Fizikai kémia 2. ZH V. kérdések I. félévtől
|
|
- Benjámin Kis
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fizikai kémia 2. ZH V. kérdések I. félévtől Szükséges adatok és állandók: k=1, JK; c= 2, m/s; e= 1, C; h=6, Js; N A= 6, mol -1 ; me= 9, kg; mp= 1, kg; µ N = 5, J/T; µ B = 9, J/T. 1. Milyen állapotok közötti átmenetekkel kell számolnunk, ha egy molekulát a látható és/vagy az ultraibolya tartományban sugározzuk be? 2. Mely állapotok hullámfüggvényének figyelembe vétele elégséges, hogy értelmezzük a molekulák elektronszínképének a finomszerkezetét? 3. Írja fel az elektronátmenetek általános kiválasztási szabályát az elektron és a rezgési hullámfüggvények figyelembe vételével az elektronátmenetekre! 4. Mi a Franck-Condon tényező? 5. Mit mond ki a Franck - Condon-elv? Miért? 6. A potenciális energia görbe mely paraméterei változnak meg, ha egy molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronja alapból gerjesztett állapotba kerül? 7. Hogyan változnak a potenciális energia görbe paraméterei, ha egy molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronja alapból gerjesztett állapotba kerül? 8. Miért változnak meg a potenciális energia görbe paraméterei, ha egy molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronja alapból gerjesztett állapotba kerül? 9. Milyen molekulákra jellemző az, hogy az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó alig változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Mondjon legalább egy példát is! 10. Mi jellemzi az olyan molekulák elektronszínképét, amelyekben az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó alig változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Rajzolja fel a jellemző színképet! 11. Az alap és a gerjesztett állapot potenciálgörbéinek felrajzolásával, a legvalószínűbb, majd a még jellemző átmenetek bejelölésével magyarázza meg, hogy miért jellemzi a nagy molekulákat az olyan színkép, amelyben a legintenzívebb sáv a 0 0 átmenet, és a sáv magasabb energiájú oldalán találhatók még további, kis intenzitású sávok? 12. Milyen molekulákra jellemző az, hogy az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó közepesen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? 13. Mi jellemzi az olyan molekulák elektronszínképét, amelyekben az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó közepesen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Rajzolja fel a jellemző színképet!
2 14. Az alap és a gerjesztett állapot potenciálgörbéinek felrajzolásával, a legvalószínűbb, majd a még jellemző átmenetek bejelölésével magyarázza meg, hogy miért jellemzi a közepes molekulákat az olyan színkép, amelyben a legintenzívebb sáv a v 0 átmenet, és a sáv magasabb és alacsonyabb energiájú oldalán egyaránt találhatók még további, kisebb intenzitású sávok, de nem tapasztalható a molekula disszociációjára jellemző folytonos elnyelés? 15. Milyen molekulákra jellemző az, hogy az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó jelentősen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? 16. Mi jellemzi az olyan molekulák elektronszínképét, amelyekben az egyensúlyi magtávolság, a kötésdisszociációs energia, és a rezgési erőállandó erősen változik a molekula legkönnyebben gerjeszthető elektronjának a gerjesztésekor? Rajzolja fel a jellemző színképet! 17. Az alap és a gerjesztett állapot potenciálgörbéinek felrajzolásával, a legvalószínűbb, majd a még jellemző átmenetek bejelölésével magyarázza meg, hogy miért jellemzi a kis molekulákat az olyan színkép, amelyben a legintenzívebb sáv a v 0 átmenet, és a sáv magasabb és alacsonyabb energiájú oldalán egyaránt találhatók még további, hasonló intenzitású sávok, és tapasztalható a molekula disszociációjára jellemző folytonos elnyelés? 18. Mi a jele az elektronszínképben, hogy egy molekula esetében számolni kell a predisszociáció jelenségével? 19. Hogyan magyarázható meg a predisszociációt jelző elektronszínkép keletkezése? (Készítsen rajzot!) 20. Hogyan változik a molekula energiaállapota a fluoreszcencia színkép keletkezése során, (Készítsen rajzot!) 21. Hogyan változik a molekula energiaállapota a foszforeszcencia színkép keletkezése során, (Készítsen rajzot!) 22. Hasonlítsa össze a nagy molekulák elnyelési és fluoreszcencia színképét! Miért? (Rajzot készítsen!) 23. Hasonlítsa össze a közepes molekulák elnyelési és fluoreszcencia színképét! Miért? (Rajzot készítsen!) 24. Hogyan viszonyulnak egymáshoz az elnyelési, és a foszforeszcencia színképek megjelenési tartomány, és rezgési finomszerkezet szempontjából? 25. Milyen folyamatok eredményeként kaphatunk emissziós elektronszínképeket? 26. Mik azok a szingulett triplett átmenetek? Mi jellemzi őket? 27. Mi a közös a fluoreszcencia és a foszforeszcencia jelenségében? 28. Hogyan különböztethető meg a sugárzás megszűnésének időbeli lezajlása alapján a fluoreszcencia és a foszforeszcencia folyamata? 29. Mi a közös, és ugyanakkor mi a lényeges eltérés a foszforeszcencia és a predisszociáció jelenségében? 30. Melyik állapot rezgési finomszerkezetéről ad információt az elnyelési színkép? Miért? 31. Melyik állapot rezgési finomszerkezetéről ad információt az emissziós színkép? Miért? 32. Mit nevezünk kromofor csoportnak tágabb értelemben? 33. Mit nevezünk HOMO-LUMO átmenetnek?
3 34. Mit jelent az, hogy egy elektronátmenet σ* σ típusú? 35. Mit jelent az, hogy egy elektronátmenet π* π típusú? 36. Mit jelent az, hogy egy elektronátmenet π* n típusú? 37. Mit jelent, az, hogy egy elektron átmenet d d típusú? 38. Állítsa sorba a színképben való megjelenésük várható tartománya lapján az egyes elektronátmenet típusokat! Nevezze meg a tartományokat is! 39. Mit értünk szűkebb értelemben kromofornak? 40. Mely kromoforokra jellemző a π* π típusú elektronátmenet? 41. Mely kromoforokra jellemző a π* n típusú elektronátmenet? 42. Mely kromoforokra jellemző a d d típusú elektronátmenet? 43. Mik azok a töltésátviteli sávok? 44. Mi jellemzi a töltésátviteli sávokat? Miért? 45. Mely molekularészlet a kromofor, a telítetlen szerves vegyületeknél? Milyen típusú átmenetek jellemzik? 46. Milyen irányba tolódik el a HOMO-LUMO átmenet sávja a konjugált poliénekben, a konjugált szénlánc hosszának növekedésével? Miért? 47. Melyik molekularész a kromofor a telített ketonoknál/aldehideknél/karbonsavaknál/észtereknél? Milyen típusú átmenetek jellemzik? 48. Mely molekularész a kromofor az átmeneti fém komplexekben? Milyen átmenetek jellemzik? 49. Vezesse le az átmeneti fémionok d-szintjeinek a felhasadását oktaéderes komplexben a kristálytér elmélet alapján! 50. Vezesse le az átmeneti fémionok d-szintjeinek a felhasadását tetraéderes komplexben a kristálytér elmélet alapján! 51. A csoportelmélet segítségével mutassa meg, hogy a d d átmenet tiltott az oktaéderes átmeneti fémion komplexek esetében! 52. A csoportelmélet segítségével mutassa meg, hogy a d d átmenet megengedett a tetraéderes átmeneti fémion komplexek esetében! 53. A csoportelmélet segítségével döntse el, hogy a tetragonális bipiramisos átmeneti fémion komplexekben a átmenet megengedett-e? (A komplex, és az átmenet változhat!) 54. Mi a Laporte-féle kiválasztási szabály? Milyen szimmetriájú vegyületekre vonatkozik? 55. Mik a vibronikus átmenetek? Mi a következménye? 56. Hogyan térhetnek vissza alapállapotba a gerjesztett elektronállapotú molekulák? 57. Milyen nem sugárzásos legerjesztődési módokat ismer? 58. Mi az ütközéses legerjesztődés? 59. Mi a belső konverzió? 60. Mi az Intersystem Crossing?
4 61. Írja fel azt az alapegyenletet, amelyen a fotoelektron spektroszkópiák alapulnak! Mit ábrázolunk a színképen? 62. Mit mond ki a Koopmans-tétel? 63. Mi az az UPS spektroszkópia? Milyen besugárzást alkalmazunk, és mit mérünk? 64. Honnan származnak a fotoelektronok az UPS színkép felvételekor? Milyen információt hordoz a színkép? 65. Mi az az XPS spektroszkópia? Milyen besugárzást alkalmazunk, és mit mérünk? 66. Honnan származnak a fotoelektronok az XPS színkép felvételekor? Milyen információt hordoz a színkép? 67. Milyen tulajdonságú az a rendszer, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy lézert lehessen építeni köréje? 68. Vázolja fel a háromszintes lézer működési elvét! 69. A lézer melyik átmenete a pumpálás? 70. Milyen típusú átmenet a lézerátmenet? 71. Mi a populáció inverzió? 72. Mi a rezonátor, és mi a feladata? 73. Rajzolja fel egy négyszintes lézer energiadiagramját? Mi az előnye a háromszinteshez képest? 74. Miért előnyös, ha a lézer több, egymáshoz közeli gejesztett szingulett állapottal rendelkezik? 75. Milyen alapvető két csoportba sorolhatók az anyagok a mágneses térben való viselkedésük alapján? 76. Hogyan viselkedik a Gouy-mérlegben egy diamágneses anyag? 77. Hogyan viselkedik a Gouy-mérlegben egy paramágneses anyag? 78. Hogyan függ az egységnyi térfogatban létrejött mágnesezettség az azt létrehozó térerősséggel? 79. Definiálja a (térfogati) mágneses szuszceptibilitást! 80. Milyen mennyiség a (térfogati) mágneses szuszceptibilitás? Hogyan mutatja meg, hogy egy anyag para-, vagy diamágneses? 81. Definiálja a fajlagos szuszceptibilitást? Hogyan függ össze a térfogati szuszceptibilitással? 82. Definiálja a moláris szuszceptibilitást! Hogyan függ össze a térfogati, és a fajlagos szuszceptibilitással? 83. Definiálja a mágneses indukciót! Hogyan függ össze a mágneses szuszceptibilitással? 84. Mi az indukált mágneses momentum? Hogyan jön létre? 85. Mi a permanens mágneses momentum? 86. Milyen molekuláknak van permanens mágneses momentuma? 87. Milyen összefüggés van az elektron spinje és mágneses momentuma között? 88. Mi a giromágneses együttható? Hogyan függ össze a szabad elektron g-tényezőjével?
5 89. Adja meg az elektron spinjének a mágneses tér irányára eső, (z-irányú) vetületét! 90. Adja meg az elektron mágneses momentumának a mágneses tér irányára eső, (z-irányú) vetületét! 91. Definiálja a Bohr-magnetont! 92. Adja meg az elektronspin lehetséges energiaszintjeit B indukciójú mágneses térben! 93. Igaz-e az az állítás, hogy az elektronspin alacsonyabb energiájú állapota az, amikor a spinvektor térirányú komponense azonos értelmű, párhuzamos a külső térrel? Állítását indokolja! 94. Hogyan lehet a vektormodellel magyarázni az anyagok paramágneses viselkedését? 95. Milyen tagokból áll össze egy molekula teljes szuszceptibilitása? 96. Mitől, és hogyan függ a diamágneses szuszceptibilitás? 97. Mitől és hogyan függ a paramágneses szuszceptibilitás? 98. Hogyan adja meg a Curie-törvény a teljes szuszceptibilitás hőmérsékletfüggését? 99. Milyen kooperatív kölcsönhatásokat ismer? 100. Miből származik a ferromágnesesség? 101. Miből származik az antiferromágnesesség? 102. Mi a feltétele annak, hogy egy részecske ESR-aktív legyen? 103. Az elektronspinek energiaszintjeit megadó összefüggés és a kiválasztási szabály segítségével vezesse le az ESR spektroszkópia rezonancia-feltételét? 104. Honnan származik az ESR-színképek hiperfinom szerkezete? 105. Milyen adatok nyerhetők ki az ESR-színkép finomszerkezetéből? 106. Mi a csatolási állandó? Mit fejez ki? 107. Milyen kölcsönhatások léphetnek fel a párosítatlan elektron és a mágneses magok mágneses momentumai között? 108. Mit nevezünk dipól-dipól kölcsönhatásnak a mágneses momentumok között? Hogyan függ a távolságtól? Mekkora a szerepe a folyadékminták színképének hiperfinom szerkezetének alakításában? 109. Mi a lényege a Fermi-féle kontakt kölcsönhatásnak? 110. Hogyan járul hozzá a spinpolarizációs mechanizmus az ESR színkép hiperfinom szerkezetének alakításában? 111. Melyik kölcsönhatás dominál az elektron és a mag mágneses momentuma közötti kölcsönhatásban, ha az a molekulapálya, amelyen a párosítatlan elektron található, jelentős s-pálya hozzájárulással rendelkezik? Hogyan hat a csatolási állandóra az s-jelleg növekedése? 112. Melyik kölcsönhatás dominál az elektron és a mag mágneses momentuma közötti kölcsönhatásban, ha az a molekulapálya, amelyen a párosítatlan elektron található, nem rendelkezik s-pálya hozzájárulással? 113. Hogyan hat a spinpolarizációs mechanizmusban résztvevő párosított elektronok molekulapályájának s-jellegének növekedése a csatolási állandóra?
6 114. Milyen összefüggés adja meg azt, hogy hány vonalra hasad fel, egy párosítatlan elektron ESR színképének a jele, n darab, I spinkvantumszámú, ekvivalens maggal történő csatolása miatt? 115. Hányad része az kölcsönhatás nélküli ESR sáv intenzitásának, az n darab, I spinkvantumszámú, ekvivalens maggal történő csatolása miatt létrejövő multiplett legkisebb intenzitású jelének az intenzitása? 116. Hogyan kaphatjuk meg az n darab, I=½ spinkvantumszámú, ekvivalens mágneses maggal történő csatolása miatt létrejövő multiplett sávjainak a relatív intenzitásait? 117. Számítsa ki a Pascal-háromszög segítségével, hogy hány sávra hasad egy párosítatlan elektron ESR jele, négy ekvivalens I=½ spinkvantumszámú mag hatására! Adja meg a sávok intenzitását is! (N=5, 1/16:4/16:6/16:4/16:1/16) 118. Valamely gyökben a párosítatlan elektron 5 protonnal van azonos erősségű kölcsönhatásban. Vázolja föl a gyök pálcika ESR-spektrumát, tüntesse fel az egyes vonalak helyét és intenzitását! I H = ½, a hiperfinom csatolási állandó 4 mt, a színkép közepe 320 mt-nál van. (A kölcsönhatásban lévő magok száma, a csatolási állandó és a színkép közepe eltérő is lehet.) 119. Valamely gyökben három proton van, kettő közülük ekvivalens, a hiperfinom csatolási állandójuk értéke 2 mt, a harmadiké 3 mt. Rajzolja fel a molekula ESR színképét, ha I H = ½ és a színkép közepe 350 mt-nál van. Tüntesse fel az egyes vonalak helyét és intenzitását! (A kölcsönhatásban lévő magok száma, a csatolási állandó és a színkép közepe eltérő is lehet.) 120. Mekkora mágneses tér kellene ahhoz, hogy egy 60 MHz-es NMR-készülékkel elektronspin-rezonanciát figyelhessünk meg? g e =2,0023. (2,141 mt irreálisan kicsi!) 121. Határozzuk meg egy mintában az α és β-spinállapot betöltési számainak arányát, ha B=0,3 T, a hőmérséklet pedig 25 C. g e =2,0023. (Az indukció, a hőmérséklet változhat!) (1,00135) 122. Egy 9,2231 GHz-en működő spektrométerben az atomos hidrogén ESR-spektrumának a közepe 329,12 mt-nál van. Mekkora a H-atomok g-tényezője? (2,0022) 123. Valamely gyök két ekvivalens protont tartalmaz, 3 vonalból álló ESR-spektrumában, amelyben a vonalak intenzitáseloszlása 1:2:1, a vonalak 330,2 mt, 332,5 mt és 334,8 mt térnél vannak. Mekkora a hiperfinomcstolási állandó a protonokra? Mekkora a gyök g-tényezője, ha a spektrométer mérési frekvenciája 9,319 GHz? (a H =2,3 mt, g=2,00245) 124. A benzol gyök-anionjára g=2,0025. Mekkora térnél keressük a rezonanciát, ha a műszer mérési frekvenciája 9,302 GHz? (331,89 mt) 125. Valamely gyök egyetlen mágneses magot tartalmaz, ESR-spektruma négy, egyenlő intenzitású vonalból áll. Mekkora a mag spinje? (I=3/2) 126. Mely atommagok vizsgálhatók mágneses magrezonancia-spektroszkópiával? 127. Hányféleképpen orientálódhat egy I spinű mag mágneses térben? 128. Adja meg a mágneses magok energiaszintjeit B indukciójú mágneses térben! 129. A mágneses magok energiaszintjét megadó összefüggés, és a speciális kiválasztási szabály segítségével vezesse le az NMR színkép rezonancia-feltételét! 130. Mi az a Larmor-frekvencia?
7 131. A 32 S-mag spinje 3/2, g-tényezője pedig 0,4289. Határozza meg a magspin lehetséges állapotainak energiáját 7,500 T indukciójú mágneses térben! (E(±3/2)= ±2, J; E(±1/2)= ±8, J) 132. Határozzuk meg, hogy 15,00 T indukciójú mágneses térben mekkora energiakülönbség van a 14 N-mag legmagasabb és legalacsonyabb spinállapota között. I=1, g N =0,4036. (6, J) 133. Határozzuk meg, hogy milyen mágneses tér tesz eleget a rezonancia-feltételnek 150,0 MHz-es rádiófrekvenciás térrel besugárzott protonok esetében! I=½, g N =5,586. (3,5226 T) 134. Mekkora mágneses tér kellene ahhoz, hogy egy ESR-spektrométerrel (ν=9 GHz) 1 H-NMR-t figyelhessünk meg? Az 1 H mag g-tényezője 5,586. (211,36 T irreálisan nagy!) 135. Miért nem azonos frekvenciánál mérhetők az azonos rendszámú mágneses magok jele? 136. Definiálja a kémiai eltolódást az NMR spektroszkópiában! Miért szükséges a bevezetése? 137. Mi befolyásolja egy mágneses mag árnyékolását, mik az árnyékolási tényező fő összetevői? 138. Hogyan változik a mágneses mag kémiai eltolódása a szomszédos magok induktív hatásának eredményeként? 139. Hogyan változik a mágneses mag kémiai eltolódása, a mag oxidációs állapotának a változásával? 140. Mi az ún. anizotróp szomszédcsoport hatás? 141. Milyen típusú csoportoknak van anizotróp saját mágneses tere? 142. Mi hozza létre az NMR-spektrum finomszerkezetét? 143. Milyen kölcsönhatások révén valósul meg a spin-spin csatolás? 144. Hogyan működik a spinpolarizációs mechanizmus két mag között? 145. Mitől függ a spin-spin csatolási állandó nagysága? 146. Mikor nevezzük az atommagok egy csoportját kémiailag ekvivalensnek? 147. Mikor nevezzük az atommagok egy csoportját mágnesesen ekvivalensnek? 148. Mi a feltétele annak, hogy egy spinrendszer elsőrendben felhasadt NMR színképet eredményezzen? 149. Elemezze ki, hogy milyen spinrendszer eredménye az az 1 H-NMR színkép, amelyben a sávokra az alábbi táblázatban megadott adatok jellemzők. Adja meg a kémiai eltolódás(oka)t, az 3 J HH = csatolási állandó(ka)t. A készülék mérési frekvenciája ν o = 240 MHz. Nr. ν-ν o /Hz Rel.int. intenz
8 150. Vázolja föl egy A 2 X 3 homonukleáris spinrendszer pálcika NMR-spektrumát, ha I A = I X = ½, δ(a) = 2 ppm, δ(x) = 4 ppm, a csatolási állandó 3 J HH = 8 Hz, és a mérési frekvencia ν o = 60 MHz. Tüntesse föl a vonalak helyét és intenzitását is! (Az adatok bármelyike eltérő lehet a fentiektől.) 151. Milyen körülmények között változhat egy nem elsőrendben felhasadt spektrum elsőrendűvé? 152. Miért előnyös minél nagyobb mágneses teret alkalmazni az NMR-spektrométerekben? 153. Az acetaldehidben a CH3-csoport protonjainak kémiai eltolódása δ=2,20 ppm, a CHO-csoportbeli protoné pedig δ=9,80 ppm. Hány hertz frekvenciakülönbség van a két csoport protonjainak rezonanciajele között a) 60 MHz-en, b) 350 MHz-en működő spektrométer esetében? 154. Az előző feladat adatait felhasználva rajzoljuk fel a molekula pálcika spektrumát az a) 60 MHz-en, b) 350 MHz-en működő spektrométer esetében, ha a csatolási állandó 3 J HH = 2,90 Hz Hogyan befolyásolják az NMR sávok alakját a kémiai cserefolyamatok? Mi a hatása a lassú, a közepes, és az igen gyors cserének? 156. Hogyan befolyásolja a belső rotáció, a konformáció változása az érintett magok NMR jelét? 157. Mi a feltétele annak, hogy a konformáció változás sebességének növekedése miatt bekövetkezik a két sáv összeolvadása, koaleszcenciája? 158. Egy molekula konformereinek egyedi spektrumait akarjuk mérni, de a jelek egybeolvadnak. Hogyan kell változtatnunk a kísérleti körülményeket? 159. Valamely molekula kétféle alakjának élettartama 200 ms. A két konformer rezonanciafrekvenciájának különbsége 90,0 Hz egy 100 MHz-es NMR-készülékben. Állapítsa meg, hogy az adott készülékben egybeolvad-e a két spektrumvonal! (τ koal. =5ms azaz nem olvadnak össze, vagy δν= 0,7958 Hz azaz Δν >> δν, tehát nem olvadhatnak össze!) 160. Számítsa ki, hogy milyen élettartam, illetve sebességi állandójú belső rotáció eredményeként következik be az egymástól 40 Hz-re lévő két jel koaleszcenciája? (τ=0,01125 s, k=88,86 s -1 ) 161. Definiálja az NMR jelenségek szemléltetésére használt ún. laboratóriumi koordinátarendszert! 162. Definiálja az NMR jelenségek szemléltetésére használt ún. forgó koordinátarendszert! 163. Hogyan írja le a klasszikus elektrodinamika a síkban polarizált fényt? 164. Mutassa be, a forgó koordinátarendszerben, a rezonáns, síkban polározott, rádiófrekvenciás besugárzás hatását az egyes mágnesezettségi komponensek változására! 165. Milyen hatással van a π/2 (90 fokos) impulzus a mágnesezettség különböző komponenseire? 166. Milyen következményekkel jár a π/2 (90 fokos) impulzus az I=½ spinű mag két állapotának a populációjára, benépesítettségére? 167. Milyen hatással van a π (180 fokos) impulzus a mágnesezettség z-irányú komponensére? 168. Milyen következményekkel jár a π (180 fokos) impulzus az I=½ spinű mag két állapotának a populációjára, benépesítettségére? 169. Mi a spin-rács, illetve longitudinális relaxáció?
9 170. Hogyan változik a mágnesezettség z-irányú komponense egy π/2 (90 fokos) impulzus, a rádiófrekvenciás tér kikapcsolása után? 171. Mi a longitudinális relaxációs idő (T 1 )? 172. Mennyi idő alatt épül vissza a mágnesezettség z-irányú komponensének 90%-a egy π/2 impulzus után, ha, a longitudinális relaxációs idő, T 1 = 4,18 s? (t= 9,625 s) 173. Mi a spin-spin, illetve transzverzális relaxáció? 174. Hogyan változik a mágnesezettség xy-irányú komponense ideális esetben, egy π/2 (90 fokos) impulzus, a rádiófrekvenciás tér kikapcsolása után? 175. Mi a transzverzális relaxációs idő (T 2 )? 176. Hogyan változik a mágnesezettség xy-irányú komponense valós körülmények közt, egy π/2 (90 fokos) impulzus, a rádiófrekvenciás tér kikapcsolása után? 177. Mi az effektív transzverzális relaxációs idő (T 2 *)? 178. Mennyi idő alatt csökken az xy-síkbeli mágnesezettség az 1/5 részére, ha az effektív transzverzális relaxációs idő T 2 *= 3,2 s? (t= 5,15 s) 179. Mi a FID, a Free Induction Decay? Mire szolgál? 180. Miért, és milyen irányban tér el az effektív és a valós transzverzális relaxációs idő egymástól? 181. Mi a quadrature detection? 182. Adja meg a T 2 mérésére szolgáló, Carr-Purcell impulzussorozatot! Elemezze az egyes szakaszok hatását a mágnesezettség különböző komponenseire! 183. Adja meg a T 1 mérésére szolgáló impulzussorozatot! Elemezze az egyes szakaszok hatását a mágnesezettség különböző komponenseire! 184. Milyen problémákkal kell számolnunk a 13 C magok NMR jelének mérésekor? 185. Mi a szelektív és a szélessávú (broad band) lecsatolás (decoupling)? Mi a hatásuk? 186. Hogyan hajtjuk végre a 13 C és az 1 H magok közötti széles sávú lecsatolást? 187. Milyen kölcsönhatáson alapul a NOE (Nuclear Overhauser Effect)? Milyen eredménnyel jár a vizsgált mag intenzitására? 188. Mi a különbség a 13 C és az 1 H magok közötti széles sávú lecsatolást, és a NOE-t eredményező kísérlet között? 189. Mi dönti el, hogy milyen hatásos a NOE kísérlet egy mag jelének intenzitásnövelésében? Mindenféle mag esetében ajánlott? Miért? 190. Mi a feltétele a jelintenzitás növeléséhez használt polarizáció transzfer (Polarisation Transfer) jelenség használatának? Milyen típusú magok esetében használható? 191. Milyen lehetőségünk van a 13 C-NMR színképben a magok rendűségének a meghatározására? 192. Ismertesse az APT szekvenciát! Mi az eredménye a színképben? 193. Melyek a klasszikus értelemben is 2D-NMR színkép létrehozását eredményező pulzussorozat szakaszai? 194. Mi jellemzi a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat előkészítő (Preparation) szakaszát? 195. Mi jellemzi a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat kifejlesztő (Evolution)
10 szakaszát? 196. Mi jellemzi a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat keverés nevű (Mixing) szakaszát? 197. Mi történik a 2D-NMR színképet eredményező pulzussorozat detektáló (Detection) szakaszában? 198. Melyek a 2D-NMR kísérletek fő típusai? 199. Mi a célja a COSY szekvenciának? 200. Rajzolja fel az AB spinrendszer COSY színképének a vázlatát! Nevezze meg az egyes csúcstípusokat! 201. Mi az eredménye a J-spektroszkópiáknak? 202. Milyen körülmények között mérik az MRI elsődleges jeleit? Milyen információt tartalmaz ez a jel, a képalkotási eljárások alkalmazása előtt?
Fizikai kémia Részecskék mágneses térben, ESR spektroszkópia. Részecskék mágneses térben. Részecskék mágneses térben
06.08.. Fizikai kémia. 3. Részecskék mágneses térben, ESR spektroszkópia Dr. Berkesi Ottó SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Részecskék mágneses térben A részecskék mágneses térben ugyanúgy
RészletesebbenElektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia
Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben E m S μ z
RészletesebbenMágneses módszerek a mőszeres analitikában
Mágneses módszerek a mőszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkezı anyagok minıségi és mennyiségi meghatározására alkalmas analitikai módszer Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek:
RészletesebbenMágneses módszerek a műszeres analitikában
Mágneses módszerek a műszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses
RészletesebbenA különböző anyagok mágneses térrel is kölcsönhatásba lépnek, ugyanúgy, ahogy az elektromos térrel. Ez a kölcsönhatás szintén kétféle lehet.
1 A különböző anyagok mágneses térrel is kölcsönhatásba lépnek, ugyanúgy, ahogy az elektromos térrel. Ez a kölcsönhatás szintén kétféle lehet. A legjobban az ún. Gouy-mérlegben való viselkedés példázza
RészletesebbenFizikai kémia Mágneses magrezonancia spektroszkópia alapjai. Mágneses magrezonancia - NMR. Mágneses magrezonancia - NMR
Fizikai kémia 2.. Mágneses magrezonancia spektroszkópia alapjai Dr. Berkesi Ottó SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 205 Mágneses magrezonancia - NMR Amint azt a korábbiakban megismertük a molekulákban
RészletesebbenBiomolekuláris szerkezeti dinamika
Kísérletek, mérések célja Biomolekuláris szerkezeti dinamika Kellermayer Miklós Biomolekuláris szerkezet és működés pontosabb megismerése (folyamatok, állapotok, átmenetek, kölcsönhatások, stb.) Rádióspektroszkópiák
RészletesebbenMi mindenről tanúskodik a Me-OH néhány NMR spektruma
Mi mindenről tanúskodik a Me-OH néhány NMR spektruma lcélok és fogalmak: l- az NMR-rezonancia frekvencia (jel), a kémiai környezete, a kémiai eltolódás, l- az 1 H-NMR spektrum, l- az -OH és a -CH 3 csoportokban
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
RészletesebbenElektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia
Elektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia Elektronátmenetek elektromos dipólus-átmenetek (a molekula változó dipólusmomentuma lép kölcsönhatásba az elektromágneses sugárzás elektromos terével)
RészletesebbenBiomolekuláris szerkezeti dinamika
Kísérletek, mérések célja Biomolekuláris szerkezeti dinamika Kellermayer Miklós Biomolekuláris szerkezet és működés pontosabb megismerése (folyamatok, állapotok, átmenetek, kölcsönhatások, mozgások, stb.)
RészletesebbenSzerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai
Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai 1. Oldott molekulában lejátszódó energetikai jelenségek a Jablonski féle energia diagram alapján 2. Példák oldatok abszorpciójára és fotolumineszcenciájára
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
RészletesebbenMagmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai
Magmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai Dóczy-Bodnár Andrea 2011. szeptember 28. Magmágneses rezonanciához kapcsolódó Nobel-díjak * Otto Stern, USA: Nobel Prize in Physics
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenDóczy-Bodnár Andrea október 3. Magmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai
Dóczy-Bodnár Andrea 2012. október 3. Magmágneses rezonancia (NMR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai Atommagok saját impulzusmomentuma (spin) protonok, neutronok (elektronhoz hasonlóan) saját impulzusmomentum
RészletesebbenTérjünk vissza a mágneses momentumok viselkedésének a leírásához, hogy megértsük a modern, Fourier-transzformációs NMR spektrométer működési elvének
1 Térjünk vissza a mágneses momentumok viselkedésének a leírásához, hogy megértsük a modern, Fourier-transzformációs NMR spektrométer működési elvének a megértéséhez. A jelenségeket két egymással szoros
Részletesebben5.4. Elektronspektroszkópia
5.4. Elektronspektroszkópia Két módszer: UV-VIS spektroszkópia: M + hν M PES, XPS (ESCA): M + hν M + + e 5.4.1. UV-VIS ultraibolya-látható spektroszkópia Alapelvek: l. fizikai kémia és műszeres analitika
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenSzerves vegyületek szerkezetfelderítése NMR spektroszkópia
Szerves vegyületek szerkezetfelderítése NMR spektroszkópia Az anyag összeállításához Krajsovszky Gábor, Mátyus Péter és Perczel András diáit is felhasználtuk. 1 (hullámhossz) -sugárzás röntgensugárzás
RészletesebbenA fény és az anyag kölcsönhatása
A fény és az anyag kölcsönhatása Bohr-feltétel : E = E 2 E 1 = hν abszorpció foton (hν) E 2 E 2 E 1 E 1 E 2 E 2 spontán emisszió E 1 E 1 stimulált (kényszerített) emisszió E 2 E 2 E 1 E 1 Emissziós és
RészletesebbenLumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós
Alapjai, tulajdonságai, mérése Kellermayer Miklós Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Aurora borrealis (sarki fény) Biolumineszcencia GFP-egér Biolumineszcencia
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
RészletesebbenSpektroszkópiai módszerek 2.
Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában
Részletesebben1D multipulzus NMR kísérletek
D multipulzus NMR kísérletek Rohonczy János ELTE, Szervetlen Kémia Tanszék Modern szerkezetkutatási módszerek elıadás 202. . Protonlecsatolt heteronukleáris mérések Elv 3 C mag detektálása alatt a protoncsatornán
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenMÁGNESES MAGREZONANCIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN
MÁGNESES MAGREZONANIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN 1) A jelenség 2) Nuclear Magnetic Resonance (NMR) 3) Magnetic Resonance Imaging (MRI) 4) Magnetic Resonance Spectroscopy (MRS) NMR
RészletesebbenMágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiák
1 A szerves vegyületek szerkezetének meghatározására kezdetben az elemi analízist és az analógiákon alapuló szerkezetbizonyító szintézist illetve lebontást alkalmazták. Bonyolultabb vegyületek szerkezetének
RészletesebbenMÁGNESES MAGREZONANCIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN
MÁGNESES MAGREZONANIA A KÉMIÁBAN, GYÓGYSZERÉSZETBEN, ORVOSTUDOMÁNYBAN 1) A jelenség 2) Nuclear Magnetic Resonance (NMR) 3) Magnetic Resonance Imaging (MRI) 4) Magnetic Resonance Spectroscopy (MRS) NMR
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek mágneses momentuma
Átmenetifém-komplexek mágneses momentuma Csakspin-momentum μ g e S(S 1) μ B μ n(n 2) μ B A komplexek mágneses momentuma többnyire közel van ahhoz a csakspin-momentum értékhez, ami az adott elektronkonfigurációjú
Részletesebbenlásd: enantiotóp, diasztereotóp
anizokrón anisochronous árnyékolási állandó shielding constant árnyékolási járulékok és empirikus értelmezésük shielding contributions diamágneses és paramágneses árnyékolás diamagnetic and paramagnetic
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. március 2. A mérés száma és címe: 5. Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 5. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenMézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.
és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán
RészletesebbenMagmágneses rezonancia. alapjai. Magmágneses rezonanciához kapcsolódó Nobel-díjak. γ N = = giromágneses hányados. v v
Magmágneses rezonancia (MR) és elektronspinrezonancia (ESR) alapjai Dóczy-Bodnár Andrea 211. szeptember 28. Magmágneses rezonanciához kapcsolódó obel-díjak * Otto Stern, USA: obel Prize in Physics 1943,
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenA nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel. Készítette: Jakusch Pál Környezettudós
A nehézfémek növényi vízháztartásra gyakorolt hatásának vizsgálata Mágneses Rezonancia készülékkel Készítette: Jakusch Pál Környezettudós Célkitűzés MR készülék növényélettani célú alkalmazása Kontroll
RészletesebbenKészítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenKÉMIAI ANYAGSZERKEZETTAN
KÉMIAI ANYAGSZERKEZETTAN (Ábragyűjtemény) / tanév /. BEVEZETÉS.. ábra. A Fraunhofer-vonalak a Nap színképében Minta omorú holografikus rács Rések Fényforrás Fotódiódatömb.. ábra. Egyutas UV-látható abszorpciós
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
Részletesebben2. ZH IV I.
Fizikai kémia 2. ZH IV. kérdések 2018-19. I. félévtől Szükséges adatok és állandók: k=1,38066 10-23 JK; c= 2,99792458 10 8 m/s; e= 1,602177 10-19 C; h=6,62608 10-34 Js; N A= 6,02214 10 23 mol -1 ; me=
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenA fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás
A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)
RészletesebbenKoherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban
Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenSohár Pál Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia
MTA -ELTE FEÉRJEMODELLEZŐ KUTATÓCSOPORT - ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIAI TANSZÉK EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Sohár Pál Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia
RészletesebbenMágneses rezonanciás képalkotás AZ MRI elve, fizikai alapok
MR-ALAPTANFOLYAM 2011 SZEGED Mágneses rezonanciás képalkotás AZ MRI elve, fizikai alapok Martos János Országos Idegtudományi Intézet Az agy MR vizsgálata A gerinc MR vizsgálata Felix Bloch Edward Mills
RészletesebbenESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése
ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II, 187-188, 146, 1410, 152 158 fejezetek A gyakorlat során egy párosítatlan elektronnal rendelkező benzoszemikinon
RészletesebbenI. Az NMR spektrométer
I. Az NMR spektrométer I. Az NMR spektrométer fő részei Rádióelektronikai konzol Munkaállomás Mágnes 2 I. Ultra-árnyékolt mágnesek Kettős szupravezető tekerccsel csökkenthető a mágnes szórt tere. Kisebb
RészletesebbenStern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
RészletesebbenElektronspin rezonancia
Elektronspin rezonancia jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika MSc I. Mérés vezetıje: Kürti Jenı Mérés dátuma: 2010. november 25. Leadás dátuma: 2010. december 9. 1. A mérés célja Az elektronspin mágneses rezonancia
Részletesebben9. Fotoelektron-spektroszkópia
9/1 9. Fotoelektron-spektroszkópia 9.1. ábra. Fotoelektron-spektroszkópiai módszerek 9.2. ábra. UP-spektrométer vázlata 9/2 9.3. ábra. N 2 -fotoelektron-spektrum 9.4. ábra. 2:1 mólarányú CO-CO 2 gázelegy
RészletesebbenElektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia
E m S Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben = µ
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenAlkalmazott spektroszkópia
Alkalmazott spektroszkópia 009 Bányai István MR és a fémionok: koordinációs kémiai alkalmazások Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék A mágnesség A mágneses erő: F pp
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Biofizika szeminárium PTE ÁOK Biofizikai Intézet Huber Tamás 2014. 02. 11-13. A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Gerjesztés Fluoreszcencia
RészletesebbenAz NMR spektroszkópia a fehérjék szolgálatában. Bodor Andrea. ELTE Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium Visegrád
Az NMR spektroszkópia a fehérjék szolgálatában Bodor Andrea ELTE Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium 2011.01.18. Visegrád Nobel díjak tükrében 1952 Fizika: Módszer és elméleti alapok Felix Bloch
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenSzerves spektroszkópia
Szerves spektroszkópia ETR kód: kv1n1es5 Típus: kötelezően választható előadás (BSC, 5. félév) Heti óraszám: 2, Kreditérték: 2 Tantárgyfelelős: Vass Elemér Az előadás célkitűzése A szerves vegyületek szerkezetvizsgálatában
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenRádióspektroszkópiai módszerek
Rádióspektroszkópiai módszerek NMR : Nuclear magneic resonance : magmágneses rezonancia ESR : electron spin resonance: elektronspin-rezonancia Mikrohullámú spektroszkópia Schay G. Rádióspektroszkópia elég
RészletesebbenM N. a. Spin = saját impulzus momentum vektor: L L nagysága:
Az MR és MRI alapjai Magmágneses Rezonancia Spektroszkópia (MR) és Mágneses Rezonancia Képalkotás (MRI) uclear Magnetic Resonance: Alapelv felfedezéséért Fizikai obel díj, 1952 Felix Bloch és Edward M.
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 8. előadás: 1/18 A fény hatására lejátszódó folyamatok részlépései: az elektromágneses sugárzás (foton) elnyelése ill. kibocsátása - fizikai folyamatok a gerjesztett részecskék
RészletesebbenTalián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17.
SUGÁRZÁSOK. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK. Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17. MI A SUGÁRZÁS? ENERGIA TERJEDÉSE A TÉRBEN RÉSZECSKÉK VAGY HULLÁMOK HALADÓ MOZGÁSA RÉVÉN Részecske: α-, β-sugárzás
RészletesebbenFluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Gerjesztés A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Fluoreszcencia 10-9 s k f Foszforeszcencia 10-3 s k ph 10-15 s Fizika-Biofizika 2. Huber
RészletesebbenEmlékeztető Paramágneses anyagok
Emlékeztető Paramágneses anyagok Ha az eredő spinkvantumszám S 0, vagyis a részecske rendelkezik eredő spinimpulzus momentummal, akkor mágneses momentuma is van. E vektorok abszolútértéke (hossza) S S(S
RészletesebbenLumineszcencia. Lumineszcencia. Molekulaszerkezet. Atomszerkezet
Lumineszcencia Lumineszcencia Alapok, tulajdonságok Molekula energiája Spinállapotok Lumineszcencia típusai Lumineszcencia átmenetei A lumineszcencia paraméterei A lumineszcencia mérése Polarizáció, anizotrópia
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
RészletesebbenSzilárdtestek mágnessége. Mágnesesen rendezett szilárdtestek
Szilárdtestek mágnessége Mágnesesen rendezett szilárdtestek 2 Mágneses anyagok Permanens atomi mágneses momentumok: irány A kétféle spin-beállású elektronok betöltöttsége különbözik (spin-polarizáció)
RészletesebbenMágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás
Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz
RészletesebbenKifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenFizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion
06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as
RészletesebbenMedical Imaging 10 2009.04.07. 1. Mágneses rezonancia (MR, MRI, NMR) x B. Makroszkopikus tárgyalás
Mágneses rezonancia (MR, MRI, NMR) Bloch, Purcell 1946, Nobel díj 1952. Mágneses momentum + - Mágneses térben a mágneses momentum az erővonalakkal csak meghatározott szöget zárhat be. Különböző irányokhoz
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν
RészletesebbenFotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása
Fotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása A fotokémia tárgya A földi élet számára alapvető a Nap mint energiaforrás Termodinamika. főtétele: zárt rendszer energiája állandó Termodinamika.
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenSzilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
Részletesebben1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata
1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata A vegyi anyagok (atomok és molekulák) és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának vizsgálata jelentős szerepet játszik ezen anyagok mind
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenSzentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter egyetemi tanár ELTE, Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Laboratórium Van közös bennük? Egy kis történelem
RészletesebbenAlkalmazott spektroszkópia Serra Bendegúz és Bányai István
Alkalmazott spektroszkópia 2014 Serra Bendegúz és Bányai István A mágnesség A mágneses erő: F p1 p2 r p1 p2 C ( F C ) C áll 2 2 r r r A mágneses (dipólus) momentum: m p l ( m p l ) Ahol p a póluserősség
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
RészletesebbenN I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
Részletesebben