II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE III.1.

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 5 I.2. ISKOLA ADATAI... 5 I.3. HELYZETELEMZÉS... 5 I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK... 7 I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek... 7 I.4.2. Személyi feltételek... 8 I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA... 9 I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI I.6.1. Közalkalmazotti Tanács I.6.2. Az Intézményi Tanács I.6.3. Szülői szervezetek I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI II. NEVELÉSI TERV II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBAN II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI II.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI II.11. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE

3 II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE III.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI III.1.1. A kulcskompetenciák fejlesztése III.1.2. A kiemelt fejlesztési feladatok III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI III.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon III.3. Emelt szintű informatika oktatás III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az 1 8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI III.9.1. A magatartás értékelésének elvei III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei III.10. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK III.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM III.13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA III.14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK. 113 III.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI FELADATOK III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK HARMONIZÁLÁSA

4 IV. MELLÉKLETEK V. LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZAT, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK VI. HELYI TANTERV TANTÁRGYANKÉNT BONTÁSA

5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4.

6 I.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK Az Epreskerti Általános Iskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról I.2. ISKOLA ADATAI Az intézmény elnevezése: Epreskerti Általános Iskola Az intézmény címe: 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. Tel/fax: 52/ Az iskola fenntartója: Debreceni Tankerületi Központ A pedagógiai program benyújtója: Szabó Gyula intézményvezető I.3. HELYZETELEMZÉS Elhelyezkedés: Intézményünk Debrecen DK-i városrészében található. A körzetünkben az iskoláskorú tanulók száma erőteljesen növekszik, mivel az Epreskert, Tégláskert, Kerekestelep, Lencz-telep megújuló kertségi városrészek. A zártkertekbe történő költözések tovább növelik a tanulóink létszámát (Mészáros Gergely kert). A városkörnyéki kis települések külterületi részéről is (Mikepércs, Gugyori, Hosszúpályi, Szabó-tiszta) egyre több gyermeket hoznak az iskolánkban. 5.

7 Tanulói összetétel: Epreskerti intézmény létrejötte sajátságos módon ment végbe. A rendszerváltás után a Simonffy utcai épületet az Izraelita Egyház visszaigényelte. Veszélybe került a Fazekas Általános Iskola léte. Az akkori iskolavezetés, egy alulról jövő kezdeményezéssel (lakossági támogatással) a kivonuló szovjet csapatok után itt maradt általános iskolát kérte felújítani az Önkormányzat által. Ez az iskola egyébként magyar iskolának épült a második világháború előtt. iskola utáni vágya, és a Fazekas Mihály Általános Iskola nevelőtestületének szándéka, találkozott. A Fazekas Mihály Általános Iskola felvállalta, hogy az 1992/93-as tanévben kihelyezett osztályt létesít az Áchim András utcai bölcsödében, mintegy "csírájaként" a leendő iskolának. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992-ben biztosította a kihelyezett osztályok indításához szükséges tárgyi feltételeket. Az epreskerti iskolaépület felújítása három évig váratott magára azonban az évfolyamokat beindították ben elkészült az iskola épületének egyharmada, majd 1996-ban a teljes épület felújítása is megtörtént. Így egy 8 tantermes 3 szaktantermes, tornaszobával ellátott épületegyüttes alakult ki ben tagintézményi minősítést kapott az iskola melynek élére tagintézmény vezető lett kinevezve, a központi igazgatói irányítás továbbra is a Fazekas Mihály Általános Iskolából történik ben DMJV Önkormányzata kinyilvánította az Epreskerti Tagintézmény önállósításának szándékát októberében iskolánk egy bitumenes, szabványos sportpályával gazdagodott, önkormányzati beruházásból ben műfüves pályával gazdagodott az intézmény. Miután a szülők vágytak erre az iskolára, sokkal jobban törődnek annak alakulásával, folyamatosan bizalommal fordulnak az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz és tevékenyebben vesznek részt az iskola életében. Az epreskerti tanulók nagyobb része átlagos egzisztenciájú, kertségi körülmények között élő szülők gyermekei. Az etnikum aránya 2% körüli. A szülők közül néhányan viszonylag szerény jövedelemmel rendelkező emberek, akik azonban gyermekeikért képesek több áldozatot hozni, illetve magasabb követelményeket támasztani a tovább tanulásukkal kapcsolatban. A gyerekek jó, illetve átlagos képességűek, osztályonként mindig van több kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló is. A partneri igényfelmérés kérdőívei alapján világossá vált, hogy a szülők elvárják iskolánktól, hogy gyermekeik sikeresen tanuljanak tovább. Itt már nemcsak a szakmunkásképzőket, illetve szakközépiskolákat kell megcéloznunk, hanem a városi gimnáziumokat is. Ennek érdekében kell iskolánknak mindent megtennie. Intézményünk továbbtanulási mutatói jelzi, hogy a gyerekek 20%-a gimnáziumba nyer felvételt, 70%-a szakközépiskolába, 10%-a pedig szakmunkásképzőbe helyezkedik el. Tovább nem tanuló tanulónk eddig nem volt. Tanulólétszám: az elmúlt évek során, minden évben egy-egy évfolyammal bővült. Intézményünk az 1997/98-as tanévtől indított két párhuzamos első osztályt szeptember 1-től 16 tanulócsoportban közel 400 gyerek tanul iskolánkban. A napközis foglalkozásokat illetve az egész napos foglalkozásokat 10 csoport segíti. Tornaszobája, kicsi mindenképpen megoldásra vár egy tornaterem építése. A tornaterem építése az iskolaépítés 3. ütemében benne volt, de anyagi okok miatt 1996-ban elmaradt. Az elmúlt 2 évben, Debrecen város támogatását is élvezve, központi pénzforrásra is 6.

8 pályáztunk a Minisztériumnál, de sajnos eredménytelenül ben a város saját költségvetésének felhasználásával, a tornaterem építését betervezte, de sajnos ez is elmaradt. Várjuk a megfelelő pályázati lehetőséget. A mindennapos testnevelést felmenő rendszerben történt bevezetése napjainkba már ellehetetlenedik a tornaterem hiányában. I.4. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK Iskolánk helyiségeinek kimutatása: Tantermek (50-60 m 2 között): 8 db Szaktantermek (kémia, informatika) m 2 között: 2 db Szaktantermek (informatika) 20 m2: 1 db Könyvtár (60 m 2 ) :1 db Tornaszoba (80 m 2 ): 1 db Csoportszobák (30-40 m 2 között): 6 db Szertárak (20-30 m 2 között): 2 db Orvosi szoba (25 m 2 ): 1 db Ebédlő (összenyitott 2 db, összesen 110 m 2 ) Konyha és kiszolgáló (4 db, egyenként 20 m 2 alatt) WC-k-mosdók (10 m 2 ): 11 db Egyéb helyiségek (raktár, műhely) m 2 : 2 db Alagsori sportszoba (90 m 2 ): 1 db Iskolánk jelenlegi beiskolázási ütemterve alapján, hosszú ideje tanterembővítésre szorul. Legfőképpen a szertár helyiségek kialakítása lenne fontos, illetve csoportbontások és hittanórák felekezet szerinti beosztása. Az Epreskerti iskolához, az épülettel egybefüggően tálalókonyha és egy ebédlő tartozik. Az ebédlő és a tálalókonyha kapacitása 300 főben lett megállapítva. Az ebédszállítás a Sodexo konyhájáról, korszerű konténeredények segítségével történik. Az ebédkiosztás tálaló konyháról történik. I.4.1. Tárgyi, dologi feltételek Intézményünk alapfelszereltsége megfelelő. A bútoraink nagy része újszerű, részben pedig más intézményektől kapott használt bútorzataink vannak. Padok, asztalok, székek, szekrények, egy része erősen használtak, cserére felújításra szorulnak. Egyes tárgyak eszközellátottsága jó. A könyvtári állomány kialakítása teljes mértékben adakozásból és önerőből történt, s az óta minden évben fejlesztjük a könyvtári állományt. A nyelvoktatáshoz célszerű lenne egy nyelvi labor kialakítása. Az informatika szaktantermek kialakítása is pályázatból történt. Fizika és kémia szaktanteremben, 1999-ben modern vegyi fülke került kialakításra. Iskolánkhoz tartozó udvarterületen van még egy részben aszfaltozott játszóudvar, valamint parkosított felület és műfüves pálya. Ma már (2013) két informatika teremmel és minden emelt szinten informatikát oktató osztályban interaktív táblával rendelkezik az iskola. 7.

9 I.4.2. Személyi feltételek I Tanulók Tanulólétszámunk az elmúlt tanévekben folyamatos növekedést mutat. A növekedés legjobban a beiratkozó első osztályosok számánál jelentkezik, másrészt a felsőbb évfolyamokon is növekszik az osztálylétszám, mert folyamatosan költöznek be a környező kertségbe. Tanulócsoportok szerveződése: alsó tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, felső tagozaton, 4 évfolyamon 8 osztály, napközi száma: alsóban 8 csoport, felsőben 2 csoport. A napközis csoportokat 8 esetben homogén, egy osztályba járó gyerekek alkotják, a felső tagozatban alakult csoportok, különböző osztályokból tevődnek össze. Gyerekeink első osztálytól tanulhatnak angol vagy német nyelvet. A tanulók 80%-a angol, 20%-a német nyelvet választ. I Pedagógusok Szakmai, pedagógiai felkészültségük igen jó színvonalú, többségük elkötelezettsége példaértékű. A tanítási órákon és azon túl, az iskolai élet egyéb területein sokat dolgoznak, önként vállalnak feladatokat. Szakos ellátottság 100%-os szeptemberétől fejlesztő pedagógus: 1fő I Nevelő - és oktató munkát közvetlenül segítők pedagógiai asszisztens, iskolatitkár, rendszergazda I Működtetési munkát végzők Jelenleg a Debreceni Tankerületi Központ végzi. 8.

10 I.5. AZ ISKOLAIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI SRUKTÚRÁJA 9.

11 I.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI I.6.1. Közalkalmazotti Tanács Epreskerti Általános Iskola Közalkalmazotti Tanácsa áll egy választott elnökből és két fő választott tagból. Működési szabályzatuk alapján az érvényes jogszabályi keretek közt végzik munkájukat. Az egyes dolgozót, a dolgozók kisebb vagy nagyobb csoportját érintő kérdésben kezdeményeznek egyeztetést, konzultációt a munkáltatóval. A munkáltató valamennyi hasonló esetben véleményt, javaslatot kér a KT-tól. Mindkét félnek törekednie kell az olyan álláspont, döntés kialakítására, mely az érintett felek megegyezését eredményezi. Egyik fél sem helyezkedhet olyan álláspontra, mely az iskola funkciójával ellentétes, a nevelő-oktató munka sérelmével járna. A véleménykülönbséget szóbeli tárgyalás /sorozat/ útján kell egymáshoz közelíteni, kialakítani a közös álláspontot. E folyamatba mindkét fél külső tanácsadót, szakértőt igénybe vehet. Az egyeztetés folyamatáról, végeredményéről írásbeli feljegyzést /jegyzőkönyvet/ kell felvenni. A szakalkalmazottak körét jelenleg a szakszervezeti érdekképviselet nem érinti. Iskolánkban sem a Pedagógus Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem tevékenykedik. A Nemzeti Pedagógus Karnak a pedagógusaink a tagjai. I.6.2. Az Intézményi Tanács Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ügyrend alapján működik. Az Epreskerti Általános Iskola Intézményi Tanácsa feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a alapján végzi: Az intézményi tanács dönt működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 10.

12 I.6.3. Szülői szervezetek A szülők egyéni kezdeményezésükre önként osztály, évfolyam, tagozat illetve iskolai szintű szülői közösséget hoztak létre. Az osztályszintű szervezetek iskolai szintű szülői szervezetet alkotnak (osztályonként 2 fő delegált). Az iskolai szülői szervezet 3 fős vezetőséget alakított ki. Kapcsolataikat, jogosítványaikat, hatáskörüket az iskolavezetés bevonásával az intézményi szabályzatok, az érvényes rendeletek, törvények alapján határozzák meg. Elsősorban a nevelő-oktató munkát segítik. Maguk közül vezetőt, helyettest és gazdasági felelőst /pénztárost/ választottak. Ők hárman alkotják a szülői szervezet vezetőségét. Bármikor kezdeményezhetnek megbeszélést az érintett szaktanárral, osztályfőnökkel és az iskola vezetőségével az osztályt érintő, a szülőket érintő kérdésekben. Ők tartják a kapcsolatot az Intézményi Tanács szülői delegáltjaival. Egyeztetési, tárgyalási mechanizmus megegyezik az előző pontokban írtakkal. A tanulói érdekérvényesítés történhet Intézményi Tanácson, a Diákönkormányzaton, az osztályfőnök illetve bármely pedagóguson keresztül, de részletesen a házirend szabályozza. Az iskolai diákönkormányzat működése lehetőséget és módot ad a demokratikus gondolkodás, viselkedés tanítására, gyakorlására, a jogok és kötelességek megértésére, tevékeny alkalmazására s nem utolsó sorban fejlesztésére. A diákönkormányzat az osztályokra, azok tagjaira szerveződik, s innen építkezik felfelé kiépítve felelősi rendszerét. Egy-egy terület diákfelelősei osztály, illetve iskolai szintű bizottságokat hoznak létre, melynek élére felelőst választanak. Tevékenységi területek ügyeleti kulturális, iskolarádió sport egészségvédelem környezetvédelmi, turisztikai Az iskolai diákönkormányzat önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, mely részletesen ismerteti jogosítványait, szervezeti kereteit, működésének rendjét stb. I.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI Fenntartó a Debreceni Tankerületi Központ. Főleg szakmai kérdésekben a nevelő-oktató munka egészét illetve részproblémákat érintő kérdésekben támaszkodtunk, támaszkodunk a szervezet segítségére. Jónak mondható, kiegyensúlyozott kapcsolat áll fenn, együttműködésünk zavartalan. 11.

13 Áchim András Utcai Óvoda - célunk a kapcsolat tartalmi elemeinek folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása. Kialakult hagyományaink szervezeti kereteink és a vonzáskörzet elvárásainak további közelítése. Szivárvány Óvodával, Ispotály utcai Óvodával, Tégláskerti Tagóvodával: kapcsolatunk folyamatos. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola- Debrecen Kapcsolatunkban kiemelt terület a csoportos szakmai terepgyakorlati tevékenységek biztosítása a hallgatók számára. Nem közoktatási intézmények illetve egyéb szervezetek, szerveződések Az alábbi szervezetekkel évek óta kapcsolata van az iskolának. Az együttműködésben a folyamatosságra helyezzük a hangsúlyt. Ebből adódóan az eseti kapcsolatok nem kerülnek említésre az alábbiakban: Boldogkerti Kertbarátok Köre Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Oktatási Központ Epreskerti Iskoláért Alapítvány Iskolafogászat, iskolaorvos /egészségügy/ Családsegítő és Gyermekjóléti központ Freedoom Közösségi Ház- BIT Egyesület Homokkerti Közösségi Ház ECDL Vizsgaközpont- Mechwart IT Service 12.

14 II. NEVELÉSI TERV 13.

15 II.1. CÉLOK, ALAPELVEK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Alapelvek Iskolánk pedagógiai alapelveit személyi adottságaink, a már kialakult hagyományaink és célkitűzéseink alapján határozzuk meg. Általános, örök emberi értékeket közvetítő irányelveink: Mindennapi munkánkban érződjön az általános emberi értékek tisztelete, szeretete: az emberiesség, a család, a haza szeretete; kultúrértékeink megbecsülése; környezetünk, egészségünk védelme; tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése; identitástudatuk formálása. Különös gondot kell fordítani tanulóink erkölcsi nevelésére. A becsületesség, őszinteség, tolerancia, barátság tiszteletére. Ismerjék meg és gyakorolják is az általános udvariassági szabályokat, viselkedési normákat, mindennapi életükben, iskolai ünnepélyeken, különböző rendezvényeken. A pedagógus felelőssége, hogy mire irányítja tanulói figyelmét: küzdenünk kell a felületesség, igénytelenség ellen! Még jobban tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy alapvető feladatuk a tanulás. Ehhez minden lehetséges ösztönző rendszert meg kell mozgatnunk. Ajánlatos a célnak megnyerni azon tanulókat, akikre osztálytársaik hallgatnak, netán példaképeik. A tanítási anyagot lehetőleg az órákon és a délutáni tanulás keretében kell elsajátítaniuk. Differenciált fejlesztés vagy differenciált foglalkozások keretében egyénre szabottan. Fontos cél kell, hogy legyen a családi életre való nevelés. Hiszen napjainkban a nemzet alappillére a család. Lehetséges módja: osztályfőnöki órák tananyagába beépíteni, illetve olvasás és környezet és hit- és erkölcstan órákon. Még céltudatosabban kell törekedni az általános iskolai fegyelem megszilárdítására, amely azonban nem "poroszos" merevséget, hanem a társadalmi együttélés szabályait kell, hogy következetesen közvetítse. Fontos az egységes nevelői szemlélet, eljárás, a következetes végrehajtás. Fejleszteni kell tanulóink önismeretét, ítélőképességét, hogy képesek legyenek önértékelésre (egy hosszú folyamat végén) az önnevelésre. Megvalósítás módja: alsó tagozattól kezdve a tanulók önismeretének fejlesztése, képességeinek reális értékelése a közösségen belül, környezetismereti órán; külső előadó (Családsegítő illetve pszichológus) bevonásával önismereti tréningek. Meggyőződésünk, hogy tanulóink képességei, erőtartalékai koránt sincsenek teljes mértékben kihasználva. Ennek érdekében növelni kell az órák hatékonyságát, fegyelmét, jobban be kell vonni a szülőt az otthoni feladatok ellenőrzésébe, a még jobb együttműködésbe (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások folyamatossága, interaktív fórumok, online felületek). Nevelőtestületünk legnagyobb erénye az a szeretetteljes, szinte szülői gondoskodás és bánásmód, ahogyan tanulóinkhoz viszonyulnak. Tilos a tanulók bármilyen hátrányos megkülönböztetése, mely az egyenlő bánásmód megszüntetését, vagy akadályozását illetve a tanuló zaklatását eredményezné. 14.

16 Az értékek, amelyek kialakítását, megvalósulását célul tűztük ki: Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség Önfejlesztés, önnevelés Felelős döntéshozatal képessége Nevelés, nevelhetőség Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság Egészséges életmód Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés A természeti értékek tisztelete, szabadidős kultúra, felelős környezetalakítás Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, szolidaritás A társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása Tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítása Digitális kultúra fejlesztése. Idegen nyelvi kommunikáció fontossága Más kultúrák megismerése, elfogadása Az internet helyes etikai szabályainak kialakítása Célok: Iskolánkban olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek segítik a gyermek minél sokoldalúbb személyiségének kibontakoztatását, fejlődését. A tehetség a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik. Magas színvonalú szakmaiság az érték és ismeretközvetítésben. Szilárd alapismeretek nyújtása. Digitális kompetencia fejlesztése. Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele. Az ember tisztelete a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése különös tekintettel a türelemre, a figyelemre, az empátiára. Szeretetteljes, empatikus és munkakapcsolat tanárok és diákok között. Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése. A közösségben való viselkedés alapvető módozatainak elsajátítása 15.

17 Iskolánk küldetésnyilatkozata Alapvető feladatunk, a tehetséggondozás illetve felzárkóztatás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségek, képességek, ismeretek kialakítása, amelyek birtokában képesek lesznek önálló ismeretszerzésre, eszközképes tudás megszerzésére, mely biztos alapokat, nyújt a tanulók számára a megfelelő középfokú iskolai felvételihez. Intézményünk a régióban továbbra is emelt szinten oktatja az informatikát és kiemelten kezeli az idegen nyelv oktatását. Referenciaintézmény szolgáltatás célja Alapvető feladata a megfelelő hátránykompenzálás illetve a tehetséggondozás tudatos alkalmazásával a tanulóinknál olyan alapkészségeket, képességeket, ismereteket alakítsunk ki, melyek birtokában képesek lesznek az önálló ismeretszerzésre, ezzel megalapozzuk a mai kor követelményét, az egész életen át tartó tanulást. Szeretnénk lehetőséget adni, a tapasztalatok átadására, utat szeretnénk mutatni a hasonló összetételű intézményeknek a továbblépésre, azzal, hogy intézményünkben bemutató órákat, továbbképzéseket szervezünk az IKT eszközök használatának módszertani oktatására, digitális tananyag készítésére, lehetőséget adunk az alapfokú emeltszintű informatikai oktatás megismertetésére, szakmai tanácsadásra. EFOP Digitális környezet kialakítása a Debreceni Tankerületi Központ intézményeiben című pályázat keretén belül intézményünkben okos tanterem kialakítására került sor. A pályázat célja a tanulók és pedagógusok körében a digitális írástudás fejlesztése, a tanulási folyamat hatékonyságának növelése. Továbbá olyan pedagógiai módszerek megvalósulása, amelyek elterjeszthetőek a teljes köznevelési rendszerben. Ez a pályázat lehetővé teszi a digitális kompetencia területének jelentős fejlesztését. Az okos tanterem elősegíti a digitális és informatikai ismeretek tantárgyi keretek közé való beépítését. (lásd 1. számú melléklet_digitális fejlesztési terv) Boldogság Program iskolánkban Iskolánk az Epreskerti Általános Iskola 2017/18-as tanévben pályázott a Boldog Iskola címre. A Jobb Veled a Világ Alapítvány által működtetett Boldogság Intézet nyílt pályázatot hirdetett magyarországi és határon túli nevelési-oktatási intézmények számára Boldog Iskola és Örökös Boldog Iskola cím elnyerésére. A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára. A Boldogságórák csökkentik a tanulók szorongását, miközben erősíti önbizalmukat. Így nemcsak egalizáltabbá válnak a gyerekek, de az iskolában is zökkenő mentesebben teljesítenek. Oktatási és nevelési célkitűzéseink a tanórákon kívül Nevelőtestületünk tanulóinknak komplex személyiség fejlesztésére törekszik, mely a gyermekek aktív tevékenykedtetésével valósul meg. Ezért folyamatosan erősítjük a tanórán 16.

18 kívüli szakköri és szabadidős tevékenységeket. A határon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás érdekében külföldi testvériskoláink vannak. Gyermek- és ifjúságvédelem Fő feladata: a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése. Az osztályfőnököknek fel kell venni a kapcsolatot az érintett családokkal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal és legvégső esetben a megfelelő hatóságokkal. Egy gyermek és ifjúságvédelmi nevelő fogja össze ezt a feladatot az iskolavezetéssel együtt. Az évek során egyre több feladat hárul rá, mivel növekedett azon családok száma, akik igénylik ezt a szolgáltatást. Iskolán belül próbáljuk meg a család gondoskodását valamelyest pótolni, illetve kapcsolatot tartunk az Önkormányzat Szociális és Családvédelmi Osztályával, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal, az iskolaorvossal, védőnővel és a Rendőrséggel. Igény szerint egész napos foglalkozást biztosítunk a 1-8. osztályokban. Könyvtár Intézményünkben közadakozásból, és iskolai keretből alakítottuk ki könyvtárunkat. Az állományt folyamatosan bővíteni kell. A gyerekek igényeinek megfelelő a nyitva tartás. Szakképzett tanító-könyvtáros működteti. Feladatok Folyamatosan fejleszteni kell az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a tanulók logikai készségét, gondolkozásuk rugalmasságát. Ismerjék meg és alkalmazzák az alternatívákban való gondolkozást, legyenek képesek optimális döntéseket hozni. Szervezzenek ismereteket a magyar és egyetemes kultúra leghaladóbb értékeiről, a tudományok alapvető vívmányairól. Fontos a magyarságtudat kialakítása, nemzeti örökségünk megbecsültetése. Tudják megfigyelni környezetük tárgyait, jelenségeit. Ezek alapján elemzéseket, következtetéseket legyenek képesek tenni. Lássák meg az egyes tárgyak, jelenségek, folyamatok közti összefüggéseket tudják a lényeget kiemelni. Sajátítsák el a hatékony tanulási technikákat. Folyamatosan fejleszteni kell a tanulói önállóságot, öntevékenységet. Fokozott figyelem kísérje az egyes tanulók fejlődését. Különös gondot kell fordítani a differenciált képességfejlesztésre /tehetséggondozásra és esélyegyenlőség teremtésre/. Elő kell segíteni az egészséges életmód életvitel kialakításához ismeretek megszervezését, készségek és képességek kialakítását, fejlesztését. Előtérbe kell helyezni az egészség védelmének fontosságát, a káros hatásokkal szembeni megelőzési technikák elsajátítását. Tanulja meg és alkalmazza az emberi együttélés, a tanuló-tanulókhoz, a tanulótanárhoz, ill. az iskola egyéb dolgozójához való helyes magatartás szabályait. 17.

19 Alakuljon ki a természet, a környezet tiszteletének és védelmének igénye. Ismerje meg közvetlen és közvetett környezetének káros hatásait. Tanulja meg ezen hatások mérséklésének, megszüntetésének, de főleg megelőzésének módjait. Felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is fontos szerepet kap. Így a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése megvalósítandó feladat. Reális értékelési képesség kialakítása. A tanulóinkkal hangsúlyosan ismertetjük meg az informatika világát. Tanórán kívüli tevékenység A tanév során a szülői igényeket figyelembe véve az iskola egész napos foglalkoztatást biztosít alsó- és felső tagozatban egyaránt. Az iskola 1-8. osztályaiban önmagában menzát is tudunk biztosítani a konyhai kapacitásból fakadóan. Az egész napos foglalkoztatottságban folyó nevelő-oktató munka összhangban kell lennie az iskola általános nevelő-oktató célkitűzéseivel, alapelveivel. Tanulják meg a kulturált étkezés szabályait, s a mindennapi étkezés során alkalmazzák ezen ismereteket. Alakuljanak ki az életkornak megfelelő csoportszokások Tanulják meg a szabadidő hasznos eltöltésének sokoldalú módját. Lehetséges módja: a működő szakkör jellegű foglalkozások (furulya, sakk, technika) tovább folytatása, fejlesztése. Fokozatosan ki kell alakítani az idővel való gazdálkodás képességét. Tanulási foglalkozások során tervezzék meg a tantárgyak sorrendjét és a ráfordítandó időt. Ismerjék meg szűkebb lakóhelyük történetét, értékeit és gyarapítsák is azt. Vetélkedők szervezése, múzeum és könyvtárlátogatás. Egészséges életmódra nevelés különös tekintettel az egészség megóvására és a napi testedzés igényére Szintén ezt szolgálják szakkör jellegű foglalkozásaink: foci, kézilabda, zenés gimnasztika, néptánc. Egyre több csoportban mosnak a gyerekek fogat minden nap ebéd után. Évenként megrendezzük a már hagyománnyá vált SALÁTABÁR-t. Városi, megyei szintű informatika versenyeket szervezünk. Belső informatikai vetélkedőket rendezünk. Nevelési módszereink Két nagy csoportba oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 18.

20 Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek Számonkérés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Számonkérés. Ellenőrzés. - Ösztönzés. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. A nevelő személyes példamutatása. Elbeszélés. Érzelmi megnyilvánulások kezelésének tanítása. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Magyarázat beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Az emelt szintű informatika tagozatos osztályainknak, nyolcadik évfolyamon lehetővé tesszük az ECDL vizsga letételét. II.2. SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés, mint pedagógiai feladat nevelő-oktató munkánk meghatározó sikerkritériuma. Az ép személyiség testi, lelki és szociális egészséget, harmóniát jelent. 19.

21 Célunk, hogy a tanulókat érő, pozitív értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, közösségi és egyéb élmények, tapasztalatok, magatartásformák épüljenek be személyiségükbe, s váljanak életvitelük meghatározójává. Személyiségfejlesztő munkánkat az alábbi elvi megfontolások vezérlik: A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről. A képességek és készségek fejlődését folyamatosan segítjük. Fontos feladatnak tartjuk az elismerés, megerősítés olyan módjainak kimunkálását, mely segíti, mintegy "újratermeli" a belső szükségletből fakadó motiváltságot, önfenntartó motivációt alakít ki. A tanulók személyiségfejlesztésének bármely keretét tekintjük, alapvető feladat: a társadalmi együttműködés alapjainak kialakítása a pozitív egyéni értékrend kialakítása a környezettel való harmonikus együttélés a kulturált környezet iránti idény kialakítása értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése az érdekérvényesítés feltételrendszereinek kialakítása a kommunikáció infokommunikációs csatornák fejlesztő használata a digitális kompetencia fejlesztés során a diákok etikai normáinak erősítése önképviselethez és véleménynyilvánításhoz a közösségi tevékenység szabályainak betartása önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása az akarat és kitartás, az állóképesség edzése a lelki és testi egészség megóvása önismeret, önértékelés fejlesztése a helyes önismeret, az önbizalom, a sikervágy és kudarcfélelem kezelése A személyiségfejlesztés az iskolai nevelés-oktatás bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszában, a tanítási órákon és azokon túl szervezett foglalkozásokon (egész napos foglalkozások, szakkörök, felzárkóztatók, kirándulások, kulturális rendezvények) illetve ezekre való eljutás, versenyeztetés, pályázatok, diákönkormányzat, iskolai sportkör, stb. együttesen, egymást kiegészítve és erősítve valósul meg. A személyiségfejlesztés elsődleges kerete a tanóra. 20.

22 A tananyag tartalma, a feldolgozás módja, az összefüggések megláttatása megalapozza a tanulók műveltségét, elősegíti világszemléletük, világképük formálódását, s ily módon alapját, bázisát adja a személyiségfejlesztésnek. Az egyes tantárgyak sajátos szakmai, tartalmi lehetőségei speciális módon járulnak hozzá a tanulók fejlesztéséhez. A korábban megfogalmazott feladatok egy jelentős részét: a helyi tantervben 1-8. évfolyamon biztosított osztályfőnöki, hit- és erkölcstan órák tematikájában, valamint az 1-8. évfolyamon az egész napos foglalkozás keretében szervezett foglalkozásokon dolgozzuk fel. A tanórai fejlesztő munkához szervesen kapcsolódik a különböző tanórán kívüli tevékenységek rendszere, melyek kiegészítik, illetve árnyaltabbá teszik a folyamatot. Különböző szintű versenyeken, (házi, városi, megyei, országos) illetve az ezekre történő felkészülés, felkészítés során folyik személyiségfejlesztő munka. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés: A környezet megóvására való nevelés: papírgyűjtő akciók szervezése, az iskola környékének tisztán tartása, szemét összeszedése környezetvédelmi hét és vetélkedők szervezése Biológiai Tisztítómű, Depónia meglátogatásának szervezése A tanórákon kívüli szabadidős és sportolás lehetőségének biztosítása: labdarúgó edzések az iskolai pályán (Bozsik program) városi diáksport versenyek korcsolya néptánc határon túli testvériskolák meglátogatása Szakkörök biztosítása az iskolában: a tantárgyfelosztásnak megfelelően. II.3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával 21.

23 tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását, érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát A részletes egészségnevelési programunk beépült az iskola dokumentumainkba. II.4. KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Közösségfejlesztés céljai Nevelő oktató munkánk egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata a gyerekek közösségben, közösség által történő nevelése. A közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, az igazi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Legfontosabbnak az alábbi jellemzők és képességek folyamatos kialakítását tartjuk: az együttélés alapvető szabályainak tisztázása, ezek betartása alapvető magatartási és viselkedési normák megtanulása a többség akaratának tiszteletben tartása felelősi rendszer kialakítása a közösségek elvárásainak figyelembe vételével életkornak megfelelő feladatok biztosítása, munkamegosztás a csoport többségének érdekeit megjelenítő közös cél érdekében megvalósuló összehangolt fellépés elsajátítása a tudatos cselekvés vállalása a szabályok tiszteletben tartása A képességeket illetően: az önképviselethez és véleménynyilvánításhoz tartozó a konfliktusok elviseléséhez és kezeléséhez szükséges a kritikához és önkritikához az önértékeléshez az alkalmazkodáshoz szükséges képességek előhívása és gondozása a cél az informatikai virtuális térben kialakult közösségek fejlesztése Az osztályfőnök közösségfejlesztő szerepe mind az osztályfőnöki órákon, hit-erkölcstan órákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során nagyon fontos a saját osztályközösségben. A közösségfejlesztés döntően szociális folyamat, melynek során az egyén /a tanuló/ és a közösség /iskola, társadalom, stb./ közötti kapcsolat kialakult, fejlődik és értékek, szokások, elvárások stb. közvetítődnek, melyhez az egyénnek /tanulóknak/ közelednie, azonosulnia kell. A közösségfejlesztés elsődleges iskolai kerete az osztály. Ezt egészítik ki az egész napos foglalkoztatottság. 22.

24 Napközben folyó közösségfejlesztés lehetőségei: Az iskolának, mint munkakörnyezetnek és az ennél kisebb közösségeknek mint mikrokörnyezet, szokásaiba bevezetni a tanulókat. Ezt követően bevonni a közösség működését /tevékenységét fenntartó folyamatokba. Megbízási / felelősi rendszer kialakítása az iskola és a közösség levárásainak figyelembe vételével. Feladat biztosítás életkornak megfelelően. Segítségnyújtás a feladat sikeres elvégzéséhez. Értékelés /érintettek/. Problémák felvetése, megbeszélése adott szinten. Együttműködés más közösségekkel, közösségi szintekkel. Tanulói kezdeményezések kritikus segítése. A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe fontos a diákönkormányzat és a tanulói közösségekkel kapcsolatos közösségfejlesztésben. Diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztési feladatok: tanulók delegálása a felsős osztályokból a diákönkormányzatba. Figyelembe kell venni azt az életkori sajátosságot, hogy az általános iskolai korosztály még nehezen látja át, s nehezen találja meg feladatait és tevékenységi területeit az önigazgatás és önkormányzatiság területén. Iskolarádió üzemeltetése és műsorok szervezése. Szabadidő-szervező feladatai: ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával, szabadidős programokkal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység Hagyományőrző rendezvények A hagyományőrző tevékenységnek és rendezvényeknek igen jelentős és erős közösségteremtő hatásuk van. Erősítik a valahová tartozás tudatát, folyamatot teremtenek, és ezzel mintegy ébren tartják, megerősítik az összetartozás érzését, hozzájárulnak a hagyományok és az alapvető értékek tiszteletben tartásához és megbecsüléséhez. Hagyományos iskolai nagyrendezvényeink: Tanévnyitó ünnepség: a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, az első osztályosok ünnepélyes köszöntése. az iskola polgáraivá fogadása abból az alkalomból, hogy az iskola közösségének tagjaivá lettek. Őszi, tavaszi erdei iskola nap. Tanulmányi kirándulások: Évente egy alkalommal, egy napos kirándulás az osztályok szervezésében. A nevelőtestület fontosságot tulajdonít ennek a rendezvénynek. Aradi vértanúkról megemlékezés. Köztársaság ünnepe: Október 23. Iskolai szintű megemlékezés. Mikulásünnepség. 23.

25 Jótékonysági GÁLA műsor. Advent időszaki programok (gyertyagyújtások-énekek) Karácsonyfa ünnepély: a szeretet, az összetartozás, a család ünnepeként szervezzük. Az ünnepséget megelőző időszakban az osztályok adventi koszorút készítenek, ismerik a hozzá fűződő hagyományokat. Az iskolában fenyőfát állítunk. Szaktantárgyi versenyek (városi szintű).elsősorban informatikai versenyek. Farsang: A rendezvény keretében felelevenítjük a farsang, hagyományait. Farsangi felvonulás a városrészben. Március 15. A legnagyobb nemzeti ünnepünk. Megrendezésével a szabadságharc máig ható eszméit, az összefogás, a hazafiság, a hősei és az elkötelezettség példáját kívánjuk tanulóink elé állítani. Apáczai Vers és prózamondó verseny (megyei szintű). Gyermeknap Méltóság mezeje Program Tanévzáró ünnepség és ballagás: a tanév értékelése, a tanulók jutalmazása, a 8. osztályosok elbúcsúztatása. Az nagyrendezvényeink közösségteremtő erejét csökkenti a tornaterem, illetve nagyobb közösségi tér hiánya. Programjainkat létszámbontásban tudjuk megtartani, vagy egyszerre, de drága terembérléssel. Szabadidős tevékenységek: Szabadidős tevékenységünk kialakításánál elsődleges célunk az volt, hogy minden tanulónk találjon legalább egy kapcsolódási pontot az iskolával, hogy sikerélményeket érjenek el. Ebben a tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolai Diákönkormányzatnak, ahol a gyermekek önmaguk szervezik programjaikat tanári segítséggel. Iskolánkban csak olyan programokat szervezünk, melyet tanulóink kezdeményeznek, így biztosítva a tanulók minél nagyobb részvételét ezeken a programokon. Iskolarádiónk több éve működik, amelynek stábja 5-6 főből áll, és a hét minden napján hírekkel és információkkal szolgál a diákoknak. Az iskola és a diákönkormányzat által szervezett szabadidős tevékenységek teljes mértékben "lefedik" a tanulók igényét, s mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő értelmes és hasznos tevékenységet, amelynek esetenként a pályaválasztásban is jelentősége lehet. Iskolánk első emeleti folyosóján a Diákönkormányzat tanulói rendszeresen nagyon szép, esztétikus faliújságot szerkesztenek. Iskolánkban hagyományteremtőnek szánjuk a hobbi- és karácsonyfadísz kiállítást, az óvodások műsorral való megajándékozását, a decemberi jótékonysági estet. 24.

26 Szabadidős programjainkat szabadidő szervező bonyolítja. Sajnos az intézményünk Debrecen belvárosától messze van, így a városi programokon való részvételt korlátozza a tanulóink utaztatása és ennek a költsége. Az iskola szereplőnek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. A tanulók, annak érdekében, hogy: megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát Intézmény feladata: az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni a hit-erkölcstan,valamint az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása A pedagógusok, annak érdekében, hogy: képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel Fejlesztik a szülőkkel, tanulókkal való kapcsolattartásban az onlaine csatornákat. Intézmény feladata: kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs ( kiemelve a webes felületeket és az onlaine ) csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; 25.

27 a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat); a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és - fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos intézményvezetői tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 26.

28 Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. II.5. A PEDAGÓGUS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A NEVELÉS- OKTATÁS FOLYAMATÁBAN Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A nevelőtestület minden tagjának feladata a legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóit a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben oly módon, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és 27.

29 eredményessége mellett biztosítsa a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások kötelezik és az iskola szűk vezetősége (intézményvezető, intézményvezető helyettesek) utasíthatja. Tételesen: a tantervek végrehajtása a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/ a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon részt vesz baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az intézményvezető jelöli ki. Munkáját a NAT, Pedagógiai Program, valamint az iskolai Munkaterv alapján végzi. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. 28.

30 Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért. Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Családlátogatást a hátrányos tanulóknál tanév elején ajánlott elvégeznie az ifjúságvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az intézményvezető, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülőigondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden családot meglátogatni, a családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba jelezni. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat és félévi értesítőket. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. Elektronikus naplóba bejegyzésről gondoskodik. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. Figyelemmel kíséri az egész napos iskolába járás alóli felmentés jogosságát,s jelzéssel él az intézményvezető felé. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül. 29.

31 II.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése: A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján készült fejlődési terv szerint dolgozunk. Beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló Elsősorban az első osztályba lépőknél illetve az iskola magasabb évfolyamára érkezőknél tapasztalt jelenség. Lehet átmeneti és tartós. Ebből adódóan elsődleges és kiemelt szerepe alsó tagozatban az osztálytanítónak, felső tagozatban az osztályfőnöknek van. Életkortól függetlenül az átlagosnál nagyobb odafigyelést és tervszerű pedagógusi tevékenységet igényel a probléma megszüntetése. Főbb feladatok: a tanuló sokoldalú megismerése, szülőkkel /gondviselővel/ való azonnali kapcsolatfelvétel, és folyamatos kapcsolattartás, a tanuló személyiségfejlődésével kapcsolatos iskolánkba lépés előtti információk begyűjtése előző iskolából, óvodából, családlátogatás, információcsere a tanulóval kapcsolatban lévő kollegákkal, szaktanárok, iskolaorvos, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, stb. egyéni beilleszkedési terv készítése /negyed évre osztályfőnök/ folyamatos értékelés, szükséges korrekciók végrehajtása, rendszeres tájékoztatás az iskolavezetés felé, osztályközösség, pedagógusok és a tevékenységet segítők bevonása a probléma megoldásába, tartós zavarok esetén /pl. negyedév/ külső szakértői segítség igénylése /pl. Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól, részére az egyéni adottságokhoz igazodó egyéni továbbhaladást engedélyezhet/. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló 30.

32 Egyre több tanulónak van sikertelensége tanulási nehézsége miatt. A probléma tünetei és következményei lehetnek: szétszórt figyelem rövid idejű koncentráció fáradékonyság emlékezetük fejlesztésre szorul magatartásuk sokszor kiszámíthatatlan nem tudják megoldani a frusztrációs helyzeteket teljesítményük tartósan alacsony szinten marad Felzárkóztatás Célja, funkciója A program kidolgozását teszi szükségessé az a tény, hogy néhány tanuló kudarcot él át a tanulási nehézsége miatt. E probléma következményei lehetnek az alacsonyszintű teljesítmény, viselkedészavarok, antiszociális személyiségfejlődés. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és egyéni fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozására képesség kibontakoztató felkészítést szervez. A felkészítésben részt vehetnek azok a tanulók, akiknek szülei legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és a gyermek után kiegészítő családi pótlékban részesülnek. A tanulók értékelése legalább háromhavonta a nevelő, tanuló, szülő és a gyermek és ifjúság védelmi felelős részvételével történik. A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, személyre szóló és minden évfolyamon indítható. Célja: személyiségfejlesztés közösség fejlesztés felzárkóztatás szociális hátrányok enyhítése A program célja mindezek a másodlagos tünetek kialakulásának a megelőzése, illetve súlyosságának csökkentése az érintett tanulók sikerhez juttatásával. A gyerekek ilyen jellegű problémájának felismerése és korrekciója az 5-6. életévben lenne a legoptimálisabb, hogy az iskolakezdés idejére a fejlődési egyenlőtlenségek kiegyenlítődjenek. Azonban, ha ez az óvodában elmarad, akkor az iskolai évek legelején, 1 2. osztályban pótolni kell. A program tehát főként 1 2. osztályos tanulók fejlődésére lenne a leghatékonyabb. Az ilyen jellegű foglalkozásokon legfeljebb 8-10 fővel lehetne a leghatékonyabban dolgozni, hetente két alkalommal rendszeresen egész évben. A felzárkóztatást segítő program egyénre szabott, sajátos felépítésű speciális feladatrendszer kidolgozását igényli (sajátos feladatlapok, fejlesztő játékok, speciális könyvek és eszközök, állandó helyiség). Ezeknél a tanulóknál a tanulási zavar típusa utal a lemaradás terültére. Ilyenkor nem közvetlen, direkt módszereket kell használni, hanem a problémát előidéző alacsonyszintű 31.

33 funkciókat kell fejleszteni, illetve a korábban keletkezett hiányosságokat kell rendezni. Például az írászavar estén nem írásgyakorlást kell végezni, hanem annak okát kiderítve a fejletlen észlelési területet kell fejleszteni. Tehát a program tartalma nem a tanórai anyag gyakorlása, hanem a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Ezek a fejlesztési területek a következők: nagymozgások, egyensúlyérzék, finommozgás, szem kéz-láb koordinációja, téri tájékozódás, testséma, percepció (látás, hallás, tapintás) beszédkészség, gondolkodás, emlékezet, figyelem, általános tájékozottság, én kép, önbizalom. A program hatékonyságát befolyásolja a foglalkozások légköre, a pedagógus és a gyerekek, illetve a társak közötti kapcsolat milyensége. A program lehetőséget ad a nehézségekkel küzdő illetve a kudarcokat átélő tanulóknak az előbbre jutására és önértékelésük javulására. Remélhetőleg ezzel megelőzhetjük, javíthatjuk a tanulók magatartási és teljesítménybeli problémáját, ami meghatározza egyben az iskola arculatát is. Felmentett tanulók Egyes tantárgyak osztályozása alól felmentett tanulók: Azok a tanulók, akik valamilyen tantárgy /pl. magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika stb./ osztályozása alól a pedagógiai szakszolgálat ill. egyéb szakszolgálat véleménye, javaslata alapján mentességet kaptak, kötelesek a tanórákon részt venni, az óra menetébe képességeiknek megfelelően bekapcsolódni, a feladatokat megoldani. A tanulók munkájáról félévkor és tanév végén a szülő írásbeli tájékoztatást kap. Ez történhet az ellenőrző könyvbe történő bejegyzéssel, illetve egyéb úton. Az érdemjegyek rovatba a részt vett jelölést kell alkalmazni. Azok a tanulók, akik a felmentésük megszüntetését kérik, különbözeti vizsgát tesznek. A különbözeti vizsga anyagát legalább egy hónappal a vizsga előtt írásban közli a szaktanár a szülővel és a gyerekkel. A vizsga időpontját 15 nappal megelőzően szintén írásban kell közölni a szülővel és a tanulóval. Korrepetálások 32.

34 Az átmeneti tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára szervezhető korrepetálás ( tartós hiányzás). Elsősorban magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból 1-8. évfolyamon. Első osztályban: heti két alkalom Második negyedik osztályban: heti egy alkalom. Felső tagozaton pedig matematika és magyar tantárgyakból évfolyamonként : heti egy alkalom. Ha a tanköteles tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, akkor lehetővé kell tenni, hogy hetente két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló Magatartási nehézségekkel, problémákkal a tanulók részéről ritkábban találkozhatunk. A probléma kialakulásának sokféle oka, előzménye lehet. Tartóssága, megnyilvánulása változó. Kiemelten kell kezelni az önmagára és környezetére veszélyt hordozó megnyilvánulásokat. Ezen tanulói magatartás azonnali intézkedést kell, kapjon. A magatartási nehézségekkel kapcsolatos feladatok megegyeznek a 4.1. pontban foglalt feladatokkal. Ha az előbbi feladatok végrehajtása nem szüntette meg a zavart a Pedagógiai Szakszolgálat vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság segítségét kell kérni. Ők döntik el, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral küzd, vagy sajátos nevelési igényű. A bizottság ajánlása alapján: A tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A tanuló részt vesz az adott tárgy óráján, bekapcsolódik az óra menetébe. Félévkor és a tanév végén haladásáról írásbeli, szöveges tájékoztatást kap. Az érdemjegyek rovatba részt vett megjegyzést kell tenni. A Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyéni továbbhaladást engedélyezhet. Ebben az esetben a pedagógus a közösségi életbe való beilleszkedésre készítse fel a tanulót. Ha a beilleszkedési magatartási zavar súlyossága indokolja (súlyos antiszociális magatartás, társak veszélyeztetése) magántanulói státusz megvalósítását kezdeményezheti. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, 33.

35 A tehetséges gyerekek számára elsődleges cél a gyerekek képességeinek intenzív fejlesztése a rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel. Az iskola nem kötelező foglalkozásokat szervez a tehetség kibontakoztatása céljából. Egyéni foglalkozást tart 1-3. osztályok tehetséges tanulói részére. Közvetlen célkitűzésünk, hogy a 7-8. osztályban, a fejlesztő szakaszban minél jobban felkészítsük a tanulókat a középiskolai tanulmányaik sikeres végzésére. Fontos része a programnak a személyiségfejlesztés, pl. önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra. Két fő szempont érvényesítése áll munkánk középpontjában: az egyik a tanulók megfelelő motiválása, másik az egyéni differenciálás. A differenciált munkára az egész napos tanórákon és foglakozásokon van lehetőség. A tehetséggondozás színterei tanóra szakkör kulturális verseny szabadidős programok tanulmányi és sportverseny ECDL és nyelv vizsga központ Iskolánkra jellemző tehetséggondozási lehetőségek: Kiemelt figyelmet kap az alapkészségek, képességek (különös tekintettel az anyanyelv) fejlesztése. Alsó tagozaton már első évfolyamon kezdő idegen nyelvoktatást vezettünk be heti 1 órában. Az informatika tantárgyat szintén első osztálytól tanítjuk, csoportbontásban. Az alábbi tevékenységi keretekkel kívánjuk segíteni a tehetség kibontakoztatását, illetve a lemaradók felzárkóztatását: Szakkörök korrepetálások /főleg magyar irodalom, anyanyelv és matematika tantárgyakból/, felvételi előkészítő tanfolyam /elsősorban magyar irodalom és anyanyelv tantárgyakból és matematikából/, tanulók versenyeztetése /iskolai, városi, megyei, országos/ tanulók bevonása az ünnepségek, iskolai és egyéb rendezvények előkészítésébe, lebonyolításába. Emelt informatikai óraszám biztosítása a kerettantervnek megfelelően.ecdl vizsgára felkészítés nyelvvizsgára való felkészítés aktív tevékenység a diákönkormányzat működtetésében. 34.

36 II.7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A 2011.évi CXC köznevelési törvény 48. (3) értelmében A tanulók,diákkörök, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra. A 48. (4) szerint a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt az iskolai szociális juttatások elosztási elvének meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a házirend elfogadása előtt DÖK felépítése, működése A szervezet felépítése: Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK vezetőség végzi. Minden felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet, ekkor új választásra kerül sor. Az iskolai DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő pedagógus irányítja. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, 35.

37 az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. II.8. A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI Családlátogatás Feladata: a gyermek családi körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről a helyi tanterv követelményeiről az értékelő munkáról gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, az iskola eredményeiről a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola szűk vezetősége felé. Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskola mindennapjaiba, tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, különféle programokról Szóbeli tájékoztató Feladata: a tanulók tájékoztatása az iskola egyes eseményeiről, programjairól. A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok rendjét az iskolai munkaterv évente határozza meg. Elektronikus Napló- Internetes web oldalak 2016.szeptember 01- től áttértünk az elektronikus napló vezetésére. Létrehoztunk innternetes közösségeket. Iskolánk Honlapján naprakészen tartjuk. 36.

38 Szülők és pedagógusok együttműködése intézményvezető SZM tagokat tájékoztatja választmányi ülésen összevont szülői értekezleten félévente évente osztályfőnök szülőket tájékoztatja szülői értekezleten folyamatosan szaktanár szülőket tájékoztatja szóban, írásban folyamatosan szülő intézményvezetőhöz,, nevelőtestülethez, SZM -hez kérést, véleményt, javaslatot intézhet személyesen vagy képviselő útján szóban, írásban folyamatosan A tanulók együttműködése intézményvezető a tanulók egészét tájékoztatja diákközgyűlésen évente diák önkormányzati diák önkormányzati tagokat tanulókat diák önkormányzati ülésen hirdetményeken havonta folyamatosan vezető osztályfőnök tanulókat osztályfőnöki órán folyamatosan szaktanár tanulókat szóban és ellenőrzőn keresztül folyamatosan Tanulók intézményvezetőkhöz, nevelőtestülethez, SZM -hez kérést, véleményt, javaslatot intézhet személyesen, képviselők útján szóban, írásban folyamatosan II.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga pótló vizsga javítóvizsga különbözeti vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, 37.

39 ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az intézményvezető határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: tanév szeptember: Az első és az ötödik évfolyamon tanév szeptember: A második és a hatodik évfolyamon tanév szeptember: A harmadik és a hetedik évfolyamon tanév szeptember: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vizsgarészeket kell tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI 38.

40 Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI II.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az intézményvezető dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel illetve az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót, illetve ettől kezdve kérhető számon. Elsősök beíratása, minden évben a tankerület által meghirdetett időpontban történik. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt 39.

41 a családi állapotot és szülői felügyeletet igazoló dokumentumot hit- erkölcstan igénylő nyilatkozatot diákigazolvány kérelmet A beírást az intézményvezető, elsős tanítók, iskolatitkár végzi. Felvételi kérelem elutasítása: Az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani csak férőhelyhiány miatt lehet,de ekkor a körzetben lévő valamelyik intézményeknek biztosítania kell a felvételét. Körzeten kívüli tanuló kérelmét indokolt esetben az intézményvezető elutasíthatja. Azokon az évfolyamokon, ahol csak emelt szintű informatikai osztályok indulnak, a magatartási és tanulási zavarral küzdő, speciális szakvéleménnyel rendelkező gyerekek felvétele nem ajánlott. Esetükben szintén a körzeten belül kell helyet kiajánlani. Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átvehet az intézmény amennyiben a férőhely ezt lehetővé teszi. Ezekben az esetekben az átjárhatóság miatt (idegen nyelv, informatika) különbözeti vizsgát lehet előírni. Ebben az intézmény vezetője dönt. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia: Születési anyakönyvi kivonatát az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van (informatika, idegen nyelv). Különbözeti vizsgánál a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje félév. A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR- nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot képez. A fogadó iskola visszaigazolást küld az elbocsájtó intézménynek. Tanulói jogviszony megszűnik; ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. A tankötelezettségi felső korhatár évében, a tanév befejezése után. A tanulói jogviszony megszűnését dokumentáljuk: beírási napló, törzskönyv, osztálynapló, bizonyítvány. Az intézmény vezetője, vagy titkár a tanulói jogviszony megszűnését 5 napon belül közli a KIR- be. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai: 40.

42 Az iskolai követelmények teljesítésének nem minden gyermek képes egyformán megfelelni. Ezért az oktatás és a nevelés eredményei attól is függnek, hogy idejében felismerjük a tanulók közötti különbségeket, s rendelkezzünk olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek figyelembe veszik a tanulók adottságait. Ennek ismeretében célunk, hogy minden gyermek a képességeihez, tehetségéhez, adottságához, hátrányaihoz, fogyatékosságához igazodó sajátos, egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. Az emelt szintű informatika osztályok megszervezésénél előzetes képességfelmérés lehetséges. II.11. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TÉR Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan, osztályfőnöki, biológia, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; 41.

43 a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés Kémia mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés Fizika égési sérülések forrázás testnevelés magasból esés az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 42.

44 Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. II.12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS TEVÉKENYSÉGÉRE Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a tanuló, akinek a hátrányos helyzetű csoporton belül törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint tankötelezettség beállásának időpontjában- legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek szeptember 1-től a HH és a HHH gyermek, tanuló fogalmának meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik (4 12.b). A családi és szociális körülményeket az alábbi státusdimenziók alapján lehet meghatározni: életmód (kultúra) iskolázottság lakás lakókörnyezet fogyasztás anyagi színvonal munkamegosztás érdekérvényesítő képesség etnikai hovatartozás egészségi állapot életkor Jogszabályok által meghatározott iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatok 43.

45 Az iskoláknak gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Közreműködnie kell a gyermekek, a tanulók veszélyetetettségének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Tájékoztatni a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Részt vesz az esetmegbeszéléseken a gyermekjóléti szolgálat felkérésére. Egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozását segíti végrehajtását figyelemmel kíséri, szűkség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi az intézmény vezetőjénél. Tájékoztatást nyújt a tanuló, a szülők és pedagógusok részére. Az ifjúságvédelemi feladatokkal megbízott pedagógus tevékenysége a gyakorlatban: Megelőzést és általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok: Teendők a tanári közösségen belül: Szemléletformálás, belső továbbképzések szervezése Ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, szakirodalom ajánlása Intézményvezetővel, intézményvezető helyettesekkel, osztályfőnökökkel, pedagógusokkal való folyamatos együttműködés Teendők a szülők körében: 44.

46 Tájékoztatás, segítségnyújtás Szükség esetén családlátogatás Fórumok, előadások szervezése szülők részére Teendők a tanulók körében: Bemutatkozás, tájékoztatás a fogadóórák rendjéről, elérhető egyéb segítségről Ismeretterjesztő programok (előadások, vetélkedők) szervezése Kapcsolattartás a diákönkormányzattal, tájékoztató anyagok rendelkezésre bocsátása Segítő kisközösségek önszerveződésének támogatása A támogatásokhoz, segítő szervezetekhez, szakemberekhez való hozzájutás, elérhetőség megszervezése, folyamatos tájékoztatás Felvilágosító programokat kell szervezni hasznos tudnivalókról (pl.: családon belüli erőszak, bántalmazás, drog-, terhesség-, AIDS fertőzés megelőzése), egészséges életmódról (drog, alkohol, dohányzás megelőzésére). A gyermekek hátrányos helyzetének felismerése Segítségnyújtás illetve a hátrány megszüntetésében való részvétel (fogadóóra, családlátogatás) Együttműködési és jelzési kötelezettség A gyermekjóléti- gyermekvédelmi rendszerrel Hatósági intézkedés kezdeményezésére irányuló kötelezettség Dokumentációs feladatok- törvényi megfeleltetés II.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESÉGE Az anyagi problémák leggyakoribb megnyilvánulásai: Étkezéssel kapcsolatos gondok (étkezési díjhátralék, iskolai étkezést nem igénylő, otthon nem megfelelően étkező gyermek) Megfelelő felszerelés hiánya (füzet, írószer, testnevelés, rajz) Akik felzárkóztatásra szorulnak, de fejlesztésük, korrepetálásuk anyagi okból elmarad Akiknek kiemelkedő a tehetsége, de a fejlesztés, előremenetel anyagi okból akadályozott 45.

47 Akinek a családja nem tud megfelelő ruházatot biztosítani Akik iskolai programokról, kirándulásról, szakkörről, sportkörről anyagi okból maradnak ki. internetes etikai vétségek, internetfüggőség. Az anyagi hátrány felmérésére az alábbi technikák közül érdemes választani: Tanulók, szülők egyéni segítségkérésének elősegítése. Tájékoztatás szülői értekezleten, osztályfőnöki órán, faliújságon, iskolarádióban: Az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájáról, illetve elérhetőségéről A területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről A segítséget igénylő tanulók, szülők meghallgatása során (illetve családlátogatások alkalmával) törekedni kell az anyagi problémák felismerésére is (a tájékoztatás, információadás a szülő és a gyermek részéről önkéntes) Megoldott-e a család tartós lakhatása? Megfelelő-e a lakás a gyermek neveléséhez (fűtés, világítás, berendezés). Igényelnek, elfogadnak-e anyagi segítséget? Milyen támogatásokban részesül a család? Történt-e a családban olyan rendkívüli esemény, ami miatt a család átmenetileg vagy tartósan anyagi segítségre szorul? A gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül szerzett információk. A pedagógusok jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezések alapján Kt. 19. (7) a pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: - Tanulmányi munka segítése: Fokozottabb differenciálás, ellenőrzés a hátrányos veszélyeztetett tanulók esetében. Önálló tanulási szokás kialakítása, tanulási készségek, tanulási tempó fokozása, tanulási technikák megismerése. - Nevelő célzatú szabadidős foglalkozások, tevékenységek: - A korosztálynak megfelelő szabadidős foglalkozások, tevékenységek biztosítása /rendszeres könyvtári órák, szakkör/. 46.

48 - Családi életre nevelés /családi ismeretek óra/ - Életvezetési ismeretek, készségek /önismereti csoport formában/ viselkedés módosító eljárások alkalmazása - Egészségvédő programok /drog alkohol dohányzás/ - Szünidőben táborok, programok szervezése - Az Epreskerti Általános Iskola Alapítványa segítségével külföldi tanulmányúton való részvétel támogatása (hátrányos helyzetűek). Tanácsadás: gyerekeknek, felnőtteknek váratlanul fellépő élethelyzetekben. Hol igényelheti a megfelelő szakember segítségét? Támogatás nyújtása az egyéni érdekek figyelembe vételével, rendkívüli helyzetekben. Szülőkkel való kapcsolattartás formái: Fogadóóra, szülői értekezlet, levelezés, telefon, ellenőrző, klub, családi kör, stb. Tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről. Internetes közösségi fórumok. Honlap. 47.

49 III. AZ EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 48.

50 III.1. AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS ALAPVETŐ CÉLJAI III.1.1. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően, alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző 49.

51 segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 50.

52 Matematika esetében szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. 51.

53 A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Iskolánkban kiemelt figyelmet kap a digitális kompetencia fejlesztése. Formái: első osztálytól történő informatika oktatás az emelt szintű informatika képzés emelt óraszámai interaktív táblák hangsúlyos tanórai alkalmazása ECDL vizsga letétele 8.osztályban egyedi iskolai tanmenetek az emelt szintű informatika oktatás tartalmi követelményéhez informatikai szakgimnáziumokba irányitás preferálása az informatikai osztályokból. 52.

54 A hatékony, önálló tanulás kompetencia A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 53.

55 A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 54.

56 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. 55.

57 Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. III.1.2. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alap Tanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti Alap Tantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, 56.

58 történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Kiemelt feladatként kezeljük a határon túl élő magyarság megismerését, a testvériskolákkal való kapcsolattartást. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, pályázatokon. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre 57.

59 koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és 58.

60 felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Iskolánk Örökös ÖKO iskola címet nyert. A környezetvédelmi, természetvédelmi nevelés szintén kiemelt feladat. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum, tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése). Az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. 59.

61 A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér, pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. 60.

62 Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos 61.

63 fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Digitális kompetenciák fejlesztése. Informatikai pályák, munkahelyek megismertetése a tanulóinkkal. Továbbtanulásnál az informatika előtérbe helyezése. III.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI Az idegen nyelv oktatását, már az első osztályban elkezdjük. Angol és német idegen nyelvet tanítunk től emeltszintű informatika oktatását indítottunk az egyik első osztályban felmenő rendszerben. A nem emeltszintű informatika oktatása is első osztályban kezdődik el, de felmenő rendszerben alacsonyabb óraszámban. A mindennapos testnevelést a heti három testnevelés órával, a sportkör foglalkozásaival és egész napos foglalkozások keretében valósítjuk meg. A testmozgást közvetlen a tanítási órák után kapcsolódva tartjuk meg, s így minden gyerek részt vesz rajta. A felmenő rendszerű mindennapos testnevelés bevezetését el lehetetleníti a tornaterem hiánya. Az integráltan oktatott modulok osztályozása együtt történik a másik integrált tárggyal, s félévkor és év végén egy közös osztálytatot kap a tanuló. Az önállóan oktatott modulokat is osztályozzuk, ha a modult csak az első félévben tanulták az eredményt a bizonyítványba is be kell vezetni. A modulok eredménye is beleszámít a tanuló iskolai évfolyamának sikeres befejezésébe. Az iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára valamint, 2. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk egyrészt a kerettantervben szereplő tantárgyi tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére, másrészt idegen nyelv, emeltóraszámú illetve az emeltszintű informatikaoktatásra használja fel. 62.

64 A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1.évfolyam (emelt Idegen nyelv angol/német 1 óra szintű informatika) Informatika 1óra 1.évfolyam (emelt Idegen nyelv angol/német 1 óra óraszámú informatika) Informatika 1 óra 2.évfolyam (emelt Idegen nyelv angol/német 1 óra szintű informatika) Informatika 1 óra 2. évfolyam Idegen nyelv angol/német 1 óra (emelt óraszámú Informatika informatika) 1 óra 3.évfolyam (emelt Idegen nyelv angol/német 1 óra szintű informatika) Informatika 2 óra 3.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra (emelt óraszámú Idegen nyelv angol/német 1 óra informatika) Informatika 1 óra 4.évfolyam (emelt Magyar nyelv és irodalom 1 óra szintű informatika) Informatika 2 óra 4.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra (emelt óraszámú Matematika 1 óra informatika) Informatika 1 óra 5.évfolyam (emelt szintű informatika) Informatika 2 óra 5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra (emelt óraszámú Informatika informatika) 1 óra 6.évfolyam (emelt szintű informatika) Informatika 4 óra 6. évfolyam (emelt óraszámú informatika) 7.évfolyam (emelt szintű informatika) 7. évfolyam (emelt óraszámú informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika 1 óra 1 óra 1 óra 4 óra 1 óra 1 óra 1 óra 63.

65 8.évfolyam (emelt szintű informatika) 8. évfolyam (emelt óraszámú informatika) Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika 4 óra 1 óra 1 óra 1 óra Iskolánk az ötödik évfolyamon a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Biológia B változat 5-8. évfolyam Fizika B változat 5-8. évfolyam Kémia B változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat 7. évfolyamon Technika életvitel és gyakorlat B változat A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 2013 szeptember: Az első és az ötödik évfolyamon szeptember: A második és a hatodik évfolyamon szeptember: A harmadik és a hetedik évfolyamon szeptember: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy német nyelvet tanulják. 64.

66 III.2.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon III Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2013/2014-es tanévtől kezdődően 1. évfolyam 2013/ évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 a b a b a b a b 7 7 Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv/német nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra III.2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon III Tantárgyak 2013/2014-es tanévtől kezdődően 5. évfolyam 2013/ évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 a b a b a b a b Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv/német nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika ,5 1,5 1,5 1,5 Kémia ,5 1,5 1,5 1,5 Biológia-egészségtan ,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz ,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene

67 2015/2016 tanév 2016/2017 tanév 2017/2018 tanév 2018/2019 tanév 2019/2020 tanév 2020/20201 tanév 2021/2022 tanév 2022/2023 tanév Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes heti óra Az a betűvel az emelt szintű informatika oktatást a b betűvel az emelt óraszámú oktatást jelöljük. A testnevelés és sport tantárgyat a következő képen osztjuk meg: - testnevelés és sport 3 óra - sportkör (mindennapos testnevelés és sport) 2 óra III.3. EMELT SZINTŰ INFORMATIKA OKTATÁS A Debreceni Tankerület engedélyével a 2016/2017-es tanév kezdetétől mindkét osztályunkat emelt szintű informatikai tanterv alapján indítjuk. Az Epreskerti Általános Iskolában DMJV önkormányzata a 2008/2009-es tanévtől kezdődően engedélyezte az évfolyamonként egy osztály emelt szintű informatika oktatását. Beiskolázási tapasztalataink alapján elmondható, hogy a szülők igénylik az ilyen képzésünk bővítését. Ez is indokolja, hogy mindkét osztályunkban emelt szintű informatika oktatást folytassunk. Tekintettel arra, hogy ez a képzési forma városi beiskolázású, Debrecen város más körzeteiből is jelentkezhetnek ide. A Kerettanterv változása miatt a helyi tantervünk elfogadásánál nagy hangsúlyt fektettünk az informatika tantárgy megerősítésére. Folyamatosan, jelenleg is lehetőségeinkhez mérten a szabadon felhasználható órakeret terhére oldottuk meg. Az egyik osztályunk az emelt szintű informatika tanterv (a táblázat első sora) szerint halad, míg a másik osztály az emelt óraszámú informatika tanterv (a táblázat második sora) alapján tanul. Mindkét osztály emelt szintűvé válása esetén alsóban mindösszesen, felmenő rendszerben 9 óra többlet igény jelentkezne csak (a táblázat harmadik sora) Emelt szintű informatika tantervű

68 osztály informatika tantárgyának óraszámai 2013/2014 tanévtől kezdődően Emelt óraszámú informatika tantervű osztály informatika tantárgyának óraszámai 2013/2014 tanévtől kezdődően A másik osztály emelt szintű informatika tantervű válása esetén a többletóra igény A másik osztály emelt szintű informatika tantervű válása esetén a többletóra igény CSOPORTBONTÁS esetén Összesen többlet óra igény felmenő rendszerben Az alsó tagozaton jelenleg egy fél státuszban lévő tanító-informatika műveltségterülettel rendelkező kolléga látja el az informatika tanítását. A Pedagógiai Program alapján teljes státuszára lenne szükség. Ez felmenő rendszerben valósul meg a 2018/2019-es tanévre a táblázat negyedik és ötödik sorának megfelelően. Jelenleg egyetlen osztályban sem tudjuk bontani az informatika órát. A magas osztálylétszámok miatt így nem tudjuk használni csak az egyik informatika tantermünket. A maximum 16 főt befogadó informatika tantermünk használatát, továbbá az alsó tagozaton való csoportbontást a teljes emelt szintű informatika oktatás bevezetése teszi lehetővé. III.3.1. Kötelező tantárgyak és óraszámok 2016/2017-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az 1 8. évfolyamon emeltszintű informatika oktatás Tantárgyak 2016/ 2017 tanév 1. évfolyam 2017/ 2018 tanév 2. évfolyam 2018/ 2019 tanév 3. évfolyam 2019/ 2020 tanév 4. évfolyam 2020/ 2021 tanév 5. évfolyam 2021/ 2022 tanév 6. évfolyam 2022/ 2023 tanév 7. évfolyam 2023/ 2024 tanév 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv/német nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret

69 Természetismeret Fizika ,5 1,5 Kémia ,5 1,5 Biológia-egészségtan ,5 1,5 Földrajz ,5 1,5 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes heti óra A testnevelés és sport tantárgyat a következő képen osztjuk meg: - testnevelés és sport 3 óra - sportkör (mindennapos testnevelés és sport) 2 óra III.4. ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TAN ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVE Tankönyvek választása az Országos tankönyvjegyzék -ből történik. Tankönyv, tankönyvcsalád kiválasztását a szakmai munkaközösségek végzik. Választásukkor figyelembe kell venni: az idevonatkozó érvényes jogszabályokat az iskola pedagógiai programját, középtávú terveit, célkitűzéseit a tankönyv tartósságát, árát a könyvtári állományban szereplő tankönyvi készlet használhatóságát /tartalom, állag, készlet nagysága/ a szülők igényeit, elvárásait a választott tankönyvvel kapcsolatos iskolai, iskolán kívüli tapasztalatokat intézményünkben a szabad tankönyvválasztás mellett a kísérleti tankönyveket is preferáljuk. A szakmai munkaközösség vezetőjének a tankönyv kiválasztásával egyeztetnie kell a választott tankönyvvel kapcsolatban: a munkaközösség tagjaival a tankönyvfelelőssel az iskolavezetéssel /igazgató / 68.

70 az iskolai szülői szervezetével A választott tankönyv akkor rendelhető meg, ha a választott tankönyvvel egyetértenek: a szakmai munkaközösség tagjainak 2/3-a az iskola vezetője a szülői szervezet Nézetkülönbség esetén további egyeztetéseket kell folytatni, amíg a közös megegyezés az iskola érdekeinek megfelelően eredményre nem vezet. A vitás kérdések megoldásába külső szakértő is bevonható véleményezési, tanácsadási joggal. Tanulmányi segédletek, taneszközök rendelésénél figyelembe kell venni: az iskola pedagógiai programját az egyes tantárgyak eredményes tanításához a minimálisan szükséges eszközigényt a már rendelkezésre álló segédleteket, taneszközöket a rendelési igény összeállításánál fontossági sorrendre kell törekedni időben /tanévekben/ ütemezve kell az igényeket megfogalmazni fontos szempont továbbá a tartósság, az ár, a könnyű használhatóság, minőségi, szavatossági garanciák. A tanulmányi segédletek, taneszközök rendelési mechanizmusa megegyezik a tankönyvrendelés folyamatával, elveivel, ugyanitt: a szükséges eszközök listáját a szakmai munkaközösségek állítják össze ezt megelőzően a munkaközösség vezetője egyezteti a munkaközösség szándékát az iskola vezetőjével. A tényleges megrendelést az igazgató bonyolítja a munkaközösség-vezető által leadott és elfogadott igénylista alapján. 69.

71 III.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Magyar 1-4. évfolyam Nyomtatott grafikai eszközök: hívóképek 1.oszt. tanítói betűkészlet 1.oszt. tanítói szótagkártyák 1.oszt. faliképek a beszédfejlesztéshez 1.oszt. kép és szókártya gyűjtemény az olvasás fejlesztéséhez 1.oszt. kép és szókártya gyűjtemény a helyesírás fejlesztéséhez 2.-4.oszt. eseményképek a szófajok és a szövegalkotás tanításához. Az iskola könyvtárában az alábbi szótárak, lexikonok szükségesek: A magyar helyesírás szabályai XI. Kiadás Akadémia K. Bp Ablak-zsiráf gyermeklexikon Móra K Magyar értelmező kifejezések szótára Akadémia K. Bp Magyar szinonimaszótár Akadémia K. Bp Egyéb információhordozók: *Írásvetítő, *magnó, *videó, televízió, *diavetítő, *Cd lemezek, kazetták az egyes irodalmi művek anyagához, *diafilmsorozat, *diapozitívek, írásvetítőfóliák, *vetítővásznak, videófilmek, projekt. Matematika 1-4. évfolyam Számok nagyságviszonyait bemutató munkaeszköz Fali számegyenes Táblai vonalzó Táblai körző Sík és térmértani modellező készlet Mérleg és súly sorozat Méterrúd Környezetismeret 1-4. évfolyam Kísérleti tálca Terepasztal Rovargyűjtemények Mérleg 70.

72 Környezetvédelmi detektív koffer / Környezetvédelmi oktatótábla Gyógynövények Védett növények I-II Veszélyeztetett környezetünk Környezetvédelmi diafilmek Lakott terület, kertek védett madarai Erdők védett madarai Puszták védett madarai Tópartok védett madarai Nedves rétek madarai Írásvetítő Ének-zene 1-4 évfolyam Hangszerek: xilofon, furulya, cintányér, dob, triangulum Hordozható / 5 vonalas / ének-zene tábla CD-lejátszós magnók, kazetták, CD-k Kodály Zoltán: Ötfokú Rajz 1-4. Évfolyam Rajzbakok Nagyméretű tábla / sima / Rajztáblák Különböző méretű posztamensek Drapériák: különböző méretű és anyagú Diavetítő, diasorozatok, vetítővászon Képzőművészeti könyvek, reprodukciók Természeti formák: koponya, csontváz, termések, stb. TV, Video, videokazetták, magnetofon Nyomdafestékek, ecsetek, különböző festékek, agyagos láda, agyag, gipsz, szobrászati segédeszközök, mintázófák, stb. Zárható szekrények, rajzgyűjtő táblák Mértani testek: kockák, téglatestek, hengerek, gúlák, gömbök Technika 1-4. évfolyam Cikk-cakk olló Kés Ráspoly Csőfogó Csavarhúzó 71.

73 Harapófogó Lemezolló Laposfogó Testnevelés 1-4. évfolyam ugrózsámoly mérőszalag /30 m/ stopperóra ásó, gereblye gumilabda medicinlabdák / 3 kg / tornabot kézilabda kapu kosárlabdaháló kosárlabda palánk plexi mezek Magnó, Televízió, video Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam A magyar nyelv történetének fejlesztése, nyelvvált. és nyelvsorok szemléltető. Az irodalmi műnemek és műfajok jell. bemutató eszköz A magyar és világirodalom fejl. főbb korszakait szemléltető eszközök Irodalmi emlékhelyeket feldolgozó ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszközök Kötelező olvasmányok megfelelő példányszámban Video anyag - kötelező olvasmányok feldolgozása Írók, költők életrajza Irodalmi CD-ROM-ok a tananyaghoz kapcsolódóan Irodalmi tablók Videó: János vitéz, Ludas Matyi, Egri csillagok, Kőszívű ember fiai, Légy jó mindhalálig Történelem 5-8 évfolyam Térképek: A magyar nép vándorlása és honfoglalás 160 x 120 Az ember kialakulása / az emberiség az őskorban Az ókori kelet Az ókori Görögország 72.

74 Róma a köztársaság korában Róma a császárság idején A népvándorlás Magyarország a X.-XI. században Bibliai országok Videó: Az ókori népekkel / Mezopotámia, Egyiptom, Hellász, Róma, A biblia világa / kapcsolatos kazetták Európa Nagy Károly korában Európa 1000 körül Európa XI. sz -XIII. sz.-ban Magyarország XI. - XIII. sz.-ban / Tatárjárás / Magyarország az Anjouk korban Magyarország a Hunyadiak és Jagellók korában Nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás Európa a XVI.- XVII. sz.-ban Magyarország a X.-XI.sz.-ban Az USA történelme a XIX. sz.-ban Európa a Szent Szöv. időszakában Az Ipari forradalom Európában Magyarország a XIII. sz.-ban Az es forradalom és szabadságharc Európa a XIX. sz. II. felében O.M.M ig Az I. világháború ig 2db A Trianoni béke és következményei Európa a két világháború között A II. világháború 2 db A megosztott Európa 1945 után Magyarország közigazgatása és területgyarapodása ig 73.

75 Videó: Életrajzi filmek magyar és egyetemes történelem nagy alakjairól / Kossuth, Deák, Hitler, Sztálin, Károlyi, stb. / és eseményeiről CD-ROM: Trianonra és a határon túli Magyarországra vonatkozó adatok. A forradalom és a szabadságharccal kapcsolatos események, stb. CD-ROM: A magyar nép történetével és az államalapítással kapcsolatban Tabló: A középkori társadalom Videó: Magyarország történetével kapcsolatos videó anyag. Egyetemes kultúra és gazdaságtörténelemmel kapcsolatos kazetták CD - ROM: Államalapítással, a magyar kultúrával foglalkozó CD-ROM Tabló: Természetismeret 5-6. évfolyam rágcsáló koponya /vagy tabló / iránytű / 6 db tanulói, 1 db tanári / Debrecen és környéke térkép Debrecen térkép kézi nagyító / 3 db / Denevér kitömött állat / vagy tabló / Hőmérő légnyomásmérő, páratartalom mérő Az erdő, a rétek életközössége tabló A folyók és tavak életközössége tabló Földrajz 7-8. évfolyam A Föld felszíne földgömb A Föld szerkezetét, felépítését bemutató modell vagy tabló Földtörténeti tabló Lemez tektonikai folyamatokat szemléltető tabló Közép-Európa domborzata térkép Magyarország védett területei térkép Dél-Európa domborzati térképe Nyugat-Európa domborzati térképe Észak-Európa domborzati térképe FÁK domborzati térképe 74.

76 A természetismeret, biológia, földrajz 5-8. évfolyamig igényli: diavetítő vetítő vászon Biológia 7-8. évfolyam Távoli tájak diasorozat Tulipán virágmodell Alma virágmodell Emberi csontváz szem modell agy modell Metszetkészletek: anatómia, zoológia, botanikai Matematika 5-8. évfolyam Írásvetítő Fóliák Falitablósor / alg.-i készlet/ Körzők, vonalzók /2 készlet/ Testek /műanyag/ Mágneses törtek Tábla 1-2 mágneses, négyzetrácsos Falitablósor /geom. készlet/ Korong mágnes /50 db/ Geometriai szemléltető készlet /Hajdú/ Fizika 7-8. évfolyam Mechanika I. tanuló kísérleti készlet /különböző tömegű, térfogatú testek, hőtani készlet/ Mechanikai II. tanuló kísérleti készlet /sík kiskocsi, rugók/ Erőmérők: 0,25 N-os ; 0,5 N-os ; 25 N-os Stopperóra Metronóm Hőmérő /-10 0 C C/ Karos mérleg 100g / 0,05g Üvegkád 200x100x100 mm Merülőforraló Ebonitrúd Üvegrúd Állati szőrme Bőr 75.

77 Gyapjúszövet Krokodil csipesz vezetékek elektrovariához Elektroszkóp Elektroszkóp méter Zsebizzó Karácsonyfaizzó Mágnes rúd készlet Kisméretű iránytű átlátszó tokban egyenáramú demonstrációs mérőműszer váltóáramú demonstrációs mérőműszer Optikai pad tartozékokkal Fényforrás optikai kísérletekhez Kémia 7.8. évfolyam üvegkád csipesz szarukanál főzőpohár /100, 150, 200, 250/ vízbontó készülék egyszerű üvegcső /egyenes, hajlított/ kallott modell mérleg dugófúró készülék gázfelfogó henger szike gázfejlesztő készülék főzőpohár /100,150,200,250/ szarukanál csipesz Technika 5-8. évfolyam harapófogó kombinált fogó illesztő fűrész lemezolló ráspoly pillanatragasztó páka kalapács táblai vonalzó, körző fúrógép állvánnyal elektronikai építőkészlet csavarhúzó 76.

78 géptani szerelőkészlet gyártástechnológiai folyamatábrák Diapozitívok / energia előállítása, hulladék kezelés, információ átadás története/ Video anyagok /ld. az előbb felsoroltak/ Tolómérő Motormetszetek Fémfűrész Reszelő Menetvágó, menetmetsző kerékpár és segédmotor alkatrészek Írásvetítő transzparens /Közl. házt.tan. 8.o. techn./ Nem javítható háztartási kisgépek Feszültség-áramerősség mérő elektronikai szerelvények kapcsolók, foglalatok, csengők, relék, dug aljak Továbbá: Konyhasarok kialakítása Konyhai felszerelések Informatika 5-8. évfolyam Hálózatkialakítás Internet Ismeretterjesztő CD lemezek Windows Operációs rendszer jogtiszta CD-ROM-al rendelkező, modern multimédiás számítógép Rádióhálózat (erősítő, hangszórók, mikrofonok) Asztali számítógépek, laptopok. Pendrive Ének-zene 5-8. évfolyam Ritmushangszerek: o triangulum kisdob réztányér Dallamkirakó Ritmus- és kottaolvasó készlet Zenei lexikon Szintetizátor Hangvilla Metronóm Kottaállvány 77.

79 Testnevelés 5-8. évfolyamig Tornatermi berendezések: ugrózsámoly váltóbot mérőszalag /30 m/ stopperóra ásó, gereblye gumilabda medicin labdák/ 3 kg / tornabot kézilabda kapu kosárlabdaháló kosárlabda palánk plexi mezek Magnó, Televízió, video Tánc és dráma 5-6. évfolyam paraván Mozgókép és médiaismeret Filmvetítő (8mm szalagos) Videó-kamera Digitális fényképező Projektor Interaktív white board Házi mozi rendszer DVD lejátszó Folyóiratok Informatika laptopok számítógépek projektorok interaktív tábla Minden tantárgyhoz rendelkezésünkre áll saját készítésű és tankönyvkiadók által készített interaktív tananyag. Pedagógusaink az Suli Digitális Tananyagot is rendszeresen használják. Egyre több pedagógusunk dolgozik saját készítésű digitális tananyaggal. 78.

80 III.6. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Az alsó tagozat első két évében a legfontosabb feladatok a következők: Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alapvető tanulási módszerek szokások kialakítása. Az iskolai fegyelem és figyelem kialakítása. Az elemi kötelességérzet kialakulása Az alsó tagozat harmadiknegyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nemzeti alaptanterv elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezért ebben a szakaszban kiemelten törekedni kell a következőkre: A tanulók motivációjának erősítése. Különféle, változatos tanulásszervezési módok alkalmazása, bejáratása. A tanulói teljesítmények növelése. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. A felső tagozaton folyó nevelésoktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges készség képesség együttesek és ismeretek megalapozásának folytatása. Ötödik, hatodik évfolyamon az alábbi teendőket A Nemzeti alaptantervben meghatározott képesség területek ezen belül kiemelten a szövegértési, a matematikai és az elemi gondolkodási (logikai) képességek megalapozása. Az együttműködési készség fejlesztése. A tantárgyi (szak) ismeretek megalapozása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Digitális ismeretek és készségek bővítése. A felső tagozat hetedik nyolcadik évfolyamán folyó nevelésoktatás alapvető feladata A változó és egyre összetettebb ismerettartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott képességek tovább fejlesztése, bővítése, a hosszú távú tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Ezért mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni. 79.

81 A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Digitális ismeretek és kompetenciák bővítése. hozzájárulunk a személyiség fejlődéséhez az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. III.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Sajnos ez intézményünk a tárgyi feltételek hiányában nehezen tudja megteremteni a tanulók mindennapi testnevelés, testmozgás működéséhez szükséges feltételeket. A heti 5 testnevelés és sport órából heti hármat testnevelés és sport és heti 2 óra sportkör (mindennapos testnevelés és sport) tanórák keretében, valósítjuk meg. A mindennapos testnevelés színterei a 2012/2013-as tanévtől a következők: tömegsport foglalkozás, sportkör atlétika, labdarúgás, kosárlabda, tollaslabda, korcsolyázás, gyermek aerobic úszásoktatás megszervezése, szabadidő foglalkozások. A testmozgás ideje legalább napi 45 perc. A sportkörök foglalkozásain házi bajnokságokat szervezünk és bonyolítjuk le. Mindezek olyan tevékenységek, amelyek sem személyi, sem anyagi többlet kiadást nem eredményeznek. Összességében a mindennapi testnevelés, testmozgás minden tanuló számára megvalósul. III.8. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI Az iskola helyi tanterve nem határoz meg szabadon választható tantárgyat. A kötelezően választandó tantárgyak közül az iskola ötödik évfolyamon a hon és népismeretet építi be kötelező jelleggel helyi tantervébe, erről a tényről beíratáskor a szülőt tájékoztatja. Az első évfolyamos tanuló (szülőjének írásbeli nyilatkozatával) a tankönyv-rendelés időszakában nyilatkozik, hogy a következő tanévtől kezdődően melyik kötelezően választandó idegen nyelvet kívánja tanulni. Az iskola a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet14. (5) b) pontja szerint minden év május 20-áig felméri, hogy a tanuló valamely egyház által szervezett hittanoktatáson vagy kötelező erkölcstanórákon kíván e a következő tanévben részt venni. Erről a szülő írásban nyilatkozik. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a 80.

82 tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. III.9. AZ ISKOLA BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI Az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat, kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói valamint a 2. évfolyamosok az első félévben. Az első évben és a második év első félévében a tanulóknak olyan szöveges értékelést kell kapnia, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. A tanulók értékelése Órai értékelés: szóbeli: dicséret: kártyák elmarasztalás állandó biztatás írásbeli: pontok csillag nyomda szöveges értékelés érdemjegyek Ellenőrzés, értékelés szóbeli feladat Félévben egy alkalommal Cél: Ismeretek ellenőrzése Beszédkészség fejlesztése Kommunikáció Nyelvhelyesség korrekciója írásbeli: 81.

83 Diagnosztizáló felmérés Cél: helyzetfeltárás, hiányosságok kiszűrése Témazáró dolgozat: Cél: ismeretanyag elsajátításának, és elsajátításának feltárása 100% - 90% 5 89% - 75% 4 74% - 50% 3 49% - 30% 2 29% - 0% 1 Félévi felmérés Cél: a féléves munka értékelése Év végi felmérés Cél: az éves munka értékelése Azon tantárgyaknál, amelyeket legalább heti két órában tanítunk, azoknál a tanulóknak havonta legalább egy érdemjegyének kell lenni. Azon tantárgyaknál, amelyeket heti két óránál kevesebb óraszámban tanítunk, azoknál a tanulóknak félévente legalább három érdemjegyének kell lenni. A témazáró dolgozat íratását egy héttel előtte kell jelezni a tanulók felé. Egy nap csak egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok egyeztessenek, a témazárók írásával kapcsolatosan. Az írásbeli munkákat két héten belül ki kell javítani. Szöveges értékelés Az 1. évfolyam félévkor és évvégén, valamint a 2. évfolyam első félévében a tanulókat szövegesen kell értékelni. A szöveges értékelés szabályozása: A folyamat megnevezése: a szöveges értékelés folyamat szabályozása A folyamat tartalmának leírása: A tanuló önmagához mért fejlődése a tantárgyi követelményeket alapul véve a következő területeken: Beszédkészség Írás-olvasás képesség Társaihoz, nevelőihez való viszonya Számolási készség Logikai készség Kreativitás Problémamegoldó gondolkodás Havonta rövid visszajelzés táblázatos formában. Félévkor és évvégén hosszabb összefüggő tájékoztató a szeptemberben közölt szempontok alapján. 82.

84 Alkalmazás területe: A folyamat leírása: Tevékenység Módszer / forma Ki Mikor Ellenőrzést végző személy Szeptemberben bementi állapot mérése Diagnosztizáló felmérés Osztálytanító, tanuló szeptember 1 hete intézményvezető A fejlődés mérése a folyamat tartalmának leírása alapján A továbbhaladás feltételeinek teljesítése Szóbeli, írásbeli formában szóbeli, írásbeli szummatív felmérések osztálytanító, tanuló havonta, félév intézményvezetőhelyettes munka közösségvezető osztálytanító, tanuló év vége intézményvezető Dokumentáció: mérési lapok, táblázatok havi értékelésre munkaközösség által összeállított félévkor tájékoztató füzet évvégén bizonyítvány, anyakönyv A folyamat megnevezése: A szöveges értékelés folyamatszabályozása A folyamat leírása: Tevékenység Módszer / forma Ki Mikor Ellenőrzést végző személy Helyzetelemzés bemenő képességek vizsgálat 1. osztályban októberi mérés alapján 1. osztályos tanító szeptember intézményvezető-helyettes Munkaközösség vezető A helyzetelemzés eredményéről a szülők tájékoztatása Továbblépés a szülők segítségével: fejlesztés megbeszélése Egyéni fejlesztés, differenciálás Tantárgyankénti értékelés - havonta Féléves és év végi szöveges értékelés ellenőrzőben, bizonyítványban Szóbelei megbeszélés osztálytanító, szülők Szóbeli megbeszélés osztálytanító - szülő Szóbeli megbeszélés írásban, táblázatos formában írásban, hosszabb formában összefüggő ) szeptember vége intézményvezető-helyettes szeptember vége intézményvezető-helyettes osztálytanító, havonta intézményvezető-helyettes szülő tanító havonta intézményvezető-helyettes tanító félévkor és évvégén intézményvezető Dokumentáció: értékelő lap táblázatos forma, szöveges értékelés bizonyítvány, ellenőrző 83.

85 Értékelési szempontok az egyes tantárgyakra vonatkozóan Magyar nyelv és irodalom 1 évfolyam 1. félév Teljesítmény Terület Szavak bontása hangokra Hangok ejtése Tanult betűk felismerése Olvasás Betűkapcsolás, betűalakítás Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás Helyzetfelismerő, problémamegol dó képessége kreativitása Órai munkája csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra szorul hibátlanul 1-2 hibával 2-5 hibával nem tudja minden hangot tisztán ejt A tanult betűket biztosan felismeri hibátlanul szótagolva olvas, ütemesen szabályos vonalvezetés, helyes kapcsolás hibátlanul másol szavakat írott és nyomtatott szövegről tetszetős, esztétikus rövid szavakat hibátlanul ír logikus gondolkodás, önálló feladatmegoldás aktív, társait segíti udvarias, figyelmes sokoldalúan tájékozott tisztán ejti a hangokat esetenként téveszt logopédia segítségre szorul A tanult betűket biztosan felismeri hibátlanul szótagolva olvas helyes kapcsolás 2-3 betűt téveszt 3-tól több betűt téveszt betűzve olvas egyes betűalakok torzítottak betűcsere, kihagyás legtöbb betűje torzított, nehezen olvasható 1-2 hibával másol 3-4 hibával másol 4-nél több hibával másol többnyire tiszta maszatos, rendetlen 1-2 hibával ír 3-4- hibával ír 4-től több hibával ír logikus gondolkodás a munkában általánosan részt vesz kevés segítséget igényel folyamatos segítséget igényel részvétele hullámzó nincs feladattudata udvarias változó nem adja meg a kellő tiszteletet jól tájékozott hiányosak az nem érdeklődő ismeretei Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul Terület 84.

86 Szavak bontása hangokra Hangok ejtése Tanult betűk felismerése Olvasás Betűkapcsolás Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás Emlékezetből való írás Helyzetfelismer ő, problémamegol dó képessége, kreativitása Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya hibátlanul 1-2 hibával 3-4 hibával nevelői segítséggel minden hangot tisztán ejt minden betűt biztosan felismer hibátlanul, szóképekben, kifejezően olvas szóközöket, betűarányokat megtartja szavakat, rövid mondatokat helyesen másol tetszetős, esztétikus rövid mondatokat, hibátlanul ír logikus gondolkodás, önálló feladatmegoldás aktív, társait segíti udvarias, figyelmes sokoldalúan tájékozott helyes hangoztatás biztos betűfelismerés hibátlanul, szóképekben olvas 1-2 hangot hibásan ejt 1-2 betűt téveszt szótagolva olvas logopédiai segítségre szorul betűcsere, kihagyás 1-2 hibával másol 3-4 hibával másol 4-től több hibával másol többnyire tiszta maszatos, rendetlen 1-2 hibával ír 3-4 hibával ír 4-től több hibával ír logikus gondolkodás a munkában általánosan részt vesz kevés segítséget igényel részvétele hullámzó folyamatos segítséget igényel nincs feladattudata udvarias változó nem adja meg a kellő tiszteletet jól tájékozott hiányosak az ismeretei nem érdeklődő Magyar nyelv és irodalom 2. év I. félév Teljesítmény Terület kiváló jó megfelelő felzárkóztatásra szorul Szavak bontása hibátlan 1-2 hibával sok hibával képtelen hangokra Hangok ejtése tiszta, érthető -kor, 1-2 artikulációs hibát ejt -nél, időnként vét, segítséggel javítja -nél, sok hibát ejt vagy beszédhibás Mondatok hibátlan 1-2 hibával sok hibával segítséggel is nehézkes tagolása szavakra Szövegértés -e, hibátlan feldolgozás -e, kisebb hibával megfelelő -t, tanítói segítséggel old meg -t nem érti Szöveg tartalmának visszavonása összefüggő nem minden esetben összefüggő 85. csak tanítói kérdések segítségével tudja -t képtelen elmondani

87 Betűkapcsolás -a, hibátlan és -ánál 1-2 hibát ejt -nál időnként vét a -a nem megfelelő betűalakítás szabályos szabályos alakítás és kapcsolás ellen Másolás -a, hibátlan -ánl 1-2 hibát ejt -nál sok hibát ejt -ra képtelen Írásbeli tiszta rendes, írása általában, tiszta rendes nehezen olvasható, olvashatatlan munkája tetszetős de tiszta Tollbamondás -nál nem ejt súlyos -nál időnként 1-2 hibát -nál sok hibát ejt -ra képtelen hibát ejt Emlékezetből való írás -nál nem ejt súlyos hibát -nál időnként 1-2 hibát ejt -nál sok hibát ejt -ra képtelen Nyelvi szabályok alkalmazása, helyesírás Helyzetfelismer ő képessége Problémamegol dó képessége hibátlanul alkalmazza -nál időnként 1-2 hibát ejt -nál sok hibát ejt -ra képtelen tökéletes jó elfogadható elfogadhatatlan nagyon jó jó átlagos átlagon aluli ( rossz ) Kreativitása kiemelkedő bátorításra szorul bizonytalan nincs Órai munkája folyamatosan aktív többnyire aktív biztatásra szorul passzív, közömbös Csoportos vezéregyéniség aktív résztvevő együttműködő visszahúzódó, érdektelen tevékenysége Tanítóhoz való folyamatosan együttműködő kielégítő nem megfelelő viszonya együttműködő Ismerete az széleskörű tájékozott részben tájékozott tájékozatlan aktuális témakörben Tanórai viselkedése példás, dicséretes során időnként figyelmeztetésre szorul változó elfogadhatatlan Matematika 1. évfolyam 1. félév Teljesítmény Kiválóan jól megfelelően felzárkóztatásra szorul Terület Számfogalom Számok nagyságszerinti összehasonlítás a Számjegyei írása, olvasása Páros-páratlan számokat Művelet fogalom Számok bontása Írásbeli munkája biztos számfogalom a 10 számkörben Relációs jeleket megfelelően alkalmazza pontosan alakítja és felismeri a szám nevét és jelét biztos számfogalom a 10-es számkörben helyesen alkalmazza a relációs jeleket A számok nevét és jelét felismeri 1-2 esetben számfogalma bizonytalan bizonytalan a 10-es számkörben 1-2 esetben téveszt bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket 1-2 hibával alakit több esetben téveszt biztosan felismeri hibátlanul felismeri segítséggel felismeri bizonytalan a felismerésben biztos művelet biztos művelet fogalom 1-2 esetben téveszt segítséget igényel fogalom önállóan, hibátlanul 1-2 hibával csak segítséggel hibátlanul tetszetős, többnyire tiszta elfogadható rendetlen esztétikus 86.

88 Szám szomszédok Sorozat folytatása Feladat megoldási tempója Helyzet felismerő, probléma megoldó képessége, kreatívitása Órai munkája, csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése teljes önállósággal felismeri felismeri számegyenesen felismeri eszköz segítségével felismeri, bizonytalan önállóan felismeri felismeri és alkalmazza segítséggel nem képes a sor folytatására és a szabálynak a szabályt dolgozik megfelelően alkalmazza megfelelő ütemű jó ütemű lassú nem megfelelő ütemű logikus gondolkodása fejlett aktív, kitartó, segíti társait, irányít Figyelmes, segítőkész sokoldalúan tájékozott összefüggéseket felismeri általában aktív kevés tanítói segítséget igényel órákon a teljesítménye hullámzó az összefüggéseket nem ismeri fel nincs feladattudata udvarias változó tiszteletlen jól tájékozott ismeretei hiányosak nagyon kevés ismerete van példamutató fegyelmezett változó fegyelmezetlen Matematika 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény terület Számfogalom Számok nagyságszerinti összehasonlítása Számjegyei írása, olvasása Kiválóan jól megfelelően felzárkóztatásra szorul biztos számfogalom a 20 számkörben biztos számfogalom a 20-es számkörben 1-2 esetben bizonytalan a 20-es számkörben számfogalma bizonytalan Relációs jeleket helyesen alkalmazza a 1-2 esetben téveszt bizonytalanul megfelelően relációs jeleket alkalmazza a alkalmazza relációs jeleket pontosan alakítja és A számok nevét és jelét 1-2 hibával alakit több esetben téveszt felismeri a szám nevét felismeri és jelét biztosan felismeri hibátlanul felismeri segítséggel felismeri bizonytalan a felismerésben biztos művelet fogalom 1-2 esetben téveszt segítséget igényel Páros-páratlan számokat Művelet fogalom biztos művelet fogalom Számok bontása önállóan, hibátlanul hibátlanul 1-2 hibával csak segítséggel Írásbeli munkája Szám szomszédok Sorozat folytatása tetszetős, esztétikus többnyire tiszta elfogadható rendetlen teljes önállósággal felismeri önállóan felismeri és a szabálynak megfelelően alkalmazza felismeri felismeri és alkalmazza a szabályt 87. számegyenesen felismeri segítséggel dolgozik eszköz segítségével felismeri, bizonytalan nem képes a sor folytatására

89 Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő, probléma megoldó képessége, kreativitása Órai munkája, csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése megfelelő ütemű jó ütemű lassú nem megfelelő ütemű logikus gondolkodása fejlett aktív, kitartó, segíti társait, irányít összefüggéseket felismeri általában aktív kevés tanítói segítséget igényel órákon a teljesítménye hullámzó az összefüggéseket nem ismeri fel nincs feladattudata Figyelmes, segítőkész udvarias változó tiszteletlen sokoldalúan tájékozott jól tájékozott ismeretei hiányosak nagyon kevés ismerete van példamutató fegyelmezett változó fegyelmezetlen Matematika 2. évfolyam 1 félév Teljesítmény Terület Számfogalom, számok nagyságrendi összehasonlítás Számjegyek írása, olvasása 100-as számkörben Matematikai jelek felismerése Művelet fogalom Számok bontása Számok közötti reláció felismerése kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorult biztos stabil biztos 1-2 hibával hiányos kialakulatlan pontos, helyes, rendezett jártas 1-2 hibával elfogadható 4-5 hiba segítséggel is nehézkes önálló értelmezés, megoldás önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával tanítói segítséget igényel nem tudja értelmezni önálló értelmezés, önálló értelmezés, tanítói segítséget nem tudja megoldás megoldás 1-2 hibával igényel értelmezni határozott egyértelmű -ban ritkán hibázik -ben segítséget igényel nem ismeri fel Írásbeli munkája tiszta áttekinthető, önálló Számok sorba pontos, biztos, rendezése szabályok felismerése Számszomszédok és folytatása Sorozatok folytatása áttekinthető pontatlan hibás áttekinthetetlen biztos 1-2 hibával, szabályok felismerése és folytatása 1-2 hibával hiányos, segítséget igényel kialakulatlan, képtelen a folytatásra 88.

90 Szöveges feladatok értelmezése Egyenlőtlenségek megoldása Szorzóbennfoglaló táblák ismerete Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő képessége Probléma megoldó képessége önállóan értelmezi, megoldja minimális segítséggel biztosan megoldja gyakran igényel segítséget nem tudja értelmezni biztos, stabil biztos 1-2 hibával hiányos nagyon hiányos gyors, határozott határozott lassú, nehézkes elfogadhatatlan gyors, határozott, logikus pontos, határozott irányításra szorul kialakulatlan Órai munkája folyamatosan aktív többnyire aktív gyenge passzív Csoportos vezéregyéniség aktív résztvevő együttműködő nem együttműködő tevékenysége Tanítóhoz való viszonya példás, tisztelettudó jó, tisztelettudó elfogadható tiszteletlen, elfogadhatatlan Ismerete az biztos, jártas biztos készségszintű hiányos tájékozatlan aktuális témakörben Tanórai viselkedése kimagasló, példás példás elfogadható elfogadhatatlan Szöveges feladatok Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott mondatok hibátlan értelmezése, megoldása, ellenőrzése Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott kis hibával mondatok értelmezése, megoldása, ellenőrzése Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott mondatok nevelői segítséggel történő értelmezése, megoldása, ellenőrzése sok hibával, csak nevelői segítséggel Környezetismeret 1. osztály Teljesítmény kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra terület szorult fogalom ismerete biztos jó bizonytalan nem megfelelő naptáron való teljes biztonsággal jól tájékozódik 1-2 esetben téveszt sokat hibázik tájékozódás foglalkozások sokoldalúan jól tájékozott hiányosak az ismeretei kevés az ismerete tájékozott, érdeklődő érzékszerveink biztosan felismeri jól felismeri általában felismeri többször téveszt lakóhely ismeret sokoldalúan tájékozott jól tájékozott megfelelően tájékozott hiányosak az ismeretei testünk részei pontos a megnevezés és a felismerés felismeri, megnevezi 1-2 esetben téveszt többször téveszt tisztálkodás ismeri és helyesen alkalmazza a ismeri és általában helyesen alkalmazza a Ismeri, de nem mindig alkalmazza a Hiányosak az ismeretei 89.

91 közlekedés tisztálkodás alapvető szabályait ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait tisztálkodás szabályait ismeri a szabályokat és jeleket tisztálkodás szabályait ismeretei hiányosak nem ismeri vagy sok esetben téveszt Környezetismeret 2. osztály első félév Teljesítmény Terület az erdő szintjei, élővilága anyagok tulajdonsága egészséges táplálkozás vadon élő és háziállatok kiváló jó megfelelt felzárkóztatásra szorult széleskörű ismeretei vannak biztosan felismeri, az összefüggéseket látja jártas benne tudja és biztosan megfogalmazza a jellemző jegyeket testünk működése ismeri az élettani jellemzőket és megfogalmazza az összefüggéseket mező élővilága széleskörű ismeretei vannak tájékozott hiányosak az ismeretei tájékozatlan felismeri, de nem mindig tudja az összefüggéseket készségszintűek az ismeretei tudja a jellemző jegyeket Ismeri az élettani működéseket, érti azokat tapasztalással látja csak az összefüggéseket hiányosak az ismeretei bizonytalan a felismerésben ismeri, az élettani jegyeket, de nem lát összefüggéseket nem ismeri és nem lát összefüggéseket terén tájékozatlan nem ismeri fel a jellemző jegyeket nem ismeri az élettani jeleket tájékozott ismeretei hiányosak tájékozatlan Rajz, vizuális kultúra tantárgy 1 évfolyam és 2 évfolyam első félév Teljesítmény Terület Rajz, vizuális kultúra Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul A környező világtéri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban nagyon jól alkalmazza. Rajzaiban minden lényeges elem meg van és valósághű az ábrázolása Munkái esztétikai szempontból is kifogástalan. A környező világtéri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban jól alkalmazza. Munkái szépek Órai munkája aktív aktív hullámzó Tanítóhoz való pozitív pozitív negatív 90. A felmerülő képi összefüggéseket a pedagógus segítségével felismeri. Rajzainak egészében és részleteiben is hibák találhatók. Munkája esztétikai szempontból kifogásolható.

92 viszonya Testnevelés 1évfolyam és 2 évfolyam első félév Teljesítmény Terület testnevelés kiváló jó megfelelő Felzárkóztatásra szorul Mozgás, játék és sportműveltség terén kiemelkedő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége nagyon jó. Mozgás, versengési, játék igénye magas. Aktív, kezdeményező, fegyelmezett. Mozgás, játék és sportműveltség terén jó. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége jó. Mozgás, versengési, játék igénye jó. Aktív, fegyelmezett. Mozgás, játék és sportműveltség terén megfelelő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége megfelelő. Mozgás, versengési, játék igénye megfelelő. Nem elég aktív, kezdeményező, fegyelmezett. Ének-zene 1 évfolyam és 2 évfolyam első félév kiváló jó megfelelő Teljesítmény terület Éneklés A dalokat hibátlanul, kifejezően, megfelelő tempóban énekli hallás után A dalokat jól, kifejezően, jó tempóban énekli hallás után A dalokat kevés hibával énekli hallás után. Zenei hallás Zenei olvasás - írás Zeneértés A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, hibátlanul felismeri, olvassa. A tanult dallam és ritmikai elemeket hibátlanul felismeri betűkottáról és kottaképről A meghallgatott zeneműveket hibátlanul felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi. A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, kevés hibával felismeri, olvassa A tanult dallam és ritmikai elemeket kevés hibával felismeri betűkottáról és kottaképről A meghallgatott zeneműveket kevés hibával felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi. A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, segítséggel ismeri fel és olvassa. A tanult dallam és ritmikai elemeket sok hibával felismeri betűkottáról és kottaképről A meghallgatott zeneműveket sok hibával felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi. Az értékelésről adott információ Az értékelés közlésére a tanév során az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk. 91.

93 osztálynaplót, napközis csoport naplót, melybe a tanító, tanár, napközis nevelő ír ellenőrző könyvet, melyet a tanár-tanító, napközis nevelő ír és a szülőt láttamozásra kéri, ill. a szülő, orvos bejegyzését megteheti üzenő füzet, melybe a tanító ír s a szülőt láttamozásra kéri ill. a szülő hivatalos megjegyzéseit, teheti meg. írásbeli értesítés a gyermek szorgalmáról, magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről rendkívüli esetben Osztályfőnök feladata, hogy a tanulók ellenőrző könyvét kéthavonta ellenőrizze. Az évközi teljesítmények értékelésénél az alábbi szempontokat érvényesítjük: Az osztálynaplókban dokumentált jegyek száma tantárgyanként havonta egy jegy, ha legalább heti két órás az adott tantárgy. A heti két óránál kevesebb órában tanított tárgyaknál fél év alatt legalább három érdemjegyet szerezzen a tanuló. A kapott érdemjegyeket szükség esetén szóban is indokolni kell. Ha a tanuló vagy szülő kéri. Minden nagyobb témát témazáró dolgozattal kell befejezni, a tanulók munkáit az adott tanévben, illetve plusz egy évig meg kell őrizni! A szóbeli és írásbeli feleleteknek arányban kell lenniük! Egy nap csak egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A témazáró dolgozatok íratásának időpontját a tanárnak egy héttel előtte be kell jelenteni. Amennyiben előzetesen nem jelentette be, akkor a diák dönthet, hogy elfogadja-e a témazáróra kapott érdemjegyet A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, s az érdemjegyeket a tanulók tudomására kell hozni! Amennyiben a tanár nem javítja ki két héten belül akkor a tanuló, dönthet, hogy a dolgozatra kapott érdemjegyet beíratja vagy nem Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanítási napokon megfelelő arányú legyen az írásbeli és szóbeli házi feladat. A házi feladat már tanult ismeretekre épüljön. Hétvégén a tanulók a pénteki házi feladatot a napköziben elvégzik. A nem napközis tanulók egyéni illetve szülői belátás szerint valamint órarend szerint végzik el. A házi feladat mennyiségének adásánál egy átlagos képességű és átlagos felkészültségű tanuló napi terhelhetőségét kell figyelembe venni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 92.

94 A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (egész napos iskolai) időintervalluma nem lehet több 1,5 óránál. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az első évfolyamba lépés feltételei beiratkozáshoz szükséges feltételek Adminisztratív feltételek életkor Közoktatási Törvény szerint óvodai szakvélemény, szükség szerint kiegészítve szakértői vizsgálat eredményével, normál létszámú osztályközösségben képezhető javaslattal egészségügyi törzslap Teljesítmény képességfeltételek Felsőbb évfolyamba lépés feltételei Az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Hasonlóan kell eljárni az idegen nyelv tanulásának első évében függetlenül az évfolyamtól. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamra léphetne. A szülő kérésére az első évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. Teljesítmény feltételek: A szaktárgyaknál maghatározott minimum teljesítése a tanév során, illetve a javítóvizsgán elért elégséges eredmény. A minimális követelményt a helyi tanterv tartalmazza. Továbbhaladásról döntő személyek tanító, szaktanár nevelőtestület osztályozóértekezlet 93.

95 Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat, akkor a tanuló évismétlésre kötelezett, de nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. A döntés helye az osztályozóértekezlet. Javítóvizsga letétele tanév végéig, a nevelőtestület határozata alapján. Ettől eltérni szülői kérelem alapján intézményvezetői engedéllyel lehet /pl. egészségi állapot, külföldi tartózkodás stb./. Végbizonyítvány kiadásának feltételei nyolcadik évfolyam sikeres elvégzése életkor a közoktatási törvény szerint Átjárhatóság évfolyamon belül A tanuló évfolyamon belüli osztályváltozását a tanuló illetve a szülő/gondviselő kezdeményezheti, melyet meg kell indokolnia írásban. Kérelmét az iskola vezetőjének kell benyújtani. A kérelem elbírálásához az igazgatónak ki kell kérnie az érintett osztályfőnökök és szaktanárok véleményét. Szükség esetén külső szakértői véleményt kérhet. Tanulói kezdeményezés esetén a szülőt/gondviselőt értesíteni kell a kérelemről, melyet az érintett osztályfőnök végez. A kérelem elbírálását szóban és írásban is közölheti az intézmény, de az írásbeli közlésről nem tekinthet el. Az osztályváltásnál figyelembe kell venni a fogadó osztály létszámát és egyéb sajátosságait A tanuló más iskolából történő átvételének lehetőségei és feltételei: Másik általános iskolából érkező körzetes tanulót, ha az adott évfolyamon a törvényi maximumot eléri el az osztályok átlaga, fizikailag férőhelyet nem tudunk biztosítani, akkor nem vagyunk kötelesek felvenni. Az idegen nyelv és informatika tantárgy tanulására külön figyelemmel kell lenni. Ha nem,vagy kevesebb órában tanulta eddig az idegen nyelvet, vagy az informatikát,akkor a szülőnek kell megoldani a felzárkóztatását. Amikor nincs esély a felzárkózására,vagy különbözeti vizsgák letételére, az idegen nyelvi vagy informatikai ismeretek pótlására, akkor a körzetben más iskolába kell irányítani a tanulót. vidéki tanulót, vagy más körzetest felveszünk, ha az osztály létszáma megengedi és a tanulóval nincs magatartási probléma (példás, jó) és tanulmányi eredménye legalább közepes. 94.

96 III.10.A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI III.9.1. A magatartás értékelésének elvei A tanulói magatartás és szorgalom értékelése első osztálytól kezdődően az alábbiak alapján történik: A magatartást minősítő osztályzat tartalma: Magatartás Példás Jó Változó Rossz 1 Aktivitás, példamutatás igen magas fokú közepes gyenge negatív vagy romboló 2 A közösségi célok érdekeinek figyelembe vétele, munkában való igen ellene nem vét. aktívan részt ingadozó szemben áll érdektelen részvétel élen jár vesz közömbös 3 hatása a közösségre pozitív befolyást nem nem árt negatív gyakorol 4 Törődés társaival gondos, segítőkész ingadozó közömbös, gátló segítőkész 5 Házirend betartása betartja, arra betartja részben sokat vét ellene ösztönös 6 viselkedés, hangnem kifogástalan kívánnivalót udvariatlan, durva, goromba hagy maga után nyegle 7 Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen Magatartásból adott érdemjegyek feltételei 1-8. évfolyam: példás: Pozitív módon, aktívan vesz részt a közösség életében / osztály, szakkör, egész napos foglalkozás /. Ötleteivel hozzájárul a közösség fejlesztéséhez, betartja a házirendet. Társaival, felnőttekkel szemben udvarias, tisztelettudó. Ünnepélyeken az alkalomhoz illő ruházatban jelenik meg, példásan viselkedik. Tanulmányi és sportversenyeken képességeihez mérten képviseli az iskolát. Fegyelmi vétsége nincs. jó: A közösség életében rendszeresen részt vesz. Irányító szerepet nem tölt be, de következetesen teljesíti feladatát. A közösség érdekei ellen nem vét, a házirendet betartja. A vitákban a helyes kezdeményezések mellett áll, támogatja azt. Fegyelmezett, udvariasan beszél, viselkedik. Szaktanári figyelmeztetésnél nagyobb fegyelmi büntetése nincs. változó: Magatartásával sérti a közösség/ek/ érdekeit. A rábízott feladatokat nem rendszeresen végzi el. Hol a közösség érdekeit követi, hol rossz magatartásnak befolyása alá kerül sodródik. A házirendet nem mindig tartja be /pl. késés, 95.

97 igazolatlan mulasztás, gyakori fegyelemsértés az órákon, beírások az órán kívül. Társaival, felnőttekkel néha udvariatlan. Osztályfőnökitől nagyobb fegyelmi büntetése nincs. rossz: A közösség érdekeit szándékosan megsérti, árt a közösségnek. Társait rossz irányba befolyásolja. Az órákat zavarja, társai figyelmét elvonja. Társaival, felnőttekkel szemben goromba, sértő szavakat használ. Az iskolai berendezéseket, társai felszerelését szándékosan rongálja. A házirendet nem tartja be. Igazolatlan hiányzásai vannak. Igazgatói fegyelmi beírása van. A fenti jellemzők döntő többsége adja a tanuló minősítését, a nevelőtestület egyetértésével. A beírások fokozatai: három késés 1 szaktanári figyelmeztetés háromszor nincs ellenőrző 1 szaktanári figyelmeztetés három szaktanári figyelmeztetés 1 osztályfőnöki figyelmeztetés három osztályfőnöki beírás 1 igazgatói figyelmeztetés Amennyiben a tanuló fegyelemsértésének súlyossága indokolja, akkor át lehet ugrani a fokozatokat. Tanítási órán kívüli értékelés Tanulás A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait önállóón hibátlanul megoldja feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget igényel Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban tanulásban a nevelő segítségét igényli Csak a nevelő segítségével, dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén végzi. Nincs feladattudata Foglalkozások A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és kivitelező Foglalkozásokon aktív szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja. 96.

98 A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó hatású. Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja. Udvari, tantermi és társas viselkedés Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira serkentőleg hat, segíti őket. Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és elfoglaltságra képes. A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti, bomlasztja a közösséget, Étkezés Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi. Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, más társa étkezését nem zavarja. 3. Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja. Beszéd Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival. Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget; de nem kezdeményező Válaszai szavaltra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán nyilvánít: Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas válasz adnak. Az első három esetben az értékelés együttesen történik a másik tantárggyal. Az informatikát önálló tantárgyként tanítjuk, s osztályozzuk is. A mozgókép és médiaismeret tantárgyat osztályozzuk. III.9.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma szorgalom példás jó változó hanyag 1 Tanulmányi munka igényes figyelmes ingadozó hanyag 2 Munkavégzés kitartó, pontos rendszeres rendszertelen megbízhatatlan megbízható 3 Általános tantárgyi mindent elvégez ösztönzésre önállótlan feladatát nem munkavégzés dolgozik végzi el 4 Többféle feladatot igen keveset ritkán nem vállal-e? 5 Munkabeosztás: igen, jó jó közepes gyenge vagy nincs 6 Tanórán kívüli igen sokszor, előfordul ritkán egyáltalán nem 97.

99 információk felhasználása rendszeresen A szorgalom érdemjegyei: példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/ 1-8. évfolyam: példás: Munkavégzése pontos, minden tantárgyban a képességeihez, lehetőségeihez mérten a maximumot adja a tanulmányi munkában. Igyekszik a tananyagon kívül plusz ismereteket is szerezni. Rendszeresen készül a tanórákra, azokon figyel, ismeretanyagot gyűjt. Önmagát ellenőrzi. Iskolai versenyeken önként részt vesz. jó: Az órákra rendszeresen felkészül, figyel, házi feladatot készít. Tanulmányi eredménye képességeinek megfelelő. Versenyeken részt vesz. változó: Az órákra nem készül fel rendszeresen, házi feladatait több ízben nem készíti el vagy hiányos. Felszerelése is többször hiányos. Önmagát nem ellenőrzi, pontatlan. A tanulmányi munkára ösztönözni kell. hanyag: Tanulmányi munkája rendszertelen, megbízhatatlan. Kötelességtudata és feladattudata nincs. Sok esetben tudatosan, rossz irányba befolyásolja az osztály tanulmányi munkáját. Az órákon nem figyel, közömbös. Házi feladatait sorozatosan nem készíti el. Felszerelése gyakran hiányzik. A fenti jellemzők döntő többsége adja a tanuló minősítését, a nevelőtestület egyetértésével. III.10. A CSOPORTBONTÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban első évfolyamon, csoportbontásban tanítjuk az informatikát.ezt felmenő rendszerben 2016/17-es tanévtől tovább bővítjük. Célunk ezzel, hogy az informatikai ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. III.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZŰKSÉGES MÓDSZEREK 98.

100 A fizikai és motorikus képességek mérésére megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok től kezdődően az intézményünkben Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt mérést végzünk az ötödik évfolyamtól. Célunk a hiányosságok feltárása, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A tesztek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényelnek. Sportfelszerelésben kell végrehajtani. Minden: gyorsaság, állóképesség, motorikus próba elvégzését általános, és speciális bemelegítés előzze meg! A tesztek eredményeit a gyermeknek személyre szólóan kell megadni, hogy lássa hol áll korábbi teljesítményéhez képest, az osztály átlaghoz képest, az országos átlaghoz képest. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességhez megfelelő pontos, gyors, és egyenletes teszt végrehajtásra. A tesztek között a tanulók pihenjenek! A próbarendszerek magukba foglalják, és egyértelműen mutatják a tanulók egészségi és bizonyos mértékig edzettségi állapotát. III.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőség, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására. Pedagógiai programban megfogalmazott cél: Rész cél(ok), melyek eléréséhez az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek szükségesek: - A gyermekek egészséges fejlődése: testi, lelki harmónia - Egészséges táplálkozás, táplálkozási szokások kialakítása - Napirend, rendszeresség kialakítása Az egészségnevelő munka célja: (ezen belül konkrétan a drogprevenciós munka célja) A gyerekek testi, lelki egészségének megóvása, dohányzás, alkohol, drog fogyasztásának megelőzése. 99.

101 Bontása: (távlati cél, középtávú cél, rövid távú cél) Célja: megelőzés tájékoztatással, eseti kezelés megfelelő intézményhez, szakemberhez irányítás. A célok érdekében végzett tevékenységek: Tanórai tevékenységek Tanórán kívüli tevékenységek Egészségtan: káros szenvedélyek, táplálkozás, életmód Biológia: testi egészség megóvása Kirándulások, kötetlen beszélgetések. Meghívott vendégek, szakemberek Testnevelés: egészséges testi fejlődés biztosítása Osztályfőnöki: tapasztalatcsere, érvek, ellenérvek, viták Technika-életvitel: baleset megelőzés, egészséges táplálkozás Helyzetelemzés A társadalmi környezet jellemzése: A családok anyagi helyzete, a szülők iskolázottsága változó. A tanulók nagy része (70 %) a iskola 1000 méteres körzetén belül él. Zöldövezetben a tanulók 80%-a lakik. Családok jellemzése: Vegyes összetételű. A csonka családokban legtöbbször a gondviselő az édesanya. Nagycsaládosok aránya (20 %) A diákokkal kapcsolatos megállapítások: A diákok többsége tisztelettudó. Előfordulnak problémás esetek. Tanulmányi munkájuk többnyire személyfüggő. Vannak nagyon jó képességű szorgalmas diákok. A tanulók 10 %-a gyenge képességű és teljesítményű. Szerepelni nyilvánosság előtt többségük szeret (figyelemfelkeltés). A humánerőforrás jellemzői: (egészségneveléssel kapcsolatos alapvégzettségek, speciális végzettség, különleges módszer stb.) Van egészségfejlesztő mentálhigiénikus diplomával rendelkező pedagógusunk. Biológia szakos kollegák, osztályfőnökök egészségneveléssel kapcsolatos tanfolyamon vettek részt. 100.

102 Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők Szervezet neve Címe Kapcsolattartó neve Milyen témában segíthet? Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat Faraktár u. Szabó Gyula intézményvezető, intézményvezető helyettesek, osztályfőnökök Deviáns viselkedés Dislexsia Disgrafia Discalculia Magatartászavar Figyelemzavar Tanulási zavar Magyar Vöröskereszt Simonffy út 44. Adománygyűjtés Családsegítő Ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök Debreceni Rendőrkapitányság Budai É. u. intézményvezető, osztályfőnökök Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Intézményvezető, intézményvezető helyettesek, gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Gyámügy Nevelés Anyagi problémák Drog prevenció Bűnmegelőzés Felvilágosítás KRESZ Iskolaorvos ECDL vizsgaközpont Mechwart András Informatikai Szakgimnázium Osztályfőnökök, vezetőség Informatika tanárok ECDL vizsga bizonyítvány megszerzése, vizsgák lebonyolítása. Intézményen belüli segítők: Foglalkozás Tanár, gyermek és ifjúság véd. fel. Iskolatitkár Pszichológus Drog prevenciós tevékenység segítő Tanító Tanár, gyermek és ifjúság védelmi felelős Milyen témában segíthet? Kapcsolatfelvétel Adminisztráció Kapcsolatfelvétel Felvilágosítás, szervezés Szervezés Szervezés Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos állapot felmérés Feladat megnevezése Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök, 101.

103 Személyi tisztaság Változó: fürdés zuhanyzás nem mindennapos kéz és körömápolás hiánya szájhigiénia hiánya hajápolás-fejtetű Egészséges öltözködés réteges öltözködés ismerete rendben van óraközi szünetekben az öltözködés nem mindig évszaknak megfelelő Egészséges napirenddel kapcsolatos mérések (életmód, időmérleg) határidők Higiénés szokások, beszélgetés: osztályfőnökök fogászat fogászati előadás osztályfőnökök szülők Mérés helye (osztály, csoport tagozat) 1-4 osztály 5-8 osztály Megállapítások A tanulók napirendje nem állandó, nem rendszeres. Tanulásra kevés időt szánnak Családi beszélgetések, közös programok hiánya szembeötlő Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők Szülők, osztályfőnökök, egész napos foglalkozást tartó nevelők Lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések: Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos mérések Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők Önismeret Nincsenek tisztában saját képességeikkel, tulajdonságaikkal. Egészséges énkép kialakítása Osztályfőnökök Gyermek és Ifj. Véd. Fel. Társismeret Társakkal szemben kritikusak. Társas kapcsolatok kialakítása, fejlesztése Családban való kapcsolat Családban való szerep alárendelt. Sok szülő csak az anyagiakat biztosítja. Szülők Osztályfőnökök Gyermek és Ifj. Véd. Fel. A gyermek és ifjúságvédelem adatai Hátrányos helyzetű tanulók száma Iskolán belül működő prevenciós csoportok 7-8 osztály rendőrségi tájékoztató, pszichológiai előadások, személyes beszélgetések szervezése. 102.

104 A drog prevenciós munkához szükséges állapotfelmérés: Megnevezés Megállapítások Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők Ismeretszint felmérés Attitűd vizsgálat Pedagógusok körében végzett vizsgálatok Alsó tagozat: hallotta a szót, tudja rossz dolog Felső tagozat: ismeri hatását, kíváncsiság (cigaretta, alkohol) Elméletben figyelnek, az újrahasznosításra, megvalósítás még nem mindennapos. Tisztában vannak a víz tisztaságának szükségességével, az energiapazarlás feleslegességével. Állatszeretetük: az állatkísérleteken felháborodnak, segítő szándék elképzelés szinten nagy. Szemléletük a tanulókéval hasonló, véleményük határozottabb. Példamutatásban nem jeleskednek (dohányzás). Újrahasznosítható, szelektív hulladékgyűjtés Káros szenvedélyek nagy részét érzelmi okoknak nyilvánítják (rossz beidegződés-kávé) Megengedett helyen és időben!!! Szülők Osztályfőnökök Gyermek és Ifj. Véd. Fel. A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos információhordozók (mentálhigiénével kapcsolatos irodalom, személyiségfejlesztés, pedagógus, mint segítő) Könyvek, kiadványok adatai (szerző, cím, kiadó, kiadás éve) Buda Béla: Szenvedélyeink (Sub Rosa, 1998) Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában (Nemzeti Tankönyv K.) Mérei V. Binet: Gyermeklélektan (Gondolat, 1978) Mire használható? A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos mérések eredményei, megállapításai: Szülők: 103.

105 Jellemző szülői magatartások, káros szülői magatartások, példaadás tapasztalatai (dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszer) Szülők kisebb része dohányzik. Alkoholfogyasztók száma elenyésző A szülői példa a diákoknak nagyon fontos internetfüggőség Diákok: Megjelenő deviáns viselkedések Magatartászavar: hyperaktivitás, figyelemzavar kismértékben 7-8 osztályos tanulók kisebb része kipróbálta a cigarettát. Alkoholfogyasztás nem jellemző. internetfüggőség Pedagógusok: Drog prevenciós munkához ki, milyen ismeretszinttel rendelkezik, milyen problémakezelési módszereket, technikákat ismernek, használnak a kollégák. Osztályfőnökök szerepe: Előadások szervezése Spontán beszélgetések kezdeményezése Megelőzés, meggyőzés személyes beszélgetéssel Személyes példamutatás A tevékenységek színterei: Tanórai tevékenységek, módszerek Alsó tagozat: Évfolyam Tanóra megnevezése Tartalom Módszer 1-4 Természetismeret - Egészséges táplálkozás - Öltözködés - Orvoshoz fordulás - Viselkedés a rendelőkben - Elsősegélynyújtás - Játékból adódó balesetek - Segítségkérés Testnevelés - Állóképesség fejlesztés - Balesetveszély - Segítségnyújtás, kérés Beszélgetés, közlés, szituációs játék Folyamatos gyakorlás Egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos órák (drog prevenció) 104.

106 1-4 Természetismeret Drog szerepe Beszerzés, hozzájutás aggályai, figyelmeztetés (cukros bácsi) Beszélgetés, közlés, szituációs játék Az egészségre káros szokások megelőzésével kapcsolatos programok (drog prevenció) Előadások felső tagozatban Orvos, rendőr DADA alsó tagozatban Harmadik osztályban Környezetvédelmi hét Tavasszal a Föld Napja körül Egészségvédelmi hét Ősszel Internetezés szabályai Etikai Kódex (tanárok, szakemberek) III.13. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni től az Epreskerti Általános Iskola Örökös ÖKO iskola címmel rendelkezik. Helyzetkép Lásd a Helyzetelemzés című első fejezetben. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb kollegák együttműködésére. Iskolánkban már vannak olyan hagyományok, amelyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják, például minden évben ősszel és tavasszal részt veszünk a lakótelep takarításában, hulladékgyűjtésben. Az iskolában jelenleg a tantestület túlnyomó része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék 105.

107 képes legyen a környezeti váltság, elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése fontos feladatunk volt és marad is. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósul az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, erdei iskolai napokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés tartalmi elemei: A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: 106.

108 Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez, szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: környezettudatos magatartás és életvitel segítése egészség és a környezet összefüggései tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés a fenntartható fejlődés; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; alapvető emberi szükségletek; életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotónak keresése, fogyasztás helyébe életminőség létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. A környezeti nevelés módszerei: Természettudományos megfigyelések 107.

109 Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Viták, szituációs játékok, Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés) Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése) Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Rövidtávú célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek: A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. 108.

110 Az iskola tisztaságának javítása A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást. Az erdei iskolai napok megszervezése, megvalósítása; Külföldi tanulmányutakon, természetjárás. A környezeti nevelés szinterei: Iskolán belül: Tanórán kívüli és tanórai foglalkozásokon A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: bel és külföldi tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb. kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött akciók : pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, látogatás : múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, depónia, szennyvíztisztító stb. versenyek; szakkörök; erdei iskolában Méltóság mezeje program Hagyományos tanórai szervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a 109.

111 környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre). Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet). Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) Tanórán kívüli szakórák szervezése. Természetvédelmi versenyekre felkészítés. Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon. A számítógép felhasználása a tanórákon. Egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelés lehetőségei Magyar nyelv és irodalom a környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. internetes felületeken való helyes kommunikáció, jogvédelem, személyiségvédelem. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során az iskolánk egy erdei iskolai napot tölt el Debrecen környékén, s ekkor ismerkedik meg az adott Debrecen környéki táj növény és állatvilágával. Tanórán kívüli programok: 110.

112 A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, papírgyűjtés) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra a tanulók munkáiból a Föld Napján a Víz napján Környezetvédelmi hetet szervezünk minden évben a Föld napjának hetében, melyen az alsó és felső tagozatnak külön programokat szervezünk. Tanulmányi kirándulások (belföld, külföld). Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskolai napoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges 111.

113 papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola intézmény vezetőjének feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, Hortobágyi Nemzeti Park. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Hivatalos szervek A hivatalos egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Erőforrások A Tankerület iskolánkra szabott költségvetése. Alapítványi támogatásból finanszírozzuk az ÖKO vetélkedők jutalmazását. Pályázatok A pályázat-megjelenések figyelése intézményvezető helyettesi feladat. Az intézményvezető tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Tankerületi támogatással a külföldi,természetjáró és tanulmányi (testvériskolák). utak megszervezése Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a 112.

114 szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. III.14. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a közoktatásban kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a közoktatási intézményen belül érvényesülnie kell. Céljaink A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása. Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával az intézmények, a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és a civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában A HHH tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása. Szemléletváltás: az ember társadalmi "hasznosságának" fokmérője ne elsősorban a teljesítmény legyen, hanem az a hozzáállás, mely szerint az embertársai javát éppúgy akarja, min a magáét. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére irányuló feladatok Családi háttér megismerése: A fogadóórák, a szülői értekezletek, családlátogatások keretén belül az osztályfőnök feladata. Amennyiben az osztályfőnök szükségesnek tartja, a szaktanárok megszervezik a differenciálást, illetve a felzárkóztatást. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel valamint a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival (pszichológus, családgondozó stb.) való folyamatos kapcsolattartás szintén az osztályfőnök feladata, melyet az intézményvezetővel együtt folyamatosan végez. A család szociális, anyagi helyzete: A szülőkkel való kapcsolattartást, az igénybe vehető támogatásokról való tájékoztatást az osztályfőnökök és intézményvezető, intézményvezető helyettesek a tanév során folyamatosan végzik. 113.

115 A rászoruló tanulók részére a támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, gyűjtés, stb.) az intézményvezető, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódó akció terv Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra, esélyegyenlőségi kockázatokra kell reagálnia. Az elemzésekből nemcsak a hiányosságokra, hanem a pozitívumokra is fókuszálnunk kell. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés, ez csak úgy valósítható meg, ha rendszeresen adatokat gyűjtünk, és a kapott tények alapján, szükség estén, beavatkozást kezdeményezünk. A fő feladat a folyamatos javítás mellett a prevenció, illetve olyan megoldások keresése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását. Akcióterv a bukások megszüntetésével kapcsolatban: bár intézményünkben nagyon alacsony a tanév végi elégtelen osztályzatok száma, mégis a tantestület célul tűzte ki, hogy az individualizáció lehetőségeit jobban kihasználva tovább csökkentsük, vagy teljesen megszüntessük. Ennek érdekében az évi két nevelési értekezletet a bukásra álló tanulók fejlődésének megbeszélésére szánunk, az első határideje a bukásveszélyről való értesítések időhatárát követő első tanári értekezlet. A második féléves megbeszélés határideje a második féléves bukásveszélyről szóló értesítés határidejét követő első tanári értekezlet. Emellett az osztályfőnökök fokozottabb figyelmet fordítanak arra, hogy a szülők mindenképp értesüljenek gyermekeik tanévközi érdemjegyeiről, ezzel kapcsolatban tervezzük a jövőben egy elektronikus értesítő rendszer bevezetését. Megvalósítás Minden iskolai dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok vizsgálata fontos feladat. A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése valósul meg. Az értékelést, visszacsatolás megtervezését, munkaterv készítését, és az ütemezett feladatok végrehajtását az intézményvezető végzi évente. Felkészült szakemberek, döntéshozók, pedagógusok, intézményvezető helyettesek véleményezhetnek az érintett területen. III.15. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZŰKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI FELADATOK Ahhoz, hogy a pedagógiai programunkat teljesíteni tudjuk, szükségünk van a fenntartó segítségére van szűkségünk, amely többlet kiadást jelent majd. 114.

116 Kötelező úszásoktatást intézményünk csak többletköltséggel tudja megoldani, mert uszodával nem rendelkezünk- uszoda megközelítése buszköltséggel jár. A többletköltség a szülőre nem terhelhető. A mindennapos testnevelés változatosabb megoldása érdekében a gyermekeket korcsolyázni tanítjuk, tornaterem hiány és a korcsolya pálya megközelítése buszköltséggel jár. A többletköltséget a szülő vállalja. Belföldi tanulmányi kirándulás buszköltség kísérő tanár költségei - az egyéb kiadásokat a szülő vállalja, vagy pályázatokból fedezzük. Ingyenes korcsolyaoktatást biztosít a Debreceni Tankerületi Központ a második évfolyamos tanulóknak. Külföldi tanulmányi kirándulás- a Tankerület támogatja ezeket a tanulmányi kirándulásokat. Az egyéb kiadásokat a szülő vállalja. Alapítványi forrásokból kiegészítjük a keretet. Informatikai eszközök pótlása. Debrecenben egyedüli emeltóraszámú és emeltszintű informatikaoktatás referenciaintézmény szükséges a digitális tábla. Továbbképzés biztosítása a pedagógusoknak. Szükséges több számítógép. Szakirányú továbbképzés biztosítása a pedagógusoknak. III.16. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÜKSÉGLETEINEK HARMONIZÁLÁSA Intézményünk szakmai alapdokumentumába bekerült az egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása. Ennek érdekében Pedagógiai Programunk és a szakmai alapdokumentum koherenciáját biztosítani kell, mert sajátos elvek alkalmazásával bővül iskolai munkánk. Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, azt a tanulási képességeket vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye tartalmazza. Ha a sajátos nevelési igény organikus okokra visszavezethető, meg kell keresni a gyógypedagógiai ellátásának lehetőségeit, meg kell szervezni a tevékenységet. Dokumentációját Habilitációs tervben (2/2005.(III.1.) OM r. Tü.356, 357) kell megvalósítani. Ha a sajátos nevelési igény nem organikus, rendszeres intézményi fejlesztő intézményi folyamatot kell biztosítani számára. Egyéni fejlesztési terv készül számára, dokumentációja a foglalkozások témájának, eszközeinek, módszereinek naprakész vezetésében, házilag összeállított fejlesztési naplóban történik. A terv elkészítésének alapja a szakvélemény, amelyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készített. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának sajátos elvei 115.

117 A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazkodni kell a tanulók sajátos nevelési szükségleteihez, fejlesztési lehetőségeikhez és korlátaikhoz igazodva a következő elveket kell alkalmazni: hosszabb idősávok, szélesebb időkeretek a sajátos nevelési igénynek megfelelő tartalmak eltérő fejlesztési követelmények segítő megkülönböztetés egyéni differenciálás az iskolai élet minden területén önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése (ne normaorientáló, hanem kritériumorientáló értékelést alkalmazzunk) a követelményektől való eltérés lehetősége (pozitív diszkrimináció alkalmazása) A sajátos nevelési igény megjelenésének formái és módjai az iskolában Az érintett minimális tanulók befogadóvá alakítása, az SNI tanuló és a közösség folyamatos fejlesztése. Az SNI tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz, hogy eredményesen tudjon közreműködni az ép és a sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek párbeszédében. A befogadó osztály tanulóinak szülei nagy segítséget jelenthetnek a pedagógiai munkában, ha megfelelő információkkal segítséget kapnak az új helyzet érzelmi feldolgozásához. A pedagógus akkor számíthat arra, hogy a szülők otthon nem ellenkező, kirekesztő, hanem toleráns, empatikus, elfogadó magatartást mintáznak gyermekeik számára, ha megfelelően tájékoztatja őket, segít ellenérzéseiket és aggodalmaikat felszínre hozni és feloldani. A kommunikáció verbális csatornája csak egy eszköz a nevelésben, a személyes példa, a metakommunikáció, az érzések és gondolatok kongruens, hiteles közvetítése jelent a gyermek számára viselkedési mintát. Fontos tehát a szülőkkel történő foglalkozás keretében tisztázni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló nem hátrányt és visszahúzó erőt jelent, hanem előny és többlettudás forrása lehet. Az ép gyermek személyisége gazdagodik azáltal, hogy képessé válik segítve együttműködni, a másik szükségleteit felismerni és tolerálni, saját épségét tudatosítani és értékelni. 116.

118 Ezért kell figyelemmel lenni a gyermekek szüleivel való kapcsolattartásra. Az egyéni figyelem, egyéni bánásmód az összes tanulót megilleti. Ha a szülő érzi, tudja, hogy az ő gyermekének érdekei ugyanolyan fontosak a pedagógus számára, mint az integrált gyermeké, megérti és értékeli azt a pedagógiai törekvést, amelyben a differenciált foglalkoztatás, az egész személyiséget célzó nevelés elsődleges szempont. Az akadályok elhárításának és az egyéni fejlesztés megvalósulásának lehetőségei az integrált nevelés-oktatás során Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az SNI fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A gyógypedagógus, készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyéni tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent az SNI igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Az integrációnak az egész intézmény megváltoztatására kell irányulnia, ugyanis, ha a befogadás csak egy vagy néhány elkötelezett szakember "ügye", akkor az integrált nevelés - oktatás nem fog sikeresen megvalósulni. Ha az egész intézmény felvállalja, akkor valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, amely lehetővé teszi, hogy az iskola alkalmassá válik a normáktól eltérő, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánásmódra. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; 117.

119 egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A differenciált módszerválasztás és tananyagkezelés Nagyon fontos szakmai feladat a tananyag- és módszerválasztás tervezése, koordinálása. Az egysíkú módszerek (jobbára a frontális oktatás ) és a központilag előírt, kötelező tanagyag lassan történelemmé válik. Az iskola jó hírét kelti a szülők körében, ha az iskola partnerként kezeli a gyermeket, saját tanítási-tanulási folyamatának részesévé teszi azzal, hogy kooperatív technikákkal, projektmódszerrel dolgozzák fel a gyermek képességeihez, adottságaihoz igazított tananyagot, és nemcsak az ismeretátadásra, hanem a személyiség fejlesztésére és az önnevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek. A sajátos nevelési igény mindegyik formája, típusa nagyfokú kreativitást igényel a pedagógustól. Támpontok adhatók, de recept, pontos folyamatleírás nem, hiszen az osztálytermi történések az itt és most szintjén zajlanak, a különféle tantervek, az óraterv és az egyéni fejlesztési terv hatékony összehangolását feltételezik. A tanulásszervezési formák Látássérült gyermekek, tanulók A súlyos fokban látássérült tanulók szociális, életviteli és környezeti kompetenciájának fejlesztésében olyan módszereket és eljárásokat kell alkalmazni, amelyek keretében a vak tanuló egyenrangúnak érezheti magát, a legkevésbé másokra utalt, és nem érzi magát 118.

120 kirekesztettnek sem az órai munkából, sem a közösségből. A vizualitást igénylő módszereket sem kell teljes mértékben elhagyni, csupán módosítani, adaptálni kell azokat az adott nevelési-oktatási szituációra. Szem előtt kell tartani az éppen szükséges, de még elégséges segítségnyújtás elvét. Elsősorban a feladatok önálló végzéséhez szükséges feltételeket kell megteremteni, és a pedagógusnak csak irányítói szerepet kell vállalnia. Gyengén látó tanulóknál a pedagógusoknak olyan módszerekre, munkastílusra kell törekedniük, amelyek szubjektíve csökkentik a gyengén látó fizikai terhelését. Ilyenek a változatosság biztosítása, az érdeklődés felkeltése, a motivációs eszközök széles körű alkalmazása (játékosság, vidámság, érdekeltté tevés stb.). Ez a pedagógiai alapállás természetesen más kompetenciák területeire is érvényesek. A gyengén látó számára ezek a kiegészítő információk (hallás, tapintás, szaglás, mozgásérzékelés stb.) a látási érzéklet kiegészítésére, tévedéseinek korrigálására vagy éppen a helyes látási megfigyelés visszaigazolására szolgálnak, tehát látásnevelő, látásfejlesztő szerepet kapnak. Ha a pedagógia ezekre az ép érzékszervekre támaszkodik, olyan területre lép, ahol a látássérült társaival teljesen egyenértékű (de megeshet, hogy gyakorlottsága következtében kiemelkedő) teljesítményt tud nyújtani. Ezeken a csatornákon keresztül könnyebben tanul, sikeresebb az együttműködése, ami az önbizalmára is pozitív hatással lesz. Előfordul, hogy a látássérült tanulót biztonsága érdekében nem szívesen viszik el kirándulásokra. Ez súlyos hiba. Minden tantermen kívüli program többet ér a gyengénlátó számára, mint az iskolai tanítási órákon való részvétel. Az oktatási célból szervezett tapasztalatgyűjtés, a valóság megismertetése a gyengénlátó számára rehabilitációs értékű. Akkor hasznos igazán, ha az ő sajátos szempontjai érvényesülhetnek: mindent közelről megfigyelhet, és minél több érzékszervét és eszközét igénybe veheti a tapasztalatszerzés során. Hallássérült gyermekek, tanulók Az órai munkába való folyamatos bekapcsolódást jól segíti a vázlat megjelenítése, akár írásvetítőn, akár a hallássérült gyermek számára külön írásban. Hallássérült gyermek számára problémát jelent a jegyzetelés. Egyszerre nem tud szájról olvasni és jegyzetelni. A pedagógus bízzon meg valakit, aki indigóval jegyzetel, vagy a jegyzeteket fénymásolja óra után! A hallássérült tanulók integrált nevelésében-oktatásában fontos, hogy a padtárs segítsen. Célszerű megoldás a tanulópári rendszer létrehozása. Ez a feladat önkéntes. Szerencsés, ha egy ügyesebb gyerek kerül a hallássérült mellé. Természetesnek vehetjük, hogy a tanulópár egy idő után elfárad, és jelzi, hogy már nem szívesen látja el a feladatot. Tapasztalatok szerint mindig akad önként jelentkező, aki segít. A csoportnak adott utasítások nagyon fontosak, mert a feladat pontos megértése a sikeres munka alapvető feltétele. Hasznos és a nagyothalló gyermeknek jó, ha az utasítások mind szóban, mind írásban egyszerre jutnak el minden gyermekhez. A tevékenység strukturálásához illeszkedő utasítások részekre bontottak, falatnyiak, esetleg megmutathatóak legyenek. Ezeknek a módszeres eljárásoknak az alkalmazásával el lehet 119.

121 érni azt, hogy a hallássérült gyermek is jól értse és értelmezze feladatát, amely az érdemi munka feltétele. A kialakult csoport csoporttudatának építésére nagy gondot kell fordítania a pedagógusnak azért, hogy a tagok büszkék lehessenek kialakult csoportjuk munkájára, az együttműködés eredményeire. Ennek hatékony eszköze az ismerkedés, a hasonló tulajdonságok, érdeklődési körök feltérképezése (egyfelé laknak, ugyanazt az édességet szeretik, ugyanannak a csapatnak drukkolnak), tudatosítása a tagok között. A nagyothalló gyermeknek, akinek a társas kapcsolatok, a munka- és baráti kapcsolatok nagyon fontosak, új élményt ad a csoporthoz való tartozás, a kölcsönös segítségadás és segítségnyújtás lehetősége. A kölcsönös megbecsülésen, elismerésen és támogatáson alapuló csoportmunka következtében a nagyothalló gyerekek sikeresen oldják meg a feladatokat. Megtanulnak ismereteket strukturálni, rendezni rendező elvek szerint, kérdéseket alkotni és a feltett kérdésekre páros és csoportos megbeszélés után válaszolni. Jártasságot szereznek a megszerzett ismeretek folyamatábráinak megszerkesztésében, fogalomtérkép és jelentéstérkép alkotásában és értelmezésében. A tudás ilyen módon való megjelentetése segíti a nagyothalló gyermeket abban, hogy a logikus elrendezést áttekintve módosítsa esetleges félreértéseit vagy megerősítse őt előzetes feltevéseiben. Az információáramlás elősegítésére alkalmazott eljárások is a nagyothalló gyermek tanulási tevékenységét és szóbeli kommunikációjának fejlődését Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók A pedagógusoknak mindenkor szem előtt kell tartaniuk azt a kívánalmat, hogy a mozgáskorlátozott gyermekeknek elegendő segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy az általuk elérhető legmagasabb önállósági szintre eljussanak, életviteli, tanulási feladataik megvalósítására képesek legyenek, de ennél egyetlen mozdulattal sem szabad többet segíteni, és helyettük semmit nem szabad elvégezni. Az integráló pedagógusoknak olyan pszichológiai tudással és érzékenységgel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek fejlődési eltéréseit megértsék, az állapotukhoz kapcsolódó viselkedési, magatartási vagy akár személyiségfejlődési zavaraikat felismerjék, és ehhez megfelelőképpen tudjanak viszonyulni. A mozgáskorlátozott gyermekeket mindenkor, minden helyzetben a csoport tagjaiként kell kezelni. Újabb személyiségfejlődési problémák kialakulásának megelőzése érdekében nem lehet sem pozitív, sem negatív kivételt tenni velük. A gyermekek hamar észreveszik, megtanulják, és ki is használják, hogy lehetőségük van korlátozottságuk árnyékában kibújni egyes feladatok elvégzése alól. Ez majdnem olyan nagy baj, mint az ellenkezője, amikor a mozgáskorlátozottak egyes feladatokból azért maradnak ki, mert sokkal egyszerűbb a gyermekeket kihagyni, mint a részvétel feltételeit megteremteni. 120.

122 A gyermekek ettől kezdetben talán csak csalódottságot éreznek, de ha rendszeresen ismétlődik ez a tapasztalat, kialakul vagy megerősödik bennük saját csökkentértékűségük tudata. A pedagógiai tevékenység akkor lehet eredményes, ha az oktató-nevelő munkában részt vevők az általuk elfogadott célok elérésére egyformán törekszenek, egymás lehetőségeit és igényeit kölcsönösen figyelembe veszik, együttműködnek a külső és belső partnerekkel. A mozgáskorlátozott gyermekekkel foglakozó pedagógusok fejlesztő tevékenységét össze kell hangolni. A pedagógusoknak ismerniük kell egymás munkáját, és azt a tervezésnél figyelembe kell venni. Az első iskolai években lehetőleg minél kevesebb pedagógus tanítsa a gyermekeket. Ha utazótanár vagy terapeuta is foglalkozik a gyermekkel, meg kell állapodni a kompetenciahatárokban, tanulásszervezési kérdésekben is. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók A magatartási zavarral, valamint hiperaktivitással küzdő gyermekek esetében a szükséges minimumra kell szorítani a frontális munkaformát (ugyanígy az autisztikus jellegű tanulóknál is). Szintén kevésbé célravezető, bár nélkülözhetetlen a kiscsoportban vagy párban végzett feladatmegoldás (ha elkerülhetetlen, heterogén csoportban). A programcsomagok elsődlegesen a kooperatív tanulási technikák alkalmazására helyezik a hangsúlyt, amely együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munka, a feladatmegoldás és tananyag-feldolgozás közös módszere. Az együttműködések kialakítása és alkalmazása nem egyszerű feladat a hiperaktív, valamint magatartási zavarral küzdő tanulók esetében, ugyanakkor segíti és erősíti a gyermekekben azon szociális készségek és képességek kialakítását, amelyek a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek. A problémás tanuló számára gyakran az egyetlen és hatékony szervezeti forma az önálló feladatmegoldás. Mivel nincs környezetében másik személy, aki zavaró tényezője lehetne a munkának, így sokkal eredményesebben képes figyelmét egy adott feladatra koncentrálni. Önálló tevékenységei során minél több felelősséggel ruházzuk fel a tanulót, az annál inkább igyekszik teljesíteni, elvárásainknak megfelelni. A magatartási zavarral vagy hiperaktivitással küzdő tanulók esetében a pedagógiai asszisztencia jelenléte gyakran tovább erősíti a gyermek magatartási problémáit a tanórán. Stigmaként éli meg a kapott segítséget, amely tovább erősíti negatív önértékelését. Hatékonyabban valósulhat meg e segítségadás abban az esetben, ha az asszisztencia a teljes gyermekcsoport rendelkezésére áll, s a problémával küzdő gyermek maga kérhet segítséget. Kétszemélyes viszonyban azonban ösztönzőleg hathat rájuk egy segítő 121.

123 szakember jelenléte. Ha egyfajta bizalmi kapcsolat kialakult, azt követően már igyekeznek eleget tenni a másik fél elvárásainak. Autisztikus jellegű gyermekek, tanulók Az autisztikus jellegű tanulók iskolai nevelésében, oktatásában az új ismeretek elsajátításához leginkább az egyéni fejlesztési forma ajánlott. Ez nem mindig azt jelenti, hogy a pedagógus elvonul egy külön szobába a gyermekkel, hiszen a hatékony kommunikáció tanulásához társas helyzetek kellenek. Személyes segítőre lehet szükség új, szokatlan helyzetekben is (pl. osztálykirándulás, ünnepség), valamint különböző színhelyeken a társas helyzetekben való megfelelő viselkedés tanításakor. A kooperatív munka során a páros és csoportos helyzetekben eleinte szintén szükség lehet segítőre, különösen akkor, ha a cél maga az emberi együttműködés elsajátítása. A kooperatív módok közül kezdetektől előnyös az a megoldás, amikor a különböző képességű gyermekek különböző nehézségű feladatlapokat oldanak meg. Ilyenkor a gyermekek önállóan dolgozhatnak, de teljesítményük mégis része a csoporténak. Nem lehet elég nagyra értékelni a kooperatív tanulás során elsajátított, a munkavállaláshoz feltétlenül szükséges együttműködési formákat. A kooperatív tanulás esetében a tanár által betöltött szerep is könnyebben elfogadható az autista gyermek számára, mivel a direkt irányítás, amelyben a teendők szinte a tanár személyes kívánságaként jelennek meg, sok esetben dühöt, dacot vált ki belőlük. A tanár, mint a tanulási folyamat szervezője, segítője sokkal kevésbé vált ki ellenállást a gyermekekből. Ezt a szerepet persze nagyon nehéz megvalósítani, hiszen az autista tanuló sokszor kevéssé önálló, sok segítségre és instrukcióra szorul. Egyes gyermekek viselkedését úgy kell erőteljesen befolyásolnunk, hogy számukra ez egyáltalán ne tűnjön fel. Az autizmus súlyosabb formájánál az arra kijelölt debreceni intézmény szolgáltatásait kell igénybe vennie a tanulónak. A szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítása Az integrált oktatás nemcsak az alkalmazott módszerek, hanem az alkalmazott eszközök és a közreműködő szakemberek tekintetében is gazdag, árnyalt. Az SNI-gyermek tanulásához számos segédeszköz szükséges, amelyeknek csak egy része speciális eszköz, más részük hagyományos, ismert játékokat és segédeszközöket ölel fel, s ezeket esetenként speciálisan lehet felhasználni. A gyógypedagógus új szereplője az integráló nevelési-oktatási színtereknek, hiszen kilépve a szegregáló gyógypedagógiai intézményi keretek közül tanácsaival és időszakos jelenlétével az integrációs folyamat részese. Javaslatokat ad a tantervek adaptálásához, a tanmenet és az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez. Módszertani ajánlásokkal segíti az ellenőrzési és értékelési formák kialakítását. Szakembertársa a pedagógusnak abban az értelemben is, hogy megbeszélik az aktuálisan fölmerülő kérdéseket, illetve a gyermek és családja problémáit közös gondként kezelik. 122.

124 Az akadálymentesítés lehetőségei az iskolában és a tantermekben Az Akadálymentesség Európai Eszméje alapelvként fogalmazza meg a mindenki szükségleteihez igazodó egyetemes tervezést, amely lehetővé teszi, hogy minden ember egyformán, a lehető legönállóbban használhassa környezetét. Ezalatt az épületen kívüli és belüli környezet akadálymentességét is érteni kell. Az egyetemes tervezés során a különböző sajátos szükségletű emberek igényeit összevontan kell megvalósítani. Az akadálymentesség komplex fogalom, amely vonatkozik vízszintes és függőleges, térbeli, ergonómiai, antropológiai és érzékelési akadályok kiküszöbölésére egyaránt. Tágabb értelemben ide sorolhatók a mindenki számára használhatóbb környezet kialakításának és fenntarthatóságának tárgyi és személyi feltételei, valamint az annak használata során szükségessé váló módszerbeli eltérések, egyéni megoldásmódok alkalmazása is. Iskolánk jelenleg nem akadálymentesített. Értékelés és minősítés alól való mentesítés A képességvizsgálatot összefoglaló szakvélemény meghatározhatja, hogy a tanuló mely tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentességet élvez. Ebben az esetben fontos, hogy számára nagyon pontosan meg kell határozni a továbbhaladás feltételét. Számára az adott tantárgy, illetve tantárgyrész fejlesztése egyéni tartalommal és tempóban történik, ezért a tanítók, szaktanárok egyéni fejlesztési tervet készítenek. A fejlesztendő területek meghatározását és ütemezését rögzítik. A kedvezmények célja, hogy a gyerekek továbbhaladását segítsük azáltal, hogy sikerorientált és nem kudarcos tanulási tevékenységet szervezünk számára. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Alapelvek: fejlesztő hatású legyen (pozitív önértékelés) diagnosztikus, formatív, segítő célú egyéni képességstruktúra figyelembevétele (önmagához mért fejlődés) kritériumorientált értékelés előtérbe kerülése Értékelés módjai: szimbólumok szóbeli értékelés pontozás méltányos osztályozás szöveges értékelés, -minősítés 123.

125 Értékelőlapok összeállításának szempontjai: egyediség fejlesztendő képességek bekövetkezett változások Tanulói teljesítményről adott információk: Azonnali visszajelzések, összegzések, melynek módja személyre szabott és szöveges. Számonkérés, beszámoltatás: szóbeli feleltetés tételmondatok alkalmazásával kész vázlat segítségével kulcsszavak használatával nyílt kérdések alapján a felkészülési idő emelésével írásbeli számonkérés: Formái: feladatlapok, tantárgyi tesztek Módja: rövid szöveg, rajzzal, ábrákkal Feladattípusok: a) Feleletválasztásos (zárt végű) feladatok: alternatív választás b) Feleletalkotó (nyílt végű) feladatok: kiegészítéses, rövid válasz. Eszközhasználat megengedhető (számológép, helyesírási szótár, szöveggyűjtemény, lexikonok) Az időtartam és a tempó igazodjon a szakvéleményben megállapított sajátosságokhoz. 124.

126 IV. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet INTÉZMÉNYI DIGITÁLIS FEJLESZTÉSI TERV Digitális környezet a köznevelésben EFOP Debreceni Tankerületi Központ Epreskerti Általános Iskola 4030 Debrecen, Epreskert utca 80. A szakmai terv 1. sz. melléklete 125.

127 Bevezetés Intézményünk augusztus 1-jén jött létre. A Debreceni Fazekas Mihály Általános Iskolából vált ki a tagintézmény és a város önálló iskolája lett. Debrecen déli, kertvárosi területén jött létre közel 10 ezer lakosú (Tégláskert, Epreskert, Boldogkert, Kerekestelep) városrész alapfokú oktatási igényeit látja el. A 2008/2009-es tanévtől Debrecen Megyei Jogú Város engedélyével emelt szintű informatika oktatást indítottunk egy-egy osztályban. A 2016/2017-es tanévtől a Debreceni Tankerületi Központ engedélyezte az emelt szintű informatika oktatást felmenő rendszerben minden évfolyamon, mindkét osztályban. Iskolánknak jelenleg 390 tanulója van, minden évfolyamon két párhuzamos osztályban folyik az oktatás. Az emelt szintű informatika oktatás tekintetében a régióban és a megyében az állami fenntartású intézmények tekintetében egyedüliek vagyunk. Pedagógiai programunkban kiemelt terület a tehetséggondozás, ugyanakkor a tanulási problémákkal küzdő tanulók felzárkóztatását is fontosnak tartjuk. Pedagógusaink innovatívak, rugalmasak és nyitottak az új módszerek befogadására. Tanulóink és tanáraink elkötelezettek a korszerű informatikai ismeretek el sajátosítására, új módszerek bevezetésére. Ezen törekvéseink megvalósítását pályázati úton is szeretnénk erősíteni. 1. Helyzetelemzés, fejlesztési szükségletek bemutatása 1.1 A gyakorlatban alkalmazott digitális pedagógiai eszköztár bemutatása, fejlesztés szükségessége Az intézmény módszertani felkészültsége a digitális kompetencia fejlesztés területén Digitális tartalom megjelenési területe intézményünkben: - Új pedagógiai módszerek bevezetése, alkalmazása a digitális írástudás területén - Mobileszközökkel elősegített tanulás (elektronikus felület- E-learning) használata - Ingyenesen hozzáférhető szabad szoftverek alkalmazása, használata - Infokommunikációs technológia módszertanának széleskörű alkalmazása a tanórákon - Online szakmai közösségben való részvétel bővítése, élethosszig tartó tanulás - RICOH- Okostanterem kialakítása és használata - Az elektronikus napló és adminisztráció további fejlesztése 126.

128 Módszertani eszközök használata tanítási órán: a.) Szoftverek, programok felhasználása, alkalmazása: - POWERPOINT prezentáció készítő - WORD- szövegszerkesztő - EXCEL- táblázatkezelés - MIMIO táblaszoftver - SMART NOTEBOOK táblaszoftver - ACTIVE INSPIRE táblaszoftver - KAHOOT - LEARNINGAPPS - SULINET - NKP portál - ZANTA TV - PAINT - GIMP - MOVIEMAKER - IMAGINE LOGO - APÁCZAI IKT PROGRAMOK b.) Digitális közösség: - Epreskerti Általános Iskola online tanári szoba - Pedagógus, szülő, diák zárt online közösségei - EKRÉTA (korábban Neptun-Napló) elektronikus közösségeinek kialakítása, erősítése - EDUCATION (NKP) iskolatáska jó gyakorlat felüléltének szakmai közössége A digitális környezet fejlesztését 2008-tól folyamatosan végezzük. Büszkék vagyunk arra, hogy a tantestületünk tagjai a városban elsők között vettek részt informatikai továbbképzéseken. Kollegáim elsajátították a digitális tábla használatát, alapfokú számítógépes ismeretekkel rendelkeznek, interaktív tananyagokat és tanórai prezentációkat készítenek. Intézményünkben két informatika szaktanterem áll rendelkezésre. (emelt szintű informatika oktatás követelménye.) Egyikben 30 darab számítógép, másikban 16 darab 127.

129 laptop segíti az oktatást. UPC valamint Sulinetes hálózat biztosítja zavartalan munkánkat. Az első két évfolyamon az informatikát a fenntartói engedélyével csoportbontásban tanítjuk. Alsó tagozatban az informatika tantárgyat informatika műveltségterületen végzett tanító oktatja. Az 5-6. osztályokban főiskolai végzettségű informatika tanár, a 7-8. osztályokban egyetemi végzettségű informatika tanár oktat. Utóbbi végzetsége fontos, hiszen iskolánkban az informatikai tartalmi kilépéseként az informatikai szakgimnáziumok 9. osztályos tananyaga van megjelölve. Tanóráinkon minden pedagógus köteles interaktív táblát használni, és a digitális eszközöket lehetőség szerint igénybe venni. Felmenő rendszerből adódóan az alsó tagozatos tanórákon ez magasabb szinten valósul meg. Célunk, hogy a felső tagozatban is erősítsük a digitális eszközhasználatot, elsősorban a természettudományos oktatás területén. A fenntartó rugalmasan követi eszközigényeinket, amely a gyorsan változó informatika világában igen költséges, így pályázati források bevonása is szükséges a fejlesztéshez. Az új kerettanterv szerint az informatikai oktatása az általános iskolákban az alábbiak szerint valósul meg. Évfolyam 6. osztály 7. osztály 8. osztály Heti óraszám Az új kerettanterv szerinti informatikai oktatás az Epreskerti Általános Iskolában: Évfolyam Heti óraszám emelt szintű Heti óraszám emelt óraszám A jövőben kihívásnak érezzük a digitális kompetencia szaktárgyi területeken való fejlesztését. Egy tanterem RICOH okos osztálytanteremmé történő átalakításának tervei szerepelnek az iskola infrastrukturális fejlesztésére irányuló EFOP pályázat 128.

130 támogatási kérelmében, de az okosasztal és az informatikai eszközök, berendezések, szoftverek beszerzése nem szerepel a pályázatban. Ez lenne a leglényegesebb és a legköltségesebb eleme az okostanteremnek, amelyet jelen pályázatunkkal szeretnénk megvalósítani. Az okostanterem előnye, hogy egy helyre tömöríti a legújabb digitális eszközöket, kisebb csoportok kialakítását teszi lehetővé, így a tervezet természettudományos oktatás hatékonyabbá válik. Elsősorban a természettudományos tárgyak (földrajz, biológia, kémia, fizika, környezetismeret, természetismeret) oktatásában kívánjuk használni az okostantermet. Iskolánk pedagógusainak 90%- a elvégezte az Interaktív tábla használat és számítógép használat című 120 órás továbbképzési tanfolyamot. A számítógépes órarend készítési programot 2 fő sajátította el. 2 éve bekapcsolódtunk a Digitális Témahét programba, amely nagy sikernek örvend intézményünkben. Intézményünk WIFI hálózata elfogadható, de a kor kihívásainak megfelelően további fejlesztésre szorul. Iskolánkban kiemelten kezeljük egy informatikai kódex megvalósítását. Az informatikai kódexben alapelveket, etikai elvárásokat fogalmazunk meg. Napjaink internetes világában az egyik legproblémásabb területnek mutatkozik az etikai szabályok betartása. Intézményünk állandó pedagógus státuszainak létszáma 33 fő. Iskolánkban önálló státuszként 1 fő rendszergazda áll rendelkezésünkre. Törvényileg ezt a létszámot emelni nem tudjuk, így a pedagógusok informatikai továbbképzése az egyetlen lehetőségünk, hogy megfeleljünk a digitális környezet kihívásainak. Az E-KRÉTA rendszerben megjelölt IKER képzési felületen a pedagógusok felkészültségét illetően az alábbi adatokat rögzítettük: IKER szintek IKER1 IKER2 IKER3 IKER4 Fő 4 fő 25 fő 3 fő 1 fő Kompetenciamérésben a 6. és 8. évfolyamon a szövegértési és matematikai mérés eredménye alapján az országos átlag fölött vannak tanulóink. Ugyanezen mutatókat tekintve a nagy iskolák vonatkozásában is elértük az elvárási szintet. A hatodikos matematikai és szövegértési mérés területén, a nyolcadikos matematika tekintetében a hasonló megyei jogú városok intézménytípusai szintjét elértük, azonban a nyolcadikos szövegértési területe minimális fejlesztésre szorul. 129.

131 Célunk, hogy digitális pedagógia eszközhasználat adta lehetőségek minél több pedagógushoz, tanulóhoz, szülőhöz eljusson. A tehetséggondozás mellett,a BTM-s és SNI-s gyerekeinknél fejlesztő pedagógus segítségével is szeretnénk feloldani a gátlásokat és sikerélményhez szeretnénk jutatni őket is. Ezért nagyon fontos a három fejlesztőpedagógusunk szakirányú továbbképzése a digitális területen Fejlesztési szükségletek Az alábbi digitális módszerek alkalmazását kívánjuk a tanítási és tanulási gyakorlatba beépíteni: a.) Tanulás, tanítást támogató digitális kompetenciák fejlesztését támogató eszközök bővítése, valamint az érintett pedagógusokkal, tanulókkal, szülőkkel való megismertetése. b.) A természettudományos tantárgyak digitális környezetének erősítése, támogatása NKP, GOOGLE EARTH anyagainak elérése, élményalapú interaktív digitális természettudományi feladat és tananyagrendszer kidolgozása az alsó és felső tagozatosok számára. c.) A tanulók kreativitásfejlesztésének támogatása: A kreativitás problémamegoldó gondolkozás fejlesztésének támogatása. Projekt szemléletű ismeretátadás az alsó tagozatban LEGO WeDo eszközökkel. Ugyanez a kreativitásfejlesztés a felső tagozaton LEGO robot program alkalmazásával történik d.) A természettudományok fejlesztését kijelölt területnek jelöltük meg, mivel az utóbbi időben érzékelhetően háttérbe szorult az oktatás során. Iskolánk a Debreceni Tóth Árpád Gimnáziumon keresztül pályázati úton kapcsolódott az Öveges laborok országos hálózatához. A program 2013-ban indult és ennek során a természettudományos ismeretek alapozását erősítettük. Célja, hogy a gyerekek a környezetünket egységben lássák és értsék meg az ok-okozatot. Célunk, hogy a fenntartható fejlődést megértsék, és szociálisan érzékeny, természettisztelő emberek legyenek. Szeretnénk, ha természettudományos tanórákon elsajátított tudást alkalmazni tudnák a mindennapi élet során felmerülő problémahelyzetekben. A projekt során Tankockák a természettudományos megismerés támogatására csomagot indítanánk el alsó és felső tagozatban egyaránt. e.) Ugyancsak a digitális pedagógiai módszertani csomag a természettudományos megismerés támogatására módszertani csomagon belül a Dinamika tanítása 130.

132 interaktív eszközökkel az általános iskola felső tagozatán képzést indítanánk. Ez a korszerű hatékony, érdekes fizikai ismeretek átadását teszi lehetővé. f.) A megpályázott eszközrendszeren túl (infrastrukturális feltételek) kialakítottunk egy pedagógus módszertani csomagot. A csomag tartalmazza a módszertani leírásokat, pedagógus továbbképzéseket, mérés-értékelés fejlesztését, támogató szolgáltatásokat. g.) A pályázat megvalósítása alatt a természettudományos tantárgyak digitális pedagógiai módszertannal támogatott tantárgyak arányát az emelt szintű informatikai osztályokban az éves összes óraszámhoz viszonyítva 50%-ra szeretnénk minimum felvenni. h.) Fejlesztési szükségleteink közzé tartozik a bevont pedagógusok számára képzés szervezése. Tervezzük, hogy egyre több digitális eszközt használunk, valamint digitális tananyagot készítünk. Szeretnénk fejleszteni a mérés-értékelésre vonatkozó gyakorlatunkat. 1.2 Az intézményi szervezeti és humán feltételek bemutatása, fejlesztési szükségletek Az intézményi szervezeti struktúra és a rendelkezésre álló humán erőforrás bemutatása Az intézmény szervezeti egységei: Epreskerti Általános Iskola Székhely: 4030 Debrecen, Epreskert utca 80 Elérhetőség: 52/ , iskola@epreskerti-debr.sulinet.hu OM azonosító: Tanulói létszám: 400 Pedagógus létszám: 35 Oktatási egység: alsó tagozat és egyéb pedagógiai foglalkoztatás (napközis tanítók) felső tagozat: szaktanárok Oktatást közvetlenül segítő dolgozók (rendszergazda, szabadidő szervező, fejlesztőpedagógus, ifjúság védelmi felelős) Az intézmény közösségei: Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a tanulók és a szülők alkotják. 131.

133 Az intézmény vezetői: Az intézményvezető, teljes jogkörrel felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, valamint a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért. Az iskolavezetés tagjai: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek. Az intézményvezető-helyettesek munkaköri leírásuk szerint felelősek a jogkörükbe, hatáskörükbe tartozó feladatok elvégzéséért, a szükséges döntések meghozataláért. Kibővített vezetőség Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. A kibővített vezetőség legfontosabb feladata az intézményi stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Az intézmény szakos ellátottsága megfelelő. Az alsó tagozaton 17 fő felső tagozaton 16 pedagógus dolgozik. Az alábbi munkaközösségeink működnek: - informatikai (3 fő) - osztályfőnöki (16 fő) - egyéb foglalkozás (napközis) (10 fő) - alsós (8 fő) - felsős (8 fő) Szeretnénk fenntartói engedéllyel létrehozni egy hatodik munkaközösséget a mérésértékelési feladatok koordinálására. Az iskola munkát könyvtáros, fejlesztő pedagógus, pszichológus, ifjúságvédelmi-felelős és szabadidő szervező segíti. Rendszergazda 1 fő található az intézményünkben. Pedagógus státuszaink száma 33 fő. Kollégáink az alábbi releváns képzéseket végezték el az elmúlt években Továbbképzés megnevezése Időtartam Létszám 132.

134 Az infokommunikációs 5 óra 10 fő technológia használata a tanítás-tanulás folyamatában Tantermi csomag 9 óra 5 fő használata Korszerű 120 óra 30 fő infokommunikációs eszközök használata Digitális tananyagok 30 óra 10 fő fejlesztése, felhasználása, értékelése Digitális kompetenciák 10 óra 33 fő fejlesztése Első lépések a digitális világba 20 óra 15 fő Az Epreskerti Általános Iskola Debrecen és a régió egyetlen állami alapintézménye, amelyik emelt szintű informatika oktatást folytat. Ennek megfelelően igyekeztünk a megfelelő szakmai partnerkapcsolatok kialakítására. Szakmai partnereink: Debreceni Tankerületi Központ (vezetők, rendszergazdák) Debrecen Megyei Jogú Város Oktatási Ifjúsági Sport Szakbizottsága National Instruments (LEGO Robotika és továbbképzések) IT SERVICE (Tárgyi feltételek bővítése, előadások) Magyar TELEKOM (előadások) EURONICS (előadások) Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Informatikai Szakgimnáziuma (ECDL vizsgaközpont) Fejlesztési szükségletek A fejlesztésbe bevonni tervezett pedagógusok a digitális kompetencia területen szakemberek, illetve innovatívak, kellő tapasztalattal rendelkeznek és mindnyájan motiváltak arra, hogy új módszereket tanuljanak, beépítsék azokat 133.

135 tevékenységükbe, és képesek legyenek hatékonyan átadni tapasztalataikat a többi kollégának. 5 fő bevont pedagógus a vezetésből, akik a pályázat készítésében és a megvalósítás során a szakmai koordinációban is részt vesznek: 1. Szabó Gyula pályázatíró, projektmenedzser, koordinátor, földrajz szakterület 2. Kontráné Végső Ágnes koordinátor, értékelés, földrajz szakterület 3. Ötvösné Sarádi Ildikó koordinátor, környezetkultúra, kreativitás fejlesztése 4. Veres Attila rendszergazda, oktatásinformatikus és rendszerinformatikus 5. Büte Jánosné pedagógiai asszisztens, adatszolgáltatások, adatbázis létrehozása 3 fő bevont pedagógus az informatika területéről, akik a digitális módszertanok kipróbálói és a digitális tartalmak kifejlesztői is: 1. Torma Erzsébet Éva informatika tanító, digitális tananyagok módszertani készítése 1-4 osztályban. 2. Siposné Vesza Judit informatika tanár, digitális tananyagok módszertani készítése 5-6 osztályban. Mérés-értékelési folyamatok bonyolítása felső tagozaton. 3. Berkes Szilárd Péter informatika tanár (egyetem), digitális tananyagok módszertani készítése 7-8 osztályban. Kémia és biológia kompetencia terület. 5 fő bevont pedagógus, akik segítik a természettudományos tárgyak módszertani tananyagainak implementációját: 1. Finta Kornélia (Kovács Zsoltné) biológia és természetismeret tanár. A szaktárgyának megfelelően adott kompetenciaterület segítése. 2. Szilágyiné Kiss Katalin fizika és matematika szakos tanár. A szaktárgyának megfelelő természettudomány kompetenciaterület segítése. 3. Gondáné Fórián Csilla Enikő tanító, környezetismereti kompetenciaterület segítése. Mérés-értékelés bonyolítása alsó tagozaton. 4. Nagyné Stefán Éva tanár egyéb pedagógiai foglalkozások kreativitás fejlesztése 134.

136 5. Jónás-Magyar Beáta Gabriella egyéb pedagógiai foglalkozások fejlesztése 1. osztály A kiválasztott digitális természettudományos módszertani csomag alkalmazására az alábbi diákcsoportokat jelöltük ki. - Földrajz kompetenciaterületen belül 8. a osztály. - Földrajz kompetenciaterületen belül 7. a osztály - Kreativitás fejlesztés területén belül 7. b osztály - Fizika kompetencia területen belül 7. a osztály felmenő rendszerben. - Kémia kompetenciaterületen belül 7. b osztály felmenő rendszerben. - Biológia kompetenciaterületen belül 7. a osztály felmenő rendszerben. - Kreativitás fejlesztés természettudományos területen (LEGO ROBOTIKA) 5.a osztály felmenőben. - Természetismeret kompetenciaterületén 5. a osztály felmenő rendszerben. - Környezetismeret kompetenciaterületén 2. a osztály felmenő rendszerben. - Egyéb pedagógiai foglalkozások osztályos napközis csoport. A továbbképzéseken és képzéseken 10 fő pedagógus vesz részt az alábbiak szerint Digitális pedagógiaimódszertani csomag Digitális pedagógiaimódszertani csomag a természettudományos megismerés támogatására Digitális pedagógiaimódszertani csomag a természettudományos Képzés neve Óraszáma Létszám Tankockák a 30 órás 2 fő természettudományos (Gondáné Fórián megismerés Csilla Enikő, támogatására. Alsó Torma Erzsébet tagozat Éva.) Tankockák a 30 órás 6 fő természettudományos (Finta Kornélia megismerés (Kovács Zsoltné), támogatására. Felső Nagyné Stefán 135.

137 megismerés támogatására A kreativitás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének támogatása A kreativitás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének támogatása Digitális pedagógiaimódszertani csomag a természettudományos megismerés támogatására tagozat Problémamegoldás LEGO robottal Felső tagozat Projektszemléletű ismeretátadás az alsó tagozaton LEGO WeDo eszközökkel Alsó tagozat Dinamika tanítása interaktív eszközökkel az általános iskola felső tagozatán Éva, Berkes Szilárd Péter, Kontráné Végső Ágnes, Szabó Gyula, Ötvösné Sarádi Ildikó) 30 órás 2 fő (Berkes Szilárd Péter, Siposné Vesza Judit) 30 órás 2 fő (Torma Erzsébet Éva, Jónás- Magyar Beáta Gabriella.) 60 órás 1 fő (Szilágyiné Kiss Katalin) A rendszergazda feladatok ellátására 1 főt vonunk be a projektbe (Veres Attila), digitális, pedagógiai módszertani asszisztensként pedig 1 főt szeretnénk foglalkoztatni (Büte Jánosné). A pályázat által megtörténő fejlesztések hosszú távú hasznosítására törekszünk. Tantestületi workshopokat szervezünk, melyen bemutatjuk és megosztjuk a tapasztalatokat az intézményen belül. Tervezzük az intézmények közötti tudásmegosztást is. Évente két alkalommal tervezünk ilyen összejöveteleket. A rendezvények célja a tanulást, tanítást támogató természettudományos digitális kompetenciák fejlesztését szolgáló eszközöknek és módszereknek megismerése és a szülőkkel történő megismertetése is. Az implementációt támogató eseményekhez kapcsoltan sort kerítünk az internetbiztonság és etikai normák erősítésére is. A program során online közösségi felületen valamint egyéb 136.

138 közösségi médiában tájékoztatást nyújtunk szélesebb társadalmi közösségnek is a pályázatban elért természettudományos digitális módszertani fejlesztésekről is. A kialakításra kerülő természettudományos digitális pedagógiai módszertani csomagok tartalmazzák a támogató szolgáltatásokat, mentorálást, szakértői támogatást nyomon követést, értékelést. A digitális fejlesztési terv megvalósításának nyomon követése, koordinálása folyamatosan történik annak felelőse az intézmény vezetője, aki a pályázat szakmai vezetője is egyben. 1.3 A rendelkezésre álló infrastruktúra, eszközpark bemutatása, fejlesztési szükségletek Az intézmény eszközellátottsága Számítógép konfiguráció Korszerű 30 darab 0-3 év Kifutó 6 darab 4-6 év Notebook Korszerű 16 darab 0-3 év Kifutó 10 darab 4-6 év Elavult 3 darab 6 év felett Tablet Kifutó 6 darab 4-6 év Scanner Kifutó 1 darab 4-6 év Digitális videokamera Elavult 1 darab 6 év felett Digitális fényképező Kifutó 1 darab 4-6 év Nyomtató (fekete lézer) Elavult 3 darab 6 év felett Nyomtató (scannerrel) Kifutó 4-6 év 1 darab 137.

139 Interaktív tábla (mimio) Interaktív tábla Smartboard Interaktív tábla Promethan Aktiveboard Projektor Elavult 6 év felett Kifutó 4-6 év Kifutó 4-6 év Kifutó 4-6 év 4 darab 3 darab 5 darab 5 darab Az intézmény internet ellátottsága: Sulinet 20 mbit/sec UPC 20 mbit/sec WIFI ellátottsága: Emeleti szinten Intézményünkben 3 darab router, mely vezeték nélküli ellátottságot biztosít. Intézményünk internetelérését 50%-ban kábelezéssel biztosítjuk. Wifin keresztül, gyengébb minőségben, de minden teremben elérhető az internet. Fontos célunk, hogy összes tantermünkben megfelelő lefedettség, sávszélesség legyen. Alkalmasak legyenek a digitális mobil egységek egyidejű használatra is Fejlesztési szükségletek - Intézményi infrastruktúra fejlesztése: Okos tanterem kialakítása, régi könyvtár alkalmassá tétele a projekt megvalósítására. IKT eszközök berendezése, beszerzése (digitális tábla, tablet, 55 oktató asztal) - LEGO MINDSTORM EV3-1 darab - LEGO WeDo-1 darab - Okos tanterem eszközigény paraméterei: Fejlesztendő terület (helyiség) Eszköz megnevezése Mennyiség Mennyiségi egység (db,m,m2 stb) Könyvtár Fsz.14 Ultra Közeli Vetítési Távolságú Projektor 3 db Könyvtár Fsz.14 ebeam 2 db Könyvtár Fsz.14 55" Interaktív Oktató Asztal 1 db Könyvtár Fsz.14 Tablet 7 db Könyvtár Fsz.14 Ricohtapps szoftver (rendszer szoftver) liszensz 1 db 138.

140 Könyvtár Fsz.14 Oktatási profil (szoftver) 3 db Könyvtár Fsz.14 Eszközök telepítése 2 db Könyvtár Fsz.14 Tablet asztal 3 felhajtható fedéllel érintőkijelzős tabletekhez 1 db Könyvtár Fsz.14 Főelőadói asztal 1 db Könyvtár Fsz.14 Tablet asztal 2 felhajtható fedéllel érintőkijelzős tabletekhez 2 db Könyvtár Fsz.14 Szekrény tároló 1 db Könyvtár Fsz.14 Tanulói szék 2T db Könyvtár Fsz.14 Álló kerekasztal 2 db Összesen 1.4 Terveink - A digitális pedagógia minél szélesebb körben megvalósulhasson iskolánk természettudományos oktatásában (környezet, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, egyéb foglalkozás, kreativitás fejlesztés). - Célunk hogy iskolánk minden pedagógusa megfelelő szinten tudja használni a digitális eszközöket és ezeket építse be eszköztárába. Újszerű digitális pedagógiai módszereket ismerjenek meg a természettudományos oktatás terén. - A diákok motiváltabbak legyenek, növekedjenek intézményünk kompetencia és egyéb értékelési mutatói. - Intézményünk a régió referenciaintézményévé váljon, a digitális természetismeret oktatása területén. 2 Intézményi fejlesztési célok meghatározása 2.1 A pedagógiai célok kijelölése a digitális pedagógia területén Legfontosabb célunk az, hogy a digitális pedagógia és eszközhasználat minél több pedagógushoz eljusson, a napi gyakorlat részévé váljon. Javuljon az oktatásunk hatékonysága azáltal, hogy növeljük a digitális tananyagegységek óraszámát. Erősödjön a tanórák játékossága és élményszerűsége. Tanulóink szülei is megismerjék a korszerű digitális korszerű eszköztárat. A tanulók mérés-értékelés utáni eredményei javuljanak. 139.

141 A választott digitális módszertani csomag megvalósításához kapcsolódó célok megfogalmazása a.) Tankockák a természettudományos megismerés támogatására. Alsó tagozat Élményalapú, interaktív digitális természetismereti feladat és tananyagrendszer kialakítása az alsó tagozatosok számára. Növekedjen a természettudományos órák játékossága. Legyen a természeti tananyag el sajátosítása gyorsabb, eredményesebb és látható, kitapintható az alsósok számára. A projekt járuljon hozzá a természetismereti követelmények erősítéséhez, hatékony megalapozásához, a környezetismeret megszeretetéséhez. b.) Tankockák a természettudományos megismerés támogatására. Felső tagozat Élményalapú, interaktív digitális természetismereti feladat és tananyagrendszer kialakítása a felső tagozatosok számára. Növekedjen a természettudományos órák játékossága. Legyen a természeti tananyag el sajátosítása gyorsabb, eredményesebb és látható, kitapintható az felsősök számára. A projekt járuljon hozzá a természetismereti, földrajz, biológia, kémia, fizika követelmények erősítéséhez, hatékony megalapozásához. A felső tagozatos tanulók megfelelő motiválása a természettudományos oktatásában. Tudásmegosztás erősítése a pedagógusok és a szülők között. c.) Problémamegoldás LEGO robottal Felső tagozat Élményalapú, interaktív, tanórák el sajátosítása, programozás ismeretek gyakorlati el sajátosítása, természettudományos feladathátterek kialakítása. A tanulók kreativitásának erősítése. Tanórán és egyéb pedagógiai foglalkozásokon (napközi, szakkör) élményszerű, kézzel fogható robotikai ismeretekhez jussanak. Hatékony programozási ismeretek továbbfejlesztése és szemléletformálása. d.) Projektszemléletű ismeretátadás az alsó tagozaton LEGO WeDo eszközökkel.az oktatás megújításának egyik alappillére a projektszemléletű ismeretátadás elterjesztése, amely egymástól elszigetelt ismeretelemek megtanítása helyett a valós életre jellemzőbb problémamegoldó szemléletet részesíti előnyben. 140.

142 A LEGO WeDo 2.0 készlet alkalmazása lehetővé teszi, hogy a tanítók projekt feladatokon keresztül, játékos formában ismertessék meg a tanulókat a komplex, elsősorban a környezetismeret és az informatika ismeretkörébe köthető feladat megoldások megtervezésének, végrehajtásának és eredményük bemutatásának módszereivel, valamint megalapozzák az algoritmikus gondolkodás és a korszerű IKT eszközök használatának alapjait. e.) Dinamika tanítása interaktív eszközökkel az általános iskola felső tagozatán Az általános iskolai fizika tananyag 7. osztályos fejezete a dinamika. Amikor a tanulók ezzel a fejezettel találkoznak már számos, a fizikával kapcsolatos alapkészséggel rendelkezniük kell. Fontos azonban, hogy már fizika tanulmányaik elején hozzászokjanak ahhoz, hogy a természettudományos törvények nem puszta kinyilatkoztatások vagy vélemények, hanem kísérletekből származó tapasztalatok elemzésén alapuló következtetések. A csomagban ajánlott Fizika és LabCamera elnevezésű szoftverek segítségével az adott témakört tanító pedagógus egy virtuális kutatócsoport vezetőjeként szervezheti tanulóinak felfedező tevékenységét. 2.2 Az érintett fejlesztési célcsoportok meghatározása A közvetlen célcsoportokba tartoznak azok a személyek, akik a projekt megvalósítása során létrejött eredményeknek közvetlen használói lesznek, akik a szolgáltatást igénybe veszik és közvetlenül használják: - A projektben résztvevő 10 fő pedagógus - Azok a diákcsoportok, akik a módszertani csomagok kipróbálói lesznek A közvetett célcsoportba tartoznak azok a személyek, akik nem a projekt eredményeinek közvetlen használói, de a projekt eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják: - A tantestület fennmaradó része (21 fő). - Az intézménybe járó diákok (390 fő). - Egyéb NOKS dolgozók (könyvtáros, fejlesztőpedagógus, pszichológus, pedagógiai asszisztens, rendszergazda-5 fő). - Partnerintézmények pedagógusai (Mechwart András Informatikai Szakgimnázium 45 fő). 141.

143 - Bevont diákok szülei (110 fő). A projektben érintettek köréhez tartoznak, akik a projekt eredményeit nem használják, azonban kidolgozásában, tervezésében, fenntartásában szerepet játszanak (teljes szülői közösség, egyéb szakmai partnerek, fenntartó). 2.3 Az intézmény szervezeti és humán feltételeinek javítására, fejlesztésére vonatkozó célok Legfontosabb célunk hogy minden pedagógus vegyen részt akkreditált pedagógus továbbképzésen, a természettudományos digitális kompetenciának megfelelően összeállított pedagógiai módszertani csomaggal összhangban. 11 pedagógus 5 fő NOKS-os módszertani asszisztens képzése valósuljon meg. Tankockák a természettudományos megismertetésében, való projektben a felkészülést az alábbi témakörökben kell erősíteni: iskola, iskolás gyerek, tájékozódás az iskolákban és környékén, tanterem, körülöttünk lévő anyagok, időjárás, táplálkozás, élőlények és közösségeik, tájékozódás a tágabb térben, takarékoskodás, közlekedés, egészségismeret, önismeret, viselkedés, természetismeret, tájkultúra. A dinamika tanítása interaktív eszközökkel az általános iskola felső tagozatán projektcsomag erősítse az ismereteket a dinamikus tömegmérés, gyorsuló és lassuló mozgás, súrlódás, ütközések, Newton II.törvénye, egyensúly, erő, hatás és ellenhatás, lendület, mechanikai energia, munka statika területein. A digitális természetismereti tanórák aránya az adott csoportokra vonatkoztatva, vagy az éves tantárgyi összes óraszámhoz viszonyítva érje el minimálisan az 40%- ot. Minden bevont pedagógus hozzon létre legalább 10 darab digitális óratervet, tanmenetet, digitális tananyagokat, feladatsorokat. A belső tudásmegosztás alkalmával a létrehozott anyagokat ismertesse, valamint a nemzeti köznevelési portálon keresztül ossza meg. Évente egy alkalommal valósuljon meg a projektet támogató esemény: Szakmai nap, worshop, tréningek szervezése. A digitális témahetek szervezésébe be kell vonni a pályázatba bevont intézmények vezetőit, pedagógusait, is. Az online tanári közösségek kialakításával valósuljon meg az intézmények közötti tapasztalatcsere. Legalább egy rendezvény 4 órás interaktív személyes jelenléten alapuló legyen. 142.

144 Az internetbiztonságot valamint internetes etikai normákat elősegítő ismeretek épüljenek bele a tanórákba, a diákok-tanárok-szülők mindennapjaiba. Történjen meg a természetismereti tantárgyak digitális pedagógiai módszertani csomagok intézményi bevezetésének nyomon követése, önértékelése, javaslatok megfogalmazása egészen a projekt befejezéséig. A projekt végén készüljön mérföldkövenként a fejlesztési terv megvalósulásáról szakmai beszámoló a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ számára. Álljon rendelkezésre a pedagógusok munkáját segítő megfelelő szintű digitális módszertani asszisztensi segítség. A rendszergazdai szolgáltatás erősödjön meg, a módszertani csomag intézményi bevezetését támogató szolgáltatásokhoz az elérhetőséget biztosítani kell. pl: facebook csoport, webhely. Valósuljon meg a szakmai együttműködés és információszolgáltatás a természetismereti és digitális módszertani ismeretek megosztása során: - Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal - Nemzeti Köznevelési Portál tartalmi fejlesztésével kapcsolatos szervezettel - EFOP program kedvezményezett konzorcium vezetőjével 2.4 Infrastruktúra és eszközpark fejlesztésére vonatkozó célok : a.) Kerüljenek beszerzésre a természettudományos, digitális környezet fejlesztés módszertani csomag IKT eszközei. b.) Történjen meg a digitális pedagógiához kapcsolódó, a tanulók nevelését és oktatását támogató digitális taneszközök beszerzése. c.) Épüljön ki egy darab okos tanterem, melynek felszerelése alkalmas a projekt megvalósítására Az Epreskerti Általános Iskolában a sikeres pályázat esetén kialakítandó okos tanteremben egyszerre öt munkaállomáson tanulhatnak majd a diákok a legmodernebb eszközökkel: projektorokkal, tabletekkel, okos könyvekkel, tanulói asztalokkal. Az érintőképernyős tanulóasztalokon létrehozott profilok határozzák meg, hogy milyen feladattípusokat lehet megjeleníteni a felületen. Ezeket az óra során interaktív módon változtatni lehet, majd a módosításokat egy felhő alapú szolgáltatásban lehet elmenteni, tárolni. A későbbiekben, ha szükség van rá, akkor bárhonnan, akár otthonról is elő lehet hívni ezeket a tananyagokat. A rendszert kifejlesztő cég szakemberei a hardver- és szoftvertelepítés mellett az oktatók képzésében is részt vettek annak érdekében, hogy a pedagógusok minél optimálisabban 143.

145 használhassák az új technológiát. Szeretnénk, ha pedagógusaink továbbképzéseken megszereznék a szaktanterem működéséhez szükséges tudást, hogy zökkenőmentesen tudják működtetni az okos szaktanterem berendezéseit. Öröm lenne számunkra, ha Debrecen állami fenntartású iskolái közül elsőként valósíthatnánk meg ezt a projektet. A digitális írástudás, a mindnyájunkat egyre inkább körülvevő informatikai eszközök kezelésének és irányításának képessége mára alapvetővé, szükségessé vált. Nemcsak a munkaerőpiacon, de a mindennapi életvezetésben is elkerülhetetlen ez a kulcskompetencia. Az OKOS Osztályterem megoldása a köznevelésben jó eszköz lehet, elengedhetetlen része a digitális készségek fejlesztésének, amely a Nemzeti Alaptantervben is megjelenik. Az Okos Osztályterem olyan oktatási/ tanulási tapasztalatszerző szoba, amely lehetőséget nyújt a jövő oktatását elősegítő különböző technológiai eszközök használatára. Ebben az osztályban a tanárok és diákok együtt új tapasztalatokat szerezhetnek az új módszert illetően, valamint bővíthetik tanulási lehetőségeiket. 144.

146 Elektronikus könyvolvasó részleg Az Epreskerti Általános Iskolában kialakítandó okos szaktanterem ábrázolása Az okos tanterem lelke az Interaktív Oktató Asztal, amely egy olyan helyet biztosít, ahol a tanulók összegyűlhetnek az 55 colos érintő kijelző köré. A 6-7 fős csoportok a tanulás direkt megközelítését tapasztalhatják meg a vizuális, képalkotó tanulás segítségével. A technológia és metodológia közötti szoros harmónia segítségével valódi tanulási élményt hozunk létre. A tanár előkészíti az óra anyagát a saját, házon belül fejlesztett szoftver segítségével. Az 55-colos Interaktív Oktatóasztal 10 érintéses kijelzővel egy megfizethető és sokoldalú megoldás. Állítható magassága és dőlésszöge miatt a tanár használhatja oktatóasztalként és megjelenítőként is. A számítógép a kijelző oldalába van integrálva, így a tanár könnyedén csatlakoztathatja eszközeit a rendelkezésre álló VGA és HDMI csatlakozókon keresztül. Az Interaktív Oktatóasztal szoftveropcióval érhető el. 145.