KÉZIKÖNYV a Második technikakönyvem 2. tanításához

Átírás

1 Kővári Istvánné KÉZIKÖNYV a Második technikakönyvem 2. tanításához Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

2 Szerző Kővári Istvánné Szerkesztette Benkőné Nyirő Judit Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet AP Kővári Istvánné kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés DO-INT STÚDIÓ, Dóra György Terjedelem: 7,21 A/5 ív Tömeg: 151 g Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

3 Bevezetés Bevezetés A Nemzeti alaptantervben az Életvitel és gyakorlat műveltségterület hivatott kiemelten a technikai kompetencia kialakítására és fejlesztésére. A kerettantervi szabályozás a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgyi megnevezést, szűkös óraszámot, ugyanakkor témakörbővítést rótt a tantárgyra. Számtalan tananyag tartalmi, módszertani reformot követel a tantervek készítőitől, a tanítóktól. Az Apáczai Kiadó a 2013/2014-es tanévtől fokozatosan vezeti be a NAT és a kerettantervek alapján készült Technika, életvitel és gyakorlat munkatankönyv családját. Ezen tanítói kézikönyv célja segíteni a tanítókat: a technikai nevelést szolgáló céltudatos pedagógiai, szakmai tervezőmunkában, a helyi tantervek készítésében, tanmenetek, tematikus tervek összeállításában, a foglalkozásokra való felkészülésben, a foglalkozások szervezésében, levezetésében, a pedagógusi munkájuk értékelésében. Az egységes szemléletű 1 2. osztályos munkatankönyvek szerzői és szerkesztői akik az adott korosztály gyakorló tanítói figyelembe vették: saját és mások gazdag tanítói tapasztalatait, a műveltségterülettel és a tantárggyal szembeni társadalmi elvárásokat, a gyermeki igényeket, a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait, a NAT-változatokból kirajzolódó irányokat, a különböző iskolák különböző anyagi helyzetét és eszközellátottságát, a kerettanterv előírásait, az első osztályban elsajátított alapokat. A magyar közoktatás alapvető feladata olyan általános műveltségi alapot adni a ma iskolásainak, amelynek birtokában a környezeti változásokhoz alkalmazkodó, a környezet fejlesztésére képes felnőtté válhassanak. Felgyorsultak a modern világ változásai, felerősödtek környezetünkben az ember alkotta mesterséges környezet hatásai. A technikai környezetünket már nem tudjuk nélkülözni, meg kell tanulnunk vele úgy bánni, hogy az az egyén és az egész emberiség javát és ne a kárát szolgálja. Semmilyen intellektuális fejlődés sem képzelhető el általános, nemzetközi színvonalú technikai műveltség nélkül. Ebből következően a magyar közoktatás sem nélkülözheti az ember alkotta mesterséges környezetünk összefüggéseit átlátó technikai felkészültség kialakítását. Így minden iskolában, minden szinten, a többi tantárggyal egyenrangúan be kell építeni a tanítás-tanulás folyamatába a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyat. A munkatankönyvet és a kézikönyvet a tanítók számára orientáló, iránymutató, őket további cselekvésre, önálló alkotómunkára ösztönző munkaeszköznek szánjuk. A segítő példák, módszerek csupán egy lehetséges változatai annak a sokszínűségnek, amellyel eredményesen megalapozható és fejleszthető a technikai kulturáltság. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy számtalan pedagógiai érték hordozója, a személyiségfejlesztés egyik kiváló terepe. A tanító szakmai, pedagógiai, módszertani kulturáltságától függ, hogy mit, milyen módon és milyen mértékben képes a folyton változó technikai műveltségtartalomból tanítványainak átadni. 3 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

4 A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL A tantárgy neve az évtizedek során sokat változott. A műveltségterület és ezen belül a tantárgyunk tananyaga, szemlélete is folyamatosan változik, megújul. Tudomásul kell vennünk, hogy a többi tantárgyhoz hasonlóan a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy alapvető kulturális értékek hordozója. A technikai műveltség ezen belül a technika tantárgy tananyaga az általános műveltség más tudományágainak alá nem rendelhető integráns része. A technika tantárgy szintetizáló jellegű a tantárgyak között, amely több, mint a koncentráció. A sokat emlegetett PISA-felmérésben az eredményes nemzetközi oktatási rendszereket elemezve érzékelhetjük, hogy ők tudatosan sokkal többet tesznek a tanulók alkalmazott tudásának biztosításáért. Minden életkorban megtalálható náluk az alkotó, gondolkodtató, kreatív munkára szoktatás, amely nélkülözhetetlen lesz majd az egyén eredményes életvezetéséhez, a mesterséges környezethez való alkalmazkodáshoz, a pályaorientációhoz, a munka világához. Csak egy példát említve: a finn oktatási rendszerben évszázados hagyománya van iskolás korban a szlöjdnek (a tanulóifjúság rendszeres kézügyességi foglalkoztatása különböző anyagok, papír, fa, agyag, fémek feldolgozásával). Az ismeretszerzés forrása maga az élet, a felnőttek munkavégzését utánozva, játékosan tanultak a gyerekek. Szűcs Ervin szerint: A technikai műveltség olyan ismeretek és célszerű magatartások rendszerezett összessége, amellyel az ember képes: a technikai környezetében tájékozódni (eligazodni a fogalmak, eszközök, eljárások, termékek rendszerei között, anyagokat, eszközöket célszerűen tud alkalmazni); a természeti, társadalmi és technikai környezetéhez aktívan alkalmazkodni (a mesterséges környezet adta lehetőségeket céltudatosan, környezettudatosan alkalmazza, használja); a környezetét tudatosan, a technika segítségével óvni és fejleszteni; újabb ismereteket szerezni (új anyagokat, eszközöket, eljárásokat, módszereket, megismerni a mindennapi életéhez és a társadalmi együttéléshez). Az elmúlt évtizedek során rengeteget változott, átalakult az ember környezete. A technikai környezet hatásai pozitív és negatív értelemben is felerősödnek az emberi lét fenntartásában. A technikai környezet ismerete, törvényszerűségeinek értése, a technikai eszközök rendeltetésszerű használata, a technikának a természetre gyakorolt hatásának (előnyös, hátrányos) értékelése a ma és a jövő emberének életfeltétele. A technikai környezettel való együttélésre, annak ésszerű fejlesztésére, környezettudatos alakítására, célszerű emberi alkotásra minden életkorban nevelni kell. Tévesek azok a nézetek, amelyek a technika tantárgyat azonosítják a barkácsolással, az egyes szakmák műveleteinek elsajátításával. Ugyancsak szélsőségesek azok a nézetek, amelyek a család alapvető funkcióinak tanítását ruházzák a tantárgyra (pl. a betegápolás). Vagy ha az informatikával vagy az informatika egy részének, a számítástechnikának tanításával azonosítják. Nem kevés azon tanítók száma sem, akik úgy gondolják, hogy kézműves foglalkozásokkal (csuhézással, makramézással, hímzéssel, gyöngyfűzéssel) helyettesíthető a technika tantárgy. Felmerül a kérdés, hogyan osztályozható, rendszerezhető, strukturálható a technika ismeretanyaga? A technika és a technika tantárgy nemzetközileg elfogadott és nem az Ember és természet műveltségterület által felkapott alapkategóriái adják a vázat, amelyre épül: Anyag; Energia; Információ; Rendszer; Modell. A technikai környezetünkből bármit kiválasztunk (a ceruzától az otthonunk tárgyain át az űrhajóig), az vagy természetes, vagy mesterséges alapanyag felhasználásával készült különböző technikai átalakításokkal. Az alapanyag előállítása, feldolgozása, a termékek forgalmazása energiát követel. Az anyagok előállítása, feldolgozása, a tudatos energiafelhasználás sok-sok emberi tudást és információt vár el tőlünk. 4 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

5 A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL A technikai környezetünk megteremtése csak rendszerekben való gondolkodással és rendszerszemléletű tevékenységekkel érhető el. Mielőtt a technikai környezetünk részegységeit előállítjuk/előállítják, modellezzük azokat gondolatban, műszaki rajzban, műszaki leírásban, terméktervben stb. A technika sajátos alapelvei a technikatanítás alapelvei is egyúttal: célszerűség; tervszerűség; szervezettség; gazdaságosság; rendszerszemlélet. A természet, a társadalom és a technika együttesen, egymástól elválaszthatatlanul alkotja az emberi környezetet. Ebből következik, hogy a technikai, a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek egymástól elválaszthatatlan és egymást kiegészítő alkotói a műveltségnek. A technika törvényei nem érthetők meg a természet- és a társadalomtudományok nélkül. A természettudományi műveltség nélkül úgy tűnhet, hogy a technika mindenre képes, fejlődése korlátlan, szárnyalhat a szabadjára engedett fantázia szárnyán. A technika nemcsak befogadója (alkalmazója), hanem segítője és inspirálója is a természettudományoknak. Sokszínű és széleskörű ismeretek ötvöződnek a technikai műveltségben, amely támaszkodik saját örökségére, a múlt és a jelen technikai vívmányaira, az azokat összefoglaló műszaki tudományokra, az évezredek technikai gyakorlatának tapasztalataira (a szakócától a gőzgépen keresztül az űrhajózásig), s ilyen értelemben technikatörténeti ismereteket is kíván; a társadalomismeretekre, amelyek alapján fel lehet ismerni a társadalmi igényeket, követelményeket, ezek változási irányát, vagyis a technikafejlesztés célját és feltételi rendszerét; a természettudományokra, amelyek megadják a technikafejlesztés lehetőségeit (A természettudomány által feltárt természettörvények ismerete nélkül a legügyesebb technikai elképzelés is megvalósíthatatlan lázálommá süllyedhet, az alkimisták vagy az örökmozgó-feltalálók sorsára juttatva az ötletadót.); a művészetekre, amelyek a szépség, a kreativitás, az új formák gazdag ötlettárát jelentik; a pszichológiára, amely segítségével feltárhatók az ember-gép kapcsolat lehetőségei és korlátai (ésszerűbbé és célszerűbbé téve az új technikai eszközöket); az ember-ember kapcsolat lehetőségei és korlátai, (ésszerűbbé és célszerűbbé téve az alkotó munka szervezését); a matematikára, amely nemcsak a technikában szükséges számításokra, hanem a rendszerezésre, a szabatos, ellentmondásmentes, logikus gondolkodásra tanít, és legjobb iskolája a feladatmegoldásnak. A technika nem egyszerűen alkalmazója a természet- és társadalomtudományoknak, hanem valamilyen meghatározott funkciójú mű létrehozása érdekében szintetizálja a más tudományágakban feltárt ismereteket. Ez nem azt jelenti, hogy a technika magába olvasztja vagy maga alá rendeli a többi tudományt. A tudományok között nem lehet alá-fölé-rendeltségi viszony. Az egyes szaktudományok ugyanarról az objektív világról szólnak; valamennyien ennek a világnak (vagy egy részének) modelljei: különböző, de rögzített szempontok szerinti tükörképei. A szaktudományok sajátos szempontjaik/szempontrendszerük szerint különülnek el. Nem a tükrözendő tárgy, hanem a tükrözés módja különbözteti meg őket elsősorban. A szűk szempontok szerinti vizsgálat teszi lehetővé a mélyreható ismeretek szerzését. A technika felhasználja ezeket az ismereteket, de az új alkotás létrehozásának komplexitása miatt nem merülhet el minden részletkérdésben. Tevékenységét saját önálló alapelvei és módszerei vezérlik. Az önálló alapelvek lényegében abból következnek, hogy a technikai ismeretek elsősorban a mesterséges környezettel, az új alkotásával, a meglévő fejlesztésével, az építéssel és fenntartással kapcsolatosak. A fizika, a kémia, a történelem, a közgazdaságtan stb. túlnyomórészt meglévő dolgokkal kapcsolatos ok-okozati összefüggések felderítését célzó, leíró, elemző tudományok. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak a meglévővel foglalkoznak, ahogy a technika sem csak az új létrehozásával kapcsolatos ismereteket szintetizálja. 5 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

6 A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL A természettudományok és a technika közötti alapvető különbséget az határozza meg, hogy: a természettudományok feladata az emberi akarattól független, objektív állapotváltozások törvényeinek feltárása és leírása, a technika feladata viszont az emberi célnak megfelelő, tudatos állapotváltoztatás létrehozása. A jövő generációjának tudását megalapozóknak, a tantárgyunkat tanítóknak és fejlesztőknek ezen alapelveket figyelembe kell venniük. A tanulók személyiségének fejlesztését, sokoldalú formálását a technika tantárgy tantervében megfogalmazott ismeretanyag megtanítása, valamint az ismereteket alkalmazó cselekvő tevékenységek szolgálják. A személyiségfejlesztés fő területei a szemléletformálás, az értelemfejlesztés, az érzelem-, az akarat- és jellemformálás. Az értelmi képességek közül főleg az érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelés fejlesztése határozza meg a továbbhaladás sikerét. Mivel a tantárgy közvetlen kapcsolatot teremt az anyagi világgal, a tanulók egyszerre több érzékszervük által ismerkedhetnek az anyaggal, a tantárgyak különböző megjelenési formáival. Így a látási és a tapintási érzékelésük fejlődik a leggyorsabban. A figyelem tudatos irányításával fejleszthetők a megismerés alapfunkciói: az analizáló, a szintetizáló, a differenciáló, az absztraháló tevékenység. Az egyes (pl. az építőelemekkel végzett) gyakorlatok főleg a térlátás fejlesztését szolgálják. A tanulók érzékelő, megfigyelő tevékenységét tudatos fejlesztéssel kell alakítani, hogy alkalmassá váljanak a valóság önálló megismerésére. Az emlékezet működéséhez idegkapcsolatok kiépítésére van szükség. Az ismeretek, gyakorlatok, cselekvések rögzítésében nagy szerepe van az anyaggal való közvetlen kapcsolatnak, a személyes élmények, az asszociációs kapcsolatok tudatos felhasználásának stb., ezért színes, változatos gyakorlási módszerekkel kell törekedni az emlékképek elemeinek gyarapítására. Az alkotóképesség kibontakoztatása érdekében minél több lehetőséget biztosítsunk a gyerekek önálló képzeletére épülő, illetve annak aktivizálását célzó technikai feladatok megoldására. A gondolkodás a személyiség cselekvésében, tevékenységének, magatartásának szabályozásában is jelen van, nem csak a megismerés folyamatában. Ezért gondolkodási tevékenységre kell késztetni a tanulókat, amelyet főleg a problémafelvetés módszerével lehet elérni. A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy oktatásában központi helyet foglal el a manualitás. Ez a tény jelentős szerepet játszik a tanulók izom- és idegtevékenységének összehangolásában, a finommozgások kialakulásában, a kéz intelligenciájának fejlesztésében. A fejlesztendő képességek rendszere a tantárgy tanítása során 1. Kognitív képességek: A technikai környezet felfedezése; Összehasonlítás, összefüggések felismerése; Problémafelismerés és megoldás képessége (kreativitás); Elemző-, értelmezőképesség; Rendszerező képesség; Lényegkiemelés képessége, absztrahálás; Tervezés képessége (tapasztalatok rögzítése, felidézése, megfogalmazása); Térérzékelés, műszaki ábrázolás ás ábraolvasás képessége; Jel és a valóság megfeleltetése; Alkotóképesség (kombinációs képesség); Algoritmikus gondolkodás, algoritmus alkalmazása (gondolati megjelenítés); Konstruáló, modellalkotó képesség; Döntés, ítéletalkotás képessége; Tájékozódó képesség (közlekedés); Kommunikatív képesség; Helyzetfelismerési képesség. 6 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

7 2.Pszichomotorikus képességek: A munkavégzés technikája; A kiválasztás képessége (a különböző megoldási módok közül); Kivitelezési képesség (pontosság); Önellenőrzés képessége; Kombinációs képesség; Utánzás képessége; Mozgáskoordináció (helyes munkaritmus, testtartás); Helyváltoztatás képessége (járművezetés); Helyzetfelismerés (automatikus mozdulatok). A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL 3. Személyes képességek: Önkiszolgáló képesség (tudatos higiéné); Önellátás képessége (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás berendezéseinek és rendben tartásának igénye, a háztartás és ház körüli munkák, közlekedés, gazdálkodás); Önvédelmi képesség (balesetmegelőzés, közlekedési képesség); Önmegismerő képesség (felelősségvállalás, segítőkészség, alkalmazkodás, együttműködés, kapcsolatteremtés, fegyelmezettség, kötelességtudat, kitartás, céltudatosság); Önfejlesztő képesség (szervező, kezdeményező, kommunikációs, akaraterő fejlesztő, felelősségtudat kialakításának képessége). A tantervek (1978, 1988 módosított, NAT-változatok) legfőbb feladata a technikai szemlélet kialakítása az óvodás kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig. Ez azt jelenti, hogy minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és minőségben történjen a technikai környezetnek mint a valóságnak a megfigyeltetése, értékelése, modellezése, alakítása. A megfigyeltetés, elemzés, alkalmazás, alkotás, együtt vezet el az ember alkotta környezet megismeréséhez, amely nem nélkülözheti a természeti, társadalmi környezetre vonatkozó alapvető ismereteket sem. E tevékenységek sorozatával megismeri a gyermek a környezetének anyagait, az anyag átalakításának műveleteit, a műveletek elvégzéséhez alkalmazható legmegfelelőbb szerszámokat, munkaszervezési módokat, szerkezetek, gépek létrehozásának igényét, módjait. Alapvető feladatunk produkáló gyermek nevelése. Teret és szerepet kap az alkotó fantázia. Olyan módszertani stratégia szükséges, mellyel felfedező, meglátó, gondolkodó, alkotó személyiséget fejlesztünk. A technika tanterv ebből a szempontból meghaladja a korábbi hasonló tartalmú tanterveket (kézimunka, gyakorlati foglalkozás), ahol csupán a reprodukáló gyermek nevelése volt a cél. A feladatközpontú, levezényelt tanórák helyett problémaközpontú, a technikai problémák sorozatát megoldó tanórákat kell szerveznünk. A tantervi feladatoknak és a követelményeknek jobban kell igazodnia a gyermek korához, képességeihez, igényeihez, érdeklődési köréhez. A tanítói tervezőmunkánál figyelembe kell venni: a tantárgy tanításának célját és feladatait hosszú távú cél (NAT, kerettanterv); a 4. osztály végére elérendő műveltségi szintet középtávú cél (NAT, keret-, helyi tanterv); az 1 2. osztályra vonatkozó célokat, feladatokat rövidtávú cél tananyagot, követelményeket; az óvodai nevelési tervet; a helyi igényeket, elvárásokat (kliensek), adottságokat; a választható példaanyagok körét (iskola, otthon, háztartás, épített környezet, mezőgazdaság, közlekedés stb.). A tanítói tervek dokumentumai: tanmenet (durva cél); tematikus terv (finomított cél); óravázlat (koncentrált célok). 7 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

8 A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYRÓL A nevelői szabadság A tantervek csupán az életkornak megfelelő tananyagot, tantárgyi követelményrendszert tartalmazzák. A tervezés tekintetében a módszerek megválasztásában a tanító szabadságot kap, amely aktivitást vár tőle, és sokkal inkább igényli a felelősségérzetét. A szabadság a tervezésben (tanmenet, tematikus terv készítésében), a munkadarab vagy modell megválasztásában és a megvalósítás módjában jut kifejezésre: a törzsanyag és kiegészítő anyag arányainak megállapítása, a tematikus egységekre fordított óraszámok megállapítása, a tantárgyak közti koncentráció megteremtése, az aktuális események, jeles napok, ünnepnapok figyelembevétele, a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás, a gyerekcsoport érdeklődésének figyelembevétele. A nevelői szabadság a nagyobb felelősségen túl szaktárgyi tudatosságot is igényel. A technika tantárgyat tanítói hivatástudattal, általános módszertani kulturáltsággal, megfelelő technikai alapműveltséggel eredményesen, a tanítónak és a tanulónak sikerélményt nyújtóan, sokszínűségében öröm tanítani. Ismernünk kell az osztályunk képességeit, tudnunk kell, milyen szintre kell eljuttatnunk őket. A tanító szerencsés helyzetben van, hisz naprakészen átlátja az adott évfolyamon tanított tantárgyak együttesét, meg tudja teremteni azok harmóniáját, az egyes tantárgyak ismereteit alkalmazott tudássá szintetizálhatja. 8 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

9 Kerettanterv TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1 2. évfolyam TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1 2. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák különösen a természettudományos-technikai kompetencia fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotómunkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulás és a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendő hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgári kompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi és iskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinek megismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemelt terület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinte észrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges szokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések, mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és a csoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia által vezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnak a világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, a higiénia és a helyes időbeosztás terén. Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése s ezek megszívlelése. A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását. 9 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

10 FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK a 2. évfolyamon Tematikai egység Kerettantervi óraszám az 1 2. évfolyamon Javasolt óraszámok a 2. évfolyamon 1. Család, otthon, háztartás 16 óra 7óra 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 32 óra 16 óra 3. Közlekedés 6 óra 4 óra 4. Közösségi munka, közösségi szerepek 10 óra 5 óra 32 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Család, otthon, háztartás Órakeret 7 óra A családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása. Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során. A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása. A családkép és a családi otthon képének alakítása. A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása. Az önismeret fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények 1.1. Élet a családban Hétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése. Családtagok bemutatása síkbábokkal. Családi szerepek. Ajándékok készítése a családtagok számára, különböző alkalmakra Biztonságos otthon Házimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban. Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei. Otthoni balesetek megelőzése. Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak, tűzgyújtó eszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetve mérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramok megismerése. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szövegalkotás, beszédkultúra, kommunikáció. Környezetismeret: család, egészséges életmód, növény ismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné. 10 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

11 1.3. Családi időbeosztás Munkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztás megbeszélése, napirend készítése. Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése. Rajzos programajánlat készítése Tisztaság és rend Tisztaság és rend a környezetünkben. Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendben tartása. Alapvető takarítószerek és eszközök használata. Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete. Környezetünk tisztán tartása. Takarékosság energiával, vízzel. A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása Táplálkozás Az egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei. Étrend összeállítása képek válogatásával. Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése Testápolás Higiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai Célszerű öltözködés A napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés. Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása. Szekrényrendezés. Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése. Kulcsfogalmak/fogalmak FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK Matematika: tájékozódás térben és időben időtartam, nap, napszakok. Erkölcstan: Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim. Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, a környezetnek való megfelelés szándéka, beilleszkedés. Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés. 11 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:53

12 FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret 16 óra Eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során. Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban. A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése. Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása. Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása. Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Ismeretek/fejlesztési követelmények 2.1. Az anyagok Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk. Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) formák alakítása. Papír alakítása tépéssel, nyírással, ragasztással. Fűzőlapmunka. Faanyagok (hurkapálca, fenyőléc) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással. Fémhuzal alakítása hajlítással. Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak, sodrat). Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, pompon készítése) és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés). Gombfelvarrás. Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával. Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.) Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális megjelenítés. Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés. Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, halmazképzés. Tárgyak, alakzatok, összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint; mérés, becslés. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés (egyszerű, rövid útmutató jellegű szövegek olvasása, 12 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

13 FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak. Takarékos anyagfelhasználás. A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen és napjainkban Építés Építés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok faépítő, fémépítő, Lego felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel. értelmezése, rövid szövegben az események sorrendjének felismerése). Erkölcstan: az alkotó ember és az épített világ tisztelete, értékek óvása. Kulcsfogalmak/fogalmak Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret 3. Közlekedés 4 óra A család közlekedési szokásai; az iskola és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; Élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről. A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten. A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa, a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete A közösségi közlekedés viselkedési szabályai A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai. Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása A közlekedésben rejlő veszélyek A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Helyes magatartás a baleseti helyszínen. Kapcsolódási pontok Környezetismeret: közlekedési eszközök. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása). 13 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

14 FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ÓRASZÁMOK Kulcsfogalmak/fogalmak Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár. Órakeret Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek 5 óra A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett Előzetes tudás élmények és tapasztalatok. Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlen környezet A tematikai egység alakításában. nevelési-fejlesztési Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a céljai tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása. Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események Születésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkel kapcsolatos szokások, hagyományok. Esküvő, temetés, baráti összejövetelek célja, az ezeken való viselkedés szabályai. Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illő környezet megteremtése. Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása. A tapasztalatok megbeszélése Iskolai és osztályrendezvények Iskolai és osztályrendezvények (pl. mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók. A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése. A biztonságos környezet megteremtése. A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása A közösségért végzett munka Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával. Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása. A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése. Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek. Erkölcstan: családi hagyományok, ünnepek, élmények feldolgozása, játékok. Kulcsfogalmak/fogalmak Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program, dekoráció. 14 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

15 A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. A célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés. 15 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

16 A tanítási óra általános felépítése A tanítási óra általános felépítése egy modern tanítói portfólióban is hasznosan alkalmazható alap, segédanyag A technika, életvitel és gyakorlat olyan közismereti tantárgy, amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektív képességek fejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos. A foglalkozásra való felkészülésben tervezni kell a tantervi célok és követelmények eléréséhez: az ismeretek közvetítését, alkalmazását, rendszerezést, rögzítést, ellenőrzést és ezekhez a legmegfelelőbb módszereket, szervezési módokat. Osztály: Témakör: A tanítási óra anyaga: Amit a naplóba írunk, de ez nem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem a munkadarabot tanítjuk, hanem a munkadarabon keresztül közvetítjük az aktuális tantárgyi ismereteket! A tanítási óra feladatai: Oktatási feladat: ismeretekre vonatkozóak, a tanóra kognitív jellegű feladatai. Képzési feladat: képességek fejlesztésére irányuló feladatok, a tantárgy jellegéből adódóan a pszichomotorikus képességek hangsúlyosak. Nevelési feladat: a technika, életvitel és gyakorlat óra a nevelési lehetőségek melegágya a tanóra tartalma, kötetlenebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fejlesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fejlesztési feladataiból aktualizálhatók a tananyaghoz illően. A foglalkozások fő egységei: I. Bevezető beszélgetés (a tanóra előkészítése) II. Munkáltató rész III. Befejező rész (összefoglalás, értékelés) I. Bevezető beszélgetés 1. Ismétlés: A múlt órán tanultak felelevenítése. Készítmények (munkadarab/modell). Technikai mondanivaló. Műveletek. Eszközök. Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonos tematikus egységre támaszkodás). 2. Motiválás: a tanóra pszichológiai feltételeinek megteremtése. A tanuló igényének felkeltése valamilyen munkadarab/modell elkészítésére. (Használati tárgy hiánya; meseillusztráció; szituációs játék; technikatörténet; keresztrejtvény; drámapedagógia; film; dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; tapintási játék; mozgás-érzékelési játék; a mesterséges környezet tárgyainak megelevenítése; találós kérdés; mi történne, ha, nem lenne stb.) Problémahelyzetet teremtünk a motivációs beszélgetéssel, amelynek megoldására a tanóra folyamatában kerül sor. 3. Célkitűzés: az adott problémahelyzetet feloldó, valamely emberi (tanulói) igényre, funkcióra készítendő munkadarab, vagy modell elkészítése (a modell lehet gondolati modell is). 4. Tervezés: A készítendő munkadarab tervezése (elemző munka). Felhasználhatóság, használati érték. A funkció ellátásához milyen legyen a munkadarab (fő részek, alak). Az egészben a részek felismerése. Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, különbségek). Szerkezet. Méreteinek meghatározása (vázlatrajz). 16 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

17 A MUNKADARABOK VAGY MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása. Műszaki rajz készítése (mint a tervezés része). Anyag anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. Anyagszükséglet. Gazdasági számítás. Műveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem nevelői közlés alapján!!!) Eszköz, szerszámszükséglet. 5. Új műveletek, szerszámok bemutatása: Ismert műveletek bemutatása. Baleset-megelőzés. 6. Műveletek rendszerezése: Előkészítő (mérés, előrajzolás), alakító (darabolás, formázás ), szerelő, díszítő műveletek. A munkadarabhoz kötődő mesterségek. 7. Munkaidő megadása: A munkadarabok értékelési szempontjainak megadása, megbeszélése. II. Munkáltató rész 1. Anyagok és eszközök kiosztása (felelősi rendszer). 2. Egyes műveletek elvégzése. (Részcélkitűzés; részismétlés, részbemutatás; részellenőrzés, önellenőrzés). A munka, a munkadarab, a tanulócsoport szintjétől, a tárgyi adottságoktól függően egyéni, páros, cso portmunkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni képességek figyelembevétele: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás. III. Befejező rész 1. A munkadarab kipróbálása, értékelése, a megbeszélt szempontok szerint. 2. Összefoglalás: a munka közben szerzett tapasztalatok elmondása, tudatosítása, a tanóra technikai mondanivalójának kiemelése, a megértés ellenőrzése. 3. A munkadarab továbbfejlesztésének igénye, lehetősége. Gazdasági számítás, reklám. 4. Értékelés: egyéni teljesítmények, tanulócsoport teljesítménye. 5. A következő tanóra előkészítése (gyűjtőmunka, olvasmány stb.) 6. A tanórai összértékelés. A MUNKADARABOK VAGY MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A munkadarab nem cél, hanem eszköz a tanító számára ahhoz, hogy tanulói tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek a technikai környezet köréből. Olyan példaanyagok csupán, amelyen keresztül a technika alapelveit, technika szemléletet közvetítünk. A tanuló számára jól motiváló munkadarab vagy modell elkészítése a cél. Egy jól megválasztott probléma-szituációval kell a gyerekben felkelteni az adott munkadarab iránti igényt! Míg az adott problémahelyzetet megoldja, a munkadarabot vagy modellt elkészíti, fejlődik a tanuló ismerete: 17 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

18 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS jártasságot, készséget, képességet szerez egyes műveletek végzésében, kreatívabbá válik, fejlődik kézügyessége, figyelme, képzelete, térlátása, természettudományi, gazdasági technikai szemlélete, a munkához való viszonya. Munkadarab: valóságos használati tárgy. Modell: mindig valamilyen szempont szerint hasonlít a valósághoz. 1. Feleljen meg a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy cél- és követelményrendszerének. 2. Tanulói igényeket elégítsen ki, a gyermek számára funkciója legyen, ezáltal motiváljon. 3. Legyen alkalmas technikai problémák megoldására. 4. A technikai környezetünket modellezzük általa, és ne a természeti környezetet. 5. Tudatosítható legyen a munkadarabon keresztül a gyermek számára az emberi alkotás folyamata: IGÉNY Mire van szükségem? CÉLKITŰZÉS Mit készítsek az igényem kielégítésére? TERVEZÉS Milyen készüljön? (vázlatrajz, műszaki rajz leírás) Miből legyen? (anyagválasztás) SZERVEZÉS Hogyan készül? (tervkészítés) Eszköz, szerszám, munkaformák. KIVITELEZÉS Milyen műveletekkel? KIPRÓBÁLÁS A kész munka feletti öröm átélése, játék. ÉRTÉKELÉS Megfelel-e a kitűzött céljaimnak? TOVÁBBFEJLESZTÉS igénye és lehetősége. Állandó ELLENŐRZÉS. 6. Fejlessze a tanulók rendszer- és modellszemléletét! Minden technikai alkotást tudjon funkciója szerint elemezni, értékelni. Legyen képes feltárni a részeket, a részek és az egész kapcsolatát, a környezettel való kapcsolatot, a működéshez felhasznált energiát, az ember irányítótevékenységét. 7. Gazdaságosságra neveljen (anyag, idő, energia, hasznosság, ár, költség stb.)! 8. Adjon lehetőséget önálló tanulói megoldásokra! 9. Feleljen meg a 6 10 éves gyermek életkori sajátosságainak! ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS A tanítói munkánk tudatossága, irányítása elképzelhetetlen folyamatos ellenőrzés nélkül. A nevelési és oktatási célok, módszerek kiválasztása csakis a tanulók személyiségének egészére kiterjedő információk birtokában lehetséges. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a tanuló képes-e az elvárt feladatok teljesítésére. Az elvárt feladatok a tantárgyi követelményekben, a tanítási órák céljában és feladatában (minimum követelmény) fogalmazódnak meg. Az ellenőrzés tapasztalatai befolyásolják (szabályozzák) a további tanulói tevékenységet. Az ellenőrzés magába hordozza az értékelés egyes elemeit. Az értékelés fő funkciója a tanuló informálása. Az értékelés jelenti a viszonyítás minőségi elemeit ( elvárt és teljesített ), ezek mérlegelését, kifejezésre juttatását. 18 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

19 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS Az értékelés köre Kiterjed a tanulók minden tudatos megnyilvánulására, teljesítményére. Értékelnünk kell: a törzsanyagban meghatározott ismeretek elsajátítását, a manuális képességek fejlődését, a személyiségjegyek alakulását (pl. rendszeretet, fegyelem, technikai problémamegoldó képesség, munkához való viszony, tervező-, szervezőképesség stb.). Szaktárgyunkban különösen fontos az önellenőrzés-önértékelés folyamatos fejlesztése. Az értékelés módja metakommunikációval: elismerő mosoly, simogatás, rosszalló fejcsóválás stb.; szóban; pontozás (matrica): egyes tanórai megnyilvánulások értékelése; érdemjeggyel: témazárók, mérőlapok, rajzok, tervek, munkadarabok, feleletek. Értékelés érdemjeggyel Csak azt kérjük számon, amit kellően elsajátíttattunk a tanulókkal! Az értékelés követelményeit a tanulók előre, pontosan ismerjék, lehetőleg el is fogadják. Amikor nem érdemjeggyel értékelünk, a tanulóknak tudniuk kell, mit kell tenniük a teljesítményértékekért. Nagyon jó: A törzsanyagot értelmesen %-ig birtokló tanuló. Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatokat el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni, csomót kötni. A munkája pontos, tiszta, tetszetős. Jó: Aki a törzsanyag %-át sajátította el. Tudja használni az eszközöket. A tankönyv ábrái, vagy táblai algoritmus segítségével el tudja mondani a munkafolyamatok sorrendjét. Tud 2-3 modellt/munkadarabot agyagból formázni, papírból hajtogatni. A munkája pontos, tiszta. Megfelelő: Aki a törzsanyag %-át sajátította el. Segítséggel tudja használni az eszközöket. Tanítói segítséggel meg tudja határozni a munkafolyamat sorrendjét. Segítséggel tud anyagot alakítani. A munkája tiszta. Célszerű lenne, bár a tanítónak ez többletmunkát jelent, ha azt is értékelné szövegesen, mit ért el, mit tud a tanítványa egy témakörön belül vagy egy tanítási terminusban; melyek a még fejlesztésre szoruló ismerete területek, képességek. Az osztályozás, az érdemjegy soha ne legyen büntető, megtorló jellegű, hanem bátorítson, ösztönözzön, személyiségfejlesztővé váljon. Az értékelésben következetesnek, rendszeresnek kell lenni! A tanítványainkat a követelményekhez való viszonyításon túl az önmagához képest történő fejlődésében is értékelni kell! A tanulók munkájának értékelésére használhatók: a munkadarab/modell a funkciójának megfelel-e (amiért készítettük); a munkadarab/modell kivitele, esztétikussága; a tanult ismeretek alkalmazása; a szakkifejezések használata; a műszaki rajzi feladatok (tervezőmunka) szabványossága; a munkahely rendje; a tanuló aktivitása, figyelme, kreativitása. Az ellenőrzésnek, értékelésnek át kell szőnie az oktatási folyamat minden mozzanatát, így lesz személyiségfejlesztő, sikerélményt biztosító tényező. Az ellenőrzés, értékelés a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyban a sikertelenség leküzdésére is szolgál azáltal, hogy a fogyasztói magatartásra szoktatás során egyszerű technikai rendszerek funkcióorientált tervezését és kivitelezését valósítjuk meg. 19 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54

20 MÁSODIK TECHNIKAKÖNYVEM A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGY MUNKATANKÖNYVE MÁSODIK TECHNIKAKÖNYVEM A TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TANTÁRGY MUNKATANKÖNYVE A Második technikakönyvem munkakönyv tananyagtartalmában, feldolgozási módszereiben hozzájárul, hogy vele a tantervek által determinált műveltségi terület céljai és feladatai megvalósíthatók legyenek. A munkatankönyv A/4-es formátumú, összhangban van a gyermekek által ismert és kedvelt Apáczai Kiadó által megjelentetett tankönyvformákkal, s ugyanúgy négyszínnyomású. Az ábrák, a színes képek a kisiskolások érzelemvilágának, érdeklődési körének figyelembevételével készülnek. Minden egyes téma, tanóra előkészítését motivációs képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelvezet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak a legszükségesebb szakkifejezések alkalmazására. A tanulók önálló, részben önálló tevékenykedtetésére alkalmas a munkatankönyv szerkezete, a kérdések, válaszhelyek aránya. Általa a technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisiskolások személyiségformálásához. Elősegíti e korosztály technikai műveltségének alapozását, a kézügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkülözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységek átlátását. A technikai műveltség alapozását tapasztalati úton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, a technikai szemléletmód és megfelelő magatartási szokások formálásával valósítja meg. Feladatai fejlesztik az értelmi képességeket, működtetik a kommunikációs képességeket, serkentik az érzékszervek tökéletesedésének folyamatát. Így a technikai nevelés sajátos feladat- és tevékenységrendszere rendkívül sokrétű személyiségformáló lehetőséget kínál a tanítás-tanulás folyamatában. A felfedezés öröme, az önálló próbálkozások sikere az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő problémahelyzetek megoldása erősíti az önbizalmat, kedvezően alakítja a munkához való viszonyt. A szerzők célja segíteni a gyermeket a (mesterséges) környezetébe való beilleszkedésében, a tájékozódásban, az aktív, alkotó tevékenységben egyaránt. A technikai műveltség alapozása a gyakorlati tevékenységekhez (alakítás, építés, szerelés) kapcsolódó elemi ismeretek (anyagjellemzők, funkció, működési elv stb.) szerzését, a technikai szemléletmód és a megfelelő magatartási szokások formálását jelenti (eszközhasználat, tervezés, szervezés, gazdaságosság, kipróbálás, értékelés stb.). A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek és az ifjúkor a legalkalmasabb. Amit a 12 éves életkorig elmulasztunk, az később nem pótolható! Ennek a felelősségnek a súlyát viselni kell minden olyan tanítónak, aki technika óraszámát más tantárgyak korrepetálására fordítja, valamint azoknak az iskolafenntartóknak is, akik az alapvető anyag- és eszközellátást nem biztosítják, hiszen csak az fejlődik, aki tevékenykedik! A munkatankönyv tananyaga koncentrikusan bővülő ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz. Így a témakörök fogalmai ismétlődnek, bővülnek, jobban tudatosulnak. Épít az Apáczai Kiadó által megjelentetett kiadványok adta ismeretekre. Főbb témakörök: Otthon, család, háztartás. Képlékeny anyagok. Mire használjuk a papírt? A természet kincsei. Fémhuzal alakítása. A fonal és a textil. Közlekedés. Jeles napok, ünnepek. Év végi összefoglalás. Varázskezek oldalak zárják le az egyes témaköröket, amelyek alkalmasak a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok modelljei otthon, a napköziben önállóan vagy kevés segítséggel elkészíthetők. 20 Kézikönyv Második technikakönyvem 2.indd :02:54