Tartalom. 3 A fejlesztés feltételei Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása... 22

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Belváros - Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Bástya Óvoda 1056.Bp.Bástya u cím: ovodabastya@gmail.com Honlap cím:

2 Tartalom 1 Bevezető Az intézmény adatai Az óvoda csoportjainak elnevezése Az óvodai élet szervezése Az óvoda tárgyi feltételei Gyermekkép óvodakép Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak modell szerepe Elvárás rendszer az óvodapedagógusoktól a 8 kompetencia tükrében A tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljai Nevelési feladataink Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljainak megvalósulásával a fejlődés várható eredményei A fejlesztés feltételei Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az egészséges életmód alakítása, környezeti nevelési alapelveink Fejlesztés tartalma Játék és tanulás- az óvodapedagógus feladatai Társas, közösségi tevékenységek-az óvodapedagógus feladatai Munkatevékenység- az óvodapedagógus feladatai Szabadidős tevékenység- az óvodapedagógus feladatai A gyermeki fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A komplex foglalkozások rendszere az óvodapedagógus feladatai A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelv Matematika (Külső világ tevékeny megismerése) Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások Természet - társadalom - ember (Külső világ tevékeny megismerése) Születéstől felnőttkorig- (Hagyományőrzés) Művészeti tevékenységek- (Ének, zene, énekes játék, gyerektánc; Verselés-mesélés; Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka) Mindennapi testnevelés Mozgás- az óvodapedagógus feladatai Angol nyelv Játékos idegennyelv-elsajátítás programunkban A program sikerének feltételei: A program beválásának vizsgálata A fejlesztés tartalmi eszközei A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Multikulturális és interkulturális nevelés

3 9 Tűzvédelmi program Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvények Intézményünk kapcsolatai Család és óvoda kapcsolata Óvoda - Iskola Bölcsőde Óvodánk egyéb kapcsolatai A nevelés tervezése és időkeretei Gyermekvédelem A szociális hátrányok enyhítését segítő és az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A pedagógiai munka ellenőrzése-értékelése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekkel való foglalkozás A befogadott óvodáskorú gyermek: Az integráció szerepe: A nevelés célja: Az óvodapedagógus munkáját segítő kapcsolatok, együttműködés; Pedagógiai feltételek biztosítása az óvodai nevelőmunkában: Az intézmény az alábbi BNO kóddal rendelkező gyermekek integrációjában vesz részt Óvodába kerülés feltételei: A sajátos fejlesztési program szervezeti formája és időkerete Az integráció tárgyi feltételek: Az óvodai szakmai dokumentumok egymásra épülése Felhasznált irodalom Legitimációs záradék Érvényességi rendelkezések MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet Intézményünk kapcsolatai

4 1 Bevezető A program módosítása a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet 1. számú melléklete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 6. figyelembevételével készült 137/2018.(VII.25.) Kormányrendelet Az Óvodai nevelés alapprogramjáról szóló 3636/2012.((XII.17.) Korm. rendelet módosításáról való figyelembe vétele, kiegészítése mellékletként. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban Alapprogram) szellemében nevelőtestületünk a TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ Óvodai Nevelési Program adaptálását választotta pedagógiai programként. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik változatos tevékenységeken keresztül minél több, a valós környezetben nyújtott ismerettel, tapasztalással hozzásegíteni a gyermekeket egyéni fejlődésükhöz. A családokkal együttműködve tudatos, tervszerű pedagógiai munkával, változatos, élményt nyújtó, vidám és sokszínű, az egészséges életet megalapozó óvodai életet teremtünk, ahol a gyermekek gondtalan mindennapok során fejlődnek, gyarapítják ismereteiket, alakul személyiségük. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveink meghatározásánál figyelembe vettük, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok tiszteletben tartására kell irányulnia oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben: - A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hiánycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekkor az Alapprogram mellett figyelembe vettük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését. Pedagógiai programunk évi bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait, eredményeit számba véve, megállta helyét a gyakorlatban. Partnereink nagyszámban elégedettek. A program felülvizsgálata során kisebb kiegészítéseket teszünk. 4

5 1.1 Az intézmény adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Bástya Óvoda Az óvoda fenntartója: Belváros - Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Az óvoda címe: 1056 Budapest, Bástya u Férőhelyek száma: 148 fő - ebből 3 fő sajátos nevelési igényű gyermek Csoportok száma: 6 Csoportok maximális létszáma: 25 fő Az óvoda vezetője: Ferenczi Kinga 1054 Bp. Bajcsy Zsilinszky u. 56. Az óvodavezető helyettese: Kökény Anikó 1132 Bp. Visegrádi u. 60. Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés Óvodai intézményi közétkeztetés Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 5

6 1.2 Az óvoda csoportjainak elnevezése VAKOND NYUSZI KATICA FÖLDSZINT CSIGA SÜNI MACI EMELET 1.3 Az óvodai élet szervezése Az óvoda személyi feltételei: Az óvoda személyi feltételei jók, a törvényi előírásoknak megfelelnek. Intézményünk alkalmazotti létszáma: 30 fő Beosztás Létszám Szakvizsgát tett Országos köznevelési szakértő Óvodavezető 1 fő 1 x Óvodavezető helyettes 1 fő Óvodapedagógus 11 fő 2 Gyógypedagógus - 1 fő 1 Logopédus Angol nyelvű 2 fő 1 Óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens 2 fő Nevelő munkát közvetlen segítő 9 fő Adminisztratív dolgozó 2 fő Gondnok 1 fő Megjegyzés 1 fő angol nyelvű 6 fő dajkaképző 1 fő pedagógiai asszisztenskép. 2 fő érettségi 1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő óvoda titkár 6

7 Programunk színvonalas megvalósításához óvodapedagógusaink a következő továbbképzésekkel, tanfolyamokkal bővítették szakmai ismereteiket. Szenzoros integrációs terápia Sindelar-program Sindelar-Zsoldos program Gósy Mária Beszédpercepciós Diagnosztika Beszédtechnika tanfolyam Múzeumpedagógia Preventív gyógytestnevelés Mentálhigiénia Népi játszóház vezető Dyslexia prevenció Minőségfejlesztő alapismeretek Hang, zene Zenei képzés (Dr. Kokas Klára) Integráció inkluzív nevelés 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 6 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő A mindennapi munka során bebizonyosodott, hogy az óvodánkba kerülő sajátos nevelési igényű, illetve az egyre nagyobb számú részképesség-lemaradással küzdő gyermekek segítése, fejlesztése nagy feladatot jelent óvodapedagógusaink számára. A hatékony fejlesztést a fenntartó által jóváhagyott és biztosított 1 álláshelyen 2004 januárjától 1 fő gyógypedagógus logopédus végzettségű munkatárs, valamint szeptember 15-től 1 fő pedagógiai asszisztens alkalmazásával, illetve a 2011.évi CXC tv.2 sz. melléklet értelmében szeptember 1-től még egy fő pedagógiai asszisztens alkalmazásával segítjük. 7

8 1.4 Az óvoda tárgyi feltételei Az 1980-ban megnyílt óvodánk épületének állapota jó, felszereltsége színvonalas. Az intézmény mindhárom szintjén folyamatos, rendszeres karbantartás szükséges a jelenlegi állapot megóvásához. A csoportszobák és kiszolgáló helyiségek mérete, berendezése jó, az adott gyermeklétszámnak megfelelő. Udvari lehetőségeink: A gyermekek levegőztetését, szabad mozgását a kirándulásokon kívül napi rendszerességgel az óvoda használatában lévő zárt kert területén valósítjuk meg. A kert intézményünk kizárólagos használatában van, ahol különféle ügyességi és mozgásfejlesztő játékszerek állnak a gyerekek rendelkezésére. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezünk. Az óvodai játék-és eszközkészlet színvonalunk megőrzéséhez a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendeletben meghatározott eszköznorma előírásait figyelembe véve a meglévő eszközök folyamatos, tervszerű és rendszeres bővítése szükséges. Az óvodánk programjához rendelt eszközrendszer: Költségvetésből vásárolt játékbútorok, alapvető játékeszközök minden csoportban megfelelő szinten vannak. Cseréjük az elhasználódás mértékének függvénye. Várható eszközigényt a különböző tevékenységekhez fontossági sorrend alapján folyamatosan biztosítjuk. Költségvetési összegen kívüli forrásokat is keresünk tárgyi felszereltségünk javítására / pályázat, alapítványi rendezvény, szponzorok segítségével /. Az utóbbi éveket áttekintve megállapítható, hogy költségvetésünk 60% dologi kiadását egyéb lehetőségek 40 %-kal egészítették ki. 8

9 1.5 Gyermekkép óvodakép (A BÁSTYA óvoda bemutatkozása) Óvodánk a belváros déli részén, 1980 őszén nyitotta meg kapuit. Önkormányzat által fenntartott, részben önállóan gazdálkodó intézmény, amely méltán a kerület egyik büszkesége, hiszen a kerületben működő óvodák közt a legfiatalabb, óvoda céljára épített épület. Elsősorban a belvárosban lakók gyermekei veszik igénybe intézményünket, de a körzeten kívül élő, és a kerületben dolgozó családok is szívesen választják a munkahelyükhöz közel lévő óvodánkat, mivel jól megközelíthető helyen vagyunk. Egyre nagyobb számban jelentkeznek hozzánk különböző szociokulturális környezetből érkező más nemzetiséghez tartozó gyermekek is. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalon és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Óvodánk bejáratánál felszerelésre került mozgássérült lift biztosítja a feltételt a mozgáskorlátozottak fogadására is. A 148 kisgyermeket két szinten, összesen hat csoportban tudjuk foglalkoztatni. A hozzánk érkező gyermekeken jól tükröződik a városi élet összes problémája. A szennyezett levegő, a kevés mozgás, az egészségtelen táplálkozás, a rohanás, mind az egészséges fejlődést negatívan befolyásoló tényezők. Az óvodánkba kerülő gyermekek szociális háttere nagy eltérést mutat. A szociális támogatásban részesülő gyermekek száma évről évre növekszik, akik részesülnek gyermekvédelmi támogatásban-ingyenes óvodai étkeztetésben, eseti segélyezésben. 9

10 A családok megváltozott életkörülményei kihatnak a gyermekek fejlődésére, viselkedésére. A munkanélküliség, a megélhetési gondok, a természettől való elszakadás, a technika erőteljes fejlődése, az élmények csökkenése mind negatív tényezők. Mindennapi munkánk során egyre gyakoribb az a tapasztalat, hogy a gyermekek egészséges, élmény gazdag fejlődésének elérésében megnőtt a felelősségünk. A gyermeki magatartás szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A különleges - egyéni gondoskodást minden kisgyermek számára biztosítjuk. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint gondoskodunk logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus bevonásáról vagy a jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberről. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekeket körülvevő környezeti, személyi és tárgyi feltételek megteremtésére is. A gyermekek személyiségének fejlesztését életkoronként differenciáltan, egyénenként változó testi - lelki szükségletük figyelembevételével, a szülőkkel közösen valósítjuk meg. A megismert programok közül a tevékenységközpontú óvodai nevelési programmal helyi hagyományaink, kezdeményezéseink sok területen mutattak azonosságot, hasonlóságot, s mivel eddig elért eredményeinket jónak tartjuk, megítélésünk szerint e program adaptálása a továbbiakban is segíti eredményes pedagógiai munkánk megvalósulását. A program alkalmazása során ez a gyakorlatban is beigazolódott. Nevelőközösségünk aktív, ötletgazdag munkájának köszönhetően pályázatokon elért sikereink és óvodai alapítványunk eredményes működtetése jelentős mértékben hozzájárul óvodánk tárgyi feltételeinek jó színvonalon tartásához. Az COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program sikeres megvalósításával óvodánkban megerősödött a partnerközpontú működés szemlélete. Klubházigazdaként a horizontális tanulás gyakorlati megvalósításának aktív közreműködőjévé vált nevelőtestületünk. A munka során összegyűlt tapasztalatainkat, mint felkészítést segítő intézmény kamatoztattuk. Pedagógiai programunkat a változó igényeknek megfelelően a korábbi években kiegészítettük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének programjával, a tehetséggondozással, a játékos angol nyelvvel való ismerkedéssel, mely szorosan kapcsolódik a Tevékenységközpontú pedagógiai programunkhoz és azzal együtt valósítható meg. 10

11 1.6 Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozóinak modell szerepe A gyermek személyiségjogainak tiszteletben tartása érdekében a köznevelési törvény által előírt titoktartási kötelezettséget és adatvédelmet minden körülmények között biztosítjuk. A gyermekekről, és családjaikról tudomásunkra jutó információkat bizalmasan kezeljük, megőrizzük. Az óvodás gyermekek személyiségének fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be az óvodapedagógusok és az őket körülvevő felnőttek. Hisszük és tudjuk, hogy kölcsönösen hatunk egymásra. A nap minden pillanatában érezze minden kisgyermek, hogy szeretet veszi körül és biztonságban van. Az eltelt évek alatt szoros együttműködés eredményeként a dajkák elfoglalták megfelelő helyüket az óvoda pedagógiai munkájában. Ennek alapfeltételeként dajkáink szakirányú végzettséget szereztek. (dajkaképző). A dajkák együtt élnek a csoportokkal, (munkaidejük 2/3 részét a csoportban töltik) így segítve az óvónők munkáját. Gondozási teendőknél segítséget nyújtanak, de nem végzik el a gyereke helyett a feladatokat. A gyerekekkel közösen étkeznek, jelenlétük példaadó. Ennek feltétele az óvodapedagógussal való jó együttműködés. A beszoktatási időszakban is a munka átszervezésével a csoportokban a nap folyamán lehetőség szerint minél többet legyen a dajka, ezzel megkönnyítve a gyerekek ellátását Ehhez személyi feltételeink megfelelőek. A pozitív értékek erősítésével, a különbözőségek elfogadásával segítjük a szocializációs nehézségekkel küzdő gyermekeket. Ügyelünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés. (zaklatás, bántalmazás) Esetenként segítünk a konfliktusok megoldásában, de célunk, hogy a gyerekek váljanak képessé az önálló konfliktusmegoldásra. A pedagógusi személyiség akkor a legkedvezőbb, ha magatartása együtt érző, elfogadó, barátságos, megértő, érzelmi megnyilvánulásai hitelesek, nyitott, toleráns és kreatív. Nevelőtestületi légkör akkor pozitív hatású, ha jó a közérzet, elégedettség, derű tapasztalható nap, mint nap. Ha a testület a döntések részese, elegendő lehetőség adódik az egyéni kezdeményezések megvalósítására, elfogadjuk és tiszteletben tudjuk tartani a másságot. Ez vonatkozik a gyermekeket szerető, melegséget sugárzó dajkákra is és a gyermekekért jól együttműködő nevelőközösségre. Mindehhez elengedhetetlen olyan vezetői munka, mely biztosítja és serkenti a fejlődést, teret ad az ötletek felvetésére, kipróbálására, elősegíti a hibák kiküszöbölését, ösztönzi és serkenti a 11

12 fejlesztő javaslatokat, törekszik megoldások keresésére. Ennek eredményeképpen létrejöhetett egy alkotó nevelői csapat, és kialakulhatott az egyéni arculatú óvodánk 1.7 Elvárás rendszer az óvodapedagógusoktól a 8 kompetencia tükrében Területek 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárás Fokozatosság elvének betartása a tapasztaláson alapuló tanuláshoz a módszer optimális kiválasztása a különböző fejlettségű, tudásszintű gyermekek számára. Differenciálás elvének érvényesülése; A tapasztalaton alapuló ismeretszerzés szervezése és a személyiségfejlesztése, különös tekintettel az esélyteremtésre, a differenciálásra és a tehetségfejlesztésre. Pedagógus folyamatos önképzése adekvát pedagógiai módszerek alkalmazása az óvodás gyermekek személyiségének fejlesztésében, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Szakmai hozzáértés a legmodernebb tanulásirányítási és tanulásszervezési módszerek alkalmazására. Az óvodapedagógus kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása Tudatos szakmai tervező munka 12

13 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése A családi és a sajátos nevelési igényből eredő szociális hátrányok kompenzálása A saját képességeit elfogadó (pl: beszédfejlődésben elmaradt), reális énképpel, önértékeléssel rendelkező és ennek függvényében önmagának reális célt kitűzni tudó gyermekek nevelése. Az óvodáskorú gyermekek személyiségének komplex fejlesztése Az egyéni fejlesztés tudatos tervezése a mindennapi pedagógiai tevékenységben; A fejlesztő tevékenységek differenciált szervezése. A gyermekek egyéni igényeire odafigyelve az egyéni képességek fejlesztése A személyes motiváltságon alapuló ismeretszerzés, a sikerélmény megszerzésére. A tehetséggondozás, felzárkóztatás, a gyermek valódi képességeinek megfelelő kibontakoztatása A gyermekek megismertetése az alapvető társadalmi együttélés szabályaival Esélyteremtés a felzárkózásra a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók személyének és körülményeinek feltárása 13

14 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés és megvalósítás a tevékenységrendszerrel Óvodásaink képességeinek fejlesztése, a sikeres iskolakezdéshez. Tudatosság, tervszerűség, rendszeresség mind a saját munkájában, mind a gyermekek tevékenységének megszervezésében. A fejlődési eredmények tudatos felhasználása az egyén, ill. a csoport fejlesztési feladatainak meghatározásakor. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja rendszerére épülő és az intézmény Pedagógiai Programjához illeszkedő, tudatosan tervezett dokumentáció készítése. 14

15 5. A tanulás támogatása A pedagógus biztosítson, minél változatosabb, többfajta tevékenységet egy időben, történő megfelelő gyakorláshoz megfelelő feltételekkel./hely, idő, eszközök, ötletek/ A tevékenységek szervezésénél támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, aktuális élmény világára. Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenység formák kialakulását. Nevelő-fejlesztő tevékenységgel alapozza meg a gyermekeknél a sikeres és eredményes iskolakezdést a tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket, kompetenciákat, az önálló ismeretszerzés és rendszerezés képességét. A gyermekek motiválása, érdeklődésének felkeltése és fenntartása a tevékenységek során A gyermekek aktív részvételére építő szervezés, irányítás; az ismeretek befogadásához, ill. a készségek, kompetenciák kialakításához szükséges változatos módszerek és munkaformák alkalmazása A fejlesztő tevékenységek során fordítson gondot a gyermekek differenciált foglalkoztatására A gyermekek fejlesztését optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja A felzárkóztatás és tehetséggondozás folyamatos felszínen tartása egyéni és mikro csoportos fejlesztés. 15

16 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A gyermekek motiválása, érdeklődésének felkeltése és fenntartása A fejlesztő tevékenységek, változatos, élményszerű, a gyermekek aktív részvételére építő szervezése, irányítása Az ismeretek befogadásához ill. a készségek, kompetenciák kialakításához szükséges változatos módszerek és munkaformák alkalmazása. Rendszeresen ellenőrzés és értékelés a gyerekek megszerzett ismereteiről úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen A fejlesztő tevékenység során kiemelten kezelje a verbális kommunikatív képességek fejlesztését. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Folyamatos kapcsolatot tartson a társintézményekkel Aktívan vegyen részt az oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés, innováció, hospitálás) képviselje a gyermekek érdekeit, segítse a gyermekközösség kialakulását Segítse a kollégák hatékony együttműködését. Alkotó munkát vállaljon az óvoda pedagógiai programjának és egyéb belső dokumentumainak kialakításában. 16

17 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért a megszerzett tudás, szakmai tapasztalatok tovább adása óvodánk hírnevének erősítése A szakmai helyi munkaközösségek profiljának gondozása, folyamatos fejlesztése A képzések, önképzések szervezésének segítése A pedagógus kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódása. 17

18 2 A tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljai Tevékenységközpontú pedagógiai programunk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve a gyermekközpontú, sokoldalú tevékeny óvodai élet biztosítása. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves gyermekek szociális életre nevelését teszi meg minden területen a későbbi fejlődés alapjává. A pedagógiai célok és feladatok középpontjába az együttműködési és érintkezési (kooperáció és kommunikáció) képességének fejlesztését állítja. Elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Kiemelten fontos a társas és közösségi élethelyzetekben a kommunikáció és a gyermeki személyiség fejlesztése. Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód iránti igény kialakítására, a gyermekközpontúság érvényesítésére, a játékban tanulásra. Fontos feladatunk a családokkal való együttműködés a közösségformálás, az esélyegyenlőség megteremtése. 18

19 2.1 Nevelési feladataink A gyermekek mindenekfelett álló érdekének biztosítása. Magas szintű óvodai nevelés biztosítása segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását A másság tiszteletben tartása, elfogadása A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlesztésének biztosítása Az egyéni differenciált fejlesztés Az egészséges életmód alapjainak kialakítása és megszilárdítása. A változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenység biztosítása. A tevékenységeken keresztül az egyéni fejlettségnek megfelelő ismeretek átadása. A családokkal együttműködve a közösség formálása Esélyegyenlőség elve A fejlődő gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Óvodánk nevelési feladatai közé tartozik a gyermekek anyanyelvi és érzelmi fejlesztése, nevelése. Célunk, hogy az óvodás korú gyermekek megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, azok értékeit és felfedezzék a természeti környezet szépségeit. Mindez a hazaszeretet és a szülőföldhöz kötődés alapját adja. 19

20 2.2 Tevékenységközpontú pedagógiai programunk nevelési céljainak megvalósulásával a fejlődés várható eredményei Óvodai életünket úgy alakítjuk, hogy az a gyerekeknek változatos élményeket és tevékenységeket biztosítson. A sokféle lehetőség, az érdekesnél érdekesebb manuális és szellemi tevékenységek, a vidámság, meghittség és változatosság meghatározzák óvodánk egésznapi hangulatát. A csoportszobákban, egyéb helyiségekben, udvaron megteremtjük a változatos tevékenységeket, a jó játék lehetőségét, a biztonságot és nyugalmat. A szülők visszajelzései alapján (partneri igény és elégedettségmérés) tudjuk, hogy együttműködési készségüket élvezzük, elveinket elfogadják. Ez ösztönöz és kötelez mindnyájunkat. Minden egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végének elérésekor rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges fejlettséggel. Hitünk és tapasztalatunk szerint az egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére: Képessé válik elmélyülten tevékenykedni, Érdeklődő, Kíváncsi, Társaival, felnőttekkel nyíltan kommunikál és kooperál, Képes kompromisszumokra, Elfogadó és befogadó, Igyekszik megfelelni környezete elvárásainak, Megérti társai és a felnőttek elképzeléseit. 20

21 3 A fejlesztés feltételei Nevelőmunkánk személyi és tárgyi feltételét, a gyermekeket körülvevő környezetet úgy szervezzük, hogy az óvodában töltött idejük aktív, fejlesztő hatású tevékenykedést, elsősorban játékot és a társakkal, valamint a felnőttekkel megvalósuló szeretet kapcsolatokat eredményezzen. A hat világos csoportszobához külön - külön mosdó és öltöző egység tartozik, melyet 1-1 szinten összefüggő folyosó kapcsol össze. Az elmúlt években a csoportszobák előtti öltözők átalakításra kerültek, amik játéktérként is funkcionálnak, így különböző tevékenységek helyszíneként is tudjuk őket használni. Így nyílik lehetőség a kisebb és nagyobb gyerekek közötti kommunikációra, a csoportok közötti átjárhatóságra. Csoportszobáink felszerelését fokozatosan természetes anyagokból készült eszközökre, tárgyakra cseréltük (fa bútorok, - játékok, fonott kosarak, játékok, polcok stb.) A gyermekek mozgásigényét a jól felszerelt tornatermünk, 2 csoportban a galéria, ill. a kellemes környezetet nyújtó udvarunk használatával elégítjük ki. Az udvaron a változatos eszközök használatán túl lehetőség van a csoportok együttjátszására is. Az egyéni fejlesztést a csoportszobákon kívül a második szinten berendezett fejlesztő szoba is segíti, ahol különböző készség és képességfejlesztő eszközök állnak a fejlesztő pedagógus, az óvodapedagógus és a gyermekek rendelkezésére. Óvodai alapítványunk, a gyermekek egészséges életmódjának kialakításához, a tudatos környezeti nevelés megszilárdításához nyújt folyamatos támogatást. Így lehetőségünk van rendszeres autóbusz kirándulásra, természetben tett sétákra, múzeum látogatásokra, az étkezés vitamindús kiegészítésére, illetve a mozgás, sportolás lehetőségének támogatására, sporteszköz készletünk bővítésére. Célunk, hogy alapítványunk továbbra is működőképes maradjon. A nagycsaládosok, munka nélkül maradó családok helyzetét a helyi Önkormányzat támogatásával igyekszünk javítani: gyermekvédelmi támogatás, ingyenes étkezés, ill. rendszeres és esetenkénti nevelési segélyek nyújtásával. A mindennapi tevékenységek szervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek javaslatait, véleményét, ötletét. Lehetőség szerint építünk a gyermekeket foglalkoztató élményekre, eseményekre. 21

22 4 Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása A családdal összehasonlítva az óvoda tágabb és tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. A társas kapcsolatok, az érzelmi és értelmi nevelés együttes hatása lehetővé teszi, hogy a gyerekek fogékonnyá váljanak a közvetített értékek befogadására, empatikussá és toleránssá váljanak. Teret kapnak a gyerekek a szabad önkifejezésre mind a művészeti tevékenységekben, mind a mindennapi játék során. Ezzel egyidejűleg erősítjük bennük a közösséghez való tartozás fontosságát, a gyermekben a mi-tudat kialakulását, melynek révén képes lesz a csoport szokásainak, szabályainak betartására, azok fontosságának megértésére. Ezen képességek kialakulását, erősítését segíti a hagyományok ápolása, a népi kultúra megismerése, pl. látogatás a Szentendrei Skanzenbe, Hagyományok házába, múzeumokba. Hangsúlyos szerepet kap továbbá az óvodai szokások, hagyományok ápolása, az ünnepekre való felkészülés, várakozás erkölcsi nevelő hatása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával elfogadóvá válnak a másság iránt. Óvodánkban évenként megrendezésre kerül a nemzetiségi hét, melynek során az idegen kultúrából érkező migráns családok szokásainak bemutatására van lehetőség. A gyermekek megismerkednek más kultúrákból érkező társaik táncaival, zenéjével, jellemző ételeivel. Kiemelten figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se érjen hátrányos megkülönböztetés bőrszíne, vallási hovatartozása esetleges testi hibája miatt. Értéket közvetítünk a saját és más kultúrák megismerésén keresztül. Ennek fontos eszköze a pozitívumok kiemelése, a társas kapcsolatok alakítása, alakulása. Meghatározó jelentőségűek a közös élményeken alapuló tevékenységek szervezése, gyakorlása. Az óvodai élet szervezésénél különösen nagy figyelmet fordítunk a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését segítő szokás és normarendszerének megalapozására. Változatos tevékenységeken keresztül fejlesztjük segítőkészségüket, önzetlenségüket, feladat és szabálytudatukat. (Lásd a 4. számú mellékletet.) A nyílt, őszinte kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakítására, példaértékű viselkedésre, kommunikációra törekszik az óvoda valamennyi dolgozója. 22

23 5 Az egészséges életmód alakítása, környezeti nevelési alapelveink Belvárosi óvodaként az egészséges életmódra nevelés, a testápolás, a tisztálkodás,a fogmosás az időjárásnak megfelelő öltözködés, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése kiemelten fontos. Igyekszünk minél több időt a szabadban, jó levegőn tölteni a gyerekekkel. A fenntartó által biztosított autóbusszal ezért hetente, csoportonkénti váltásokban buszkirándulást teszünk a természetbe pl. Városligetbe, Normafához stb. Év végi gyermeknapi programunkat is a szabadba szervezzük népi hagyományokra építve. A tanév végén balatoni táborban nyaralhatnak a nagyobb gyerekek, szem előtt tartva a szociális hátrányok csökkentésének elvét. A csoportszobák levegőjét légtisztító berendezéssel javítjuk. Téli időszakban az óvodánkban működő Az Egészséges Gyermekekért Alapítvány jóvoltából só barlangba látogat minden csoport. A gyermekek testi fejlődésének elősegítését és egészségének megőrzését a betegségek megelőzését szerves egésznek érezzük. Ennek érdekében minden évben megrendezésre kerül az Egészség hete elnevezésű programsorozatunk, melynek keretében kiemelt hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, a betegségek megelőzése..stb. A Teddy kórház programja is e sorozat része, ahol a gyerekek orvostanhallgatókkal találkozhatnak. Minden évben részt vesznek a gyerekek fogászati szűrővizsgálaton is. Óvodánk aktívan részt vesz a Gondolkodj egészségesen program - különböző rendezvényein is. Fontos szerepet kap csoportjaink életében a mindennapos mozgás frissítő torna, mozgásos játékok, tornatermi nagymozgásos foglalkozások, néptánc, udvari szabad játék. Gondoskodunk a gyerekek kiegyensúlyozott, egészséges napirendjének kialakításáról, melynek része a kielégítő táplálkozás, annak megfelelő időbeni rendszeressége és kulturált szokásai, a testápolás a tisztálkodás rendszeressége és annak jelentősége, a megfelelő pihenési feltételek biztosítása. Mindennapi friss gyümölcsökkel, zöldségekkel kínáljuk gyermekeinket, illetve alapítványunk magas rosttartalmú értékes vitaminokat tartalmazó élelmiszerek vásárlásával egészíti ki gyermekeink étrendjét. (További kiegészítés a 4. számú mellékletben.) Minden gyermek számára biztosított az ebéd utáni nyugodt pihenés. 23

24 A környezettudatos magatartás kialakítására törekszünk, melyek a mindennapi tevékenységek során a következőképpen valósulnak meg: - szelektív hulladékgyűjtés - a hulladék újrahasznosítása, az elkészült tárgyakból kiállítás szervezése - élő sarok gondozása, ápolása (fűszernövények, magok csíráztatása, palántázás) - játszó udvarunkon csoportonként virágos-és veteményeskert kialakítása - környezeti jeles napok megünneplése Példamutatással, játékos feladatokkal arra neveljük óvodásainkat, hogy víz és energiatakarékos viselkedéssel óvják környezetüket. 24

25 6 Fejlesztés tartalma 6.1 Játék és tanulás- az óvodapedagógus feladatai A játék az a tevékenységi forma, melyet a gyermek örömmel, önként végez. Tevékenységét örömérzés kíséri, átéli az önálló alkotás, a belefeledkezés örömét. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja: Felfedez, rácsodálkozik, tapasztalatot szerez. Eközben fejlődik kreativitása, szociális magatartása. A játék során ismerkedik az őt körülvevő világ tárgyaival, és azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel és az emberi kapcsolatokkal. Ennek során cselekvéssel, mozgással, érzékeléssel, észleléssel tapasztalatokat gyűjt, kialakul közösséghez kapcsolódó érzelme. A gyermekek játékukban megjelenítik átélt élményeiket, az őket foglalkoztató eseményeket. Örömmel figyelik és utánozzák a hozzájuk érzelmileg közel álló felnőtteket. A játék személyiségfejlesztő hatását meghatározzák a játékot kiváltó érzelmek. A szabad, őszinte megnyilvánulások által a játék az érzelmi nevelés színterévé válik. Az átélt kapcsolatok sokasága segíti erkölcsi magatartásuk alakulását. A megélt interperszonális kapcsolatok hatással vannak személyiségfejlődésükre. Szerepvállalásaik során átélhetik az alá,- fölé,- mellérendeltségi viszonyból fakadó alkalmazkodás, a vezetés és lemondás érzését, az együttműködés, az együtt játszás és a barátkozás örömét. Az átélt konfliktushelyzetek megoldása által erősödik akaratuk, alakul közösségi magatartásuk. A fejlődés eredményeként a gyermekek képessé válnak társaik örömeinek, szándékainak átélésére is. A játék során leküzdött nehézségek hozzájárulnak problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez. Játékötleteiket tiszteletben tartva segítjük az önálló helyzetfelismerést és döntést, a megoldáskeresés lehetőségét, mely a problémamegoldó képesség fejlődését segíti. Az óvodapedagógus feladata, hogy szituáció érzékenyen reagáljon a gyermeki élményből fakadó tevékenységekre és tudatosan felhasználja azt a gyermek fejlesztése érdekében. Megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt úgy, hogy a feltételteremtő tevékenysége 25

26 mellett a szükség- és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával segítse a spontán szabad játék és a közvetett irányítás egyensúlyát. A játék olyan komplex tevékenységforrás, mely számtalan lehetőséget rejt magában. Ezért tudatosan, az egész nap folyamán érdeklődéssel figyeljük a gyermekek játékát, így megértjük személyiségüket és hozzájárulhatunk sokoldalú fejlődésükhöz. A tanulás: óvodás korban a játék és tanulás tevékenysége szorosan összefonódik. Részben utánzásos, spontán és szervezett formában valósul meg a tevékenységek során. A gyermeket tevékenységi vágya, kíváncsisága tapasztalatszerzésre, cselekvésre ösztönzi, s eközben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is erre építünk. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk a gyermekeket ismeretekhez. A játék lehetőségeit felfedezzük és tudatosan sokoldalú tapasztalatszerzést biztosítva juttatjuk a gyermeket újabb ismeretekhez. Játékban tanulás módszerével célunk, hogy a tanulás a gyermekek számára örömmel és önként vállalt tevékenységévé váljék. 26

27 6.2 Társas, közösségi tevékenységek-az óvodapedagógus feladatai Őszinte, nyílt, biztonságot sugárzó óvodai mindennapok megteremtésével segítjük a közösségi kapcsolatok alakulását. Közös programokat nem csak a csoporton belül, hanem a többi csoporttal közösen is szervezünk, bevonva az óvoda minden dolgozóját (pl.: ünnepek). A társas kapcsolatokban hangsúlyozott szerepet kap a megértés és a tolerancia. A közösen végzett tevékenységek által fejlődik a gyermekek együttműködő és konfliktusmegoldó képessége, mely a mindennapi élet alapja. Ennek megvalósítása érdekében megőrizzük és ápoljuk az óvodánkban már kialakított és bevált közösségi szokásainkat, hagyományainkat. Ezek a következők: A csoportokban megünnepeljük a gyerekek születésnapját (a csoportban kialakított módon) Támogatjuk és segítjük a családok közötti barátságok alakulását, közös kirándulásokon veszünk részt. Meghitt óvodai ünnepeket szervezünk hangsúlyt helyezve a hangulati előkészítésre ( pl: Karácsonykor a vendégül látjuk az idősek napközi otthonának lakóit, " szeretetet adunk) Évszakonként, ünnepekként más és más feladatokkal, élményekkel gazdagítjuk a gyermekek mindennapjait. (Ünnepekre készülés - gyűjtőmunka, díszítés, ajándékkészítés, vendégvárás) Színházba, múzeumokba és kiállításokra látogatunk. A nagycsoportosok egyhetes nyaraláson vehetnek részt, ami után a közösen átélt élmények által megerősödve és ismeretekben gazdagodva kezdhetik el iskolai tanulmányaikat. 27

28 6.3 Munkatevékenység- az óvodapedagógus feladatai Fontos, hogy a munkajellegű feladatokat örömmel, vállalják a gyerekek, ezért tudatosan a gyermeki kíváncsiságra, a megismerés iránti vágyra építünk. A tapasztalatszerzésnek, a környezet megismerésének egyik eszköze, az örömmel vállalt játékos tevékenység. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív megerősítést igényel. A különböző munkafajták közül minden olyan tevékenységet elvégezhetnek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. A munkafajták közül nagy hangsúlyt fordítunk az önkiszolgálásra, melynek az óvodás kor kezdetétől nagy jelentősége van. Minden magukkal kapcsolatos teendőt- testápolás; öltözködés; étkezés, környezetük rendben tartása,- az óvodába kerülés kezdetétől, folyamatosan, a gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve gyakoroltatjuk A folyamatosan végzett önkiszolgáló munka mellett, az egyéni fejlettségtől és az pedagógusi személyiségtől függően megjelenik a közösségért végzett munka, melynek tartalma lehet.: élősarok gondozása, csoportszoba rendezése, díszítése, játékok tisztítása, javítása, naposi munka, kisebbek segítése, önkiszolgálás, megbízás teljesítése stb. 6.4 Szabadidős tevékenység- az óvodapedagógus feladatai A szabadidős tevékenység óvodai életünk minden napját áthatja. A mindennapok során rendszeresen biztosítjuk a terek nagyobb kihasználását, a sokszínű - változatos tevékenységi formákat. A folyosó, előtér, mosdó, fejlesztőszoba, tornaterem mindig a gyermekek rendelkezésére áll. Programunk fontos része a tevékeny és örömteli életre nevelés. Kiemelten fontos a gyermekekkel megismertetni a szabadidő élményszerű tevékenységeit, melyek későbbi iskolás éveikben és felnőtt életükben is gazdagítani tudják személyiségüket, kiteljesítik kreativitásukat önkifejezésüket. Az olyan tevékenységek átélése során, mint a bábozás, mintázás, kézimunka, festés, rajzolás, néptánc, stb. 28

29 6.5 A gyermeki fejlődés várható eredményei óvodáskor végére Játék tanulás: A gyermek játéka elmélyült, kitartó, kreatív. Társakkal együttműködően tevékenykedik. A szabályokat betartja. Akarati tulajdonságait képes irányítani. Élményeit, ötleteit megjeleníti. Problémákat önállóan megold. Kognitív képességek: Emlékezete megbízható. Figyelme kitartó, képes összpontosítani. Problémamegoldó képessége logikus. Érzékelési, észlelési folyamatokban eligazodik. Meglévő tapasztalatait alkalmazza. Társas kapcsolatok: Helyes viselkedési szabályokat ismeri, azokhoz alkalmazkodik. Együttműködő a társaival, a felnőttekkel. Társaihoz való érzelmi kötődését képes megfogalmazni. Kialakul a mi tudata Kialakul önállósága, önismerete, önbizalma. Frusztrációs toleranciája megfelelő. Munka jellegű tevékenységek: Munkavégzése pontos, figyelme kitartó. Feladatvégzése gyors. Képes környezetének rendben tartására. Kialakul feladat- és kötelességtudata. A szükségleteinek ellátásához rendelkezik mindazokkal a készségekkelképességekkel, melyekkel ezen tevékenységeket önállóan képes végezni. (tisztálkodás, öltözés, étkezés, stb.) 29

30 Szabadidős tevékenységek: Képes érdeklődése és kedve szerint tevékenységet választani. Felszabadult, tevékeny, tevékenységeit örömmel végzi. Egyéni alvásigényének megfelelően képessé válik a felkínált alternatív lehetőségek közül szükségleteinek megfelelőt választani. 30

31 7 A komplex foglalkozások rendszere az óvodapedagógus feladatai 7.1 A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások Anyanyelv A szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak legfontosabb eszköze a beszéd. Ezért az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet tölt be óvodai nevelésünkben, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Nagy jelentősége van a pedagógus személyes példamutatásának az igényes nyelvhasználat tekintetében is. Korai gyermekkortól kezdődően a mondóka, vers, - mese, az irodalom, soha nem múló hatást gyakorol a gyerekekre, ezért minden lehetséges időben élni kell az irodalmi nevelés lehetőségével. Nagy szerepük van a ringatóknak - lovagoltatóknak a gyermekek érzelmi kötődésének kialakulásában, mindehhez a magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag alapot biztosítanak. Az érzelmi kötődés, mely a gyermeket az óvónőhöz fűzi, elősegíti a szóbeli megnyilatkozást. Az óvodai élet gazdagsága, a szóbeli közlést kiváltó nyugodt, derűs légkör alapja az anyanyelvi nevelésnek. Az óvónő változatos eszköztárral naponta juttatja a gyermekeket irodalmi élményekhez (mese - vers stb.) (További kiegészítés a 4. számú mellékletben) Az óvodapedagógus a könyvek szeretetére nevel azáltal, hogy gondoskodik arról, hogy mindig álljon rendelkezésre elegendő, esztétikus nézegetni való könyv. Gyakran nézeget, olvasgat a gyerekekkel együtt. Mindezek megalapozzák a társas érintkezés képességét, nő a gyermekek általános kultúrája. Alkalmassá válnak önálló szereplésre, verbális megnyilvánulásra és szívesen, spontán dramatizálnak - báboznak. Az otthoni nyelvi környezet meghatározó a gyermek beszédfejlődése szempontjából. Fejlesztési feladataink körvonalazásához nélkülözhetetlen a családi környezet megismerése. A hátrányok csökkentése érdekében az idegen anyanyelvű, illetve az ingerszegény környezetből érkező gyermekek beszédfejlesztésére különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A beszédében akadályozott, megkésett beszédfejlesztésű, hibás hangképzéssel küzdő gyermekek fejlesztését óvodánkban fejlesztőpedagógus-logopédus segíti, a nevelési tanácsadó munkatársával együttműködve. 31

32 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Közlési vágya beszédre készteti Képes élményeit megfogalmazni Kialakul anyanyelvi bázisa (aktív - passzív szókincs) Gondolatait, érzelmeit összefüggően képes megfogalmazni Beszéde érthető Kialakul irodalmi érdeklődése (bábozás, dramatizálás, önálló előadásmód) Kialakul beszédfegyelme Matematika (Külső világ tevékeny megismerése) Az óvodába kerülő gyerek már felfigyel a dolgok minőségi-mennyiségi összetevőire, érdeklődik a matematikai információk iránt. Az óvodai nevelés keretében erre kell építenünk. A gyerekek a tevékenységek során a nap bármely szakában ismeretekre tesznek szert, tapasztalatokat gyűjtenek / pl. kiránduláson a fa törzsét hányan érjük át? / Fontos ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a biztosítása. Figyelünk arra, hogy legyen lehetőség rácsodálkozni összefüggésekre, megoldani problémákat. A 3 5 éves gyerekek matematikai ismereteiket elsődlegesen a játéktevékenységeiken keresztül szerzik. 5 éves kortól feladatunk meglévő tapasztalataiknak, ismereteiknek rendszerezése. Erre felhasználható a kötött a páros, ill. a mikro csoportos szervezési forma. Ne feledjük, azonban, hogy elsődlegesen a játék, az aktív cselekvéssel járó ismeretnyújtás a leghatékonyabb. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Biztonsággal eligazodik tízes számkörben Kialakul mennyiségfogalma Helyesen használja a térbeli relációkat Képes a téri irányok, arányok differenciálására Matematikai gondolkodása fejlődik Összefüggéseket felfedez 32

33 7.2 Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások Természet - társadalom - ember (Külső világ tevékeny megismerése) A programunkban megfogalmazódó célok eléréséhez a komplex foglalkozások rendszerében széles teret biztosítunk a környezeti nevelés, a környezettudatos magatartás kialakításához, környezeti kultúra megéléséhez és átadásához. E mellett feladatunknak érezzük a természet megszerettetését, a környezettel kapcsolatos látásmód és viselkedéskultúra formálását, alakítását. Így válhatnak gyermekeink az őket körülvevő mikró és makro környezet állandó és változó szépségei iránt fogékony, a természetet szerető, óvó és védő emberekké. Mindezekhez kicsiny óvoda kertünk szűk lehetőségeit kihasználva megteremtjük a lehetőséget az évszaki változások folyamatos megfigyeltetésére, munkavégzésre, növények ápolására. Változatosan szervezett napi sétákon megismertetjük gyerekeinket a közvetlen közelben lévő utcákkal, házakkal, felfedeztetjük 1-1 épület szépségét, híres épületeinket, építményeinket. Rendszeresen teszünk kirándulásokat a természetes környezet megismerésére, esetenként a családokkal közösen is. Egy - egy helyre visszatérő látogatásokat teszünk, így mód nyílik az évszakok változását, a természet gazdagodását megfigyelni. (Vadaspark, Állatkert, Normafa, Városliget, Margitsziget, Gellérthegy, Gyümölcsös, Dunapart) A kirándulások során egy - egy alkalommal gyógynövények gyűjtésére is sort kerítünk.(hárs, csipkebogyó, bodza) Felhasználásuk is a természethez való kapcsolódást jelenti. Igyekszünk minél többször az állatok közelébe kerülni, ezért bérletet váltottunk az Fővárosi Állatkertbe gyakran megyünk a Budakeszi Vadasparkba, állattenyésztő telepet látogatunk, ahol a háziállatokat láthatjuk természetes környezetben. A csoportokban megteremtjük a lehetőséget: élősarok és akvárium gondozására. Játszóudvarunkon megteremtjük a feltételeket minden csoportnak saját kiskert gondozására, ápolására. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyerekek otthoni kedvenceiket bemutathassák társaiknak pl: állatok napja keretében. A tapasztalatszerzés lehetőségeit gazdagítjuk változatos, egy-egy témakörhöz kapcsolódó múzeumi látogatással. ( Petőfi Irodalmi Múzeum, Néprajzi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Közlekedési Múzeum,Nemzeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, Szentendrei Szabadtéri Múzeum.) (További kiegészítés a 4. számú mellékletben) 33

34 A dohányzásmentes óvodai program hozzájárul a gyermekek egészséges, környezettudatos magatartásának formálásához. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság által kidolgozott Tüzet viszek c. projekt bázisintézményeként a természetes környezet védelemére neveljük gyerekeinket. Az anyagok újra feldolgozásának lehetőségei, a szelektívhulladék gyűjtés szerepének megismerése mind mind hasznos ismereteket nyújtanak. Teret biztosítunk a városi környezetben is fellelhető néphagyományok és szokások átörökítésére. Segítjük azok mindennapi tevékenységekbe épülését. Csak olyan témát dolgozunk, fel melynek van élményalapja. A spontán, alkalomszerűen végzett megfigyelések, gyűjtések során szerzett tapasztalatokat, élményeket beépítjük közös tevékenységeinkbe, ezzel is segítve a gyerekek ismereteinek bővítését Születéstől felnőttkorig- (Hagyományőrzés) A helyes magatartásformák elsajátítása, a szokások, szabályok kialakítása az óvodai élet minden pillanatában jelen kell, legyen. Ennek eredményeként a gyermekek képesek lesznek a társadalmi környezetben való eligazodásra, megfelelő tájékozottsággal rendelkeznek önmagukról és közvetlen környezetükről, a velük érintkező, velük kapcsolatban lévő emberekről. Ismerik a környezetükhöz való alkalmazkodáshoz szükséges alapvető szociális magatartásformákat. Az óvodai nevelés minden területén figyelmet fordítunk az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, tolerancia kialakítására, az élmények iránti fogékonyság fejlesztésére. Ezt segíti a biztonságot nyújtó, szeretetet adó, megértő, fejlesztő környezet. Ezek megvalósításához mindig szem előtt tartjuk az óvodapedagógus és az óvoda minden dolgozójának modell szerepét. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Megfelelő tájékozottsággal rendelkezik önmagáról, családtagjairól, közvetlen környezetéről Képes ok okozati összefüggéseket felfedezni 34

35 Ismeri a természeti társadalmi környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges alapvető szociális magatartásformákat Megszilárdultak benne, szokásává váltak a természettudatos környezeti magatartás alapjai Időbeli tájékozottsága megbízható (évszak, napszak) Képes a látott, tapasztalt dolgok jegyeit felismerni, azok alapján csoportosítást végezni Kialakul a természet esztétikumát megérző megélő képessége és megóvó magatartása Ismerkedik a szülőföld, a hazai táj hagyományaival, szokások és tárgyi kultúránk értékeivel Művészeti tevékenységek- (Ének, zene, énekes játék, gyerektánc; Verselésmesélés; Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka) A művészeti tevékenységek sokszínű, változatos lehetőséget kínálnak a gyermekek ötleteinek, aktivitásának, kreativitásának kipróbálására, az önkifejezésre. Mindezek komplex megvalósítását jól segítik a néphagyományok, népművészetek. A népmese, népzene, népköltészet, népművészet gazdag tárháza számos nevelési, és személyiségfejlesztési lehetőséget kínál. A népi játékok jókedvet, vidámságot, örömöt változatos játékötleteket jelentenek a gyermekek számára. Miközben érzékelik a magyar dal, tánc és játék nyelvét, megtanulják a játékszabályokat, alávetik magukat azoknak. Alkalmazzák a kapott, vagy megszerzett szerepet és közben szükségképpen fejlődik mozgásuk is. Helye van itt az ügyességnek, szemfülességnek, gyorsaságnak, leleményességnek. Közben képességeik alakulnak, érzékszerveik finomulnak. Hiszen a játékhoz erre van szükség. Amikor a gyermek a szerep szerinti feladatokra koncentrál, akkor emlékezik, gondolkodik, kombinál. Fogalmak, szabályok, párbeszédek és tennivalók egész sorát kell megjegyeznie, alkalmaznia. A gyermekek új szavakkal, kifejezésekkel népi szólás - mondásokkal ismerkednek meg. Ízlelgetik, gyakorolják, majd alkalmazzák azokat és egyben elsajátítják az anyanyelv szavainak, és mondatainak helyes hangsúlyát, ritmusát, zenéjét. A régi szokások felelevenítésével olyan közösségi játékokat teremtünk, melynek során a gyerekek közvetlen átélt élményeik alapján válhatnak részeseivé a hagyományon alapuló vidám szórakoztatásnak, ismeretgyűjtésnek. Eközben fejlődik közösségi érzésük, erkölcsi kultúrájuk, anyanyelvi ismeretük, beszédkultúrájuk, művészi, esztétikai érzékük, hallásuk és mozgáskultúrájuk. A 35