KÔVÁRI ISTVÁNNÉ KÉZIKÖNYV. AZ 1 2. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tantárgyhoz

Átírás

1 KÔVÁRI ISTVÁNNÉ KÉZIKÖNYV AZ 1 2. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL tantárgyhoz Celldömölk, 2005

2 AP 170 ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ , fax: 95/ apaczaikiadó@apaczai.hu Internet: Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Terjedelem: 9,27 A/5 ív Készült az APÁCZAI KIADÓ GARFIKAI STÚDIÓJÁBAN

3 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz 3 BEVEZETÉS Olyan rohamosan változó korban élünk, amikor felerôsödtek környezetünkben a mesterséges (technikai környezet) hatásai. A technikai környezetünket már nem tudjuk nélkülözni, meg kell tanulni vele úgy bánni, hogy az az egyén és az egész emberiség javát, és ne a kárát szolgálja. Semmilyen társadalmi fejlôdés sem képzelhetô el általános technikai mûveltség nélkül. Ebbôl következôen az európai szintû oktatás nem nélkülözheti az ember alkotta mesterséges környezetünk összefüggéseit átlátó technikai felkészültség kialakítását. Így minden iskolában, minden szinten a többi tantárggyal egyenrangúan be kell építeni a tanítástanulás folyamatába a technika-életvitel tantárgyat. A technika tantárgy tanítása 1978-ban került bevezetésre. A NAT-ban az Életvitel- és Gyakorlati ismeretek mûveltségterületen belül a Technika, a Háztartástan, a Pályaorientáció részmûveltség területként jelent meg. A kerettantervi szabályozás technika és életvitel tantárgyi megnevezést, szûkös óraszámot, ugyanakkor témakörbôvítést rótt a tantárgyra. Számtalan tananyag tartalmi, módszertani reformot követel a tantervek készítôitôl, a tanítóktól. Az Apáczai Kiadó 2001/2002 tanévtôl fokozatosan bevezeti a kerettantervek alapján készült Technika-életvitel munkatankönyv családját. Az egységes szemléletû 1 4. osztályos munkatankönyvek szerzôi és szerkesztôi figyelembe vették: saját és mások gazdag tanítói tapasztalatait, a mûveltségterülettel és a tantárggyal szembeni társadalmi elvárásokat, a gyermeki igényeket, a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait, a NAT változatokból kirajzolódó irányokat, a különbözô iskolák különbözô anyagi helyzetét és eszközellátottságát, a modul tantervek alapelveit, a kerettanterv elôírásait. A tanítói kézikönyv célja segíteni a tanítókat: a technikai nevelést szolgáló céltudatos pedagógiai, szakmai tervezômunkában, a helyi tantervek készítésében, tanmenetek, tematikus tervek összeállításában, a foglalkozásokra való felkészülésben, a foglalkozások szervezésében, levezetésében, a pedagógusi munkájuk értékelésében. A kézikönyvet orientáló, iránymutató, a tanítót további cselekvésre, önálló alkotó munkára ösztönzô munkaeszköznek szánjuk és nem egyedüli receptkönyvnek. A segítô példák, módszerek csupán egy lehetséges változatai annak a sokszínûségnek, amellyel eredményesen alapozható a technikai kultúráltság. Technikai kultúráltság nem nélkülözheti a technika humán viszonyait sem, a technikának az ember mindennapjaiban betöltött nélkülözhetetlen létét. A technika-életvitel tantárgy számtalan pedagógiai érték, személyiségfejlesztés hordozója. A tanító szakmai, pedagógiai, módszertani kultúráltságától függ, hogy mit és milyen módon, milyen mértékben képes a folyton változó technikai mûveltségtartalomból tanítványainak átadni

4 4 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz A TECHNIKA TANTÁRGYRÓL A technika tantárgy alapvetô kulturális értékek hordozója. A technikai mûveltség ezen belül a technika tantárgy tananyaga az általános mûveltség más tudományágainak alá nem rendelhetô integráns része. A technikai mûveltség olyan ismeretek és célszerû magatartás rendszerezett összessége, amelylyel az ember képes a technikai környezetében tájékozódni; a természeti, társadalmi és technikai környezetéhez aktívan alkalmazkodni; újabb ismereteket szerezni (Szûcs Ervin: Technika és rendszer. Egyetemi jegyzet). Az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott az ember környezete. A technikai környezet hatásai felerôsödnek. A technikai környezet ismerete, törvényszerûségeinek értése, a technikai eszközök rendeltetésszerû használata, a technikának a természetre gyakorolt hatásának (elônyös, hátrányos) értékelése a mai és a jövô emberének életfeltétele. A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerû fejlesztésére, környezettudatos alakítására, célszerû emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell. Tévesek azok a nézetek, amelyek a technika tantárgyat azonosítják a barkácsolással, az egyes szakmák mûveleteinek elsajátításával. Ugyancsak szélsôségesek azok a nézetek, amelyek a család alapvetô funkcióinak tanítását ruházzák a tantárgyra (betegápolás), illetve ha az informatikával vagy az informatika egy részének, a számítástechnikának a tanításával azonosítják. Nem kevés azon tanítók száma sem, akik úgy gondolják, hogy kézmûves foglalkozásokkal a csuhézással, makramézással, hímzéssel, gyöngyfûzéssel helyettesíthetô a technika tantárgy. Felmerül a kérdés, hogyan osztályozható, rendszerezhetô, strukturálható a technika ismeretanyaga? A technika és a technika tantárgy nemzetközileg elfogadott alapkategóriái adják a vázat, amelyre épül: Anyag; Energia; Információ; Rendszer; Modell. A technika sajátos alapelvei, amelyek a technikatanítás alapelvei is egyúttal: célszerûség; tervszerûség; szervezettség; gazdaságosság; rendszerszemlélet. A technika tantárgy szintetizáló jellegû a tantárgyak között (amely több mint a koncentráció). A tanulók személyiségfejlesztését, sokoldalú formálását a technika tantárgy tantervében megfogalmazott ismeretanyag megtanítása, valamint az ismereteket alkalmazó cselekvô tevékenységek szolgálják. A személyiségfejlesztés fô területei a szemléletformálás, az értelemfejlesztés, az érzelemformálás, az akarat- és jellemformálás. Az értelmi képességek közül fôleg az érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelés fejlesztése határozza meg a továbbhaladás sikerét. Mivel a tantárgy közvetlen kapcsolatot teremt az anyagi világgal, a tanulók érzékszerveik által, s egyszerre több érzékszerv által ismerkedhetnek az anyaggal, a tantárgyak különbözô megjelenési formáival. Így leggyorsabban a látási és a tapintási érzékelésük fejlôdik. A figyelem tudatos irányításával fejleszthetôk a megismerés alapfunkciói: az analizáló, a szintetizáló, a differenciáló, az absztraháló tevékenység. Az egyes gyakorlatok (pl. az építôelemekkel végzett gyakorlatok) fôleg a térlátás fejlesztését szolgálják. A tanulók érzékelô, megfigyelô tevékenységét tudatos fejlesztéssel kell alakítani, hogy alkalmassá váljanak a valóság önálló megismerésére. Az emlékezet mûködéséhez idegkapcsolatok kiépítésére van szükség. Az ismeretek, gyakorlatok, cselekvések rögzítésében nagy szerepe van az anyaggal való közvetlen kapcsolatnak, a személyes élmények, az asszociációs kapcsolatok tudatos felhasználásának stb., ezért törekedni kell az emlékképek elemeinek gyarapítására, színes, változatos gyakorlási módszerekkel. Az alkotóképesség kibontakoztatása érdekében egyre több lehetôséget biztosítsunk a gyerekek önálló képzeletére épülô, illetve annak aktivizálását célzó technikai feladatok megoldására. A gondolkodás jelen van a személyiség cselekvésében, tevékenységének, magatartásának szabályozásában is, nemcsak a megismerés folyamatában. Ezért gondolkodási tevékenységre kell késztetni a tanulókat, amelyet fôleg a problémafelvetés módszerével lehet elérni. A technika tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el. Ez a tény jelentôs szere-

5 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz 5 pet játszik a tanulók izom- és idegtevékenységének összehangolásában, a finom mozgások kialakulásában. A tantervek (1978, 1988 módosított, NAT változatok) legfôbb feladata a technikai szemlélet kialakítása az óvodás kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. Ez azt jelenti, hogy minden osztályban az életkornak megfelelô szinten és minôségben történjen a technikai környezetnek mint a valóságnak a megfigyeltetése, értékelése, modellezése, alakítása. A megfigyeltetés, elemzés, alkalmazás, alkotás, együtt vezet el az ember alkotta környezet megismeréséhez, amely nem nélkülözheti a természeti, társadalmi környezetre vonatkozó alapvetô ismereteket sem. E tevékenységek sorozatával megismeri a gyermek a környezetének anyagait, az anyagátalakítás mûveleteit, a mûveletek elvégzéséhez alkalmazható legmegfelelôbb szerszámokat, munkaszervezési módokat, szerkezetek, gépek létrehozásának igényét, módjait. Alapvetô feladatunk: produkáló gyermek nevelése. Teret és szerepet kap az alkotó fantázia. Olyan módszertani stratégia szükséges, mellyel felfedezô, meglátó, gondolkodó, alkotó személyiséget fejlesztünk. A technika tanterv ebbôl a szempontból meghaladja a korábbi hasonló tartalmú tanterveket (kézimunka, gyakorlati foglalkozás), ahol csupán a reprodukáló gyermek nevelése volt a cél. A feladatközpontú, levezényelt tanórák helyett problémacentrikus, a technikai problémák sorozatát megoldó tanórákat kell szerveznünk. A tantervi feladatoknak és a követelményeknek jobban kell igazodnia a gyermek korához, képességeihez, igényeihez, érdeklôdési köréhez. A tanítói tervezô munkánál figyelembe kell venni: a tantárgy tanításának célját és feladatait mint távlati célokat (NAT, kerettanterv), a 4. osztály végére elérendô mûveltségi szintet mint középtávú cél (NAT, keret-, helyi tanterv), az 1 2. osztályra vonatkozó célokat, feladatokat mint rövidtávú cél tananyagot, követelményeket, az óvodai nevelési tervet, a helyi igényeket, elvárásokat (kliensek), adottságokat, a választható példaanyagok körét (iskola, otthon, háztartás, épített környezet, mezôgazdaság, közlekedés stb.). A tanítói terveket tartalmazó dokumentumok a tanmenet (durva célok) a tematikus terv (finomított cél) és az óravázlat (koncentrált célok). Nevelôi szabadság A tantervek csupán az életkornak megfelelô tananyagot, tantárgyi követelményrendszert tartalmazzák. A tervezésben, a módszerek megválasztásában a tanító szabadságot kap, ami aktivitást vár a tanítótól és sokkal inkább igényli a felelôsségérzetét. A szabadság a tervezésben (tanmenet, tematikus terv készítésében, a munkadarab vagy modell megválasztásában) és a megvalósítás módjában jut kifejezésre: a törzsanyag és kiegészítô anyag arányainak megállapítása, a tematikus egységekre fordított óraszámok megállapítása, a tantárgyak közti koncentráció, szintetizáló megteremtése, az aktuális események, jeles napok, ünnepnapok figyelembevétele, a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, a gyerekcsoport érdeklôdésének figyelembevétele. Ismernünk kell az osztályunk képességeit, tudni kell, hogy milyen szintre kell eljuttatni ôket. A nevelôi szabadság a nagyobb felelôsségen túl, szaktárgyi tudatosságot is igényel. A technika tantárgyat tanítói hivatástudattal, általános módszertani kulturáltsággal, technikai alapmûveltséggel eredményesen, sikerélményt nyújtóan (tanítónak, tanulónak) lehet tanítani.

6 6 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz A KERETTANTERV Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mûveltségterületre készült kerettanterv célja és feladata az iskoláknak és a mûveltségterületet oktatóknak biztos alapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejlesztését szolgáló feladatok ellátásához. A kerettanterv fô fejlesztési feladatai A közvetlen mesterséges környezet megtapasztalása (lakás, iskola, közlekedés). A saját élménybôl adódó problémák technikai oldalának felismerése. Technikai érdekességek, természeti találmányok megfigyelése. Az ember, a technika és a természet kapcsolatának felfedezése, megértése. Információ gyûjtése az alkotó munkához. Az alkotás folyamatának átélése, tudatos szervezése. Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése megfogalmazása. Gondolati tervek, késôbb vázlatok készítése. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelô szokásos megoldás kiválasztása, majd alkalmazása. Mûszaki kommunikáció alapjainak elsajátítása: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban, tárgyban. A terv, az elképzelés értékelése, megfeleltetése az igényeknek és a lehetôségeknek. Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartásés egészségtani eljárások irányított és önálló megvalósítása. A rendeltetésnek, az anyagnak és a szerkezetnek megfelelô egyszerû megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, önállóan. Az alkotói és a befogadói munka során a következményekért felelôs magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenôrzés fejlesztése. A legegyszerûbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetôségek belátása, a funkció, a forma, az anyag, a szerkezet, az eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. Munkavégzési és tanulási szokások. Gyermekbalesetek okai, forrásai, megelôzésük. Jó testtartás. Elôvigyázatosság az anyagalakításban. Munkahely rendje, tisztasága. Technológiai rend, térszemlélet kialakítása. Az anyagalakító, a szerelô- és az építômunka fázisainak megismerése. A mûveleti sorrend betartása a munka során. Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerûbb eszközök használatában. Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idôvel. Technikai szemléleten alapuló környezettudatos fogyasztói magatartás alakítása. Ajánlás Mûveltségi terület: ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK Tantárgy: TECNIKA ÉS ÉLETVITEL Iskolatípus: bármely általánosan képzô 1 2. o. Óraszám heti éves 1. osztály 1(1,5) 37(55) 2. osztály 1(1,5) 37(55) Megvalósítási feltételek: technika szaktanterem, l 2. osztályban tanító fôiskolai képesítéssel. Kidolgozási szint: téma. Cél A nélkülözhetetlenné vált magas szintû technikai környezet (iskola, otthon, háztartás, közlekedés, szolgáltatás, ipar, mezôgazdaság stb.) színvonala és a következô évtizedekre várhatóan egyre emelkedô színvonalú és fejlettségû technika indokolja, hogy a ma iskolásoknak ismernie kell a szûkebb és tágabb környezetük technikai összetevôit, összefüggéseit. A tantárgy tanításának célja és feladata a tanulók életkorának megfelelô módon, mértékben és szinten: technikai felkészültséget kialakítani, felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövô, térbeli változások),

7 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzôit, bemutatni az emberi alkotásokban megtestesülô használati, esztétikai és etikai értékeket, fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a közvetlen környezet alakítható, kialakítani, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és magatartásává váljon az emberi környezet és a természet védelme a technika segítségével, kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése, szintetizációs képesség megteremtése, a megismertetett emberi tevékenységek, szakmák, életpályák, az átélt alkotások, a technikai beállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek. Tartalom A mindennapi életben is hasznos ismereteket, tevékenységeket, a természeti, társadalmi és humán dimenziókkal rendelkezô technikai alapmûveltséget, a technikai kultúra fô területeit közvetíti a mûveltségi terület. Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, mûveletek, alkotás folyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, balesetmegelôzés. Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredet, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar. Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság. Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített környezet, környezetgazdálkodás. Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök. Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon. Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság. Szabadidôs kultúra: mûvelôdés, szórakozás, szórakoztatás, játék. Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek. Követelmény A kisiskolások (6 8 éves) elôzetes tudása, tapasztalása alapján, a környezetrôl szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja a technikai környezethez kapcsolódó ismereteit. Lehetôvé tenni, hogy életkoruknak megfelelôen tájékozottságot szerezzenek az ember környezetalakító tudatos, aktív tevékenységeirôl, a technika hasznosságáról, nélkülözhetetlenségérôl, veszélyeirôl. A technikai mûveltség alapozását kell elérni: a mindennapokban (otthon, iskola, közlekedés) nélkülözhetetlen elemi ismeretek, funkciók, anyagok jellemzôi, mûködési elv, szerkezet stb.) és gyakorlati tevékenységek (tervezés, szervezés, építés, eszközhasználat, szerelés, alakítás, gazdaságosság stb.) közvetítésével; a mûszaki kommunikáció, a magatartási szokások formálásával; a technikai alkotásvágy, alkotóképesség, a manipulatív képességek, a technikai kötôdések, érdeklôdések, a pályaismeret fejlesztésével. Részei Technika és életvitel l. osztály Technika és életvitel 2. osztály Értékelés A tanulók munkájának értékelésére használhatók a tantárgy sajátosságaiból adódóan: a tanult ismeretek alkalmazása, szakkifejezések használata, a munkadarab vagy modell megfelel-e a funkciójának, a munkadarab vagy modell kivitele, esztétikussága, a mûszaki rajzi feladatok szabványossága, a munkahely rendje, a munkaszokások, a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása, önértékelése. Az értékelésnek át kell szônie az oktatási folyamat minden mozzanatát, sikerélményt biztosítónak, személyiségfejlesztônek kell lennie. Értékelési módok: metakommunikáció, szóbeli, pontozás, szöveges értékelés. 7

8 8 Nagyon jó: a tananyag és a követelmények %-át teljesítô. Jó: a tananyag és a követelmények 75 90%-át birtokló. Megfelelt: a tananyag és a követelmények 30 75%-át teljesítô. Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz Feltételek Tanterem biztosítása a manuális tevékenységekre alkalmas berendezéssel (padok, munkaasztalok, ülôhelyek). Alapvetô szerszámkészlet (papír-, fa-, fém-, mûanyag-, textilmunkához). Építôkészlet, szerelôkészlet. Háztartástechnikai eszközök. Anyagalakításhoz alapanyagok. Iskolai költségvetésbôl 0,05% anyagra és eszközfejlesztésre. 1. évfolyam Éves óraszám: 37/55 óra Cél A 6 7 éves gyermek szintjén tapasztalati úton megismertetni környezetének anyagaival, azok tulajdonságaival. Az anyagok tulajdonságai, alakíthatósága, a tulajdonság és felhasználás közötti összefüggések megláttatása. Egyszerû anyagalakítási módok elsajátítása. Szemmérték, számolási készség, megfigyelôképesség fejlesztése. Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasása. Tájékozódás rajzolvasás alapján. Helyes munkaszokások, munkarend kialakítása. Kulturális örökségeink jellemzô tárgyi, jelképi sajátosságainak ápolása. Megismertetni a lakóhely gyalogos közlekedési rendjével, közlekedési jelzésekkel, táblákkal. Egyszerû háztartási tevékenységek elvégzése (terítés, szobanövény ápolása). Tudatosítani, hogy a környezetünk berendezései, tárgyai az emberi munka eredményei. Tartalom Anyagok és alakításuk: képlékeny anyagok felismerése, alakítása, felhasználása. A lágy papír tulajdonságai, fajtái, alakítása. A fa és a természet kincseinek megismerése, hurkapálca alakítása. A zsineg, fonal, szálas anyagok tulajdonságainak tapasztalása, felhasználásuk. Építés építôkészletbôl. Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok. A helyes testtartás, a tisztálkodás, a kézmosás kötelezô alakalmai, a kulturált étkezés. A gyalogos közlekedés jellemzôi és szabályai. Tárgyalakítás jeles napokra, ünnepnapokra. Követelmény Különböztesse meg a tanuló a természetes és az emberi alkotással létrehozott tereket, formákat. Személyes igényeit, szükségleteit tudja megnevezni, a megvalósításában legyenek ötletei. Rendelkezzen alapvetô tervezési jártassággal algoritmus alapján. A természetben és környezetében található lapszerû, vonalszerû anyagot tudja összehasonlítani érzékelhetô tulajdonságaik alapján. Tapasztalatai alapján válogassa szét, milyen célra, miért, milyen feltételek mellett, milyen mûveletek során, milyen eszközökkel lehet a megismert anyagot felhasználni. Fokozott önállósággal készítsenek egyszerû játékokat, hasznos tárgyat, ajándékot. Vigyázzon munkahelyének rendjére, öltözete tisztaságára. Biztonsággal közlekedjen járdán és úttesten, ismerje a forgalomirányítás jelzéseit. Részei Anyagok és alakításuk 1. Épített szerelt modellek 1. Jeles napok 1. Életvitel-háztartás 1. Közlekedési ismeretek 1.

9 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz Feltételek Elsô technikakönyvem Építôdoboz Szerelôkészlet (fémépítô, legó) tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 1. Idôkeret: 13 óra Cél A tanulók környezetében megfigyelhetô természeti anyagok, feldolgozott anyagok tapasztalati megismertetése, egyszerû állapotváltoztatási módok (alakítás, formálás) elsajátítása. Mikromanipulációs koordinációk (két kéz öszszerendezettsége) fejlesztése. Elemi munkaszokások alakítása (helyes testtartás, rend, pontosság, balesetvédelem). Az esztétikus munka örömének, értékének kialakítása. Tartalom Képlékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik (lágy, puha, nyújtható stb.), alakításuk, felhasználásuk. A papír tulajdonságai (vékony, vastag, négyzet, téglalap, kör, sima, érdes, rostsos, lapszerû, lágy, kemény, hajlítható, téphetô), fajtái, darabolása (tépéssel, nyírással), hajtogatása (felezô és átlóhajtogatás), alakítása (tépés, sodrás stb.), szerelése ragasztással. A hurkapálca tulajdonságai (hajlítható, törhetô, rugalmas, rugalmatlan) felhasználása, darabolása (tördeléssel, késsel), szerelése. A zsineg, fonal tulajdonságainak érzékelése tapasztalással, kötözésük, csomózásuk, felhasználhatóságuk. Kézmûves szakmák azonosítása. Követelmény Különböztesse meg környezetük természetes és mesterséges anyagait, azok alapvetô tulajdonságait. Tudja párosítani környezetének tárgyait és azok anyagait. Alakuljanak ki az elemi munkavégzéshez szükséges alapvetô ideg-izom koordinációk. Ismerjék meg a képlékeny anyagok lényeges tulajdonságait, felhasználásuk gazdaságos módjait. Ismerjen meg a környezetében található lapszerû anyagokat. Tapasztaljon a papírból készült tárgyak alakjáról, méretérôl, felületérôl érzékelhetô tulajdonságokat. Tudja, hogy milyen célra és miért lehet a papírt felhasználni. Fejlôdjön jártassága a lágy papír darabolásában, hajtogatásában, alakításában, ragasztásban, az olló balesetmentes használatában. Értékelje, hogy a fa a természet kincse. Ismerje a hurkapálca megmunkálási tulajdonságait. Tudjon hurkapálcát darabolni tördeléssel és/vagy késsel, hurkapálcát csiszolni, szerelni. Ismerje fel a természetben és a környezetében található vonalszerû anyagokat. Szerezzen tapasztalatokat ezek felhasználásáról, jellemzô tulajdonságok szerinti szétválogatásukról, összehasonlítási módjukról. Tudjon csomót és csokrot kötni. Értékelés Nagyon jó Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatot el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni és csomót kötni. A munkája pontos, tiszta és tetszetôs. Jó Tudja használni az eszközöket. A tankönyv ábrái, a táblai algoritmus alapján el tudja mondani a mûveleti sorrendet. Tud legalább 2-3 modellt/munkadarabot agyagból formázni, papírból hajtogatni. Munkája pontos, tiszta. Megfelelô Segítséggel tudja használni az eszközöket. Tanítói segítséggel meg tudja határozni a munkafolyamat sorrendjét. Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni. Munkája tiszta. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 1. Idôkeret: 5 óra Cél Tájékozódás az új, iskolai környezetükben. A természetes és az ember által alkotott tárgyak, terek elkülönítése, összehasonlítása. A tárgyak egyszerû elemzési készségének kialakítása. 9

10 10 Alapvetô mûszaki információk értése, olvasása, térérzékelés fejlesztése. Alakrajz, körvonalrajz közti különbség meglátása. Összefüggések keresése a tárgyak funkciója, anyaga, alakja, méretei között. Alakfelismerés, arányok mérlegelése. Adott idôre elvégzett esztétikus munka örömének, értékének kialakítása. Felelôsségérzet kialakítása, fejlesztése a környezetért (iskola, otthon). Tartalom Ismerkedés az építôelemekkel. Elemcsaládok kirakása. Néhány elembôl álló alakzat, modell kirakása. Szerkezetek összeállítása minta, rajz, fénykép alapján. Tetszés szerinti elemszámú alakzatok, építmények kirakása, felépítése egyéni ötletek, elképzelések alapján. Ismerkedés a szerelôelemekkel. Szerelôelemek felismerése az iskolai tárgyakon, rajzról, modellrôl. Egyszerû modellek konstruálása szerelôelemekbôl: oldható kötések létrehozása (csavarozással, fémgyûrûvel, gumigyûrûvel). A szerelés elemeinek, eszközeinek, szerszámainak balesetmentes használata, elrendezése. Követelmény Szerezzen tapasztalatot arról, hogyan lehet az építôelemeket szétválogatni, egy adott feladathoz, probléma megoldásához megfelelô elemeket kiválogatni. Legyen jártas építôelemek pontos egymáshoz és egymásra illesztésében, egyszerû modell megépítésére saját elképzelés alapján. Ismerje fel a csavarral történô szerelést környezetükben, a szerelés szerszámait (csavarhúzó, villáskulcs) és az oldható kötôelemeket (csavar, csavaranya, fémgyûrû, gumigyûrû). Szerezzen tapasztalatot adott feladat és probléma megoldása során alkatrészek megfelelô egymáshoz illesztésében, csavarozásában, a szerelôelemek laza és szoros összeszerelésében (az erôkifejtés mértékében), utánzással (algoritmus alapján). Értékelés Nagyon jó Jól tudja használni az eszközöket. Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz Tudjon építô- és szerelôelemekbôl egyszerû alakzatot, szerkezetet önállóan építeni. A munkája pontos. Jó Tudja használni az eszközöket. Minta vagy rajz alapján tud konstruálni. Megfelelô Segítséggel tudja használni az eszközeit. Segítséggel tud szerelni. JELES NAPOK 1. Idôkeret: 6 óra Cél A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erôsítése. Kulturális örökségeink jellemzô sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra. Tartalom Mikulás agyag, sógyurma, papír felhasználása. Karácsony természetes anyagok, papír (láncfigurák, ablakdíszek, fenyôdíszek). Farsang papír, textil, agyag (jelmezkészítés). Nemzeti ünnep fonal, szalag (masni, zászló). Húsvét fonal, textil (tojástartó). Anyák napja fonal, textil, papír, természeti anyag (ajándék). Követelmény Ismerje meg az ünnepekhez fûzôdô népi hagyományokat, az ünnepnapok jelképeit, az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait. Tudja a már megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülôdésben. Értékelés Nagyon jó Ismeri az ünnepekhez fûzôdô tevékenységeket. A megismert anyagokat önállóan fel tudja használni egyszerû jelképek készítésében. Jó Ismeri az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységeket.

11 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz Kevés segítséggel képes adott funkcióra tárgyat, díszt készíteni. Megfelelô Tanítói irányítással, segítséggel tud egyszerû ünnepi jelképet készíteni. ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS 1. Idôkeret: 9 óra Cél Személyes higiénia iránti igény megalapozása, fejlesztése. Felismertetni, hogy az otthon, a lakás, berendezési tárgyai, a ruházat a személyes holmi tudatos emberi tevékenység eredménye. Életkoruknak megfelelôen vegyenek részt a családi munkamegosztásban. Megismertetni a kulturált étkezés szokásait. A figyelem felkeltése az egészséges táplálkozásra. Egyszerû eszközök elônyeinek és veszélyeinek feltárása. Tartalom Tisztálkodás kötelezô alkalmai. Munkahely tisztántartása. Helyes testtartás. Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés. Egészséges és kultúrált étkezés. Otthonunk elrendezése (szobám). Munkamegosztás a családban. A lakás növényeinek (állatainknak) ápolása, ezek technikai eszközei. Követelmény Az egészségmegôrzés alapvetô szokásainak belátása, betartása. A higiéniás szokások alkalmazása. Étkezési szokások következményeinek mérlegelése. Tudja párosítani környezetének tárgyait és azok anyagait. Fogalmazza meg, hogy ezek milyen emberi igényeket elégítenek ki. Személyes holmik megbecsülése. A szobai növényápolás szükségessége, gyakorlati alkalmazása. A tisztaság hiányából eredô hátrányok felsorolása. Értékelés Életkori sajátosságainak megfelelôen tudja megnevezni, felsorolni az otthon használati tárgyait, eszközeit. Az anyagalakítással párhuzamosan értékeljük a háztartási funkcióra készített egyszerû tárgyak kivitelezését (pohár, poháralátét). KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1. Idôkeret: 4 óra Cél A gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása. A gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tudatosítása. Tartalom Jelzôtáblák. Gyalogos, úttest, járda, járdaszegély, gyalogátkelô. A gyalogos közlekedés szabályai, a gyalogosokra vonatkozó tilalmak. Közlekedés városban, falun. Veszélyhelyzetek (parkoló jármûvek közti átkelés). Követelmény Különböztesse meg a gyalogos közlekedést irányító forgalmi jelzéseket. Tudjon az úttesten biztonságosan átkelni forgalomirányítás nélkül, rendôri karjelzésnél, jelzôlámpás irányításnál. Hasonlítsa össze a falusi és a városi közlekedés jellemzôit. Értékelés A helyes és helytelen magatartási szokások megkülönböztetése alapján. A forgalomirányítási jelzések ismerete, gyakorlati alkalmazása. 11

12 12 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz 2. évfolyam Éves óraszám: 37/55 óra Cél Fejleszteni a tanulók technikai szemléletét, problémamegoldó gondolkodását, kritikai érzékét, a modell és valóság viszonyának elemzését, a technika iránti érdeklôdését. Lehetôséget adni a tanulóknak játék, használati tárgy, ajándék tervezésére, készítésére, egyéni kezdeményezésekre, az alkotó (konstruáló) munka sikerének, örömének biztosítására. Ezekkel együtt megismertetni egyszerû anyagvizsgálatokat, amelyek terveik megvalósításához a tudatos anyagválasztást teszik lehetôvé. A természet tiszteletére, megbecsülésére buzdítás. Önkiszolgálásra, egyszerû háztartási tevékenységek elvégzésére szoktatás. Egymás munkájának megbecsülésére, segítésére nevelni a tanulókat. Közlekedéssel kapcsolatos helyes ismeretek és magatartási szokások kialakítása a gyalogos közlekedésben, tömegközlekedésben. Tartalom Anyagok és alakításuk Képlékeny anyagok tulajdonságai, alakításuk, felhasználásuk. Papírmunkák: lágy papírok csoportosítása felhasználásuk alapján, lágy papírok darabolása, hajtogatása, szerelése. A fa és a természet kincsei: természeti anyagok, vékony lécek, pálcák darabolása, alakítása, felhasználásuk. Fonal és textil: anyagok vizsgálata, darabolása, alapöltések fajtái és alkalmazásuk. Épített és szerelt modellek Elemek, elemcsaládok. Méretarányok. Összetett alakzatok szerkezetek összeállítása építôelemekbôl, dobozokból. Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok. Rögzítés. Jeles napok Népi hagyományok. Tárgykultúra. Ajándékok. Életvitel és háztartás A lakás belsô terei. Bútoraink. Munkamegosztás a családban. Közlekedési ismeretek Gyalogos közlekedés. Közlekedés jármûveken. Követelmény Térérzékelés, konstruáló képesség fejlesztése. Többféle megoldás keresése a tervezésben. Méretarányok megfigyelése és alkalmazása. Lényeges és lényegtelen ismérvek szétválasztása. Játéktárgyak kialakítása, elkészítése egyre nagyobb önállósággal. Összefüggések felfedezése tárgyak funkciója és anyagi tulajdonságaik között. Az anyagokhoz és a készítendô munkadarabhoz megfelelô mûvelet tervezése, munkaeszköz megválasztása. Feladattudat fejlesztése. Veszélytudat kialakítása (a jármûvek használatával kapcsolatos veszélyhelyzetek ismerete). Részei Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 2. Jeles napok 2. Életvitel és háztartás 2. Közlekedési ismeretek 2. Feltételek Második technikakönyvem tanulói segédlet Építôdoboz tanulói segédlet Szerelôkészlet tanulói segédlet ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 2. Idôkeret: 16 óra Cél Az anyagok és alakításuk közben a természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságinak tapasztalati úton, anyagvizsgálattal történô megismerése, okok és összefüggések keresése. Különbözô formák, alakok, arányok felismerése. Gazdaságos anyagfelhasználás. A technika és környezet kapcsolatának felfedezése, értékelése. Egyszerû modellek építésével az absztrakciós képesség fejlesztése.

13 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz Tartalom Képlékeny anyagok vizsgálata (megpuhul, kenôdik képlékenység), alakítása (gyúrás, gömbölyítés, hengerítés, sodrás, kúposítás, lapítás, mélyítés) alapanyag, termék. Papír anyagvizsgálat (nedvszívó képesség), mibôl készülhet, csoportosítása felhasználásuk alapján, elôrajzolás eszközei (alaklemez használata), daraboló mûveletek és szerszámai, alakító mûveletek (gömbölyítés, redôzés, hajtogatás: felezô-, átló-, szegélyhajtogatás, zsebkendôhajtás, szalvétahajtás), szerelô mûveletek anyagai, eszközei (ragasztás). A természet kincseibôl készült termékek vizsgálata (háncs, vesszô, faág, kukoricaszár, vékony lécek), egyszerû munkadarab tervezése, készítése darabolás, alakítás (csiszolással, késsel), szerelés (ragasztással, kötözéssel). Fonalak és textíliák érzékszervi összehasonlítása, felhasználásuk, egyszerû öltések, fonás. Követelmény Az anyagok tulajdonsága, alakíthatósága és felhasználása közti kapcsolatok ismerete. A megmunkáló mûveletek sorrendjének, a használt eszközöknek, az anyagok megmunkálásához kötôdô mesterségeknek megnevezése. Elemezze környezetének papírból, képlékeny anyagokból, fából, fonalból készült tárgyait, azok funkcióját, tulajdonságait, felhasználásuk gazdaságos módjait (környezeti hatásait). Tudjon kézzel, egyszerû eszközökkel lágy anyagból egyszerû formát alakítani; papírt darabolni (nyírással, tépéssel), alaklemez használatával elôrajzolni, alakítani hajtogatással (felezô-, átló- és szegélyhajtogatás), formázni (gömbölyítéssel, redôzéssel, sodrással), szerelni (pont- és foltragasztás); cérnát tûbe fûzni, egyszerû öltésekkel fonalat vezetni, csomót és csokrot kötni; hurkapálcát és vékony lécet darabolni (tördeléssel, késsel), csiszolni, faragni, szerelni; a gyalogos közlekedés szabályait alkalmazni, a tömegközlekedési eszközöket használni; a családi munkamegosztásba besegíteni (portalanítás, takarítás, növényápolás, terítés). Legyen képes tárgyak (játék, használati tárgy, báb stb.) tervezésére, kivitelezésére csoportosan, önállóan. Értékelés Kiemelt szempontok: tud-e a tanuló önállóan (kis segítséggel), segítséggel a megismert anyagok közül tulajdonságaik alapján választani; anyagot alakítani, szerelni? ismeri-e a mûveleti sorrendeket, a használatos eszközöket? terveit szóban ki tudja-e fejezni? munkáját tudja-e értékelni? ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 2. Idôkeret: 5 óra Cél Fejleszteni a tanulók technikai szemléletét a modell és a valóság viszonyának elemzésével. Fejlôdjenek manuális képességeik egyszerû szerkezetek kialakításában. Statikus egyensúlyozás, erôszabályozó képesség fejlesztése. Tartalom Építôelemek felhasználásával minta, rajz, fénykép alapján összetettebb alakzatok, szerkezetek, összeállítása. Nagyítás, kicsinyítés megfigyelése. Konstruálás egyéni elképzelések alapján próbálgatással. Az összeállított modellek (szerkezetek) részei közti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthidalás, határolás) vizsgálata és alkalmazása egyéni konstrukciók elkészítésében. Rögzítés helyhez és helyzethez a technikában, merevítés, egyszerû rácsos szerkezetek szerelése önállóan és társakkal. A szerkezeti elemek gondos rögzítésének jelentôsége. Követelmény Ismerje az illeszkedik, támaszt, támaszkodik, összeköt, áthidal, határol, tart, tartott technikai összefüggéseket az építôelemekbôl összeállított szerkezetekben. a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. 13

14 14 Tudja megnevezni a környezetében található (otthon, iskola, utca, játszótér stb.) rögzítési módokat. az elmozdulások megakadályozását elôsegítô rögzítést, helyhez és helyzethez rögzítés jellemzôit. Legyenek jártasak adott egyszerû modellek utánzással történô összeállításában, az összeállított modellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésében, annak mérlegelésében, hogy egy-egy elemet melyik másikkal lehet helyettesíteni. Képes legyen összetettebb modellek felépítésére egyéni elképzelés alapján. Értékelés Ismeri-e az építôkészlet, szerelôkészlet elemeinek, elemcsaládjainak nevét? a térbeli építés alapelveit, gyakorlatát? a kicsinyítés, nagyítás közti különbségeket? Tud-e megnevezni környezetében található rögzítési módokat? Képes-e egyszerû modell felépítésére egyéni elképzelés alapján? JELES NAPOK 2. Idôkeret: 6 óra Cél A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erôsítése. Kulturális örökségeink jellemzô sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra. Tartalom Mikulás papír, textil, ezek közös alkalmazása. Karárcsony természetes anyagok, papír (asztaldísz, ültetôkártya, fenyôdíszek). Farsang papír, textil, agyag (álarc, jelmez). Nemzeti ünnep fonal, szalag, zsinór (háromszínû zsinórfonás). Húsvét fonal, textil (húsvéti fa). Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz Anyák napja fonal, textil, papír, természeti anyag (ajándék). Követelmény Ismerje meg az ünnepekhez fûzôdô népi hagyományokat, az ünnepnapok jelképeit, az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait, Tudja a már megismert anyagokat felhasználni az ünnepi készülôdésben. Értékelés Ismeri-e a jeles napokhoz fûzôdô emberi tevékenységeket? Tud-e a megismert anyagok közül céljainak megfelelôen választani? Képes-e terveinek megfelelôen anyagot alakítani? ÉLETVITEL ÉS HÁZTARTÁS 2. Idôkeret: 5 óra Cél A közvetlen környezet megfigyeltetése, annak gondozása, megbecsülése. A család szerepének erôsítése. Az egymásért végzett tevékenység erôsíti a felelôsségtudatot és fejleszti az egymásrautaltság érzését. Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra és tárgykultúra alapjait, szokásait. Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni. Tartalom A lakás belsô terei. Bababútorok építése. Házi munkák fajtái. Munkamegosztás a családban. Szolgáltatóhelyek lakóhelyünkön. Ünnepi terítés. Követelmény Ismerjék meg otthonuk nélkülözhetetlen lakberendezési tárgyait, azok anyagait, méreteiket, a háztartási munkaformákat, a takarítás mûveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait, a háztartási balesetek forrását,

15 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz növények ápolását (portalanítás), alapvetô tisztasági szokásokat. Tudjanak egyszerû ajándékot készíteni, azt alkalomhoz illôen becsomagolni. Értékelés A lakás belsô tereinek megnevezése (funkciójuk szerint). Legalább 4-5 lakberendezési tárgy felsorolása, funkciójuk megnevezése. Háztartási munkák megnevezése (3-4). Portalanítás eszközeinek megnevezése (anyaguk, tulajdonságaik). KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 2. Idôkeret: 4. Cél Felkészíteni a tanulót a balesetmentes, kulturált közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabályok és elôírások betartására, közlekedési veszélyhelyzetek elkerülésére. Tartalom Közlekedés útjelzô táblák készítése (terepasztal). Gyalogos közlekedés gyakorlása. Közlekedés jármûvekkel, tömegközlekedés. Követelmény Ismerje a tájékoztató, utasító, veszélyt jelzô, tiltó közlekedési jelzôtáblák jellegzetes alakját, színét. Teljes biztonsággal közlekedjen gyalogosként, ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit. Legyen képes megfogalmazni a tömegközlekedési eszközök használatához szükséges tennivalókat (jegyváltás, jegykezelés, bérlet, megálló stb.), a tömegközlekedési eszközön alkalmazott illemszabályokat. Értékelés Tudja összehasonlítani alakjuk és színük szerint a közlekedési jelzôtáblákat, gyalogosok közlekedési helyzeteit elemezni terepasztalon, kép alapján, leginkább a gyakorlatban. 15

16 16 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz A TANÍTÁSI ÓRA ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE A technika és életvitel olyan közismereti tantárgy, amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektív képességek fejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos. A foglalkozásra való felkészülésben tervezni kell a tantervi célok és követelmények eléréséhez: az ismeretek közvetítését, alkalmazását, rendszerezést, rögzítést, ellenôrzést és ezekhez a legmegfelelôbb módszereket, szervezési módokat. Osztály: Témakör: A tanítási óra anyaga: amit a naplóba írunk, de ez nem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem a munkadarabot tanítjuk, hanem a munkadarabon keresztül közvetítjük az aktuális technikai ismereteket! A tanítási óra feladatai Oktatási feladat: ismeretekre vonatkozóak, kognitív jellegû feladatai a tanórának. Képzési feladat: képességek fejlesztésére irányuló feladatok, a tantárgy jellegébôl adódóan a pszichomotorikus képességek hangsúlyosak. Nevelési feladat: a technika és életvitel óra a nevelési lehetôségek melegágya a tanóra tartalma, kötetlenebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fejlesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fejlesztési feladataiból az aktuálizálhatók a tananyaghoz illôen. A foglalkozások fô egységei I. Bevezetô beszélgetés (a tanóra elôkészítése) II. Munkáltató rész III. Befejezô beszélgetés (összefoglalás, értékelés, házi feladat, gyûjtô munka) I. Bevezetô beszélgetés 1. Ismétlés Az elôzô órán tanultak felelevenítése, készítmények (munkadarab/modell) felsorolása. Technikai mondanivaló. Mûveletek. Eszközök. Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonos tematikus egységre támaszkodás). 2. Motiválás. A tanóra pszichológiai feltételeinek megteremtése. A tanuló igényének felkeltése valamilyen munkadarab/modell elkészítésére. (Használati tárgy hiánya; mese illusztráció; szituációs játék; technikatörténet; keresztrejtvény; dráma pedagógia; film; dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; tapintási játék; mozgásérzékelési játék; a mesterséges környezet tárgyainak megelevenítése; találós kérdés; mi történne, ha, nem lenne stb.) Problémahelyzet teremtünk a motivációs beszélgetéssel amelynek megoldására a tanóra folyamatában kerül sor. 3. Célkitûzés. Az adott problémahelyzetet feloldó, valamely emberi (tanulói) igényre, funkcióra készítendô munkadarab vagy modell elkészítése (a modell lehet gondolati modell is!). 4. Tervezés. A készítendô munkadarab tervezése (elemzô munka). Felhasználhatóság, használati érték. A funkció ellátásához milyen legyen (fô részek, alak). Az egészben a részek felismerése. Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, különbségek). Szerkezet. Méreteinek meghatározása (vázlatrajz). Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása. Mûszakrajz készítése (mint a tervezés része). Anyag anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. Anyagszükséglet. Gazdasági számítás. Mûveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem nevelôi közlés alapján!!!). Eszköz, szerszámszükséglet. 5. Új mûveletek, szerszámok bemutatása. Ismert mûveletek bemutatása. Baleset-megelôzés. 6. Mûveletek rendszerezése: elôkészítô; alakító; szerelô; díszítô. A munkadarabhoz kötôdô mesterségek. 7. Munkaidô megadás. A munkadarabok értékelési szempontjainak megadása, megbeszélése.

17 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz 17 II. Munkáltató rész 1. Anyagok és eszközök kiosztása (felelôsi rendszer). 2. Egyes mûveletek elvégzése. (Részcélkitûzés; részismétlés, részbemutatás; részellenôrzés, önellenôrzés). A munka, a munkadarab, a tanulócsoport szintjétôl, a tárgyi adottságoktól függôen egyéni, páros, csoportmunkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni képességek figyelembevétele: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás. III. Befejezô rész 1. Munkadarab kipróbálása, értékelése, a megbeszélt szempontok szerint. 2. Összefoglalás: a munka közben szerzett tapasztalatok elmondása, tudatosítása, a tanóra technikai mondanivalójának kiemelése, a megértés ellenôrzése. 3. A munkadarab továbbfejlesztésének igénye, lehetôsége. Gazdasági számítás, reklámkészítés a saját munkadarabhoz. 4. Értékelés: egyéni teljesítmények, tanulócsoport teljesítménye. 5. A következô tanóra elôkészítése (gyûjtômunka, olvasmány ). 6. A tanórai összértékelés. A MUNKADARABOK/MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁ- NAK SZEMPONTJAI A TANKÖNYVCSALÁDHOZ Munkadarab: a valóságos használati tárgy. Modell: mindig valamilyen szempont szerint hasonlít a valósághoz. 1. A technika és életvitel tantárgy cél- és követelményrendszerének feleljen meg. 2. Tanulói igényeket elégítsen ki, a gyermek számára funkciója legyen, ezáltal motíváljon. 3. Legyen alkalmas technikai problémák megoldására (technikai ismeretek hordozója legyen). 4. A technikai környezetünket modellezzük általa és ne a természeti környezetet! 5. Tudatosítható legyen a munkadarabon keresztül a gyermek számára az Emberi alkotás folyamata: Igény Mire van szükségem? Célkitûzés Mit készítsek az igényem kielégítésére? Tervezés Milyen készüljön? (vázlatrajz, mûszaki rajz leírás) Mibôl legyen? (anyagválasztás) Szervezés Hogyan készül? (tervkészítés) Eszköz, szerszám, munkaformák. Kivitelezés Milyen mûveletekkel? Kipróbálás A kész munka feletti öröm átélése, játék. Értékelés Megfelel-e a kitûzött céljaimnak? Továbbfejlesztés igénye és lehetôsége. Állandó ellenôrzés. 6. Fejlessze a tanulók rendszer- és modellszemléletét! Minden technikai alkotást tudjon funkciója szerint elemezni, értékelni a tanuló. Legyen képes feltárni a részeket a részek és az egész kapcsolatát, a környezettel való kapcsolatot, a mûködéshez felhasznált energiát, az ember irányító tevékenységét. 7. Gazdagosságra neveljen (anyag, idô, energia, hasznosság, ár, költség stb.).

18 18 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz 8. Adjon lehetôséget önálló tanulói megoldásokra! 9. Feleljen meg a 6 10 éves gyermek életkori sajátosságainak! A munkadarab nem cél, hanem eszköz a tanító számára ahhoz, hogy tanulói tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek a technika körébôl. Olyan példaanyagok csupán, amelyen keresztül a techniíka alapelveit, technikai szemléletet közvetítünk. A tanuló számára jól motiváló munkadarab vagy modell elkészítése a cél. Így problémaszituációban kell a gyereknek felvezetni az adott munkadarab iránti igényt! Míg az adott problémahelyzetet megoldja, a munkadarabot vagy modellt elkészíti, fejlôdik a tanuló ismerete: jártasságot, készséget, képességet szerez egyes mûveletek végzésében, kreatívabbá válik, fejlôdik kézügyessége, figyelme, képzelete, térlátása, technikai szemlélete. ELLENÔRZÉS, ÉRTÉKELÉS A tanítói munkánk tudatossága, irányítása elképzelhetetlen folyamatos ellenôrzés nélkül. A nevelési és oktatási célok, módszerek kiválasztása csakis a tanulók személyiségének egészére kiterjedô információk birtokában lehetséges. Az ellenôrzés annak megállapítására irányul, hogy a tanuló képes-e az elvárt feladatok teljesítésére. Az elvárt feladatok a tantárgyi követelményekben, a tanítási órák céljában és feladatában (minimum követelmény) fogalmazódnak meg. Az ellenôrzés tapasztalatai befolyásolják (szabályozzák!) a további tanulói tevékenységet. Az ellenôrzés magában hordozza az értékelés egyes elemeit. Az értékelés fô funkciója a tanuló informálása arról, hogy miként felel meg a vele szembe támasztott követelményeknek. Az értékelés jelenti a viszonyítás minôségi elemeit ( elvárt és teljesített ), ezek mérlegelését, kifejezésre juttatását. Az értékelés köre Kiterjed a tanulók minden tudatos megnyilvánulására, teljesítményére. Értékelnünk kell: a törzsanyagban meghatározott technikai ismeretek elsajátítását, a manuális képességek fejlôdését, a személyiségjegyek alakulását (pl. rendszeretet, fegyelem, technikai probléma- megoldó képesség, munkához való viszony, tervezô, szervezô képesség ). Szaktárgyunkban különösen fontos az önellenôrzés-önértékelés folyamatos fejlesztése. Az értékelés módja metakommunikációval: elismerô mosoly, simogatás, rosszalló fejcsóválás stb.; szóban; pontozás (matrica): egyes tanórai megnyilvánulások értékelése; témazárók, mérôlapok, rajzok, tervek, munkadarabok, feleletek. Értékelés szöveges értékeléssel Csak azt kérjük számon, amit kellôen elsajátíttattunk a tanulókkal! Az értékelés követelményeit a tanulók elôre, pontosan ismerjék, lehetôleg el is fogadják. Így az elsô és a második osztályban, amikor nem érdemjeggyel értékelünk, a tanulóknak, tudniuk kell, mit kell tenniük a teljesítményértékekért. Nagyon jó: A törzsanyagot értelmesen %-ig birtokló tanuló. Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatokat el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni, csomót kötni. Építô és szerelôelemekbôl egyszerû alakzatokat, szerkezeteket építeni. A munkája pontos, tiszta, tetszetôs. Jó: Aki a törzsanyag 75 90%-át, sajátította el. Tudja használni az eszközöket.

19 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz 19 A tankönyv ábrái vagy táblai algoritmus segítségével el tudja mondani a munkafolyamatok sorrendjét. Tud 2-3 modellt/munkadarabot agyagból formázni, papírból hajtogatni. A munkája pontos, tiszta. Megfelelô: Aki a törzsanyag 30 70%-át, sajátította el. Segítséggel tudja használni az eszközöket. Tanítói segítséggel meg tudja határozni a munkafolyamat sorrendjét. Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni. A munkája tiszta. Az értékelés soha ne legyen büntetô, megtorló jellegû, hanem bátorítson, ösztönözzön, személyiségfejlesztôvé váljon. Az értékelésben következetesnek, rendszeresnek kell lenni! A tanítványainkat a követelményekhez való viszonyításon túl az önmagához képest történô fejlôdésében is értékelni kell! Tanulók munkájának értékelésére használhatók: a munkadarab/modell a funkciójának megfelel-e (amiért készítettük), a munkadarab/modell kivitele, esztétikussága; a tanult ismeretek alkalmazása, a szakkifejezések használata, a mûszaki rajzi feladatok (tervezômunka) szabványossága, a munkahely rendje, a tanuló aktivitása, figyelme, kreativitása. Az ellenôrzésnek, értékelésnek át kell szônie az oktatási folyamat minden mozzanatát, így lesz személyiségfejlesztô, sikerélményt biztosító tényezô. Az ellenôrzés, értékelés a technika és életvitel tantárgyban a sikertelenség leküzdésére is szolgál azáltal, hogy a fogyasztói magatartásra szoktatás során, egyszerû technikai rendszerek funkcióorientált tervezését és kivitelezését valósítjuk meg. A TECHNIKA MUNKATANKÖNYVEK A munkakönyvek tananyagtartalmukban, feldolgozási módszereikben alkalmasak arra, hogy velük a tantervek (NAT 2003, Kerettanterv) által determinált mûveltségi terület céljai és feladatai megvalósíthatók legyenek. A munkatankönyvek A/4-es formátumúak, összhangban a gyermekek által ismert és kedvelt Apáczai Kiadó által megjelentetett tankönyvformákkal, s ugyanúgy négyszínnyomásúak. Az ábrák, a színes képek a kisiskolások érzelemvilágának, érdeklôdési körének figyelembevételével készülnek. Minden egyes téma, tanóra elôkészítését motivációs képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelvezet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak a legszükségesebb szakkifejezések alkalmazására. A tanulók önálló, részben önálló tevékenykedtetésére alkalmas a munkatankönyvek szerkezete, a kérdések, megfelelô válaszhelyek aránya. Általuk a technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisiskolások személyiségformálásához. Elôsegítik e korosztály technikai mûveltségének alapozását, a kézügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkülözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását. A technikai mûveltség alapozását tapasztalati úton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, a technikai szemléletmód és megfelelô magatartási szokások formálásával valósítják meg. Feladatai megfelelô arányban fejlesztik az értelmi erôket, mûködtetik a kommunikációs képességeket, serkentik az érzékszervek tökéletesedésének folyamatát. Így a technikai nevelés sajátos feladatés tevékenységrendszere rendkívül sokrétû személyiségformáló lehetôséget kínál a tanítás-tanulás folyamatában. A felfedezés öröme, az önálló próbálkozások sikere az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelô problémahelyzetek megoldása erôsíti az önbizalmat, kedvezôen alakítja a munkához való viszonyt.

20 20 Kézikönyv az 1 2. technika és életvitel tantárgyhoz A szerzôk célja segíteni a gyermeket a technikai környezetébe való beilleszkedésében, a tájékozódásban, az aktív, alkotó tevékenységében egyaránt. A technikai mûveltség alapozása a gyakorlati tevékenységekhez (alakítás, építés, szerelés) kapcsolódó elemei ismeretek (anyagjellemzôk, funkció, mûködési elv stb.) szerzését, technikai szemléletmód és megfelelô magatartási szokások formálását jelenti (így eszközhasználat, tervezés, szervezés, gazdaságosság, kipróbálás, értékelés stb.). A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és az ifjúkor a legalkalmasabb. Amit ekkor (12 éves életkorig) elmulasztunk, az késôbb nem pótolható! Ennek a felelôsségnek a súlyát viselni kell minden olyan tanítónak, aki technika óraszámát más tantárgyak korrepetálására fordítja, valamint azoknak az iskolafenntartóknak is, akik az alapvetô anyagés eszközellátást nem biztosítják, hiszen csak az fejlôdik, aki tevékenykedik! A munkatankönyvek tananyaga koncentrikusan bôvülô ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz. Így a témakörök fogalmai ismétlôdnek, újabbakkal bôvülnek, jobban tudatosulnak. Építenek az Apáczai Kiadó által megjelentetett kiadványok adta ismeretekre. Fôbb témakörök Anyagok és alakításuk (a gyermekközeli anyagfajták megismertetésével, feldolgozásával papír, képlékeny anyagok, textil, puhafa, lágy alumínium), módszere a modellezés. Háztartási technika (kisiskolás szinten a háztartás technikai szemléletû megismerése, értékelése, egyszerû tevékenységek). Közlekedési ismeretek (fôleg a gyalogosközlekedés, kerékpáros közlekedés szabályai). Mûszaki ábrázolás (a legegyszerûbb rajzi megfigyeltetéstôl a vetületi ábrázolásig). Varázskezek oldalak alkalmasak a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok modelljei otthon vagy napköziben önállóan vagy kevés segítséggel elkészíthetôk. A Jeles napok fejezetek, melyek a tankönyv végén találhatók, segítik a tanítót a népi hagyományok, szokások megtanításában, az ünnepi készülôdésben. A TANANYAG FELDOLGOZÁSA Az óvodából érkezô kisgyerek sokféle ismerettel rendelkezik. Az óvodai foglalkozásokon többféle anyagalakítási módot megismertettek már. Az elsô osztályban folytatnunk kell ezt a megkezdett munkát. Tudatosabban, részletesebben vizsgáljuk meg egy-egy anyag tulajdonságait, a belôle készíthetô tárgyakat, eszközöket, szerkezeteket. Mindezekhez változatos anyagalakítási mûveleteket alkalmazunk, a kisgyermekkel motiváló munkadarabokat készíttetünk. A tantárgy bevezetô foglalkozásának tanítási anyaga: az óvodai és az iskolai környezet összehasonlítása. A tanóránkat a következô kérdések köré szervezzük: Az óvodai csoportszobában milyen bútorok voltak? Hogyan rendezték el azokat? Hol ültek a gyerekek? Hol játszottak? Az étkezés hol történt? Hogyan pihentek? Mibôl készültek a székek, asztalok, polcok? Milyen méretûek voltak? Kényelmesek voltak-e? Kinek melyik játék volt a kedvence? Miért? Mibôl készültek ezek a játékok? Kik készítették ezeket a játékokat? A tanterem berendezése hogyan néz ki? Milyen bútorok vannak elhelyezve? Ezek mekkorák? Milyen a padok, asztalok, székek mérete, formája, kényelme? Tanterem világossága? Növények? Díszek? Miért így rendezte be a tanító néni? Mit változtatnál és hogyan? Miért? Iskolai felszerelésünk (táska, füzet, könyv, tolltartó stb.) elemzése hasznosságuk, anyaguk, méretük szerint.