENETEK A versenyképess pesség g eléréséhez az európai akvakultúrának erős POLITIKAI AKARATRAés EGYENLŐ ESÉLYEKRE van szüks ksége. Az európai akvakultúrát tudományos eredményekre és fogyasztói bizalomra támaszkodó, KÖRNYEZETILEG, GAZDASÁGILAG GILAG ÉS TÁRSADALMILAG FENNTARTHATÓ TEVÉKENYS KENYSÉGNEK kell tekinteni.

31 Köszönöm m a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai