7. MARÁS Alapfogalmak

Átírás

1 7. MARÁS 7.1. Alapfogalmak Sík, síkokból összetett ill. egyéb alakos, rendszerint külső felületeket állítunk elő. A forgácsoló mozgás, forgómozgás és mindig a szerszám végzi. Az előtoló mozgás a szerszámtengelyre merőleges irányú egyenes vonalú mozgás, amit a szerszám is és a munkadarab is végezhet. A fogásmélységet mind szerszámtengely irányában, mind rá merőlegesen esetenként mindkét irányban egyszerre szükséges meghatározni. A marási módok csoportosítását a 7.1. és 7.2. ábrák szemléltetik. Alapjában véve két eljárásváltozat létezik: palástmarás homlokmarás.

2 1.Ellenirányú marás Hagyományos eljárás Bármilyen gépen kivitelezhető 2.Egyenirányú marás Újabb keletű eljárás Játékmentes asztalmozgatású gépet igényel 7.1. ábra Palástélek forgácsolási változatai

3 7.2. ábra Marási főcsoportok 1.Homlokmarás 2.Palástmarás 1.A maró forgástengelye merőleges a mart felületre 2.Paláston a főélek, homlokon a mellékélek forgácsolnak 3.Megmunkált felület: sík 1.A maró forgástengelye párhuzamos a mart felülettel 2.A paláston lévő főélek forgácsolnak 3.Megmunkált felület: sík 3.Palást-homlokmarás 1.A paláston a főélek, a homlokon a mellékélek forgácsolnak 2.Megmunkált felület: lépcsős (derékszög)

4 MKGS rendszer a 7.3. ábra alapján elemezhető ábra A marás MKGS rendszere

5 7.2. A marás szerszámainak fő csoportjai A szerszámok befogórésze alapján, két nagy csoportot különböztetünk meg: száras marók (kisebb átmérőjük miatt) és furatos marók ábra A marószerszámok két fő típusa: a.) száras maró, b.) furatos maró

6 1.Ujjmaró 2.Süllyesztékmaró 3.Hosszlyukmaró 4.T-horonymaró 5.Ívesreteszhorony-maró (Woodruff-ék horonymaró) 6.Szögmaró szár felé csökkenő kúppal 7.Szögmaró szár felé növekvő kúppal 7.5. ábra A száras marók főbb típusai

7 7.6. ábra Ék- és reteszhorony forgácsolása külső hengeres felületen a.) ujjmaróval, b.) hosszlyukmaróval, c.) keresztfogazású tárcsamaróval, d.) ívesreteszhorony maróval

8 7.7. ábra A marás mozgásgeometriai jellemzése a mdb xy koordináta rendszerében

9 7.3. A palástmarás mozgási és forgácsolási viszonyai A maró forgástengelye párhuzamos a megmunkált felülettel Ellenirányú marásnál a munkadarabra ható Ef erőkomponens ellentétes irányú vf-el, Egyenirányú marásnál a munkadarabra ható Ef erőkomponens megegyező irányú vf-el,

10 7.8. ábra A palástmarás változatai a.) ellenirányú marás, b.) egyenirányú marás

11 Az fz fogankénti előtolás a marás legfontosabb forgácsolási adata. A térfogat egyenlőség alapján: h i b w a e f z b w amiből: h f z a i e 7.9. ábra Forgácskeresztmetszet palástmarásnál a) mozgásviszonyok és a forgácsalak, b) térfogat egyenlőség, c) geometriai viszonyok

12 7.4. A palástmarók fogalakjai és élgeometriája martfogú marók hátraesztergált fogú marók és öntött vagy zsugorított fogú marók.

13 Hegyes fűrészfog (mart) Parabolikus fog (öntött, zsugorított) Parabolikus fog élszalaggal (öntött, zsugorított) Sík felületekkel határolt - merevített - fog (mart) Archimedesi spiral foghátú (hátraesztergált) ábra A marószerszámok fogalakjai

14 A hátszöget ( ) és a homlokszöget (γ0 ) a marótest hőkezelése után köszörüléssel alakítjuk ki. 0 0 P S P o PS P r S t P S P o P r ábra A ferdeélű palástmaró élgeometriája

15 7.5. Erő- és teljesítményszükséglet palástmarásnál A kapcsolási szám (ψ) F ψ c F c1 (7.6) A kapcsolási szám az egyszerre forgácsolást végző marófogak számát fejezi ki: ψ i t p t z d a d π z π a d (7.7)

16 7.6. Erőhullámzás és csökkentésének módszerei palástmarásnál A kapcsolási szám ψ<1. A kapcsolási szám növelésével ábra Erőhullámzás egyenes élű marónál (közelítés)

17 Az erőhullámzást lényegesen csökkenteni ferdeélű maróval lehet ábra A ferdeélű maró kiegyenlíti az erőhullámzást

18 7.7. A palástmarók kopása és éltartama, élfelújítás A marók drága szerszámok, fontos, hogy újraélezésük időben történjék 7.8. A homlokmarás mozgási és forgácsolási viszonyai A maró forgástengelye merőleges a megmunkált felületre

19 7.15. ábra Forgácskeresztmetszet homlokmarásnál

20 7.9. A homlokmaró élgeometriája A homlokmarók élgeometriáját, betétkéses szerszámon ábrázoljuk. D = r r max 15 sarokmaró r D = r b) b r síkmaró r c) b ábra Jellegzetes homlokmaró élgeometriája a.) betétkéses maró, b.) sarokmaró, c.) síkmaró

21 7.10. Erő- és teljesítményszükséglet homlokmarásnál Először a maró egy fogára eső közepes forgácsoló erőt számoljuk: F c1 F c k c z i1 a f F c1 z b w ψ F 360 d π( ) A teljes főforgácsoló erőt (F c ) a kapcsolási szám (ψ) figyelembevételével számítjuk: c1 i d π( 1 2) z ( 1 2) ψ t 360 ψ d π homlokmará s 1 2 ψ 360 palástmarás z (7.25) A ψ kapcsolási szám az egyszerre fogásban levő marófogak számát fejezi ki: (7.26) (7.27)

22 7.11. A homlokmarók kopása és éltartama A lapkát érő kezdeti erőimpulzus helye és jellege háromféle lehet ábra A lapka és a munkadarab érintkezési lehetőségei

23 7.12. A palást-homlokmarás mozgás viszonyai és szerszámai Sarokfelületek készítéséhez valók ábra A palást-homlokmarók alkalmazási lehetőségei a) Miskolci szimmetrikus, Egyetem, Gyártástudományi b) aszimmetrikus Intézet, Prof. ellenirányú, Dr. Dudás Illés c) aszimmetrikus egyenirányú

24 7.19. ábra A hosszlyukmarók típusai a.) egyenesélű, b.) ferdeélű, c.) ferdeélű szimmetrikus homlokélekkel, d.) csavartélű

25 Felhasználásához a ábra szerinti (automatikus) ciklusmozgást lehetővé tevő szerszámgép szükséges ábra Horonymarás csavartélű Hurth-maróval kétoldalas simítással