PEDAGÓGIAI PROGRAM 2017.

Átírás

1 Észak-Budapesti Tankerületi Központ Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon 1035 Budapest, Miklós tér 5.; OM-azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest Miklós tér 5 levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 telefon: fax: OM-azonosító: szajlai.adrienn@sztmik.hu

2 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 Az iskola küldetésnyilatkozata... 9 Az iskola jövőképe NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Környezettudatos magatartásra nevelés A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők Sajátos nevelési igényű tanulók A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai A választható tantárgyak, foglalkozások / 110

3 2.4. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelés Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli beszámoltatás formái Oktatási eredményvizsgálatok A tanulók teljesítményének értékelése Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók továbbhaladása A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat MELLÉKLET sz. melléklet Szakmai alapdokumentum sz. melléklet / 110

4 BEVEZETÉS Az intézmény neve: Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon Az intézmény címe: 1035 Budapest, Miklós tér 5. Az intézmény telefonszáma: Az intézmény faxszáma: Honlap: Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Központ Észak-Budapesti Tankerületi Központ 1033 Budapest, Fő tér 1. Működési terület: Budapest és vonzáskörzete Az iskola beiskolázási célszemélyei: A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági tagintézményeinek döntése alapján sajátos nevelési igényű tanköteles gyermekek. tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) értelmileg akadályozott (középsúlyos értelelmi fogyatékos) autizmus spektrum zavarral küzdő Az intézmény alaptevékenységei: Szakma alapdokumentumban foglaltak szerint (1. sz. melléklet) Jogszabályi háttér: 2. sz. melléklet 4 / 110

5 A Pedagógiai Program az intézmény munkájának alapprogramja. A Szakmai alapdokumentumra alapozó Pedagógiai Program a nevelési-oktatási intézmény életének alaptörvénye, amellyel az intézmény többi dokumentumának összhangban kell lennie. (Pl.: az egységek szakmai programjai, SzMSz, Házirendek, éves Munkaterv, Szülői Szervezet Munkaterve stb.) Az intézmény rövid története Budapest Székesfőváros február 28-án 30 a múltban értelmi fogyatékos, mai szakkifejezéssel élve értelmileg akadályozott növendékek bentlakásos formában folyó képzésének céljából nyitotta meg intézményünk kapuját. Ez a feladatellátás az eltelt évek során tartalmát, létszámát és szervezeti kereteit illetően sokféle változáson esett át. Ezek közül kiemelendő, hogy: 1968-tól a Fővároshoz került, mint működtetőhöz és állami gondozott gyermekek nevelésére jelölték ki az intézményt 1969-től csak enyhén értelmi fogyatékos fiúk képezték az intézmény gyermeknépességét 1983-tól gyermeknépesség lányokkal is bővült 2000-től a gyermekotthoni feladatellátást is végezzük a diákotthoni ellátás mellett 2000-től lakásotthont is működtetünk a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény értelmében 2002-ben vettük fel intézményünk elnevezésére a Szent Miklós nevet 2008-ban értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) gyermekeket integráltunk a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanulóink közé szeptember 1-től intézményünk gazdasági önállósága megszűnt, a gazdálkodási feladatokat a Gyógypedagógiai Intézmények Gazdasági Szervezete látja el együttműködési megállapodás alapján 2012-ben enyhén értelmi fogyatékos autista tanulók csoportját indítottuk január elsejétől intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, ekkor vettük fel jelenlegi nevünket 2014 gyermekvédelmi gyámság átszervezése, kihelyezett gyermekvédelmi gyámokkal szeptembertől a lakásotthonok a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz kerültek szeptembertől ép intellektusú autista gyermekek nevelését is ellátjuk január elsejétől intézményünk fenntartója Klebelsberg Központ 5 / 110

6 A Budapest III. Kerületi Szent Miklós Általános Iskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon Budapesten, Óbuda központjában, a Miklós tér 5. sz. alatt található. A lakótelepi környezetben elhelyezkedő intézmény, zöld területek közelében, jó közlekedési feltételekkel rendelkezik. Az iskolai intézményegységünkben nyolc osztályos általános iskola működik tanulásban akadályozott, autista és integráltan oktatható értelmileg akadályozott gyermekek részére. A kollégiumi intézményegységben a szülő kérésére a tanulók 3-4 ágyas, otthonos szobákban nyernek elhelyezést. Gyermekotthoni intézményegységben a modern, korszerű, a gyermekvédelmi törvénynek megfelelő minden igényt kielégítő 5x8 fős csoportokban történik gyermekeink családi életre való nevelése, önálló életvitelre, társadalmi beilleszkedésre történő felkészítése. Gyermekeink ennek megfelelően otthonos, biztonságos környezetben élnek. Az intézmény tevékenységének bemutatása Intézményünkben olyan légkört teremtünk, melyben a felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként fejlesztheti önmagát képességei maximumára, elfogadva a különösséget és a másságot. Sajátos nevelési igényű tanulóink nappali rendszerű nevelésben okatatásban részesülnek, ellátásuk speciális gyógypedagógiai módszerekkel, a sérülésspecifikus ellátást biztosítva történik. Az oktató-nevelő munkában minden területen érvényesül a differenciált, individuális és korrekciós jelleg, az értelmi képességek maximális kibontakoztatása speciális módszerekkel és sokoldalú személyiség- és magatartásfejlesztéssel. Az oktató-nevelő munka hatékonyságát növeli az osztályok alacsony létszáma (5-12 fő), az ismeretek feldolgozásának lassúbb üteme, a lelkiismeretes, jól felkészült, hivatását szerető gyógypedagógusokból álló nevelőtestület. Az olvasás-írás tanításában a Meixner-féle dyslexia prevenciós módszert alkalmazzák tanáraink. Alsó és felső tagozaton egyaránt a tanórákon a tanulók fejlettségének megfelelő differenciált foglalkozás és fejlesztés történik. Az eltérő neveltetési előzményekből és körülményekből, valamint egyéni sajátosságokból eredő különbözőségek kiegyenlítését biztosítják a tanulók szükségleteihez igazodó habilitációs és terápiás órák. 6 / 110

7 A tanórán és iskolán kívüli programok, kiállítások megtekintése, színház, mozi, múzeumlátogatás, állatkerti séta, kirándulások, versenyek, vetélkedők, teszik változatossá, tartalmassá a tanulók szabadidejének eltöltését. A szülőket mint legfontosabb partnereinket -bevonjuk az iskola életébe. A Szülői Szervezeten keresztül, illetve a nyílt órákon, a közös szabadidős programokon lehetőségük van megismerni intézményünk oktató-nevelő munkáját, a gyermekeik fejlesztése érdekében Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként logopédiai, gyógytestnevelő foglalkozásokat tartunk gyermekink számára. Utazó gyógypedagógusi hálózat kiépítése az iskoláskorú SNI-s gyermekek ellátása érdekében jövőbeli feladatunk. Önmagunkkal szembeni elvárásaink: szakmaiság, szaktudományos tudás új terápiás eljárások, jó gyakorlatok ismerete nyitottság új képzések, tudás, továbbképzések felé, majd azok integrációja a fejlesztésbe komplexitás a nevelés és oktatás egységben való szemlélete pontos adminisztráció intézményi innovációban, pályázatokban való részvétel folyamatos kommunikáció, aktivitás az iskola munkájában tudásmegosztás egyéni erősségek bevonása az intézményi munkába team munka kiemelt szerepe mentori munka hatékony végzése egyéni differenciálás kiemelt szerepe a tanítás során a habilitáció-rehabilitáció sérülés specifikus alkalmazása 7 / 110

8 Alapszolgáltatásaink Az iskolában: ingyenes alapiskoláztatás, olyan tantervvel, amely a tanulók állapotából és helyzetéből adódó speciális tanulási szükségletekre épül, gyermekeink képességeihez illeszkedő és sajátos nevelési igényüket figyelembe vevő Meixner módszerrel dolgozunk. gyógytestnevelés, alapozó terápia, szenzomotoros fejlesztés iskolapszichológiai ellátás környezettudatos magatartásra nevelés és egészségnevelés logopédia, habilitáció és rehabilitáció, dyslexia prevenció és reedukáció felzárkóztatás és tehetséggondozás, családi életre nevelés, felkészítés önálló életvitelre A kollégiumban: kollégiumi ellátás és nevelés étkezési térítési díj fejében, olyan gyermekek számára, akiknek családi helyzete ezt indokolttá teszi. szociális hátrányok enyhítése kulturális integrációt segítő programokon való részvétel a Kollégiumi Pedagógiai Programban foglaltak megvalósítása A gyermekotthonban: ingyenes, a gyermek életkorához, állapotához és helyzetéhez igazodó teljes ellátás, gondozás, nevelés állandóságot és érzelmi biztonságot nyújtó légkör felkészítés az önálló életvezetésre és társadalmi beilleszkedésre családgondozás, esetkezelés, nevelési szempontú és rekreációs életgyakorlat biztosítása a gyermekek érdekeinek jogi képviselete Speciális szolgáltatásaink: Az iskolában: kliensorientált, speciális, differenciált, individualizált, tevékenységközpontú, gyakorlatirányultságú, eszközjellegű és konvertálható ismeretszerzés, készség, képesség és kulcskompetencia fejlesztés A kollégiumban, gyermekotthonban: egyéni szükségletekhez igazodó, terápiás, szocializációs, mentálhigiénés, magatartás és személyiségfejlesztés, sérülésspecifikus ellátás korrektív, kompenzáló, integratív, rehabilitációs, habilitációs nevelés 8 / 110

9 Az iskola küldetésnyilatkozata Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen Ember vagyok, s hiszek az emberben. Valljuk, hogy intézményünk létének és munkálkodásának az adja meg az alapját és jelentőségét, hogy sokszorosan sérült intellektusú és személyiségű, különlegesen nehéz sorsú növendékeink nálunk kapják meg azt az egyéni szükségleteikhez igazodó ellátást gondoskodást nevelést-oktatást és sérülésspecifikus fejlesztést, amely őket felkészíti az egyénileg kiegyensúlyozott, szociálisan értékes életvitelre. Valamennyien tudjuk, hogy ezen küldetésünk jó betöltése érdekében számos nehézségünk közepette, naponta fel kell magunkba idéznünk bizakodásunk és hitünk érdekében Babits Mihály filozófiai hitvallását: Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen Ember vagyok, s hiszek az emberben. Mi is hiszünk abban, hogy növendékeink (konstruktív életvezetésre képes) emberré formálása nem lehetetlen. Alapfilozófiánknak megfelelően arra törekszünk, hogy minden sérült gyermekben megtaláljuk a pozitívumokat, és ezekre építve, a teljesség igényével, szakszerűen, bizalmat sugárzó attitűddel, napi sikerélményt biztosítva fejlesszük őt. Nyitott szemléletű intézményként működünk. Már évek óta a gyermek fejlődésének mindenek fölötti érdeke nevében szeretettel fogadjuk be azokat a középsúlyos értelmi fogyatékos és autista gyermekeket, akik integrálhatónak bizonyulnak. Ugyanakkor magunk kezdeményezzük azoknak a gyermekeknek a többségi iskolákba történő integrációját, akik jobb képességűek a nálunk iskoláztatott növendékeknél. Elmondható, hogy régóta élünk mind a befogadó, mind a kidelegáló integráció lehetőségével*. 9 / 110

10 A gyermekekért dolgozó felnőttek célszerű együttműködésének megszervezésével biztosítjuk, hogy neveltjeinket partnereink igényei szerinti rendszeren belül fejleszthessük, s hogy gondozott, biztonságos környezet, jó ellátás, testi-lelki gondoskodás, barátságos légkör és szeretetteljes bánásmód vegye őket körül. Végső célként intézményünk szakmai kiválóságának, a felhasználóbarát, professzionális működésének elérésére törekszünk. A leírtak egyúttal prioritásaink soráról is képet adnak. Az iskola jövőképe Jövőképünket meghatározzák: növendékeink sajátos nevelési szükségletei az iskolahasználók igényei pedagógiai alapelveink nevelőtestületünk értékrendje, gyógypedagógiai szemléleti és nevelésfilozófiai beállítottsága Jövőképünkben egy olyan intézmény víziója szerepel, amely megőrizve és továbbfejlesztve legjobb hagyományait: megteszi a minőségfejlesztés szükséges lépéseit, hogy képes legyen megfelelni partnereink igényeinek, a folyamatos fejlesztési elvárásoknak, a kiszámítható, felhasználóbarát, gazdaságos működés igényének, az elengedhetetlen horizontális és vertikális tanulás felelősségének, amely elvezet a feladatok önálló, kreatív megoldásához. tovább bővíti innovációs műhelymunkáját az értékorientált gyermeki személyiség formálása, az egyéni tanulási utak megtervezése, a pályaorientáció és felkészítés javítása, a munkaerő-piaci kínálat feltárása, az eredményes munkavállalói magatartáshoz tartozó kulcskompetenciák kialakítása irányában. 10 / 110

11 1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink Humanista értékrend szerinti szellemi, erkölcsi, érzelmi alapon végzett gyógypedagógiai munka. A gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazított tartalom. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai értékei közül prioritást adunk az emberi magatartás alapvető erkölcsi és szellemi értékeinek (tudás, igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, egyenlő bánásmód, mások jogainak tiszteletben tartása, a közjó szolgálata stb.). Differenciált és individualizált készség-, kiemelt képesség- és kulcskompetenciafejlesztés. Gyakorlatorientáltság, alkalmazási konvertálhatóság. Tevékenységközpontú ismeretszerzés. Az ismeretek alkalmazásának biztosítása, gyakorlása. A tanítási-tanulási, fejlesztési folyamat során: Motiváció Differenciáció Individualizáció Aktivizáció Interiorizáció Perfektualizáció Nemzetiségi, vallási, etnikai hovatartozást figyelembe vevő nevelés lehetőségének biztosítása, a másság elfogadása. Vallási és világnézeti információk tárgyilagos közvetítése. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés kizárásával a tanulók személyisége kibontakoztatásának (kezdeményezőkészség, döntési képesség) segítése aránytalan megterhelés nélkül, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételével. Az esélyegyenlőség megteremtésének megcélzása. A pedagógiai kultúra: az egyéni bánásmód, a tanuló elfogadása, a bizalom, szeretet, empátia érvényesítése. 11 / 110

12 Gyermekközpontú, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetet sugárzó légkör és bánásmód. Egységes gyógypedagógiai szemlélet és a megállapodások szerinti jól megválasztott, objektív követelményrendszer. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében Célunk a gyermekek szélesen értelmezett sajátos nevelési szükségleteinek és a partnerek igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és fejlesztés biztosítása. A gyermekek felkészítése a konstruktív életvezetésre. Ezen belül: Harmonikus, továbbépíthető alapműveltséggel bíró (kulturális eszköztudással rendelkező) önfejlesztésre képes személyiség kialakítása; A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerint egyénre szabott fejlesztése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban. 12 / 110

13 A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása. Az alapvető emberi értékek és normák befogadását és betartását jelentő, szociálisan értékes magatartás- és tevékenységrepertoárt felmutató konstruktív életvezetés megalapozása. (Ez egyénileg kiegyensúlyozott, tartalmas, a közösség számára hasznos életvitelt jelent.) A cél súlyos esetekben lehet az egyénileg elérhető alapműveltségi szinttel bíró, irányított önállóságra és alkalmazkodásra képes személyiség megalapozása is. 13 / 110

14 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok, osztályfőnökök feladatai A gyermekvédelmi szakellátásban és kollégiumi ellátásban részesülő 6-18 éves, sajátos nevelési igényű (enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, gyakran társuló fogyatékossággal, képesség- és iskolai teljesítmény-zavarral, valamint spektrumzavarral küzdő autista) gyermekek iskoláztatása, nevelése, oktatása, fejlesztése és teljes ellátása. Minőségfejlesztés szerinti munkavégzés az intézmény működésének minden területén. A nevelési terv szerinti nevelőmunka egységes, átfogó kezelése, tervezése és megvalósítása az iskolában, a kollégiumban és gyermekotthonban a törvényes előírásoknak megfelelő területeken, úgymint: o személyiségfejlesztés (I. Önismeret-önfejlesztés; II. Társismeret-kapcsolattartás, III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése, IV. Beilleszkedés-énvédelem), kulcskompetenciák és élethosszig tartó tanulás megalapozása; o közösségfejlesztés, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése; o szocializáció (beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek megsegítése); o felzárkóztatás, a tanulási nehézségek, kudarcok enyhítése sérülésspecifikus programokkal; o tehetség- és képességfejlesztés; o egészségnevelés, mindennapos testedzés; o környezettudatosságra nevelés; o a szociális hátrányok enyhítése; o a pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, körülmények, feltételek biztosítása; o a partneri együttműködés megszervezése. A stratégiai célokhoz rendelt pedagógiai feladatok tevékenységek, eljárások meghatározása a nevelési programon belül történik. Iskolánk nevelési célja a tanulók személyiségének formálása, esélyeinek növelése, kibontakozásuk támogatása. 14 / 110

15 Kiemelt feladataink Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás). A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele. Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e- tananyagok, digitális projektmunkák). 15 / 110

16 Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Nevelési céljaink megvalósítása érdekében: Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezett egész tanévi munkáját, a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi. Saját órájáról indokolt esetben az igazgatóval folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfoglaltságokba bekapcsolódik. A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A pedagógusok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. 16 / 110

17 A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékoztató füzeten keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák - foglalkozások - túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: A pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Célzatosan összehangolja osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételével). Az osztályfőnök alaposan ismeri tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére, 17 / 110

18 minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv/tájékoztató füzet útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását, gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, és büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelő alaposan ismeri neveltjeit, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli csoportjának gyermekeit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn csoportjában nevelkedő gyermekek osztályfőnökeivel, a velük foglalkozó tanárokkal, figyelemmel kíséri a gyermekek tanulmányi előmenetelét, szülői értekezleteken, esetmegbeszéléseken részt vesz 18 / 110

19 A tanárjelöltek gyakorlati képzése Intézményünk, vállalja az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanárjelöltjeinek gyakorlati képzését. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövő pedagógus generációja a kor követelményeinek megfelelő szakmai tudással és módszertani felkészültséggel rendelkezzen, elkötelezetté váljon a nevelés-oktatás tartalmi és módszertani megújulása iránt. Feladatok Gyógypedagógus tanárjelöltek gyakorlatának szervezése. Az alapozó képzéshez tartozó évfolyamszintű gyakorlatok, intézménylátogatások szervezése. A gyakorlatok szervezése, irányítása a Gyógypedagógiai Kar intézeteinek közreműködésével történik. A tanárjelöltek gyakorlati képzésénél figyelembe vesszük az ELTE és a Kar által készített és jóváhagyott szabályzatokat. A szülőket tájékoztatjuk a gyakorlati képzéssel járó sajátosságokról. Igény szerint fogadjuk az ELTE más karairól érkező egyetemi hallgatókat. 19 / 110

20 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. 20 / 110

21 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. 21 / 110

22 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Világos jövőképünk, küldetésünk, tisztázott alapelveink és értékrendünk által meghatározott céljaink, valamint feladatjelöléseink csak akkor lehetnek eredményt hozó működő pedagógiai tényezők, ha sajátos nevelési igényű gyermekeink személyiségével és valamennyi körülményével tökéletesen tisztában vagyunk, hiszen minden tevékenységünk rájuk irányul, velük kapcsolatos. Ezért készítjük el minden tanév elején a sérülésspecifikus személyiségtükröt, s a neveltségi szintfelmérést, és ezért tanulmányozzuk a gyermekek iratanyagát, körülményeit. Az egyénileg pontos személyiségrajz, az évfolyamszinten meghatározott helyzetkép és az intézményi egységek és csoportosulások áttekintése az a kiindulási alap, az a fundamentum, amelyre joggal és tudatosan építkezhetünk. A Nemzeti köznevelési törvény értékkatalógusában kitüntetett helyet foglalnak el az emberi magatartás általános értékei és főként a személyiségfejlesztés az iskolai nevelés feladatai szempontjából. 22 / 110

23 Törekedni kell arra, hogy a gyermekekben kialakítsuk a fogékonyságot a következő értékekkel kapcsolatban: - nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrend; - az emberiség közös értékei; - a demokrácia értékei; - európai, humán, illetve transzcendentális értékek Intézményünkben felméréseink évek óta levont tanulságai és a nevelőmunkánk során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a neveltség terén gyermekeink rendkívül hátrányos helyzetből indulnak, mert értelmi fogyatékosságuk mellett rossz családi és mikro-szociális környezetük miatt hiányoznak életükből a korai szocializáció feltételei és mintái. Viselkedésük és magatartásuk szempontjából ezért probléma mutatkozik: az akarati szférában az érzelmi szférában az erkölcsi szférában a szocializáltság fokában A pályaválasztási motiváció spontán kialakulására az értelmi fogyatékosság és a rossz biopszicho-szocio-kultúrális háttér miatt növendékeinknél nem számíthatunk. Ennek kialakítása, a munkaerőpiac reális lehetőségeinek figyelembe vételével, a pályafelkészítő nevelési munka feladata. Hasonló, sőt rosszabb a helyzet a pozitív tanulási attitűd terén. A rossz előéleti feltételeket ugyanis további nehezen leküzdhető akadályok tetézik. A személyiségfejlesztés célja átfogó értelmezésben az intézmény legfontosabb pedagógiai törekvéseinek megfelelően: A személyiség szükségleti és motivációs szférájának formálására építve az egyén szempontjából eredményes és a közösség szempontjából értékes magatartás- és tevékenységrepertoár kialakítása. 23 / 110

24 A konstruktív életvezetés megalapozása a személyiség két funkcionális komponensének az ösztönző, reguláló sajátosság-csoportnak (szokások, példaképek, meggyőződések) és a kognitiv-szervező-végrehajtó sajátosság-csoportnak (ismeretek, jártasságok, készségek, képességek) a tudatos, tervezett, közvetlen (tekintélykapcsolaton alapuló) és közvetett (kortársi kapcsolatokra alapozott)módszerekkel történő fejlesztése által történik. Felhasználandó szükségleti hierarchia Fiziológiai szükségletek (táplálkozás, pihenés, mozgás, játék) Fizikai-pszichikai szükségletek (cselekvés, tevékenység, érzelmi biztonság) Társas szükségletek (valahová tartozás, szeretet) Kompetencia szükségletek (tanulás, tudásvágy, önbecsülés, elismerés, presztizs) Személyes fejlődés szükséglete (önmegvalósítás, önfejlesztés) A személyiséget fejlesztendő készség- és képesség-területeihez kapcsolódó feladatok célja: 1. Az egészséges életmód szükségleteinek megerősítése A fejlesztés legfontosabb feladatai Egészséges életrend és életritmus: táplálkozás pihenés aktivitás (tanulás-művelődés, munka, játék-zene-gyönyörködés, szórakozáskedvtelések) Rendszeres testmozgás, testedzés A higiéniai szabályok betartása (testi és mentálhigiéne) Egészségmegőrző szokások kialakítása, a rossz szokások leépítése Testi és mentális egészségkárosító tényezők elkerülése 2. Fizikális képességek fejlesztése (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenállóképesség stb.) 24 / 110

25 3. Szociális kompetencia fejlesztése (nyitottság, kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés, szociális intelligencia, empátia, tolerancia, önreguláció, önfejlesztés, alkalmazkodás, konszenzuskeresés, szerep- és felelősségvállalás, a közjót szolgáló aktivitás) 4. Kognitiv kompetencia fejlesztése (egész életen át tartó folyamatos tanulás igénye és képessége, az ismeretek alkalmazására való képesség, alternatív gondolkodás, kreativitás) 5. Emocionális kompetencia fejlesztése (érzelmi intelligencia, inter- és intraperszonális érzelmi tulajdonságok: elfogadni-, szeretni-, tisztelni-, megbecsülni-, elismerni-, együttérezni-, vigasztalni-, segíteni tudás, udvariasság, türelem, tapintat, humor) 6. Affektív kompetencia fejlesztése (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás, hierarchiatűrés, önuralom, motiváltság, akaraterő, változni és változtatni tudás) 7. Esztétikai kompetencia fejlesztése (a szép felismerése, gyönyörködés a szépben, szépségápolás, a környezet esztétikuma) 8. Életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák, technikák (tervezés, szervezés, ellenőrzés-értékelés, becslés, döntés, irányítás, hierarchiatűrés, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudás, tenni akarás) 9. Viselkedés- és magatartáskultúra (reális önismeret és önértékelés, mások korlátozása nélküli önmegvalósítás, önérvényesítés) A személyiségfejlesztés gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei Önálló terápiás tantárgy keretében minden évfolyamon heti 1 délelőtti órában és heti 1 délutáni foglalkozáson. A tantárgy neve: Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program, amely intézményünk saját programja, helyi specialitása, hiszen nevelőtestületünk egyik tanára alkotta meg és eddig használt tantervünknek az Officina Bonának részeként évek óta minden évfolyamunkon eredményesen alkalmazzuk. A gondosan kidolgozott terápiás tantervet választott kerettantervünk helyi implementációjaként és Pedagógiai Programunk Nevelési tervünknek személyiségfejlesztésre irányuló tartalmaként az eddigiekhez hasonló módon a jövőben is alkalmazni fogjuk. (Ld. a teljes programot az Officina Bona kiadvány idegen nyelvi programmal egybefűzött kötetében.) (Továbbiakban: Komplex Program) A feladat megoldását jelentő moduljai: I. modul: Önismeret önfejlesztés II. modul: Társismeret kapcsolatfejlesztés 25 / 110

26 III. modul: A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése IV. modulból: Beilleszkedés Énvédelem Tantárgytervi keretben Testnevelés-sport Gyógytestnevelés(-úszás) Informatika Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei Dráma Tánc Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témaköreiben Énkép, önismeret Hon- és népismeret (Egyetemes kultúra, európai azonosságtudat) Környezeti nevelés, természet- és környezetvédelem Kommunikációs és információs kultúra A tanulás tanítása Egészséges életmód, testi-lelki egészség, egészségnevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Szakkörök, diákkörök, sportkör tömegsport és klubok keretében Házi és napirendi keretben a nevelők nevelési programjai, a gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervező munkája alapján (pl. családi életre és szexuális kultúrára felkészítő program). Az intézmény egészére vonatkozó gyógypedagógiai fejlesztési alapelvek, célok, feladatok elfogadása és egységes kezelése a követelmények szintjén az iskola, a kollégium és a gyermekotthon napi pedagógiai gyakorlatában realizálódik. 26 / 110

27 További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá az egészségmegőrzést is szervesen magában foglalja. Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása (szociális kompetencia). Tanulásirányítás önálló tanulás képessége. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége),amelynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák), elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvivallási etnikumok diszkriminációjára. 27 / 110

28 1.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával: egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés helyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása. Helyzetkép Kiindulásként fontosnak tartjuk az intézményünkre jellemző helyzetkép elemeinek rögzítését, amelyet a nevelőtestületünkben végzett SWOT felmérés során nyertünk. Gyengeségek mozgásra, testnevelésre, sportra alkalmas szabad területek, pályák hiánya szabadlevegős játékra, tevékenységre való udvar és kert meg nem felelő volta a személyes testi és környezeti higiénia fönntartására vonatkozó fejletlen igényszint a gyermekekben a kulturált étkezésre vonatkozó belső motiválatlanság a testi, érzékszervi fogyatékosságok kivizsgálásnak, kezelésének, karbantartásának nehézkessége, elégtelensége (pl. szemüvegrendelés és pótlás, ortopéd cipővel és hallókészülékkel való ellátás stb.) 28 / 110

29 az egyes szakellátást biztosító intézmények távolsága a mentálhigiénés nevelés interiorizálódásának nehézkessége, lassúsága Erősségek rendszeres orvosi, védőnői, ápolónői ellenőrzés, megfelelő orvosi szobai felszereltség a Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program működtetése minden évfolyamon mindennapi testmozgás, testedzés gyógytestnevelés, gyógytorna diáksportkör funkcionáltatása tanórai lehetőségek felhasználása szakképzett tanár megfelelő eszközkészlet, háttéranyag napirendbe iktatott rendszeres tisztálkodás, ruhaváltás iskolapszichológus megléte pedagógiai-képzőművészeti és más terápiás foglalkozások alkalmazása korszerű főzési technikák gyakorlása a tankonyhán Veszélyek negatív hatások a családban negatív hatások a mikroszociális külső környezetben a filmek romboló hatása a behozott információk, rossz szokások kedvezőtlen hatása: dohányzás, alkoholizálás stb. az otthonról visszatérő gyermekek piszkossága, tetvessége, rühessége, fertőzöttsége a dohányzó felnőttek rossz példája, mintaadása Lehetőségek példamutatás, személyes kötődések erősítése az esetleges pályázati lehetőségek változatlan kihasználása továbbképzések, felvilágosító előadások sok gyakorlás és cselekedtetés családias légkörben természetjárás tervszerű napirendi foglalkozások jobb felhasználása 29 / 110

30 A gyengeségek részben meggátolják a veszélyek elhárítását (pl. egyes tanulók nem -et mondani tudását a dohányzásra akadályozza a felnőttektől látott rossz példa), és a lehetőségek kihasználását is (pl. a pályázati lehetőségek több éve tapasztalható hiánya). Az erősségek egyértelműen segítik, hogy éljünk a lehetőségekkel (pl. a mindennapos testedzés, testnevelés, sport, gyógytestnevelés) és részben módot adnak a veszélyek elhárítására is (pl. a rendszeres ápolónői kontroll segítségével elhárítható, hogy az otthonról visszatérő gondozatlan gyermekek elterjesszék a behozott bajokat). Jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, amely minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók és dolgozók egészségének védelmét, s az egészség fejlesztését: a testi, lelki, szociális jóllét állapotának kialakulását. Hosszú távú cél Egészségfejlesztés: korszerű egészségneveléssel, prevencióval, mentálhigiénés felkészítéssel. Az egészséges nemzedék felnevelése: az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, megvalósításának későbbi érvényesítése. Annak elérése, hogy neveltjeink egészségének kiteljesedése érdekében segítsük: a társadalmi integrációt a változó terheléshez való alkalmazkodni tudást az individuális önállóság kialakulását a biogenetikai egészségmegőrző szokások terén a fizikai, lelki és társadalmi összhang megteremtését 30 / 110

31 Feladatok az egészségügyi szolgáltatások megfelelő működtetése, a megfelelő egészségügyi környezet megteremtése, az egészséges életmódra felkészítés a pozitív értékrend és az egészséges életvitel iránti igény kialakítása az egészséges életmód tényezőinek megismertetése és gyakoroltatása. Alapelvek az egészségfejlesztés beépülése az intézmény mindennapjaiba, tevékenységeibe az egészségnevelés személyközpontú megközelítése az egészségnevelés tevékenységközpontú megközelítése a szükségletekre alapozás az egészségmegőrzés élethosszig tartó tanuláskénti értelmezése a tudat, ismeret, készség és kompetenciafejlesztés komplex kezelése a holisztikus látásmód érvényesítése Rövid távú célok és feladatok tartalmi elemei szűrés, a genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők feltárása, prevenció, ellátás önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, a testi higiénia és az egészség karbantartását szolgáló lehetőségek tudatosítása az élet és egészség értékeinek ismerete az egészséges testtartás, a rendszeres mozgás, testedzés fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulását befolyásoló és a gyógyulási folyamatot segítő magatartás (betegséget okozó veszélyek elkerülése, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás, a család szerepe az egészségmegőrzésben a cselekvéseinket befolyásoló tényezők (stressz szerepe, addikciós helyzetek) a rizikóvállalás és határai a média által diktált ideális testfelépítés és testtartás (kórosan sovány lányok, görnyedt testtartású ifjak) ellensúlyozása a személyes biztonság a közlekedésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az idővel való gazdálkodás szerepe 31 / 110

32 a szenvedélybetegségek elkerülése az élethosszig tartó tanulás szerepe, a megfelelő tanulási környezet folyamatos alakítása a természethez való viszony, s az egészséges környezet jelentősége (a környezeti ártalmak: zaj, légszennyezés, hulladékkezelés stb.) az életmód és egészség kapcsolata az elsősegélynyújtás, a természetgyógyászati, egészségügyi és szociálpolitikai ellátás ismertetése Az egyes feladatok további apróbb tennivalókra bonthatók, értékelési kritériumlistával elláthatók. (Például: a tanulási környezet alakítása című feladat a következőképpen: osztálytermek szellőztetése, berendezése, világítása, ülésrend kialakítása; számítógépek elhelyezése; a tanulást befolyásoló tanulói egészségi állapot és képességstruktúra felmérése; a napi munkarend és órarend mozgáslehetőségek biztosításával tervezett formája stb.) Az egészségnevelésben felhasználandó szükségletek Fiziológiai szükségletek Fizikai-pszichikai szükségletek Társas szükségletek Kompetencia szükségletek Személyes fejlődés szükséglete Az egészségnevelés során fejlesztendő készségek, képességek és kulcskompetenciák egészséges életrend és életritmus fizikális képességek szociális kompetencia kognitív kompetencia emocionális kompetencia affektív kompetencia esztétikai kompetencia életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák viselkedés- és magatartáskultúra 32 / 110