NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA I.

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA I. Tantárgyi kód: GBNFMGEOB TANÉV Őszi félév gyakorlatai Nappali tagozat Földmérő-földrendező mérnöki alapszak Geoinformatikai szakirány DR. ÁGFALVI MIHÁLY FARKAS RÓBERT DR. TÓTH ZOLTÁN 1

2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK 1. FELADAT 11. ÖNÁLLÓ ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTÉSE, MÉRÉSE, ÉS KIEGYENLÍTÉSE 12. RÉSZLETPONTOK KITŰZÉSE HELYSZÍN: MÉRŐTEREM (FŐÉPÜLET 300 TEREM) 2. FELADAT 21. SZABATOS SZINTEZÉS. HELYSZÍN: AZ IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN A FŐÉPÜLET KÖRNYÉKE, VAGY AZ ÉPÜLET BELSŐ TEREI 3. FELADAT 31. ÉPÜLETEN BELÜLI MAGASSÁGI HÁLÓZAT MÉRÉSE HIDROSZTATIKAI SZINTEZŐVEL. 4. FELADAT 41. MAGASSÁGÁTVITEL 5. FELADAT 51. ÉPÜLET ALAPRAJZ ÉS -METSZET KÉSZÍTÉS. A gyakorlatokat a meghirdetett programnak és időrendnek megfelelően tartjuk. 1. FELADAT: ÉPÍTÉSI GEODÉZIA KITŰZÉSI MUNKÁI 1.1 Alapponthálózat létesítése és mérése, önálló hálózatként történő kiegyenlítése Az alappontlétesítés munkaszakaszai 1. A munkaterülethez alkalmazkodva jelölje ki 6 8 alappont helyét (meglévő pontokat is felhasználhat). Mérőtermi fóliák és fémlemezek is kijelölhetők. 2. Végezze el az irány- és távméréses hálózat mérését 3 fordulóban 1 álláspontról (az álláspont szabadálláspont legyen). 3. Az építési főirányhoz alkalmazkodva mérje be a referencia pontok helyét de csak egy fordulóban. Az I. építési főirány a mérőterem hossztengelye melyet a pillérek jelölnek ki. 4. Végezze el a kialakított geodéziai hálózat kiegyenlítését önálló hálózatként. A beállításoknál ügyeljen a műszer és észlelő megbízhatóságára, valamint a megfelelő sulyok megválasztására. 5. Készítsen vázlatot az alappontokról, állítsa össze azok koordinátajegyzékét, s ebben szerepeljenek a koordináták középhibái is. 1.2 Épület kontúrvonal és rasztertengely kitűzése A kitűzés végrehajtása 2

3 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK 1. Létesítsen szabadálláspontot a kitűzés gyors és szabatos végrehajtását figyelembe véve. Mellőzze a meredek és nagyon közeli vagy nagyon távoli irányokat, jó rálátás legyen a munkaterületre. 2. A gyakorlatvezető által megadott épületparaméterek alapján számítsa ki az épület külső falsíkjának, kontúrvonalak koordinátáit és végezze el a poláris kitűzést (földmunkához nagy középhiba). A pontokat a padlón fóliák segítségével jelölje. 3. Számítsa ki a raszter tengelyek koordinátáit és végezze el kitűzését polárisan (acél szerkezet kis középhiba). Pontok jelölése szabatosan, fólián, keresztvéséssel. 4. Ellenőrizze kitűzését poláris beméréssel egy új szabadálláspontról, valamint végezzen szalagos ellenőrző méréseket. 1.3 Leadandó munkarészek 1. Koordináta jegyzék 2. Meghatározási terv az alapponthálózatról 3. Kitűzési vázrajz 4. Kitűzési eltérések táblázat 5. Koordinátaszámítási jegyzőkönyv a kiegyenlítésről 6. Műszaki leírás (kézzel készített) 7. Digitális adathordozó (dokumentációk) A munkarészeket a korábbi tanulmányok során szerzett ismereteket felhasználva kell elkészíteni. A gyakorlat előírt munkarészeit A3 méretű borítóval fedve kell beadni. A külső borítólapon a gyakorlat sorszáma és megnevezése, a készítő neve és csoportja szerepeljen (lásd 2. melléklet). Belül tartalomjegyzékkel kell ellátni. 2. FELADAT: SZABATOS SZINTEZÉS AZ ÉPÜLET KÖRNYÉKÉN VAGY AZ ÉPÜLETBEN (IDŐJÁRÁSTÓL FÜGGŐEN) A mérési feladat célja: megismerkedni a szabatos magasságméréssel. A gyakorlaton a MOM Ni A31 szabatos kompenzátoros műszerekkel magassági alappontokat határozunk meg. A helyszíntől függően kettős osztású rövid (1.70m) és/vagy hosszú (3m) invárbetétes szintezőléceket fogunk használni. A mérések előkészítéseként a szintezési szakaszon ki kell mérni (dm élesen) mérőszalaggal és meg kell jelölni a kötőpontok és álláspontok helyét. A kötőpontok megjelölése a helyszíntől függően hilti szeg, szuronyos vascövek (vagy az épületen belüli méréskor szintezési saru). A műszerállásokat krétavonással jelöljük. A méréskor a lécleolvasás sorrendje: H b - E b - E j H j. A hátul lévő léc baloldali lécosztáson tett leolvasást (H b ) két előre leolvasás követi az elől lévő léc baloldali osztásán (E b ), majd a léc jobboldali osztásán (E j ). A hátul álló léc jobboldali osztásán tett leolvasással (H j ) fejezzük be az észlelést. Műszerállásonként képezni kell a m b = H b -E b és a m j = H j -E j magasságkülönbségeket. A kettő közötti eltérés nem lehet több 0,30 mm-nél. Ha az eltérés ennél nagyobb, akkor a mérést meg kell ismételni a fent leírt sorrendnek megfelelően. A Ni A 31-es műszerek esetében a "feles" osztás miatt ez az eltérés 60 egységnek felel meg. A szintezési jegyzőkönyv vezetéséhez és számításához közlünk egy mintapéldát. Az 1-es és a 2-es pontok közötti méréskor a műszerállások száma kettő volt. A mérést 5 mm-es képeltolású műszerrel végezték (pl. NiA31, Ni002, Koni007). Külön kell számolni a bal, majd a jobb oldali lécleolvasásokból a magasságkülönbségeket (példánkban az első műszerállásban : és 55035), a kettő számtani közepét (55018), valamint a magasságkülönbségek 3

4 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK különbségét az utolsó két oszlop megfelelő helyén (-34). A számítást ellenőrizzük a bal-jobb lécleolvasások különbségének a számításával is ( = valamint =595539). Ennél az ellenőrzésnél elegendő a különbség utolsó három számjegyét feltüntetni, mert az eltolt lécosztások miatt ez a differencia nem magasságkülönbség. A két érték különbségének pontosan egyeznie kell a magasságkülönbségek eltérésével (a példánkban 34 egység). A példabeli két pont közötti magasságkülönbségét (0.01mm egységben) úgy kaphatjuk, hogy a magasságkülönbségek összegét 2-vel osztjuk. A magasságkülönbség méterben: m = + 0,880 09m. Egy műszerálláson belül ezt azonban nem kell számítani, csak a szakasz végén! Pont száma, jellege Lécleolvasások Magasságkülönbség bal-jobb különbség m bal jobb csap kötőpont kötőpont csap = m = Az ellenőrző számítások gyorsabb elvégzése érdekében kötelező zsebszámológépet hozni. Előnyös, ha programozható kisgépet hoz magával a csoport, amelyben a gyakorlat előkészítéseként már beírták a programot így az ellenőrzéseket gyorsan (és hibamentesen) lehet elvégezni. A számított adatokat a terepen kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A gyakorlatra előírt munkarészeket a következő gyakorlaton be kell adni Beadandó munkarészek: 1. Műszaki leírás (tartalmát lásd 1. gyakorlathoz adott instrukciók) 2. Mérési és számítási jegyzőkönyvek 3. Szintezési vázlat (valamilyen programmal rajzolt, alakhelyes de nem méretarányos munkarész) Az iskola környéki magassági alappontok adatai: kőben gomb Deák F u. - Pirosalma u. sarok kőben gomb Dékáni titkárság előtt kőben gomb Gyümölcs u. - Pirosalma u. sarok 4

5 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR - GEODÉZIA TANSZÉK 3. FELADAT: ÉPÜLETEN BELÜLI MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT A feladat keretében a mérőteremben kialakított magassági alapponthálózatot kell meghatározni, majd csatlakoztatni az országos alapponthálózathoz. Ennek érdekében meghatározandók a mérőteremben levő falicsapok közti magasságkülönbségek hidrosztatikai szintezéssel, majd az abszolút magasságuk magasságátvitellel. Az országos hálózathoz való csatlakozást később megadandó magassági alappontokra történő szabatos szintezéssel végezzük A hidrosztatikai szintezés során a Freibergben gyártott Meisser-féle műszert használjuk. A műszer két, az ábrán látható, azonos egységből áll. Az egységeket tömlő köti össze, melyet előzetesen vízzel kell feltölteni, úgy hogy a tömlőn kívül a műszer üvegedényében is legyen folyadék. A feltöltés során gondosan ügyelni kell arra, hogy a folyadékban ne maradjon levegő buborék, mert az nagy mértékben lerontja a magasságmérés pontosságát. Ha a rendszer feltöltése megtörtént, akkor az egységeken alul található csapokkal zárjuk a víz szabad útját. Ilyen zárt állapotban kell az egységeket a mérés során - a mérőterem falaiba korábban beépített - csapokra felhelyezni. A műszer felső részén levő kezelő elemekkel (1) lehet az illesztést a csapokon elvégezni. Elhelyezve az egységet egy falra szerelt kengyel (2) segítségével rögzítjük azt a mérés helyén. A kengyelen található két csavarral (3) ill. a kengyelben levő hornyolt rugós lemezzel függőlegessé tesszük a mérőműszert. A pontos beállítást a műszer felső részén található szelencés libella segíti. Így előkészítve a műszert megnyitjuk a csapokat (4), hogy a folyadék szabadon áramoljon a rendszerben. Néhány perc várakozás után a folyadék nyugalomba kerül mindkét helyen. Ekkor a felszínük kijelöli azt a felületet (a pontbeli szintfelület egy darabkája), melyre a méréseket végezzük. A nyugalmi helyzet elérésekor ismét zárjuk a csapokat és elkezdjük a méréseket. A műszerben levő mérőcsúcsot (5) a mikrométercsavar (6) segítségével addig mozgatjuk, amíg az érinti a folyadék felszínét. Az illesztést gondosan kell elvégezni, hogy a műszer mérési pontosságát ki tudjuk használni. A mérőcsúcs teljes mozgatási tartománya 1 dm. Ha sikeres az illesztés, akkor elvégezzük a leolvasást. A mérőcsúcs elmozdulását egy alaposztás (7), legkisebb osztásegysége 1mm, és egy mikrométer skála (8) segítségével mérhetjük. A skála legkisebb leolvasható osztásegysége 0.01 mm, Az osztások között levő részt az ezred millimétert meg kell becsülni. A mérőcsúcsot 5x ismétléssel kell illeszteni mindkét mérő egységnél a folyadék felszínére. A mérési eredményeket a kiadott jegyzőkönyvbe kell beírni. Mivel a műszereknek lehet talpponti hibája (azaz a beosztások kezdőpontja nem esik egybe a felfüggesztési ponttal, pl. a műszer perselyének estleges kopása miatt), ezért a két pont között újra megmérjük a magasságkülönbséget úgy, hogy a két műszert felcseréljük egymással. 5

6 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI KAR GEOMATIKAI INTÉZET GEODÉZIA TANSZÉK 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u Székesfehérvár, Pf Fax: Az így megmért magasságkülönbségek számtani közepét számítva a talpponti hiba hiba kiesik a magasságkülönbségből. A négyszöget alkotó csapok között 6 magasságkülönbség mérhető (4 az oldalakon, kettő az átlókban). Az így mért és számított értékeket kell a magasság átvitellel kapott abszolút magasságokkal összevonni a csapok magasságának a megadása érdekében. Beadandó munkarészeket lásd a 4. magasságátvitel feladatnál. 4. FELADAT: MAGASSÁGÁTVITEL A magasságátvitel során Zeiss Ni 002A típusú kompenzátoros szabatos szintezőműszert használunk. Az egyenlőtlen műszer-léc és műszer-mérőszalag távolság miatt két kompenzátor állásban kell mérni. A magasságkülönbség ellenőrzése érdekében a mérést kétszer kell elvégezni. A mérés sorrendje a következő: 1. leolvasás csak a baloldali lécosztáson (amelynek a nulla osztása a talppontnál van) I. kompenzátor állásban, (az eltolt lécosztást nem használhatjuk, mert a mérőszalagon csak egy osztás van), 2. leolvasás a mérőszalagon I. kompenzátor állásban 3. leolvasás a mérőszalagon I. kompenzátor állásban 4. leolvasás a baloldali lécosztáson I. kompenzátor állásban Ez a sorrend megfelel a korábban tanult hátra- előre- előre- hátra sorrendnek. Ezután az 1-4. alatti pontokat kell megismételni a II. kompenzátor állásban. Ezzel azonban az egyenlőtlen műszer-léc és műszermérőszalag távolság miatt csak egy horizontmagasságot kapunk az I. és a II. kompenzátor állás számtani közepeként. Az 1-4. alatti pontokat tehát meg kell ismételni I. és II. kompenzátor állásban is. A műszerhorizont magasságára így két értéket kapunk és a továbbiakban a kettő számtani közepével kell majd dolgozni. A mérési jegyzőkönyvben azonnal fel kell tüntetni, hogy a lécre vagy a szalagra történte a leolvasás és azt, hogy az melyik kompenzátor állásban. A mérőszalagon végzett leolvasás lehet fordított (a mérőszalag felfüggesztésétől függően), ezért a helyes magasságkülönbség számításához az eredeti leolvasásokat át kell számítani, ha a felfüggesztés helyén van a szalag 0 osztása. A fordított osztásra végzett méréseket a mérést követően azonnal át kell számítani a megfelelő leolvasásra a következőképpen! Legyen a leolvasás értéke fordított osztásnál: Mivel a szalag osztás-értékei felülről lefelé növekednek, így a mikrométercsavarral a műszerhorizontot követő főbeosztást tudjuk csak közrefogni" (a műszert egyenes állású léc leolvasására tervezték!). A helyes lécleolvasás viszont a beosztások kezdőpontjától, 0-tól értendő. Fordított lécállásnál tehát úgy kapjuk meg ezt az értéket, ha a csonka leolvasást levonjuk a főleolvasás értékéből. Példánkban a főleolvasás 008, helyesebben , a "helyes" lécleolvasás tehát: azaz: A mérőteremben hasonló lesz a helyzet, mert a magasságátvitel befejezéseként a mérőszalagot valamelyik, terembeli csappal kell összemérni. A csapokra is csak fordított állásban, a csapok alsó részére ütköztetve tudjuk a szintezőlécet illeszteni, ezért ebben a szituációban is az előbb leírt számítási módszert kell alkalmazni. Mivel így csak a csap alsó részére számíthatunk magasságkülönbséget az átvitel során, és a hidrosztatikai műszerrel a csapok felső része között mérjük a magasságkülönbséget, az országos hálózatbeli magasságok számítása előtt (még a magasságkülönbség számításakor) figyelembe kell venni a csapok átmérőjét, amely egységesen 30 mm. A kiválasztott mérőtermi csap tengerszint feletti magasságát század mm élességgel kell számolni. A magasságátvitel során az egyértelműség érdekében a jegyzőkönyvet a következőképpen vezetjük (lásd az alábbi mintát). A pont száma, jellege oszlopban adjuk meg a pont számát, jelölését. A példában 1-es számú pont, csap megjelöléssel. Mellette az "m" oszlopban írjuk be a kompenzátor állás értékét (I. vagy II.). Ezután következik a leolvasás: Utána elvégezzük a leolvasást a mérőszalagra, ugyanabban a kompenzátor állásban és F betűvel jelölve, ha az "fordított" leolvasásnak felel meg (a példában ilyen leolvasást mutatunk be). Feljegyezzük a leolvasást: Ezután ismételten a szalagon végzett leolvasás következik a mikrométercsavar kismértékű elmozdítását követően: , majd a szintezőlécen is leolvasunk: Ezután következik a mérés ismétlése a II. kompenzátor állásban.

7 A jegyzőkönyv vezetésére és az ellenőrző számítások végrehajtására mintát mutatunk be. A mérőszalag esetében az átszámított leolvasást is feltüntettük. Pont száma, m Lécleolvasások Magasságkülönbség bal-jobb jellege bal jobb Középérték különbség 1 csap I mérőszalag I. F csap II mérőszalag II. F Fordított léctartás átszámítása 1 csap I mérőszalag I I. és II. k csap II mérőszalag II A mérés során a hőmérsékletet meg kell mérni! A magassságátvitel során alkalmazandó redukciók A magasságátvitel során a műszerhorizontok közötti függőleges távolságot (a magasságkülönbségüket) acél mérőszalag segítségével határozzuk meg. Az előző félévben tanultaknak megfelelően a magasságkülönbség számításakor a mérőszalag szabályos hibáit, esetünkben (függőleges szalagtartás) a komparálási javítást, a hőmérséklet változásából, a mérőszalag önsúlyából és a feszítőerőből származó hosszváltozást figyelembe kell venni. Az egyes redukciók a következők. 1. Komparálási javítás ( K ) : a mérőszalag tényleges és névleges hossza közötti eltérés a komparálás hőmérsékletén. 2. A hőmérséklet változás miatti redukció : ( 2 1 ) ( mé ré s komp. ) T = α l l T T ahol : - l 1 és l 2 a mérőszalagon végzett leolvasások különbsége. Az l 2 a "lenti", l 1 a "fenti" leolvasás fordított mérőszalag felfüggesztés esetén, különben a kettőt értelemszerűen fel kell cserélni. -α : lineáris hőtágulási együttható. α= 0, C - T mérés a méréskori, T komparálás a komparáláskori hőmérséklet értéke 3. A mérőszalag önsúlyából adódó redukció q[ m] ahol : = q E l 2 2 l

8 N - q: az acél mérőszalag méterenkénti önsúlya. q = 0,078 cm N - E: az acél mérőszalag rugalmassági (Young) modulusa. E = cm 2 3 A felírt összefüggésből és a mértékegységekből következik, hogyha az l 1 és l 2 leolvasásokat cm-ben helyettesítjük be, akkor a q redukciót is cm-ben kapjuk meg. Az l 2 a "lenti", l 1 a "fenti" leolvasás fordított mérőszalag felfüggesztés esetén, különben a kettőt értelemszerűen fel kell cserélni. 4. A feszítőerő hatásából adódó redukció f = Fh E A l l ( ) 2 1 ahol : F h : a feszítőerő N-ban és A az acél mérőszalag keresztmetszete( A = 0, 025 cm 2 ). A felírt összefüggésből és a mértékegységekből következik, hogyha az l 1 és l 2 leolvasásokat cm-ben helyettesítjük be, akkor a f redukciót is cm-ben kapjuk meg. A feszítőerő egy 10 kg tömegű test alkalmazása esetén 100 N. Az pontokban megadott redukciókat 0,01 mm élességgel kell kiszámítani. A kapott redukciókat az l 1 és l 2 leolvasások különbségéhez előjelhelyesen kell hozzáadni! Az l 2 a "lenti", l 1 a "fenti" leolvasás fordított mérőszalag felfüggesztés esetén, különben a kettőt értelemszerűen fel kell cserélni. Leadandó munkarészek személyenként az átvett mérésekkel, feltüntetve, hogy azokat ki mérte: 1. Magasság jegyzék (felhasznált és 2013-ban meghatározott alappontok feltüntetésével) 2. Mérési jegyzőkönyvek (hidrosztatikai szintezés, magasságátvitel terepi mérési jegyzőkönyve) 3. Magasságátvitel számítási jegyzőkönyve 4. Magasság számítási jegyzőkönyv (mérőteremben hidrosztatikai szintezéssel mért hálózat számítása kiegyenlítéssel) 5. Magasság számítási vázlat (kézzel szerkesztett; a mérőteremben mért hálózatról, illetve alakhelyes vázlat szerkesztendő a magasságátvitelről, a terepi és az átszámított leolvasások feltüntetésével.) 6. Műszaki leírás (kézzel készített) A munkarészeket egy borítóban, összefűzve kell leadni. A borítóra és a tartalomjegyzékre a mozgásvizsgálati feladatnál leírtak az irányadók. 5. FELADAT: ÉPÜLETALAPRAJZ ÉS METSZET KÉSZÍTÉSE AZ OKTATÁSI ÉPÜLET KIVÁLASZTOTT RÉSZEIRŐL Épületalaprajz és metszet készítése a főiskola épületében lévő helyiségekről. A maximum 4-5 fős csoportoknak a gyakorlatokon kijelölt két szinten mérnie kell azokat a termeket, amelyeket a gyakorlaton kiválasztunk. A feladat megoldásához szükséges vízszintes alapponthálózatot sokszögeléssel kell meghatározni úgy, hogy a különböző szinteken végzett mérések összekapcsolhatók legyenek. A mérést kényszerközpontosító felszereléssel kell végezni. A sokszögpontok vesztett pontok lesznek, de a mérések idejére matricával jelöljük meg azokat a padlón. A sokszögvonalat szabad sokszögvonalként, helyi koordinátarendszerben egyénileg számítjuk ki. A koordinátákat mm élességgel adjuk meg. A részletmérés tárgyát az épületen belül található részletek képezik. Mérni kell a falsíkok, a nyílászárók, a lépcsők stb. helyzetét. A mérés során a töréspontokat poláris koordinátaméréssel, a töréspontok közötti további részletpontokat pedig 8

9 hosszméréssel (vonalpontként) mérjük be. A részletmérésről alakhelyes mérési jegyzetet kell készíteni a polárisan bemért pontok pontszámát feltüntetve. A mérés során rögzítsük műszer-, illetve a jelmagasságokat is mm élességgel. Az összeadó állandó értékét folyamatosan ellenőrizzük. Magassági alapponthálózatot a metszet készítéséhez külön nem alakítunk ki. A padlószintek és födémek magasságát szintezéssel határozzuk meg. A különböző helyiségek padlószintjét és a födémek magasságát az épületet körbevevő betonszegélyhez képest kell megadni (relatív magasság). Magasság átvitelhez a udvari homlokzaton kiépített ( a szobákból elérhető) konzolra függesztett, és súllyal megfeszített acél mérőszalagot használunk. A födémek magasságának a mérésekor fordított léctartással dolgozunk. A nyílászárók magasságát nem határozzuk meg, de a padlószinthez viszonyított helyzetüket mérőszalaggal meg kell mérni. A részletpontok magasságát mm élességgel kell számítani, de a metszetrajzon a cm-re kerekített magasságokat kell megírni. A feladatot a szintezési gyakorlatnál leírtak szerint két részletben oldjuk meg. A mérés eredményéről alkalmas méretarányban (1:50), egyénileg kell elkészíteni az alaprajzot és a metszetet. Ebből következően a mérési eredményeket, a mérési jegyzeteket egymástól át kell venni. A feldolgozás során a sokszögvonalat szabad vonalként kell egyénileg kiszámolni. A kezdőpont koordinátáit, illetve az első oldal irányszögét a gyakorlaton egyénileg megkapják. A rajzi munkarészeket egyénileg, tetszőleges CAD programmal (esetleg ITR-el) kell elkészíteni. Az alaprajz és metszet készítésekor az építőiparban szokásos jelkulcsi és rajzi ábrázolást kell alkalmazni. Ehhez szükséges magyarázatot a gyakorlaton megkapják, illetve a tantárgy honlapján ( hozzáférhető egy kész mintaállomány (minta.dwg), illetve egy üres sablonfájl (sablon.dwg), ami tartalmazza a kívánatos fóliakiosztást, blokkokat stb. A leadandó munkarészek személyenként készítendők. Ezek a következők: 1. Koordinátajegyzék (sokszögpontok, részletpontok csoportosításban) 2. Mérési jegyzőkönyvek (poláris részletmérés jkv-e, szintezési jegyzőkönyv) 3. Koordináta számítási jegyzőkönyv (sokszögvonal, poláris részletmérés számítása) 4. Mérési jegyzet(ek) 5. Épület alaprajz és metszet (dwg formátumban, feltüntetve a méretarányt, a készítő nevét, a dátumot. A fájl neve az áttekinthetőség miatt a következő legyen: xxyy_név.dwg, ahol xx a csoport száma 01, illetve 02, míg yy a csoporton belül a mérőcsoport száma:01-07) 6. Műszaki leírás (egyénileg, kézzel írva) 9

10 A GYAKORLATOK IDŐBEOSZTÁSA (Tervezett) Oktatási hét Dátum Csoport beosztás 1. hét Közös az évfolyam számára 2. hét Szinthal gyakorlat 8:00 I. csoport 10:00 II. csoport 3. hét I. csoport 4. hét II. csoport 5. hét I. csoport 6. hét ZH közös / II. csoport 7. hét I. csoport 8. hét Dékáni szünet 9. hét II. csoport 10. hét I. csoport 11. hét II. csoport 12. hét ZH közös / I. csoport 13. hét II. csoport 14. hét Pótlások CSOPORTBEOSZTÁS I. csoport II. csoport

11 FELHASZNÁLANDÓ MŰSZEREK ÉS ESZKÖZÖK 1. FELADAT SOKKIA SET 630RK 2DB MŰSZERÁLLVÁNY + ALÁTÉT 2 DB ACÉL MM-ES MÉRŐSZALAG 2DB 2. FELADAT ALAPSZERELÉS NiA 31 TIPUSJELŰ SZABATOS SZINTEZŐMŰSZER + 1 MŰSZERÁLLVÁNY 2 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (3 M-ES) 2 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG HA TEREPRE MEGYÜNK KELL MÉG: 1 DB KALAPÁCS 6 DB SZURONYOS VASCÖVEK 2 DB LEVERŐ FEJ 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT AZ ÉPÜLETEN BELÜL KELL: 1 DB 5 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉCPÁR (1,7 M-ES) 4 DB SZINTEZŐ SARU 4 DB LÉCTÁMASZTÓ BOT 4. FELADAT ZEISS Ni 002A TIPUSJELŰ SZABATOS SZINTEZŐMŰSZER + 2 DB MŰSZERÁLLVÁNY 1, ESETLEG 2 DB 10 MM-ES OSZTÁSÚ SZINTEZŐLÉC 1 DB 10 MM-ES OSZTÁSÚ RÖVID SZINTEZŐLÉC 1 DB CM-ES OSZTÁSÚ ACÉLMÉRŐSZALAG + SÚLY 5. FELADAT 1 DB SOKKIA MÉRŐÁLLOMÁS 3 DB MŰSZERÁLLVÁNY 2 DB PRIZMAKÉSZLET (Sokkia) 1 DB 30 M-ES MŰANYAG MÉRŐSZALAG 1 DB Ni 025-ÖS SZINTEZŐMŰSZER + MŰSZERÁLLVÁNY 1 DB CM-ES OSZTÁSÚ ACÉLMÉRŐSZALAG + SÚLY 1 DB 2 M-ES SZINTEZŐLÉC 11

12 1. MELLÉKLET BORÍTÓLAP MINTA (az 1db feladatgyűjtő hajtogatós dosszié fedelére ragasztandó, A4-es méretű oldalon készítendő el) NYME GEOINFORMATIKAI KAR GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA FELADATGYŰJTŐ TANÉV ŐSZI FÉLÉV NÉV: CSOPORT: 12

13 2. MELLÉKLET FELADAT BORÍTÓ MINTA (az egyes feladatok beadásához, az A3-as lap fedelére készítendő) NYME GEOINFORMATIKAI KAR GEODÉZIA TANSZÉK NÉV: CSOPORT:. SZ. FELADAT CÍME DÁTUM: JAVÍTOTTA: ÉRDEMJEGY: 13