Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR

Átírás

1 Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR

2 XXXIII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Az állati termék előállításban várható trendek különös tekintettel az akvakultúrára Horn Péter Szarvas, május 27.

3 A növénytermesztés előtt álló nagy kihívások Növekvő népesség 6 7,0 7,5 milliárd Emelkedő életszínvonal elsősorban Kína, India* Növekvő bioenergia igény etanol, olaj Bio jellegű csomagolóanyagok keményítő Csökkenő tengeri halállomány Majd mindenhol Csökkenő termőföldkészlet Majd minden országban Csökkenő öntözővíz készlet Szinte mindenhol Klímaváltozás? (Horn, 2005)

4 Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső húsfogyasztás összefüggése (kg/fő/év) Év GDP (US$/fő/év) Húsfogyasztás (kg/év/fő) , , , , , ,3 (Roppa, 2007)

5 Európa legnagyobb és legkisebb hús- és halfogyasztású országai Országok Húsfogyasztás (kg/év/fő) Halfogyasztás (kg/év/fő) Összes fogyasztás (kg/év/fő) Legnagyobb fogyasztás Spanyolország Portugália Dánia Franciaország Norvégia Írország Legalacsonyabb fogyasztás Lettország Horvátország Románia Litvánia Bulgária Szlovákia Magyarország (Forrás: FAO Food balances, 2006)

6 Néhány kiemelt ország, illetve régió egy főre eső húsfogyasztásának és összetételének szerkezete Országok, Húsfogyasztás (kg/fő/év) régiók Szarvasmarha Sertés Baromfi Összesen Kína India Hong Kong USA EU (USDA Foreign Agricultural Service. Office of Global Analysis, 2007 )

7 Az előállított keveréktakarmányok mennyisége néhány országban (kg/fő/év) Világátlag* USA* 810 Kanada* 600 Kína* 70 India* 10 Magyarország 800 ( ) 430 *Lyons, P.T. adatai (2007)

8 Az állatállomány és az emberiség biomasszában kifejezve Létszám (milliárd) Biomassza (millió t) Éves termelés (millió t) Szarvasmarha 1, ,6 Juh, kecske 1, ,9 Sertés 1, ,2 Baromfifélék 13, ,1 Összes állat 18, ,9 Ember 6, ,6 (Verstegen és Tamminga, 2005)

9 A világtermelés várható változása különböző főbb állati termékek esetében között (millió tonna) Marhahús Sertéshús Megnevezés Baromfihús (csirke, pulyka, kacsa) Tej Tojás Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Régió Év ,0 27,6 33,4 105,6 37, ,6 35,7 46,9 613,6 332,9 216,8 61,1 18,5 42,6 68,0 24,3 43,7 135,2 42,3 92,4 110,4 44,6 65,8 651,6 347,2 304,4 77,3 20,2 57,1 (Farrell, 2008)

10 Különböző főbb háziállatfajok becsült keveréktakarmány igénye 2006 és 2016 között Megnevezés Brojlercsirke Sertés Tojótyúk Ország típus Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Fejlett Fejlődő Világ Gyári takarmányon tartott hányad ( %) Takarmányigény (millió tonna) ,0 105, ,2 137, ,2 157,6 93,8 251,4 41,0 32,0 73,7 243,0 176,0 300,0 476,0 50,0 71,4 121,4 Húsmarha Világ 42,8 48,8 Tejelő tehén Világ 128,5 156,8 Világ összesen az egyéb ágazatokkal és akvakultúrával együtt (Farrell, 2008)

11 Az EU által 2010-re és 2030-ra tervezett bio üzemanyag felhasználás és az előállításhoz szükséges szántóterület nagysága Szántóterület igény (EU 27)* Termőterület szükséglet (millió ha) ,75% bio üzemanyag % bio üzemanyag Az összterület %-ában *: 50% import esetében a területigény megfeleződik (Windhorst, 2007)

12 Erőforrás felhasználás és környezetterhelő hatások különböző állattenyésztési ágazatokban adott termékmennyiségre (1 tonna hús, tojás - kb. 1 tonna - és 10 m 3 tej - kb. 1 tonna hasznosítható beltartalom) Erőforrások és környezeti hatások Tojás Baromfihús Sertéshús Marhahús Tej Juhhús Energiafelhasználás, GJ Üvegház hatás, kg CO 2 egyenérték 100 év Eutrofizációs potenciál, kg PO 4 egyenérték Légkörsavasítás, kg SO 2 egyenérték 4,6 5,5 6, , Növényvédőszer, kg/ha 7,7 7,7 8,8 7,1 3,5 3,0 Termőföldlekötés, ha 0,64 0,67 0,74 2,33 1,20 1,40 (Williams és mtsai, 2006, valamint MacLeod, 2008)

13 Egy kilógramm mellfilé előállításának hatékonysága különböző típusú brojlercsirkénél Brojler típusa, év Takarmányigény (kg) 1 kg mellhús előállításához Ivóvíz Takarmány- (liter) termelés vízigénye (liter) Termelt trágya mennyisége (kg) (Horn, 2008)

14 Forrás: FAO

15 A hal világélelmezési jelentősége Állati eredetű fehérjeellátásban a világon 15% hal. A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40%-ban a hal fedezi. 1 milliárd ázsiainak majdnem egyedüli fehérjeforrása a hal. Több mint 200 millió ember megélhetése a halászat, 4 millió halászhajó üzemel a vizeken. (Diamond, J. 2007)

16 Gyakorlatilag összeomlott fontosabb tengeri halfaj-populációk Atlanti óriás laposhal Atlanti kékszárnyú tonhal Atlanti kardhall Északi tengeri hering Ausztrál tőkehal Grand Bankszi tőkehal (Diamond, J. 2007) A világ halellátását ma már 53%-ban akvakultúra, 47%-ban a halászat fedezi.

17 Az ember napi teljes értékű optimális fehérje ellátásához (50 g) szükséges állati eredetű élelmiszerek mennyisége és ára Élelmiszer Mennyiség Ár (Ft)* Tojás 8 db 240 Marhahús comb hosszú hátszín Sertés karaj comb 360 g 325 g 340 g 370 g Brojler mell 273 g 405 Pulyka mell 270 g 432 Hal ponty(filé) harcsa(filé) afrikai harcsa 290 g 280 g 280 g Tej (2,8%) 1,5 l 344 *TESCO, május 14. (Csapó J. Horn P. 2009)

18 Az epehólyag optimális kiürüléséhez (95%) szükséges zsírmennyiség különböző élelmiszerekben Élelmiszerek Zsír (g) kcal Tojás 3 db 2 db (75%) 225 Olajos hal 125 g Zalai felvágott 15 dkg + 2,5 dkg vaj Téliszalámi 15 dkg Virsli 5 db Debreceni 30 dkg (Légrády, 2001 adatai alapján)

19

20

21

22

23

24 Gondolkodásmódja, amely egyesítette a természetelvű pedagógiai felfogást és a racionalizmust azzal a hitbeli meggyőződéssel, amit Ő úgy fogalmazott meg, hogy: Az ember nem más, mint az Isten privilegizált sáfára a Földön. Tessedik Sámuel ( ) Római-kori mozaik a IV. századból, Patriarchális Bazilika, Aquileia, Olaszország