Révay György Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium
|
|
- Liliána Hegedüsné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Révay György Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium 5461 Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM P.H. A dokumentum másolása csak az intézményvezető engedélyével lehetséges! Készítette: Nevelőtestület által elfogadva Szabó Mihály intézményvezető november 21-én. Homok, november 21. 1
2 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK..3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT...3 ÉRTÉKEINK...4 ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...8 Fejlesztési célok...8 Az óvodai nevelés általános feladatai...9 Az óvodai élet tevékenységi formái...10 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlása A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A felvétel és átvétel helyi szabályai Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...34 Az iskola helyi tanterve 11. A választott kerettantervek megnevezése A választott kerettantervek által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, a tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szocializációs hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek Beszámoltatás, számonkérés, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A folyamatos továbbhaladás feltételei, annak tartalmi és szervezeti követelményei Az Utazó Gyógypedagógusi Hálózat szakmai programja A SZAKISKOLA HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJAI A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA
3 HITVALLÁSUNK Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon. Dorothy Law Holtz KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Homoki Gyógypedagógiai Intézményben 67 éve folyik a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása, speciális fejlesztése. Intézményünkben törekszünk minden gyermek, tanuló esetében megkeresni és megerősíteni azt a képességet, amely a legerősebb, amelyre azután építeni lehet. Szeretnénk a ránk bízott gyermekeknek befogadó, ideális, nyugodt pedagógiai környezetet teremteni, melyben a legoptimálisabb módon tudjuk fejleszteni őket. A ránk bízott gyermekeknek nem a fogyatékosságait hangsúlyozzuk, hanem az adott értelmi képességeknek minél hatékonyabb fejlesztésére és kihasználására törekszünk. Ezt a nemes feladatot küldetésként látják el a nevelőtestületeink tagjai. Valljuk, hogy minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen személyiség, ezért tiszteletet érdemel, joga van megkapni mindazt, ami a fejlődéséhez szükséges. 3
4 ÉRTÉKEINK, ERŐSSÉGEINK Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkező 67 éves gyógypedagógiai intézmény. Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő nevelési feladatokat is. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük a társadalom igényeit és elvárásait. Olyan közösség vagyunk, ahol a megismerés öröme és az ismeretátadás szépsége mellett érték a tolerancia és az összetartozás. Mindezeket szakmailag jól felkészült, igényes, megújulásra képes, empátiával rendelkező munkatársakkal valósítjuk meg. Intézményünkben arra törekszünk, hogy - a gyermeki személyiséget elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. - A nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeink kibontakoztatását, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak megfelelő tevékenység által. - A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Több évtizedes jelmondatunknak igyekezvén megfelelni: Munkával nevelünk az életre! Egy, az intézményt átfogó SWOT analízis szükséges a közeljövőben. JÖVŐKÉP Milyen iskolát szeretne az intézményvezető? Olyat, ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket. Ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok. Ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény. Ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket és együttműködnek nevelési-oktatási céljaink elérésében. Ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat. Amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók és a szülők igényeihez. Amelyben a szülők biztonságban tudják gyermeküket, intézményi keretek között biztosított gyermekük számára a biztos és ráépíthető alapismeret, általános műveltség. Amelyben a gyermekek, diákok néhány év távlatából visszagondolva, büszkék arra, hogy ennek az intézménynek voltak a diákjai. Amelyben tudjuk biztonságos, ingergazdag, befogadó környezetben, tevékenységközpontú, differenciált, változatos tanulásszervezési és módszertani 4
5 eljárások alkalmazásával fejleszteni, nevelni, oktatni tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, halmozottan fogyatékos, autizmussal élő tanulóinkat. Ahol az EGYMI szolgáltatásaival tudjuk segíteni az együttnevelés minden szereplőjét, a tanulókat, pedagógusokat, pedagógiai munkát segítőket és a szülőket. Amelyben megtaláljuk a sérült személyiségnek azokat az örömet adó fejlődési útjait, melyekre ráépülhet a sajátos nevelési igényű tanulóink tehetséggondozása. Ahol mindannyiunk érdeke, (szülő, gyógypedagógus, pedagógiai munkát segítő, együttnevelésben résztvevő minden érintett, fenntartó), hogy a sérült gyermek, fiatal szakmát tanulhasson és a lehető legönállóbb, a társadalom egyenrangú tagjaként élhessen. Valamint, az intézmény kiépített partnerkapcsolatai erősek, és a nevelőtestület nyitott a nevelő-oktató munka színvonalának emelése érdekében. A fenti célok összefüggnek a pedagógiai program céljaival. A Pedagógiai program, céljaink és feladataink megjelenítése, amely egyben a jövőnk meghatározója is. Az intézményi jövőkép megfogalmazása a kollégákkal közösen történik, figyelembe véve az intézmény belső és külső környezetét. Céljaink Intézményünk célja olyan iskolai légkör megteremtése, melyben minden tanuló jól érzi magát és sikeres. A gyógypedagógusainkat, pedagógusainkat mindig jellemezte a segíteni akarás, a nagyfokú érzékenység a másság elfogadására. Tudjuk és hisszük, hogy a kiemelt figyelmet igénylő sajátos nevelési igényű gyermekek is képesek örülni, örömet okozni és értéket létrehozni a családjuk és a környezetük számára is. Iskolánk névadója Révay György gyógypedagógus, méltó elődje s egyben példaképe diákjainknak és nevelőtestületünknek. Az ő munkássága iránymutató mindannyiunk számára azért, hogy világunkat több irányból közelítve, a másságot maximálisan elfogadva és segítve végezzük gyógyító, nevelő, oktató munkánkat. Nagy múltú intézményünkben úgy tudjuk hagyományainkat, értékeinket megőrizni, hogy megújulni képes innovatív munkával, élethosszig tartó tanulással alkalmazkodunk a társadalmi, gazdasági, jogi változásokhoz, kihívásokhoz. Közvetlen és közvetett partnereink igényeit figyelembe véve partnerközpontúan működünk. Az intézményvezetés az intézményi belső önértékelési rendszer működtetése során feltárt eredményekre, hiányosságokra építve a Tankerületi Központtal együttműködve a partnerközpontúság jegyében alakítja ki a fejlesztési stratégiáját. A nevelőtestület legyen képes a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló közép- és hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására és megvalósítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk különböző módozatainak kidolgozására. Számunkra minden gyermek egyedi, különleges, önálló személyiség. Ezt szem előtt tartva a gyermekek életkori sajátosságain felül mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és érzelmi állapotát, támogatva az egyéni bánásmód érvényesülését. 5
6 Nevelőtestületünk támogatja a tanulói eredmények javulását. Tudjuk, hogy az egyes gyerekek, tanulócsoportok tanulásának támogatása különböző stratégiákat, módszereket igényel, ezért törekszünk az életkori, az egyéni és a csoportsajátosságoknak megfelelő, aktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Célunk támogatni a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában. További fontos cél, hogy a pedagógus képes legen egyéni tanulásfejlesztési tervet kidolgozni és széles körű együttműködést kezdeményezni a tanulási problémák kezelésében az érintettek körében. A tanulói eredményességet támogatja az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítése. Fontos célkitűzés, egy, az intézményt átfogó SWOT-elemzés /magyar megfelelője: GYELV/ megvalósulása. Ez alapján kerülnek meghatározásra az intézmény erősségei, gyengeségei ill. fejlesztési területei. A célok megvalósulása folyamatosan történik, amit az intézményvezető a vezetőtársaival nyomon követ. Feladataink A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök, kulcskompetenciák együttes fejlesztése. Az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése. Az intézményünkben tanuló gyermekeknek, tanulóknak állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az iskolában. Őket különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek nevezzük. Kiemelt feladat az ő tanulmányi eredményeik javulása, és az egyéni bánásmód érvényesülése az oktatásuk nevelésük során. A fejlesztés és tanulásszervezés eljárásainak, módszereinek, eszközeinek megválasztását minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek alapján határozzuk meg. Szem előtt tartjuk azt, hogy a szegregált keretek közötti nevelés - az illetékes szakértői bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést, bánásmódot igényel. Fontos feladat a folyamatosság és a korszerűség. Alkalmazzuk az új tanulásszervezési eljárásokat, (kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú pedagógiák,), mellyel még hatékonyabb pedagógiai munkánk. Intézményi elvárás a vezetők felé A vezető irányító szerepet töltsön be az intézmény pedagógiai programban megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézményi sajátosságaihoz igazítsa. 6
7 Az intézményvezető, ill. az utazó gyógypedagógusi hálózat vezetője konstruktív együttműködést alakítson ki és tartson fent a befogadó intézmény vezetőjével. Az intézményvezető irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását, annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. A mérési-értékelési eredmények /DIFER, NETFIT/ beépítésre kerülnek a tanulási tanítási folyamatba. A NETFIT mérések tapasztalatairól készült elemzés a munkaterv részét kell, hogy képezze. Ennek ismeretében történik az eredmények elemzése, ill. a szükséges szakmai tanulságok levonása. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról, és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló/gyermek fejlesztése érdekében. Éves Központi országos kompetenciamérés nem releváns Intézményünk tanulóira, így abban nem veszünk részt. Aktív irányítói magatartást tanúsítson a lemorzsolódás megelőzése érdekében. A lemorzsolódás megakadályozását szolgáló intézkedések a munkaterv részét képezik. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezelje. Együttműködik munkatársaival és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő oktató munkát vár el. Utazó gyógypedagógusi hálózatot működtető intézmény vezetője esetén, az integráltan nevelt, oktatott gyermekek, tanulók eredményesebb, hatékonyabb ellátásának érdekében konstruktív együttműködés a befogadó intézmény vezetőjével. Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Működteti a tanulási-tanítási módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes és hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. 7
8 Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Gondoskodik arról, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk óvodai nevelési programja az Országos Közoktatási Intézet által jóváhagyott ADD A KEZED! című minősített gyógypedagógiai program adaptálása alapján készült. (A programot készítette: Kissné Haffner Éva, Szabó Borbála, Wagner Pálné, lektorálta: Mezeiné dr. Isépy Mária) A gyógypedagógiai óvodai nevelés alapelve és célja egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyén teherbíró képességét, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: Biztonságos, elfogadó légkör kialakítására: az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni fejlesztőmunkával az értelmi, érzelmi biztonság megteremtése Képességek fejlesztésére: speciális módszerek és terápiák alkalmazásával az észlelés, figyelem, gondolkodás, mozgás fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítása, a nemi identitástudat, az önismeret fejlesztése, attitűdök, normák kialakítása Iskolai életre való felkészítésre. a gyermekek képességeihez mérten a számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban kezdhessék meg tanulmányaikat. Fejlesztési célok: Az óvodánkba érkező gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a sérülés súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy a fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezen induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció-szegények. A sérült gyermek kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. A tanulás akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti. Három alapelvnek kell érvényesülni: Ölelj át!, Tegyél le!, Hagyjál békén!. Ez jelenti a specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzó óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem-vezéreltségére, a viszonylag jó 8
9 utánzókészségre, a felnőtt-központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés, legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása: - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - gyermek testi képességei fejlődésének segítése, - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek, - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a másság elfogadására. - a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. - a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetében megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. - a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modellértékű az óvodapedagógus viselkedése. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: - az életkori sajátosságokra építve olyan változatos tevékenységek kialakítására kell törekedni, melynek során a gyermek megtapasztalhatja a természeti és társadalmi környezetét. - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. - az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése áthatja az egész óvodai tevékenységet és a nevelés céljából hangsúlyozott szerepe van. 9
10 Az óvodai élet tevékenységi formái 1. Játék Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni. Ideje: heti 2-3 alkalommal. Időtartama: perc Célja: A játék iránti igény felkeltése. Az adekvát játékhasználat megtanítása. Az egymás melletti tevékenység támogatása. Az együttes játék örömének felfedeztetése Elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása. A mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése. A különböző anyagú, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól. Népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése. A játéktevékenység örömforrásának biztosítása. Az önálló, kitartó játék segítése. A mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. Mi jellemzi az értelmi fogyatékos gyermek játékát? Az értelmi fogyatékos gyermek játékát nem az életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta elmaradását, értelmi állapotát. Játéka nem csupán alacsonyabb szintű, mint a többségi óvodába járó gyermekeké, hanem minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, a fantázia. Gyakran sztereotipen rakosgat, a játékát szájába veszi, dobálja. A már megtanult játékot önmagától nem fejleszti tovább, megreked egy adott tevékenységnél. Ugyanazokat a játéktárgyakat választja mindig a szabadon választhatók közül. Gyakran a társánál levő játék megszerzése szolgál örömforrásul. Előfordulhat, hogy a játék számára nem bír felhívó jelleggel. Nem játszik. Tevékenységéhez nem mindig társul öröm. Nem a játék okozta kellemes tapasztalat motiválja, hanem tevékenysége többnyire betanult, begyakorolt helyzetekre épül. Egy-egy játékfolyamatot képes kitartóan monoton módon ismételgetni. Gyakran hiányzik a kezdeményezés, igényli a felnőtt irányítását, jelenlétét. Meghatározza a játékkedvét a fejlettségi szintjén túl a gyermek előélete, a családban szokásos viselkedési módok: az, hogy van-e testvére, egyedül játszik-e vagy felnőttel, testvérrel, milyen játékszere van, mennyi hely áll rendelkezésére stb. Az óvodáskorú gyermekre jellemző, hogy elsősorban a játékokat (futkározás, ugrálás, mászás stb.) preferálja. Uralkodó játékforma a magányos játék. A fejlesztés hatására megjelenik a párhuzamos játék, amikor az óvodapedagógus irányítása mellett utánozza a felnőttet (pl. együtt konstruálnak). Majd önállóan is próbál játszani, végül az egymás mellett tevékenykedő gyermekek rövid ideig megpróbálnak együtt játszani. 10
11 Megtanulandó játékok egyéni képességekhez mérten: Fejlesztési terület/játékok Finommotorika fejlesztése Játéktevékenységek ki-be pakolás válogatás, csoportosítás építés vízszintesen építés függőlegesen építés különböző formájú, anyagú, nagyságú elemekből építés minta után illesztés fűzés ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel. A megismerő tevékenység fejlesztése Mozgás fejlesztése Szabadban végezhető játékok Szerepjáték Dramatizálás Bábozás képes lottó szétvágott képek összeillesztése hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok memori képtörténet kirakása sorozatok hallási differenciálást fejlesztő játékok tájékozódás a hang alapján tárgyak felismerése tapintás útján. köralakítás körbejárás párválasztás körjátékok páros játékok menetelés, vonatozás, sétálás egyensúlyozó játékok célba futás egyszerű táncelemek. homokozás hintázás csúszdázás mászókázás pancsolás labdagurítás, eldobás, elkapás futkározás ugrálás körjáték a szabadban hógolyózás, szánkózás, csúszkálás húzás, tolás kerékpározás, rollerezés építés babaringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyege közlekedés utazás orvos, beteg fodrász főzés takarítás boltos mese dramatizálása egyszerű mesék eljátszása nevelői irányítással bábmozgatás célzattal a bábjátékhoz szükséges eszközök készítése segítséggel (sík, egyszerű, fakanálbáb, terménybáb 11
12 Építő, konstruáló játék kirakás, építés, összeállítás 2. Zenei nevelés Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni Ideje: alkalomszerűen, illetve heti 2 alkalommal Időtartama: a gyermek igényének megfelelően 5-10 perc Célja: a zenei érdeklődés felkeltése a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása hangulatkeltés, motiválás a környezet hangjainak felismerése, differenciálása a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése utánzásra késztetés a ritmusérzék fejlesztése a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása a zenei hallás fejlesztése a zenehallgatás megszerettetése A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodában: A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött foglalkozásokon. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár jutalmazhat is vele. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása. Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a keletkező feszültséget. A gyakorlások, ismétlések során a várják a csattanót. Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is fontos - testkontaktus. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza babával, társaival az ismert dalt. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl meséskönyv nézegetéskor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik az énekszót. Az élő zene az énekhangon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában. A felnőtt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra. A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani. Gyermekeinknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Fontos szerepe van a mondókáknak, daloknak a beszédfejlesztés szempontjából is. A ritmusfejlesztés során érzékelik az egyenletes lüktetésen túl a gyors-lassú ütemét, megtanulnak különbséget tenni a magas és mély hangok között. 12
13 Témák Környezet hangjai Légzőgyakorlatok Ritmusgyakorlatok Altémák csend, zörejek, hangok, - eseményekhez kapcsolatos szívó-fúvó gyakorlatok egyenletes lüktetés, dobolás különböző eszközzel: ritmusjáték lassúgyors, magas-mély, höcögtető, lovagoltató ujj olvasó, járás mondókára Egyszerű énekes, mozgásos játékok Hangszerek körjátékok, altató dob, ritmusdob, csörgő, triangulum, cintányér Zenehallgatás 3. Vizuomotoros fejlesztés - rajzolás, mintázás, kézimunka A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, egyéni Ideje: heti 3 foglalkozás Időtartama: perc Célja: kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása a kéz izomerejének szabályozása a célirányos kézmozgások kialakítása a szem és kéz közti koordináció kialakítása az ujjak tapintásérzetének fokozása a csukló, az ujjak laza mozgatása a látás tapintás - mozgásérzet együttes szabályozása a dominancia kialakításának segítése a testséma fejlesztése az ábrázoló kedv felkeltése az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak a megismertetése a helyes ceruzafogás kialakítása a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése a téri tájékozódás fejlesztése az analizáló, szintetizáló készség kialakítása egyszerű ok-okozat összefüggések felismertetése a beszédkészség fejlesztése színek és formák megismertetése Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzői: A motoros készségek és a percepció fejlettsége alapvető szerepet játszanak a kognitív képességek kialakulásában. Az értelmi fogyatékos gyermekeknél a mozgásszerveződés különböző zavarai gyakran társulnak az észlelés különböző tartományainak zavarával. A vizuális észlelés képessége erősen befolyásolja a gyermek érzelmi stabilitását. Az értelmi sérült gyermek mozgásos ügyetlensége a manualitásban is megjelenik. A kézfejlődés üteme lassabb, óvodáskorban is többnyire marokra fogja a tárgyakat. Lassan alakul ki háromujjas, és 13
14 csak hosszas gyakorlás után a kétujjas fogás (csípőfogás). A két kéz együttes mozgása, a test középvonalának átlépése nehézséget jelent. A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem és a feladattartás gyengesége, szétszórtságuk, nyugtalan magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést. A finommozgást igénylő feladatokat erőtlen, pontatlan mozgáskoordinációval oldják meg. Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetőségei: Mintázás formázás, építés, forma kitöltés homok víz töltögetés, pancsolás gyurma lapítás, sodrás, gömbölyítés, formálás agyag Festés kézzel eszközökkel formálás tenyérrel, öt ujjal, ököllel, egy ujjal szivacsos flakonnal, szivacs- ecsettel, ecsettel Nyomdázással szivaccsal, dugóval, terményekkel, játéknyomdával Papírmunkák gyűrés, tépés, sodrás, ragasztás, nyírás Rajzolás vastag zsírkrétával, vastag színessel, grafit ceruzával Vegyes technikák 4. Mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását, a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését, korrekcióját, a mozgásos önállóság fokozását szolgáló foglalkozási forma. Formája: csoportos vagy irányított egyéni Ideje: naponta Időtartama: perc Célja: a motoros tanulás elősegítése az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes célirányos mozgás kialakítása a biztos egyensúly kialakítása a mozgásos gátlás oldása a szervezet sokoldalú harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése a teljesítőképesség növelése a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolódása a testséma fejlesztése a légzéstechnika fejlesztése a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása a mozgáskoordináció fejlesztése az utánzóképesség fejlesztése 14
15 a ritmusérzék fejlesztése a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése finommotorika fejlesztése A fogyatékos gyermek mozgásának jellemzői: Az értelmi fogyatékos gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A pszichoszomatikus fejlődésüket befolyásolja az életkor mellett a fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodottsága, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz való viszonyában bekövetkező változás. Ehhez járul a fejlődés során jelentkező minőségi változásokat jelentő mozzanatok elmosódása, jellegtelensége. Tanítványainknál a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzék zavarában, a mozgási folyamatok kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri, időorientációs fejlődés elmaradásában, ügyetlen, lassú mozgásban vagy hipermotilitásban. A figyelem zavara miatt gyakran egyszerű feladatok utánzására képtelenek. A mozgásfejlesztés területi: alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása játékos utánzó gyakorlatok mozgásos játékok. Témakörök Alapmozgások Altémák - fekvés, állás, ülés - járás, futás - csúszás, kúszás, mászás - szökdelések, ugrások - támasz, - függés, és egyensúlygyakorlatok - játékos utánzó mozgások Ritmusgyakorlatok - egyenletes lüktetés - gyors lassú Légzőgyakorlatok - fújások - fekvésben légzés-figyelés - légző gyakorlatok mozgásfeladatokkal Gimnasztikai alapgyakorlatok - szabadgyakorlatok, társas gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (babzsák emelése, lendítés) Mozgásos játékok Természetben végezhető Csoportmozgások Szenzoros fejlesztés - szabadtéri játékok (hintázás, csúszdázás, mászókázás) túrázás szánkózás - taktilis vesztibuláris rend. általános normalizációja - veleszületett mozgásminták leépítése, integrálása - egyensúlyérzék fejlesztése - szemmozgások normalizációja - agytorna, analitikus kar és láb gyakorlatok - testvázlat, testtérkép, énkép fejlesztése - kombinált körfeladatok 5. Munka jellegű tevékenységek Szokások kialakítása: Az ember életének meghatározói a szokások, rítusok, melyek mindennapjainkban jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személység fejlődést. A berögzött szokásokhoz, 15
16 viselkedéshez nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. A szokások valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredményei egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermekektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának, a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. A sérült óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. A szokások kialakításának alapvető feltétele a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus a gyermek számára érthetően amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőződés a gyermek szenzoros problémái, értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakulását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A szokások kialakításának területei: Egészséges életmódra nevelés: - testápolás, vetkőzés-öltözködés, étkezés - WC használat, szobatisztaságra nevelés - testedzés Közösségi élet szokásainak megalapozása Munkajellegű tevékenységek - saját helyének felismerése - játékok közös elrakása - szőnyeg feltekerése - egyszerű tárgyak mozgatása a célnak megfelelően - egyszerű üzenetek átadása, közvetítése - asztal letörlése, lépcsőn járás - közös ágyazás stb. 6. Kognitív fejlesztés Megismerő funkciók fejlesztése, percepciófejlesztés. Egyéni fejlettségtől függően. Formája: mikrocsoportos, egyéni Ideje: heti 3 alkalom Célja: Az észlelési, érzékelési funkciók zavarainak korrigálása, differenciálásának, integrálásának elősegítése. A./ Érzékelés, észlelés fejlesztésének a célja: - a különböző szenzoros modalitások kialakítása. Részei: - taktilis és kinesztetikus érzékelés fejlesztése - látás, hallás, tapintás fejlesztése 16
17 B./ Figyelem fejlesztésének a célja - a figyelem tartósságának, terjedelmének növelése - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése - a megfigyelő képesség fejlesztése. C./ Az emlékezetfejlesztés célja - a tanulás tartósságának biztosítása - az időbeni tájékozódás fejlesztése - a gondolkodási funkciók erősítése - a verbális memória fejlesztésével a beszédteljesítmény fokozása. D./ A gondolkodás-fejlesztés célja - a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése - a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásban - a figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése - a gyermekek kreativitásának, képzeletének, problémalátásának fejlesztése - segíteni a gyermeket abban, hogy jobban tájékozódjék környezetében, kialakuljon azonosságtudata, identitása. A gondolkodás fejlesztés részei általános ismeretek fejlesztése összehasonlítás különbségek megfigyelése változás megfigyelése össze nem illőség felfedezése logikai-funkcionális összefüggések felismerése analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése: hiányok pótlása szimmetria rész-egész viszony főforgalom alá rendelés analógiás gondolkodás ritmikus sorok kirakása eseményképek értelmezése idői tájékozódás fejlesztése. 7. Speciális tevékenységek Egyéni fejlesztés, terápiák. A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülés-specifikus fejlesztés. Formája: individuális képességfejlesztés Ideje: naponta Időtartama: 5-15 perc a gyermek állapotától, adott tevékenységtől függően Célja: hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő, esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység, illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerlés, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, intermodális, szeriális észlelést a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, 17
18 beszédindítás figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése során az ingerek közötti akaratlagos vagy spontán szelektálás elősegítése a formaészlelés, alak - háttér differenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint) analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló- szintetizáló készség a szerialitás fejlesztése. A fejlesztő munka során alkalmazzuk: 1. a beszédfejlődési zavarban szenvedő gyermekeknél a korai integratív fejlesztési programot. (Németh Erzsébet Pintye Mária: Mozdul a szó ) 2. tanulási zavart okozó részképesség-gyengeség felismerésében és kezelésében a Sindelar terápiát 3. mozgássémák korrigálására a gyógypedagógiai célú terápiás lovagoltatást. 8. Anyanyelvi nevelés beszédfejlesztés és környezetismeret A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: heti 5 alkalommal Időtartam: 5-20 perc Célja: a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség fejlesztése, igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése er kiépítése, nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történései, tapasztalatok, ismeretek szerzése, az analizáló szintetizáló, lényegkiemelő képesség fejlesztése a kognitív funkció, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Környezetismeret Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezethigiéné szerepét. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: 5-20 perc A foglakozások tartalma: Szükséges, hogy a gyerekek minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A foglalkozások a mozgásos játékokon, az érzékszervi megtapasztaláson, a játékosságon alapulnak. A témák rugalmasan kezelhetők. A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefügghetnek egymással (pl. testünk évszakok ruházat öltözködés kapcsán). A témakörök a természet jelenségeiből a szűkebb és tágabb környezet megismeréséből, a mindennapi élet aktuális eseményeiből állnak, amelyek befolyásolják majd a gyerekek játékát, alkotásait, érzés- és gondolatvilágát is. A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, elmélyítve, rendezve a 18
19 meglevőket, hiszen a beszéd a tevékenységbe ágyazott alkalmazás folyamatában fejlődik intenzíven. A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkallja cselekvésre, ez a beszéddel együtt a kognitív funkciók fejlődéséhez vezet. ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Iskolánk nevelő-oktató munkájában elsődlegesen meghatározó az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Növendékeink fogyatékosságának ismeretében lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális szükségleteikhez igazodva a nevelésoktatás- gondozás egységét tartjuk szem előtt. Kiemelt figyelmet fordítunk a társadalom előtt álló közös feladatok megvalósítására, a másság értékrendjének elfogadtatására, a társadalmi beilleszkedés fontosságára, melyet az - egyéni képességek differenciált, tervszerű fejlesztésével, - az oktatási folyamat rugalmas szervezésével (hosszabb idősávok, fejlettségi szinthez igazított tartalmak megjelölése a tanítás-tanulás folyamatában) és - a követelmények tükrében az egyén önmagához viszonyított fejlődési mutatóinak figyelembe vételével érünk el. Az iskola általános célkitűzései - Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, az egyéni fejlettség, képesség figyelmembe vételével. - A tanulók szocializációjának, viselkedésének, magatartásának formálása a sikeres beilleszkedés érdekében. - Önellátás, környezetellátás, önmaga megvédése, a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. A tanulók környezettudatos szemléletmódjának alakítása, közvetve a családtagok szemléletének formálása. - Az alapvető tanulási képességek fejlesztése, ismeretek megszerzése a továbbtanulás és társadalomba való beilleszkedés érdekében. - Az állóképesség, az erőnlét fokozása, az akarat fejlesztése. - Az önmaga és társai másságának elfogadása, törekvés a fejlődésre. - Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása a fejlettségnek megfelelően. - Az önálló (vagy viszonylag önálló) tanulás képességének kifejlesztése, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. - A fizikai munka megszerettetése, késztetés a munka kitartó végzésére a rehabilitáció érdekében. - A testi és lelki egészség megóvása, maradandó testi és lelki állapotváltozások elfogadtatása, a korrigáló technikák gyakoroltatása. - A jól működő készségek, képességek, kompetenciák tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. - Értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, 19
20 azonosulások kiépítése. - Oldott, humánus és harmonikus légkör megteremtése az intézményben. Az értelem, érzelem kibontakoztatása, az emberi kapcsolatok kiépítése. Az iskola feladatai Tanulóink fejlesztési lehetőségeinek függvényében - Az idegrendszert ért károsodásból adódó hátrányok csökkentése és ellensúlyozása. - A kulcskompetenciák kialakítása, a kialakult készségek, képességek továbbfejlesztése és alkalmazása, - Az egyéni adottságokhoz viszonyított továbbfejleszthető tudás kialakítása. - Önálló életvezetési technikák megtanítása. - Továbbtanulásra, szakmaszerzésre való törekvés ösztönzése. - Reális önismeretre, önelfogadásra, önmérsékletre, önfegyelemre és türelemre nevelés. Neveljünk: - a természet szeretetére és védelmére, - az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, - az egészséges életvitel igényére, - az igazság feltétlen tiszteletére, - helyes szokások kialakítására és megtartására, valamint - a humánus magatartásra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere: A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: - a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. - a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, másrészt, mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. 20
21 Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. Eljárások, módszerek 1: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta példa példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló 2: A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés (motiváció) megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás 3: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret 21
22 A dicséret iskolában használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás ) írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - intézményvezetői dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - kitüntetés - fenntartói, országos szintű elismerések osztályozás jutalmazás Jutalmazzuk: - hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, kirándulás, táborozás) b) kényszerítő módszerek felszólítás követelés büntetés szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés intézményvezetői figyelmeztetés, intés nevelőtestülete elé idézés szigorú megrovás párhuzamos osztályba való áthelyezés áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom elmarasztalás. 22
23 Eszközök, módszerek: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk beszéd beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket nem szóban, hanem a metakommunikáció segítségével fejezzük ki. Ezek lehetnek: szemmozgás arcjáték, mimika (érzelmek tükre) tekintet (érzelmeket jelez, de értelmi reakciót is tükröz) testközelség térközszabályozás testhelyzet, testtartás mozdulatok (gesztusok) jelzések A nonverbális eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik figyelemfelhívó, vagy nyomatékot adó közléseinket. 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. 3/a) technikák az ön és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. - fejlesztő beszélgetés. 3/b) szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, meglévők erősítése: - minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), - szerepjáték, - dramatizáló tevékenység. illetve a Mentortanári funkció A hatékony munkavégzés érdekében a pályakezdő kollégákat mielőbb be kell vezetni a szakma rejtelmeibe. A Pedagógus előmeneteli rendszerben fontos új elem a gyakornoki idő (2 év) kikötése, majd az ezt követő minősítő vizsga. Ennek szellemében íródott a Gyakornoki szabályzatunk, mely a gyakornokok tevékenységét és a mentortanári funkció részletes leírását tartalmazza. 23
HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4
1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 Fejlesztési célok...5 Az óvodai nevelés általános feladatai...5 Az óvodai élet tevékenységi formái...6 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...15
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenSzent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...
Részletesebben3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT
1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK..3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT...3 ÉRTÉKEINK...4 ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...8 Fejlesztési célok...8 Az óvodai nevelés általános feladatai...9 Az óvodai élet tevékenységi formái...10
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
Részletesebben(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenIntézményvezetői Tanfelügyelet értékelése
Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményvezetői Tanfelügyelet értékelése Indikátorok értékelése 1.1. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában
RészletesebbenAlapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük
Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...
Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:
A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon 5461 Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. OM: 038406 PEDAGÓGIAI PROGRAM Példány használója:
RészletesebbenTematikus terv - Tantárgyi koncentráció november Lila kiscsoport. Környezeti nevelés Vizuális nevelés Irodalmi nevelés
2017. november 6-10. Lila kiscsoport Környezeti nevelés Vizuális nevelés Irodalmi nevelés Anyag: Testünk projekt 1. hét. Cél: Testséma fejlesztése, tájékozódás testen, testrészek ismerete, az emberi test
RészletesebbenA Tan Kapuja Buddhista Gimnázium és Általános Iskola Az intézményvezető önértékelésének területei és elvárásai
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi elvárások 1) Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.
RészletesebbenAZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenÁllati Móka Egyhetes projekt
Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenKompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenÖnálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.
Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése
RészletesebbenÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!
ÚTON AZ ISKOLA FELÉ Hurrá! Nagycsoportos lettem! Prevenciós munka Nagycsoportosok szűrése Konzultáció óvónőkkel Egyéni vizsgálatok-készség, képesség felmérés, javaslattétel Iskolába lépéshez szükséges
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
Részletesebben(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL
Betekintés a pedagógiai program elfogadását részletes szakmai és törvényi hivatkozásokkal is alátámasztó INTÉZMÉNYVEZETŐI vagy SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY dokumentumba: ÓVODAVEZETŐI / SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Óvoda logója
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA- NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával
RészletesebbenBarkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt
Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2016 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenA Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév
A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenBrassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve
Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény
RészletesebbenOM azonosító: FEJLESZTÉSI TERV (A vezetői önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv módosítása)
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Csupa- Csoda Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Molnár Gabriella Oktatási azonosítója: 72156971654 A fejlesztési terv kezdő dátuma:
RészletesebbenTÁMOP3.1.4C Móra EGYMI
TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI Az intézményben tanulásban és értelmileg akadályozott általános iskolai tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása folyik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 47%, hátrányos
RészletesebbenKedves Szülők, Gyerekek!
Az intézmény neve: Nefelejcs Napköziotthonos Óvoda Az intézmény székhelye: 9062 Kisbajcs Kossuth út 19. Elérhetőség: 96/358-945 vagy 20/5987842 E-mail cím: nefelejcs58@freemail.hu Óvodavezető: Kónyiné
RészletesebbenMAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM
MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenMűhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!
Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenHidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában
Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több
RészletesebbenKölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda
Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda Játék című moduláris program A játék című moduláris program legfontosabb célkitűzései a következők: Az óvodás korból hozott játékosság, a játékra való hajlandóság,
RészletesebbenII. 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓKRA OKTATÁSÁRA-NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOZÁSOK
II.4.1. A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése Intézményünk a feladatok megszervezését a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével látja el, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás
RészletesebbenTanfelügyeleti ellenőrzés eredménye
Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való
RészletesebbenHELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE
HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenA NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA
PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvei 1.1.2. Céljai, feladatai és értékei
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenÖnálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/
Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı
RészletesebbenDolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés
Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN
RészletesebbenA tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenInkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában
Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05. ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp
RészletesebbenNevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.
Óvodánkról: Az Egyetértés Utcai Óvoda 1976.novemberében nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt 4 csoporttal 100 férőhellyel. Azóta óvodánk Kecskemét egyik legszebb kertvárosában a Petőfivárosban 225 kisgyermek
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenÖnértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.
I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenA i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület
A 2018.03.09-i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Értékelési terület Kiemelkedő területek 1. Pedagógiai folyamatok Az éves munkaterv összhangban
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV
Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai
RészletesebbenPatakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése
Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenOM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Hétszín Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Szászhalmi Edit Oktatási azonosítója: 71428489821 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018.05.05.
RészletesebbenFejlődési rendellenességek, fogyatékosságok. Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő
Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Budapest, 2008. június 7. Sümeginé Hamvas Enikő A késleltetett ütemű fejlődés megnyilvánulásai, jelei 1. Orvosi leletek alapján - korai, faros, vákuumos vagy
RészletesebbenA változatos és átgondolt programsorozat keretében megszervezésre került:
Esélyünk a jövőért TÁMOP 3.1.4:C-14-2015-0667 pályázat megvalósulása A pályázati projekt megvalósulásának ideje: 2015. 05.01-2015. 10.31. A pályázati projekt célcsoportja: a Béke Ligeti Általános Iskola,
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör
Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi
RészletesebbenMit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.
Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
Részletesebben1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin
1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,
RészletesebbenIntézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 029120 Intézményvezető neve: Takácsné Oczela Csilla Intézményvezető oktatási azonosítója: 74385975176
RészletesebbenAz e-portfólió dokumentumai és a védés alapján
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenGyakornoki Szabályzat. Bükkaranyosi Általános Iskola. Készítette: Váradi Józsefné ig.
Gyakornoki Szabályzat Bükkaranyosi Általános Iskola Készítette: Váradi Józsefné ig. Gyakornoki Szabályzat jogszabályi háttere A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) 138/1992. évi
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenKUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet
KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER
Itsz.: III-477/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola vezető elvárás rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport A tanulás és tanítás stratégiai
Részletesebben