A Bornemisza Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM-ja,

Átírás

1 A Bornemisza Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM-ja, Az iskola dolga, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) 1

2 Készült az alábbi törvények alapján: Külső szabályzók: 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (IVI.4.) Korm.rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Belső szabályozók: az iskola Alapító Okirata, az iskola Szervezeti Működési Szabályzata, házirend Hatályosság: a pedagógiai program szeptember 15-én lép hatályba és visszavonásig érvényes, a pedagógiai program elfogadásához a tantestület kétharmados többsége szükséges, módosítását a tantestület 20%-a, vagy a szülők legalább 50%-a kezdeményezheti, a pedagógiai programot a tantestület 2018.augusztus 31-én egyhangúlag elfogadta. Felülvizsgálat: 4 évente, illetve a képzési ciklus végén Egyeztetve: Szülői Munkaközösséggel augusztus 31. Diákönkormányzattal 2018.szeptember 3. 2

3 Hozzáférési lehetőség: - igazgatói iroda - nevelői szoba (minden tanítási nap 8 16 óra között) ISKOLÁNKRÓL Az intézmény hivatalos elnevezése: BORNEMISZA GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelye, címe: 4911 Nábrád Iskola köz 4. Telefon: 06/44/ Az intézmény fenntartója: Mátészalkai Tankerületi Központ Az intézmény beiskolázási körzete: NÁBRÁD-KÉRSEMJÉN-PANYOLA-OLCSVAAPÁTI Az SNI-s gyermekeket beiskolázási körzeten kívülről is fogadjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Megyei Tagintézménye szakértői bizottság döntésének megfelelően. 3

4 Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. és 5.-8.évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása (1.-4. és évfolyamon)/ enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, beszédfogyatékos, BTMN-es/ egyéb foglalkozások tartása képesség-kibontakoztató integrációs felkészítés napközi tanulószoba Az intézmény kiegészítő tevékenysége tehetséggondozás szakkörök keretében a lemaradók felzárkóztatása korrepetálásokon sportkör szervezése Intézményünk jogállása: önálló jogi személyként működő, részben önálló gazdálkodású, szakmailag önálló Az alapító okirat kelte: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az embe- 4

5 ri erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum Módosítva: szeptember 1-jével Iskolánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén Fehérgyarmat szomszédságában található. A település a Szamos partján fekszik a szép lakóházak rendezett udvarok, gondozott előkertek az itt élők igényességét jelzik. A lakosság elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, a fő bevételforrás az almatermesztésből adódik. Az állattenyésztés főleg a házi szükségletek kielégítésére irányul, lecsökkent a szarvasmarha-és a sertésállomány. Nagyobb ipari létesítmény csak Fehérgyarmaton található, községünkben a munkalehetőség minimális, így nagyon sok a szülők körében a munkanélküli. Az infrastruktúra sokat fejlődött az elmúlt időszakban kiépült a vezetékes gáz, a telefonhálózat, a szennyvízhálózat, a kábeltelevízió, az internet A környező települések közül előnyös helyzetben van községünk: a legnagyobb lélekszámú település, körjegyzőséggel látja el a közigazgatási feladatokat, itt működik a központi-térségi feladatokat is ellátó iskola, itt van a körzeti orvosi rendelő, a védőnői szolgálat. A községek vezetői mindent megtesznek a népesség-megtartás érdekében, új munkahely-teremtés biztosításán fáradoznak a jelenben is. A községünkben letelepedni kívánóknak telket biztosítanak, valamint az első lakáshoz jutókat támogatja az önkormányzat anyagilag is. A lakosság nagy része szorgalmas, munkát szerető, minden iránt igényes, mely megmutatkozik az iskolával szemben támasztott elvárásaikban is, hiszen gyermekeik jövőjét mindennél fontosabbnak tartják. 5

6 A négy beiskolázási körzet szerinti önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a korszerű, színvonalas oktató-nevelő munka körülményei optimálisak legyenek. Az iskolánkba bejáró gyermekek utaztatása VOLÁN autóbusszal történik. Az utazás költségei nem terhelik a szülőket, erről a fenntartó Mátészalkai Tankerület gondoskodik. 6

7 Személyi feltételek Jelenleg iskolánknál 11 pedagógiai képesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát végző főállású alkalmazott van. Intézményünknél egy igazgató irányítja a nevelő-oktató munkát. Az alsó tagozatban 4 tanító dolgozik. Az alsó és felső tagozatos sajátos nevelési igényű gyermekekkel 1 gyógypedagógus foglalkozik. A felső tagozatban 6 tanár dolgozik. Szakos ellátottságunk rajz és kémia tantárgyból, valamint részben technika és ének-zene tantárgyból nem biztosított. Intézményünk 1 fő iskolatitkárt foglalkoztat. Az iskolában 1 fő takarító és 1 fő takarító-karbantartó-fűtő dolgozik közalkalmazottként. Munkánkat folyamatosan segíti a fenntartó által alkalmazott két közfoglalkoztatott. A pedagógiai program teljesítésének tárgyi feltételei Az oktató-nevelő munka egy emeletes iskolaépületben folyik, mely Nábrád község központjában találhatók. Az épületben 8 tanterem, minden igényt kielégítő számítástechnika szaktanterem (Internet hozzáféréssel), tornaterem, valamint egy gyógypedagógiai szoba áll az oktatás szolgálatában. A könyvtárat a községi önkormányzat működteti, de intézményünk pedagógusai tanítási óráikon bármikor használhatják. A községi könyvtár a nábrádi művelődési házban található. Iskolánk rendelkezik az oktatáshoz szükséges legfontosabb szemléltető eszközökkel, melyek bővítése lehetőségeinkhez mérten folyamatosan történik. 7

8 A községi önkormányzat által működtetett főzőkonyha és ebédlő biztosítja a tanulók, az alkalmazottak étkeztetését. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája: Igazgató munkaközösség-vezető alsós tanítók tanárok gyógypedagógus iskolatitkár takarító takarító-karbantartó 8

9 NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Bornemisza Géza Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek megfelelően: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében fontos feladataink: az alapkészségek fejlesztése, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtása, 9

10 a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, az egyéni tanulás módszereinek elsajátíttatása, arra törekszünk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak abban, hogy felismerjék és értékeljék a jót, segítünk felismerni, megelőzni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. a haza, a szülőföld szeretetére nevelni tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk megismertetése által. 3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében: rendszeres kapcsolatot tartunk fenn tanulóink szüleivel, a családokkal, iskolánk életével, tevékenységével megismertetjük a szülőket, a község érdeklődő polgárait, ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a közművelődési intézménnyel. képviseltetjük az iskolát különféle községi rendezvényeken műsorokat biztosítunk ezeken az eseményeken. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó 10

11 gyakorlatias önálló ismeretszerzésre képes ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, a természet a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedés udvarias beszéde kultúrált tiszteli, szereti szüleit, nevelőit, társait képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját egészségesen él szeret sportolni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, meggyőződéssé váljon bennük és ez határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 11

12 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. 2. Az ember testi, lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. 3. Az önismeret-önbecsülés, önbizalom, nyitottság, önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás kibontakoztatásának igénye 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. 5. A család tisztelete, szeretete. 6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Közösségi érzés és áldozatvállalás. 7. A világ megismerésének igénye-az önművelődés fontossága. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása. 9. Magyarországért érzett felelősség-és közösségvállalás. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 12

13 Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. 13

14 /Ezen belül elsődleges célunk, hogy tanulóink döntő többsége a mini mális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg a követelményeknek./ rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, képességekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kultúrált viselkedéshez, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. I I I. A S Z E M É L Y I S É G F E J L E S Z T É S S E L K A P C S O L A T O S P E D A G Ó G I A I F E L A D A T O K Munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ezzel kapcsolatban legfontosabb teendőink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek kialakítása, fejlesztése az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. 3. A tanulók közösségi(társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 14

15 4. A tanulók érzelmi nevelése. Feladat: A környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: az önismeret fontosságának felismertetése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása az Iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: A munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 15

16 A mindennapi testnevelés biztosítása testnevelés órákon, délutáni sportköri foglalkozáson, és szabadidő foglalkozásokon. Amindennapi mozgás biztosítása érdekében a 2018/2019-es tanévben bevezettük szakköri formában a lovasoktatást, heti 2x2 órában. A szakkör a gyermekek testi és lelki fejlődését is jól szolgálja. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munká-jához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tan- Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagó- Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megis- Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot! Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.. Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében szociális tükör évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget 16

17 tárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. gus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)! Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befo- meréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája, Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében terepgyakorlatként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése. Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb. A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. 17

18 Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromiszszumkereső, versengő (győztes-vesztes). A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját. Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik. Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi-természetitársadalmi környezet alakításának képességét. A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra gadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie! Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében. A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság. Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása. A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség). Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása. Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően. A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!. A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállania kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok megélése, feloldásuk lehetőségeinek feltárása. A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok. 18

19 IV. A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása. Feladataink ezen a területen: 1. A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: A tanórákhoz, tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó közösségek kialakítása, és ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása Az iskolai diákönkormányzat működtetése, a DÖK véleményének kikérése a tanulókkal kapcsolatos döntésekben. Feladat: A tanulók nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért közösen tevékenykedni. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A pedagógus legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos szervezése, a tanulók aktív részvételének megszervezése a közös tevékenységben. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi normák és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 19

20 Osztályfőnök feladatai Az iskolai közösségformálás fontos színtere az osztályközösség, melynek vezetője az osztályfőnök Az osztályfőnök Felelős az osztályközösségért, a törvény által meghatározott tanulói adatok kezeléséért. Begyűjti, nyilvántartja az adatokban történt változást, jelzi az iskolatitkárnak, aki a KIR-be is bejegyzi a változást. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében minden lehetséges erőfeszítést megtesz: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzet feltárásával és elhárításával, a szülő szükség esetén más szakemberek bevonásával. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulót az osztályfőnöki órák keretében, de az iskolán kívüli programokon is. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Együttműködik a szülőkkel, rendszeresen tájékoztatja őket a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatos problémákról, az iskolai döntésekről. szükség szerint látogatja a támogatásra szoruló tanulókat. Szülői értekezleteket tart, azokra felkészül, részt vesz a fogadóórákon. A szülőket tájékoztatja a tanulók előmeneteléről, a diákok fejlődéséről. 20

21 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A kiemelt figyelmet igénylő tanulók több csoportra oszthatók. Egyrészt azok a tanulók, akik beilleszkedési, magatartási és tanulási problémákkal küzdenek, a sajátos nevelési igényű tanulók és a tehetséges tanulók csoportjára. Mindkét csoportban más a felismerés, a segítségnyújtás folyamata. V. A SZEMÉLYISÉG-ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI- NAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. A nevelők legfontosabb feladata: a tanítási órákon a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. a.) A motiválás célja: a tanulókban felébreszteni azokat az indítékokat, amelyek a tanulókat tanulásra ösztönzik. b.) Az óra tervezésénél és szervezésénél olyan módszerek kiválasztása, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják. c.) Kiemelten fontos feladat a differenciálás a tanulók egyéni képességeihez mért feladatadás. A differenciálás az alábbi módszerekkel, szervezeti formákkal érhető el: A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulókra nagyobb odafigyelést biztosít az intézmény A nevelők a tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A sajátos nevelési igényű és BTMN-es tanulókkal való foglalkozást megszervezi az intézmény. Az intézmény által foglalkoztatott 21

22 gyógypedagógus a gyermekeket tanító pedagógusokkal együttműködve végzi munkáját. Az intézmény megszervezi a gyógypedagógiai oktatást a rehabilitációs szakvélemény alapján odasorolt enyhén értelmi fogyatékos, autista és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára. Alsó és felső tagozatban is integráltan történik a kiszűrt tanulók oktatása-nevelése, ezen felül biztosítjuk számukra a szakértői véleményben előírt fejlesztő foglalkozásokat(logopédust, pszichológust) 2. Tanítási órákon kívüli tevékenységek: a.) Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának Bornemisza Géza emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a festőművész születésnapjáról február 4- én és minden évben a Bornemisza Rajzverseny meghirdetése. b.) Minden tanévben iskolai ünnepséget tartunk a következő alkalmakkor: évnyitó október 23. karácsony február 4. a névadó születésnapja farsang március 15. Gyermeknap, családi nap Június 4. ballagás tanévzáró 22

23 c.) Diákönkormányzat Munkájukat az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja, tevékenységüket az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d.) Egyéb foglalkozások A köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon a gyermekek számára délutáni foglalkozásokat szervezünk. e.) Diákétkeztetés Az azt igénylő tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközit nem igénylő tanulók számára ebédet biztosítunk. A tanulószobai foglalkozáson részt vevő gyermekek számára szintén ebédet adunk. A konyha fenntartója a nábrádi önkormányzat által megállapított étkezési díjakat a napközi konyháján az élelmezésvezetőnél kell befizetni. f.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az 1-4 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat tehetséggondozó szakkörökön foglalkoztatjuk. Az 5-8. évfolyamokon a következő felzárkóztató foglalkozásokra van szükség intézményünkben: - magyar - értő olvasás - matematika - német A tehetséggondozást az alábbi szakkörök szervezésével próbáljuk biztosítani: 23

24 - matematika, magyar, német, számítástechnika, honismeret, társastánc, kézműves, lovasoktatás ( külső szolgáltató által biztosított) A NYÍRI művészeti iskola segítségével: -néptánc g.) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportversenyekre. i.) Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi,sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Osztályok közötti labdarúgó bajnokságok Házi versenyek: matematika Kazinczy-verseny helyesírási-verseny vers-prózamondó és mesemondó verseny Bornemisza-rajzverseny A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli (körzeti, megyei ) versenyekre is felkészítjük. A Szatmár Iskolaszövetség által szervezett körzeti versenyekre benevezzük a tehetséges tanulókat. Matematika versenyen, a Zrínyi Ilona megyei versenyen minden évben részt vesznek tehetséges tanulóink. Az érdeklődő tanulók részvételét segítjük a levelezős tanulmányi versenyeken. 24

25 j.) Tanulmányi kirándulások Évente egy alkalommal iskolai kirándulást szervezünk az ország nevezetességeinek megismertetésére. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható községi könyvtár segíti. l.) Hit-és vallásoktatás A hit-és vallásoktatás intézményünkben órarendi keretben történik, az iskola épületében biztosítunk tantermet a foglalkozások megtartására. A vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, szülői nyilatkozat által történik. Azok a tanulók, akik nem vesznek részt a hitoktatásban kötelezően az etika órákon vesznek részt. / A választott tárgyról a szülőnek kell nyilatkoznia./ 3. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos /45 perces/ órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: Erdei iskola: Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő /kooperatív interaktív/ megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember ál- 25

26 tal létesített és szociokultúrális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges, életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolat az óvodával, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal,családsegítővel, a védőnővel A magatartási problémákkal küzdő gyermekek kiszűrése és eljuttatása a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereihez, majd segítésük a gyógypedagógus irányításával Felzárkóztató foglalkozások Rendszeres családlátogatások 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, szakkörök iskolai sportkör versenyek, vetélkedők, kulturális bemutatók a községi könyvtár egyéni és csoportos használata a továbbtanulás segítése pályaválasztási felelős megbízása. 6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. b. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos gondokat a nevelők-a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az intézményvezető-, az intézményvezető- 26

27 helyettes, az önkormányzatnál működő gyermekjóléti szolgálattal együttműködve oldjuk meg. c. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok: megelőzésére, feltárására, megszüntetésére d. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányítja Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és feltárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült gondokat a gyermekjóléti szolgálat szakemberének. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: pedagógiai szakszolgálattal gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal egyházzal 27

28 Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató-és tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése-az óvodai iskola előkészítő foglalkozások hatékony működése, a differenciált tanórai oktatás, a pályaválasztás segítése: személyes tanácsadás tanulóknak, szülőknek, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés a napközis és tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése, a szülőkkel való együttműködés, a tanulók szociális helyzetének figyelemmel kisérése a rászorulók jelzése a gyermekjóléti szolgálatnak, 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; a községi könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 28

29 8. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; a könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 9. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. 29

30 Az alkalmazás feltételei Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beiratkozása jelenti, külön felvételit a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás megszervezése, lebonyolítása külön eljárásrend alapján történik. Az iskolában heterogén osztályok szerveződnek. A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészítik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés Tanulás-módszertani ismeretek az osztályfőnöki órákon tantárgyi levelezős versenyek önálló ismeretszerzés a községi könyvtárban, ahol Internet hozzáférésük is van 30

31 a számítógépek használata a tanítási órák után Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése csoportos oktatás matematika és idegen nyelvi tantárgyakból tehetséggondozás a kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése drog-prevenciós programok játékterápia drámapedagógia Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi rendszer működtetése iskolai sportkör működtetése ingyenesen igénybe vehető szakkörök művelődést szolgáló szabadidős programok Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben (magyar, énekzene, stb.) előítéletek kezelését szolgáló tanórán kívüli programok Az integrációt elősegítő módszertani elemek differenciálás a tanítási órákon az egyéni bánásmód elvének az alkalmazása a kooperatív tanulási technika alkalmazása a projektmódszer alkalmazása Műhelymunka a tanári együttműködés formái 31

32 problémamegoldó fórumok esetmegbeszélések mikrocsoportokban értékelő megbeszélések Kompetencia alapú értékelési rendszer a szöveges értékelés rendszerének alkalmazása (három havonta kötelező értékelés) egyéni fejlődési napló vezetése A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció a tanórákon és a tanórán kívül utánkövetés Elvárható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az iskolában megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken Eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az iskolában működik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű gyermekek száma. 32

33 Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. Az országos kompetenciamérések eredményeit megőrizzük, javítjuk Az intézmény programjából is látható, hogy működésében már jelenleg is megfelel az integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszerének. VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják az iskola igazgatója évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a DÖK vezetőségének ülésén, a DÖK vezetője havonta egyszer a vezetőségi ülésen és a DÖK faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Intézményünkben DÖK működik A DÖK céljai olyan állapotot teremteni és fenntartani az iskolában, melyben a diákok jogai és közös érdekei maradéktalanul érvényesülnek; jó hangulatot és közösséget teremteni az iskolában. A DÖK tevékenysége és feladatai A DÖK céljait az alábbi tevékenységekkel (dőlt betűs sorok) és a hozzájuk kapcsolódó feladatokon keresztül kívánja megvalósítani: 33

34 Jog- és érdekérvényesítés a diákok érdekeinek és jogainak képviselete a tantestület és az iskola vezetése felé; a diákok problémáinak gyűjtése Közösségszervezés - programszervezés (kulturális programok, bulik, hulladékgyűjtés) - közösségszervezéshez kapcsolódó jogok érvényesítése A DÖK jogai - Döntési joga van: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről vagyonának felhasználásáról (mások által biztosított és szerzett anyagi, tárgyi eszközök) hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. - Egyetértési joga van: a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. - Véleményezési joga van: az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai házirend elfogadásáról és módosításakor az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál 34