NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR MÉRNÖKGEODÉZIA I.

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR GEOMATIKAI INTÉZET GEODÉZIA TANSZÉK 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u Székesfehérvár, Pf Fax: MÉRNÖKGEODÉZIA I. Tantárgyi kód: GBNFMGEOB TANÉV Őszi félév gyakorlatai Nappali tagozat Földmérő-földrendező mérnöki alapszak Geoinformatikai szakirány DR. ÁGFALVI MIHÁLY FARKAS RÓBERT KISS ATTILA DR. TÓTH ZOLTÁN

2 1. FELADAT 11. ÖNÁLLÓ ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE, MÉRÉSE, ÉS KIEGYENLÍTÉSE 12. RÉSZLETPONTOK KITŰZÉSE HELYSZÍN: MÉRŐTEREM (FŐÉPÜLET 300 TEREM) 2. FELADAT 21. SZABATOS SZINTEZÉS. HELYSZÍN: AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN A FŐÉPÜLET KÖRNYÉKE, VAGY AZ ÉPÜLET BELSŐ TEREI 3. FELADAT 31. ÉPÜLETALAPRAJZ ÉS -METSZET KÉSZÍTÉS. HELYSZÍN: A FŐÉPÜLET BELSŐ TEREI ILL. AZ UDVAR. 4. FELADAT 41. SZINTHAL ÉS AUTOCAD GYAKORLAT A gyakorlatokat a meghirdetett programnak és időrendnek megfelelően tartjuk. 1. FELADAT: ÉPÍTÉSI GEODÉZIA KITŰZÉSI MUNKÁI 1.1 Alapponthálózat létesítése és mérése, önálló hálózatként történő kiegyenlítése Az alappontlétesítés munkaszakaszai 1. A munkaterülethez alkalmazkodva jelölje ki alappont helyét (meglévő pontokat is felhasználhat). Mérőtermi fóliák és fémlemezek is kijelölhetők. 2. Végezze el az irány- és távméréses hálózat mérését 2 fordulóban 2 álláspontról (az álláspont szabadálláspont legyen). Mérje meg a bázis hosszát is, ezt az irányt válassza kezdőiránynak. 3. Az építési főirányhoz alkalmazkodva mérje be a referencia pontok helyét ismét két fordulóban. Az I. építési főirány a mérőterem hossztengelye melyet a pillérek jelölnek ki. 4. Végezze el a kialakított geodéziai hálózat kiegyenlítését önálló hálózatként. A beállításoknál ügyeljen a műszer és észlelő megbízhatóságára, valamint a megfelelő sulyok megválasztására. 5. Készítsen vázlatot az alappontokról, állítsa össze azok koordinátajegyzékét, s ebben szerepeljenek a koordináták középhibái is. 1.2 Épület kontúrvonal és rasztertengely kitűzése A kitűzés végrehajtása 1. Létesítsen szabadálláspontot a kitűzés gyors és szabatos végrehajtását figyelembe véve. Mellőzze a meredek és nagyon közeli vagy nagyon távoli irányokat, jó rálátás legyen a munkaterületre. 2. A gyakorlatvezető által megadott épületparaméterek alapján számítsa ki a kontúrvonalak koordinátáit és végezze el a poláris kitűzést (földmunkához nagy középhiba). A pontokat a padlón fóliák segítségével jelölje. 2

3 3. Számítsa ki a raszter tengelyek koordinátáit és végezze el kitűzését polárisan (acél szerkezet kis középhiba). Pontok jelölése szabatosan, fólián, keresztvéséssel. 4. Ellenőrizze kitűzését poláris beméréssel egy új szabadálláspontról, valamint végezzen szalagos ellenőrző méréseket. 1.3 Leadandó munkarészek 1. Koordináta jegyzék 2. Meghatározási terv az alapponthálózatról 3. Kitűzési vázrajz 4. Kitűzési eltérések táblázat 5. Koordinátaszámítási jegyzőkönyv a kiegyenlítésről 6. Műszaki leírás 7. Digitális adathordozó (dokumentációk) A munkarészeket a korábbi tanulmányok során szerzett ismereteket felhasználva kell elkészíteni. A gyakorlat előírt munkarészeit A3 méretű borítóval fedve kell beadni. A külső borítólapon a gyakorlat sorszáma és megnevezése, a készítő neve és csoportja szerepeljen (lásd 2. melléklet). Belül tartalomjegyzékkel kell ellátni. 2. FELADAT: SZABATOS SZINTEZÉS AZ ÉPÜLET KÖRNYÉKÉN VAGY AZ ÉPÜLETBEN (IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN) A mérési feladat célja: megismerkedni a szabatos magasságméréssel. A gyakorlaton a MOM Ni A31 szabatos kompenzátoros műszerekkel magassági alappontokat határozunk meg. A helyszíntől függően kettős osztású rövid (1.70m) és/vagy hosszú (3m) invárbetétes szintezőléceket fogunk használni. A mérések előkészítéseként a szintezési szakaszon ki kell mérni (dm élesen) mérőszalaggal és meg kell jelölni a kötőpontok és álláspontok helyét. A kötőpontok megjelölése a helyszíntől függően hilti szeg, szuronyos vascövek (vagy az épületen belüli méréskor szintezési saru). A műszerállásokat krétavonással jelöljük. A méréskor a lécleolvasás sorrendje: H b - E b - E j H j. A hátul lévő léc baloldali lécosztáson tett leolvasást (H b ) két előre leolvasás követi az elől lévő léc baloldali osztásán (E b ), majd a léc jobboldali osztásán (E j ). A hátul álló léc jobboldali osztásán tett leolvasással (H j ) fejezzük be az észlelést. Műszerállásonként képezni kell a m b = H b -E b és a m j = H j -E j magasságkülönbségeket. A kettő közötti eltérés nem lehet több 0,30 mm-nél. Ha az eltérés ennél nagyobb, akkor a mérést meg kell ismételni a fent leírt sorrendnek megfelelően. A Ni A 31-es műszerek esetében a "feles" osztás miatt ez az eltérés 60 egységnek felel meg. A szintezési jegyzőkönyv vezetéséhez és számításához közlünk egy mintapéldát. Az 1-es és a 2-es pontok közötti méréskor a műszerállások száma kettő volt. A mérést 5 mm-es képeltolású műszerrel végezték (pl. NiA31, Ni002, Koni007). Külön kell számolni a bal, majd a jobb oldali lécleolvasásokból a magasságkülönbségeket (példánkban az első műszerállásban : és 55035), a kettő számtani közepét (55018), valamint a magasságkülönbségek különbségét az utolsó két oszlop megfelelő helyén (-34). A számítást ellenőrizzük a bal-jobb lécleolvasások különbségének a számításával is ( = valamint =595539). Ennél az ellenőrzésnél elegendő a különbség utolsó három számjegyét feltüntetni, mert az eltolt lécosztások miatt ez a differencia nem magasságkülönbség. A két érték különbségének pontosan egyeznie kell a magasságkülönbségek eltérésével (a példánkban 34 egység). A példabeli két pont közötti magasságkülönbségét (0.01mm egységben) úgy kaphatjuk, hogy a magasságkülönbségek összegét 2-vel osztjuk. A magasságkülönbség méterben: m = + 0,880 09m. Egy műszerálláson belül ezt azonban nem kell számítani, csak a szakasz végén! 3

4 Pont száma, jellege Lécleolvasások Magasságkülönbség bal-jobb különbség m bal jobb csap kötőpont kötőpont csap = m = Az ellenőrző számítások gyorsabb elvégzése érdekében kötelező zsebszámológépet hozni. Előnyös, ha programozható kisgépet hoz magával a csoport, amelyben a gyakorlat előkészítéseként már beírták a programot így az ellenőrzéseket gyorsan (és hibamentesen) lehet elvégezni. A számított adatokat a terepen kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A gyakorlatra előírt munkarészeket a következő gyakorlaton be kell adni Beadandó munkarészek: 1. Műszaki leírás (tartalmát lásd 1. gyakorlathoz adott instrukciók) 2. Mérési és számítási jegyzőkönyvek 3. Szintezési vázlat (valamilyen programmal rajzolt, alakhelyes de nem méretarányos munkarész) Az iskola környéki magassági alappontok adatai: kőben gomb Deák F u. - Pirosalma u. sarok kőben gomb Dékáni titkárság előtt kőben gomb Gyümölcs u. - Pirosalma u. sarok 3. FELADAT: ÉPÜLETALAPRAJZ ÉS METSZET KÉSZÍTÉSE AZ OKTATÁSI ÉPÜLET KIVÁLASZTOTT RÉSZEIRŐL Épületalaprajz és metszet készítése a főiskola épületében lévő helyiségekről. A csoportoknak a gyakorlatokon kijelölt két szinten mérnie kell azokat a termeket, amelyeket a gyakorlaton kiválasztunk. A feladat megoldásához szükséges vízszintes alapponthálózatot sokszögeléssel kell meghatározni úgy, hogy a különböző szinteken végzett mérések összekapcsolhatók legyenek. A mérést kényszerközpontosító felszereléssel kell végezni. A sokszögpontok vesztett pontok lesznek, de a mérések idejére matricával jelöljük meg azokat a padlón. A sokszögvonalat szabad sokszögvonalként, helyi koordinátarendszerben számítjuk ki. A koordinátákat mm élességgel adjuk meg. A részletmérés tárgyát az épületen belül található részletek képezik. Mérni kell a falsíkok, a nyílászárók, a lépcsők stb. helyzetét. A mérés során a töréspontokat poláris koordinátaméréssel, a töréspontok közötti további részletpontokat pedig hosszméréssel (vonalpontként) mérjük be. A részletmérésről alakhelyes mérési jegyzetet kell készíteni a polárisan bemért pontok pontszámát feltüntetve. 4

5 Magassági alapponthálózatot a metszet készítéséhez külön nem alakítunk ki. A padlószintek és födémek magasságát szintezéssel határozzuk meg. A különböző helyiségek padlószintjét és a födémek magasságát az épületet körbevevő betonszegélyhez képest kell megadni (relatív magasság). Magasság átvitelhez az udvari homlokzaton kiépített (a szobákból elérhető) konzolra függesztett, és súllyal megfeszített acél mérőszalagot használunk. A födémek magasságának a mérésekor fordított léctartással dolgozunk. A nyílászárók magasságát nem határozzuk meg, de a padlószinthez viszonyított helyzetüket mérőszalaggal meg kell mérni. A részletpontok magasságát mm élességgel kell számítani, de a metszetrajzon a cm-re kerekített magasságokat kell megírni. A mérés eredményéről alkalmas méretarányban, egyénileg kell elkészíteni az alaprajzot és a metszetet. Ebből következően a mérési eredményeket, a mérési jegyzeteket egymástól át kell venni. Az alaprajz és metszet készítésekor az építőiparban szokásos jelkulcsi és rajzi ábrázolást kell alkalmazni. Ehhez szükséges magyarázatot a gyakorlaton megkapják. A rajzi munkarészeket számítógéppel kell elkészíteni. Kötelező használni a tanszéki honlapon található, a gyakorlathoz dr. Tóth Zoltán által feltett anyagokat. A leadandó munkarészek személyenként készítendők. Ezek a következők: 1. Koordinátajegyzék (sokszögpontok, részletpontok csoportosításban) 2. Mérési jegyzőkönyvek (poláris részletmérés jkv.-e, szintezési jegyzőkönyv) 3. Koordinátaszámítási jegyzőkönyv (sokszögvonal, poláris részletmérés számítása) 4. Mérési jegyzet(ek) 5. Épület alaprajz és metszet (feltüntetve a méretarányt, a készítő nevét, a dátumot) 6. Műszaki leírás 4. FELADAT: SZINTHAL ÉS AUTOCAD FELHASZNÁLÓI ALAPISMERETEK A gyakorlat célja az Informatika tárgyban tanultak átismétlése, felkészítés az épületalaprajz és metszetkészítés feladat tervezési alaptérképének önálló elkészítésére. A gyakorlaton a következő témaköröket tekintjük át (külön kiemelve az adott parancs angol megfelelőjét) Rajzi környezet beállítása: Felhasználói felület (modelltér, papírtér, parancssor F2) Mértékegységek (units) Rétegek kialakítása (layer) Koordinátarendszerek definiálása (ucs) Pozícionálás: Abszolút-, relatív-és polár-kordináták Pozícionáló háló (snap F9, grid F7) Tárgyraszter, fogók használata (osnap F3) Ortogonális rajzolás (ortho F8) Nézet: Zoom módok, eltolás (zoom, pan) Frissítés (redraw), Újra rajzolás (regen) Rajzelemek: Vonal (line), vonallánc (pline), poligon (polygon) Kör (circle), ív (arc), ellipszis (ellipse), pont (point) Tömör (solid), gyűrű (donut), sraffozás (hatch) Szöveg (text), blokkok definiálása (block) Transzformációk: Másolás (copy), mozgatás (move), forgatás (rotate), kiosztás (array) Lépték (scale), tükrözés (mirror) Módosítások: Metszés (trim), lekerekítés (fillet), letörés (chamfer), párhuzamos (offset) szétvetés (explode) 5

6 Méretezés Méretezési stílusok beállítása (dimstyle) Méretezések: hosszirányú (dimlinear), szög (dimangular), sugaras (dimradius) Méretezési beállítások frissítése Az alábbiakban példákat (nagyítható ábrák!) találhatnak az órán megoldandó szerkesztési feladatokra, illetve egy házi feladatként mindenki által önállóan elkészítendő komplex gyakorló feladatra. A feladatok a BME Építőmérnöki Kar Műszaki informatika tárgyából származnak, Dr. Lovas Tamás bocsájtotta rendelkezésünkre. 6

7 Önálló szerkesztési feladat Az eddigi mintapéldák alapján készítse el a következő egyszerű alaprajzot! Külön fólián helyezze el a falszerkezetet, a méretezést (és a feliratokat), a nyílászárókat, illetve a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat külön blokként definiálja! (A méretezés ne legyen része a blokkoknak!) A rajz szerkesztése során egy rajzi egység egy méternek feleljen meg. (Az alaprajzi méretek cm-ben adottak.) Beadandó a kész *.dwg állomány (KÉSZÍTŐ NEVE.dwg fájlnévvel.) 7

8 A GYAKORLATOK IDŐ BEOSZTÁSA (Tervezett) Oktatási hét Dátum Csoport beosztás 1. hét IX.15 Közös az évfolyam számára 2. hét IX csoport 10h 2.csoport12h 3. hét IX csoport 10h 1.csoport12h 4. hét X csoport 5. hét X csoport 6. hét X ZH közös 7. hét X csoport 8. hét XI.03. Dékáni szünet 9. hét XI csoport 10. hét XI csoport 12. hét XI csoport 13. hét XII ZH közös 13. hét XII.08. Tanulmányi kirándulás 14. hét XII.15. Pótlások CSOPORT BEOSZTÁS I. csoport II. csoport A A Csepecz Éva Szabó Ádám Molnár Dávid Patkó Gergely András Lomjánszki Nóra Dancsecs Ágnes Novák Judit Varga Anikó Rádóczi Ferenc Hajtó Henrietta Badacsonyi Róbert Lendvai Levente B Szatmáry Zsombor Fodor Dávid Földvári Sándor Novák Gábor Tüske Dániel B Benczik Máté Tordai András Fekete Zoltán Klujber Anikó Vécsei Erzsébet C Lukács Gábor Lovász Gábor Vörös Tamás Magyaros Ádám Mihalik Mihály Varga István C Halász Miklós Kapitány Anita Németh Dorottya Tasnádi Annamária Iluţiu Dajana 8

9 FELHASZNÁLANDÓ MŰSZEREK ÉS ESZKÖZÖK 1. FELADAT SOKKIA SET 230 1DB MŰSZERÁLLVÁNY + ALÁTÉT 2 DB PRIZMA KÉSZLET 1DB ACÉL MM-ES MÉRŐSZALAG 1DB LEICA 1205 MÉRŐÁLLOMÁS 1DB MŰSZERÁLLVÁNY + ALÁTÉT 2DB PRIZMA KÉSZLET 1DB ACÉL MM-ES MÉRŐSZALAG 1DB 2. FELADAT ALAPSZERELÉS NiA 31 TIPUSJELŰ SZABATOS SZINTEZŐMŰSZER + 1 MŰSZERÁLLVÁNY 2 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (3 M-ES) 2 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG HA TEREPRE MEGYÜNK KELL MÉG: 1 DB KALAPÁCS 6 DB SZURONYOS VASCÖVEK 2 DB LEVERŐ FEJ 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT AZ ÉPÜLETEN BELÜL KELL: 1 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (1,7 M-ES) 4 DB SZINTEZŐ SARU 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT 3. FELADAT Sokkia 630 MÉRŐÁLLOMÁS 3 DB MŰSZERÁLLVÁNY 3 DB PRIZMAKÉSZLET 2 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG 1 DB Ni 025-ÖS SZINTEZŐMŰSZER + MŰSZERÁLLVÁNY 1 DB CM-ES OSZTÁSÚ ACÉLMÉRŐSZALAG + SÚLY 1 DB 2 M-ES SZINTEZŐLÉC 9

10 MAGASSÁGMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV-MINTA A METSZET KÉSZÍTÉSÉHEZ Dátum: Mérte: Műszer: Pontszám Hátra Közép Előre Horizont magasság Magasság A , , , , ,084 1kp ,213 1 kp , , ,178 5f ,098 6f , ,163 10

11 1. MELLÉKLET BORÍTÓLAP MINTA (az 1db feladatgyűjtő hajtogatós dosszié fedelére ragasztandó, A4-es méretű oldalon készítendő el) NYME GEOINFORMATIKAI KAR GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA FELADATGYŰJTŐ TANÉV ŐSZI FÉLÉV NÉV: CSOPORT: 11

12 2. MELLÉKLET FELADAT BORÍTÓ MINTA (az egyes feladatok beadásához, az A3-as lap fedelére készítendő) NYME GEOINFORMATIKAI KAR GEODÉZIA TANSZÉK NÉV: CSOPORT:. SZ. FELADAT CÍME DÁTUM: JAVÍTOTTA: ÉRDEMJEGY: 12