Pedagógiai Programja

Átírás

1 Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Szeged, Kenyérgyári út 8. Közoktatás Minőségéért Díj; Partnerközpontúság kategória, bronz fokozatú intézménye; 2005 A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Pedagógiai Programja A dokumentum 108 számozott oldalt tartalmaz Dél-Alföldi Regionális Minőségdíjas és Európai Minőségdíjas intézmény

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. oldal 1. BEVEZETŐ Névadónkról A nevelőtestület bevezetője Az iskolára vonatkozó legfontosabb információk Az iskola alapadatai Iskola alaptevékenysége Alapfeladatként ellátandó tevékenységek Egyéb megállapodások a fenntartóval 8 2. NEVELÉSI PROGRAM: AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI CÉLJAI, FELADATAI Az iskola küldetése Az iskola jövőképe Általános elvek Célok és feladatok AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE A képzés szakaszai A középfokú nevelés-oktatás szakasza Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza (9-11., illetve Ksz/11-Ksz/12., 1/13. évfolyamok) Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszerű képzésben megszerezhető szakmák Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakmák Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető részszakképesítések A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti Alaptanterv (NAT) Fejlesztési területek - nevelési célok fejezetéből adódó pedagógiai feladatok A NAT Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A KULCSKOM-PETENCIÁK fejezetéből adódó pedagógiai feladatok Az egyes kulcskompetenciák alapját alkotó, személyiségfejlesztés érdekében kialakítandó, fejlesztendő attitűdök A NAT Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek fejezetéből adódó pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: 22 Egészségmegőrzés, egészségnevelési program Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés Szabadidős tevékenység, tanulmányi kirándulás, mint a közösségfejlesztés eszköze Hagyományok, mint a közösségfejlesztés eszközei Az iskolai könyvtár, mint a közösségfejlesztés eszköze A tanulók, szülők, pedagógusok együttműködésének további formái A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai a tanítás folyamatában A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Különleges bánásmódot igénylő tanulók Sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenység Tehetséggondozást segítő tevékenység (Az alapképzést kiegészítő választható - nem tanórai foglalkozások, tevékenységek) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) a hátrányok ellensúlyozása céljából A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Kapcsolattartás a szülőkel, szülői részvétel Kapcsolattartás a tanulókkal, tanulói részvétel Az iskola és a kollégiumok kapcsolata A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei Az alkalmassági vizsga szabályai A szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák Szintvizsga a szakközépiskola 9., illetve Ksz/11. évfolyamán A felvétel és az átvétel helyi szabályai Felvétel a szakgimnáziumba Felvétel a szakközépiskolába Átvétel, előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés Szakgimnáziumi átvétel esetén , 10., 11. szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén Az Ksz/11-Ksz/12 szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv HELYI TANTERV Szakgimnázium (kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes) Szakgimnázium (kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2017/2018-as tanévben kezdőkre érvényes) Szakgimnázium (a tanulmányaikat a 2018/2019-es tanévben kezdőkre érvényes) A felnőttoktatás programja Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, beleértve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 49

3 4.8 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai, beleértve az emelt szintű érettségire történő felkészítés szabályait A középszintű érettségi témakörei, az emelt szintű érettségi vizsga követelményei A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanuló tanulmányi munkájának értékelése A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Továbbhaladás Továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltétele A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése Az osztályba sorolás, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók osztályba sorolásának elvei A csoportbontás szempontjai A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere Általános vizsgálati szempontok A testnevelők által elvégzendő feladatok Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az iskola környezeti nevelési programja Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások Hosszú távú célunk, jövőképünk Konkrét célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Taneszközök Kommunikáció Továbbképzés A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések általános célja A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések konkrét céljai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felelősségek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló konkrét intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai SZAKMAI PROGRAM A szakközépiskolai szakképző évfolyamok szakmai programjai A szakmai képzés szervezésének általános elvei A 3 éves, valamint a 2 éves Cukrász, Pincér és a Szakács, Vendéglátó eladó szakképesítések szakmai programja a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, utoljára a 2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében A 3 éves, Cukrász, Pincér és a Szakács, valamint Vendéglátó eladó szakképesítések óratervei a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, utoljára a 2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében A képzés szerkezete, a 3 éves cukrász, pincér szakács, vendéglátó eladó, szakképesítés időterve A 3 éves képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve A 3 éves, Cukrász, Pincér és a Szakács, Vendéglátó eladó szakképesítések óratervei 2016/2017-es tanévtől kezdődően a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelettel módosított, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, illetve a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján A 2 éves, Cukrász, Pincér és a Szakács szakképesítések óratervei a 2016/2017-es tanévtől kezdődően, a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján A Cukrász, Pincér és a Szakács szakképesítések szakmai programja a 2018/2019-es tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében, érettségizettek, valamint iskolai rendszerben szakmai végzettséget szerzettek részére egy éves változat (a két éves követelmények teljesítése egy tanév alatt) Az 1 éves vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően Az 1 éves, vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés óratervei A képzés szerkezete, 1 éves vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés időterve Az 1 éves vendéglátó üzletvezető képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve Az 1 éves vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében A 0,5 éves Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében A 0,5 éves Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés óratervei A 0,5 éves Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés időterve A 0,5 éves Diétás szakács képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve A 0,5 éves Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében Az vendéglátásszervező-vendéglős, illetve az vendéglátás-szervező szakképesítésének szakmai programja Utoljára a 2014/2015-ben indított szakgimnáziumi osztályok vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Az Vendéglátásszervező szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként utoljára a szakmai képzést től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára Az Vendéglátásszervező szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként a szakmai képzést től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára Az Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai programja oldal

4 3. oldal Az Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként utoljára a szakmai képzést től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára Az Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként a szakmai képzést től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára Korábbi tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében A szakközépiskolában (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-terv szerinti tanulmányok beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 12. évfolyam után A szakközépiskolában (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-terv szerinti tanulmányok beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 13. év-folyamot követően A két év alatt megszerezhető első szakképesítés alapján, beszámíthatósággal, rövidebb idő alatt, második szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések jellemzői A pincér szakképesítés alapján beszámíthatósággal rövidebb idő alatt megszerezhető szakács szakmai képzés jellemzői Az vendéglátásszervező-vendéglős szakmai képzés szerinti tanulmányok beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 15. évfolyamot követően AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, A KÉPZÉS EGYEDI VONÁSAI A tanulók egyéni fejlesztése Az egyéni fejlesztés meghatározása Az egyéni fejlesztés alkalmazásának célja A főbb fejlesztendő területek Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tevékenységek Az egyéni fejlesztéssel összefüggő mérések Az egyéni fejlesztéssel összefüggő adatok gyűjtése Integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás a szakközépiskolában Az integrált tananyagok szerinti oktatás lényegének leírása Az integrált tananyagok szerinti oktatás alkalmazásának célja A szakgimnázium évfolyamon, az integrált tantárgyi modulok keretében fejlesztendő legfontosabb kompetenciák Multimédia készítés Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 9., 10., 11., valamint az Ksz/11. és Ksz/12. szakképző évfolyamain A szakmai projekt meghatározása A szakmai projektek alkalmazásának célja A évfolyamon fejlesztendő kompetenciák moduljai A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott projektszellemű tanítási foglalkozásairól A projektszellemű tanítási foglalkozások meghatározása A A projektszellemű tanítási gyakorlatok alkalmazásának célja A 9., 10., 11. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák főbb moduljai a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciái alapján Kompetencia alapú tananyagok használata a szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában A kompetencia alapú tananyagok használatának meghatározása Kompetencia alapú tananyagok használatának célja A évfolyamon adaptálásra kerülő kompetencia alapú tananyagok (pályázatban és önként vállalt területek együttesen) A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI TANTERV, A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A felülvizsgált pedagógiai program érvénybe lépése A pedagógiai program felülvizsgálata MELLÉKLETEK A pedagógusok általános munkaköri leírása 2. Az osztályfőnökök munkaköri leírása 3. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes helyi tantervei a szakközépiskola évfolyamára (2007/2008-as tanévtől érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes), továbbá a szakgimnázium évfolyamára (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes),, valamint a szakgimnázium évfolyamára (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes) 4. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai programjai a szakközépiskola évfolyamára (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben, illetve a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes) 5. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai programjai a szakközépiskola Ksz/11 Ksz/12. évfolyamára (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben, illetve a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes) 6. Iskolabiztonság stratégia 7. A középszintű érettségi témakörei 8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések részletes jegyzékét kiegészítő meglévő eszközök listája 9. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére és oktatására szolgáló helyi tanterv, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 108

5 1. Bevezető 4. oldal A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. 1.1 Névadónkról Németh László Hansági Ferenc, iskolánk névadója 1902-ben Baján született szegény sváb-magyar családba. Eredeti neve Haasz volt. A szakács mesterség alapjaival a katonaságnál ismerkedett meg a század elején Szegeden. Mesterségbeli tudását Budapesten a Hungária Szálló éttermében tökéletesítette, amely akkor a főváros egyik legrangosabb vendéglátóhelye volt. Szegeden konyhafőnöke volt a Hági étteremnek, továbbá a Hungária és a Tisza szálló éttermeknek. Amikor a vendéglátóiparban megindult a szervezett iskolai szakoktatás, vállalta a jövő szakembereinek képzését. Sok kiváló szakács és cukrász került ki a kezei alól. Kivételes tehetséggel áldotta meg a sors, úgy adta át tudását, hogy közben a szakma iránti rajongását is beletáplálta tanítványaiba. Szigorú volt és következetes, ugyanakkor szerette a gyerekeket, értett a nyelvükön. Szinte élete végéig oktatott, legendássá vált tanítványai körében, akik büszkén vallották és vallják ma is Hansági Ferenc tanítványainak magukat ban Szegeden az elsők között kapta meg a mesterszakács címet. A Tisza Szállóból ment nyugdíjba ben 77 évesen halt meg. Az iskola eredeti létesítője és fenntartója a Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány volt ben. Az alapítók - maguk is jeles vendéglátós szakemberek - a kiváló szakács- és cukrászmester, Hansági Ferenc munkálkodásának szellemében hívták életre a Hansági Ferenc Oktatási Alapítványt, amely következő célokat tűzte ki maga elé: - Alapot adni és lehetőséget teremteni a vendéglátás területén dolgozó szakembereknek és a tanulóifjúságnak céljaik megvalósításához. - Elősegíteni vendéglős dinasztiák kialakulását, fennmaradását. - Középfokú oktatási intézmény létrehozása, fenntartása és üzemeltetése. - Többirányú szakképesítéssel, idegennyelv-ismerettel rendelkező, a korszerű gazdasági igényeknek megfelelő munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése az alapítvány által működtetett középfokú oktatási intézményben. - A vendéglátás és idegenforgalom színvonalának növelése érdekében történő tapasztalatcserék, tanulmányutak, szakmai versenyek, az ezeken való részvétel megszervezése, lebonyolítása és elősegítése. Az alapítók által meghatározott célok megvalósítása érdekében iskolánk fennállása alatt, a kezdetektől fogva a pedagógusközösségünk céltudatosan alakította szokás- és hagyományrendszerünket, miközben tudása legjavát adva tanítja és készíti fel az életre diákjainkat. Mindezek eredményeként a fennállása óta eltelt idő alatt a térség gasztronómiai kultúrájának fontos része lett iskolánk. Az iskola 26 év Alapítványi fenntartást követően szeptember 1-től a Szegedi Szakképzési Centrum önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási helye lett.

6 5. oldal 1.2. A nevelőtestület bevezetője Az iskolánk több mint két évtizedes fennállása alatt mind méreteiben, mind ismertségében jelentős eredményeket ért el köszönhetően a hatékony fenntartói közreműködésnek, tantestület kitartó munkájának. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült kialakítanunk iskolánk arculatát, elérnünk, hogy a városban és a régióban képzési ajánlataink népszerűvé váltak, hogy jelentős szerepet tudunk vállalni Szeged szakképzési, közoktatási és átképzési feladataiból a vendéglátás területén. Számos pályázat eredményeként sikerült fejleszteni a szakmai és közismereti képzés tárgyi feltételeit. Az elnyert támogatások segítségével új képzési programokat indítottunk el, amelyek sikeres működtetése érdekében a tantestület tagjainak jelentős része vett, illetve vesz részt át- és továbbképzéseken. Az iskolánkat választók sokszínű, egyben kipróbált és sikeresnek mondható képzési formákban vehetnek részt. Képzési kínálatunk lehetővé teszi, hogy tanulóink a három alapszakmában, szakács, cukrász, pincér szakmai képesítést szerezzenek, vagy a vendéglátás-turizmus szakmacsoportban működő szakgimnáziumban érettségit tegyenek, ezt követően felsőfokú oktatásba, vagy szakképzésbe kapcsolódjanak be. A nálunk végzett szakmunkás tanulókra is gondolva működtetjük a felnőttek szakközépiskoláját nappali és esti tagozatos rendszerben, az iskolai képzések skáláját esti tagozatos szakmai képzéssel, tanfolyamokkal tesszük még színesebbé. A fölsorolt képzési formák biztosítják azon alapítói szándék megvalósítását, miszerint jól felkészült, szakmáját értő, szerető, kiváló elméleti és gyakorlati ismeretekkel is rendelkező vendéglátó-ipari szakembereket kerüljenek ki az iskola falai közül. Eredményeink számba vétele mellett azonban a ránk váró feladatok mellet sem mehetünk el szó nélkül. Az alapítás óta eltelt időszak eleje az intézmény helyzetének megszilárdításáról szólt. A sokszínű képzési formák megjelenése kínálatunkban csak részben az iskola céljai érdekében végzett tudatos tervezés eredménye volt, gyakran a verseny, az életben maradás érdekében vállalt kényszerű előre menekülés kényszerített ki fontos döntéseket a felelős vezetőkből és a nevelőtestületből. A döntések eredményeként, a különböző képzések bevezetésével és működtetésével sokirányú érdeklődéssel, olykor végletesen eltérő felkészültséggel és magaviselettel bíró gyermekek kerültek az iskolába. A nevelésük, oktatásuk során felmerülő problémák kezelése számos konfliktushelyzetet szült. Mindezek egyre határozottabban arra sarkallták az iskola vezetését és a tantestületet, hogy hathatós segítséget keressenek ezek orvoslására. Mindezek mellett a demográfiai helyzet miatt csökkenő tanulói létszám következményei, valamint a szakképző intézmények társadalmi megítélésének negatív változásai sem kerülték el természetesen iskolánkat. A hazai gyakorlat szerint és ez alól az iskolánk sem jelent kivételt a szakközépiskola jelenlegi állapotában jórészt eleve a máshonnan kipotyogók gyűjtőhelye, vagy azoké, akik máshová nem nyertek fölvételt gyenge tanulmányi eredményeik miatt. Az évek során egyre több, máshonnan kiszorult, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermek került iskolánkba, akik számára a korábbi tananyagot, a korábbi módszerekkel és körülmények között oktatva eleve kódolt a évfolyamon a magas bukási arány, továbbá a nagy mérvű lemorzsolódás lehetősége. Az ő problémájuk kezelésére az elmúlt évek során számos fejlesztést indítottunk el, amelyek közül a legfontosabbak a következők voltak: Az új módszerek alkalmazása mellett integrált tartalmú tantárgyi modulok és multimédiás oktatási segédanyagok fejlesztése és alkalmazása az oktatásban (1996-tól kezdődően). Részvétel a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP I.) A közismereti és szakmai alapozó képzés tartalmát megújító és C hátrányos helyzetűek reintegrációjával foglalkozó komponensében ( ).

7 6. oldal A projekt módszer szerinti oktatás bevezetése a szakképző évfolyamon felmenő rendszerben (2004-től). A projektszellemű módszerek alkalmazása a szakiskola évfolyamán a közismeretei oktatásban (tematikus modulok alkalmazása 2005-től kezdődően). Egyéni fejlesztés bevezetése, felmenő rendszerben, valamennyi nappali képzési formában (2005-től). A HEFOP Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra projekt keretében kompetencia-alapú tananyagok használata a szakiskola évfolyamán (szövegértésszövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv, életpálya-építés kompetenciaterületeken 2006-tól). Nagy szerepet kap a külföldi szakmai és nyelvi gyakorlás lehetőségének biztosítása jobb szakmai felkészültség elérése érdekében. (2000-től folyamatosan) Modul rendszerű szakképzés bevezetése szeptemberétől A tanulók jobb boldogulásának, a vendéglátás iránt még inkább elkötelezett, magas szakmai fölkészültségű tanulók kibocsátásának megvalósíthatóságát várjuk a fönti tevékenységek eredményeinek továbbvitelétől. A siker érdekében az eddigiekhez hasonló jó együttműködés szükséges a tantestület tagjai, az iskola vezetése és a fönntartó között. Reményeink szerint sikerül majd a fentiek mellett olyan további jó megoldásokat találnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy iskolánk megőrizze eddig kivívott pozícióját az oktatási piacon. Bízunk benne, hogy jó úton indultunk el és terveinket megvalósíthatjuk; ebben a tudatban erősítenek bennünket azok az elismerések, amelyekben az iskolánk részesült az elmúlt években. Dátum Elnyert minősítés Adományozó Adományozás alapja Dél-Alföldi Regionális Minőség Dél-Alföldi Regionális Minőség Díj Díj Bizottság sikeres pályázat Európai Minőségdíj (Comenius Oktatási Minisztérium és a Tempus Közalapítvány projekt kivitelezéséért) sikeres pályázat Kiváló Iskolája az intézmény Magyar Nemzeti Gasztronómiai szakmai tevékenységének ér- Szövetség Elnöksége és Mesterbizottságtékelése Közoktatás Minőségéért Díj; Partnerközpontúság kategória, Oktatási Miniszter sikeres pályázat bronz fokozat Mobilitás Nívódíj (Leonardo projekt kivitelezéséért) pus Közalapítvány moló értékelése Oktatási Minisztérium és a Tem- pályázati beszá UNESCO Asszociált Iskolák Mintaiskolája Magyar UNESCO Bizottság sikeres pályázat Minősített pályázó Tempus Közalapítvány sikeres pályázat Erőszakmentes, egészségtudatos pályázati beszámoló értékelése Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet iskola Ökoiskola Emberi Erőforrások Minisztériuma sikeres pályázat

8 1.3. Az iskolára vonatkozó legfontosabb információk 7. oldal Az iskola alapadatai Az intézmény teljes neve: Az iskola rövidített neve: Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Szegedi SzC Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Az intézmény székhelye: 6725 Szeged, Kenyérgyári út 8. Az iskola fenntartója és működtetője: Szegedi Szakképzési Centrum, 6725 Szeged, Kálvária sgt Az intézmény jogállása: A Szegedi Szakképzési Centrum, mint költségvetési szerv önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási helye Az alapítás éve: (Hansági Ferenc Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola) Az intézmény típusa: szakgimnázium és szakközépiskola Iskola alaptevékenysége: Az iskola alaptevékenysége: általános középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, felnőtt-, egyéb oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása. Az alaptevékenységeknek megfelelő képzési, szakképzési irányok A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája összetett iskola. Két iskola típust működtet. Az intézmény a két iskolatípus feladatait iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az iskola feladata: biztosítani a középfokú oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározottak szerint a középiskolai végzettséghez, vagy alapfokú (illetve 10 évfolyam elvégzése) kötött szakképesítések körében szakmai képzést folytat, felkészít a szakmai vizsgára. A képzési formákról: 1. A szakgimnáziumban egy szakmacsoportban vendéglátás-turisztika (vendéglátóipar ágazat és turisztika ágazat) képez az intézmény tanulókat, amely négy, általános műveltséget megalapozó középiskolai évfolyammal és a középiskola befejezését és az érettségi vizsgát követően szakképzési évfolyamokkal működik. A középiskolai négy év fontos oktatási feladata a tanulók közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítése. Ezeken az évfolyamokon nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelv (angol, német), illetve az informatika (számítástechnika) csoportbontásban való oktatására. A négy évfolyamos középiskolai képzés során diákjaink a közismereti tárgyak mellett az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el. Az ez irányú tanulmányaik alapján munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga tesznek, illetve az érettségit követően vagy tovább tanulnak valamilyen felsőoktatási intézményben, esetleg más szakképző iskolában, vagy a saját iskolánkban szakmai végzettséget szerezhetnek. Ez esetben korábbi sikeres tanulmányaik beszámíthatóak a szakmai képzés során. A szakközépiskolában működik még a felnőttek szakközépiskolája, amely két éves. Kimenete érettségi vizsga.

9 8. oldal 2. Három évfolyammal (9-11. évfolyam) működő vendéglátó-ipari szakközépiskola, amely szakmai programjában a kiadott kerettanterveknek megfelelően közismereti oktatás is szerepel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a szakképzési szakaszban életszerű körülmények között sajátítsák el a szakma legfontosabb ismereteit, tudásukat meghívott gyakorló szakemberek átadott tapasztalataival gyarapíthassák. Mivel a vendéglátós szakmák mindegyikénél jelentős szerepet játszik az idegen nyelv ismerete, így ezek hatékony oktatását itt is kiemelt feladatként kezeljük. A végzett tanulók vagy új szakmát szerezhetnek nálunk, egyedi elbírálás alapján történő beszámítást követően rövidebb képzési idő után, vagy két év alatt a felnőttek szakközépiskolájában érettségi vizsgát tehetnek. A szakközépiskola esti tagozatos munkarendben is képez tanulókat cukrász, szakács, pincér szakmákban. A képzési idő ezen képzési formában egy év. Az intézmény kiegészítő tevékenységei: diákétkeztetés, egyéb számítástechnikai tevékenység, tanórán kívüli oktatási ellátás, oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás Alapfeladatként ellátandó tevékenységek Alapfeladat Képzési rendszer Speciális jellemző Évfolyam szakgimnáziumi nevelés-oktatás (9-12. évfolyam) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 4 szakgimnáziumi nevelés-oktatás (9-12. évfolyam) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 4 szakiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés - képz. - kifutó rendsz.) szakközépiskolai nevelés-oktatás ( től kifutó rendszerben) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 3 Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 4 szakiskolai nevelés-oktatás (szakképzés - kifutó rendszerben) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás ( től kifutó rendszerben) Felnőttoktatás - esti munkarend általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2 szakiskolai nevelés-oktatás (közismereti képz. - kifutó rendsz.) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 3 szakközépiskolai nevelés-oktatás ( től kifutó rendszerben) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 4 szakiskolai nevelés-oktatás (szakképzés - kifutó rendszerben) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés től kifutó rendszerben) szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés től kifutó rendszerben) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 5 Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 5 szakközépiskolai nevelés-oktatás (9-11. évfolyam) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 3 szakközépiskolai nevelés-oktatás (9-11. évfolyam) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 3 szakgimnáziumi nevelés-oktatás (kizárólag szakképz. évf.) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2 szakgimnáziumi nevelés-oktatás (kizárólag szakképz. évf.) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakmai oktatás től felmenő rendszerben) szakközépiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakmai oktatás től felmenő rendszerben) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2 Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakmai oktatás től felmenő rendszerben) Felnőttoktatás - esti munkarend általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás (érettségire felk. évf.mok) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás (érettségire felk. évf.mok) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2 szakközépiskolai nevelés-oktatás (érettségire felkészítő évfolyamok) Felnőttoktatás - esti munkarend általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2

10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAP- ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, EZEK MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELVEK, TEENDŐK 9. oldal 2.1. Az iskola küldetése Az iskola - a fenntartó elvárásaival összhangban- többszintű képzés keretében vendéglátóipari és turisztikai szakemberek felkészítését végzi iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli formában a dél-alföldi régióban. A munkaerő-piaci és az iskola szolgáltatásait igénybevevőkhöz igazodva rugalmas, átjárható, gyakorlatorientált képzési struktúrát alakít ki. Megteremti a diákok önismereti, tanulási készségeinek fejlesztési lehetőségét, hogy ezzel állandó önfejlődésre képes, alkalmazkodni tudó, önmagára és környezetére igényes felnőtté válhassanak Az iskola jövőképe A vendéglátóipari és turisztikai szakmák iránti érdeklődés, az iskolai elkötelezettség kialakítását kiemelten fontos célként kezeljük. Tanáraikat és társaikat elfogadó, nyitott tanulókat szeretnénk nevelni, akik az adott környezetnek, élethelyzetnek megfelelő viselkedést tudnak tanúsítani az alapvető normák megtartása mellett. Kommunikációs kultúrájuk, beleértve az idegen nyelvi kommunikációt is, a szakma elvárásainak megfelelő lesz. A tanulók lexikális tudásának előtérbe helyezése helyett az alkalmazható tudás, az élethosszig tartó tanulást segítő kulcskompetenciák elsajátíttatását, készségek kialakítását tekintjük elsődlegesnek, beleértve az önálló tanulás képességét is, ezért kiemelt szerepet szánunk az egyénre szabott oktatásnak és felzárkóztatásnak, a gyakorlatorientált képzésnek. Az előbbiek, valamint az önállóan és csoportban dolgozni tudás kialakítása érdekében a szakközépiskolában és a szakgimnáziumban egyaránt elsődlegesnek tekintjük a kompetencia-alapú tananyagok, tantárgyi modulok és projektek alkalmazását, valamint a központi kompetencia-mérések mellett a belső, kompetencia-alapú szintvizsgák, továbbá a külföldi szakmai tanulmányutak, gyakorlatok szervezését. A céljaink sikeres megvalósítása érdekében alapelvként deklaráljuk, hogy tanáraink nyitottan, innovatívan végzik és fogják végezni munkájukat, a fenntartó és az iskola vezetésének ösztönzésével kulcskompetenciák fejlesztését támogató környezetet teremtenek, a tanulók irányában be- és elfogadóak maradnak. A tanulóink szakma iránti elkötelezettségét szeretnénk növelni a jövőben a pozitív tartalmú Hanságis tudat erősítésével. Ebben fontos szerepet szánunk a meglévő, illetve új, a szakmai képzéshez, közösségi élethez köthető hagyományaink ápolásának, valamint az olyan, új közösségformáló tevékenységeknek, mint az alternatív vitarendezés, vitakultúra meghonosítása. Reményeink szerint a fentiek eredményeként végzett diákjaink megtalálják helyüket a munkaerő-piacon és az eddigieknél mérhetően nagyobb arányban helyezkednek el szerzett szakmájukban. Ehhez azzal is hozzá kívánunk járulni, hogy diákjaink számára Szeged és a régió legjobb vendéglátóegységeiben biztosítunk gyakorlati lehetőséget. Az iskola világnézetileg semleges, a tantestülete a közös döntéseket egységesen szándékozik képviselni. A kitűzött nevelési és oktatási, képzési célok valóra váltásának segítésére hatékony, együttműködő szakmai csoportokat hoz létre és működtet a tantestület. Fontosnak tartjuk, hogy nevelési-oktatási feladataink megoldásához a mindenkori műszaki színvonalnak megfelelő berendezési tárgyak, technikai eszközök álljanak rendelkezésre. A tudatos környezeti nevelés részeként hangsúlyt kívánunk fektetni az iskola környékének és az iskola belső terének tisztán tartására, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására.

11 10. oldal 2.3 Általános elvek Képzési alapelvünk, hogy gyereket tanítunk, nem tantárgyakat. A tanítás szakmai rendezőelvei: az iskola pedagógiai programja, a tanulók életkori sajátosságai, az adott tantárgy speciális szakmai közvetítési igényei, valamint a tanulók személyes motivációi, adottságai. A hangsúly a tanulók iskolai tanulásán, a tanulói aktivitáson van, amelynek megvalósulását a pedagógus és növendék nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú félként való részvétele kell, hogy biztosítsa. A képességfejlesztés legfontosabb eleme, hogy az egyes tantárgyblokkok, tantárgyak, tevékenységformák tananyag-kiválasztási szempontjaiban elsősorban a személyiségfejlesztési célok dominálnak, s csak másodsorban a megszerezhető lexikális ismeret. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő, érték- és norma közvetítő, szocializáló, valamint személyiségformáló funkciókat is el kíván látni, amely során a kor elvárásainak megfelelő eszközöket kíván igénybe venni (pl. harmadik fél bevonása a viták rendezésébe). Nem definiáltuk általában a tanulót, hanem mindenkinél a neki szükséges feladatokat igyekszünk kialakítani és megoldását elősegíteni. A személyközpontúság ezért azt is jelenti, hogy az iskola szocializáló, ismeretközvetítő, képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő feladatra egyaránt vállalkozik. Megőrizve az iskola hírnevét és hagyományait, egészséges, szabad légkört biztosítsunk a tanulók fejlődéséhez, ahol a tanulói öntevékenység és a kreativitás sokoldalúan kibontakozhat. Olyan iskolaként működjünk továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis ahol a nevelés oktatás tanulóközpontú és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásának, ahol következetesség, rend és fegyelem uralkodik. Munkatársi és tanár-diák viszonyban az egymás iránti bizalmon alapuló nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem és a másság elfogadása érvényesüljön. Az iskola legfontosabb célja, hogy a diákok iskolája legyen. A tanulók által választott, igényelt programok szerves részét képezik a hétköznapi működésnek. Az iskola nevelési célja a társadalmi életre való felkészítés nagy hangsúlyt fektetve a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat. Az iskola pedagógiai célja, hogy az egyenrangúság elvével összhangban, a pedagógusok segítségével a fiatalok érett, stabil autonóm személyiség ként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. Legyenek képesek a demokrácia megteremtésére és működtetésére, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. Olyan szaktudást sajátítsanak el a nevelés-oktatás folyamatában gyakorlati tapasztalatok megszerzése révén, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra. Munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak. A fentiek megvalósulása érdekében az iskola olyan képzési programokat is megszervez, amelyekre a szülők, illetve a tanulók bejelentik igényüket és megfelelő létszámban jelentkeznek. Az iskola szakmai programjának kialakítása során pedig figyelembe vette az alapítók, a vendéglátás szakmai érdekeit is. Iskolánknak talán a legfontosabb sajátossága, hogy nem általában fogalmazta meg céljait, hatásmechanizmusát. Alapelveink közös motívuma, hogy az iskola pedagógiai programjának középpontjába állította azt a nyilvánvaló tényt, hogy minden gyerek más. Megpróbáljuk úgy kialakítani az iskolai élet mindennapjait, hogy az iskola minél közelebb kerüljön az egyes gyerekhez. Az a legalább három év, amit iskolánkban töltenek, egyben a gyerekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is, biológiai és szociális szempontból egyaránt. Ezért igazodik a

12 11. oldal képzés, az élet- és munkarend az életkorokhoz, ezért tesszük lehetővé a tanulók által választott saját képzési programokat. A szakgimnáziumban, általános egységes kerettanterv szerinti közismereti és a vendéglátóipar ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatást nyújtunk. Az iskolai életet a gyakorlatias, problémacentrikus megközelítés, a projektek, a differenciált, de mindenki számára előírt tevékenységformák, dominánsan iskolai, gyakorlatorientált közös tanulás jellemzi, különösen az 9. és 10. évfolyamon. A tanítás során a tapasztalatokon alapuló ismeretszerzésre törekszünk ennek részleteit 9. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai című fejezetben mutatjuk be részletesen, de a munka nem nélkülözi az egyéni, otthoni tanulási feladatokat sem. A évfolyamokon differenciált, alternatívákat kínáló képzést nyújtunk. A közismereti képzés részeként az érettségi vizsgaszabályzat értelmében a helyi tantervben megjelölt tantárgyakból a felmerült igények szerint emelt szintű érettségire való felkészítést szervezünk, illetve a évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény 12. (3) szerint a szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgára történő felkészítés folytatunk. A képzést az önálló tanulás, a tárgyanként, programonként többszintű képzés, az érdekeltség, a szaktudományos specializációk, a célorientált programok, a nagyobb lélegzetű egyéni alkotások jellemzik. A szakközépiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik, amely során a tanulók önálló tevékenységére építő projekt módszer szerinti oktatását kívánjuk az előtérbe helyezni. A tanulók valódi körülmények között, kézzel fogható projekt-terméket állítanak elő, amely tevékenység során sajátítják el a szükséges kompetenciákat és lehetőség szerint minél több elméleti ismeretet. A szakmai kompetenciák kialakítása mellet kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a kommunikációs készség beleértve az idegen nyelvit és az e-kommunikációt is, valamint a reális értékelő és önértékelő képesség kialakítására. A projekt-módszerrel kapcsolatos elveket 9. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai című fejezetben mutatjuk be részletesen.. Bár a két iskolatípusban a helyi tantervek, szakmai programok módszerek, viszonyok- az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív elemektől függően - különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, iskolai rendezvények az együttműködés alapformái természetesen egységesek.

13 2.4 Célok és feladatok: 12. oldal CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK 1. Munkára nevelés, a diákok szakmai elkötelezettségének erősítése 2. A tanulók lemorzsolódásának csökkentése: a végzett diákok legalább 30%-a munkába állás esetén maradjon a pályán, vagy legalább 50%-uk szakirányban tanuljon tovább az éves pályakövetés eredményei alapján; a vállalkozók elégedettsége a tanulók munkájával, szakmai felkészültségével legalább 60%-os az éves megkérdezések alapján; évente egy multimédiás anyag elkészül az UNESCO ASP keretében; a beiratkozott diákok közül a nappali tagozaton a szakgimnáziumban 5%-nál, a szakközépiskolában 8%-nál ne legyen nagyobb a lemorzsolódás aránya mindkét iskolatípusban 3 év távlatában 5%-kal csökken az igazolt és igazolatlan hiányzások együttes száma Az elkötelezettség mérése az iskolába kerüléskor, közben és a képzés végén. A szakmai, orientációs és alapozó tárgyak vonatkozó részeinek hangsúlyos, életszerű helyzetben való oktatása. (projektek, szakmai gyakorlatok) Pályaválasztást segítő pályaorientációs foglalkozások szervezése általános iskolákkal együttműködve Évente 40 órás szakmai rendezvényeken gyakorlatként való kötelező tanulói részvétel megszervezése szakgimnázium évfolyamán, valamint a szakképző évfolyamokon A szakma gyakorlati munkahelyeken történő, életközeli bemutatása. Neves, sikeres vendéglátós és gazdasági szakemberek rendszeres meghívása az iskolába előadások megtartására. (korszerű vendéglátás, pénzügyi kultúra megismertetése) Kétévente állásbörze szervezése a szakgimnázium és a szakközépiskola évfolyamos tanulói számára, a végzett tanulók meghívása a rendezvényre A végzett tanulók elhelyezkedését nyomon követve javítjuk képzésünket a szükséges területeken Új hagyományok teremtése az iskolában, alapítványi bálak, bemutatók, belső, valamint külső (Halászlé Fesztivál Kiskukta verseny) versenyek szervezése Kompetencia alapú szintvizsga szervezése a szakgimnázium 10. évfolyamán Vendéglátáshoz kapcsolódó multimédiás oktatási anyagok készítése Részvétel oktatási anyagok fejlesztését támogató pályázatokban és projektekben Az iskola arculatának egyedi vonását tükröző integrált tananyagok szerinti oktatás folytatása, meglévő integrált anyagok továbbfejlesztése, aktualizálása és újak készítése A külföldi szakmai gyakorlaton szerzett tanulói tapasztalatok megosztása szakmai nap, illetve disszemináció keretében A tanulók bemeneti szintjének vizsgálata meghatározott tárgyakból. A lemorzsolódások okainak, az országos kompetencia-mérés eredményeinek elemzése, ezek alapján a szükséges változtatások meghatározása Egyénekre megfogalmazott felzárkóztató programok összeállítása Kiscsoportokra megfogalmazott felzárkóztatási programok összeállítása (9-10. évfolyamon szövegértés és matematikai kompetenciák fejlesztése) 35, vagy a feletti létszámú osztályokban csoportbontás megvalósítása a kulcskompetenciák fejlesztése szempontjából kiemelt tantárgyaknál, fenntartói hozzájárulással Kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakközépiskola évfolyamán, valamint a szakgimnáziumban a felzárkóztatás során Proaktív megbeszélések szervezése a problémás tanulók szüleivel

14 13. oldal CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK 2. A tanulók lemorzsolódásának csökkentése: 3. A nyelvi képzés színvonalának emelése, különös tekintettel a szakmai képzésbe bekapcsolódott tanulókra 4. A modern technikai eszközök, multimédia, számítógép alkalmazása az oktatásban a képzés színvonalának emelésére. 5. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, tanulók ízlés és viselkedéskultúrájá nak, empatikus képességének pozitív fejlesztése, a másság elfogadása, tolerancia fejlesztése a szakgimnáziumi tanulók legalább 80%-a, minimum közepesre vizsgázzon a érettségi vizsgán a külföldi szakmai gyakorlatok alakulása 3 év átlagában: évente átlagosan 2 kiutazás, évente átlagosan 30 fő részvételével A tanárok 100%-a napi gyakorlat szintjén használja a számítógépet. Két évente belső pályázatok kiírása a tanárok számára elektronikus tananyag készítésére. A vállalkozók elégedettsége a tanulók viselkedéskultúrájával a mérések során eléri a 60%-ot, a tanulók, a szülők elégedettsége a szabadidős lehetőségekkel tartósan eléri az 50%-ot; magatartási problémák miatt kiszabott, érvénybe lépett kizárás, áthelyezés fegyelmi büntetések száma éves szinten legfeljebb 10; tagintézmény-vezetőhöz, helyetteshez intézkedés céljából küldött tanulók száma hetente legfeljebb 1; tanulók bántalmazása, megalázása miatt érkező szülői panaszok száma évente legfeljebb 2 Tanulásmódszertan órarendbe iktatása a szakközépiskolában, szakkörök szervezése szakgimnáziumban Szöveges értékelés alkalmazása a szakgimnázium 10. évfolyamán, valamint a szakközépiskola közismereti oktatásában Viselkedési problémák kezelése (mediáció alkalmazása mediátorok közreműködésével, Arizona módszer alkalmazása, iskolapszichológus felkérése, önkéntesek alkalmazása) Felzárkóztató foglalkozások szervezése szövegértésből és matematikából a gyengén teljesítő tanulók számára A tanuló érdeklődésének felkeltése újszerű pedagógiai módszerekkel. (Pl.: a választott nyelv életszerű helyzetben való oktatása projektórák keretében.) Modulok, projektek, lehetőség szerint projektórák alkalmazása a közismereti és szakmai képzésben Külföldi utak szervezése a tanulók számára ezen belül lehetőleg angol és német nyelvterületen megvalósuló, szakmai gyakorlat lehetőségének biztosítása. További szoros kapcsolat ápolása az iskola külföldi partnereivel közös projektek indítása érdekében Kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakközépiskola évfolyamán, valamint a szakközépiskolában felzárkóztatásra Belső és külső tanfolyamok szervezése tanároknak Belső pályázat kiírása elektronikus tananyagok készítésére Az interaktív táblával, kivetítővel rendelkező termek használatának szabályozása Az Arizona-módszer alkalmazása a 2013/2014-es tanévben kísérleti jelleggel. A módszer eredményessége esetén végleges bevezetése a következő tanévtől kezdődően Tanórán kívüli, megfelelő elfoglaltságok biztosítása tanulók számára: szakmai, színjátszó, iskola újság szerkesztő, továbbá igény szerint idegen nyelvi, környezetvédelmi, filmes szakkörök működtetése Tanulmányi kirándulások szervezése (Nem csak osztálykeretben) Klubok, teadélutánok, előadások szervezése Művészetek Napja rendezvény évenkénti megszervezése Színházbérlet a diákok számára, csoportos színház-, kiállítás látogatás Szeged értékeinek megismertetése Találkozók, közös rendezvények szervezése másság iránti tolerancia segítése érdekében A tanulók bevonása külföldi diákok magyarországi, illetve iskolai programjába Évente egy alkalommal Nemzeti összetartozás Határtalanul! TÉMANAP megszervezése Projektek intézménylátogatás, közös programok fogyatékkal élőkkel (Siketek, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Napos Oldal Alapítvány, Sólyom utcai Iskola Alapítványa, Idősek Otthona) Aktív közreműködés az UNESCO Asszociált Iskolák projektjében (UNESCO ASP)