A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS

Átírás

1 A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE I. BEVEZETÉS

2 TARTALOMJEGYZÉK I. TANTÁRGYAK, TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK I.1. A VÁLASZTOTT TANTERVEK, A TANTERVEK FORRÁSAI, ÓRATERVEK... 1 I.1.1. Összesített óratervünk... 1 I.1.2. Tantárgyi struktúra és óraszámok... 4 I.1.3. Célok, feladatok I.1.4. Fejlesztési területek nevelési célok I.1.5. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés I.1.5. Egységesség és differenciálás I.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI I. 3. AZ ISKOLÁBA ÉS MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI I.3.1. Az emelt szintű tanterv szerint tanuló csoportokba kerülés szabályai I.3.2. A szintfelmérő vizsgák rendje I.3.3. A magasabb évfolyamba lépés szabályai I. 4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI I.4.1. Az első osztályba jelentkezők felvétele I.4.2. A tanév közben érkező tanulók felvétele I. 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS I.5.1. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái I.5.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének szempontjai, formái I.5.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái I. 6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁJA, RENDJE I. 7. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI I. 8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI I.8.1. A csoportbontások szabályai I.8.2. Szabadon választott tanítási órák, erkölcstan I. 9. A TANULÓ FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE I. 10. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK I.11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI I Az iskolai egészségnevelését szolgáló tevékenységformák I.12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI I Alapelvek, jövőkép I.13. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI I Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása I A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása I Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása I A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása I.14. VIZSGASZABÁLYZAT I Általános szabályok I Vizsgaszervezési feladatok I Írásbeli vizsgák általános szabályai I Szóbeli vizsgák általános szabályai I Vizsgatárgyak vizsgák típusa I Osztályozó vizsga I Javítóvizsga I Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga I Évfolyam lerövidítő vizsga I Különbözeti vizsga

3 I. TANTÁRGYAK, TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK I.1. A VÁLASZTOTT TANTERVEK, A TANTERVEK FORRÁSAI, ÓRATERVEK Iskolánkban a NAT 2012-nek megfelelő és a Knt. szerinti, új központi kerettantervekkel dolgozunk. A tanmeneteket - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a tanév éves munka megtervezésekor, vagyis a tanév elején készítjük el. Iskolánk helyi tanterve az EMMI kerettantervek alapján készült, ezeket a tanterveket alkalmaztuk a helyi körülményekre, nevelési-oktatási feladataink, a helyi sajátosságoknak megfelelően. I.1.1. Összesített óratervünk Óraszámok az 1 4. évfolyamon Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon eredeti ajánlás Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam általános tantervű osztályok/csoportok Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, német nyelv 2 Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Az általános tantervű osztályok/csoportok esetében az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam német nemzetiségi tagozat Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Német hon- és népismeret Angol nyelv 1 Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret 24+2= = = =29 2

5 A német nemzetiségi tantervű osztályok/csoportok esetében az ének-zene és rajz órák óraszámát csökkentettük (1-1), ezt felhasználtuk a német nemzetiségi órákra, illetve a +2 órát is a német nemzetiségi órákhoz számoltuk. A testnevelés tantárgy 1 órájának felhasználásával biztosítjuk a német hon- és népismeret (benne német tánc, mozgás, zene, és különböző tevékenységek) tantárgyat. Az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 1. évfolyam: német nemz. nyelv 2 óra 2. évfolyam: német nemz. nyelv 2 óra 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra német nemz. nyelv 2 óra 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 1 óra Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam testnevelés emelt szintű Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, német nyelv 2 Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene 1,5 1,5 1,5 1,5 Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Az emelt szintű testnevelés tantervű osztályok/csoportok esetében a testnevelés tantárgyi óraszámok emelésére használtuk fel az 1-2. évfolyamban a szabadon felhasználható +2 órát, a 3-4. évfolyamban +2 órát a testnevelésre, 1-1 órát a magyar nyelv és irodalom tantárgyi óraszámok emelésére. 3

6 I.1.2. Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraszámok az 5 8. évfolyamon eredeti ajánlás Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Valamennyi órakeretben a biológia-kémia-fizika-földrajz tantárgyakat heti 1,5 órában tanítjuk. 4

7 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam általános tantervű osztály/csoport Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Angol/német nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Tánc- és dráma 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon felhasználható Rendelkezésre álló órakeret Az általános tantervű osztályok/csoportok esetében az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 5

8 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam testnevelés emelt szintű Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Tánc- és dráma 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Az emelt szintű testnevelés tantervű osztályok/csoportok esetében a testnevelés tantárgyi óraszámok emelésére használtunk fel a szabadon felhasználható órákból 2-2 órát, az 5-7. évfolyamban +1 órát a magyar nyelv és irodalom tantárgyi órák emelésére, a 7-8. évfolyamban 1 órát a matematika tantárgyi óraszámok emelésére. 6

9 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam német nemzetiségi tagozat Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Német nemzetiségi nyelv Német hon- és népismeret Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Órakeret Rendelkezésre álló órakeret + 2 óra A német nemzetiségi tantervű osztályok/csoportok esetében a felhasználható +2 órát a német órákhoz számoltuk. A német hon- és népismerethez a szabadon felhasználható órákból 1-1 órát tettünk. Az alábbiak szerint használtuk fel a többi (2) szabadon tervezhető órakeretet: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra német nyelv 1 óra 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 1 óra 7

10 A német nemzetiségi osztályokban/csoportokban, szeptember 1-jétől bevezetésre kerül 4. évfolyamtól felmenő rendszerben, heti 1 órában egy idegen nyelv tanulása (angol). A 2017/18-as tanévben az 5. évfolyamban, 2018/19-es tanévben az 5-6. évfolyamban, a 2019/20-as tanévben az évfolyamban, a 2020/21-es tanévben a évfolyamban. Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam német nemzetiségi tagozat Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Német nemzetiségi nyelv Német hon- és népismeret Angol nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Tánc- és dráma 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Órakeret Rendelkezésre álló órakeret + 2 óra

11 A lehetőségekhez mérten alkalmazzuk az emeltszintű matematika tantervet. Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam emelt szintű matematika Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv, német nyelv Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene Tánc- és dráma 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret A matematika emelt szintű tantervű osztályok/csoportok esetében az alábbiak szerint használtuk fel a szabadon tervezhető órakeretet: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 2 óra matematika 2 óra 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 1 óra matematika 2 óra 9

12 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam emelt óraszámú matematika Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Matematika Az emelt óraszámú matematika oktatást ha nem tudjuk kialakítani az emelt szintű osztályt nívócsoportos oktatásban oldjuk meg. Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam emelt óraszámú angol nyelv csoportbontással Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Angol nyelv Az angol emelt óraszámú csoportok esetében a szabadon tervezhető órakeret terhére történik az emelt óraszámú angol nyelv oktatása, a többi tantárgyi óra megegyezik a matematika, testnevelés és német nemzetiségi óraszámokkal. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Iskolánkban a szabad időkeret felhasználását a tantárgyi tantervekben szerepeltetjük. I.1.3. Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a 10

13 gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. I.1.4. Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. 11

14 A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. 12

15 Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. I.1.5. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati 13

16 tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. 14

17 Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére. I.1.5. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális 15

18 tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. I.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A helyi tantervben meghatározott követelményeket csak az azoknak megfelelő tantárgyi programokkal lehet valóra váltani. A tantárgyi programok legfontosabb eleme továbbra is a tankönyv. Iskolánkban oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, tanári kézikönyv, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl egyes tantárgyaknál egyéb eszközökre is szükség van (pl. számítógépes programok, kísérletező eszközök, tornafelszerelés, rajzeszközök, hangszerek, falitáblák, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan ruházati, vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolaszék annak hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg, viszont a korlátozás ne járhat azzal a következménnyel, hogy a nélkülözhetetlen és minden tanuló által rendszeresen alkalmazott ruházati és egyéb felszerelések megvételét kizárja. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja (a megelőző tanév májusában). 16

19 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek és tantárgycsoportok a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - Tartalmazza a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit- - Szerkezete legyen világos, egyszerű. - Motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését. - Szövege életkornak megfelelő fogalmazású legyen. - Adjon lehetőséget differenciált képességfejlesztésre. - Adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. - A taneszköz legyen megjelenésében esztétikus, borítója érdeklődést keltő, színes. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszközt csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. - A taneszköz ára feleljen meg annak az összegnek, amit a szülők elviselhetőnek ítélnek meg (iskolaszék javaslata, annak hiányában a szülői szervezet) - Az iskola pénzügyi lehetőségeihez mérten saját költségvetési keretéből, ill. egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók az iskolai gyermekvédelemmel foglalkozó nevelőjének javaslata alapján ingyenesen használhatják. - A tanítás minőségét javítja, a tanulói személyiséget fejleszti a több forrásból szerzett ismeretek feldolgozása, a tanítandó téma több oldalú megközelítése. Ez a pedagógiai törekvés feltételezi az iskola taneszközökkel való jó ellátottságát. A pénzügyi lehetőségeknek megfelelően, a jogszabályi előírásokat figyelembe véve, a munkaközösségek által összeállított eszközszükséglet alapján folyamatosan végezzük a taneszközök beszerzését, az iskola felszereléseinek bővítését. Az iskola költségvetésen kívüli pénzeit (egyének, üzemek támogatása, stb.) csak az oktatásnevelés feltételeinek javítására lehet fordítani. I. 3. AZ ISKOLÁBA ÉS MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskola intézményvezetője értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót beleértve a magántanulót is az iskola tartja nyilván. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. 17

20 Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében, akiknek tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, a lakóhellyel nem rendelkezők esetében akiknek tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat-ellátási helye található. Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő vagy b) testvére az adott intézmény tanulója vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy d) az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. I.3.1. Az emelt szintű tanterv szerint tanuló csoportokba kerülés szabályai A testnevelés emelt szintű első és a matematika emelt szintű/óraszámú ötödik osztályba, illetve idegen nyelv emelt óraszámú csoportba történő felvétel kritériuma az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a szintfelmérő dolgozat meghatározott eredményessége. Az alkalmassági követelményeket az iskola érintett szakmai munkaközössége állítja össze. Az alkalmassági követelményeket, illetve a szintfelmérőket a helyi tanterv mellékletei tartalmazzák. A tanulók szakosított tantervű osztályba történő felvételéről a felvételi, alkalmassági eredmények és az érintett pedagógusok véleménye alapján az intézményvezető dönt. A matematika tagozatra történő bekerülés feltételei: 4. osztályban matematika szakkör (Dombóvár) szintfelmérő eredményes megírása áprilisban szakkört vezető pedagógus véleménye osztálytanító véleménye részvétel versenyeken 18

21 I.3.2. A szintfelmérő vizsgák rendje A évfolyamra jelentkező tanulóknak szintfelmérő vizsgát kell tenni azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájukban a bizonyítvány bejegyzése szerint nem tanultak. A szintfelmérő vizsgára történő felkészüléshez az iskola segítséget nyújt. Amennyiben a tanuló szintfelmerő vizsgán nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. I.3.3. A magasabb évfolyamba lépés szabályai A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a jogszabályok rendelkeznek. A követelmények teljesítését a tantárgyat tanító nevelők a tanulók év közben szerzett érdemjegyei, témazárók eredményei, házi vizsgák teljesítménye, valamint a tanulónak a tantárgy tanulása során tanúsított hozzáállása, érdeklődése alapján állapítják meg. Az iskola nevelőtestülete minden tanuló év végi osztályzatát osztályozó értekezleten áttekinti, és az illetékes pedagógus, ill. osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamra lépésről. Ha a tanuló év végi osztályzata a tanuló hátrányára jelentősen eltér a tanév közben kapott érdemjegyek átlagától, az érintett pedagógus köteles tájékoztatót adni ennek okáról, és amennyiben a nevelőtestület ezen indokokkal nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, szakértői vélemény alapján az intézményvezető mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamon végzi és fejezi be. Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból és melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás valamennyi, vagy egyes tantárgyakból különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. A magasabb évfolyamba lépéshez a második évfolyamtól minden tantárgyból minimum az elégséges osztályzatot kell a tanulónak megszereznie. A tanév végén legfeljebb három tantárgyból "elégtelen" osztályzatot kapott tanuló javítóvizsgát tehet (augusztus végén). Sikeres javítóvizsga után magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányi munkáját. Az első osztályos tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola intézményvezetője dönt. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell/lehet tennie, ha a jogszabályban előírt feltételek alapján nem volt osztályozható. 19

22 Magántanuló: A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén az iskolában az adott évfolyamon tanított és meghatározott tantárgyakból osztályozó vizsgát tesz. A vizsgáztatás szabályai szerint írásbeli vizsga legfeljebb kettő, szóbeli legfeljebb három szervezhető egy napon. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. I. 4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI I.4.1. Az első osztályba jelentkezők felvétele A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltött gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha - a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján - a gyermek nem járt óvodába - a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással, vagy a b) pont szerinti döntéssel d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. A gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. Az iskola intézményvezetője a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: a) ha a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással, vagy az óvoda döntésével, és arról az iskola intézményvezetője tudomást szerez, továbbá e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, 20

23 b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. A tanköteles korba lépett gyermeket (a továbbiakban: tanköteles) a szülő március 1-je és április 30-a között a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt - a szülő személyazonosítására alkalmas, a szülő nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt - továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, döntést I.4.2. A tanév közben érkező tanulók felvétele Az iskola beiskolázási körzetéből melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz az általános tantervű osztályba, amennyiben a létszámkeret ezt megengedi. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a szülő személyazonosítására alkalmas, a szülő nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot A más körzetbe, vagy településhez tartozó tanuló átvételéről, felvételéről a Járási kormányhivatalt tájékoztatni kell. A tagozatos, illetve emelt szintű oktatást biztosító osztályokba, csoportokba jelentkező tanulók felvételének (átvételének) rendjét az I.7. pont tartalmazza. I. 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS I.5.1. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Humán pedagógiára épülő iskolánkban a sikernek nagy a nevelő szerepe. Olyan iskolát szeretnénk, amely reális, a tanulók által elérhető magas követelményeket állít, de mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket a követelményeket a tanulók sikerrel teljesíthessék. A programok, módszerek, eljárások, eszközök olyan széles skáláját szeretnénk használni, melyekkel biztosítani lehet a tanulók egyéni előrehaladását. 21

24 A tanulók teljesítményeit folyamatosan, többféle eljárás alkalmazásával ellenőrizzük, értékeljük. Az ellenőrzés, értékelés: Az ellenőrzés során szerzett információk segítségével a pedagógusok megtervezik a megfelelő pedagógiai folyamatot, kialakítják a tanulók fejlesztésének leginkább megfelelő módszereket. Az ellenőrzés során változatos módszereket alkalmazunk: megfigyeljük a tanulókat, ill. az e célra alkalmas eszközöket használjuk. Tanulóinkat ösztönözzük az önellenőrzésre, melynek eredményét felhasználjuk az információszerzésnél. Az értékelés során a tanuló megnyilatkozásait folyamatosan viszonyítjuk az elérendő célokhoz, követelményekhez. Törekszünk arra, hogy értékelés az oktatási folyamat minden szakaszában történjen: Formatív értékelés: folyamatosan szerzünk információkat, melyeket feldolgozunk, hogy a hiányosságok, hibák és eredmények ismeretében megtervezhessük a továbbhaladást. Ezt az értékelést nem mindig kíséri feltétlenül számszerű osztályozás. Szummatív értékelés: Nagyobb időszakok lezárásakor mérjük, hogy tanulóink az adott időszak aktuális céljai közül mennyit tudtak elsajátítani. Minden téma végén minden tanuló beszámol az adott tantervi ismeretanyag elsajátításának mértékéről. Minden tantárgyban a témák lezárásával évfolyamonként, tantárgyanként, azonos tantervi csoportonként egységesen témazáró beszámoltatásra kerül sor. Ezen értékelési formához tartozik iskolánkban a 4., 6. és 8. osztály végén megtartandó helyi, vagy települési szintű, vagy megyei vagy országos mérés. Ezen vizsgák közül az iskolai eredménye alapján a tanuló éves teljesítményének, értékelésének (osztályzata) legfeljebb 1 jeggyel változhat. Diagnosztizáló értékelés: Ahhoz, hogy a tananyagot megtaníthassuk, szükséges ismernünk a tanuló előképzettségét, vagyis azt, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik, illetve nem rendelkezik, hogy az anyagot elsajátíthassa. Ennek felmérése a tervezéshez nélkülözhetetlen. Ezen előzetes felméréseket a szaktanárok a tantervnek, tanmenetnek megfelelően végzik. Az itt elért eredményeket nem osztályozzuk. Iskolánkban törekszünk arra, hogy értékelésünk mindig objektív, előremutató és pozitív érzelmi töltésű legyen. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hibákra nem mutatunk rá, de a javítási lehetőséget a tanulónak és a szülőnek is látnia kell. A tanulók félévi, ill. év végi osztályzatánál (értékelésnél) figyelembe vesszük a félév (egész tanév) során szerzett valamennyi osztályzatot (értékelést, szimbólumot, stb.), de meghatározónak tartjuk a témazáró beszámolók (kétszeres súllyal vesszük figyelembe), ill. az év végi vizsgák eredményeit. Figyelemmel vagyunk a fejlődési tendenciára. Értékelésünk nem lehet egyszerű átlagszámítás. 22

25 Jutalmazás, büntetés: Az átlagosnál jobban teljesítők, az iskoláért áldozatot vállalók a közösség előtt kapják meg jutalmukat, míg a közösen kialakított és elfogadott szabályok megsértői vállalják büntetésüket. A büntetés célja a javításra történő ösztönzés. Jutalmazás: Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát nevelőtestületi dicsérettel jutalmazza. Alkalmazzuk a kiemelkedő jeles osztályzat helyett a kitűnő osztályzatot év végi értékelésünk során. A kitűnő osztályzatot a tantárgyi munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók kaphatják. A tanulók plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy intézményvezetői dicséretben részesíthetők. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesíthetők. Azt a tanulót, aki 8 tanéven keresztül az iskolában példamutató magatartást tanúsított, kitűnt szorgalmával, a sportban elért kimagasló eredményével elnyerheti a Jó tanuló jó sportoló címben, illetve azt a tanulót, aki 8 tanéven keresztül az iskolában példamutató magatartást tanúsított, kitűnt szorgalmával, a közösségért végzett munkájával, József Attila emlékplakett kitüntetésben részesítheti a tantestület. A jutalmakat ünnepélyes körülmények között adjuk át. A további jutalmazási formákat a házirend tartalmazza. Büntetés: Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő tanulók a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembe vételével az alábbi módon büntethetők: Szóban: szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetés elbeszélgetés elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki intés, intézményvezetői figyelmeztetés intézményvezetői intés Különlegesen minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. A fegyelmi eljárás folyamatát a házirend és az SzMSz tartalmazza. I.5.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének szempontjai, formái Meggyőződésünk szerint a magatartás és a szorgalom osztályzattal történő értékelése nem igazán segíti a pozitív személyiségjegyek kialakulását, sem a magatartás, sem a szorgalom területén. Ezért ezeket az osztályzatokat jelzés értékűnek tekintjük. Jelzés a szülők és a tanulók felé, amelyek nevelő hatása akkor érezhető, ha az érintett gyerekkel történő őszinte problémafeltárás folyamatos, együtt érző segítő magatartással párosul. A magatartás minősítéséhez a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2), a szorgalom minősítéséhez a példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2) elnevezéseket használjuk. 23

26 A magatartás és szorgalom minősítéseket az érintet tanuló és osztályközösség előzetes véleményét meghallgatva az osztályfőnök koordinálásával az osztályban tanító pedagógusok közössége állapítja meg félévkor és a tanév végén. Tanév közben az osztályfőnök a tanuló és az osztályközösség véleményét meghallgatva negyedévenként értékeli és érdemjeggyel jelzi a tanuló magatartásának és szorgalmának alakulását. Az egy osztályban tanító nevelők tanév közben évente két alkalommal értékelik a tanulók magatartásának, szorgalmának alakulását. A magatartás és szorgalom minősítésének meghatározásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Magatartás: - a házirend szabályainak betartása - a közösséghez való viszony - a felnőttekhez való viszony - az iskolához való viszony - kötelességtudata - aktivitása - véleménynyilvánítása - a tanuló hangneme, viselkedése Szorgalom: - tanuláshoz való viszony - feladatvégzés - munkavégzés - kötelességtudat - iskolán kívüli munka; - taneszközei. A tanuló magatartásának és szorgalmának konkrét értékelési kritériumainak kidolgozása az osztályfőnöki munkaközösségek feladata. I.5.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. I Normál tanterv szerint történő tanítás-értékelési rendszer A magyar nyelv, irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 24