12. Infravörös spektroszkópia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12. Infravörös spektroszkópia"

Átírás

1 12. Infravörös spektroszkópia Czirók András április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. A kétutas spektrométer működési elve A berendezés fényútja Fényforrás Monokromátor Detektor Kétatomos molekulák rezgési és forgási átmenetei Merev pörgettyű Rezgő pörgettyű Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolása nélkül Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolásával Gyakorló kérdések 8 5. Mérési feladatok A mérőberendezés beállításai Kalibráció Alapvonal vizsgálata Polisztirol fólia IR spektruma A C 60 fullerén molekula infravörös spektruma A HCl molekula IR spektrumának elemzése

2 1. Bevezetés Az infravörös (IR) spektroszkópiában λ = 3 30 µm hullámhosszú (E = 0, 05 0, 5 ev energiájú, azaz ν = cm 1 hullámszámú 1 ) sugárzást bocsátunk a mintára. Ezzel az energiával a molekulák rezgési és forgási energiaszintjeit tudjuk gerjeszteni, és az elnyelési spektrum vizsgálatával elsősorban a kémiai kötésekre vonatkozó információkhoz juthatunk. A spektrum jellegzetességeit felhasználva azonosíthatunk molekulákat, vizsgálhatjuk szimmetria-tulajdonságaikat. A lehető legegyszerűbb, infra-aktivitással (infravörös fényt elnyelő) rendelkező rendszer egy kétatomos molekula gáza. A molekula energiáját az elektron-, a vibrációs- és rotációs állapota határozza meg: E = E e + E v + E r. E v nagyságrendje 0, 1 ev (H 2 elektron-alapállapot esetén 0, 273 ev), ami egy nagyságrenddel kisebb mint az elektronállapotból származó energiák (1 10 ev). E r a ev nagyságrendbe esik, tehát: E e > E v > E r. Ebből következik, hogy az elektronszerkezet energiaszintjei távolabb helyezkednek el, mint a vibrációs szintek, továbbá a vibrációs szintek távolabb helyezkednek el, mint a rotációs szintek (1. ábra). Infravörös gerjesztés hatására az elektronszerkezet nem változik (hν < E e ), így a továbbiakban feltételezzük, hogy a molekula szobahőmérsékleten elektron-alapállapotban van. 1. ábra. Molekulák rezgési (n) és forgási (j) energiaszintjei Az infra-aktivitás feltételei, röviden összefoglalva: 1 E = hν = hc ν = hc/λ 2

3 1. A molekularezgések és a fény kölcsönhatásának feltétele, hogy a rezgési módusban a molekula elektromos dipólmomentuma megváltozzon. 2. A gerjesztéshez szükséges, hogy a gerjesztő fény energiája megegyezzen a végső és a kiindulási állapotok energiájának különbségével: ω = E v E k. (1) 3. Az átmenet során a rezgési (n) vagy a forgási (j) kvantumszámnak ±1-et kell változnia. n = ±1 j = ±1 Anharmonikus oszcillátor esetén n megváltozása tetszőleges lehet. 2. A kétutas spektrométer működési elve 2.1. A berendezés fényútja Az optikai kiegyenlítés elvén működő spektrofotométer blokkdiagramját a 2. ábra mutatja. 2. ábra. Optikai kiegyenlítés elvén működő infravörös spektrométer elvi rajza A fényforrás sugarai tükrök segítségével kettéosztva haladnak át az egyes fényutakban elhelyezett mintatartókon. Az egyik anyagminta a vizsgálat tárgya, a másik pedig a referencia anyag, amely lehetőség szerint nem abszorbeál. A két minta azonos optikai hosszat reprezentáló küvettában van elhelyezve. Az áthaladás után a két sugár egy forgó 3

4 szektortükör, az ún. Littrow-tükör segítségével egyesül. A négy körcikkre osztott tükör minden második szektora el van távolítva, így az egyesített fénysugár időben szaggatva hol az egyik, hol a másik sugarat engedi át. Az egyesített sugár a monokromátor belépő résére esik. A monokromátorból kijövő fényt a detektor elektromos jellé alakítja. Amennyiben adott hullámhosszon a minta elnyel, a két fénysugár intenzitása között különbség lép fel, így a detekor váltakozó feszültségű jelet ad. (A detektor hőtehetetlensége miatt ez egy integrált négyszögjel.) Ezt a jelet erősítve és fázisát analizálva hibajelet állíthatunk elő, mellyel az intenzitások kiegyenlítését vezérelhetjük. Erre a célra szokás ún. fésűsblendét használni, amely egy tengely körül forgatható, spirálisan áttört körlemez, melynek forgatásával az átengedett fény intenzitása változtatható. A fésűsblende forgatása írószerkezetet hajt meg, amely így a kompenzáció mértékét regisztrálja Fényforrás Fényforrásként ritka földfém oxidjából (Nernst-lámpa), vagy szilíciumkarbidból (Globar), esetleg fémből (ródium-, vagy platinatekercs) készült ellenállást használnak, melyeknek K az üzemi hőmérséklete. A mérésnél használt berendezés 1300 K fokos nikkel-krómium fényforrást tartalmaz Monokromátor A monokromátor optikai rács, vagy infravörös fényre átlátszó anyagból készült prizma. (Az átlátszóság viszonylagos, mert a prizma anyaga is rendelkezik valahol elnyelési spektrummal.) A korszerűbb spektrométerekben rácsot és több prizmát használnak, melyeket a hullámhossz-tartománytól függően lehet automatikusan váltani. Több prizma-anyag nagy vízoldhatósága miatt a spektrométer jól zárt dobozba van beépítve, és a belső zárt térben gondoskodnak a levegő szárazon (és a környezethez képest melegen) tartásáról Detektor Az infravörös sugárzás detektálása hőhatáson alapul. A detektor termopár, ill. ebből képzett sorozat (oszlop); hőmérsékletfüggő ellenállás (bolométer) vagy nagy érzékenységű gázhőmérő (Golay-cella) lehet. A detektálandó termikus teljesítmény nagyon kicsi ( 10 9 W), ami a detektorral szemben magas követelményeket támaszt. 3. Kétatomos molekulák rezgési és forgási átmenetei IR spektroszkópiával jól tanulmányozhatóak a hidrogén-halogenidek. Ezekre a molekulákra felállítható egy elegendően egyszerű modell ahhoz, hogy az atomok távolságát, 4

5 illetve a kötés erősségét jó pontossággal meghatározhassuk Merev pörgettyű A kétatomos (szükségképpen lineáris) molekulák forgásához tartozó kvantummechanikai energiaszintek: E rot (j) = 2 j(j + 1). (2) 2Θ A tehetetlenségi nyomatékot (Θ) a következőképpen tudjuk kiszámolni: jelölje a két atom tömegét m 1 és m 2. Koordinátarendszerünk origójaként válasszuk a tömegközéppontot és a két atom középpontját jelölje r 1 és r 2. Az x tengely mutasson az r 2 r 1 irányba. Ezen a tengelyen az atomok pozícióját elegendő egy-egy számmal jelölni (r 1 = r 1 és r 2 = r 2 ). Ekkor teljesül, hogy: r tkp = m 1r 1 + m 2 r 2 = 0. (3) Ebben a rendszerben, a tömegközépponton átmenő, x tengelyre merőleges tengelyre a tehetetlenségi nyomaték: Θ = m 1 r m 2 r 2 2. (4) Bővítsük a fenti kifejezést ( )/( )-vel: m 1 r m 2 r 2 2 = m 1r 2 1m 1 + m 1 r 2 1m 2 + m 2 r 2 2 r 2 2m 2 = m2 1r m 2 2r (r r 2 2)m 1 m 2. (5) (3) alapján m 1 r 1 + m 2 r 2 = 0, ezért m 2 1r m 2 2r 2 2 = 2m 1 r 1 m 2 r 2, vagyis: m 2 1r m 2 2r (r r 2 2)m 1 m 2 = ( 2r 1 r 2 + r r 2 2) m 1m 2 = (r 1 r 2 ) 2 m 1 m 2. (6) Új változóként vezessük be a két atom távolságát: r = r 1 r 2, valamint a redukált tömeget: µ = m 1m 2. (7) Ezekkel a változókkal: Θ = µr 2. (8) Vezessük be a B = 2 2µr 2 (9) 5

6 forgási állandót 2. Ezzel a jelöléssel az eneriga: 3.2. Rezgő pörgettyű E rot (j) = Bj(j + 1). (10) Kihasználhatjuk, hogy a rezgés frekvenciája legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint a forgásé, azaz egy körülfordulás alatt a molekula sok rezgést végez 3. Ezért a rotációs állandóban szereplő mag-mag távolság helyére egy átlagos mag-mag távolságot, r 2, írhatunk be. A rezgő pörgettyű energiája tehát: ahol: E(n, j) = E rezg (n) + Bj(j + 1), (11) B = 2 2µ r 2. (12) Ha az egyensúlyi mag-mag távolságot r e jelöli, akkor a rezgés során: r = r e + ξ (13) ahol ξ jelöli a rezgés kitérését, és harmonikus rezgés esetén ξ = 0. Ezekkel a jelölésekkel: r 2 = r 2 e + ξ 2 + 2r e ξ = r 2 e + ξ 2 + 2r e ξ (14) Harmonikus rezgés esetén az utolsó tag zérus, de a molekula rezgése egy, a rezgés amplitúdójától függő korrekciót eredményez a tehetetlenségi nyomatékban Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolása nélkül Ha a (14) korrekciótól eltekintünk, r 2 = re 2 és a forgási energia független a rezgési állapottól. Ennek megfelelően az abszorpciós spektrumban minden egyes rezgési abszorpciós vonal körül egy tiszta forgási spektrumot várunk. Az n, j rezgési és forgási kvantumszámokkal jellemzett állapot energiája: ( E(n, j) = Ω n + 1 ) + 2 Bj(j + 1), (15) ahol a D rugóállandójú oszcillátor frekvenciája: Ω 2 = D/µ. (16) 2 A spektroszkópiában szokásos forgási állandó: B = 1 hc B. 3 A rezgés frekvenciája, ω r, a besugárzás frekvenciájának nagyságrendjébe esik, ami pl. HCl esetén 60 THz. Az ekvipartíció tétele alapján a forgás frekvenciája ω f = k B T/Θ 1 THz 6

7 Ha az abszorpció megváltoztatja a molekula forgási állapotát j-ről j -re,akkor egyrészt az impulzusmomentum megmaradása miatt: másrészt a kvantumszámok nem lehetnek negatívak: j = ±1, (17) j, j 0. (18) Ezek figyelembevételével két esetet különböztethetünk meg (lásd bővebben a B.5.2 függelékben): R-ág: Ha j = j + 1, akkor a forgási energia megváltozása: B[(j + 1)(j + 2) j(j + 1)] = 2 B(j + 1). (19) Ebben az esetben j 0, tetszőleges természetes szám. P-ág: Ha j = j 1, akkor a forgási energia megváltozása: Mivel j 0, ebben az esetben j 1. B[(j 1)j) j(j + 1)] = 2 Bj. (20) A forgási abszorpciós vonalak tehát 2 B távolságra követik egymást. A sorozatban egy vonal hiányzik (nullrés), annál az energiánál ami a forgási állapotot változatlanul hagyná (j = j) Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolásával A kísérletileg mért spektrumok vonalai nem egyenlő távolságra követik egymást (3. ábra), azaz a fenti modellt finomítani kell. A forgási és rezgési állapotok több módon csatolódhatnak: nagyobb rezgési energia (amplitúdó) megnöveli a molekula tehetetlenségi nyomatékát, de a gyors forgáshoz tartozó centrifugális erő is módosíthatja a rezgés harmonikus potenciálját. Ezen kívül, a molekularezgések nem harmonikusak, ami szintén eltolja az egyensúlyi magtávolságot az n kvantumszám függvényében. Itt csak az első esettel foglalkozunk, azaz figyelembe vesszük, hogy a (15) kifejezésben B nem állandó, hanem a (12) kifejezés szerint függ a rezgés amplitúdójától, azaz az n kvantumszámtól: ( E(n, j) = hω n + 1 ) + 2 B n j(j + 1). (21) Harmonikus rezgés elektromágneses térrel történő kölcsönhatása során az n kvantumszám megváltozása ±1. Feltételezve, hogy szobahőmérsékleten (25 mev) a molekula alapállapotban van, az n n = 0 1 átmenetet vizsgáljuk. Ha a forgási állapot megváltozása j j, akkor az energia megáltozása (21) kifejezés alapján E(1, j ) E(0, j). 7

8 3. ábra. A HCl forgási spektruma az n : 0 1 rezgési átmenet körül R-ág (j 0): Ha j = j + 1, akkor a forgási energia megváltozása: B 1 (j 2 + 3j + 2) B 0 (j 2 + j) = ( B 1 B 0 )(j + 1) 2 + ( B 1 + B 0 )(j + 1) (22) P-ág (j 1): Ha j = j 1, akkor a forgási energia megváltozása: B 1 (j 2 j) B 0 (j 2 + j) = ( B 1 B 0 )j 2 ( B 1 + B 0 )j (23) A két formula közös alakra hozható ha a P-ágban az x = j, az R-ágban pedig az x = j + 1 helyettesítést elvégezzük (vagyis x az abszorpciós csúcsok sorszáma): E = Ω + ( B 1 + B 0 )x ( B 0 B 1 )x 2. (24) A csatoltan forgó-rezgő pörgettyű modellben a forgási szintek energiáit tehát egy másodfokú kifejezés (Fortrat parabola) adja meg. 4. Gyakorló kérdések 1. Az anyag mely szabadsági fokai változnak infravörös elnyelés során? 2. Mettől meddig tart az infravörös hullámhossz-tartomány? Energetikailag hogyan viszonyul a látható fényhez az infravörös? 3. Mi az optikai kiegyenlítés elve? 4. Mi a funkciója és hogyan működik a monokromátor? Milyen két alaptípusa létezik a fény spektrális felbontásának? Infravörös spektroszkópiában mire kell külön tekintettel lenni az optikai elemek megválasztásánál? 5. Min alapul az infravörös fény detektálása? 6. Mi a spektroszkópiában gyakran használt hullámszám és term-energia definíciója? 8

9 7. 8. Írja föl egy harmonikus oszcillátor kvantált energiaszintjeit! Mikor alkalmazható ez a képlet molekulák leírására? Írja föl egy kétatomos molekula kvantált forgási energiáját! Definiálja a forgási állandót! 9. Milyen összefüggés teljesül a fény frekvenciájára abszorpció esetén? Mi az infravörös elnyelés feltétele? 10. Milyen részekre oszthatjuk egy kétatomos molekula infravörös elnyelési színképét? Mi jellemzi ezeket a részeket? 11. Hogyan függ a mérés ideje a mérési tartománytól, a spektrális felbontás részletességétől és a spectrum jel-zaj arányától? 12. Mi történik egy- vagy többparaméteres görbeillesztés során? Mik a bemenő adatok, mi az eredmény, és mi határozza meg? 13. Ha A és B mennyiség hibái da és db, becsüljük meg a hibáját az A/ A + B kifejezésnek! 5. Mérési feladatok A következőkben használjuk a spektroszkópiában elterjedt hullámszám jelölést: ν = ν c = ahol c a fénysebesség, ω a körfrekvencia és ν a frekvencia. A hullámszám szokásos mértékegysége: cm 1, avagy hullámszám. Ekkor kényelmesebb az energiát term-energiába átírni: T = 1 E. (26) hc A forgási állandó szokásos definíciója: B = 1 hc B = ω 2πc 4πcΘ = 5.1. A mérőberendezés beállításai (25) h 8π 2 cθ. (27) A mérőberendezésen beállítható paraméterek a mérendő hullámszám-tartomány (ν-start, ν-stop, cm 1 egységekben), a monokromátor rés szélessége (slit, relatív egységekben), az egyes monokromátor-állásoknál eltöltött iterációs idő (IT). Ezen felül átállíthatjuk a kiiratásnál a 100%-hoz tartozó transzmissziót a zeroadj paraméterrel, és megadhatunk egy 9

10 hullámszám-irányú (expx) és abszorpció-irányú nyújtást (expy) is. Hosszabb spektrumokat két léptékben nyomtatunk: 4000 és 2000 hullámszám között a spektrumot tömöríthetjük a FORM kapcsoló aktiválásával. Ekkor ebben a tartományban a hullámszám léptéke kétszer sűrűbb, mint a 2000 cm 1 alatti tartományban. Az egyes méréseknél a javasolt paraméter-beállítások fel vannak tüntetve Kalibráció A berendezés a mérések során a monokromátor rés-szélességét a hullámszám függvényében változtatja annak érdekében, hogy minden egyes mérési ponton az azonos mérési idő alatt azonos energiájú sugárzás essen a detektorra (természetesen üres mintatartó mellett). Ehhez üres minta- és referenciatartókkal 66 hullámszámon megméri az átáramló energiát, adott rés-szélesség mellett. A továbbiakban a kapott energia-értékeknek megfelelően szabályozza a rés szélességét. Természetesen van lehetőség a rés szélességének relatív állítására, valamint beállíthatunk fix rés-szélességet is (a ν billentyű aktiválásával). A kalibrációt a 0.01-es program futtatásával végezhetjük el: billentyűzzük be alapállapotban a szám-billentyűzeten a program számát (0.01), majd nyomjuk meg a start / stop gombot. A berendezés a kalibrációt innen automatikusan elvégzi Alapvonal vizsgálata Készítsünk felvételt azonos mérő és referencianyalábokkal! A méréseket nem vákumban végezzük, ezért a referencia és a mérőnyaláb útjában is elvileg azonos mennyiségű levegő található, így nem kapnánk jelet. Ennek ellenére a mérés során látunk abszorpciót, aminek egy lehetséges magyarázata, hogy a mérő és referencia úthosszak nem azonos hosszúak. Mi okozhatja az abszorpciót? Mérési tartomány és javasolt beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 12, IT: 0, 5, zeroadj: 105, expy: 100, expx: 1, FORM ON 5.4. Polisztirol fólia IR spektruma A polisztirol teljes közép-infra spektrumában több csúcs-komplexet is találhatunk. Az irodalomban ezen csúcsok elnyelési hullámszámai ismertek. Javasolt tartományok és paraméter-beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 12, IT: 0, 5, zeroadj: 105, expy:100, expx: 1, FORM ON 5.5. A C 60 fullerén molekula infravörös spektruma Fullerénből nem lehetséges fóliát gyártani, így egy műanyag pogácsába van keverve. A mérőhelyen egy üres pogácsa is található, amit referenciaként használhatunk. 10

11 Javasolt beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 12, IT: 3, zeroadj: 105, expy: 100, expx: 5, FORM OFF 5.6. A HCl molekula IR spektrumának elemzése Javasolt beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 1, 6, IT: 3, ν : 0.8 (cm 1 ), zeroadj: 80, expy: 200, expx: 20, FORM OFF A spektrumon az n : 0 1, J : j j átmenetekhez tartozó abszorpciókat látjuk. A molekulát rezgő pörgettyűként írhatjuk le. Azonosítsuk a nullrést és az egyes átmeneteket! Miért hasadnak fel a csúcsok? A Fortrat-parabola paramétereinek illesztésével határozzuk meg a nullréshez tartozó energiát (ev vagy kt egységekben), valamint a molekula forgási energiájára jellemző B 0 és B 1 paramétereket! A nullrés energiájának ismeretében becsüljük meg a molekula rugóállandóját! Tételezzük fel, hogy az n-ik rezgési állapotban ξ 2 a(n + 1/2), ahol a egy arányossági tényező. A B 0 és B 1 paraméterekből becsüljük meg az egyensúlyi magtávolságot és a korrekciót jellemző a paramétert! Kompatibilis ez az érték a rugóállandóra kapott értékkel? 11

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR

Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Fény és anyag kölcsönhatása! Optikai módszerek Fényelnyelés mérése (Abszorpción alapul) Fénykibocsátás mérése (Emisszión alapul) Atomspektroszkópiai módszerek

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Szervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.

Szervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb. Szervetlen komponensek analízise A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.) A fény λ i( k r ωt + φ0 ) Elektromágneses sugárzás E( r,

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,-

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia elméleti és méréstechnikai alapjai http://hu.wikipedia.org/wiki/infravörös_spektroszkópia

Az infravörös spektroszkópia elméleti és méréstechnikai alapjai http://hu.wikipedia.org/wiki/infravörös_spektroszkópia Az infravörös spektroszkópia elméleti és méréstechnikai alapjai http://hu.wikipedia.org/wiki/infravörös_spektroszkópia 1. Az infravörös spektroszkópia spektrális tartományai és a vizsgálható molekuláris

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

Kamarás Katalin. Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia

Kamarás Katalin. Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia Bevezetés Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia Kamarás Katalin MTA Szilárdtestfizikai Kutató Intézet Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), első kérdésünk valószínűleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

2.2.24. ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA AZ INFRAVÖRÖS SZÍNKÉPTARTOMÁNYBAN

2.2.24. ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA AZ INFRAVÖRÖS SZÍNKÉPTARTOMÁNYBAN 1 2.2.24. ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA AZ INFRAVÖRÖS SZÍNKÉPTARTOMÁNYBAN 01/2005:20224 Az infravörös spektrofotométereket a 4000 650 cm -1 (2,5 15,4 µm) közti, illetve néhány esetben egészen a 200 cm

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

2. Szerves anyagok oldatának fotolumineszcencia színképének meghatározása

2. Szerves anyagok oldatának fotolumineszcencia színképének meghatározása Spektroszkópiai mérések. Fizikus MSc. Alkalmazott fizikus szakirány Környezettudományi MSc, Környezetfizika szakirány 2. Szerves anyagok oldatának fotolumineszcencia színképének meghatározása 1. Elméleti

Részletesebben

2.4. ábra Alkalmazási területek

2.4. ábra Alkalmazási területek Tanulmányozza a 2.4. ábrát! Vizsgálja meg/gyűjtse ki hegesztésnél alkalmazott lézerek jellemző teljesítmény sűrűségét, fajlagos energiáját és a hatás időtartamát! 2.4. ábra Alkalmazási területek Gyűjtse

Részletesebben

Rezgési spektroszkópiák Infravörös (IR) és Raman spektroszkópia

Rezgési spektroszkópiák Infravörös (IR) és Raman spektroszkópia Vizsgálati módszerek az anyagtudományban Rezgési spektroszkópiák Infravörös (IR) és Raman spektroszkópia Vizsgálati módszerek az anyagtudományban IR spektroszkópia szeptember 24: előadás szeptember 27:

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

OH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) 1/16

OH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) 1/16 OH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) Lengyel Krisztián MTA SZFKI Kristályfizikai osztály 2011. november 14. OH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) 1/16 Tartalom A LiNbO 3 kristály és

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: 2013. november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: 2013. november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (b) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2013. november 9. 1 A legkisebb hatás elve (1) A legkisebb hatás elve (Hamilton-elv): S: a hatás L: Lagrange-függvény 2 A

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

Sugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés. Ha egy anyaggal energiát közlünk, belső energiája megnövekszik, molekuláinak és atomjainak mozgásállapota megváltozik: pl. a molekulákban az atomok egymás körüli

Részletesebben

Lézerek. A lézerműködés feltételei. Lézerek osztályozása. Folytonos lézerek (He-Ne) Impulzus üzemű lézerek (Nd-YAG, Ti:Sa) Ultrarövid impulzusok

Lézerek. A lézerműködés feltételei. Lézerek osztályozása. Folytonos lézerek (He-Ne) Impulzus üzemű lézerek (Nd-YAG, Ti:Sa) Ultrarövid impulzusok Lézerek Lézerek A lézerműködés feltételei Lézerek osztályozása Folytonos lézerek (He-Ne) Impulzus üzemű lézerek (Nd-YAG, Ti:Sa) Ultrarövid impulzusok Extrém energiák Alkalmazások A lézerműködés feltételei

Részletesebben

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu

Részletesebben

A mintavételezéses mérések alapjai

A mintavételezéses mérések alapjai A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel

Részletesebben

Képrekonstrukció 3. előadás

Képrekonstrukció 3. előadás Képrekonstrukció 3. előadás Balázs Péter Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Szegedi Tudományegyetem Computed Tomography (CT) Elv: Röntgen-sugarak áthatolása 3D objektum 3D térfogati kép Mérések

Részletesebben

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

SPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.

SPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik. SPEKTROFOTOMETRI SPEKTROSZKÓPI: omok, molekulák energiaállapoának megválozásakor kibosáo ill. elnyeld sugárzások vizsgálaával foglalkozik. Más szavakkal: anyag és elekromágneses sugárzás kölsönhaása eredményeképp

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás 25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

UV-látható és NIR spektrofotometria

UV-látható és NIR spektrofotometria UV-látható és NIR spektrofotometria Jeszenszky Éva, Ujhelyi Ferenc 1. Mérés célja A spektrofotometriai mérések széles körben elterjedt érintésmentes vizsgálati módszerek a legkülönfélébb kvalitatív illetve

Részletesebben

ATOMABSZORPCIÓ FELSŐFOKON

ATOMABSZORPCIÓ FELSŐFOKON ATOMABSZORPCIÓ FELSŐFOKON ÚJ ALTERNATÍVA A VIZEK KORSZERŰ ELEMANALITIKAI VIZSGÁLATÁRA NAGYFELBONTÁSÚ, FOLYTONOS FÉNYFORRÁSÚ AAS dr. Bozsai Gábor BPS Kft. Labortechnika üzletág Prof. Dr. Posta József Debreceni

Részletesebben

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,

Részletesebben

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben

Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17.

Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17. SUGÁRZÁSOK. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK. Talián Csaba Gábor Biofizikai Intézet 2012. április 17. MI A SUGÁRZÁS? ENERGIA TERJEDÉSE A TÉRBEN RÉSZECSKÉK VAGY HULLÁMOK HALADÓ MOZGÁSA RÉVÉN Részecske: α-, β-sugárzás

Részletesebben

www.biophys.dote.hu jelszó: geta5

www.biophys.dote.hu jelszó: geta5 www.biophys.dote.hu felhasználónév: hallgatok jelszó: geta5 Mi a Biofizika? 1. Fizikai módszerek alkalmazása biológiai rendszerek kutatására Pl. Rtg. diffrakciós kísérletek makromolekulák szerkezetének

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Tudományos metrológia. Etalon. A tudományos metrológia szakterületei. A tudományos metrológia szakterületei 2009.04.23.

Tudományos metrológia. Etalon. A tudományos metrológia szakterületei. A tudományos metrológia szakterületei 2009.04.23. Tudományos metrológia Szakterületek, etalonok, referencia anyagok A tudományos metrológia szakterületei A BIPM által meghatározott szakterületek: tömeg, elektromosság, hosszúság, idő és frekvencia, hőmérséklet,

Részletesebben

Vonallézer HEDÜ L3. Art.Nr. L226 Használati utasítás. 2-13. oldal

Vonallézer HEDÜ L3. Art.Nr. L226 Használati utasítás. 2-13. oldal Vonallézer HEDÜ L3 Art.Nr. L226 Használati utasítás 2-13. oldal Szervíz-Telefon Kérdései vannak a termékkel kapcsolatban? Hívjon fel bennünket: +49 (0) 2161 35433 0. Hétfõ - Péntek 8-17. Lézersugárzás

Részletesebben

A mérési feladat (1) A fotoellenállás R ellenállása függ a megvilágítás erősségétől (E), amely viszont arányos az izzószál teljesítmény-sűrűségével:

A mérési feladat (1) A fotoellenállás R ellenállása függ a megvilágítás erősségétől (E), amely viszont arányos az izzószál teljesítmény-sűrűségével: A mérési feladat 1900-ban Planck felvetett egy új hipotézist, miszerint a fény kibocsátása hv nagyságú energiakvantumokban történik. 1905-ben Einstein kiegészítette ezt a feltevést: a fény a kibocsátás

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel

A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 008. május 3 4. A levegő törésmutatójának mérése Michelsoninterferométerrel Szerző: Kovács Anikó-Zsuzsa, Babes-Bolyai Tudoányegyetem Kolozsvár, Fizika

Részletesebben

& Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR mszerrel 1

& Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR mszerrel 1 & Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR mszerrel 1 Ritz Ferenc Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Fosztály nyugdíjas munkatársa Richter Gedeon Nyrt., 1103 Budapest, Gyömri út. 19-21 1. Bevezetés

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPP UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Foszfátionok meghatározása vizes

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,

Részletesebben

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása TÓTH.: Rezgésösszetevés (kibővített óravázlat) 30 005.06.09. Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre

Részletesebben

Infravörös spektroszkópia

Infravörös spektroszkópia Infravörös spektroszkópia A módszer elve A molekulákat felépítő atomok a molekulán belül egymáshoz képest rugalmas módon elmozdulhatnak, kötéseik mentén rezeghetnek, hosszabb molekulák hajladozhatnak,

Részletesebben

Félvezetk vizsgálata

Félvezetk vizsgálata Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak

Részletesebben

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre.

Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Az utóbbi években hazánkban is megjelentek az UV-abszorpción és UV-fluoreszcencián alapuló folyamatos mérő-szabályozó

Részletesebben

8. A vezetékek elektromos ellenállása

8. A vezetékek elektromos ellenállása 8. A vezetékek elektromos ellenállása a) Fémbôl készült vezeték van az elektromos melegítôkészülékekben, a villanymotorban és sok más elektromos készülékben. Fémhuzalból vannak a távvezetékek és az elektromos

Részletesebben

Rácsvonalak parancsot. Válasszuk az Elsődleges függőleges rácsvonalak parancs Segédrácsok parancsát!

Rácsvonalak parancsot. Válasszuk az Elsődleges függőleges rácsvonalak parancs Segédrácsok parancsát! Konduktometriás titrálás kiértékelése Excel program segítségével (Office 2007) Alapszint 1. A mérési adatokat írjuk be a táblázat egymás melletti oszlopaiba. Az első oszlopba kerül a fogyás, a másodikba

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Egyéb 2D eszközök. Kitöltés. 5. gyakorlat. Kitöltés, Szöveg, Kép

Egyéb 2D eszközök. Kitöltés. 5. gyakorlat. Kitöltés, Szöveg, Kép 5. gyakorlat Egyéb 2D eszközök Kitöltés, Szöveg, Kép Kitöltés A kitöltés önálló 2D-s elemtípus, amely egy meghatározott felület sraffozására, vagy egyéb jellegű kitöltésére használható. Felület típusú

Részletesebben

2.2.23. Atomabszorpciós spektrometria Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0-1

2.2.23. Atomabszorpciós spektrometria Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0-1 2.2.23. Atomabszorpciós spektrometria Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0-1 2.2.23. ATOMABSZORPCIÓS SPEKTROMETRIA 01/2008:20223 ALAPELV Atomabszorpció akkor jön létre, amikor egy alapállapotú atom adott hullámhossszú

Részletesebben

NANOCOLOR UV / VIS II Spektrofotométer

NANOCOLOR UV / VIS II Spektrofotométer NANOCOLOR UV / VIS II Spektrofotométer Tartalom Innováció Műszaki adatok Használat Aktivit Kft. Budapest Bemutatás Bemutatás Friss, szembetűnő forma Forradalmi felhasználói élmény Vezető pozíció Iránymutató

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

TANULMÁNY. Robbanóanyagok felderítése. kvadrupólus magrezonancia (NQR) segítségével. Összeállította: Matus Péter és Tóth Ferenc.

TANULMÁNY. Robbanóanyagok felderítése. kvadrupólus magrezonancia (NQR) segítségével. Összeállította: Matus Péter és Tóth Ferenc. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZILÁRDTESTFIZIKAI ÉS OPTIKAI KUTATÓINTÉZET 1121 BUDAPEST, XII. ker., Konkoly-Thege út 29-33 Levélcím: 1525 Budapest, Postafiók 49 Telefon: 392-2212 Fax: 392-2215 e-mail: szfki@szfki.hu

Részletesebben

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1 Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Lengyel Krisztián. OH rezgések abszorpciójának vizsgálata oxidkristályokban

Lengyel Krisztián. OH rezgések abszorpciójának vizsgálata oxidkristályokban Lengyel Krisztián OH rezgések abszorpciójának vizsgálata oxidkristályokban MTA SZFKI Budapest Témavezető: Kovács László 1/34 SZTE TTK, 25. március 1. Tartalom: Bevezetés Fázisátalakulás vizsgálata LaGaO

Részletesebben

Az elválasztás elméleti alapjai

Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

2.2.17. CSEPPENÉSPONT

2.2.17. CSEPPENÉSPONT 2.2.17. Cseppenéspont Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 1 2.2.17. CSEPPENÉSPONT A cseppenéspont az a hőmérséklet, amelyen a megolvadó vizsgálandó anyag első cseppje az alábbi körülmények között lecseppen a vizsgáló

Részletesebben