12. Infravörös spektroszkópia
|
|
- András Magyar
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 12. Infravörös spektroszkópia Czirók András április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. A kétutas spektrométer működési elve A berendezés fényútja Fényforrás Monokromátor Detektor Kétatomos molekulák rezgési és forgási átmenetei Merev pörgettyű Rezgő pörgettyű Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolása nélkül Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolásával Gyakorló kérdések 8 5. Mérési feladatok A mérőberendezés beállításai Kalibráció Alapvonal vizsgálata Polisztirol fólia IR spektruma A C 60 fullerén molekula infravörös spektruma A HCl molekula IR spektrumának elemzése
2 1. Bevezetés Az infravörös (IR) spektroszkópiában λ = 3 30 µm hullámhosszú (E = 0, 05 0, 5 ev energiájú, azaz ν = cm 1 hullámszámú 1 ) sugárzást bocsátunk a mintára. Ezzel az energiával a molekulák rezgési és forgási energiaszintjeit tudjuk gerjeszteni, és az elnyelési spektrum vizsgálatával elsősorban a kémiai kötésekre vonatkozó információkhoz juthatunk. A spektrum jellegzetességeit felhasználva azonosíthatunk molekulákat, vizsgálhatjuk szimmetria-tulajdonságaikat. A lehető legegyszerűbb, infra-aktivitással (infravörös fényt elnyelő) rendelkező rendszer egy kétatomos molekula gáza. A molekula energiáját az elektron-, a vibrációs- és rotációs állapota határozza meg: E = E e + E v + E r. E v nagyságrendje 0, 1 ev (H 2 elektron-alapállapot esetén 0, 273 ev), ami egy nagyságrenddel kisebb mint az elektronállapotból származó energiák (1 10 ev). E r a ev nagyságrendbe esik, tehát: E e > E v > E r. Ebből következik, hogy az elektronszerkezet energiaszintjei távolabb helyezkednek el, mint a vibrációs szintek, továbbá a vibrációs szintek távolabb helyezkednek el, mint a rotációs szintek (1. ábra). Infravörös gerjesztés hatására az elektronszerkezet nem változik (hν < E e ), így a továbbiakban feltételezzük, hogy a molekula szobahőmérsékleten elektron-alapállapotban van. 1. ábra. Molekulák rezgési (n) és forgási (j) energiaszintjei Az infra-aktivitás feltételei, röviden összefoglalva: 1 E = hν = hc ν = hc/λ 2
3 1. A molekularezgések és a fény kölcsönhatásának feltétele, hogy a rezgési módusban a molekula elektromos dipólmomentuma megváltozzon. 2. A gerjesztéshez szükséges, hogy a gerjesztő fény energiája megegyezzen a végső és a kiindulási állapotok energiájának különbségével: ω = E v E k. (1) 3. Az átmenet során a rezgési (n) vagy a forgási (j) kvantumszámnak ±1-et kell változnia. n = ±1 j = ±1 Anharmonikus oszcillátor esetén n megváltozása tetszőleges lehet. 2. A kétutas spektrométer működési elve 2.1. A berendezés fényútja Az optikai kiegyenlítés elvén működő spektrofotométer blokkdiagramját a 2. ábra mutatja. 2. ábra. Optikai kiegyenlítés elvén működő infravörös spektrométer elvi rajza A fényforrás sugarai tükrök segítségével kettéosztva haladnak át az egyes fényutakban elhelyezett mintatartókon. Az egyik anyagminta a vizsgálat tárgya, a másik pedig a referencia anyag, amely lehetőség szerint nem abszorbeál. A két minta azonos optikai hosszat reprezentáló küvettában van elhelyezve. Az áthaladás után a két sugár egy forgó 3
4 szektortükör, az ún. Littrow-tükör segítségével egyesül. A négy körcikkre osztott tükör minden második szektora el van távolítva, így az egyesített fénysugár időben szaggatva hol az egyik, hol a másik sugarat engedi át. Az egyesített sugár a monokromátor belépő résére esik. A monokromátorból kijövő fényt a detektor elektromos jellé alakítja. Amennyiben adott hullámhosszon a minta elnyel, a két fénysugár intenzitása között különbség lép fel, így a detekor váltakozó feszültségű jelet ad. (A detektor hőtehetetlensége miatt ez egy integrált négyszögjel.) Ezt a jelet erősítve és fázisát analizálva hibajelet állíthatunk elő, mellyel az intenzitások kiegyenlítését vezérelhetjük. Erre a célra szokás ún. fésűsblendét használni, amely egy tengely körül forgatható, spirálisan áttört körlemez, melynek forgatásával az átengedett fény intenzitása változtatható. A fésűsblende forgatása írószerkezetet hajt meg, amely így a kompenzáció mértékét regisztrálja Fényforrás Fényforrásként ritka földfém oxidjából (Nernst-lámpa), vagy szilíciumkarbidból (Globar), esetleg fémből (ródium-, vagy platinatekercs) készült ellenállást használnak, melyeknek K az üzemi hőmérséklete. A mérésnél használt berendezés 1300 K fokos nikkel-krómium fényforrást tartalmaz Monokromátor A monokromátor optikai rács, vagy infravörös fényre átlátszó anyagból készült prizma. (Az átlátszóság viszonylagos, mert a prizma anyaga is rendelkezik valahol elnyelési spektrummal.) A korszerűbb spektrométerekben rácsot és több prizmát használnak, melyeket a hullámhossz-tartománytól függően lehet automatikusan váltani. Több prizma-anyag nagy vízoldhatósága miatt a spektrométer jól zárt dobozba van beépítve, és a belső zárt térben gondoskodnak a levegő szárazon (és a környezethez képest melegen) tartásáról Detektor Az infravörös sugárzás detektálása hőhatáson alapul. A detektor termopár, ill. ebből képzett sorozat (oszlop); hőmérsékletfüggő ellenállás (bolométer) vagy nagy érzékenységű gázhőmérő (Golay-cella) lehet. A detektálandó termikus teljesítmény nagyon kicsi ( 10 9 W), ami a detektorral szemben magas követelményeket támaszt. 3. Kétatomos molekulák rezgési és forgási átmenetei IR spektroszkópiával jól tanulmányozhatóak a hidrogén-halogenidek. Ezekre a molekulákra felállítható egy elegendően egyszerű modell ahhoz, hogy az atomok távolságát, 4
5 illetve a kötés erősségét jó pontossággal meghatározhassuk Merev pörgettyű A kétatomos (szükségképpen lineáris) molekulák forgásához tartozó kvantummechanikai energiaszintek: E rot (j) = 2 j(j + 1). (2) 2Θ A tehetetlenségi nyomatékot (Θ) a következőképpen tudjuk kiszámolni: jelölje a két atom tömegét m 1 és m 2. Koordinátarendszerünk origójaként válasszuk a tömegközéppontot és a két atom középpontját jelölje r 1 és r 2. Az x tengely mutasson az r 2 r 1 irányba. Ezen a tengelyen az atomok pozícióját elegendő egy-egy számmal jelölni (r 1 = r 1 és r 2 = r 2 ). Ekkor teljesül, hogy: r tkp = m 1r 1 + m 2 r 2 = 0. (3) Ebben a rendszerben, a tömegközépponton átmenő, x tengelyre merőleges tengelyre a tehetetlenségi nyomaték: Θ = m 1 r m 2 r 2 2. (4) Bővítsük a fenti kifejezést ( )/( )-vel: m 1 r m 2 r 2 2 = m 1r 2 1m 1 + m 1 r 2 1m 2 + m 2 r 2 2 r 2 2m 2 = m2 1r m 2 2r (r r 2 2)m 1 m 2. (5) (3) alapján m 1 r 1 + m 2 r 2 = 0, ezért m 2 1r m 2 2r 2 2 = 2m 1 r 1 m 2 r 2, vagyis: m 2 1r m 2 2r (r r 2 2)m 1 m 2 = ( 2r 1 r 2 + r r 2 2) m 1m 2 = (r 1 r 2 ) 2 m 1 m 2. (6) Új változóként vezessük be a két atom távolságát: r = r 1 r 2, valamint a redukált tömeget: µ = m 1m 2. (7) Ezekkel a változókkal: Θ = µr 2. (8) Vezessük be a B = 2 2µr 2 (9) 5
6 forgási állandót 2. Ezzel a jelöléssel az eneriga: 3.2. Rezgő pörgettyű E rot (j) = Bj(j + 1). (10) Kihasználhatjuk, hogy a rezgés frekvenciája legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint a forgásé, azaz egy körülfordulás alatt a molekula sok rezgést végez 3. Ezért a rotációs állandóban szereplő mag-mag távolság helyére egy átlagos mag-mag távolságot, r 2, írhatunk be. A rezgő pörgettyű energiája tehát: ahol: E(n, j) = E rezg (n) + Bj(j + 1), (11) B = 2 2µ r 2. (12) Ha az egyensúlyi mag-mag távolságot r e jelöli, akkor a rezgés során: r = r e + ξ (13) ahol ξ jelöli a rezgés kitérését, és harmonikus rezgés esetén ξ = 0. Ezekkel a jelölésekkel: r 2 = r 2 e + ξ 2 + 2r e ξ = r 2 e + ξ 2 + 2r e ξ (14) Harmonikus rezgés esetén az utolsó tag zérus, de a molekula rezgése egy, a rezgés amplitúdójától függő korrekciót eredményez a tehetetlenségi nyomatékban Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolása nélkül Ha a (14) korrekciótól eltekintünk, r 2 = re 2 és a forgási energia független a rezgési állapottól. Ennek megfelelően az abszorpciós spektrumban minden egyes rezgési abszorpciós vonal körül egy tiszta forgási spektrumot várunk. Az n, j rezgési és forgási kvantumszámokkal jellemzett állapot energiája: ( E(n, j) = Ω n + 1 ) + 2 Bj(j + 1), (15) ahol a D rugóállandójú oszcillátor frekvenciája: Ω 2 = D/µ. (16) 2 A spektroszkópiában szokásos forgási állandó: B = 1 hc B. 3 A rezgés frekvenciája, ω r, a besugárzás frekvenciájának nagyságrendjébe esik, ami pl. HCl esetén 60 THz. Az ekvipartíció tétele alapján a forgás frekvenciája ω f = k B T/Θ 1 THz 6
7 Ha az abszorpció megváltoztatja a molekula forgási állapotát j-ről j -re,akkor egyrészt az impulzusmomentum megmaradása miatt: másrészt a kvantumszámok nem lehetnek negatívak: j = ±1, (17) j, j 0. (18) Ezek figyelembevételével két esetet különböztethetünk meg (lásd bővebben a B.5.2 függelékben): R-ág: Ha j = j + 1, akkor a forgási energia megváltozása: B[(j + 1)(j + 2) j(j + 1)] = 2 B(j + 1). (19) Ebben az esetben j 0, tetszőleges természetes szám. P-ág: Ha j = j 1, akkor a forgási energia megváltozása: Mivel j 0, ebben az esetben j 1. B[(j 1)j) j(j + 1)] = 2 Bj. (20) A forgási abszorpciós vonalak tehát 2 B távolságra követik egymást. A sorozatban egy vonal hiányzik (nullrés), annál az energiánál ami a forgási állapotot változatlanul hagyná (j = j) Harmonikusan rezgő pörgettyű, a forgás és rezgés csatolásával A kísérletileg mért spektrumok vonalai nem egyenlő távolságra követik egymást (3. ábra), azaz a fenti modellt finomítani kell. A forgási és rezgési állapotok több módon csatolódhatnak: nagyobb rezgési energia (amplitúdó) megnöveli a molekula tehetetlenségi nyomatékát, de a gyors forgáshoz tartozó centrifugális erő is módosíthatja a rezgés harmonikus potenciálját. Ezen kívül, a molekularezgések nem harmonikusak, ami szintén eltolja az egyensúlyi magtávolságot az n kvantumszám függvényében. Itt csak az első esettel foglalkozunk, azaz figyelembe vesszük, hogy a (15) kifejezésben B nem állandó, hanem a (12) kifejezés szerint függ a rezgés amplitúdójától, azaz az n kvantumszámtól: ( E(n, j) = hω n + 1 ) + 2 B n j(j + 1). (21) Harmonikus rezgés elektromágneses térrel történő kölcsönhatása során az n kvantumszám megváltozása ±1. Feltételezve, hogy szobahőmérsékleten (25 mev) a molekula alapállapotban van, az n n = 0 1 átmenetet vizsgáljuk. Ha a forgási állapot megváltozása j j, akkor az energia megáltozása (21) kifejezés alapján E(1, j ) E(0, j). 7
8 3. ábra. A HCl forgási spektruma az n : 0 1 rezgési átmenet körül R-ág (j 0): Ha j = j + 1, akkor a forgási energia megváltozása: B 1 (j 2 + 3j + 2) B 0 (j 2 + j) = ( B 1 B 0 )(j + 1) 2 + ( B 1 + B 0 )(j + 1) (22) P-ág (j 1): Ha j = j 1, akkor a forgási energia megváltozása: B 1 (j 2 j) B 0 (j 2 + j) = ( B 1 B 0 )j 2 ( B 1 + B 0 )j (23) A két formula közös alakra hozható ha a P-ágban az x = j, az R-ágban pedig az x = j + 1 helyettesítést elvégezzük (vagyis x az abszorpciós csúcsok sorszáma): E = Ω + ( B 1 + B 0 )x ( B 0 B 1 )x 2. (24) A csatoltan forgó-rezgő pörgettyű modellben a forgási szintek energiáit tehát egy másodfokú kifejezés (Fortrat parabola) adja meg. 4. Gyakorló kérdések 1. Az anyag mely szabadsági fokai változnak infravörös elnyelés során? 2. Mettől meddig tart az infravörös hullámhossz-tartomány? Energetikailag hogyan viszonyul a látható fényhez az infravörös? 3. Mi az optikai kiegyenlítés elve? 4. Mi a funkciója és hogyan működik a monokromátor? Milyen két alaptípusa létezik a fény spektrális felbontásának? Infravörös spektroszkópiában mire kell külön tekintettel lenni az optikai elemek megválasztásánál? 5. Min alapul az infravörös fény detektálása? 6. Mi a spektroszkópiában gyakran használt hullámszám és term-energia definíciója? 8
9 7. 8. Írja föl egy harmonikus oszcillátor kvantált energiaszintjeit! Mikor alkalmazható ez a képlet molekulák leírására? Írja föl egy kétatomos molekula kvantált forgási energiáját! Definiálja a forgási állandót! 9. Milyen összefüggés teljesül a fény frekvenciájára abszorpció esetén? Mi az infravörös elnyelés feltétele? 10. Milyen részekre oszthatjuk egy kétatomos molekula infravörös elnyelési színképét? Mi jellemzi ezeket a részeket? 11. Hogyan függ a mérés ideje a mérési tartománytól, a spektrális felbontás részletességétől és a spectrum jel-zaj arányától? 12. Mi történik egy- vagy többparaméteres görbeillesztés során? Mik a bemenő adatok, mi az eredmény, és mi határozza meg? 13. Ha A és B mennyiség hibái da és db, becsüljük meg a hibáját az A/ A + B kifejezésnek! 5. Mérési feladatok A következőkben használjuk a spektroszkópiában elterjedt hullámszám jelölést: ν = ν c = ahol c a fénysebesség, ω a körfrekvencia és ν a frekvencia. A hullámszám szokásos mértékegysége: cm 1, avagy hullámszám. Ekkor kényelmesebb az energiát term-energiába átírni: T = 1 E. (26) hc A forgási állandó szokásos definíciója: B = 1 hc B = ω 2πc 4πcΘ = 5.1. A mérőberendezés beállításai (25) h 8π 2 cθ. (27) A mérőberendezésen beállítható paraméterek a mérendő hullámszám-tartomány (ν-start, ν-stop, cm 1 egységekben), a monokromátor rés szélessége (slit, relatív egységekben), az egyes monokromátor-állásoknál eltöltött iterációs idő (IT). Ezen felül átállíthatjuk a kiiratásnál a 100%-hoz tartozó transzmissziót a zeroadj paraméterrel, és megadhatunk egy 9
10 hullámszám-irányú (expx) és abszorpció-irányú nyújtást (expy) is. Hosszabb spektrumokat két léptékben nyomtatunk: 4000 és 2000 hullámszám között a spektrumot tömöríthetjük a FORM kapcsoló aktiválásával. Ekkor ebben a tartományban a hullámszám léptéke kétszer sűrűbb, mint a 2000 cm 1 alatti tartományban. Az egyes méréseknél a javasolt paraméter-beállítások fel vannak tüntetve Kalibráció A berendezés a mérések során a monokromátor rés-szélességét a hullámszám függvényében változtatja annak érdekében, hogy minden egyes mérési ponton az azonos mérési idő alatt azonos energiájú sugárzás essen a detektorra (természetesen üres mintatartó mellett). Ehhez üres minta- és referenciatartókkal 66 hullámszámon megméri az átáramló energiát, adott rés-szélesség mellett. A továbbiakban a kapott energia-értékeknek megfelelően szabályozza a rés szélességét. Természetesen van lehetőség a rés szélességének relatív állítására, valamint beállíthatunk fix rés-szélességet is (a ν billentyű aktiválásával). A kalibrációt a 0.01-es program futtatásával végezhetjük el: billentyűzzük be alapállapotban a szám-billentyűzeten a program számát (0.01), majd nyomjuk meg a start / stop gombot. A berendezés a kalibrációt innen automatikusan elvégzi Alapvonal vizsgálata Készítsünk felvételt azonos mérő és referencianyalábokkal! A méréseket nem vákumban végezzük, ezért a referencia és a mérőnyaláb útjában is elvileg azonos mennyiségű levegő található, így nem kapnánk jelet. Ennek ellenére a mérés során látunk abszorpciót, aminek egy lehetséges magyarázata, hogy a mérő és referencia úthosszak nem azonos hosszúak. Mi okozhatja az abszorpciót? Mérési tartomány és javasolt beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 12, IT: 0, 5, zeroadj: 105, expy: 100, expx: 1, FORM ON 5.4. Polisztirol fólia IR spektruma A polisztirol teljes közép-infra spektrumában több csúcs-komplexet is találhatunk. Az irodalomban ezen csúcsok elnyelési hullámszámai ismertek. Javasolt tartományok és paraméter-beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 12, IT: 0, 5, zeroadj: 105, expy:100, expx: 1, FORM ON 5.5. A C 60 fullerén molekula infravörös spektruma Fullerénből nem lehetséges fóliát gyártani, így egy műanyag pogácsába van keverve. A mérőhelyen egy üres pogácsa is található, amit referenciaként használhatunk. 10
11 Javasolt beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 12, IT: 3, zeroadj: 105, expy: 100, expx: 5, FORM OFF 5.6. A HCl molekula IR spektrumának elemzése Javasolt beállítások: ν : (cm 1 ), slit: 1, 6, IT: 3, ν : 0.8 (cm 1 ), zeroadj: 80, expy: 200, expx: 20, FORM OFF A spektrumon az n : 0 1, J : j j átmenetekhez tartozó abszorpciókat látjuk. A molekulát rezgő pörgettyűként írhatjuk le. Azonosítsuk a nullrést és az egyes átmeneteket! Miért hasadnak fel a csúcsok? A Fortrat-parabola paramétereinek illesztésével határozzuk meg a nullréshez tartozó energiát (ev vagy kt egységekben), valamint a molekula forgási energiájára jellemző B 0 és B 1 paramétereket! A nullrés energiájának ismeretében becsüljük meg a molekula rugóállandóját! Tételezzük fel, hogy az n-ik rezgési állapotban ξ 2 a(n + 1/2), ahol a egy arányossági tényező. A B 0 és B 1 paraméterekből becsüljük meg az egyensúlyi magtávolságot és a korrekciót jellemző a paramétert! Kompatibilis ez az érték a rugóállandóra kapott értékkel? 11
Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenModern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 12. Infravörös spektroszkópia
Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 1. Infravörös spektroszkópia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 03/0/01 Beadás ideje: 03/4/01 Érdemjegy:
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor
RészletesebbenAbszorpciós spektrometria összefoglaló
Abszorpciós spektrometria összefoglaló smétlés: fény (elektromágneses sugárzás) tulajdonságai, kettős természet fény anyag kölcsönhatás típusok (reflexió, transzmisszió, abszorpció, szórás) Abszorpció
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenInfravörös, spektroszkópia
Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Spektroszkópia Az EM sugárzás abszorbcióján alapszik: látható (leggyakrabban kvantitatív) UV IR (inkább kvalitatív) RAMAN ESR (mikrohullám) NMR (rádióhullám) Fény
RészletesebbenMolekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR
Molekulaspektroszkópiai módszerek UV-VIS; IR Fény és anyag kölcsönhatása! Optikai módszerek Fényelnyelés mérése (Abszorpción alapul) Fénykibocsátás mérése (Emisszión alapul) Atomspektroszkópiai módszerek
Részletesebben2. ZH IV I.
Fizikai kémia 2. ZH IV. kérdések 2018-19. I. félévtől Szükséges adatok és állandók: k=1,38066 10-23 JK; c= 2,99792458 10 8 m/s; e= 1,602177 10-19 C; h=6,62608 10-34 Js; N A= 6,02214 10 23 mol -1 ; me=
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenE (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic
Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses
Részletesebben1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata
1. mérés: Benzolszármazékok UV spektrofotometriás vizsgálata A vegyi anyagok (atomok és molekulák) és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának vizsgálata jelentős szerepet játszik ezen anyagok mind
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
2013 január Abszorpciós fotometria Elektron-spektroszkópia alapjai Biofizika. szemeszter Orbán József PTE ÁOK Biofizikai ntézet Definíciók, törvények FÉNYTAN ALAPOK SMÉTLÉS - Elektromágneses sugárzás,
RészletesebbenB. Függelék: Molekulaspektroszkópia
B. Függelék: Molekulaspektroszkópia Kürti Jenő 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Molekulatermek jelölése 2 3. Molekulatermek osztályozása 3 3.1. Elektrontermek................................
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. március 2. A mérés száma és címe: 5. Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 5. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
Részletesebbendinamikai tulajdonságai
Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
Részletesebben4. gyakorlat Kétatomos molekula elektrongerjesztési színképének tanulmányozása. 4.1 Bevezetés gyakorlat
4. gyakorlat Kétatomos molekula elektrongerjesztési színképének tanulmányozása 2 4. gyakorlat Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II., 12.4 12.5, 16.7 16.8 és 17.1 17.2 fejezet (327 332., 484 488. és
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenSzerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai
Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai 1. Oldott molekulában lejátszódó energetikai jelenségek a Jablonski féle energia diagram alapján 2. Példák oldatok abszorpciójára és fotolumineszcenciájára
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
RészletesebbenElektronspin rezonancia
Elektronspin rezonancia jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika MSc I. Mérés vezetıje: Kürti Jenı Mérés dátuma: 2010. november 25. Leadás dátuma: 2010. december 9. 1. A mérés célja Az elektronspin mágneses rezonancia
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenSzervetlen komponensek analízise. A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.
Szervetlen komponensek analízise A, Atomspektroszkópia B, Molekulaspektroszkópia C, Elektrokémia D, Egyéb (radiokémia, termikus analízis, stb.) A fény λ i( k r ωt + φ0 ) Elektromágneses sugárzás E( r,
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenMézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.
és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenKoherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)
Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?) Inkoherens fény Atomok egymástól függetlenül sugároznak ki különböző hullámhosszon, különböző fázissal fotonokat. Pl: Termikus sugárzó Koherens fény Atomok
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,-
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Részletesebben11. Spektrofotometria
11. Spektrofotometria Czirók András 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Egyensúlyi állandó meghatározása ekvimoláris oldatok keverékeiből 3 3. Egyensúlyi állandó meghatározása eltérő töménységű
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenInfravörös spektroszkópiai analitikai módszerek
Infravörös spektroszkópiai analitikai módszerek Kémiai elemzések (min. és menny.) általános módszere: Jelképző folyamat keresése M(inta) + R(eagens) (kölcsönhatás, reakció) M(inta) + R(eagens) változás(ok)
RészletesebbenAbszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)
Abszorpciós spektrumvonalak alakja Vonalak eredete (ld. előző óra) Nagysága Kiszélesedése Elem mennyiségének becslése a vonalerősségből Elemi statfiz Boltzmann-faktor: Megadja egy állapot súlyát a sokaságban
RészletesebbenJegyzőkönyv. hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról (3)
Jegyzőkönyv a hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálatáról () Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 2008-11-19, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 2008-11-26 A mérés célja A feladat két anyag
Részletesebben9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel
9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia elméleti és méréstechnikai alapjai http://hu.wikipedia.org/wiki/infravörös_spektroszkópia
Az infravörös spektroszkópia elméleti és méréstechnikai alapjai http://hu.wikipedia.org/wiki/infravörös_spektroszkópia 1. Az infravörös spektroszkópia spektrális tartományai és a vizsgálható molekuláris
RészletesebbenKoherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban
Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes
RészletesebbenA lézer alapjairól (az iskolában)
A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o
RészletesebbenLumineszcencia. Lumineszcencia. mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Lumineszcencia mindenütt. Alapjai, tulajdonságai, mérése. Kellermayer Miklós
Alapjai, tulajdonságai, mérése Kellermayer Miklós Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Fotolumineszcencia Radiolumineszcencia Aurora borrealis (sarki fény) Biolumineszcencia GFP-egér Biolumineszcencia
RészletesebbenA fény és az anyag kölcsönhatása
A fény és az anyag kölcsönhatása Bohr-feltétel : E = E 2 E 1 = hν abszorpció foton (hν) E 2 E 2 E 1 E 1 E 2 E 2 spontán emisszió E 1 E 1 stimulált (kényszerített) emisszió E 2 E 2 E 1 E 1 Emissziós és
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenAZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE
AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE A Planck-féle sugárzási törvény Hipotézis 1.: A hősugárzást (elektromágneses hullámokat) kis, apró rezgő oszcillátorok hozzák létre. Egy ilyen oszcillátor
RészletesebbenSzínképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenKÉMIAI ANYAGSZERKEZETTAN
KÉMIAI ANYAGSZERKEZETTAN (Ábragyűjtemény) / tanév /. BEVEZETÉS.. ábra. A Fraunhofer-vonalak a Nap színképében Minta omorú holografikus rács Rések Fényforrás Fotódiódatömb.. ábra. Egyutas UV-látható abszorpciós
RészletesebbenOptikai spektroszkópia az anyagtudományban 7. Infravörös spektroszkópia
Optikai spektroszkópia az anyagtudományban 7. Infravörös spektroszkópia Kamarás Katalin MTA Wigner FK kamaras.katalin@wigner.mta.hu Optikai spektroszkópia az anyagtudományban 7. 1 Molekularezgések Optikai
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenKoherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?)
Koherens fény (miért is különleges a lézernyaláb?) Inkoherens fény Atomok egymástól függetlenül sugároznak ki különböző hullámhosszon sugároznak ki elektromágneses hullámokat Pl: Termikus sugárzó Koherens
RészletesebbenAz infravörös (IR) sugárzás. (Wikipédia)
FT-IR spektroszkópia Az infravörös (IR) sugárzás (Wikipédia) Termografikus kamera (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) Termografikus fényképek (Wikipédia) IR spektroszkópia Tartomány: 10-12800
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenA fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
RészletesebbenFotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása
Fotokémiai alapfogalmak, a fotonok és a molekulák kölcsönhatása A fotokémia tárgya A földi élet számára alapvető a Nap mint energiaforrás Termodinamika. főtétele: zárt rendszer energiája állandó Termodinamika.
RészletesebbenESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
RészletesebbenSzilárd testek sugárzása
A fény keletkezése Szilárd testek sugárzása A szilárd test melegítés hatására fényt bocsát ki A sugárzás forrása a közelítőleg termikus egyensúlyban lévő kibocsátó test atomi részecskéinek véletlenszerű
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenKamarás Katalin. Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia
Bevezetés Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia Kamarás Katalin MTA Szilárdtestfizikai Kutató Intézet Minden optikai spektroszkópiai mérés lényege fényintenzitás meghatározása a frekvencia
RészletesebbenTerahertz spektroszkópiai mérések
0 Terahertz spektroszkópiai mérések Orvos és gyógyszerész hallgatóknak szerző: Dr. Orbán József oktatási intézmény: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Biofizikai Intézet kutatóhely: MTA TKI Nagy
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenUV-VIS spektrofotometriás tartomány. Analitikai célokra: nm
UV-VIS spektrofotometriás tartomány nalitikai célokra: 00-800 nm Elektron átmenetek és az atomok spektruma E h h c Molekulák elektron átmenetei és UVlátható spektruma Elektron átmenetek formaldehidben
Részletesebben