FÖLDMÉRÉS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Földmérés ismeretek emelt szint 1721 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. FÖLDMÉRÉS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének értékeléséhez (az értékelő tanárok részére) A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. Tévedés esetén a helyes megoldás csak a vizsgázó egyértelmű javítása esetén fogadható el. Csak a tollal írt válaszok, megoldások értékelhetőek, az ábrák ceruzával is készülhetnek. Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészletet áthúz a vizsgázó, akkor az nem értékelhető. Ha a vizsgázó az útmutatóban szereplő megoldástól eltérő, de szakmailag helyes választ adott, akkor az elfogadható helyes megoldásnak írásbeli vizsga 2 / május 16.

3 Elméleti szöveges feladatok 1. Egészítse ki az alábbi, a vízszintes alappontok állandósításáról szóló szöveget! A hiányzó szavakat írja a pontozott vonalakra! 5 pont Pontozás: beírt szavanként 1 pont, összesen 5 pont. Az országos vízszintes alappontok legjellemzőbb állandósítási módja a vasbeton kő, a felső és negyedrendű alappontoknál a 25x25x90 cm, az ötödrendű alappontoknál 20x20x 75 cm méretű vasbeton követ használják. A pontjel a régebbi állandósításoknál a kő tetejének közepén lévő keresztvésés, ezt váltotta fel a furatos rézcsap. A vasbeton követ függőleges helyzetben úgy kell a földbe ásni, hogy a jel a felső lapján legyen, a kő felső 5-8 cm-es része a föld felett legyen. A kő alá keresztvéséses föld alatti jelet helyeznek el úgy, hogy a földfelszíni és föld alatti pontjel pontosan egy függőlegesbe essen. A lakott területeken kívül és szükség szerint a belterületeken is a vasbeton követ általában szétszedhető vasbeton lapos védőberendezéssel látják el, és kiegészítő követ is elhelyeznek, természetesen úgy, hogy a kiegészítő, a földfelszíni és föld alatti pontjel ugyanabba a függőlegesbe essen. Vízszintes alappontként szívesen és gyakran használjuk a meglévő, jól irányozható magas épületeket, építményeket, ezek közül a legfontosabbak a templomtornyok, melyek esetén a pontjel a kereszt vagy buzogány, illetve a toronygomb tövének elméleti középpontja a vízszintes pontjel. 2. A távmérés alapelvét tekintve három megoldást alkalmaznak. Sorolja fel a három távmérési megoldás nevét! 3 pont Pontozás: elemenként 1 pont, összesen 3 pont. - fázismérés - impulzusos távmérés - fényinterferencián alapuló távmérés 3. A mérési hibákat jellegük szerint három csoportba sorolhatjuk. Írja a megadott hiba mellé, hogy jellegük szerint melyik csoportba sorolná azokat! 3 pont Pontozás: elemenként 1 pont, összesen 3 pont. - A méréseket azonos értelemben befolyásoló hiba, pl. a kollimáció hiba: szabályos hiba - Meghaladja a módszertől még elfogadható legnagyobb értéket, pl. az iránymérésnél az irányzott pont téves azonosítása: durva hiba - A mérés során a műszerben, az észlelőben, a külső körülményekben végbemenő változások, állapotváltozások: szabálytalan hiba 1721 írásbeli vizsga 3 / május 16.

4 4. Az alábbi ábrán egy derékszögű szögprizmát lát. Rajzolja bele a prizmába beérkező fénysugár prizmában megtett útját és a kilépő fénysugár irányát! Segítségül megadtuk a beérkező fénysugarat. 4 pont Pontozás: fénysugár vonalaiként 1 pont, összesen 4 pont. A megoldás akkor is elfogadható, ha csak a fénysugár útját rajzolta be, de a merőlegeseket nem jelölte. A prizmából kilépő fénysugárra csak akkor adható pont, ha az merőleges a beérkező fénysugárra. 5. A jelkulcsi jelek jellegüket, céljukat tekintve négy nagy csoportba sorolhatók. írja a pontozott vonalakra a négy csoport nevét! Segítségül előre megadtunk egy-egy minta jelkulcsot a csoportból. 4 pont Pontozás: elemenként 1 pont, összesen 4 pont. A megoldás akkor is elfogadható, ha csak egy tulajdonságot írt a csoport nevébe, pl. felülnézetes jelek -et írt az első csoport nevének helyére. minta jelkulcs - alaprajz szerinti, felülnézetes jelek... - meghatározott alakú és nagyságú jelek... - magyarázójelek... - felületkitöltő jelek írásbeli vizsga 4 / május 16.

5 6. Ismerje fel az alábbi szintvonalas térképen a megjelölt domborzati formákat! A domborzati forma nevét írja a megfelelő téglalapba! 3 pont Pontozás: 1-2 jó válasz: 1 pont, 3-4 jó válasz: 2 pont, 5 jó válasz: 3 pont. 7. Hagyományosan a térképeket három nagy csoportra oszthatjuk. Írja a táblázat első oszlopába a térképek csoportjait! A mellettük található oszlopba írjon egy X-et a mellé a csoport mellé, amelybe tartozó térképek tartalmát szabályzatok írják elő! 4 pont Pontozás: csoportonként 1-1 pont, azaz 3 pont, mindkét X megvan és jó helyen: 1 pont, összesen 4 pont. Térképek csoportjai Szabályzat írja elő a tartalmát Földmérési térképek X Topográfiai térképek X Tematikus térképek 1721 írásbeli vizsga 5 / május 16.

6 8. Nevezze meg a két leggyakrabban alkalmazott síkbeli transzformációt! Rajzolja le a síkbeli transzformáció általános esetét fotogrammetria témakörből! A rajzot a koordinátatengelyekre vonatkoztatva elég elkészítenie. 3 pont Pontozás: transzformációk megnevezése: 1-1 pont, ábra: 1 pont, összesen 3 pont. A pont akkor is megadható, ha más, de jó ábrát készített, vagy más elfogadható egyéb jelöléseket használt. Leggyakrabban alkalmazott síkbeli transzformációk: - Helmert-transzformáció - affin transzformáció Ábra: 9. Egészítse ki a tulajdonjog tárgyáról szóló szöveget! A hiányzó szavakat, kifejezéseket írja a pontozott vonalakra! 2 pont Pontozás: 1-2 jó válasz: 1 pont, 3 jó válasz: 2 pont. A tulajdonjog tárgya a dolog, azaz minden birtokba vehető testi tárgy. Dolognak kell tekinteni a pénzt (mint általános csereérték), az értékpapírokat (mint valamely jogosultságot megtestesítő okirat) és a dolog módjára hasznosítható természeti erőket (villamos energia, napfény, szél, víz, atomenergia). A dolgok természeti tulajdonságuk szerint megkülönböztethetők ingó-ingatlan, elhasználódó-elhasználhatatlan, helyettesíthető-helyettesíthetetlen, egyszerű-összetett, élő-élettelen dolgok. 10. Írja a pontozott vonalakra, hogy mit jelentenek az alábbi raszteres modell témakörben megadott fogalmak! 4 pont Pontozás: válaszonként 1 pont, összesen 4 pont. A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatóak, az aláhúzott kulcskifejezéseknek, vagy szakmailag helyes rokon értelmű megfelelőiknek szerepelniük kell a válaszban. Felbontás: az ábrázolt terület legkisebb elemének kiterjedése. Tájolás: azt a szöget jelenti, amelyet az északi irány a raszter oszlopai által meghatározott iránnyal bezár írásbeli vizsga 6 / május 16.

7 Helyzet: egy cella (vagy pixel, képpont) helye az országos koordináta-rendszerben. Négyes fa: raszteres fedvények tömörítési eljárása. Geodéziai számítási feladatok 1. Számítsa ki a B és a P pontok vízszintes koordinátáit az alábbi koordinátajegyzék és mérési jegyzőkönyv adatai alapján! Az A ponton a középtájékozási szöget súlyozva képezze! A részeredményeket,, " és méter egységében, másodperc, illetve centiméter élességgel számolja! 25 pont Megoldás Álláspont száma Irányzott pont száma Irányérték Tájék. szög Irányszög/ táj. irányérték Távolság A T ,37 B ,19 T ,26 T ,06 z δ BA = δ AB ±180 = ±180 = β AP = l P -l A = (+360 ) = δ BP = δ BA + β AP = = Álláspont száma Irányzott pont száma B A Pontszám k Irányérték Törésszög Táj. irányérték Távolság --- P β AP = Y Koordináták B 1250, ,21 P ,47 δ BA = δ BP = X 487, írásbeli vizsga 7 / május 16.

8 Javítási-pontozási útmutató: Irányszög- és távolságszámítás: 3 2 = 6 pont Tájékozási szögek képzése: 3 1 = 3 pont Középtájékozási szög számítása: 4 pont βab számítása: 2 pont δ AB számítása: 2 pont δ BA számítása: 2 pont δ BP számítása: 2 pont P pont koordinátáinak számítása: 4 pont 2. Az alábbi szintezési jegyzőkönyv adatai alapján számítsa ki: a magasságkülönbségeket, mutassa ki a záróhibát, majd számolja ki távolsággal súlyozva a javításokat, a javított magasságkülönbségeket, a kötőpontok és a P új alappont magasságát! Megoldás 10 pont Szintezett pont Táv [m] Lécleolvasások hátra előre Magasságkülönbség Javítás Javított A pont magasságkülönbség magassága [m] K ,456 Kp ,086 Kp P ,357 P Kp ,288 Kp V , ,982 Javítási-pontozási útmutató: (+0,992) Δ= -10 mm A magasságkülönbségek kiszámítása: 2 pont A javítás kiszámítása: 2 pont A javítás szétosztása: 2 pont A javított magasságkülönbségek kiszámítása: 2 pont A pontok magasságának kiszámítása: 2 pont 1721 írásbeli vizsga 8 / május 16.

9 3. Határozza meg a P templomtorony abszolút magasságát, a következő adatok alapján, illetve alábbi ábrák segítségével! Adott: az A és B pontok abszolút magassága, az A és B pontok között mért vízszintes távolság, a fekvőtengely magassága az A és B pontokon, az A és B a pontokon végrehajtott vízszintes és magassági szögmérések, a jelmagasság minden magassági irányzáskor zérus (H = 0.00 m), a Földgörbület és a refrakció hatása elhanyagolható. Amennyiben 5 cm vagy annál kisebb a két álláspontból számított magasság közötti különbség, akkor a két magasság számtani közepét fogadja el végleges magasságnak! Írja fel az alkalmazott számítási képleteket, összefüggéseket! 20 pont MA = 298,33 m MB = 296,15 m tab = 69,10 m ha = 1,30 m hb = 1,01 m Álláspont Irányzott pont Vízszintes körleolvasás A B I II Irányérték Magassági körleolvasás z I +z II zenitszög P I I II II B A I II P I I II II l l A B B P P l l A φa = φb = φp = írásbeli vizsga 9 / május 16.

10 sinb sin( ) t 69, sin sin( ) 10 AP t AB 53,62 m A B sin A sin( ) t 69, sin sin( ) 10 BP t AB 59,88 m A B M M t AP P( A) M A ha = 317,22 m tan z AP t BP P( B) M B hb = 317,18 m tan zbp M P M M P( A) P( B) 2 317,20 m Javítási-pontozási útmutató: A irányértékek és a zenitszögek számítása: 6 1=6 pont A két szinusztétel felírása és a távolságok kiszámítása: 2 3=6 pont A két álláspontból a magasság kiszámítása: 2 3=6 pont A P pont végleges magasságának kiszámítása: 2 pont 4. Számítsa ki az alábbi ábra és a koordinátajegyzék felhasználásával a hrsz.-ú szántó ös pontok által határolt területét és a földrészlet oldalhosszait! Írja fel az alkalmazott képleteket, számítási összefüggéseket! A földrészlet oldalhosszait cm élességgel adja meg! A területet m 2 egységben, öt tizedesjegyre számítsa ki, majd kerekítse egész négyzetméterre, számítsa át hektárba és ennek tizedeseibe! vagy: T n i1 ( y n i1 y ) ( x i 2 i1 x ) ( xi 1 xi 1) yi T i1 2 és i vagy: t T n i1 ( y i1 y 2 i1 ) x 2 y y x x 2 i, i1 i1 i i1 i i 10 pont 1721 írásbeli vizsga 10 / május 16.

11 A hrsz.-ú szántó területe és a földrészlet oldalhosszai Psz. Y X Távolság Terület = m m 2 = ha 1721 írásbeli vizsga 11 / május 16.