T voktat s - hozz férés

Átírás

1 T voktat s - hozz férés Kovács Ilma: Távoktatás és hozzáférés 59 Bevezetés Napjainkban m r nem hat az újdons g erejével sem a távoktatás mint kifejezés, sem maga a t voktat si képzési forma. Szinte mindenki hallott a földrajzi t vols g legyőzése igényével létrehozott t voktat sról, tov bb sokan szerveznek t voktat si képzéseket, és egyre többen vesznek részt is ilyen képzésekben. Aki v lasztani akar az ilyen képzések közül, annak elég, ha alaposan körül néz az utcai plak tokon. Hasonlóképpen gyakran halljuk azt is, hogy m r csak egy probléma van ezen a területen: a hozzáférés. A nehézségek elemzésével foglalkozók kiemelkedő helyet sz nnak a kellő infrastruktúra és az elektronikus ír stud s hi ny nak. A téma felemlegetésekor jönnek a véget nem érő negatív magyarorsz gi statisztikai adatok, amikhez kezdünk szintén hozz szokni. (Az a sajn latos tény, hogy mire n lunk ismertté v lt a t voktat s többnyire fizetős képzés keretében zajlik, nem lehet t rgya egy elméleti kérdéseket elemző tanulm nynak.) Ilyen t rsadalmi ismertség mellett nem tekinthető kihív snak a címben jelzett terület. Banalit s. Mi újat lehet mondani? tehette fel a kérdést ak r Ön is, Tisztelt Olvasóm, a cím olvast n. Kor bbi publik cióimban és mostani tanulm nyomban egyar nt erről a két egyszerű dologról szóltam, illetve szeretnék ismételten szólni: a t voktat sról és a t voktat shoz történő hozz férésről. Elemzőként természetesen a szok sos kritik któl eltérő ir nyból és m s jelleggel közelítek. * Az 1970-es évek t voktat s hoz képest napjainkra jelentősen talakult és kibővült a t voktat s eszközrendszere. A bővítés tényének elismerésével úgy vélem m r v laszoltam is egy sokak ltal (igaz kor bban) gyakran feltett kérdésre is: új forma született vagy csak bővült a távoktatás eszközrendszere? 59 (Ez a tanulmány egy 2005-ös előadás és egy már interneten megjelent tanulmány új kérdéseket felvető átdolgozott változata. Az előadás elhangzott: Modern távoktatás és hozzáférés címmel, Felnőttképzés és demokrácia képezhetőség, felnőttkori ismeretbővítés, Konferencia, a Felnőttképzés Fejlesztéséért Egyesület, Budapest, TIT Székház, november A tanulmány megjelent: Kovács Ilma: Távoktatástól Távoktatásig című tanulmánygyűjteményben: ) 96/145

2 Igen. Egyeseknek bővült, mások számára új forma született. Többünknek, akik m r annak idején péld ul Magyarorsz gon a 70-es években megismerhettük a hagyom nyos t voktat si form t, nem teljesen új a mai modern forma sem. Mi teh t bővített v ltozattal és/de milliónyi kidolgozatlan didaktikai kérdéssel llunk szemben, nem is beszélve mag ról az új inform ciós és kommunik ciós technológia nehézségeiről! Azok pedig, akik csak most ismerkednek a t voktat ssal mint olyannal Magyarorsz gon sajnos nem attól szenvednek, hogy t kell alakítaniuk a régi hagyom nyos t voktat si form t, hanem attól, hogy (végre!) el kell, hogy fogadjanak valami teljesen újat. Az új technológiákkal egyszerre kell, hogy megismerkedjenek a tanár és diák közötti és távolságot megszelidítő pedagógiai és andragógiai kihívásokkal. A távoktatás megismerése teh t mindannyiunk sz m ra kihívást jelent, akkor is, ha már korábban is ismertük, hiszen napjainkra jelentősen megváltozott. A kérdés a gyakorlatban még ezen is túlmutat. * Divatos tém król lévén szó, nagyon sokat hallunk a távoktatásról is és az e- learningről is. M sként is fogalmazhatunk: ma m r mindenkinek van mondanivalója e fogalmakról. Gond azért akad, mert hol távoktatásról, hol az annak szinonim jaként haszn lt e-learningről beszélnek. Tagadhatatlan, hogy azonos és alapvető problémát kíván mindkettő megoldani: hogyan valósul meg a tanul s mint olyan, ha a tanuló nincs azonos tanteremben vagy előadóteremben a tan rral (és az oszt llyal)? Akik az e-learning felé veszik az irányt, éppen úgy a TÁVOLSÁG fogalmával kompatibilis pedagógiai megközelítéseket kell, hogy megalkossanak tanítóként vagy tanulóként egyaránt, mint amikor a távoktatással kezdtünk foglalkozni. Kérdés persze, hogy van-e a kettő között azonoss g? Jogos avagy jogtalan a vegyes szóhasználat? Mi is történik napjainkban? * Én magam lévén a felsőfokú t voktat s kutatója óta úgy l tom, hogy a szinonimaként haszn lt kifejezések haszn lói gyakran leszűkítik az e-learning tartalm t, és annak felemlítésekor kiz rólag az elektronikus eszközökkel végzett távoktatásra gondolnak. Ez a leszűkítés, ami nagyon sok előad sból és ír sból kiderül, önmag ban is k ros, tov bb erőteljesen nehezíti a gyakorlati t jékozód st, és ez ltal fékezi az előrehalad st. Van eset, és az is jogos, hogy olyankor is alkalmazz k az e-learning kifejezést, aminek semmi köze nincs a távoktatáshoz, hiszen tan r és di kja(i) egy időben és egy térben dolgoznak. Természetesen ez is történhet elektronikus tanul s segítségével. Kérdés: akkor miért nem nevezzük nevén a gyereket? 97/145

3 Első rész A távoktatás Nem olcsó a modern távoktatás. Intézményi akaraton, képzett oktatókon kívül sok pénz is kell az eszközrendszer és az infrastruktúra kialakításához és fenntartásához, valamint a tananyagok fejlesztéséhez. Főleg induláskor komoly beruházást igényel hallhattuk ezt már korábban is. Nagyon sok ig csak úgy egyszerűen távoktatásról beszéltünk. Így volt ez az 1970-es évektől szinte a 90-es évek végéig Magyarorsz gon. A XXI. sz zad első éveiben azonban, az ún. hagyományos távoktatást felváltotta annak multimédiás eszközrendszerrel és a világhálóval bővített változata. Ez utóbbit nevezhetnénk modern, vagy elektronikus távoktatásnak is. A jelzők azonban elmaradnak. A t voktat s fogalm nak első hazai meghat roz s ra 1974-ben került sor a Tihanyi T voktat si Konferenci n. A konferenci t a Felsőoktat si Pedagógiai Kutatóközpont t voktat si csoportja és az Orsz gos Pedagógiai Intézet Felnőttnevelési Tanszéke szervezte. [1] A t voktat st az al bbiak szerint értelmeztük m r akkor Magyarorsz gon: A t voktat s kötött, z rt rendszerű, feszesen ir nyított tanul si folyamat, amely meghat rozott, előírt és pontosan felépített ismeretek elsaj tít s ra szerveződik, meghat rozott követelmények teljesítése érdekében. A tanul s ir nyít sa arra törekszik, hogy a tanul si folyamat megvalósul s nak minden mozzanat t kézben tartsa, ide értve a j rtass gok, készségek kifejlesztését is, és a visszacsatol s, értékelés rendszerével megteremtse az önellenőrzés és az ellenőrzés ezzel pedig a tervszerű, eredményes tov bbhalad s minél optim lisabb feltételeit. A t voktat s rendszerében a tanul s közvetlen ir nyít sa és a közvetett ir nyít s térben és időben a lehető legt volabbra kerül egym stól. Illetve: a közvetlen ir nyít s a lehető legszűkebb térre szorul vissza, a közvetett ir nyít s pedig a lehető legnagyobb mértékben kiszélesedik. Döntő fontoss gúv v lik a tanul s önir nyít sa. A t voktat s a tanulók önfejlesztő energi inak maxim lis felhaszn l s ra épít, mégis arra törekszik, hogy a tanul st (a tanulói önir nyít st) közvetett módon, de minél hat rozottabban befoly solja és vezérelje. A Csoma Gyula ltal tömörített megfogalmaz s nyom n akkoriban is erőteljesen igyekeztük kihangsúlyozni azt, hogy felfog sunk szerint a t voktat s nem jelent ún. tiszta távoktatást. A közvetlen ir nyít s is szerepel a fogalomban! Mi is közvetlen tanár diák találkozókkal tagolt tanítási-tanulási folyamatot értettünk alatta, ahol az idő nagyobbik részében, azaz az egyéni, ön lló tanul si szakaszokban a tanuló felkészülését speci lis t voktat si eszközökkel t mogattuk. A z rt didaktikai rendszerű, diplom t adó oktat si/képzési formaként kezelt t voktat s Magyarorsz gon főleg a felsőoktat sban és a középfokú oktat sban került kiprób l sra az es években. [2] 98/145

4 A kezdeti korszakban, a t voktat s eszközei között döntő mértékben ír sos, azaz nyomtatott anyagokat alkalmaztunk, és az eszközrendszer csak fokozatosan gazdagodott egyéb ún. nem ír sos eszközökkel (hangszalagok, diapozitívok, kísérleti csomagok, r dió és televíziós ad sok stb.) [3] Ahhoz, hogy valaki eredményesen végezhesse tanulm nyait t voktat s keretében rendelkeznie kell az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel (az ön lló tud salkot s képességével) és motiváltnak kell lennie. Csak így képes arra, hogy egyedül (de tutori segítséggel!) végrehajthassa a tanul si programot, hiszen itt nem sz míthat a régen megszokott tan ri magyar zatokra, sőt t rsai t mogat s ra sem stb. És hogyan értelmezzük a távoktatást napjainkban? A t voktat s kialakul sakor, az 1960-as évek elején a földrajzi t vols gok thidal s nak igényével alakultak ki az új képző szervezetek. A tér és idő távolságának legyőzését hangsúlyoztuk szinte folyamatosan, azaz elsősorban a tan r és di k közötti t vols got. Alig néh ny évtized elteltével, az új inform ciós és kommunik ciós technológi k megjelenése és térhódít sa ok n a résztvevők közötti valódi földrajzi távolság szinte teljesen elhanyagolható kérdéssé vált. Ma m r a távoktatás olyan oktatási/képzési formát jelent, ahol: a tanul shoz szükséges személyes kontaktus bizonyos részét kommunik ciós eszközök haszn lat val és speci lis szerkezetű tananyagok segítségével helyettesítik, és az ön lló, individualiz lt tanul st helyezve előtérbe valósítj k meg a tud s-transzfert. A t voktat s a képzési céloknak megfelelően fizikai jelenléttel j ró tutor-di k tal lkoz sokat is mag ban foglal! Figyelem! Előtérbe került a tanulás! Kicsit laz bban fogalmazva a fentieket, úgy is mondhatjuk, hogy a távoktatás olyan oktatási/képzési forma: ahol a földrajzi t vols g m r szinte teljesen elhanyagolható, ahol a tanul si-tanít si folyamat szervezése és az ismeretanyag, illetve az elsaj títandó kompetenci k megszerzéséhez a szükséges inform ció tad s alapvetően elektronikus eszközök és/vagy h lózat segítségével valósul meg, ahol az új inform ciós és kommunik ciós technológi k révén új szerkezetű tananyagok segítségével az ön lló, egyéni tanul s módszereit helyezik az előtérbe, ahol a személyes tan r-di k közötti napi kapcsolat jelentős része infokommunik ciós eszközökkel helyettesíthető, legyőzve ezzel a tanulni v gyók legkülönbözőbb eredetű időkorl tait, ahol a kompetencia-építéshez szükséges emberi kapcsolatok tov bbi részét újfajta módszertannal felvértezett jelenléti foglalkoz sok keretében újonnan képzett tutorok segítik. 99/145

5 Ha ma már nem döntő a földrajzi távolság, akkor mégis miben segít a távoktatás? Legyőzi az egyén személyes napi elfoglaltságából adódó korl tokat (tér, idő, kultúra, szoci lis stb.) Új tanulói rétegeket mozgósít: olyanokat, akiket a személyes kontaktuson alapuló képzés nem képes oktatni. Eszköze az egész életen t tartó tanul snak. Fontos megjegyzések: A t voktat s fenti értelmezéseit olvasva két lényeges gondolatra szeretnék kitérni: az első, hogy ha az elmúlt évben bekövetkezett v ltoz s lényegében az eszközhaszn latot érinti, akkor az nem lehet olyan nagy dolog gondolhatn nk. És gondoljuk-e? a m sik, hogy a t voktat s utóbbi fogalmi értelmezése szerint, a t voktat s nyugodtan nevezhető e-learningnek is! Saját rövid válaszaim: Ha csak eszközhasználat-változásra gondolunk, akkor sem olyan egyszerű a helyzet. A t voktat s modern eszközeinek készítői jól ismerik a gondokat, és ez m r a hozzáférés területe. Nincsenek kész mint k, nincsenek kidolgozott és követésre méltó utak. Nem egyszerű a hagyom nyos eszközök készítését ismerő régi oktatóknak az infokommunik ciós eszközök készítését és hatékony alkalmaz s t egyik napról a m sikra elsaj títani. És a gyakorlatban nem csak tan rok és oktatók készítik az elektronikus tananyagokat, hanem főleg egy új szakma művelői, az informatikusok. Az ő munk jukkal jelentősen bővült a távoktatás szereplőinek köre. A saj tosan alakuló tutorálás szintén új problém kat vet fel, melynek kidolgoz sa még nem mindenütt mondható eredményesnek. A második megjegyzéssel kapcsolatban valóban elmondhatjuk, hogy a modern t voktat s is nevezhető valóban e-learningnek! De tegyük hozz rögtön, hogy nem minden e-learning t voktat s! Mint ahogyan m r többször is említettem, szerintem a t gabb fogalom az e-learning. Hogyan különböztethető meg mégis a távoktatás a tágabban értelmezett elektronikus tanulástól? A válaszhoz nézzük meg az elektronikus tanulás értelmezését is. 100/145

6 Második rész Az elektronikus tanulás A témám szempontjából legfontosabb üzenettel kezdem: az elektronikus tanulás fogalma sokkal tágabban értelmezendő, mint az (elektronikus) távoktatásé. Az e-learning (elektronikus tanul s) kifejezés Európ ban egy hivatalos kezdeményezés hat s ra kezdett terjedni 2000-ben. Azt követően folyamatosan v ltozott a fogalom meghat roz sa, és az értelmezések szakirodalma ma m r több oldalt is betölt. Ezért ettől eltekintek. Komenczi Bertalan szerint: az e-learning az elektronikus inform ciós és kommunik ciós technik ra alapozott oktat sfejlesztési törekvések összefoglaló csúcsfogalm v v lt, és amely különbözőképpen értelmezhető az oktat s egyes területein és rendszerszintjein. [4] Számomra az elektronikus tanulás kifejezés bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanul si, m srészt tanít si, harmadrészt pedig szervezeti/szervezési problém kat ötvöznek, s amelyek csak az inform ciós és kommunik ciós technológi k alkalmaz s val valósulhatnak meg. Az elektronikus tanul s egyrészt olyan új tanul si-tanít si forma, amely alkalmas szervezett oktat si rendszerbe történő beillesztésre, m srészt új tanít si/tanul si mód és eszköz, amely az új, elektronikus tanul si környezeti a hagyom nyos eszközökkel megvalósított tanul si környezethez viszonyított saj toss ga révén egyéni igények kielégítését is szolg lhatja. Ez utóbbit iskolarendszeren kívüli, ön lló, egyéni, fölfedező tanul snak is szoktuk nevezni. (Kov cs Ilma: Az elektronikus tanul sról, Holnap Kiadó, Budapest, 274 p. 74. p.) A megkülönböztetés legfontosabb eleme szerintem abban ll, hogy a távoktatás egy (azaz egyetlen) speciális oktatási/képzési forma, míg az elektronikus tanulás ennél sokkal több, mivel egyéb oktatási/képzési formákat, tanítási és tanulási módokat és eszközöket is magában foglal a távoktatás mellett. Az eszközök között tal lhatók olyanok is, amelyek vagy a hagyom nyos, ún. jelenléti képzés részeként oktatói ir nyít s mellett kerülnek alkalmaz sra, vagy ön lló feldolgoz st biztosítva segítik a tanul st vagy éppen a tanít st, vagy olykor és egyre gyakrabban a vizsg ztat st. Nem is beszélve az autodidaxist t mogató ma m r szinte bel thatatlan szabad tanul st felkín ló h lózati és egyéb (adathordozók ltal biztosított) lehetőségekről. Az elektronikus tanulás lehet: FORMA ESZKÖZ MÓD L sd: [5] A felhasználás szempontjából az elektronikus tanulás három területe m r ma is elkülöníthetőnek l tszik sz momra, amennyiben teljes képzési rendszerként, képzés részeként alkalmazott (kiegészítő) eszközként és képzési rendszertől független, ön lló tanul si módként is kezelhető. 101/145

7 Oktatási/képzési forma Önálló rendszer, amennyiben oktatási/képzési formaként működik. (oktat si forma = a tanít sitanul si folyamat szervezett megvalósít s nak összessége) Ilyenek például az új technológi k felhaszn l s t biztosító modern t voktat si rendszerek, azaz a távoktatási szervezetek, vagy az ön llóan működő virtu lis egyetemek, a konzorciumokban szervezett internetes vagy virtu lis kampuszok stb. Tov bb ide lehet sorolni az összes didaktikai szempontból z rt rendszerű tov bbképzési form t, ak r munka mellett, ak r munka helyett, azaz munkaidőben a munkahelyen történik, tov bb a tanfolyami és v llalati képzések sokas g t stb. Oktatási eszköz Önálló oktatási (tanít si és/vagy tanul si) eszközként kezelhető, amely 1. beilleszthető a jelenléti oktatás/képzés rendszerébe, például: ha internetes forr sokra összpontosított tanul si környezet felhaszn l s ra gondolunk, de oktatói ir nyít s mellett (főleg a felsőoktat st jellemzi); ha kiegészíti a tan r/oktató munk j t; ha a tanuló egyéni tanul si szakaszait t mogatja; ha a vizsg ra való felkészülést gyakoroltatja a tanulóval; ha vizsg ztat s célj ból készül; ha teljes tant rgyak vagy modulok t voktat s nak kivitelezésére alkalmazzuk és így illesztjük be egy nappali vagy tanfolyami képzés egészébe stb. (Ez utóbbiak készítése történik leggyakrabban a felsőoktat sban és a szakképzésben napjainkban Magyarorsz gon.) 2. csak az önálló, felfedező egyéni tanulást szolgálja. Oktat si céllal készül. Felhaszn l sa sor n kapcsolódik vagy nem kapcsolódik oktat si rendszerhez. Megjegyzések: A rendszerelméleti megközelítés az 1. pontban (kivételt képez a legelső v ltozat) sz mol egy az eszközhöz képest külső működő oktat si/képzési rendszerrel. A 2. esetben nem vesz figyelembe külső kényszerítő rendszert, csak a saj t rendszere szerint ir nyít. Mindazon ltal lehet szó egy és ugyanazon eszközről. Az 1. pontban felsoroltak közül az első megold s itt is kivételt képez. B r mindkét esetben a felhaszn l s ir ny ból közelítek és az eszköz -jelleget szeretném kihangsúlyozni, fontosnak tartom megemlíteni, hogy mindegyik esetben komplex belső módszertanra épülő, több tanít si és tanul si módszert ötvöző, új technológi kat felhaszn ló eszközre és oktat stechnológi ra gondolok, és nem egyszerű ún. illusztr ciókra vagy kiegészítőkre. Ez utóbbiak készítése természetesen b rmikor lehetséges. 102/145

8 Önképzési mód vagy eszköz Az önképzés informális és non formális módja/eszköze. Célja az önként v llalt egyéni t jékozód s, kutat s, tanul s. Maguk az eszközök nem oktatási/képzési céllal készülnek! Az elektronikus eszközök felhaszn l sa esetén az egyén ösztönös, vagy tudatos, de mindenképpen képzési rendszeren kívüli, egyéni ambíciókkal közelít az új technológi kat hordozó eszközökhöz, és egyéni keresési vagy tanulási módszerekkel dolgozza fel a tal lt inform ciókat és mindezt iskolarendszeren, illetve képzési szervezeteken kívül vagy ottani képzésével időben p rhuzamosan teszi. M r felsorolni sem lehet a jó ideje hasznosított sz mítógépes programokat, j tékokat, CD-ROM alkalmaz sokat, és a véget nem érő lehetőségeket nyújtó internetes forr sanyagot stb. Sokan hat rtalan lehetőséget l tnak az elektronikus tanul s ezen t g értelemben vett felhaszn l si területében. Szerintük az elektronikus tanul s az egyéni, ön lló tanul s új technológi kkal történő megvalósul s t jelenti tekintet nélkül arra, hogy mi a tanul s célja, vagy arra, hogy kapcsolódik-e az egyén tanul sa valamely oktat si/képzési szervezet ir nyító, t mogató munk j hoz, illetve, hogy diplom ért vagy csak tud s megszerzésért történő tevékenységről van szó. * Én teh t, mint olvasható, az e-learning, azaz az elektronikus tanul s fogalm ba az elektronikus t voktat s mellett egyéb képzési form kat, eszközöket és tanul si módokat is beleértek. Felfog som természetesen vitatható, de az egyszerűség kedvéért kérem, hogy jelen gondolatmenetem követéséhez fogadj k el az alap ll somat: a modern, azaz az elektronikus távoktatási forma csak része az elektronikus tanulásnak. Így nem csak, hogy kapcsolódási pontokat, hanem komoly fedési területeket is találhatunk az elemzett területek között. Jelen tanulm nyomban, a jól érzékelhető kapcsolód si felület miatt kellett, hogy kitérjek az elektronikus tanul s értelmezésére. Mindez természetesen a címben jelezett távoktatás és a hozzáférés elemzése szempontj ból. 103/145

9 Harmadik rész A hozzáférés Mondanivalóm központi (v lasztott) kérdése nem az, hogy új oktat si/képzési forma született-e vagy születik-e a modern, azaz az elektronikus t voktat s létrejöttével, hanem az, hogy milyen a hozzáférés ehhez a mostanra m r kialakult és visszarövidült szóval ismét távoktatásnak nevezett oktat si/képzési form hoz, most az elektronikus tanulás idején? A hozz férést a hagyom nyos és a mindannyiunk ltal jól ismert oktat selméleti kérdésekkel hasznos megközelíteni, hiszen ezekhez vagyunk hozz szokva: Tanítunk? Ki tanít? Tanulunk? Ki tanul? Hogyan tanulunk? Hogyan tanítunk? vagy csak segítünk tanulni? Mit tanítsunk? Mit tanuljunk t voktat ssal? stb. B rkinek feltűnhet, hogy a kérdések sorrendje is a hagyom nyos ir nyt követi. Részemről ez teljesen tudatos, hiszen bármennyire is a tanulást helyezzük a képzés középpontjába valakinek, vagy valakiknek lehetővé kell tenniük tanulást. (Ezekre a kérdésekre az Új út az oktat sban? A t voktat s című monogr fi mban kor bban m r részletesen kitértem. L sd: [3]) Hozzáférés az intézmények részéről Tény és való, hogy m ra kibővült a t voktat s eszközrendszere. A hozz férés t rgyi és anyagi nehézségeire legyenek is b rmennyire is jelentősek nem térek ki. A képzést felv llaló intézmények központi feladata a tanulás irányítása. T voktat s esetében ennek két fontos pedagógiai területét szoktuk elméletben megjelölni: a tanulók tananyagokkal történő ellátását és a tanuláshoz szükséges interakciók biztosítását (azaz a tutorálást). Ami az első területet illeti, az hellyel közzel megvalósul a gyakorlatban, de komoly lemarad s tapasztalható a tutorálás frontj n. Sz momra érthetetlen ez a magyar hozz ll s a tutor l shoz. A hagyom nyos levelező tagozati képzés hat s t vélem ebben a vonatkoz sban felfedezni: szükséges, de nem áldozunk rá. Ezzel sajnos nem lehet egyetérteni! A t voktat s hazai, gyakorlati sikertelenségének legfontosabb oka a tutor l s hi ny ban (vagy hi nyoss gaiban) keresendő. 104/145

10 Elektronikus keretrendszerek működtetését követeli meg ma m r a Magyar Akkredit ciós Bizotts g is (MAB). Az utóbbi 3-4 évben ez m r követelmény a felsőoktat sban. Készülünk az Egységes Európai Felsőoktat si Térségben való együttműködésre. A bachelort (Bsc), azaz az alapképzést indítani sz ndékozó felsőoktat si intézmények t voktat si szakindít si kérelmei bizonyítj k, hogy ettől m r nem tekintünk el 2005 óta, és a követelmények fokozatosan megjelennek a mester képzés szintjén is. k A távoktatási keretrendszer (képzésmenedzsment rendszer) a szerver-kliens architektúr ban működő digit lis h lózaton belül szerveralkalmaz sként funkcion ló informatikai alkalmaz s (szoftver), melynek feladata az elektronikus t voktat s (e-learning) szervezése, a képzési folyamat működtetése (a képzéseknek, elektronikus tananyagoknak a tanuló sz m ra történő eljuttat sa) és mindezek értékelése. A rendszer alkalmaz s nak középpontj ban a hallgató(k)nak az elektronikus képzéseken a képzési célok elérése érdekében történő tevékenységének megszervezése és lebonyolít sa ll. A távoktatás: Saj tos inform ció-technológiai és kommunik ciós taneszközök, valamint ismeret tad si-tanul si módszerek haszn lat val az oktató-hallgató interaktív kapcsolat ra és az ön lló hallgatói munk ra épülő képzés, amelynek időtartam t, az ismeret tad s és a tanulm nyok teljesítése ellenőrzésének form it a hallgatóval kötött egyéni tanulm nyi rendre vonatkozó meg llapod sban a felsőoktat si intézmény hat rozza meg. (Akkredit ciós Útmutató, kiegészítés t voktat si tagozatok (szakok) akkredit ciój hoz. 5. sz. melléklet. A haszn lt fogalmak értelmezése. Kiadja a Magyar Akkredit ciós Bizotts g (MAB), Budapest, 2005.) Felkészültek-e az intézmények? Által ban és többségükben készülnek..., de múlt időről még nem beszélhetünk. A p ly zók egy része m r rendelkezik megfelelő keretrendszerrel. Orsz gos méretekben azonban nem beszélhetünk sem európai színvonalról, sem egységes orsz gos szintről. Igen, nagy a szóród s. Az elmúlt évtizedben rengeteg p ly zati lehetőséggel éltek a legkülönbözőbb intézmények, és komoly beruh z sokat eszközöltek. A tananyagkészítési feladatok nagy részét (a régi tanítói feladatok tal n nagyobbik sz zalék t) sok intézményben informatikusok vették t, akik azonban gyakran igen gyér pedagógiai ismeretekkel rendelkeznek. Vannak intézmények, amelyek külső megrendelésre készíttetnek elektronikus tananyagot, amelyet azt n nem feltétlenül építenek be a tanít si-tanul si folyamatba. R bízz k annak megtanul s t a tanuló felnőttre, aki nem sokat profit l az ilyen anyagokból. A képzésről, vagy a tanfolyamról pedig rossz véleményt alakít ki mag nak. Láthatóan igen sokszínű az országos mezőny. Egyéni véleményemet fogalmazom meg, amikor úgy l tom, hogy mégis rengeteget fejlődött a t voktat s tekintetében főleg a magyar felsőfokú felnőttoktatás az elmúlt évben. De, nem eleget, ha a versenyképességet vesszük alapul. A felnőttképzésre ir nyuló politikai akarat jelentősége mindazon ltal e téren megmutatkozik. 105/145

11 A lemarad s azonban nem is a felsőoktat sra jellemző, hanem a felnőttképzés egyéb területeire. Mit értek ezen? Azt, hogy a felnőttképzés nem alkalmazza sem mennyiségében, sem minőségében azokat az ön lló tanul st megkönnyítő eszközöket és módszereket, amelyek haszn lat ban péld ul m r a szórakoztató elektronik ban a tanuló egyén egészen j rtas. Sz momra érdekes jelenség, hogy éppen az a felnőtt réteg szorult ki eddig a modern tanul si eszközök haszn lat ból, amelyik a munkahelyén m r elektronikus eszközökkel dolgozik: kereskedelem, bank, gy ri termelési területek stb. A felnőttképzéssel foglalkozó hivatalok felelős szakemberei közül még ma is sokan gyanúsan szemlélik a távoktatást. Ahelyett, hogy időben erősebb t mogat st nyújtottak volna e területnek, azzal, hogy kidolgozt k volna a kinek? a mit? a miért? a mikor? a hogyan és a miként kérdéseit, elutasítj k a gép haszn lat t, és ma is a szemtől szembeni tanít s hagyom nyos módszereit gyakorolj k (péld ul előad sok form j ban), tov bbra is életben tartva a felnőttoktat s passzív befogad si gyakorlat t. Olyan felnőttek esetében is (néha), akik m r tudn nak élni a technológi k nyújtotta lehetőségekkel. Eredmények azért vannak. Pozitív eredmények: sok intézményvezető elfogadta a kihív st, a képzésre v llalkozó pl. felsőoktat si intézmények oktatói szinte kivétel nélkül részesültek m r t voktat si szakemberképzésben, vagy tutorképzésben, sőt rengetegen több éves t vképzési gyakorlattal is rendelkeznek m r, a szakképzés területén megindultak az e-learninges képzések és egy e-learninges tan rképzés is folyik az önként jelentkezők sz m ra (Érdekes megfigyelni: itt m r nem is beszél senki sem t voktat sról!) stb. Negatív hozzáállás: ott jellemzőbb, ahol nincs még t voktat si képzés, erős a ragaszkod s a megszokotthoz, félelem az újtól, új elektronikus tananyag készítése sok energi t és időt igényel, magas költségek, elismertsége kérdéses. A következő kérdés: Hogyan történik a tanítás? Erre a hagyományos kérdésre csak kitérővel lehet és kell válaszolni. Az elektronikus t voktat s idején ugyanis a t vképző intézmények feladata nem az, hogy oktassanak, tanítsanak, hanem az, hogy lehetővé tegyék a tanulást. Ez a hozzáférés fontos követelménye. 106/145

12 Nagyon fontos lenne ennek az újfajta hozzáállásnak az elfogad sa. Nevezetesen annak, hogy a képző intézmények szakszerű elektronikus tananyagok készítése és rendelkezésre bocs t sa mellett a kompetenciaépítéshez szükséges tutor l s biztosít s val nyújtsanak szolgáltatást a tanul sra v llalkozóknak (többnyire a felnőttnek). Ezt a kérdést szemlélve, ma még nagyon vegyes gyakorlattal tal lkozhatunk. Egyéni véleményem, hogy a szolg ltató jelleg kevéssé érvényesül, és kevéssé jellemzi a t voktat si gyakorlatot. A mai magyar felsőoktat s péld ul még mindig szívesen oktat és nem kezeli a tutor l st olyan értékű tevékenységként mint, amit a tanul s újfajta ir nyít sa megkövetel ebben az oktat si/képzési form ban. Mégis, milyen v laszt is v runk a feltett kérdésre? Természetesnek tarthatnánk az egyszerű v laszt: az elektronikus t voktat s sor n a tanítás elektronikus eszközök rendelkezésre bocsátásával és tutori beavatkozás segítségével történik. És mi a valós g? A t vképzés nem feltétlenül elektronikus eszközökkel történik még napjainkban sem. A képzések igen jelentős százaléka írásos tananyagokra támaszkodik, amelyeket vegyes minőségű multimédiás eszközök egészítenek ki. A tutori foglalkozások csak nagyon ritkán töltik be az elméletben kidolgozott és elvárt tanulásirányítási funkciójukat. Mindazon ltal a tanulás irányítása m r szinte mindenki bel tja, hogy elképzelhetetlen tanulási útmutatók nélkül. Ez óri si előrelépés. Ezek között pedagógiai szempontból m r teljesen kifog solhatatlanok is vannak forgalomban. Nagy részük ír sban készül, de több h lózati anyagba beépítve is megtal lható m r. A legjobb tananyagokban mindenütt a helyükön tal lhatók. Kevés továbbá a főleg hálózatra támaszkodó képzés. Nos, itt is rengeteg és sokféle a lemarad sunk a kín latban. Kis orsz g vagyunk, és milliónyi ir nyban forg csoljuk szét az energi inkat. Ahelyett, hogy egy-egy szakm t egy adott központból t voktatn nk, azonos képzéseket kín lunk többfelé is, kis létsz mú hallgatós gnak. Egy kis kitérés a múltba: Amikor 1980-ban befejeződött a pécsi t voktat s-módszertani kísérlet néven ismert kutat s és oktat s, mely munk t a Felsőoktat si Pedagógiai Kutatóközpontból én magam is ir nyítottam 5 éven t, m r rendelkezésre lltak bizonyos felhaszn lható pedagógiai modellek, amelyek minőségi biztosítékul szolg lhattak volna az orsz gos kiterjesztéshez, azaz a hozz férést tudt k volna biztosítani. Elmaradt. Ennek az 1973 és 1980 közötti 900 hallgató t voktat s val összekötött kutat snak (a pécsi t voktat s-módszertani kísérletnek) a következő volt célja: a főiskolai levelező tan rképzés területén hasznosítható oktatóanyagok és oktat si módszerek, valamint ezek pedagógiai modelljeinek a kidolgoz sa. 107/145

13 Akkori hipotézisünk szerint: 1. az oktatóanyagok és módszerek segítségével a főiskolai levelező tan rképzés hatékonyabban töltheti be jelenlegi funkciój t, 2. eszközeink a jövő t voktat si rendszerében megfelelő módosít sokkal könnyen alkalmazhatók az oktat s egyéb szintjein és területein, 3. újszerű megold saikkal frissítően hathatnak a nappali tagozatos oktatóanyagok össze llít s ra és az ott alkalmazott módszerekre. A hozz férés lehetősége mind a konkrét tanul sir nyít si útmutatókhoz, mind pedig annak pedagógiai modelljéhez biztosítva volt. Akkor sem élt a lehetőséggel az orsz g és ma sem élünk kellőképpen a lehetőségeinkkel. Ma persze mégis csak m s a helyzet. Vannak honosított és saj t keretrendszereink és alkalmazható oktat stechnológi k. Sőt a kidolgoz sra került e-módszertanok is rendelkezésre llnak. Annak, aki tud róluk... Újabb kérdés: Ott, ahol rendelkezésre ll az új technológia, ahol biztosított a hallgatói, azaz tanulói hozz férés, ott is fel kell tennünk egy fontos kérdést: milyen tartalomhoz jut hozzá a mai tanuló a modern technológiák segítségével? Szerintem ezen a téren teljes a lemarad s. Többnyire hagyományos tartalmakhoz lehet ma hozz jutni. Még nem jellemző az új ir nyokba történő elmozdul s. Ehhez bőven elegendő elolvasni a t voktat st szervező intézmények küldetésnyilatkozat t. * Tov bbi v laszra v ró kérdések: Milyen a képzésre beiratkozott tanulók hozzáférése a szervezett távoktatáshoz napjainkban? Kérdés: hogyan tanulunk az elektronikus eszközökkel? Elméletileg igaz, hogy az elektronikus eszközök haszn lat val elsősorban tud shoz, inform cióhoz szeretnénk jutni, ismereteinket szeretnénk bővíteni. Napjaink modern t voktat si kurzusai azonban új technológiai elv r sokat is t masztanak a tanulókkal szemben is. Az ezredforduló első évtizedének felnőttjei a különböző szakmai ismeretek és kompetenci k megszerzése mellett vagy előtt (?) a digit lis ír stud ssal is meg kell, hogy birkózzanak. A mai gyerek m r rengeteg inform ciós csatorn t haszn l fel tud sa gyarapod sa érdekében: él az elektronikus tanulás, azaz e-learning adta (egyenlőtlen) lehetőségekkel. Internetezés közben azonban nem tételes tud st szerez, hanem rengeteg hatékony és szívesen megszerzett tudáselemhez jut hozzá. Sz m ra az elektronikus eszközök jövőbeli iskolai haszn lata m r egy új tud sszerkezet bővítését, gazdagít s t jelenti majd. Felnőttkor ban nem lesznek nehézségei az eszközhaszn lat terén, könnyen folytat majd ak r t voktat si tanulm nyokat is...ha egy ltal n még így fogj k akkor is hívni. Ki tudja? 108/145

14 A tanulni vágyó mai felnőtt rendelkezik-e azokkal a készségekkel, amelyek biztosíthatn k sz m ra a tud s megszerzését, ismereteinek bővítését elektronikus eszközök segítségével? Ezt a kérdést azonban már nem csak a távoktatás vonatkozásában tehetjük fel, hanem szélesebbre nyitva és általában az elektronikus tanulásra kiterjesztve. A felnőtt ember elektronikus eszközhasználata merőben más, mint a gyerekeké. Az eszközhaszn lat Magyarorsz gon még nem ltal nosan biztosított. A h ztart sok mintegy jó harmada rendelkezik internethozz féréssel. Aki pedig tanul si céllal nyitja ki életében először, vagy m sodszor a sz mítógépet, vagy kezd ismerkedni az internethaszn lattal, annak igen alacsony a hozz férési r t ja. Aki m r j rtas a sz mítógép kezelésében, net n m r jó ideje internetezik is, több eséllyel indul a tanul snak felnőtt fejjel. De, mi, a mai felnőtt gener ciók többsége, ismerjük a képernyős l t smód és tanul s nehézségeit. Milyen lehet ezen gener cióknak a tud shoz való hozz férés foka? tesszük fel a kérdést, miközben bevalljuk, hogy képernyőről még hosszabb szöveget sem tudtunk a kezdeti időkben jól olvasni, sem képernyőről tanulni. Ha a t voktat s résztvevőinek, a tanulóknak az elektronikus tanul shoz való hozz ll s t gondoljuk t, m r kutat si eredmények nélkül sem csod lkozhatunk az intézmények fentiekben elemzett vegyes hozz ll s n. N luk minden lecsapódik. Hasznos lenne és a továbblépéshez lassan elengedhetetlen a felnőttek elektronikus eszközökkel történő tanulását konkrét kutatások során elemezni. Nem felejthetjük el, hogy az internetkapcsolat megléte még nem azonos a kellő internethasználattal, az iskolai ór k alatti számítógéphasználat nem minden esetben jelent még korszerű pedagógiát, sőt a digitalizált és e-learninges tananyag sem mindig korszerű tananyag! Marad még jó néhány válaszra váró kérdés a fentiekben futólag érintetteken túl is. Pl. Mégis kinek kell megtennie az első lépést? Mit kell tanulni? Mit kell tanítani? Kit kell tanítani? Hogyan kell tanulni? stb. Összegzés A fenti értelemben és vázlatosan jelzett hozzáférési nehézségek ellenére mit ajánl a modern távoktatás? A t voktató intézmény ltal elkészített tananyag b rmikor, b rhonnan hozz férhető egy sz mítógép és internet hozz férés segítségével. A jó elektronikus képzési program segítségével minden hallgató egyéni adotts gainak és tud sszintjének megfelelően dolgozhat a tananyaggal, amely biztosítja sz m ra a szükséges gyakorl st, és lehetővé teszi, hogy saj t tempój nak megfelelően haladjon az ön lló tanul s szakaszaiban. Ebben a képzési form ban a különböző képzettségű és tud sszintű felnőttek nem zavarj k, nem akad lyozz k egym st. A tananyagban történő előrehalad s egyéni módon történik, nincs térhez, sem időhöz való kötöttség. 109/145

15 Az e-learning technológia interaktív képzési környezetet biztosít a tanuló sz m ra, amelyben mind az önellenőrzés, mind a külső személy ltal gyakorolt ellenőrzés rendelkezésére ll a tov bblépéshez. Az interaktív képzési környezetet jelenléttel j ró tutor-di k tal lkozók teszik teljessé a képzési céloknak megfelelően. Ebben a környezetben a beiratkozottak kapcsolatot teremthetnek egym ssal, inform ciókat oszthatnak meg egym ssal. A résztvevők létsz ma nincs megkötve, ak r több ezer hallgató is végezhet egyszerre azonos tanulm nyokat. A beiratkozott sz m ra jelentős lehet a költséghatékonys g, mivel nem kell szabads got kivenni, nem kell utazgatni és sz ll sköltségeket fizetni. * Tartsuk szem előtt: Napjaink oktatási/képzési, valamint az egyén által önként felvállalt tanulási feladatokat egyre inkább az információs és kommunikációs technológiák használata határozza meg. Ezek a feladatok részben erősen eltérnek minden kor bbi feladattól, részben tov bbra is igényelni fogj k de megújult formában és módon a tanul shoz szükséges közvetlen emberi kapcsolatokat, a speci lis interakciót. Megítélésem szerint a tutorálás területenkénti kidolgozása, a többféle tutori munkára történő képzés a legégetőbb fejlesztési feladatok közé sorolható. Mindezért javaslom, hogy haszn ljuk fel a régi tapasztalatokat és vigyünk egészséges t voktat si szemléletet az elektronikus tanul sba is! * A fő kérdés nem az, hogy minél több felnőttet képezzünk távoktatással, hanem, hogy: minél többen tudjanak önállóan tanulni azokban a tanul si időszakokban is, amelyeket a képzési folyamatok egyéni tanul s -ként jelölnek ki a sz mukra b rmely oktat si/képzési forma b rmely szintjén, minél többen tudjanak az új technológiák segítségével eredményesen is tanulni életük b rmely szakasz ban, minden gyereket időben tanítsunk meg az új technológi kkal történő tanul sra, hogy felnőttként be tudjanak illeszkedni az új technológiákkal átitatott munka világába, amelynek önállóan cselekvő felnőttre van/lesz szüksége. * A fenti összegzéseket azért tartottam szükségesnek leírni, hogy a tém ban kevéssé j rtas Tisztelt Olvasónak is jelezzem, hogy nem feledkezhetünk meg arról, hogy az egyre divatosabb v ló e-learning célkitűzései és megoldási módozatai már a távoktatás idején kiformálódtak. [4] 110/145

16 Minden kutató elismeri az e-learning néven összefoglalható fejlesztések jól körülírható forr sai között az al bbiakat: a t voktat s tapasztalatait és eszközrendszerét, a sz mítógéppel segített tanul st és az internetes, webalapú tanul s eszközrendszerét. Az al bbiakban szeretnék r mutatni azokra a jelenségekre (amelyeket fentebb fedési felületeknek neveztem), amelyeket a t voktat s 1960-tól kezdve kidolgozott, és amelyeket a távoktatás örökségeként az elektronikus tanul snak (az e-learningnek) is érvényesíteni lenne jó. Nem konkrétumokat, hanem szemléletet szeretnék hangsúlyozni! Negyedik rész Vigyünk távoktatási szemléletet az elektronikus tanulásba (az e-learningbe) (Az alábbi vázlatos felsorolás a teljes elektronikus tanulási szférára vonatkozik, nem csak az elektronikus távoktatásra!) A) a tanuló-, illetve tanulásközpontúság elve ahol a digit lis ír stud ssal rendelkező, saj t, aktív tanul si munk j ért felelősséget érző tanuló sz m ra szervezzük a képzést vagy készítjük az eszközt és ahol elfogadjuk, hogy képzőként és eszközkészítőként nem tanítunk, hanem lehetővé tesszük a tanuló egyén sz m ra a tanul st B) a rendszerszemlélet az intézmény (saj t) elméleti oktat si/képzési rendszere kidolgoz sakor a képző szervezet gyakorlatban történő szervezeti kialakít sa sor n a képző szervezet menedzsmentjének a létrehozatal ban a logisztik ban a keretrendszer működtetésében a tanulók folyamatos és színvonalas tananyagell t s ban a tanul sir nyít s ban a tananyagfejlesztés (eszközkészítés) csapatmunk j ban a kapcsolattart s teljes rendszerének kialakít s ban az ellenőrzés és értékelés rendszerjellegű kialakít s ban 111/145

17 C) a folyamatszervezés szemlélete a képző szervezet megtervezése és működtetése idején a tananyagfejlesztés sor n a tananyagell t s területén a kapcsolattart s tervezése és szervezése területén a növekvő tanulói aktivit s kiszolg l sa eseteiben D) az oktatási-kapcsolattartási szemlélet, amit a távolság generál: a tanulók folyamatos t jékoztat s ban a fejlesztésre kerülő tananyagokban a tanuló tanul si stratégi j nak t mogat s ban (és/vagy kialakít s ban) a gépi kapcsolattart s sor n a tan r-di k fizikai jelenlétet igénylő/biztosító tal lkoz sok alatt az önellenőrzés és önértékelés lehetőségének és milyenségének kidolgoz sakor az ellenőrzés és értékelés rendszerének, mint tanul sir nyító rendszernek a kialakít sa sor n (funkciój nak meghat roz sa, módszereinek kidolgoz sa esetén stb.) FONTOS kitérő! A kapcsolattart s gyengesége lemorzsolód shoz vezet, mivel különböző nehézségeket gener l(-hat) a tanul s sor n: az idővel történő gazd lkod sban a lehetőségként létező elszigeteltség érzésében a tutor és a t rsak fizikai jelenlétének hi ny ban a modern inform ciós és kommunik ciós eszközök haszn lat ban, mind az egyéni tanul si szakaszban, mind a kommunik ció sor n stb. E) a hatékony egyéni tanulást és a folyamatos kapcsolattartást biztosító keretrendszer kialakítása F) a marketing szemlélet Belső marketing: egységes és az intézmény minden munkat rsa ltal elfogadott közös fogalom meghat roz sa, ha oktat si/képzési form j ról van szó (azonos megítélés a célokról, a tud sról, a kompetenci król, a diploma odaítéléséről, a létsz mokról, az egyéniesített képzésről, az ellenőrzés-értékelés rendszeréről és kivitelezéséről stb.) a rendszerszervezés alapj n történő oktat sszervezés, (mivel minden képzés saj tos belső intézményi szervezettséget igényel), a minőségbiztosít s helyi értékei alapj n történő tananyagfejlesztés/-készítés, az interakciók tervezése/szervezése, az ellenőrzés-értékelés rendszere, a tutori t mogató rendszer (internetes és személyes tal lkozók). 112/145

18 Külső marketing A képzési forma megismertetése o a külvil ggal (célcsoportokkal, rétegekkel) o a résztvevőkkel A kapcsolattart si form k megismertetése o a képzés résztvevőivel o a külvil ggal (potenci lis célcsoportokkal) A marketing szemléletet indokolj k azok a v ltoz sok, azok a p rhuzamos erők, amelyeknek tanúi vagyunk, és amelyek gyökerénél mindig ott ll a gazdas g. A v llalati szféra és a szakmai képzés (a gazdas gból tvett) saj t követelményei teljesítése érdekében (még a kifejezéseket is tveszi!) hasonló célokról beszél: termelékenység teljesítő képesség, technikaliz lód s, minőség keresése, rugalmass g stb. G) a régi és az új konvergenciája (régi = a klasszikus t voktat s és a hagyom nyos jelenléti képzés, új = az e-learning a maga szűken vagy t gan vett értelmezésében) Az e-learning tágabban értelmezett fogalma: b rmely elektronikus technológi ra/eszközre t maszkodó vagy annak segítségével kivitelezett képzés vagy tanul s a CD-ROM-tól és a sz mítógéppel t mogatott tanul stól a videokonferenci ig, a műholdak ltal közvetített képzésekig és a virtu lis oktat si h lózatokig. (Ha így közelítünk, akkor az elektronikus t voktat s ezen belül valóban csak egy a lehetséges oktat si/képzési form k között.) A szűk értelemben használt e-learning fogalom csak a h lózaton keresztül szervezett vagy végzett képzést illetve tanul st ismeri el elektronikus tanul snak. (Ezek csak a fogalom egyik megközelítési irányai voltak. A megközelítésnek másik iránya is létezik. Ha a nyitott- és távképzés Európában általánosan elfogadott fogalmából indulunk ki, akkor az azon belül alkalmazott elektronikus tanulási technológia csak eszköze a távoktatásnak! Mindkét megközelítéssel egyet lehet érteni, de nem mindegy, hogy miből indulunk ki és nem mindegy, hogy mit és milyen célra alkalmazunk. ) A mai oktat s/képzés igényekkel lép fel mind a képzőkkel (amire több esetben is kitértem), mind a tanulókkal szemben. Napjaink felnőtt tanulói nem minden esetben llnak készen az elektronikus keretrendszer nyújtotta képzésben való tanul si részvételre. Erre is a képzőknek kell még egy ideig megtanítani a felnőtt tanulók többségét. Ezért hangsúlyozzuk mi, elméleti szakemberek a D) pontban foglaltak fontosságát, mivel ezen ll vagy bukik a képzés sikere, de az ön lló tanul s fejlesztése is. 113/145

19 A távoktatási szemlélet elfogadását több tényező is alátámasztja, mivel kedvező gazdas gi, technológiai, szoci lis és kultur lis légkört teremtettek a fellendüléshez. Az al bbi felsorol ssal azok figyelmét szeretném felhívni, akik még ma is azt hiszik, hogy a t voktat s kiz rólag oktat si/képzési kérdés, egyesek divathóbortja, és nem veszik figyelembe a vil g v ltoz sait. A leggyakrabban emlegetett befolyásoló tényezők: 1. Csökkennek a képzésre fordítandó költségek. 2. Hangsúlyozott v lt a tanuló mint t rsadalmi lény (az egyén) jelenléte. 3. Növekszik az egyén kompetenci i fejlesztésének az igénye. 4. Fellendültek (Nyugaton) a véget nem érő és a hatékonys g növelését kereső módszertani (pedagógiai) kutat sok. 5. Megv ltozott a munka természete. 6. A v llalatok egyre ink bb stratégiai elemként kezelik a képzést (és a fejlesztések sor n a kezdeményezési készségek, a felelősség, az adapt ciós készség kérdéseit helyezik előtérbe). 7. A t rsadalmon belül az ön llós g fogalm nak valoriz ciója is megindult. 8. Folyik a hagyom nyos iskolai és az annak megfeleltetett régi felnőttképzési modellekre reag ló innov ciós andragógiai gyakorlati megold sok keresése. A téma jelentőségét ma már sok közhelynek minősülő megállapítással is alá lehet támasztani. Péld ul: megszűnőben van a tanít s mindenhatós ga a tud shoz való hozz férés módja teljességgel talakulóban van az iskol nak újfajta súlyponti szerepet kellene betöltenie a tanul sra helyeződik t a hangsúly az elektronikus tanul si környezet kialakít sa sürgős feladatként jelentkezik stb. A megv ltozott, új, elektronikus tanul si környezet új tanulási stratégiák, stílusok és módszerek kérdését veti fel a képzés legkülönbözőbb szintjein és formáiban! Mondhatnánk azt is, hogy lassan idejét múlttá válik a távoktatás körüli dilemma. Úgy ér véget minálunk, hogy igazán nem is fejlesztettük ki. De, ha nem csak magunkat szemléljük, a nemzetközi szakirodalomban l tható, hogy a t voktat s elmélete ltal kimunk lt és a gyakorlatban elterjedt módszertani jellemzők, valamint a t voktat si szemlélet sok-sok eleme egyre jobban beszivárog abba, ami új, azaz az elektronikus eszközökkel tervezett és kivitelezett tanítás és tanulás rendszereibe (legyen szó teljes, diplom t adó képzési rendszerről, egyetlen eszközről, vagy az autodidaxis tudatos vagy kevéssé tudatos kiszolg l s ról.) 114/145

20 Véleményem szerint az e-learning technológia szerepe, ak r akarjuk, ak r nem, olyan fokú lesz a közeljövőben, hogy mind a tanulói, mind a tanítói/tanári oldal gyakorlatának részévé válik. Íly módon és fokozatosan indokolatlanná válik a címben feltett kérdés is. Ötödik rész Azonosítható-e a tanulás az elektronikus tanulással? Nem lenne helyes azt mondani, hogy mostantól az elektronikus tanulás átveszi a tanulás helyét! Ma, amikor a tanulásról beszélünk, gondolatban m r kilépünk a formális oktat s intézményeinek keretei közül. Az egész életre kiterjedő tanul s gondolatis ga a nem formális és informális lehetőségeket is mint a tud salapú t rsadalmak nagyon fontos elemeit stratégiai programjaként értelmezi. Igaz, hogy a távolság több megközelítésben pozitívumot hoz a tanul si-tanít si folyamatba, hiszen lakjunk is b rhol, az elektronikus eszközök megszelídítik, lebontj k a t vols got, nyugodtan részt vehetünk egy-egy t voli vidék, vagy orsz g képzésében. Igaz, hogy a tanul s idejének és ritmus nak felszabadít sa, és az oktat si folyamat szabads ga első l t sra könnyítést jelezhetnek. Tudnunk kell azonban azt is, hogy maga a tanulás ennél sokkal több és igényesebb tevékenység! A tanulás nem korlátozódik és nem korlátozható az elektronikus tanulásra! A tanul s az egész életen t húzódó élettevékenység. Idézet Lappints Árpád könyvéből: Amennyiben a tanul st tevékenységként fogjuk fel, akkor nyilv nvalóv v lik, hogy a személyiség fejlődésének/fejlesztésének meghat rozója nem az inform ció mennyisége, hanem az egym sba szerveződő, integr lódó műveletek, cselekvések, amelynek következtében a tanuló egyre magasabb fejlettségi szintet ér el. Így nyilv nvaló, hogy az oktat s nem a régi értelemben vett ismeretközvetítő folyamat, hanem a legfontosabb személyiségfejlesztő tényező. [6] B rmennyire is paradigmav lt sról beszélünk néh ny éve az oktat sban, nincs arról szó, hogy az oktat s/képzés minden szintjén és területén elektronikus eszközökkel végzett tanul si tevékenységre gondolhatn nk. Ugyanakkor, ha nem tévesztjük szem elől, hogy a tanul s az egész életre kiterjedő élettevékenység, arra is gondolnunk kell, hogy tanulni nem csak iskol ban, vagy nem csak oktat s keretében szoktunk. Mindazonáltal maga a tanulási aktus kérdése nem azonos módon vetődik fel a hagyományos oktatás folyamatában és az elektronikus tanulás menetében. 115/145

21 A hagyományos tanulás során Az oktat s/képzés kulcselemei a tanító/tan r/oktató szakértelmétől függnek és az oszt lyteremben történő közvetlen interakciótól. A visszajelzés többnyire valós időben történik éppen úgy, mint minden pedagógiai módszer, amelyek a képzési folyamat biztons g t adj k. Ehhez kell hozz adni a csoporthat st, ami ha jól él vele a tanító növeli a tanul s hatékonys g t. E tanító ltal közvetlenül irányított időtől élesen elv lik a tanuló ltal önállóan végzett tanulási munka ideje, azaz az otthoni felkészülés a következő ór kra és a h zi feladatok elkészítése. Ez utóbbit szoktuk közvetett irányítású tanulási időnek, vagy közvetett ir nyít sú tanul si szakasznak nevezni az oktat selméletben, hiszen ezen feladatok elvégzésére eredetileg a közvetlen tanítói ir nyít ssal végzett órai utasít sok, gyakorl sok készítik elő és készítik fel a tanulót. Az elektronikus tanulás során A tartalom lerövidülésének és elszegényedésének a veszélye ll fenn. Az inform ciók (szükségszerűen, vagy nem) összefoglaló jellegűek, rövidek. A régi tan ri magyar zatok ritk k (és régi form jukban egy ltal n nincsenek is), az ismétlések szintén nehezen lelhetők fel. Pedig ezek fontos elemei (voltak?) a memoriz l snak. És maga a memoriz l s milyen fontos volt (?) a tanul sban! A képernyőn lehetetlenség ugyanannyit olvasni, mint egy könyvből. És képtelenség annyi kiegészítő megjegyzést, figyelemfelkeltő anekdot t, történetet mesélni, hogy a téma ir nti érzékenységet felkeltsük és fenntartsuk a tanulóban. Ezen hi nyokkal szemben az ergonómia, a j tékos képalkot s, így az esztétikai örömök erőteljesen kihangsúlyozódnak az elektronikus tanul sban. Annak ar ny t, hogy a különböző korban lévő tanulónak milyen mennyiségben van szüksége a képek illetve a szöveg ltal közvetített ismeretekre, ma még nem tudjuk a pontos v laszt. Ami a pedagógiai folyamat oldalt illeti, az elektronikus tanul sban az elsaj tít s megkönnyítéséért felelős szakemberek szintén megszorít sokkal tudnak csak dolgozni: még korl tozott a képernyőre vihető j tékos szitu ciók, szerepj tékok stb. sz ma. Meg lehet csin lni ezeket, de ma sokan úgy gondolj k, hogy t volról sem lesznek olyan gazdagok, mint a valós gban megélt szitu ciók. Miut n nincs tanító az elektronikus tanul sban, nincs, aki azonnal ellenőrizhetné, hogy megértette-e a tanuló, amit meg kellett volna értenie. Még ha létezik is a t volban egy tutor, ő soha nem fogja ugyanazt csin lni, amit a jelenléti oktat sban egy tanító/egy tan r tett, vagy tehetne. Ott valós időben észlelhetők a megértés és a meg-nem-értés gondjai és javíthatók azonnal. Vége a régi csoporthat snak az elektronikus tanul sban. Az elektronikus tanul sban lehetséges fórumalkot s nem tölti be a hagyom nyos csoport szerepét. A csoportt rsak között nincs fizikai kontaktus, a kommunik ció az esetek nagy részében aszinkron jellegű, az inform ciószerzés vagy az ismeretek megoszt sa pontszerűvé zsugorodik, maga az eszmecsere a képernyőn megjelenő gyakran egyszavas közlésekre rövidül. Ma legal bbis ez az ltal nos helyzet. 116/145