2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez

Átírás

1 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez A következő órákon nagyméretarányú digitális térképrészletet készítünk, újfelméréssel, mérőállomással. A mérést alappont sűrítéssel kezdjük, kitűzzük és megjelöljük a sokszögpontokat. Pontleírást készítünk. A helyszíni mérési munka megkezdése előtt manuálét kell rajzolni. Manuálé készítése A manuálé (kézi rajz, mérési jegyzet, előrajz) a felmérendő tereprészletet és az ott található tereptárgyakat ábrázoló munkarész, amely olyan méreteket és adatokat is tartalmaz, amelyek az akár hagyományos rajzeszközökkel, akár digitális úton készülő térkép vagy helyszínrajz megszerkesztéséhez és tájékoztató megírásaihoz szükségesek. Az előrajz - alakhelyes, - arányos, - ceruzával készül. Ezt a rajzot általában a mérés helyszínén szokták megszerkeszteni, de a munkába vett területről esetleg rendelkezésre álló korábbi rajzi anyagok alapján előzőleg már irodailag is előkészíthető. Az előrajz a készülő térkép rendeltetésének és méretarányának megfelelő mélységben tartalmazza tehát - a felmérendő terület határvonalait valamint mindazokat a tereptárgyakat, amelyeket a készítendő térképen fel kívánunk tüntetni, - azokat a felmérési alappontokat és kisalappontokat (megjelölésük módjával és azonosítójukkal együtt), amelyeket a munkánk során fel fogunk használni, - poláris mérés esetében a bemért részletpontok azonosítóját, - derékszögű mérés esetén a mérési vonalakat (az abszcissza-vonalakat eredményvonallal, az ordináta-vonalakat szaggatottan ábrázolva), feltüntetve mellettük az egyes részletpontokra vonatkozóan (folytatólagosan) mért méreteket is, - a kiegészítő méreteket (az épületek falsíkjainak hosszait, árkok, járdák szélességét, lépcsőfokok szélességi és magassági méreteit, kerítéslábazat szélességét, fák kerületi méreteit stb.) valamint az ellenőrző összemérések eredményeit, - a térképezés céljától és méretarányától függően az ábrázolt terület egyes részeinek művelési ágát (szántó, erdő, kert, udvar stb.) határvonalaikkal együtt, az esetleg egyenként bemért fák fajtáját (akác, fenyő, meggy stb.), a feltüntetett épületek rendeltetését (lakóház, gazdasági épület, ipari csarnok stb.), az épületek anyagát (kő, tégla, beton, fa stb.), a burkolt felületek anyagát (tégla, beton, aszfalt, murva, kavics stb.), összhangban az erre vonatkozó szakmai szabályzatok előírásaival, - egyéb, különleges rendeltetésű építmények és tereptárgyak (mérlegház, terménytároló, hinta, homokozó, pad stb.) megnevezését, - minden más olyan adatot, amely a térkép készítésekor valamilyen módon felhasználható, Készítette: Noéh Ferenc egyetemi adjunktus 2-1

2 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz - az északi irány jelét, az ábrázolt tereprész helyét (település, dűlő- vagy kerületnév, utca és házszám, esetleg helyrajzi szám) az előrajz készítőjének nevét és a mérés keltét. Derékszögű méréshez készülő előrajz esetében a méretek feljegyzésének legfontosabb további szabályai, hogy - a bemért részletpont talpponti méretét a mérési (abszcissza) vonal mellé, azzal párhuzamosan, a mérési iránynak megfelelően a merőleges (ordináta) vonal elé kell írni, - a merőleges méretet (ordinátát) az ordináta vonalával párhuzamosan, a vonal elé kell bejegyezni, - ha a méretet további (folytatólagos) méret követi, akkor annak irányában (tehát balról jobbra haladó mérés esetén a méret után, ellenkező esetben a méret elé) rövid vízszintes vonást (kötőjelet) kell kitenni, - folytatólagos méretek feltüntetésekor a mérési vonal kezdőpontjához az első méret irányába mutató úgynevezett indítónyilat kell rajzolni, a mérési vonal végpontjára vonatkozó utolsó (záró) méretet pedig zárójelbe kell tenni, - amennyiben egy mérési vonalról mindkét irányba mérünk merőlegeseket, olyankor a talpponti méreteket a mérési vonalnak arra az oldalára kell írni, amely oldalon a bemért pont elhelyezkedik. Az előrajzot szigorúan alakhelyesen és arányosan kell elkészíteni, mégpedig úgy, hogy nagysága a tervezett rajzi végtermék (térkép, helyszínrajz) kiterjedésének legalább négyszerese legyen. Ez azért szükséges, hogy kényelmesen elférjenek rajta mindazok a méretek és adatok, amelyek feltüntetése a majd készülő térképen vagy helyszínrajzon esetleg nem is lesz szükséges. A rajznak annyira áttekinthetőnek és olyan világosnak kell lennie, hogy segítségével a térképezést bárki, bármikor el tudja majd végezni. A méreteket és adatokat úgy kell beírni, hogy azok a lap rendes fekvése mellett olvashatók legyenek, és hovatartozásuk minden kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az előrajz készítéséhez A/3 vagy A/4 méretű, jó minőségű (a szálkásodás veszélye nélkül radírozható) papírt kell használni. A rajzoláshoz alacsony puhasági fokozatú (HB, B, 2B) és nem túl hegyes ceruzát, az előrajz megírásaihoz keményebb (HB, F, H) és hegyesebb ceruzát ajánlatos alkalmazni. Az esetleges törlésekhez a legjobb minőségű radírt használjuk. Az előrajz szerkesztésének megkezdése előtt ne sajnáljuk az időt a felmérendő terület legalaposabb megismerésére. Meg kell állapítanunk például, hogy mi mivel párhuzamos és mi mire merőleges; mi hosszabb és mi rövidebb; mi szélesebb és mi keskenyebb, stb. Ezeket a viszonyokat és arányokat az előrajznak szigorúan tükröznie kell. Célszerű a rajzolás során a főbb méreteket lépéssel lemérni. Az előrajz szerkesztésekor is érvényesíteni kell a nagyból a kicsi felé haladás elvét. Az előrajz esetében is beszélhetünk annak helyzeti és tartalmi pontosságáról. Helyzeti pontosságon azt értjük, hogy az ábrázolás mennyire híven tükrözi a felmérendő alakzatokat, vagyis a rajzi hosszak és szögek a terepi távolságoknak és szögeknek megfelelői-e. Tartalmilag akkor pontos az előrajz, ha mindent tartalmaz, ami a szerkesztendő térkép elkészítéséhez szükséges lehet, és ugyanakkor hamis információt nem hordoz. 2-2

3 Ha a felmérendő területről van valamilyen korábbi (általában kisebb méretarányú) térképünk, akkor azt célszerű felhasználni az előrajz előkészítéséhez. (Egy lakóépület tervezéséhez szükséges helyszínrajz mérési munkáit megelőzően például valószínűleg rendelkezésünkre áll az építési telek kisebb méretarányú, de alakhelyes hivatalos helyszínrajza.) Egy ilyesféle ábrázolás hasznos segítség a munkába vett terület arányos megrajzolásához, esetleg a rajta megjelenő tereptárgyak egy részének megjelenítéséhez is. Az előrajz a rajta ábrázolt tereprész lehatárolását tekintve lehet - tábla- vagy tömbhatáros, - telekhatáros, - mérési vonalakkal határolt, vagy - laphatáros. Ha a felmérendő terület nagysága miatt az előrajzot nem lehetséges egyetlen lapon elkészíteni, akkor az egyes lapokat számozni kell, és illesztésükhöz áttekintő vázlatot kell szerkeszteni róluk. A csatlakozások egyértelműségének biztosítása érdekében célszerű, ha ilyenkor a szomszédos lapok szélein némi közös tartalmat szerepeltetünk. Ha a rajz egyik-másik helyen a részletek gazdagsága vagy a méretek és megírások sűrűsége miatt túl zsúfolttá és ez által áttekinthetetlenné válna, alkalmazzunk mellékrajzokat. Ezeket a lap szélén vagy külön lapon kell elhelyezni, betűjellel hivatkozva a mellékrajz hovatartozására. 2-3

4 Óravázlat a Nagyméretarányú digitális térképezés foglalkozásaihoz Minta a poláris méréssel készítendő térkép manuáléjának elkészítésére: 2-4

5 Minta a derékszögű méretekkel készítendő térkép manuáléjának elkészítésére: 2-5