PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest II. Kerületi. Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM A Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetésben részesített Budapest II. Kerületi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest, március

2 A Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetés A Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetés a magyar nemzet közösségének szolgálatáért személyeknek, intézményeknek vagy településeknek adományozható. Az érdemérem és a díszoklevél éremmel elismerést a köztársasági elnök adományozza. 1

3 Kiválóság az angol nyelv oktatásában plakett elismerés A Kiválóság az angol nyelv oktatásában plakett elismerést a British Council partneriskolai programja keretében adja azaz a céllal, hogy szakmai támogatást és elismerést nyújtson azoknak az iskoláknak, melyek elkötelezettek az angol nyelv tanításának és tanításának kreatív és innovatív fejlesztése mellett. 2

4 A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Az intézmény nyilvántartási száma: K11404 Az intézmény nyilvántartásba vételének dátuma: Az intézmény módosító szakmai alapdokumentumának kelte: Az intézmény megnevezései: Hivatalos neve: Idegen nyelvű neve: Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Szabó Lőrinc Bilingual Primary and Secondary School of the 2nd District of Budapest A köznevelési intézmény feladat ellátási helyei: Székhelye: Budapest, II. Pasaréti út Telephelye: Budapest, II. Fenyves utca 1-3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartó neve: Közép-Budai Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 1027 Budapest, Fő utca 80. Típusa: összetett iskola OM azonosító: Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata: 1026 Budapest, Pasaréti út gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) nyelvi előkészítő Sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum 2 fő lehet Évfolyamonként 1 osztály kéttanítási nyelvű 2. általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) Sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum 2 fő lehet Évfolyamonként 1 osztály kéttanítási nyelvű 3. egyéb köznevelési foglalkozás 3

5 Maximálisan felvehető tanulólétszám: 1026 Budapest, Fenyves u tanulószoba, napköziotthonos ellátás 650 fő 1. nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) kéttanítási nyelvű nevelés-oktatás (angol) Sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum 2 fő lehet Évfolyamonként 1 osztály kéttanítási nyelvű 2. egyéb köznevelési foglalkozás tanulószoba, napköziotthonos ellátás Maximálisan felvehető tanulólétszám: 350 fő 4

6 Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés. Iskolánkról röviden Két tanítási nyelvű (magyar angol) oktatás Integrált oktatás-nevelés Az intézményünkben megvalósuló integrált nevelés, oktatás Az intézményünkben folyó integrált nevelés, oktatás segítése utazó gyógypedagógus munkájával Személyi feltételek Az engedélyezett (összes) közalkalmazott létszám alakulása között A tantestület szakos összetétele szeptember 1-jén Az iskolai tanulólétszámok alakulása között Az iskolai tanulócsoportok alakulása 2009., és várhatóan szeptember 1-én Felvételi mutatók a két tanítási nyelvű osztályokban Kiemelés a Középiskolák felvételi és érettségi átlageredményei c. Országos Közoktatási Intézet (OKI) kiadványból Kimutatás az érettségizettek továbbtanulásáról a felsőfokú oktatási intézményekben (2003. évtől van adat) Az érettségizettek felvétele a felsőoktatási intézmények típusai szerint Tárgyi-dologi feltételek Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelésfilozófiánkról célmeghatározás A két tanítási nyelvű osztályok nevelés - oktatási célja Az iskolától elvárt társadalmi követelmények A sajátos cél, a speciális feladat meghatározása Az iskola pedagógiai alapelvei A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei (2009. évi módosítás) A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei, különös tekintettel a magatartási zavarokra

7 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Az esélyegyenlőség megvalósulásával kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenyég A tanulási zavarral bíró tanulók felzárkóztatása A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Környezeti nevelési program A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei. Az iskolai közösségek szervezésének lehetőségei Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek megvalósításának színterei A közösségfejlesztés feladatai megvalósításának területei A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskola helyi tanterve Iskolánk képzési struktúrája A helyi tanterv forrásai Kötelező tantárgyak és óraszámok Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek térítésmentes biztosítása rendje az ingyenes tankönyvellátásra jogosultakra vonatkozóan Az iskolába,- és a magasabb évfolyamaira lépés feltételei Az angol nyelvi vizsgák rendszere 9-12 évfolyamokon és a százalékos eredmények osztályzattá alakítása Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az iskolai beszámoltatás Az iskola értékelési elvei és rendszere, jutalmazás Az érettségi vizsga Az érettségi vizsga emeltszinten Az érettségi vizsga középszinten A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

8 Z á r a d é k Mellékletek A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök jegyzéke Jeles napok Cambridge First Certificáte of English (10. évfolyam) átváltási táblázata Cambridge Advenced of English (11. és 12. évfolyam) átváltási táblázata 7

9 Előszó Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te, homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem, szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel, almafa, Tanítsd őket, csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek! 8

10 1. Bevezetés. Iskolánkról röviden A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium 12 évfolyamos (8+4 osztályos, + nyelvi előkészítő évfolyammal) állami fenntartású közoktatási intézmény. Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkező nevelési-oktatási intézmény. Korszerű ismeretekkel rendelkező, őszinte, a környezetével harmóniában élő, a humanista értékeket felvállaló és valló, cselekvő hazafiságra kész ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának. Gondoskodik, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Tiszteletben tartja a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Biztosítja a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadását, anélkül, hogy állást foglalna vagy a tanulókat állásfoglalásra kényszerítené ezek igazságtartalmát illetően. Integrálva vállalja a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatását, nevelését is. Annak érvényesítéséhez miszerint a tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön az iskola a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve, a tanulási esélyegyenlőség segítésének elveit betartva szervezi a nevelő-oktató munkát. Az általános iskolában angol - magyar két tanítási nyelvű és általános tantervű osztályok működnek angol vagy német nyelvtanulási lehetőséggel. A gimnáziumban angol - magyar két tanítási nyelvű nyelvi előkészítő osztályos vagy általános tantervű angol-német nyelvi előkészítő osztályos program szerint szervezett osztályok indulnak. Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban második idegen nyelvként választhatóan német, francia, olasz vagy spanyol nyelvet oktatunk. Számunkra fontos az odafigyelő, családias légkörben megvalósuló pedagógiai munka. 1.1 Két tanítási nyelvű (magyar angol) oktatás A két tanítási nyelvű ( a ) osztályokban a tanítás az alábbi táblázatban leírtak alapján az általános iskolában két nyelven (magyarul és angolul), a gimnáziumban angol nyelven történik. 1. a 2. a 3. a 4. a 5. a 6. a 7. a 8. a ének, rajz, technika angol célnyelvi civilizáció környezetismeret, rajz, technika/ének angol célnyelvi civilizáció természetismeret, testnevelés/informatika angol célnyelvi civilizáció földrajz/ célnyelvi civilizáció/ informatika földrajz/ angol célnyelvi civilizáció/ informatika 9. kny 9. a 10. a 11. a 12. a general science, angol célnyelvi civilizáció, szaktantárgyi szaknyelvi ismeretek angol célnyelvi civilizáció történelem, földrajz, matematika angol célnyelvi civilizáció történelem, földrajz, matematika angol célnyelvi civilizáció történelem, matematika angol célnyelvi civilizáció történelem, matematika A követelményeket a tanulóknak általános iskolában magyarul és/vagy angolul, a gimnáziumban angolul kell teljesíteniük. A 12. évfolyam végén szervezett érettségi vizsgán a tanulók két általuk választott tárgyból angol nyelven, angol nyelvből emelt szinten vizsgáznak, kétnyelvű érettségi bizonyítványt kapnak. 9

11 Az érettségi felkészüléshez illetve az eredményes magyar nyelven tehető felvételi vizsga segítése céljából évfolyamokon az angolul tanított közismereti tárgyakból - igény szerint - az angol nyelvű tudás mellé" kiegészítésként" a magyarul tudást, főképp a magyarul vizsgázást" elősegítő foglalkozásokat szervezünk. A nyelvoktatás mellett nagy hangsúlyt helyezünk az informatika oktatására, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek elsajátítására és a környezetvédelmi nevelésre. Oktató-nevelő munkánkat családias légkörű, kiegyensúlyozottságot biztosító tanár-diák kapcsolat keretében valósítjuk meg. A kapcsolatteremtés (tartás) és a kommunikációs készségek elmélyítése érdekében partneriskolai kapcsolatokkal rendelkezünk Hollandiában, Németországban, Olaszországban, USA-ban továbbá Erdélyben és Kárpátalján. Diákutazásokat szervezünk Angliába és Franciaországba. 1.2 Integrált oktatás-nevelés Az általános tantervű általános iskolai ( b ) osztályok feladata a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése mint sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése, oktatása is. Az integrált oktatást A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei c. alapdokumentumban leírtak szerint valósítjuk meg. Az SNI gyerekek létszáma osztályonként nem haladhatja meg a két főt, az iskolai osztály létszámának megállapításakor 2 tanulóként kell számításba venni Az intézményünkben megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Intézményünk ez által többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - A pedagógusok és a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; 10

12 d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba Az intézményünkben folyó integrált nevelés, oktatás segítése utazó gyógypedagógus munkájával A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta (utazó gyógypedagógus) az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Intézményünk igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szakés pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat munkatársai segítségét. 1.3 Személyi feltételek Az iskolánkban dolgozó pedagógusokat az alapos tárgyi tudás, pedagógiai felkészültség, szakmai tevékenységünket a kiegyensúlyozott munka, a megújulási törekvés, az egyéni arculat kialakításának szándéka jellemzi. Ezen jellemzők mellett fontos tényező a hiteles emberi tartás, a felelősségérzet. Az angol nyelvű tanítás személyi feltételei biztosítottak. A szakmai megújulásban jelentős szerepe van a nevelőtestület működését meghatározó munkaközösségeknek, gimnáziumi nyelvi tagozatnak: - alsó tagozatos - napközis (egész napos iskolai) - angol nyelvi alsó tagozatos - angol nyelvi felső tagozatos - gimnáziumi angol (tagozat) és második idegen nyelv(ek) - humán - természettudományos - osztályfőnöki - gyermekvédelmi - testnevelés - kultúra,- könyvtár,- szabadidő, - DÖK 11

13 1996/ / / / / / / / / / / / / / / / Az engedélyezett (összes) közalkalmazott létszám alakulása között pedagógus összesen oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők ügyviteli-technikai dolgozók összes közalkalmazott 1996/ / / / / ,5 1,5 18,5 75,5 2001/ ,5 18, / ,5 18, / ,5 18, / , ,5 2008/ ,5 14, / ,5 4,5 14,5 89,5 2010/ ,5 4,5 14,5 89,5 2011/ ,5 4,5 14,5 89,5 2012/ ,5 13, / / Közalkalmazottak létszámának alakulása pedagógus összesen oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők ügyviteli-technikai dolgozók 1 Megjegyzés: a tanévtől a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 12

14 1.3.2 A tantestület szakos összetétele szeptember 1-jén Tanító 13 fő 17 % Napközis nevelő 14 fő 18 % Szakos tanár 45 fő 58,5 % Pszichológus 1 fő 1,5 % Fejlesztőpedagógus 2 fő 2,5 % Könyvtáros tanár 2 fő 2,5 % Pedagógusok összesen 77 fő 100 % 1% 3% 3% 17% 58% 18% Tanító Napközis nevelő Szakos tanár Pszichológus Fejlesztőpedagógus Könyvtáros tanár Az összes pedagógusból angol nyelvtanár 14 fő 18 % angol anyanyelvű tanár 1 fő 1,5 % Fullbright tanárcsere (USA) jelenleg nincs angol közismereti szakos (tanító, 11 fő 14 % ének, történelem, földrajz, biológia, matematika, informatika, testnevelés) Angol és angol közismereti szakos összesen 25 fő 32 % Az összes pedagógusból egyéb nyelvszakos: német nyelvtanár 3 fő 4 % francia nyelvtanár 2 fő 2,5 % olasz nyelvtanár 1 fő 1,5 % spanyol nyelvtanár (anyanyelvi) 1 fő 1,5 % Egyéb nyelvtanárok összesen 7 fő 9,5 % 13

15 1.3.3 Az iskolai tanulólétszámok alakulása között általános iskola (fő) gimnázium (fő) összesen Az általános iskolai és gimnáziumi tanulók aránya alakulása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% általános iskola gimnázium 14

16 1.3.4 Az iskolai tanulócsoportok alakulása 2009., és várhatóan szeptember 1-én év általános iskola két tannyelvű osztályok általános tantervű osztályok két tannyelvű osztályok gimnázium nyelvi előkészítő osztályok napközi összesen 2009/ a 8.a 8 tan. cs 1.b 8.c 12 tan. cs. 9.a 13.a 5 tan. cs. 9.b-10.b 2 tan. cs / a 8.a és 3. c 9 tan. cs. 1.b 8.b 10 tan. cs. 9.kny 13.a 5 tan. cs. 9.ny-13.b 5 tan. cs várhatóan 2019/ a 8.a, c 9 tan. cs. 1.b, c 8.b 15 tan. cs. 9. kny-12.a 5 tan. cs. 9. ny-12.b 5 tan. cs Általános iskola Gimnázium / / /2020. két tannyelvű osztályok általános tantervű osztályok napközi / / /2020. két tannyelvű osztályok nyelvi előkészítő osztályok 15

17 1.3.5 Felvételi mutatók a két tanítási nyelvű osztályokban Általános iskola Általános iskola 1. évfolyam Tanév jelentkezett (fő) felvett (fő) arány (túljelentkezés) 2003/ ,7-szeres 2004/ ,1-szeres 2005/ ,2-szeres 2006/ ,7-szeres 2007/ ,5-szeres 2008/ ,6-szeres 2009/ ,5-szeres 2010/ ,9-szeres 2011/ ,6-szoros 2012/ ,2-szeres * 2013/ szeres 2014/ ,3-szoros Átalános iskola 1. évfolyam jelentkezett felvett * Megjegyzés: a 2012/2013. tanévtől 1. évfolyamtól felmenő rendszerben c osztályok is működnek. Ebben az évben 2 első osztály tanul két tannyelvű program szerint felmenő rendszerben. 16

18 Gimnázium Tanév Gimnázium 9. évfolyam jelentkezett (fő) felvett (fő) arány (túljelentkezés) 2003/ ,5-szeres 2004/ ,1-szeres 2005/ ,4-szeres 2006/ ,7-szeres 2007/ ,1-szeres 2008/ ,2-szeres 2009/ ,2-szeres 2010/ szeres 2011/ ,3-szoros 2012/ ,8-szoros 2013/ ,4-szeres 2014/ ,7-szeres Gimnázium 9. évfolyam jelentkezett felvett 17

19 1.3.6 Kiemelés a Középiskolák felvételi és érettségi átlageredményei c. Országos Közoktatási Intézet (OKI) kiadványból Az Országos Közoktatási Intézet évi kiadványának 2.sz melléklete tartalmazza a Középiskolák felvételi írásbeli és érettségi átlageredményei -t, külön az első ízben megszervezett kétszintű érettségi részletes adatait. Az ország 302 gimnáziuma közül 5 gimnáziumnak magasabb az átlageredménye 90 %-nál: Szabó Lőrinc Gimnázium Budapest II. ker. 95,3 % Budapesti Osztrák Gimnázium 94,7 % Magyar - Angol T.NY. Gimnázium Balatonalmádi 94,5 % Waldorf Iskola Budapest II. ker. 91,2 % Fazekas Mihály Gimnázium Budapest VIII. ker. 90,5 % A további 297 gimnázium első kétszintű érettségi eredménye 51,5 89 % között szóródik. Az adatok nevezett OKI kiadvány oldalain találhatók. 100,0% 90,0% 80,0% 89,00% 90,50% 91,20% 94,50% 94,70% 95,30% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 51,50% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 297 gimnázium: 51,5-89 % között Fazekas Mihály Gimnázium Budapest VIII. ker. Waldorf Iskola Budapest II. ker. Magyar - Angol T.NY. Gimnázium Balatonalmádi Budapesti Osztrák Gimnázium Szabó Lőrinc Gimnázium Budapest II. ker. 18

20 1.3.7 Kimutatás az érettségizettek továbbtanulásáról a felsőfokú oktatási intézményekben (2003. évtől van adat) Év (utolsó ált. tantervű osztály, 4 éves) (első két tannyelvű osztály, 5 éves) (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű osztály) * (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű osztály) (két tanítási nyelvű és általános tantervű nyelvi előkészítős osztályok) (két tanítási nyelvű és általános tantervű nyelvi előkészítős osztályok) Érettségizők száma Egyetemre nyert felvételt Főiskolára nyert felvételt Felsőfokú (OKJ) szakképzésre nyert felvételt Nem jelentkezett / nem nyert felvételt 31 fő 9 fő (29%) 11 fő (36%) 6 fő (19%) 5 fő (16%) 23 fő 12 fő (52%) 6 fő (26%) 3 fő (13%) 2 fő (3%) 36 fő 26 fő (72%) 9 fő (25%) 1 fő (3%) 0 fő 34 fő 21 fő (62%) 8 fő (23%) 3 fő (9%) 2 fő (6%) 26 fő 13 fő (50%) 9 fő (35 %) 1 fő (4%) 3 fő (11%) 33 fő 30 fő (91 %) - 3 fő (9 %) 0 fő 39 fő 38 fő (97,5 %) - 0 fő 1 fő (2,5 %) 40 fő 38 fő (95 %) - 1 fő (2,5 %) 1 fő (2,5 %) 43 fő 41 fő (95%) - 1 fő (2,5%) 1 fő (2,5%) 33 fő 27 fő (82%) - 5 fő (15%) 1 fő (3%) 26 fő 21 fő 34 fő 12 fő 23 fő (88%) 16 fő (76%) 32 fő (94%) 11 fő (92%) fő (8%) 3 fő (14%) 1 fő (4%) 2 fő (10%) 1 fő (3%) 1 fő (3%) 1 fő (8%) Összesen fő 337 fő (78%) 43 fő* (10%) 30 fő (7%) 21 fő (5%) Mindösszesen fő 410 fő (95%) 21 fő (5%) Az érettségizettek felvétele a felsőoktatási intézmények típusai szerint (2005. évtől van adat) * Megjegyzés: főiskolai beiskolázás 2007-ig volt, 2008-tól kétszintű bolognai képzés van. 19

21 Felsőoktatási intézmények Össz. ELTE Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Külföldi egyetem * Pázmány Péter Katolikus Egyetem SOTE IBS József Attila Tudományegyetem Károly Gáspár Református Egyetem Kommunikációs Főiskola Szent István Egyetem Általános Vállalkozási Főiskola Idegenforgalmi Főiskola Pannon Egyetem-Nemz. gazdálkodás Szegedi Orvostudományi Egyetem Zsigmond király Főiskola Képzőművészeti Egyetem 2 2 Zrínyi Miklós Nemzetvéd. Egyetem Óbudai Egyetem Miskolci Egyetem 1 1 Széchenyi István Egyetem 1 1 Eszterházy Károly Főiskola 1 1 Janus Pannonius Tudományegyetem 1 1 Színház- és Filmművészeti Egyetem 1 1 Károly Róbert Főiskola 1 1 Kodolányi János Főiskola 1 1 Pető András Nevelőképző Intézet 1 1 Felsőoktatásba felvételt nyert összesen fő 91% Felsőfokú szakképzésbe (ÁJFSZ) 21 fő felvételt nyert 5,5% Nem jelentkezett vagy 14 fő nem nyert felvételt 3,5% 1.4 Tárgyi-dologi feltételek A Pasaréti úti épület Budapest II. kerületének zöldövezetében található, az Apáthy-szikla alatt, az Ördögárok partján ben épült, amelyet 1993-ban felújítottak és 7 tantermes * Megjegyzés: a külföldi egyetemekre felvettek országok szerinti bontásban: Olaszország, Spanyolország, Kanada, Törökország Németország, Ausztria, Írország, USA, Dánia, Hollandia Nagy-Britannia 1-1 fő 2-2 fő 4-4 fő 12 fő 20

22 szárnnyal bővítettek. Udvara nem túl tágas, zöld előkerttel, sportudvarral (20x40 m), aszfalt burkolatú (kézilabda) pályával rendelkezik, amelyet meredek domboldal zár le. A Fenyves utca 1-3. sz. telephely is a Pasarét zöldövezetében, tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyen található. Az épület 1934-ban épült, bővítése, felújítása folyamatosan biztosított. Pasaréti úti épület Fenyves utcai telephely A tantermek száma: 16 db 12 db Szaktantermek: biológia - földrajz 1 db fizika kémia 1 db angol nyelvi (kisméretű) 3 db 3 db francia olasz nyelvi (kisméretű) 1 db német nyelvi (kisméretű) 1 db számítástechnika 1 db 1 db számítástechnika (kisméretű) 1 db Egyéb (oktatási célú) helyiségek: tankonyha 1 db szertár 3 db 1 db könyvtár (120 m 2 /30 m 2 ) 1 db 1 db tornaterem (160 m 2 /288 m 2 ) 1 db 1 db tornaszoba (100 m 2 ) 1 db szabadtéri futópálya 1 db korongozó műhely 1 db A tornaterem 160 m 2 -es alapterületével nem felel meg az előírásoknak. Mielőbb szükséges egy tornacsarnok építése. Hiányzik egy a nagyrendezvényekre, stb. alkalmas aula. Egyéb (kiszolgáló) helyiségek: tanári szoba 2 db 1 db igazgatói 1 db igazgatóhelyettesi 2 db 1 db iskolatitkár g. munkatársi 3 db iskolapszichológusi 1 db fejlesztőpedagógusi 1 db 1 db orvosi szoba 1 db 1 db étterem (80 fős/ 90 fős)) 1 db 1 db melegítő konyha, mosogatók 1 db 1 db büfé 1 db 21

23 2. Az iskola nevelési programja 2.1 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Nevelésfilozófiánkról célmeghatározás Szent-Györgyi Albert Célunk általában a harmóniára való törekvésre nevelés. Harmonikus, kiegyensúlyozott fiatalokat szeretnénk nevelni úgy, hogy az ismeretszerzés öröme, a kulturálódás élménye, a megismerés és tudás felelőssége egészséges, természetes és baráti keretek között maradó versengés közben gazdagítsa diákjainkat. Azt gondoljuk, hogy az emberi lét fontos célja a boldogság keresése, a harmóniára, a szellemi, testi és lelki egyensúlyra törekvés. Mindez nem valósítható meg az élet állandóságának és változásainak pozitív szemlélettel való kezelése, értelmezése nélkül. Ennek a törekvésnek átadása nevelési filozófiánk alapja is. A pozitív magatartás sikerorientáltságot feltételez, a tudást, az ismeretet örömforrásként tekinti. Célunk gyakorlatilag az ismeretszerzési vágy felébresztésétől az önképzés, önálló ismeretszerzés képességéig eljuttatni diákjainkat. Ennek érdekében alapvető célunk, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. Mindezek a hatékonyság feltételei, miként a pedagógiai kultúra általánossá válásának elősegítése is. Alapvető cél tehát a kulcskompetenciák fejlesztése, azon kompetenciáké, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek a következők: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - a hatékony, önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia és - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Nevelési-oktatási céljaink, önmeghatározásunk, stratégiai feladataink meghatározása elősegítése érdekében partnereinkhez fordultunk kérdőíves felmérés formájában. A megszólítottak köre: - tanulók, 22

24 - szülők, - nevelőtestület. Célunk a felmérésekkel - az önmeghatározáson túl - minél szélesebb helyi támogatottságot szerezni céljainkhoz, minél érzékenyebben, árnyaltabban kifejezni mindazok céljait, elvárásait, akik igénybe veszik az iskola szolgáltatásait. Az iskolai szervezet fő céljai: - nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, - alakítsa ki és fejlessze a tanulók képességeit, készségeit, - biztosítsa az anyanyelv megfelelő elsajátítását, - készítsen fel a továbbtanulásra, - tanítsa az idegen nyelveket magasabb óraszámban is, és tanítson idegen nyelven közismereti tárgyakat, - tanítsa meg az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit, - alakítsa ki a tanulókban a másság elfogadását - alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, - alakítsa ki a tanulókban az egészséges életmód iránti igényt, - ismertesse meg a tanulókat a számítógép mindennapos használatának lehetőségeivel, tanítsa meg használatát, alkalmazását, internetes hozzáférhetőséggel - közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát, a társadalmilag elfogadott értékeket, - a tanulók egész személyiségét fejlessze; segítse elő társadalmi beilleszkedésüket, - fejlessze tovább a tehetséges, zárkóztassa fel a gyengébb képességű, tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókat, - neveljen tisztességre, ismertesse meg az erkölcsi szabályokat, - neveljen rendre, fegyelemre, környezetünk tisztaságára, - neveljen a haza szeretetére, - neveljen a természet szeretetére és a környezetvédelemre. A fenti célok megvalósítási folyamatában legyen biztosított: - a szeretetteljes bánásmód, - az érzelmi biztonság, belső harmónia, az önbecsülés kialakítására való törekvés, - a helyzetfelmérésre és döntésre való képességek kialakítása, fejlesztése, - a jó tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat (partneri kapcsolat), - az esztétikus, kulturált, tiszta környezet, - az összhang a nevelőtestület tagjai között és az iskolavezetéssel, - a tanulók önálló, kulturált vélemény-nyilvánítása, megfelelő formában, - a táborok, erdei iskola, külföldi cserekapcsolatok szervezése 23

25 Fentieket összefoglalva fő feladataink: tudományos ismeretek átadása, magas szintű idegen nyelvi oktatás, közismereti tárgyak oktatása angol nyelven, önművelődésre képes, továbbtanulásra alkalmas diákok nevelése, a gondolkodás, az értelem fejlesztésével az egyéni képességek kibontakoztatása, tehetségfejlesztés, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a haza szeretetére való nevelés, más népek megbecsülésére való nevelés, rendre, fegyelemre nevelés, a közösségi szellem fejlesztése, másokkal való együttműködésre nevelés, egészséges életmódra nevelés, környezetvédelemre nevelés Iskolánk nem tudja biztosítani a nemzeti-etnikai kisebbségeknek a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségét. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret fejlesztése, - hon-és népismereti tudásanyag bővítése, - európai azonosságtudat kialakítása egyetemes kultúra eredményei ismerete, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség és - felkészülés a felnőtt lét szerepeire A két tanítási nyelvű osztályok nevelés - oktatási célja A magyar - angol tanítási nyelvű osztályok oktatása célja, hogy az anyanyelvi és az angol nyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlessze. A tanulók váljanak alkalmassá arra, hogy tanulmányainkat akár magyarul, akár angol nyelven folytassák. Cél továbbá, hogy a magyar és az angol kultúrák értékein keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen a tanuló pozitív én- és országkép kialakítására; értse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási nyelv alkalmazása eredményeképp az idegen nyelv (angol) tanulás a természetes nyelvelsajátításához közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű angol nyelvtudás és nyelvtanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. 24

26 Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven (angolul) való gondolkodásra, az angol nyelv használatára az információszerzésben, - közlésben és - alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegen nyelv - tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. A cél rövid megfogalmazása: Összefoglalva Értékeket befogadni képes, logikus és rendszerező gondolkodású, gondolatait, érzelmeit kommunikatív módon, árnyaltan kifejezni tudó, önművelésre felkészült, a környezetért és a kultúráért a demokratikus és humánus alapelvek szerint cselekedni képes tanulóifjúság nevelése Az iskolától elvárt társadalmi követelmények a társadalmi környezetre való nyitottság az alapvetően komoly szakmai-módszertani minőség biztosítása a fejlesztés koncepciója a megrendelő és a fenntartó elvárásainak ismerete, rendszeres elemzése, értékelése a tolerancia, a másság elfogadása, a hátrányos megkülönböztetés mindennemű kiküszöbölése a demokratikus működés gyakorlóterepévé válás az iskolai közösségben a megmérettetés folyamatos vállalása az önértékelés képességére való nevelés A sajátos cél, a speciális feladat meghatározása Az általános szintű, továbbtanulásra, és egyben munkába állásra való felkészítésre szerveződött az iskola, elsősorban mégis kiemelt szerepet tölt be a képzési programban a demokratikus hagyományokra, az egészséges életformára nevelés és a tehetséggondozás. Az iskola arculata, speciális jellege Az iskola sajátos arculatát a nevelők közösen elfogadott pedagógiai alapelveken túlmutató sokszínű felfogása, és a számos irányba történő specializálódás lehetősége határozza meg, alapvetően az értelmiségi létformára jellemző következő célokkal: a korszerű, színvonalas alapműveltséghez való hozzásegítés; az ismeretközpontúságon alapuló problémamegoldó képességre nevelés; a folyamatos önművelési igényének kialakítása; a teljesítmény és sikerorientáltságra nevelés; az egymás iránti kölcsönös tisztelet alapján a demokratikus hagyományok megismerése és gyakorlása; nyitottság a kulturális és természeti értékek irányában; folyamatos megmérettetés, illetve az objektív önértékelés igényének kialakítása; a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének megvalósítása; a kompetencia alapú oktatás minél nagyobb körbeli alkalmazása; 25

27 az egységes alapokra épülő differenciálás megvalósítása; a tanulási esélyegyenlőség segítése elveinek alkalmazása és a szociális érzékenység, valamint felelősségérzettel párosuló társadalmi cselekvőképesség kialakítása Az iskola pedagógiai alapelvei a személyiség tisztelete, elfogadása, az egymás iránti tolerancia, a demokratizmus szabályainak szigorú megtartása, a magas szintű minőségi munkára törekvés, a közösségi lét szerepeinek felelősséggel való elfogadása, és annak tudatos vállalása, hogy életmódunk, viselkedésünk hat a környezetünkben élőkre, a nevelők életmódja még hangsúlyozottabban hat a diákokra. Intézményi szinten: politikailag, ideológiai, vallási vagy más vonatkozásban el nem kötelezettség, egymás emberi jogainak tiszteletben tartása, vallási-etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés lehetőségének maximális kizárása, és a kultúra értékeinek többoldalú, tárgyilagos megközelítésre való törekvés. 2.2 A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Elsődleges szempont: A hiteles személyiséggé válásra való törekvés A kommunikációs készség, a kommunikációs intelligencia fejlesztése A kreatív képesség és az alkotókészség fejlesztése A szolidáris érzékenység és az empatikus képesség kialakítása A demokratikus érzék, az egymásra figyelés erősítése Kiemelten lényeges területek még a személyiségformálásban: Az önismeret, önértékelés, önbizalom fejlesztése A másság, a másként gondolkodás elfogadása A döntőképesség kifejlesztése Véleményalkotás szükségességének kialakítása A kudarc feldolgozása; A siker feldolgozása; A kérdezni akarásnak a képessége A kérdezni tanulás szándékának erősítése A problémamegoldó képesség fejlesztése (Vagy annak a képességnek kialakítása, mely segít a bonyolult problémát egyszerűbb problémává bontani az ismeretanyag mozgósításával.) 26

28 Egy-egy kérdés sokirányú megközelítéséhez vezetés, (rugalmas gondolkodás) Szövegmegértési képesség fejlesztése Az örülni tudás, az érzelem-kifejezés képességének kialakítása A figyelem, az önmagunktól való elvonatkoztatni tudás fejlesztése 2.3 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei (2009. évi módosítás) A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei, különös tekintettel a magatartási zavarokra Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés, d) a térben és időben való tájékozódás kialakítás Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart 27

29 (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztő lehetőségek megvalósítása a kiscsoportban valósul meg ezért alapközösségnek az osztályközösséget, tekintjük. Osztályközösségeken belül kialakulnak kisebb csoportok (mikro csoportok) amelyeknek tagjai valamiképpen vonzódnak egymáshoz. Ezekre a mikro csoportokra építjük a különböző célszerűen szervezett csoportjainkat (tanulmányi munka, játék). 28

30 A közösség fejlettebb színvonalának megnyilvánulásai: - A közösség normarendszere, értékrendje mindig pozitív. Ennek következtében a közösség minden tagjára pozitív hatást gyakorol, nem állja útját az egyéni képességnek kibontakozásának, sőt segíti azt. - A közösség minden tagja vállalhat, választhat olyan tevékenységet, ami egyéni ambícióinak, érdeklődésének, képességeinek megfelel. - A közösség vezetése demokratikus, az autonómiáig, az önirányításig jut el; önállóan tűz ki célokat, tervez, szervez, mozgósít, értékel, perspektívát ad. Fő feladatunk a közösségi nevelés során, hogy tanulóink szocializációja eredményesen menjen végbe. Az iskolánkból kikerülő fiatal - közösségi ember két aspektusból minősíthető: - mint szuverén egyéniség, kiforrott személyiség, aki önálló gondolkodással, - véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik; - mint szociális személyiség, aki a társas kapcsolatok igényének és kialakításának - képességével rendelkezik, aki személyiségét nem mások elgondolásával érvényesíti, aki egyéni érdekeit összhangba tudja hozni a közösség érdekeivel. A közösség fejlettsége megállapítására alkalmazott eljárások: - személyiség tulajdonságok vizsgálata, önjellemzés, társjellemzés, osztályfőnöki jellemzés - szociometriai felmérés - osztály jellemzés - szociálpszichológiai interjú (kiscsoportos beszélgetés) A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt feladatai Ezek ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés. Olyan ismeretek átadásáról kell gondoskodni, amelyeknek meg kell jelenniük minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Konkrétan: - az erkölcsi ismeretek, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, - az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, - a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, - a bűnmegelőzés, - a drogprevenció és - a fogyasztóvédelmi nevelés témakörökhöz kapcsolódnak A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka A diákok életkorhoz igazodó módszerekkel való képzése: szakszerű és eredményes tanítása, sokoldalú fejlesztő foglalkoztatása, egyéni és közösségi nevelése a NAT és a pedagógiai program követelményei szerint. Kiemelt az értékrend közvetítése, az egyéni képességfejlesztés, a kötelességtudat és kulturált viselkedés elsajátíttatása. 29

31 A pedagógusok (tanító, tanár, osztályfőnök, munkaközösség vezető) feladatait részletesen, adott munkakörre szólóan a SzMSz mellékletei között szereplő munkaköri leírások tartalmazzák. 2.6 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózatának gondolata 1990-ben, Strasbourgban egy tudományos tanácskozáson született meg. Célja: színtér programok megvalósítása óvodákban, iskolákban. A színtér olyan hely, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is otthon van. Az egészséget az ember teremti meg és éli meg mindennapi élete, díszletei között, ott ahol tanul, játszik és szeret. (WHO Ottavai Karta) Az egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátástól függ, hanem a társadalmi, természeti környezettől és életfeltételektől. Ezeket az elveket átérezve 1993-ban bekapcsolódtunk a Hálózat munkájába. A személyi és tárgyi feltételeket az iskolavezetés maximálisan biztosította (egészségnevelő tanárok képzése, a programbeépítése a pedagógiai munkába). Ma az egészségtan kötelező tantárgy az általános iskolában. Az iskola célja a program megvalósításával: minden rendelkezésre álló módszerrel segítse elő a tanulók, a tantestület egészségének védelmét az egészség fejlesztését, az eredményes tanulást alakítson ki szoros együttműködést az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel, diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen tulajdonítson kiemelt jelentőséget az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének adjon teret a lelki egészségfejlesztésnek, a kábítószer prevenció stratégiát és tanácsadást biztosító programoknak helyezzen nagy hangsúlyt az elsődleges prevencióra, a mentálhigiéniára, az egészségügyi felvilágosításra, az önsegítés módszereire, (mint nem terápiás egészségjavító módszerek) Végső cél az egészségfejlesztés piramisának legfelső lépcsőjére feljutva elérni a természettel társuló testi, lelki, szociális jóllét megteremtését. öntevékenység m a g a t a r t á s pozitív attitűdök, értékrend h e l y e s e g é s z s é g i s m e r e t e k Az iskolai környezet bemutatása az egészségnevelés szempontjából: Iskolánk épületei Pasaréten, fásított utcákkal körbevéve helyezkednek el. Az egyre nagyobb járműforgalmat lebonyolító főútvonal közelsége sokszor zavarólag hat mint a zaj, mind a környezetszennyezés szempontjából. Így a tantermek szellőztetése napközben nem tökéletes, inkább az iskolaudvar felől oldható meg. A gyerekek életvitelét károsan befolyásoló üzem ill. intézmény nincs a környéken. A Pasaréti úti iskolaépület főbejárata előtt nincs védőkorlát, de nem is kell, mert a főbejáratot 30

32 széles beton, ill. zöldsáv választja el az úttesttől. A Fenyves utcai épület előtt van védőkorlát, nincs zaj. A tantermek jelentős része közvetlen benapozást kap, amely ellen függönyökkel védekezünk. Az iskolaudvarok átszellőzöttek, nyitottak. Méretük átlagos, sportpályákkal felszereltek. Az udvarokon néhány fa áll, kevés olyan felület van, ahol fásítani lehetne. A Fenyves utcai telephelyen gyermekjátékok, tankert, pagoda fás területek találhatók. Iskolabelső A tantermek alapterülete kb tanuló befogadására ideális. Van, ahol ez a létszám magasabb, (gimnázium de itt sok csoportbontásos óra van). A tantermek megvilágítása megfelelő. A hangszigetelés a termek között általában elfogadható. Az előírt mennyiségű illemhely minden szinten rendelkezésre áll mindkét nemű gyermekek számára. A nevelőknek külön illemhely kézmosóval mindkét épületben biztosított. A közlekedők, zsibongók szűkösek, de kielégítik a szünetközi tartózkodási igényt. A felsőruha tárolás zárható szekrényekben nyert megoldást. Az emeleti szinteket összekötő lépcsők szélessége megfelel az előírásoknak. Természettudományi előadók vannak (fizika-kémia, biológia-földrajz) szertárral, vizesblokkal. A Pasaréti úti épület alagsorában, tankonyha áll a diákok rendelkezésére. A tornatermeket (1 átlagos, 1 kicsi, 1 tornaszoba) iskolai testnevelésre valamint diákés szabadidőpontra használják. (kosárlabda, röplabda, teremfoci, judo). A Pasaréti úti épület kisméretű tornaterme méretében nem felel meg az előírásoknak. A Fenyves utcai telephely tornaterme megfelel az előírásoknak. A szertárakban a tornaeszközöket balesetmentesen tudják tárolni. Fiú és leányöltözők és vizesblokkok biztosítottak. Orvosi rendelés céljára mindkét épületben külön helyiség biztosított. Az éttermekben a balesetmentes étkezés feltételeit annak ellenére biztosították, hogy nagy bennük a zsúfoltság étkezési időben. Iskolabüfé a Pasaréti úti épületben működik. A tantestületi szobákban (3 db) mindenkinek van külön munkaasztala, zárható szekrénye és fiókja. 31