2. ZH IV I.
|
|
- Alexandra Fruzsina Kelemenné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fizikai kémia 2. ZH IV. kérdések I. félévtől Szükséges adatok és állandók: k=1, JK; c= 2, m/s; e= 1, C; h=6, Js; N A= 6, mol -1 ; me= 9, kg; mp= 1, kg; 1. Mi a spektroszkópia tárgya? 2. Mit jelent az, hogy az elektromágneses sugárzásban elektromos és mágneses tér terjed térben és időben? 3. Mik az elektromágneses sugárzás energiájára jellemző paraméterek? Hogyan függenek össze egymással? 4. Mi a periódusidő? 5. Mi a frekvencia? 6. Mi a hullámhossz? 7. Mi a hullámszám? 8. Mi a spektrum? 9. Mit nevezünk spektroszkópiai termnek? 10. Mit ad meg a Ritz-féle kombinációs elv? 11. Mi az állapotösszeg definiáló egyenlete csak nem elfajult energiaszintekkel rendelkező esetre? 12. Adja meg a Boltzman-eloszlást csak nem elfajult energiaszintekkel rendelkező rendszer esetére! 13. Mi az állapotösszeg definiáló egyenlete elfajult szintekkel is rendelkező esetre? 14. Adja meg a Boltzman-eloszlást elfajult energiaszintekkel is rendelkező rendszer esetére! 15. Milyen értelmezést adhatunk az állapotösszegnek? 16. Mely paraméterek jellemzik a spektrumsávot? 17. Miből származtatható a sáv maximumának a helye? 18. Mit nevezünk a sáv intenzitásának? 19. Mit nevezünk a sáv félértékszélességének? 20. Mi az FWHH? 21. Mi az indukált abszorpció? 22. Mi az indukált emisszió? 23. Mi a spontán emisszió? 24. Mitől függ a spontán emisszió Einstein-féle átmeneti valószínűsége? 25. Hogyan befolyásolja a színképsávok intenzitását az alap és a gerjesztett állapot betöltöttsége? 26. Milyen összefüggés van az energia és az idő bizonytalansága között a kvantummechanika szerint?
2 27. Milyen összefüggés van a spektrumsáv félértékszélessége és a gerjesztett állapot átlagos élettartama között? 28. Miért véges szélességűek a színképvonalak? 29. Mit nevezünk természetes vonalszélességnek? 30. Mi a feltétele annak, hogy egy fotont el tudjon nyelni egy részecske? 31. Mit nevezünk általános kiválasztási szabálynak elnyelési színkép keletkezésekor? 32. Adja meg a Lambert-Beer-törvény legáltalánosabb alakját! (Az egyes betűk jelentését is definiálja!) 33. Mi a moláris abszorbancia? Mitől függ? 34. Definiálja az integrált abszorpciós együtthatót! (Az egyes betűk jelentését is adja meg!) 35. Hogyan függ össze az indukált abszorpció és emisszió Einstein-féle átmeneti valószínűsége az elnyelési színkép általános kiválasztási szabályával? (A kifejezésben lévő konstansokat nem kell külön-külön megadni!) 36. Mit nevezünk speciális kiválasztási szabályoknak? 37. A molekulákat elektromos erőtérbe helyezve, hogyan változik azok töltéseloszlása? 38. Mely molekuláris tulajdonság szabja meg az elektromos tér vagy töltés hatásának eredményét egy molekula esetében? 39. Definiálja a polarizálhatóságot egy molekulára! Milyen mennyiség, és miért? 40. Mi a relatív permittivitás (dielektromos állandó)? 41. Mit mond ki a Clausius-Mosotti egyenlet? (Az állandókat egy C konstanssal jelölje!) 42. Mit mond ki a Debye-egyenlet? (Az állandókat egy C konstanssal jelölje!) 43. Mi a moláris polarizáció? 44. Hogyan mérjük a molekulák dipólusmomentumát? Mely tulajdonság az, amit közvetlenül tudunk mérni? Ebből hogyan számítható a dipólusmomentum és a polarizálhatóság? 45. Mely részhozzájárulásokból tevődik össze a molekulák polarizációja elektromos térben? 46. Milyen hatással van a mérési frekvencia változása a molekulák polarizációjára? Mire lehet ezt felhasználni? 47. Mit használhatunk váltóáram helyett a molekulák polarizálhatóságának a mérésére? 48. Mi a moláris refrakció? 49. Mi a következménye annak, hogy a molekulák között fellépnek a London-féle erők? 50. Milyen következményekkel járna a másodlagos kötőerők hiánya? 51. Hogyan függ egy n-szeres és egy m-szeres multipólus között kölcsönhatásából fellépő potenciális energia a köztük lévő távolságtól? (Az állandókat egy C konstanssal jelölje!) 52. Milyen alakú a molekulák közötti eredő kölcsönhatást leíró Lennard-Jones-féle potenciál? Az eredő potenciálgörbe mely paraméterei határozzák meg az adott anyag sűrűségét, párolgási hőjét, illetve gőznyomását? 53. A vizsgált részecskék minősége szerint hogyan csoportosíthatjuk az optikai színképeket? 54. A kvantált mozgásforma szerint hogyan csoportosíthatjuk az optikai színképeket?
3 55. A mért fotonok származása szerint milyen módon tudjuk felvenni a molekulák rezgési, ill. forgási színképeit? 56. Rajzolja fel az elnyelési színkép felvételének elvi elrendezését! 57. Rajzolja fel az emissziós színkép felvételének elvi elrendezését! 58. Rajzolja fel a reflexiós színkép felvételének elvi elrendezését! 59. Rajzolja fel a Raman kísérlet elvi elrendezését! 60. Mi a Raman-effektus lényege? 61. Mit nevezünk általános kiválasztási szabálynak Raman színkép keletkezésekor? 62. Rajzolja fel egy hagyományos/diszperziós spektrométer vázlatos elrendezését! Nevezze meg az egyes alkatrészeket! 63. Ismertesse a hagyományos/diszperziós spektrométer működését, jellemezze tulajdonságait! 64. Mitől függ a hagyományos/diszperziós spektrométer optikai felbontása? 65. Mi a szerepe az ún. résprogramnak? 66. Rajzolja fel egy Fourier-transzformációs/interferometrikus spektrométer vázlatos elrendezését! Nevezze meg az egyes alkatrészeket! 67. Ismertesse a Fourier-transzformációs/interferometrikus spektrométer működését, jellemezze tulajdonságait! 68. A Fourier-transzformációs/interferometrikus mérési elv mely következményei vezetnek jel/zaj viszony javuláshoz a mért színképben? 69. Mit jelent az, hogy a Fourier-transzformációs/interferometrikus spektrométerrel mért jel multiplex? 70. Mi az interferogram? Miből tevődik össze? 71. Mitől függ a Fourier-transzformációs/interferometrikus spektrum optikai felbontása? 72. Mihez van kalibrálva a Fourier-transzformációs/interferometrikus spektrum x-tengelye? 73. Számítsa ki a hidrogénatom színképében, az ultraibolya (UV)-tartományban található (Lyman) sorozat legnagyobb hullámhossz értékét! A hidrogénatom Rydberg-állandója cm -1. (121,6 nm) 74. Számítsa ki a hidrogénatom színképében, az infravörös (IR)-tartományban található (Paschen) sorozat legrövidebb hullámhossz értékét! A hidrogénatom Rydberg-állandója cm -1. (820,6 nm) 75. Számítsa ki a hidrogénatom látható tartományba (VIS) eső (Balmer) sorozatában az n2=4-hez tartozó vonal hullámhosszát! A hidrogénatom Rydberg-állandója cm -1. (486,3 nm) 76. A hidrogénatom emissziós spektrumának az infravörös tartományába eső (Paschen) sorozatában az egyik vonal frekvenciája 2, Hz. Számítsa ki az átmenethez tartozó magasabb energiájú állapot főkvantumszámát! A hidrogénatom Rydberg-állandója cm -1. (n2=6) 77. A hidrogénatom egyik termje cm -1 -nél van. Melyik főkvantumszámú állapothoz tartozik? Melyik az a term amelyikkel kombinálva 486,1 nm hullámhosszú fényt kapunk? A hidrogénatom Rydberg-állandója cm -1. (n1=2, n2=4)
4 78. Írja fel egy kétatomos molekula forgási energiáját megadó összefüggést. (A kifejezésben szereplő 79. Adja meg egy kétatomos molekula forgási termkifejezését! (A kifejezésben szereplő 80. Definiálja a kétatomos molekula redukált tömegét! 81. Definiálja a kétatomos molekula tehetetlenségi nyomatékát! (A kifejezésben szereplő 82. Definiálja egy kétatomos molekula forgási állandóját? (A kifejezésben szereplő 83. A molekula mely fizikai paraméterei befolyásolják a kétatomos molekula forgási energiáját és hogyan? 84. Mi a feltétele annak, hogy egy kétatomos molekulának legyen tiszta forgási elnyelési színképe? 85. Lehetséges-e, hogy egy kétatomos molekulának ne legyen tiszta forgási Raman színképe? (Állítását indokolja!) 86. Az ábrán látható molekulának van-e tiszta forgási elnyelési színképe is vagy csak forgási Raman színképe? (Az ábra egy molekula térábráját tartalmazza.) 87. Mi a lineáris molekulákra érvényes kiválasztási szabály a molekula tiszta forgási elnyelési illetve Raman színképére? 88. Egy kétatomos molekula forgási termje, és a kiválasztási szabály ismeretében szerkessze meg a molekula forgási termdiagramját és az elnyelési színképét. (Legalább az első öt sávot jelölje. A színképvonalak relatív 89. Egy kétatomos molekula forgási termje, és a kiválasztási szabály ismeretében szerkessze meg a molekula forgási termdiagramját és a Raman színképének Stokes ágát. (Legalább az első három vonalat jelölje. A színképvonalak relatív 90. A kétatomos molekula forgási termje, és a kiválasztási szabály ismeretében szerkessze meg a molekula forgási termdiagramját és a Raman színképének anti-stokes ágát. (Legalább az első hat vonalat jelölje. A színképvonalak relatív 91. A 1 H2 + molekulaion egyensúlyi kötéstávolsága alapállapotban a számítások szerint 106 pm. Milyen messze lennének a színképvonalak a forgási Raman színképében? (120 cm -1 ) 92. A 1 H 127 I molekula forgási elnyelési színképében a vonalak távolsága 13 cm -1. Mekkora a H-I kötés hossza? (161,7 pm) 93. Mit jelent az, hogy egy molekula gömbi pörgettyű? 94. Mit jelent az, hogy egy molekula szimmetrikus, pörgettyű? 95. Mit jelent az, hogy egy molekula lineáris pörgettyű? 96. Mit jelent az, hogy egy molekula aszimmetrikus pörgettyű? 97. Adja meg a Boltzman-eloszlásnak a forgási állapotokra vonatkozó alakját! 98. Adja meg a forgási állapotösszeget! 99. A forgási állapotösszeg segítségével számítsa ki, hogy hány forgási állapot rendelkezik számottevő betöltöttséggel, ha Br2 molekula forgási állandója B= 0,081 cm -1, és a hőmérséklet 30 K. (qr=128,7 azaz 129 szint)
5 100. Számítsa ki, hogy a HBr molekulák hány százaléka van a forgási alap-és a harmadik gerjesztett állapotban, ha B=8,5 cm -1, és a hőmérséklet 290 K. (p(0)=4,22%; p(3)=17,80%) 101. Írja fel egy kétatomos molekula rezgési energiáját megadó, a harmonikus oszcillátor modellen alapuló, összefüggést! (A kifejezésben szereplő 102. Adja meg a rezgési termkifejezést a harmonikus oszcillátor modell alapján! (A kifejezésben szereplő 103. Adja meg egy kétatomos molekula rezgési állandóját! (A kifejezésben szereplő 104. Egy kétatomos molekula mely fizikai paramétereitől és hogyan függ a molekula rezgési energiája? 105. Rajzolja fel a harmonikus oszcillátor modell alapján egy kétatomos molekula potenciálgörbéjét, és rajzolja bele a v=0 állapot rezgési hullámfüggvényét! (A kvantumszám változhat!) 106. A rezgési hullámfüggvények alapján hol tartózkodik a v=0 rezgési állapotú molekula a legnagyobb valószínűséggel? (A kvantumszám változhat!) 107. A kétatomos molekula rezgési termkifejezése, és a kiválasztási szabály ismeretében szerkessze meg a molekula rezgési termdiagramját és az annak megfelelő tiszta rezgési elnyelési színképét.(a színképvonalak relatív 108. A kétatomos molekula rezgési termkifejezésee, és a kiválasztási szabály ismeretében szerkessze meg a molekula rezgési termdiagramját és az annak megfelelő tiszta rezgési Raman színképének Stokes és anti-stokes tartományát.(a színképvonalak relatív intenzitását nem kell jelezni.) 109. Miért tér el a Raman-színképek Stokes-és anti-stokes-ágában a megfelelő sávok intenzitása? 110. Adja meg a Boltzman-eloszlásnak a rezgési állapotokra vonatkozó alakját! 111. Adja meg a rezgési állapotösszeget! 112. A rezgési állapotösszeg segítségével számítsa ki, hogy hány rezgési állapot rendelkezik számottevő betöltöttséggel, ha a lineáris molekula klasszikus rezgési hullámszáma 1400 cm -1 és a hőmérséklet 1500 K. (qv=1,35 azaz szinte csak az alapállapot, kevés van az első gerjesztett állapotban!) 113. Számítsa ki, hogy az O2 molekulák hány százaléka van alap- és hány százaléka van az első gerjesztett állapotban, ha a klasszikus rezgési frekvencia 2991 cm -1, és a hőmérséklet 1800 K. (p(0)=90,84%; p(1)=8,32%) 114. Mekkora az 14 N2 molekulában a kötés erőállandója, ha a molekula Raman spektrumában 2358 cm -1 Raman eltolódásnál egy erős Q-ág található? (2292 N/m) 115. A 1 H2 + molekulaion kötési erőállandója a számítások szerint 160 N/m. Mekkora Raman eltolódásnál várható a rezgésére jellemző Q-ág? (2330,5cm -1 ) 116. Az 1 H2 molekula rezgési Raman színképében 4400,39 cm -1 Raman eltolódásnál található a rezgésre jellemző Q-ág. Mely frekvenciánál várható a megfelelő rezgés a 2 H2 molekula esetében? (3111,55 cm -1 ) 117. A sósav rezgési-forgási elnyelési színképe miért tartalmaz két, eltérő forgási állandójú színképet? 118. A szénmonoxid rezgési forgási elnyelési színképében miért nem teljesen azonosak, az egyes
6 ágakban a szomszédos sávok távolsága? 119. Kétatomos molekulák rezgési-forgási színképében (elnyelési és Raman) mikor jelenik meg az ún. Q-ág? 120. Többatomos molekulák rezgési-forgási elnyelési színképében mely normálrezgések esetében jelenik meg az ún. Q-ág? 121. Szerkessze meg egy kétatomos molekula rezgési-forgási termdiagramját v=0 illetve v=1 szabály alapján szerkessze meg az elnyelési színkép P-ágát. Éljen azzal a feltételezéssel, hogy a rotációs konstans mindkét rezgési állapotban azonos. (A színképvonalak relatív 122. Szerkessze meg egy kétatomos molekula rezgési-forgási termdiagramját v=0 illetve v=1 szabály alapján szerkessze meg az elnyelési színkép R-ágát. Éljen azzal a feltételezéssel, hogy a rotációs konstans mindkét rezgési állapotban azonos. (A színképvonalak relatív 123. Szerkessze meg egy kétatomos molekula rezgési-forgási termdiagramját v=0 illetve v=1 szabály alapján szerkessze meg a Raman színkép O-ágát. Éljen azzal a feltételezéssel, hogy a rotációs konstans mindkét rezgési állapotban azonos. (A színképvonalak relatív 124. Szerkessze meg egy kétatomos molekula rezgési-forgási termdiagramját v=0 illetve v=1 szabály alapján szerkessze meg a Raman színkép Q-ágát. Éljen azzal a feltételezéssel, hogy a rotációs konstans mindkét rezgési állapotban azonos. (A színképvonalak relatív 125. Szerkessze meg egy kétatomos molekula rezgési-forgási termdiagramját v=0 illetve v=1 szabály alapján szerkessze meg a Raman színkép S-ágát. Éljen azzal a feltételezéssel, hogy a rotációs konstans mindkét rezgési állapotban azonos. (A színképvonalak relatív intenzitását nem kell jelezni.) 126. Hány normálrezgése van egy N-atomos molekulának. (Röviden indokolja!) 127. Miért van csak két forgási szabadsági foka a lineáris molekuláknak? 128. Milyen megfontolások alapján lehet felírni a rezgési szekuláris egyenletrendszert? 129. Mely lépéseken keresztül határozható meg, a pontcsoportok elmélete segítségével, hogy egy molekula tiszta rezgési elnyelési illetve Raman színképében hány sáv jelenik meg? 130. A csoportelmélet alapján mi a feltétele annak, hogy egy adott irreducibilis reprezentációhoz tartozó normálrezgés infravörös aktív legyen? 131. A csoportelmélet alapján mi a feltétele annak, hogy egy adott irreducibilis reprezentációhoz tartozó normálrezgés Raman aktív legyen? 132. Hány színképsáv várható a mellékelt ábrán látható CHCl3-molekula infravörös és Raman színképében? Hány sáv található ugyanannál a hullámszámnál a két színképben? (A molekula változhat, a mellékelt karaktertáblák közt megtalálható a molekula szimmetriájának megfelelő is.) 133. Miért kedvezőbb a rezgési probléma megoldása belső koordinátákban?
7 134. Milyen belső koordinátatípusok deformációjának kombinációival írhatók le a molekulák rezgései (normálkoordinátái)? 135. Rajzoljon fel egy vegyértéknyújtási koordinátát! (Adja meg az egyes atomok 136. Rajzoljon fel egy szögdeformációs koordinátát! (Adja meg az egyes atomok 137. Rajzoljon fel egy síkdeformációs koordinátát! (Adja meg az egyes atomok 138. Rajzoljon fel egy diéderes szögdeformációs koordinátát! (Adja meg az egyes atomok 139. Hogyan viszonyulnak egymáshoz, az egyes típusú belső koordináta deformációk erőállandói? 140. Adja meg a belső koordináták deformációján bázisán megadott rezgési szekuláris egyenletrendszer számítógépes kiértékelésre alkalmas mátrixalakját! Minek az analógjai az egyes mátrixok? 141. Milyen bázison, és mely lépéseken keresztül határozható meg az, hogy bizonyos színképtartományokban hány, sáv jelenik meg egy adott molekula esetében? 142. Hány színképsáv várható az CHCl3-molekula infravörös és Raman színképében a C-Cl vegyértékrezgési tartományban? Hány sáv található ugyanannál a hullámszámnál a két színképben? (A molekula, és a tartomány változhat, a mellékelt karaktertáblák közt megtalálható a molekula szimmetriájának megfelelő is.) 143. Megkülönböztethető-e a síkalkatú cisz-, és a transz-platin [Pt(NH3)2Cl2] a rezgési színképeik Pt-Cl vegyértéknyújtási tartományaik alapján? Állítását indokolja! (A molekula változhat!) 144. Milyen kísérlettel lehet azonosítani a folyadék halmazállapotban lévő vagy oldott molekulák Raman színképében a teljesen szimmetrikus reprezentációhoz tartozó rezgéseket? 145. Miért lehetnek bizonyos belső koordináták dominánsak a különböző normálrezgésekben? 146. Mi a feltétele annak, hogy két, vagy több belső koordináta csoportrezgésekben egyesüljenek? 147. Melyik az infravörös színképek legalkalmasabb tartománya arra, hogy bizonyos csoportok jelenlétét valószínűsítsük? Milyen sávok kerülhetnek ebbe a tartományba? Melyik, milyen okból?
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
Részletesebbendinamikai tulajdonságai
Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenA többatomos molekula rezgéseinek a leírása a klasszikus modellen alapul. Abból indulunk ki, hogy egy atom lehetséges elmozdulásait 3 egységvektor
1 A többatomos molekula rezgéseinek a leírása a klasszikus modellen alapul. Abból indulunk ki, hogy egy atom lehetséges elmozdulásait 3 egységvektor segítségével írhatjuk le. 2 Ennek megfelelően egy N
RészletesebbenElektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia
Elektronszínképek Ultraibolya- és látható spektroszkópia Elektronátmenetek elektromos dipólus-átmenetek (a molekula változó dipólusmomentuma lép kölcsönhatásba az elektromágneses sugárzás elektromos terével)
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenMézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.
és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán
RészletesebbenKoherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban
Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes
RészletesebbenA fény és az anyag kölcsönhatása
A fény és az anyag kölcsönhatása Bohr-feltétel : E = E 2 E 1 = hν abszorpció foton (hν) E 2 E 2 E 1 E 1 E 2 E 2 spontán emisszió E 1 E 1 stimulált (kényszerített) emisszió E 2 E 2 E 1 E 1 Emissziós és
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
RészletesebbenKÉMIAI ANYAGSZERKEZETTAN
KÉMIAI ANYAGSZERKEZETTAN (Ábragyűjtemény) / tanév /. BEVEZETÉS.. ábra. A Fraunhofer-vonalak a Nap színképében Minta omorú holografikus rács Rések Fényforrás Fotódiódatömb.. ábra. Egyutas UV-látható abszorpciós
RészletesebbenInfravörös, spektroszkópia
Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Spektroszkópia Az EM sugárzás abszorbcióján alapszik: látható (leggyakrabban kvantitatív) UV IR (inkább kvalitatív) RAMAN ESR (mikrohullám) NMR (rádióhullám) Fény
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Felhevített tárgyak több száz fokos hőmérsékletet elérve először vörösen majd még magasabb hőmérsékleten sárgán izzanak, tehát fényt (elektromágneses hullámokat a látható tartományban)
RészletesebbenMolekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR
Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Fény és anyag kölcsönhatása! Optikai módszerek Fényelnyelés mérése (Abszorpción alapul) Fénykibocsátás mérése (Emisszión alapul) Atomspektroszkópiai módszerek
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
2013 január Abszorpciós fotometria Elektron-spektroszkópia alapjai Biofizika. szemeszter Orbán József PTE ÁOK Biofizikai ntézet Definíciók, törvények FÉNYTAN ALAPOK SMÉTLÉS - Elektromágneses sugárzás,
RészletesebbenFizikai kémia 2. ZH II. kérdések I. félévtől
Fizikai kémia 2. ZH II. kérdések 2018-19 I. félévtől Szükséges adatok, állandók és összefüggések: c= 2,99792458 10 8 m/s; e= 1,602177 10-19 C; h=6,62608 10-34 Js; N A= 6,02214 10 23 mol -1 ; me= 9,10939
RészletesebbenSzalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu
RészletesebbenAbszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)
Abszorpciós spektrumvonalak alakja Vonalak eredete (ld. előző óra) Nagysága Kiszélesedése Elem mennyiségének becslése a vonalerősségből Elemi statfiz Boltzmann-faktor: Megadja egy állapot súlyát a sokaságban
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenB. Függelék: Molekulaspektroszkópia
B. Függelék: Molekulaspektroszkópia Kürti Jenő 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Molekulatermek jelölése 2 3. Molekulatermek osztályozása 3 3.1. Elektrontermek................................
RészletesebbenA spektroszkópia az a tudományág, mérési módszer, amikor annak következményeit vizsgáljuk, amikor elektromágneses sugárzás kölcsönhatásba lép
1 A spektroszkópia az a tudományág, mérési módszer, amikor annak következményeit vizsgáljuk, amikor elektromágneses sugárzás kölcsönhatásba lép részecskékkel és ez utóbbiak, többnyire kvantált energiaállapotaiban
Részletesebben4. gyakorlat Kétatomos molekula elektrongerjesztési színképének tanulmányozása. 4.1 Bevezetés gyakorlat
4. gyakorlat Kétatomos molekula elektrongerjesztési színképének tanulmányozása 2 4. gyakorlat Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II., 12.4 12.5, 16.7 16.8 és 17.1 17.2 fejezet (327 332., 484 488. és
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenKifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor
RészletesebbenA lézer alapjairól (az iskolában)
A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o
RészletesebbenOptikai spektroszkópia az anyagtudományban 7. Infravörös spektroszkópia
Optikai spektroszkópia az anyagtudományban 7. Infravörös spektroszkópia Kamarás Katalin MTA Wigner FK kamaras.katalin@wigner.mta.hu Optikai spektroszkópia az anyagtudományban 7. 1 Molekularezgések Optikai
RészletesebbenConcursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVIII-a, Cluj-Napoca Proba teoretică, 1 iunie II. Feladat: Lézer (10 pont)
Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVIII-a, Cluj-Napoca Proba teoretică, 1 iunie 2015 II. Feladat: Lézer (10 pont) A lézer (LASER) mozaikszót Gordon Gould amerikai fizikus
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenSzentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter egyetemi tanár ELTE, Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Laboratórium Van közös bennük? Egy kis történelem
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenSzerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai
Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai 1. Oldott molekulában lejátszódó energetikai jelenségek a Jablonski féle energia diagram alapján 2. Példák oldatok abszorpciójára és fotolumineszcenciájára
RészletesebbenAz infravörös (IR) sugárzás. (Wikipédia)
FT-IR spektroszkópia Az infravörös (IR) sugárzás (Wikipédia) Termografikus kamera (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) IR spektroszkópia Tartomány: 10-12800
RészletesebbenFotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása
Fotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása A fotokémia tárgya A földi élet számára alapvető a Nap mint energiaforrás Termodinamika. főtétele: zárt rendszer energiája állandó Termodinamika.
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
RészletesebbenNewton kísérletei a fehér fénnyel. Sir Isaac Newton ( )
Newton kísérletei a fehér fénnyel Sir Isaac Newton (1642 1727) Az infravörös sugárzás felfedezése 1781: Herschel felfedezi az Uránuszt 1800: Felfedezi az infravörös sugárzást Sir William Herschel (1738
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenKémiai anyagszerkezettan
Kémiai anyagszerkezettan Előadó: Kubinyi Miklós tel: 21-37 kubinyi@mail.bme.hu Grofcsik András tel: 14-84 agrofcsik@mail.bme.hu Tananyag az intraneten (tavalyi): http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/ konyvek/fizkem/kasz/
Részletesebben1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata
1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata A vegyi anyagok (atomok és molekulák) és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának vizsgálata jelentős szerepet játszik ezen anyagok mind
RészletesebbenOptikai spektroszkópiai módszerek
Mi történhet, ha egy mintát fénnyel világítunk meg? Optikai spektroszkópiai módszerek megvilágító fény (elnyelt fény) minta átjutott fény Abszorpció UV-VIS, IR Smeller László kibocsátott fény Lumineszcencia
RészletesebbenOptikai spektroszkópia az anyagtudományban 8. Raman spektroszkópia Anizotrópia IR és Raman spektrumokban
Optikai spektroszkópia az anyagtudományban 8. Raman spektroszkópia Anizotrópia IR és Raman spektrumokban Kamarás Katalin MTA Wigner FK kamaras.katalin@wigner.mta.hu Optkai spektroszkópia az anyagtudományban
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenSzínképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenRezgési spektroszkópiák Infravörös (IR) és Raman spektroszkópia
Vizsgálati módszerek az anyagtudományban Rezgési spektroszkópiák Infravörös (IR) és Raman spektroszkópia Vizsgálati módszerek az anyagtudományban IR spektroszkópia szeptember 24: előadás szeptember 27:
RészletesebbenLumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós
Alapjai, tulajdonságai, mérése Kellermayer Miklós Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Aurora borrealis (sarki fény) Biolumineszcencia GFP-egér Biolumineszcencia
RészletesebbenAz α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10
9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;
RészletesebbenSzervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.
Szervetlen komponensek analízise A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.) A fény λ i( k r ωt + φ0 ) Elektromágneses sugárzás E( r,
RészletesebbenKoherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)
Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?) Inkoherens fény Atomok egymástól függetlenül sugároznak ki különböző hullámhosszon, különböző fázissal fotonokat. Pl: Termikus sugárzó Koherens fény Atomok
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenSpektroszkópiai módszerek 2.
Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában
RészletesebbenBeugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!
Beugró kérdések Elektrodinamika 2. vizsgához. Görbült koordináták Henger koordináták: r=(ρ cos φ, ρ sin φ, z) Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenModern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 12. Infravörös spektroszkópia
Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 1. Infravörös spektroszkópia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 03/0/01 Beadás ideje: 03/4/01 Érdemjegy:
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenMOLEKULÁRIS TULAJDONSÁGOK
7 MOLKULÁIS TULAJDONSÁGOK Az elektronszerkezet számítások fókuszában többnyire az energiának és a hullámfüggvénynek egy adott geometriában történ kiszámítása áll Bár a gyakorlati kémiában a relatív energiák
Részletesebben12. Infravörös spektroszkópia
12. Infravörös spektroszkópia Czirók András 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. A kétutas spektrométer működési elve 3 2.1. A berendezés fényútja............................ 3 2.2. Fényforrás...................................
RészletesebbenTartalom. Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek
Szonolumineszcencia Tartalom Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció 1934-es ultrahang
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
Részletesebben23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan
23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan 1. Bevezetés Sav-bázis titrálások végpontjelzésére (a mőszeres indikáció mellett) ma is gyakran alkalmazunk festék indikátorokat.
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenAzonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Biofizika szeminárium PTE ÁOK Biofizikai Intézet Huber Tamás 2014. 02. 11-13. A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Gerjesztés Fluoreszcencia
RészletesebbenInfravörös spektroszkópiai analitikai módszerek
Infravörös spektroszkópiai analitikai módszerek Kémiai elemzések (min. és menny.) általános módszere: Jelképző folyamat keresése M(inta) + R(eagens) (kölcsönhatás, reakció) M(inta) + R(eagens) változás(ok)
RészletesebbenKoherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)
Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?) Inkoherens fény Atomok egymástól függetlenül sugároznak ki különböző hullámhosszon sugároznak ki elektromágneses hullámokat Pl: Termikus sugárzó Koherens
Részletesebben