Ide másolom Dr. Busics György egyetemi docens Úr tegnap este a Geodézia csoportba írt észrevételét.

Átírás

1 Koren István bejegyzése június 3. Kedves Hölgyek és Urak! Ide másolom Dr. Busics György egyetemi docens Úr tegnap este a Geodézia csoportba írt észrevételét. "Olvasom itt a bejegyzéseket a Marci által prezentált helyszínrajz kapcsán, amin a terepi állapot (ami, például GPS-szel, ma már könnyen prezentálható) és a térképi állapot lényegesen eltér. Sok ilyen példa kellene, remélhetően lesz is (például a részarány-megszüntetés kapcsán is), mert ezt lehet a közvélemény és a döntéshozók elé tárni, hogy valamit tenni kell. De nem ezért írok (bár igyekszem magam visszafogni a kommentelésben), hanem az új generáció miatt, akiket mi most tanítunk. Nekik az elmúlt évtizedek is történelem, távoli dogok, nincs közük hozzá. Szóval jó lenne egy olyan összefoglaló, ami az elmúlt évtizedek térképkészítési technológiáit foglalná össze. Mi volt a szabatos városmérés, a 207-es, az F3-as, F7-es, a fotogrammetriai alapú nagyméretarányú felmérés, a numerikus és digitális, a küvet és bevet... Egy rövid, velős szószedet kellene (mert az Y-generáció tagjai nem fogják elolvasni a hosszú szövegeket), egy gyakorlati útmutató kataszteri térképeink eredetéről. Ebben Ti is közreműködhetnétek, pontosabban Ti írhatnátok, Ti minden, akik itt rendszeresen konzultáltok, csevegtek egymással. Biztos javára válna az új nemzedéknek, talán még hálásak is lennének..." Arra kérném az adminokat, dugják össze a fejüket, súgjanak, búgjanak és hozzanak döntést arról, hogy melyik nyílt csoportban tudnának megoldást találni arra, hogy ennek az emlékezés(tananyag)nek, helyet biztosítsanak. Nyílt csoport szükséges szerintem azért, hogy minél többen tudják olvasni. Szükséges volna az én elképzelésem szerint, egy a tanár úr szerint írt (kért) rövidebb, tömörebb összefoglaló és helyet kellene valami könyvtár rendszerben biztosítani arra, hogy a különböző felmérési fajtákhoz kapcsolódó egyéb hozzászólások rendezett formában megjelenhessenek. Ezen kellene gondolkozni az adminoknak. A csoportokban jelenlévő idősebb kollégákat, különösen gondolok itt FH-kban dolgozókra pedig próbáljanak egy közös emlékezést írni a térképkészítésünk múltjáról a tanár úr elképzelései szerint. Köszönöm. (Ezt az írást kiteszem mind a három csoportba.) A térképkészítési technológiák történetét megpróbáltam röviden összefoglalni, még ha talán hosszúnak is látszik. Mindenkinek joga van annyit elolvasni a leírtakból amennyit akar, de véleményem szerint minimum ennyit illik ismerni a térképkészítés múltjából, mert így lehet megfelelően értékelni a jelenleg érvényben lévő digitális térképek tartalmát, felhasználhatóságát és pontosságát. A régi térképekkel és munkarészekkel elég sokat foglalkoztam mint igazságügyi földmérési szakértő, és mint a Hajdú Bihar megyei földhivatal dolgozója 44 éves pályafutásom alatt, így azokat ma is felhasználhatónak tartom. Oláh Béla

2 2 TÉRKÉPKÉSZÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Oláh Béla Fasching Antal díjas földmérő mérnök ny. földmérési osztályvezető. TARTALOMJEGYZÉK oldal Törvények, rendeletek: 3 Legfontosabb felmérési utasítások és szabályzatok: 3 Az országos kataszteri térképezés célja: 4 A mérőasztal: 4 Felvételi előrajzok: 5 Kataszteri térképek: 7 A kataszteri térképek készítésekor az alábbi munkarészek készültek: 10 A külterületek térképfelújítása ( ): 10 A szocialista földrendezés ( ): 10 Földrendezési kiosztási vázrajzok: 10 A 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás alapján készült ideiglenes nyilvántartási térképek: /1966 és az 1208/1966/ÁFTH számú utasítások alapján készült térképek: 13 Nyilvántartási térképek készítése: 13 A műszaki terv: 13 Nyilvántartási térképek: 20 Ingatlan-nyilvántartási térképek: 21 Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek): 23 Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése: 23 A földmérési alaptérképek készítésére vonatkozó szabályzatok (F.1; F.3; F.4; F.5; F. 7): 24 Általános Műszaki terv: 25 Az újfelmérések és térképfelújítások során az alábbi munkarészek készültek: 35 Szabatos városmérés: 35 A megengedett eltérés (hibahatár), pontosság, megbízhatóság értelmezése: 35 A műszaki tervekről: 36 Műszaki terv digitális állami földmérési térkép készítés esetén: 37 Digitális térképek: A digitális alaptérkép. (DAT. készítése 1996 évtől kezdődött.) 37 A Digitális alaptérképpel kapcsolatos előírások, szabvány és szabályzatok: 40 Felmérési törzskönyvek: 55 Digitális térkép készítésénél az alábbi törzslapok készülnek: 56 A digitális állami földmérési alaptérképek készítése Hajdú Bihar megyében: 56 A Külterületi Vektoros Térkép (KÜVET) 56 Összefoglalva: a KÜVET készítésének főbb lépései voltak: 57 A Belterületi Vektoros Térkép (BEVET) készítése: 57 Összefoglaló véleményem az előzőkben ismertetett térképkészítési technológiákról: 60 Megjegyzéseim a BEVET készítésével kapcsolatosan: 63 Mit kellene sürgősen elvégezni: 66 MELLÉKLETEK: Nem földmérési munkarészek: 64

3 3 A régi térképkészítési technológiák és a munkarészek ismertetése előtt a földmérési szakterületre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, valamint a legfontosabb felmérési utasításokat és szabályzatokat sorolom fel. A térképkészítési technológiák és régi munkarészek bemutatásánál a alábbi sorrendet követem: 1./ A térképkészítési technológia rövid leírása. 2./ A térképkészítési technológia által létrehozott térkép tulajdonságainak ismertetése. 3./ A térképhez tartozó egyéb munkarészek címszavakban. Törvények, rendeletek: 1./ Az államigazgatási eljárásról szóló 1957 évi IV. törvény. 2./ Földmérési törvény. (1996 évi LXXVI. tv.) 3./ Ingatlan-nyilvántartási törvény.(1997 évi CXLI tv.) 4./ Miniszteri rendeletek. (16/1997. /III. 5./FM. és 21/1997./III. 12./ FM-HM.) Legfontosabb felmérési utasítások és szabályzatok: 1./ Kataszteri felmérési utasítás. 2./ évi Utasítás az országos felmérés végrehajtására (tervezet). 3./ 508/1965/T.6./ ÁFTH. számú utasítással módosított /1953. /T.49./ ÁFTH. számon kiadott Utasítás a szabatos felmérések végrehajtására, I. kötet Városok felmérése. 4./ Térképfelújítások utasításai: (113/1957/T.13./, 118/1961/T.17./, 209/1962/T.9./ ÁFTH szám. 5./ Új felmérések utasításai: 225/1962/T.20./, 113/1963/T.10./ számú ÁFTH. utasítások. 6./ 207/1962./T. 6./ számú ÁFTH. utasítás. 7./ 610/1966/T. 8./, 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú Útmutató a fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. 8./ 1207/1966 /T. 14./ és 1208/1966/T.14/ számú ÁFTH. utasítások. 9./ 11/1977. /III.11/ MÉM rendelet a kisajátítási tervek készítéséről. 10./ F. 1. Szabályzat. Földmérési alaptérképek készítése. (40837/1973 OFTH szám.) 11./ F. 2. Szabályzat. Sajátos célú földmérési munkák végzésére, valamint ezekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatására.(28955/1986 MÉM. FTH szám.) 12./ F. 3. Szabályzat. Az EOTR földmérési alaptérképek készítése.(64431/1975 OFTH szám.) 13./ F. 4. Szabályzat. Síkrajzi átszerkesztés EOTR-be. (48100/1978. OFTH sz.) 14./ F. 5. Útmutató az 1:4000 ma-ú domborzat ábrázolásához.(70899/1979 OFTH. szám.) 15./ F. 7. Szabályzat. EOTR földmérési alaptérképek készítésére (47460/1983. MÉM. FTH szám.) 16./ DAT. Szabályzatok, és mellékletei (24459/1996. FM.szám.). 17./ A digitális alaptérkép fogalmi modellje (MSZ :1997 Magyar Szabvány). 18./ Új F. 2. Szabályzat (13692/2002. FVM FTF.szám.) 19./ Útmutató a KÜVET készítéséhez (NKP. KHT. 2002). A nagyméretarányú térképek készítése 1856 évben kezdődött hazánkban a kataszteri térképek létrehozásával. A nagyméretarányú térképkészítés módszerei: A fenti rövid bevezetés után vázlatosan sorolom fel a nagyméretarányú térképkészítés módszereit, amelyeknek részletesebb ismertetését a későbbiek során fogom elvégezni. A térképek geodéziai (földi) és fotogrammetriai módszerekkel készültek: Geodéziai módszerrel: Mérőasztalos grafikus felmérések. Numerikus módszerrel történő felmérések. Fotogrammetriai módszerrel: Síkfotogrammetriai eljárással. Sztereofotogrammetriai eljárással. Földi eljárással: Grafikus módszerrel: A szükséges pontsűrítés végrehajtása után elsősorban mérőasztal felvétellel, (természetesen a részletek bemérése mérési vonal hálózatra történt ortogonális módszerrel) ölrendszerben évek között 1:2880, 1:1440, 1:720 méretarányban. Numerikus módszerrel: Azaz alappontok közötti ortogonális vagy poláris beméréssel, méterrendszerben 1928-évtől kezdődően napjainkig 1:500, 1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányban. Fotogrammetriai eljárással: (sík vagy sztereofotogrammetriai módszerrel) Analóg fotogrammetriai (grafikus) módszerrel: Méterrendszerben 1958-évtől kezdődően napjainkig 1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányban. Analitikus fotogrammetriai (numerikus) módszerrel: Méterrendszerben 1960-as évektől kezdődően napjainkig 1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányban.

4 4 Ortofotó készítése: 1996 évtől kezdődően 1:1000, 1:2000, 1:4000 méretarányban. Digitális térképek: A digitális alaptérkép. (DAT. készítése 1996 évtől kezdődött.): A földrészletek, mesterséges és természetes földfelszíni és felszín közeli alakzatok alakhűen, esetenkénti általánosítással (generalizálással) és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel történő számítógépes leképzése adatbázisban az MSZ :1996 szabványban előírt követelmények szerint, és összhangban az alaptérkép fogalommal. Az országos kataszteri térképezés célja: Az igazságos földadó-kivetés lehetővé tétele, valamint a hiteles adatszolgáltatás az ingatlanforgalom és hitel felvétel számára. Ennek érdekében az ország részletes, kataszteri felmérését 1856-ban kezdték meg Északnyugat- Dunántúlon évig felmérték az egész Dunántúlt (Fejér, Komárom és Esztergom vármegye kivételével), Kárpátalját, a mai Szlovákia területén három vármegyét, valamint Horvátország egy részét. Az 1867 évi kiegyezést követően a felmérést a Szepességben folytatták, majd ezután az Alföld és a magyar határőrvidék következett, így 1914-évre az ország területének 81 százalékát felmérték. Az állami földmérésnél között a felmérés kizárólag rajzi módszerekkel történt közötti években a kataszteri térképek ölrendszerű szelvényhálózattal készültek 1:2880; 1:1440; és 1:720 méretarányban, sztereografikus és henger vetületi rendszerben. Az egyes vetületi, illetve koordinátarendszereknek megfelelően az ország területét felmérési szelvényhálózatok fedik le, a szelvényhálózatok alapját képző négyzetmérföldek, illetve szelvénycsoportok az ország területét oszlopokra és sorokra bontják. A szelvényhálózatok létrehozásának két célja van: - A térképlapokon ábrázolt területek térképi összefüggését biztosítja. - A térképszelvényeket egymás mellé helyezve érjük el azt, hogy a terep ábrázolása összefüggő, hézag és átfedés mentes legyen. Az méretarányú kataszteri térképek a községekben, a szükséges pontsűrítés végrehajtása után általában grafikus felvétellel, legtöbbször mérőasztalos mérési módszer alkalmazásával készültek, a részletek bemérése mérési vonal hálózatra ortogonális és poláris méréssel történt. Mérőasztallal és a hozzátartozó műszerekkel a térkép a helyszínen készül az előre meghatározott méretarányban. A mérőasztal: A mérőasztallal történő felméréshez az alábbi felszerelés szükséges: Mérőasztal, amely három fő részből áll: műszerállvány, középszerkezet, rajztábla. Irányzókészülék: a távcsöves vonalzó. Az újabb távcsöves vonalzók el vannak látva: (Például: MOM tahigrafométer) Párhuzamos vonalzóval. Hosszfelrakó (leszúró) berendezéssel. Fogantyúval a távcsöves vonalzó kényelmes kezeléséhez. Finom beállítóval az irányzás végrehajtásához. Optikai távmérő berendezéssel (általában redukáló rendszerrel) Talpas libella, vetítő (villás vetítőt használtak) és esetleg tájoló. Mérőasztal A mérőasztal középszerkezete Távcsöves vonalzók A mérőasztal felállításánál három műveletet kell végrehajtani: A pontraállítást, a rajztábla vízszintessé tételét, és a tájékozást. A mérőasztal felmérés módszerei a következők: Előmetszés, poláris koordináta mérés, oldalmetszés, hátrametszés, és sokszögelés. A felsorolt öt mérési módszer közül a részletmérés végrehajtásához az előmetszést és a poláris koordináta mérést, használják. Az oldalmetszést, hátrametszést, és a sokszögelést az alappontok rajzi sűrítésekor alkalmazzák. A felmérés végrehajtása mérőasztallal vázlatosan a következő: A mérőasztallal a felmérést csak akkor szabad megkezdeni, ha a rajztáblán lévő térképlapra fel van rakva legalább három ismert alappont, melyek a terepen megtalálhatók, és összelátásuk biztosított,

5 5 tehát kölcsönösen irányozhatók. A mérőasztallal történő térkép készítéshez, a nagyméretarányú földmérési térképek készítésekor az álláspontok sűrűségét, úgy kell megválasztani, hogy minden 300 méterre legyen egy álláspont. Az álláspontok meghatározása e részletpontok bemérésével egyidejűleg végezhető. Részletpontok bemérése: Vízszintes részletmérés esetén az álláspontokról a látható részletpontokat sorban bemérik előmetszéssel, illetve poláris koordináta méréssel. Poláris koordináta mérés esetén, ha egyidejűleg vízszintes és magassági felmérést is végeznek, akkor a terep bejárásával egyidejűleg felmérési előrajzot készítenek és megjelölik a bemérendő részletpontokat, majd a részletpontokat bemérik. A magassági felmérést nem részletezem. A részletezés alkalmával bemérik a művelési ágak határvonalait és azt a növényzetoleátán, a terepen használt neveket a pedig a névoleátán tüntetik fel. A mérőasztal felmérés pontossága 1:2880 méretarány esetén a következő: Középhiba: + 28,857,6 centiméter. maximális hiba: + 86,4172,8 centiméter. A mérőasztallal történő felmérés előnyei: A térkép a helyszínen elkészül, valamint munka közben sok az ellenőrzési lehetőség. A hátrányai a következők: Csak kilátási akadályok nélküli jól áttekinthető terepen használható gazdaságosan. A terepmunka lassúbb, mint a numerikus felméréseknél. Nedves időben nem használható a papír méretváltozása miatt. Ha a papír megsérül a munka kárba veszett, mert a másolás már a pontosság rovására megy. Nagy gyakorlatot, és jó rajzkészséget igényel a felmérőtől. A felsorolt hátrányoktól függetlenül megállapítható, hogy jó minőségű és pontosságú kataszteri térképeket készítettek, mert a térképek nem teljesítménybérben és nem kampányszerűen nagy általánosságban szorító határidőkkel készültek. A jó minőségű térkép készítéséhez annyi idő és anyagi fedezet állt rendelkezésre amennyire szükség volt A részletmérés végrehatásánál a részletpontok beméréséhez természetesen a mérési vonalhálózatokat, valamint a derékszögű bemérési (ortogonális) módszert alkalmazták. A mérőasztallal meghatározott részletpontokat (földrészlet határpontok, épületek sarokpontjai) összemérték az épületeket körbemérték a méreteket a felvételi előrajzon rögzítették. Felvételi előrajzok: A felvételi előrajzok az évek között végrehajtott grafikus felmérések végzésekor készültek, tulajdonképpen ezek voltak a mai értelemben ismert mérési vázlatok elődei. A felvételi előrajzok méretaránya községek esetében általában a kataszteri térkép 1:2880 méretarányával egyezett meg. Az 1:2880 méretarányú felvételi előrajz szelvényenként négy negyedlapra oszlik. A felvételi előrajzok városokban 1:1440; valamint 1:720 és 1:360 méretarányokban készültek, a felsorolt a méretarányokban egy darab 1:2880 méretarányú térképszelvényt, 16 db 1:1440 méretarányú, 64 db 1:720 méretarányú, illetve 256 db 1:360 1:1440 méretarányú lap fed le. Van olyan felvételi előrajz, mely a mérőasztal álláspontok koordinátáját (grafikus koordináták) is tartalmazza, valamint a további álláspontokra vonatkozó szögeket és távolságokat. (Például: Tiszacsege Hajdú-Bihar megyei városfelvételi előrajzai.) Általában a felvételi előrajzok tartalma a következő: Szelvényszám, a község (város) neve, méretarány. A háromszögelési pontok, és egyéb numerikusan meghatározott pontok. A felmérés grafikus alappont hálózata. A mérési vonalak hálózata és a grafikus kisalappontok. A részletmérés derékszögű bemérési adatai (abcissza, ordináta). Az utcafronti, valamint a fölrészletre egyéb jellemző méretek (pl: a farmezsgyén). Az épületek mérési adatai (szélesség, hosszúság, körbemérés). A felmérő, a szerkesztő és a vizsgáló nevét, valamint az időpontokat. A méreteket általában ölben tartalmazza (tizedöl, városokban századöl élességgel). Az eredeti felvételi előrajzok színezve is vannak. A felvételi előrajzok ma is felhasználhatók: Információt szolgáltatnak az eredeti felmérési adatokról, valamint a felmérés időpontjáról. Az eredeti méretek alapján a régi épületekhez viszonyítva ívmetszéssel a mérési vonalak hálózata és a grafikus kisalappontok visszaállíthatók a természetben.

6 6 Elsősorban belterületekben és zártkertekben tartalmaz használható információkat, mert a külterületek már szinte teljesen megváltoztak. Részlet Hajdúszoboszló város 1:1440 méretarányú felvételi előrajzából Debrecen törvényhatósági joggal felruházott szabadkirályi város kataszteri térképének belvárosi része 1:720, a kertvárosi része 1:1440 méretarányban készült a háromszögelési pontok és a sokszögpontok között létrehozott mérési vonal hálózatra, derékszögű koordináta méréssel. Mérési vonalhálózat Mérési vonalhálózat belterületi tömbben. A külterület 1:2880 méretarányban készült mérőasztalos grafikus eljárással. A Belterület viszonylatában a felvételi előrajzok 1:360 és 1:720 méretarányokban készültek.

7 7 A rendelkezésre álló mérő és térképző és rajzoló eszközök ismeretében (mérőasztal, teodolit, szögtü -kör, szögprizma, vaskeretes 10 öles acél mérőszalag, 10 öles acél kéziszalag, nagyfelrakó és kisfelrakó vonalzók, majzik háromszögpár, dörzstús, túskihuzó, rajztoll) csak a legnagyobb tisztelttel lehet tekinteni elődeinkre, akik kiváló minőségű térképeket hoztak létre. A Trianon utáni időszakban az ország területének 22 százalékáról nem készült korszerű kataszteri térkép, így azon a részen a telekkönyvi betétszerkesztést sem tudták elvégezni. Tehát 1928 évig állami földmérés kataszteri térképei 1:2880 a sűrűn beépített területeken 1:1440 vagy 1:720 méretarányban készültek. A méterrendszerre történő áttérés után 1928 évtől kezdődően az 1:1000, az 1:2000, kivételesen az 1:500 méretarányt alkalmazták. Ebben az időszakban ( ) a mérőasztalos felmérést a részletpontok meghatározásához szinte teljes egészében felváltotta a háromszögelési pontok és sokszöpontok megfelelő és szükséges mértékű sűrítése után a mérési vonalhálózatra történő derékszögű (ortogonális) bemérési módszer. Ezeknél a kataszteri térképeknél a részletpontok bemérésének technológiája lehetővé tette volna a teljes numerikus térkép létrehozását, a földrészletek területeinek koordinátákból történő számítását. Ez azonban nem történt meg, a részletpontok koordinátáit legfeljebb a tömbhatárpontok esetében számították ki, az összes részletpont koordinátáinak számítása, valamint a területszámítás rengeteg manuális előírást eredményezett volna, mert a számítást a mechanikus Brunsviga és Triumphator számológépekkel végezték. Néhány mondat a térképezés végrehajtásáról: Az ölrendszerű 1:2880; 1:1440; 1:720 méretarányú térképek esetében a szelvénykertet nagyfelrakóval szerkesztették. A szelvénykereten 1:2880 méretarányú térképen 40 öles távolságokra úgynevezett collvonalakat szerkesztettek és 3 milliméter hosszúságban kirajzoltak, amelyekből minden ötödik collvonalat 200 ölenként 5 milliméter hosszúságban rajzoltak ki. Természetesen a collvonalak egymástól mért távolsága az 1:1440 méretarányú térképen 20 öl, az 1:720 méretarányú térképen 10 öl volt. Ezek a kataszteri térképek az őrkereszteket nem tartalmazták. A térképezés során a háromszögelés és egyéb koordinátával rendelkező pontokat a szelvénykereten térképezték és nagyfelrakó vonalzóval metszették ki a helyét. Az őrkereszteket a kataszteri térképekre zöld színnel 1957 évet követően szerkesztettük fel, amikor a térképfelújítások a külterületek vonatkozásában megkezdődtek. A méterrendszerű (1:1000, 1:2000 méretarányú) kataszteri térképek esetében a szelvénykeretet vagy nagyfelrakó vonalzóval szerkesztették, vagy a hálózatfelrakó (hálózatleszúró) lemezzel készítették el. Az őrvonalakat 5 centiméterenként rajzolták ki, amelyből mindem másodikat 5 mm hosszúságban, a 10 centiméteres őrvonalak metszésiben kirajzolásra kerültek az őrkeresztek, így korordinátával rendelkező háromszögelési pontok, sokszögpontok és kisalappontok és részletpontok térképzése, általában az őrkeresztek között történt, de lehetséges volt a keretvonalon is. Ebben az időben azaz évek között a mérőeszközök fejlődtek elsősorban a szögmérő műszerek (teodolitok, tahiméterek, szintezőműszerek, szögprizmák) vonatkozásában. A mérőszalagok tekintetében vaskeretes 50 méteres acél mérőszalag, vaskeretes 20 méteres acél mérőszalag, 20 méteres acél kéziszalag állt rendelkezésre. A térképező eszközök csak annyiban változtak, hogy az előzőkben felsoroltak mellett koordinátográfokat, és hálózatleszúró lemezeket használtak. A rajzeszközöknél a grafosz is megjelent. Véleményem szerint a kataszteri térkép pontossága a készítésének időpontjában rendelkezésre álló technika alkalmazása mellet nagyon jó volt. Kataszteri térképek: TARTALOM ÉS PONTOSSÁG: A kataszteri térképek évek között készültek öl rendszerben községhatárosan 1:2880 méretarányban sztereografikus illetve henger vetületi, néhány helyen vetületnélküli rendszerben. Városokban a belterületek vonatkozásában 1:720 és 1:1440 méretarányú térképek is készültek. A kataszteri térképek 1928 után méterrendszerben 1:2000, 1:1000 és néhány esetekben 1:500 méretarányban készültek, sztereografikus illetve henger vetületi rendszerben. A nyilvántartási egységeket. (például: belterület, külterület) azonos szelvények tartalmazták, ha a méretarány azonos volt. A kataszteri térkép tartalmazza a határvonalakat (teljes vonalakkal) a helyrajziszámokat a háromszögelési pontokat számukkal együtt, a szelvényszámot és a méretarányban ábrázolható állandó jellegű épületeket és egyéb felépítményeket, az épületek és felépítmények területi hovatartozását. Az utak, vasutak, árkok, csatornák, folyó és állóvizek stb. határvonalait utcák terek neveit. Dűlőneveket és a jelentősebb közintézmények neveit. A kataszteri térképen minden szabványt elérő művelési ág egy földrészleten belül is önálló helyrajzi-

8 8 számot kapott, így egy azonos tulajdonban lévő földrészlet több helyrajzszámból állt. A térkép pontossága alatt általában a térképről lemérhető pontosságot értjük, mely a felmérési módszer és a méretarány függvénye. Az 1:2880 méretarányú térkép esetében a felméréskor a hosszmérés 0,10 öl=0,19 méter élességgel történt, ezért a térképről nem mérhető le 0,1 ölnél kisebb távolság. A térképről lemérhető pontosság egy vonal esetében maximálisan 0,1 öl=0,19 méter, ezért a földrészlet szélességét a legjobb esetben 0,2 öl=0,38 méter élességgel lehet meghatározni. A papírról lemért hossz középhibája 0,1-0,2 milliméter azaz centiméter, maximális hibája 0,3-0,6 milliméter, azaz centiméter. Tehát 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és természetben mért távolságok eltérése nem lehet több maximum 85 centiméternél, azaz a maximális hiba felénél. Az 1:1440 méretarányú térképről lemérhető pontosság egy földrészlet szélességében centiméter, a maximális hiba centiméter. Tehát 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése nem lehet több maximum 43 centiméternél, azaz a maximális hiba felénél. Az 1:720 méretaranyú térképről lemérhető pontosság egy földrészlet szélességében 7-15 centiméter, a maximális hiba centiméter. Tehát 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése nem lehet több maximum 22 centiméternél, azaz a maximális hiba felénél. Az a jó térkép ahol az eltérések legalább ötven százaléka nem éri el a maximális hiba felét. A kataszteri térképen az időközi változások általában piros színnel voltak vezetve. A kataszteri térkép másolata az 1886 évi XXIX. tc. alapján a telekkönyvi térkép. FELHASZNÁLTÓSÁG: A kataszteri térképekről lehet lemérni a földrészletek felméréskori adatait, és lehet követni a változásokat. A mért adatokat a felvételi előrajzok tartalmazzák (lásd később). A tartalomban felsorolt középhibák, és maximális hibák alapján a méretaránytól függően egy földrészlet szélességében a térképről lemérhető távolság véleményem szerint legjobb esetben centiméter pontossággal határozható meg 50 méteres távolságon belül. Bemutatok az alábbi ábrákban két kataszteri térképrészletet. Szelvényszám: 41 Szelvényszám: 225 IV b (K.o. XXVI. 31. bi.) Hajdúszoboszló város kataszteri térképrészlete Debrecen 1:2880 mértarányban (1902 évi felmérés). törvényhatósági joggal felruházott szabadkirályi város kataszteri térképrészlete 1:720 méretarányban, ( évi felmérés). A térképről az adatokat hagyományos felrakó eszközökkel illetve digitalizálással lehet lemérni. Összehasonlításhoz nagyítások készíthetők a jelenlegi földmérési alaptérképek méretarányában. A számszerű (numerikus) eljárást 1908-tól szórványosan, majd 1928-tól általánosan alkalmazták. A kataszteri térképen ábrázolt földrészletek területei az összeadási jegyzőkönyvben lettek nyilvántartva, a változott földrészletek a birtokváltozási, illetve változási jegyzékbe kerültek. (lásd a mellékletekben. Összeadási jegyzőkönyv (lásd a következő oldalon): Közigazgatási egységenként (városok, községek) a helyrajziszámok sorrendjében tartalmazza a földrészletek területeit katasztrális hold és négyszögöl egységben, folyamatos helyrajzi-számozással mindég a belterületi földrészletekkel kezdve, valamint a szelvényszámokat.

9 9 Általában 20 darab helyrajziszám alkot egy csoportot. A jegyzet rovatban a változásokra történő utalások vannak. Az összeadási jegyzőkönyv végen van összeadva a község/város összterülete. A földrészletek eredeti felméréskori területeiről ad információt. A változások egyszerű követése, a birtokváltozási és változási jegyzékekben. A változás minőségének megállapítása (megoszlott, megszűnt, területváltozás). Megállapítható, hogy mely régi helyrajzi számú földrészletek melyik jelenlegi külterületi nullás helyrajziszámú táblákban vannak jelenleg. A lenti összeadási jegyzőkönyv kicsinyíve Debrecen város oldalait tartalmazza. A 183. oldal: Birtokváltozási jegyzékek, változási jegyzékek: Változás előtt és változás után tartalmazza a változott földrészletek adatait. A birtokváltozási jegyzékek általában az alábbi tartalommal rendelkeznek: Változás előtt: Tételszám, szelvényszám, helyrajziszám, művelési ág, terület, aranykorona érték. Esetleg visszautalás az előző változás tételére. Változás után: Tulajdonos neve, helyrajziszám, művelési ág, terület, aranykorona érték, sokszor feltüntették a jegyzet rovatban a területszámításkor keletkezett ráosztásokat. Tartalmazza a változás jogerőre emelkedésének iktatószámát és időpontját, valamint (ha nem is minden esetben) a változási vázrajz munkaszámát vagy a leltári számát. A jegyzet rovatban a későbbi változásokra történő utalások vannak feltüntetve. A változási jegyzék abban különbözik a birtokváltozási jegyzéktől, hogy a tulajdonos neve és aranykorona érték nincs mindenütt feltüntetve. A birtokváltozási jegyzék, (változási jegyzék) Információt ad a változott földrészletekről: A ráosztás értéke azt is megmutatja, hogy a térképről számított terület mennyivel tér el a nyilvántartott területtől. A változást eredményező geodéziai munkák munkaszámáról vagy leltári számáról, így elősegíti a munkarészek gyors megkeresését.

10 10 A kataszteri térképek készítésekor az alábbi munkarészek készültek: Összeadási jegyzőkönyv. Birtokváltozási jegyzékek, változási jegyzékek. Kataszteri térképek ölrendszerben (1:2880, 1:1440, 1:720 méretarányú). Kataszteri térképek méterrendszerben (1:2000, 1:1000, 1:500 méretarányú). Koordináta jegyzékek. Meghatározási tervek. Sokszögelési kitűzési és számítási vázlatok. Pontleírások, helyszínrajzok. Felvételi előrajzok. Mérési vázlatok. Bemérési kézikönyvek. Mérési jegyzetek (manuálék). Szögmérési és számítási munkarészek. Színes birtokvázlatok. Területszámítási munkarészek. A II. világháború után az állami földmérésnek az első nagyobb munkafeladatot a földreform végrehajtása során történő földosztás, majd a hiányzó térképek pótlása adta. A Földreform során jellemzően az alábbi térképek készültek évek között /1945 FM. rendelet alapján történt belterületi házhelyosztások általában 1:2880 méretarányban méretarányban készültek. (a térkép több esetben a méreteket is tartalmazza). Pontossága numerikus felosztás esetén a legszigorúbb igényeket is kielégíti, grafikus felosztás esetében megegyezik a kataszteri térkép pontosságával /1945 FM. rendelet alapján történt ún. 600-as kiosztások térképei általában 1:2880 méretarányban készültek. Pontosságuk általában nem elégítik ki a kataszteri térképekkel szemben támasztott követelményeket, ezért csak tájékoztató méretek levételére alkalmasak. A területek a kiosztási földkönyvekben lettek rögzítve. A külterületek térképfelújítása ( ): A külterületek térképfelújításra a 46/1957. Korm. számú rendelet felhatalmazása alapján a 113/1957./T. 13/ számon az ÁFTH által kiadott kataszteri térképhelyesbítés irányelvei, vonatkoztak. Az irányelvekhez később magyarázatok kirajzolási minták stb. lettek kiadva. A 113/1957./T.17/ számú ÁFTH irányelvek és magyarázatok, a 118/1961./T.17/ számú ÁFTH utasítással amely Utasítás a külterületi kataszteri térképfelújítás végrehajtására tárgyában jelent meg január 1-én érvényét vesztette évben megkezdődtek a külterületi térképfelújítások ekkor a térképi állapottól eltérő változások bemérését hajtottuk végre. A változások bemérése vagy a háromszögelési pontok között vezetett sokszögvonalakra, vagy térkép és terepazonos pontok közötti mérési vonalakra történt. A 600-as kiosztás által kialakult földrészletek felmérése numerikus módszerrel megtörtént. A változott állapotot zöld színnel térképeztük az eredeti kataszteri térképeken a területeket grafikusan számítottuk. A térképfelújítások évek között készültek, mert jött a szocialista földrendezés. A területek a területszámítási jegyzőkönyvekben és a területjegyzékekben lettek rögzítve. A szocialista földrendezés ( ): évek között a legfontosabb feladat a mezőgazdaság szocialista átalakítása, azaz a nagyüzemi mezőgazdaság (termelőszövetkezetek) kialakításának térképezési és földnyilvántartási munkája volt. A földrendezéskor történt földmérési helyszínelések és kiosztások pontossága az eredeti kataszteri térkép pontosságát nem érte el. A magántulajdonban maradó földekről földrendezési kiosztási vázrajzok készültek. Földrendezési kiosztási vázrajzok: TARTALOM ÉS PONTOSSÁG: Véleményem szerint a földrendezés legfontosabb munkarésze a földmérés számára. Az egyéni gazdálkodók tábláiról kiosztási vázrajzok készültek a község illetve a város nyilvántartási térképeinek megfelelő méretarányban, tehát általában 1:2880 illetve 1:2000 méretarányokban tussal pauszpapírra. A földrészletek tervezése általában grafikus módszerrel a nyilvántartási térképen ceruzával történt (legtöbbször a Naszluhácz féle képlet segítségével, de nem a koordinátákból számított hosszakkal, hanem a térképről mért hosszakkal tervezve, természetesen más tervezési módszer is megengedett volt.)

11 11 A földrendezési kiosztási vázrajzok az EOTR-ben felmért városok, községek vonatkozásában bedolgozásra kerültek, az új térképbe. A bedolgozás részben a helyszínen (terepen) mérhető állapot feltüntetésével, részben tervezett (jogi) vonalakkal történt. Ez a módszer nem minden táblában vezetett megfelelő eredményre, ezért a felhasználásakor az eredeti vázrajzokat is javaslom használni. A kiosztási vázrajz a következő adatokat tartalmazza: A község (város) nevét, a táblára vonatkozó szelvényszámot, az északi irány megjelölését. A tervezés és kitűzés időpontját a tervező és kitűző nevét. A földrészlet helyrajziszámát, területét a tulajdonos nevét és lakcímét. Tartalmazza a földrészletek szélességi méreteit (0,1 öl élességgel feltüntetve). Tartalmazza a kitűzési adatokat. Tartalmazza az alrészleteket és a művelési ágakat. Pontossága minden esetben a tervezéskor alkalmazott felosztási módszertől függött, ezért egyértelműen nem lehet e tekintetben állást foglalni. A pontosságot befolyásoló tényező még a kitűzés végrehajtásának módszere is. FELHASZNÁLHATÓSÁG: Információt szolgáltat az eredeti (földrendezéskori) állapotról. A földrészlethatár kitűzése és földrészlet megosztása esetén, a vázrajzon feltüntetett szélességi adatok a döntőek, mert az eredeti földrészlet a földrendezéskor ezekkel a szélességi méretekkel került kitűzésre és birtokbaadásra. A területi adat minden esetben csak másodlagos a szélességi adatokkal szemben. A kiosztási vázrajzok bedolgozása, mind a keretméréssel létrehozott térképekbe, mind a KÜVET állományába nem minden esetben oldható meg egyszerűen a méretek alapján történő térképezéssel. Ennek oka az, hogy a földrendezéskor a táblák keretvonalai nem minden esetben kerültek felmérésre, valamint a későbbi keretméréseknél, a keretvonalak esetleg változtak. Ezekben az esetekben, ha helyszíni ellenőrző mérés nem történik a térképezést a keret jellemző töréspontjaihoz viszonyított földrészlethatár vonalak alapul vételével a táblát kisebb egységekre bontva célszerű végezni a határvonalak irányának megtartásával, és az eredeti kiosztási méretek szükség szerinti arányos megváltoztatásával. A tábla újra tervezését a legrosszabb megoldásnak tartom, mert a terület itt csak másodlagos adat a kiosztási szélességi mérettel szemben, erre csak akkor kerülhet sor, ha semmilyen más módszer nem vezet eredményre, 1963 évtől folytatódtak az 1957 évben elkezdett külterületi térképfelújítások azaz a keretmérések,ekkor a Földi felmérési technológia mellett, a fotogrammetriai felmérési és térkép készítési módszer alkalmazása is megkezdődött, ezt az tette lehetővé, hogy megnövekedett a fotogrammetriai kiértékelő műszerek száma, amelyek a légi fényképek kiértékelését üzemszerűen lehető tették. A belterületek és zártkertek viszonylatában évek között készültek az ideiglenes (207-es) nyilvántartási térképek, melynek egy részéből sajnos digitális térkép lett. A 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás alapján készült ideiglenes nyilvántartási térképek: Az ÁFTH megyei felügyelőségeinél a földnyilvántartási műszaki csoport feladati közé tartozott 1962 évtől kezdődően, a 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás szerint készült belterületi és zártkerti ideiglenes nyilvántartási térkép készítésében váló részvétel (a munkatérkép és a tisztázati térkép készítése), valamint az elkészült térképek vizsgálata, és átvétele. 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás szerint készült belterületi és zártkerti ideiglenes nyilvántartási térképek készítésében, elsősorban a földnyilvántartó kollégák vettek részt, a felmérés és a feldolgozás viszonylatában földmérői ellenőrzés volt, hiszen az ideiglenes nyilvántartási térkép eredetileg kizárólag birtokpolitikai adózási célokat szolgált, így a műszaki tartalma elhanyagolható volt. A felmérés során elsősorban helyszínelés történt, amelynek során bemérésre kerültek az egyes földrészleteken belüli szabványt elérő különböző művelési ágú (udvar, kert, szőlő, gyümölcsös, szántó, rét, legelő, nádas) alrészletek, valamint a kataszteri térképen nem ábrázolt épületek és építmények. Alappontsűrítés semmilyen értelemben nem történt. Például Hajdú-Bihar megyében a Belterületek vonatkozásában 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás szerint években a városok (Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás) kivételével a megye összes településén elkészült a belterületi ideiglenes nyilvántartási térkép, amelyekből 2006 évben még 20 település belterületi térképe volt érvényben. A Zártkertek (jelenlegi nevén: különleges külterületek) vonatkozásában is a 207/1962./T.6./ ÁFTH utasítás szerint években Hajdú-Bihar megye összes településén elkészült a zártkerti ideiglenes nyilvántartási térkép, amelyekből 2006 évben 37 település zártkerti térképe volt érvényben. A 20 település belterületi, illetve település 37 zártkerti ideiglenes nyilvántartási térképe digitalizálásra került években, mert ezek az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során évek

12 12 közötti időben ingatlan-nyilvántartási térképpé léptek elő. A 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás szerint készült belterületi és zártkerti ideiglenes nyilvántartási térkép készítésének folyamata: A 207-es térkép készítésekor a helyszínen bemérték az új, illetve változott épületeket, valamint a szabványt elérő művelési ágú alrészleteket (a szabvány 56 négyszögöl, illetve 111 négyszögöl területű művelési ág volt). A mérési eredményeket A4 nagyságú mérési jegyzet lapokon, vagy vázlatfüzetekben tüntették fel. A térképezés az ún. munkatérképen lett elvégezve, a bemért új épületeket a munkatérképen piros színnel ábrázolták, az épületek átlóval történő áthúzása az jelenti, hogy feltüntetésük vázlatos. A munkatérkép a kataszteri térkép pausz papírra történt átrajzolásával lett létrehozva. A területszámítás kizárólag csak a változott művelési ágak vonatkozásában grafikusan történt. A földrészletek új helyrajzi-számozása 1-től kezdődően folyamatosan megtörtént, egy földrészlet egy helyrajziszámot kapott. A tisztázati térkép a munkatérkép ismételt átrajzolásával készült el pauszra esetleg asztralónra, melyről később nyomdai másolatot készítettek. Ez az ideiglenes nyilvántartási térkép, az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor sajnos földmérési alaptérképpé lépett elő, holott a 207-es térképek pontossági követelményei nagyon lazák voltak, egy telekhatár (mezsgye) viszonylatában a megengedett eltérés 2,00 öl = 3,78 méter volt. A területek területjegybe lettek foglava, általában csak az alrészletek területei változtak. 207-es munkatérkép részlet:

13 13 (Megjegyzem, hogy a belterületi és zártkerti térképek esetében a kataszteri térkép pontosabb, mint a 207/1962./T.6./ ÁFTH számú utasítás alapján készített eredetileg ideiglenes nyilvántartási térképnek nevezett térkép). 1207/1966 és az 1208/1966/ÁFTH számú utasítások alapján készült térképek: Az 1207/1966 /T. 14./ számú ÁFTH. utasítás alapján zártkert rendezések történtek évek között. Az 1208/1966/T.14/ ÁFTH számú utasítás alapján készültek a zártkerti térképek. Az 1207/1966 és 1208/1966 ÁFTH számú utasítások alapján készült zártkerti térképek minősége lényegesen jobb a 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás szerint készült térképektől. Nyilvántartási térképek készítése: Az 1960-as évek közepén a külterületi keretmérések mellett megkezdődtek a belterületi térképfelújítások és újfelmérések, nagyobb volumenben fotogrammetriai, kisebb mértékben földi eljárással A felmérések végterméke a nyilvántartási térkép lett. A nyilvántartási térképeket nyilvántartási egységenként vagy más szóhasználattal fekvésenként (belterület külterület zártkert) kellett készíteni. A műszaki terv: A következő műszaki tervi összeállítást úgy foglalom össze, hogy kielégítse az évek között az alább felsorolt az adott időpontokban érvényes utasításokban és az F1 szabályzatban foglalt követelményeket. - Szabatos felmérési utasítás.(508/1965 /T. 6./ ÁFTH sz.) - 225/1962. /T. 20./ ÁFTH számú. Utasítás a községek városok külterülete felmérése végrehajtására /1962 /T.9./ és az 1208/1966/T.14./ ÁFTH számú utasítások /1964, valamint az 1208/1966/T.14./ számú ÁFTH utasítások - 113/1963./T. 10./ ÁFTH számú. Utasítás a községek és a városok belterülete felmérésének végrehajtására /1966/T. 8./, 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú Útmutató a fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. - F. 1. Szabályzat. Földmérési alaptérképek készítése. (40837/1973 OFTH szám.) A felmérés műszaki és gazdasági megszervezése céljából, minden esetben a felmérés módszerétől és technológiájától függetlenül műszaki tervet kell készíteni. A műszaki terv a felmérendő területre vonatkozó adatgyűjtés alapján tartalmazza az elvégzendő feladatokat, a technológiai előírásokat, a gazdasági rendelkezéseket valamint a határidőket. A műszaki tervet minden esetben a felügyeleti jogkörrel rendelkező személy, illetve szerv hagyja jóvá, a jóváhagyást követően lehet a munkát elkezdeni. A műszaki terv általában a következő fő részekből áll: A felmérendő település (város, község) és a belterület, valamint zártkertek elhatárolása. Alappontsűrítés végrehajtása és vizsgálata: A részletmérés technológiájának részletes ismertetése, vizsgálata: Térképezés, a térképezés helyszíni és irodai vizsgálata. Helyrajziszámozás és vizsgálata. A térkép kirajzolása és megírása, illetve vizsgálata. Területszámítás végrehajtása és vizsgálata: Tisztázati térkép készítése: Az írásbeli munkarészek elkészítése és vizsgálata: Az elvégzett felmérés műszaki leírása: Zárómunkálatok: A nyilvántartási térképek a belterületek és a zártkertek, valamint a külterületek vonatkozásában új felméréssel és térképfelújítással, földi vagy fotogrammetriai felmérési módszerrel készültek. A belterületek nyilvántartási térképei új felméréssel 1:1000 és 1:2000 méretarányban a 113/1963./T.10./ÁFTH számú, az 508/1965. /T.6./ ÁFTH számú utasítások és a 610/1966./T.8./ ÁFTH számú Útmutató, valamint az F.1. Szabályzat előírásai szerint készültek. A belterületi, illetve zártkerti térképfelújításra a térkép eredeti 1:2880, 1:1440, 1:2000 1:1000 méretarányában a 209/1962 /T.9./ és az 1208/1966/T.14./ ÁFTH számú utasítások vonatkoztak. A zártkerti nyilvántartási térképek 1:2880, valamint 1:2000 méretarányban készültek. A zártkerti térképek térképfelújítással és új felméréssel készültek a 207/1962./T.6./ ÁFTH számú, valamint 209/1962./T. 9./ ÁFTH számú és az 1207/1964, valamint az 1208/1966/T.14./ számú ÁFTH utasítások előírásai szerint. A külterületi nyilvántartási térképek egy része a 113/1957./T. 13./, valamint a 118/1961./T. 17./ ÁFTH

14 14 számú utasítások alapján térképfelújítással készült az eredeti térkép méretarányában, azaz általában 1:2880 és 1:2000 méretarányban. A külterületi nyilvántartási térképek másik része földi és fotogrammetriai új felméréssel készült a 225/1962. /T. 20./ ÁFTH számú utasítás, a 610/1966./T.8./ ÁFTH számú Útmutató, valamint az F.1. Szabályzat előírásai szerint 1:2000 és 1:4000 méretarányban. A földmérési térkép készítése új felméréssel alumínium betétes térképlapra, sztereofotogrammetria esetén a sztereomérési lapra, síkfotónál a tónusos fotótérkép alumínium betétes lapjára történt. A térképezés végrehajtása után a kész térképszelvény átrajzolásra került a műanyag térképlapra (asztralón vagy rajzfólia). Térképfelújítás esetén a térképezés a régi kataszteri térképen történt általában zöld színnel, és ez az állapot lett átrajzolva a műanyag térképlapra. A műanyag térképlap (szelvény) lett a földmérési térkép. A nyilvántartási térképek készítésének technológiája a fenti műszaki tervben foglaltak, és a vonatkozó rendeletek, utasítások előírásainak megfelelően röviden összefoglalva következő: A felmérendő település (város, község) és a belterület, valamint zártkertek elhatárolása: A gyakorlatban elhatárolásra a rendelkezésre álló elhatárolási jegyzőkönyvek alapján kerület sor. A földrészleteket a tulajdonosok határolták el (általában elhatárolási vázlat nem készült). Alappontsűrítés végrehajtása és vizsgálata: Az alappontsűrítés technológiájának ismertetése, a használandó műszerek neve típusa. Az alappontsűrítés évek között általában a klasszikus háromszögelés módszerével történt, általában 1-6 másodperc leolvasó képességű teodolitokkal és tahiméterekkel hajtottuk végre. Néhány teodolit és tahiméter: Wild T2; Zeiss Theo 010A; MOM Te-B1, Zeiss Dahlta 020; Zeiss Dahlta 010A. Alappontok és sokszögpontok meghatározása. Az alappontok meghatározása a meglévő és esetlegesen feltárt háromszögelési pontok kötött, jellemzően előmetszéssel és oldalmetszéssel történt. A pontok feltárásához ha a földfeletti kő hiányzott általában a hátrametszést alkalmaztuk. A sokszögpontok meghatározása legalább 6 másodperc leolvasó képességű teodolitokkal és tahiméterekkel lett elvégezve, mind a rövid, mind a hosszúoldalú sokszögelés alkalmazásra került. Törekedtünk a minkét végen tájékozott sokszögvonalak vezetésére. Meghatározási terv, és sokszögelési kitűzési és számítási vázlat készítése. Meghatározási terv Sokszögelési kitűzési és számítási vázlat Az ötödrendű háromszögelési pontok meghatározásához meghatározási terv készült. (Nem részletezem) A sokszögpontok létesítéséhez sokszögelési kitűzési és számítási vázlat készült. (Nem részletezem) Az ötödrendű háromszögelési pontok koordinátáit 1972 évig a mechanikus Brunsviga és Triumphator számológépekkel és hétjegyű szögfüggvény táblázattal (Brandenburg) végeztük a számológépre alkalmazott sémák felhasználásával évtől előbb az elektronikus számológépekkel (Texas Instruments SR 51; és SR 51/A, TK-1024 valamint a programozható Texas Instruments SR 52, PTK 1059 stb.) történt a háromszögelési és sokszögpontok koordinátáinak számítása. Alappontsűrítés végrehajtásának belső és minősítő vizsgálata. Az alappontsűrítés végrehajtásának belső és minősítő vizsgálata minden estben tételesen megtörtént A részletmérés technológiájának részletes ismertetése, vizsgálata: A részletmérés végrehajtásakor a térképen ábrázolandó földrészletek határpontjainak, az épületek sarokpontjainak és az alrészletek töréspontjainak (részletpontok) a bemérését végeztük el. A külterületi újfelméréseknél a táblák főtöréspontjai karókkal lettek megjelölve, bemérésük keretpontozással, sokszögvonalakra ortogonális beméréssel, illetve háromszögelési pontok és sokszögpontok között felfektetett mérési vonal-hálózatra történt. A majorok, tanyák bemérése minden esetben numerikusan történt. A földrészletek és alrészletek bemérése mind a nagyüzemi, mind az egyéni táblákban mérőszalaggal, a táblák főtöréspontjai között hajtottuk végre.

15 15 Térképfelújítás estén a változatlan földrészletekre (kisajátítási határvonallal rendelkező utak, folyók, csatornák, vasút, régi tanyaépületek stb.) csak ellenőrző mérést végeztünk. Külterületen a művelési ágak bemérésénél tahiméteres felvételt is alkalmaztunk. Belterületi új felméréseknél a részletpontok bemérése derékszögű koordinátaméréssel (ortogonálisan, 1972 évig ritkán poláris módszerrel) történt, az alappontok kötözött létesített sokszögvonalakra, valamint a pontok között létesített mérési vonalhálózatra, a mérési vonalhálózatot a sokszögpontok és a kisalappontok között hoztuk létre. A részletpontok koordinátái a bemérés alapján kiszámíthatók, de a pontok koordinátái általában csak a község, fekvés és a tömbhatárokon kerültek számításra. A részletpontok rendűségét a felmérésre vonatkozó utasítások szabályzatok rögzítik. A terepi méretek rögzítése mérési jegyzetekben ceruzával történt, a mérési jegyzetek céljára vázlatfüzeteket, valamint A3 és A4 formátumú lapokat használtunk. A mérési jegyzetek felhasználásával mérési vázlatot szerkesztettünk (de nem minden esetben), a mérési vázlat méretaránya lehet azonos a térkép méretarányával vagy a térkép méretarányánál nagyobb. A mérési vázlat a térkép méretarányának megfelelő 1: 2880 méretarányban, a térképszelvények negyedlapjainak megfelelő szelvényezéssel készült.. Egyes városokban a mérési vázlat helyett tömbrajz készült amely nem szelvényhatáros. A részletmérés belső és minősítő vizsgálata: Általában tételesen, vagy mintavételesen történt. A megengedett eltéréseket a vonatkozó szabályzatok rögzítik: Térképezés, a térképezés helyszíni és irodai vizsgálata. Szelvénykert felrakása, őrkeresztek megszerkesztése: Nagyfelrakó vonalzóval, koordinátográffal illetve hálózatfelrakó (leszúró) lemezzel történt. Alappontok, sokszögpontok, kisalappontok térképezése: Régebben a szelvénykereteken, később az őrkeresztek között végeztük. Részletpontok térképezése: A részletpontok térképezését általában majzik háromszögpárral, később koordinátográffal is végeztük. A térképezés belső és minősítő vizsgálata: Általában minden ötödik, vagy tízedik földrészlet térképezése ellenőrzésre került. Helyrajziszámozás és vizsgálata. A helyrajziszámozást a vonatkozó utasítások szabályzatok szerint kell végezni. Minden földrészletnek külön helyrajziszámmal kell rendelkezni. Egy igazgatási egységen belül helyrajziszám csak egyszer fordulhat elő. Külterületi földrészletek helyrajziszámozása: A külterületek helyrajziszámozása során a belterületeket és a zártkerteket is elhelyezkedésük sorrendjében (lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát követve) nullás számokkal kell ellátni, a központi belterületet minden esetben a 01 hrsz-t kapja. A táblákon belüli földrészleteket, valamint a tanyákat táblaszám alátöréseivel kell helyrajziszámozni (például: 03/1; 03/2 stb.) Belterületi földrészletek helyrajziszámozása: A központi belterületekben a földrészleteket 1-től kezdődően folytatólagosan egész számokkal kell helyrajziszámozni (lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát követve). Több különálló belterület esetén a központi belterület legmagasabb helyrajziszámát követő 101 el kell kezdeni - de általában legalább ötven szám kihagyásával, a kihagyandó helyrajziszámok számát a Földhivatal is meghatározhatja. - a további belterületek helyrajziszámozásánál is így kell eljárni. Zártkerti földrészletek helyrajziszámozása: Zártkerti földrészletek helyrajziszámozását zártkertenként kell végezni. A zártkerti földrészletek helyrajziszámozását a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajziszámát követő 101 el kell kezdeni - de legalább ötven szám kihagyásával - a többi különálló zártkertek helyrajziszámozásánál is így kell eljárni, A helyrajziszámozás belső és minősítő vizsgálata: Folyamatosság ellenőrzése, alrészletek ellenőrzése. A térkép kirajzolása és megírása, illetve vizsgálata. A kirajzolást általában 0,120,20 milliméteres vastagságú vonalakkal fekete színű tussal (térképfelújítás esetén általában zöld színű) hajtottuk végre. A térképi állapot vonalai az előírásoknak megfelelően folytonos, szaggatott, pontozott vonalak lettek. A vonalakon szimbólum jelek kerültek kirajzolásra az előírások szerint (községhatár stb.). A megírásokat (helyrajziszám, alrészlet betűjele, művelési ág, házszámok stb.) a vonatkozó utasítások szabályzatok minták és mellékleteiben foglaltak szerint helyeztük el a megadott méretekkel. A térkép kirajzolásának belső és minősítő vizsgálata: Vizsgálatra kerültek a vonalak (vonalvastagság, tömörség), általában szemléléssel, a megírások a munkarészek összeolvasása során. Területszámítás végrehajtása és vizsgálata: Területszámítási vázlatot készítettünk általában 1:10000 méretarányban. A területszámítás lehet koordinátákból számítva numerikus, vagy a térképről lemérve grafikus. A területszámítás végrehajtásánál, mind a numerikus, mind a grafikus módszert alkalmaztuk. Mindkét módszernél a nagyból a kicsi felé elvet kell alkalmazni a következők szerint: (Község területének számítása, főcsoportok területének számítása, alcsoportok területének számítása, táblák (tömbök) területének számítása, földrészletek területének számítása, alrészletek területének szá-

16 16 mítása. Grafikus területszámítás esetén a megengedett eltérések ráosztása.) Alkalmazásra került a természetes méretekből történő területszámítás is. Grafikus területszámítás esetén az alkalmazott számítási eszközök műszerek: (Majzik háromszögpár, Alder-féle hárfa, Amsler-Corádi poláris planiméter) hajtottuk végre. A területszámítás belső és minősítő vizsgálata. Általában minden tízedik vagy huszadik földrészlet területszámítása ellenőrzésre került. Tisztázati térkép készítése: Mérettartó műanyaglapra, illetve fóliára törtét 0,2 milliméter vonalvastagsággal. A tisztázati térkép rajzi és tartalmi belső és minősítő vizsgálatát összehasonlítással végeztük. Az írásbeli munkarészek elkészítése és vizsgálata: A vonatkozó utasítások szabályzatok előírásai szerint vannak állandó és változó munkarészek. Területjegyzék. (földrészletek jegyzéke). lásd a 30. oldalon Községi földkönyv (kataszteri telekkönyv). Változási jegyzék. Azonosítási jegyzék: ha a helyrajziszámok megváltoztak a régi és uj Hrsz-ek összehasonlítását tartalmazta. Az írásbeli munkarészek ellenőrzése, belső és minősítő vizsgálata: A térképpel és területszámítási jegyzőkönyvekkel történő összeolvasással valósult meg. Az elvégzett felmérés műszaki leírása: A műszaki leírás tartalmazza a felmérés teljes dokumentációját, azaz a történetét, a munkában résztvevők, azaz a felmérést végzők neveit, az irányító vezető nevét, a határidők betartását, az előforduló problémák felsorolását, a problémák megoldására adott válaszokat, a belső és minősítő vizsgálat megállapításait a hibák kijavításának dokumentálását, a minősítő vizsgáló nevét. Az elkészítetett munkarészek tartalomjegyzékét. Az 1970es években kiadott Szabályzatok bevezették a Felmérési törzskönyvet, amelyben a betétlapokon a munkavégzés teljes története szerepel. Zárómunkálatok: Leadandó munkarészek. Vizsgálat utáni hibajavítások. A felmérésekre vonatkozó utasításokban szabályozott hibahatárokat az alábbiak ismertetem. Utasítás az Országos Felmérés végrehajtására: alapján készült térképek: I. rendű részletpontok esetében: Az 1: 2000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és természetben mért távolságok eltérése nem lehet több centiméternél. Az 1: 1000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése nem lehet több cm-nél. 508/1965/T.6./ ÁFTH. számú utasítással módosított /1953. /T.49./ ÁFTH. számon kiadott Utasítás a szabatos felmérések végrehajtására, I. kötet Városok felmérése: alapján készült térképek: I. rendű részletpontok: Az 1: 2000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és természetben mért távolságok eltérése nem lehet több cm-nél. Az 1: 1000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése nem lehet több cm-nél Térképfelújítások utasítási alapján készült térképek: 113/1957/T. 13./ AFTH. számú utasítás: A kataszteri térképhelyesbítés irányelvei. 209/1962/T.9./számú ÁFTH. utasítás: Utasítás a belterületek és zártkertek kataszteri térképeinek felújítására. Belterületben és Zártkertben 1: 2000 és 1: 2880 méretarányú térképek esetén: A földrészlet homlokzati vonalán lévő pontoknál: I. rendű. részletpont: 1,0 d, II. rendű részletpont: 1,5 d. 1:1000 és 1:1440 mértarányok esetén: A földrészlet homlokzati vonalán lévő pontoknál: I. rendű. részletpont: 2,0 d, II. rendű. részletpont: 3,0 d. Ahol a d értéke: méterben: :2000 és :2880 1:1000 és :1440 Új felmérések utasításai alapján készült térképek: 113/1963/T.10./ számú ÁFTH. utasítás: Községek belterülete felmérésének végrehajtására 610/1966/T. 8./, ÁFTH. számú útmutató: A fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú utasítás: Az útmutató kiegészítése a hibahatárokra vonatkozó előírássokkal. ( ) Lásd később. 113/1963/T.10./ számú ÁFTH. utasítás: - I. rendű részletpontok: 1: 1000 méretarányban: cm, 1:2000 méretarányban: cm. - II. rendű részletpontok: 1: 1000 méretarányban: cm, 1:2000 méretarányban: cm.

17 17 207/1962./T. 6./ számú ÁFTH. Utasítás: Belterületek és zártkertek felújítása ideiglenes nyilvántartási térkép készítése alapján készült térképek: - Egy telekhatár viszonylatában a megengedett eltérés: 2,00 öl = 3,78 méter. 1208/1966/T.14/ számú ÁFTH. utasítás: Belterületek és zártkertek kataszteri térképeinek fotogrammetriai eljárással történő felújítására, földnyilvántartási adatainak rendezésére alapján készült térképek: Belterületben 1: 2000 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,2 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,4 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. Belterületben és zártkertben 1: 2880 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,4 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,8 milliméter. Új felmérések térképfelújítások) fotogrammetriai módszerrel: A fotogrammetriai új felmérésekre, (térképfelújításokra) vonatkozó utasítások: 610/1966/T. 8./, ÁFTH. számú útmutató: A fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú utasítás: Az útmutató kiegészítése a hibahatárokra vonatkozó előírássokkal. ( ) Belterületben: Újfelmérésnél bármely méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,2 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,4 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. Belterületben: Térképfelújításnál 1: 2000 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,2 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,4 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. Belterületben: Térképfelújításnál 1: 2880 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,4 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,8 milliméter. A fotogrammetriai új felmérések, térképfelújítások általában síkfotogarammetriai és sztereofotogrammetriai eljárással készültek. A fotogrammetriát a feldolgozandó képanyag szerint és a kiértékelő eszközök szerint is csoportosíthatjuk. 1. Analóg fotogrammetria. 2. Analitikus fotogrammetria. 3. Digitális fotogrammetria. 4. Matematikai alapok Mind a síkfotogrammetriai eljárások, mind a térfotogrammetriai (sztereofotogrammetriai) eljárások között megtaláljuk az analóg, az analitikus és a digitális megoldások különböző változatait évek között a fotogrammetriai eljárással készült térképeknél az mintegy 90 százalékban az analóg fotogrammetriai eljárást alkalmazták. Fotogrammetriai újfelmérés végrehajtásának munkaszakaszai: 1./ Műszaki terv készítése. A műszaki terv tartalma és fejezetei megegyeznek az előzőkben ismertettet műszaki tervvel, természetesen kiegészül a fotogrammetriai technológiára vonatkozó munkafázisokkal. 2./ Adatgyűjtés (alappontok, térképek, bejelentett geodéziai munkák, egyéb geodéziai munkák épületfeltüntetések stb.) 3./ Illesztőpontok kijelölése, állandósítása, mérése és számítása, vakjelölések illesztőpontoknak. Az illesztőpontok helyének kijelölése a fotós felmérési technológiakövetelményei szerint történt, mérését és koordinátáinak meghatározását geodéziai módszerekkel végeztük. A jelölés aszfalton 1-2 méter átmérőjű festett körökkel vagy a pontra mutató nyilakkal, egyéb területeken gipsz (mész) körökkel,illetve nyilakkal történt. A vakjelölésekkel jelölt illesztőpontok koordinátái szintén geodéziai módszerekkel kerültek meghatározásra. 4./ Fotogrammetriai ( F ) pontok állandósítása jelölése, részletpontok jelölése. A Fotogrammetriai ( F ) pontok jelölési módja megegyezett az illesztőpontok jelölésével de a kör átmérője kisebb volt általában 1-1,2 méter átmérőjű. A részletpontok jelölése fehérre festett négyzet alakú centiméter oldalhosszú deszkákkal történt. A Fotogrammetriai ( F ) pontok és a numerikus részletpontok koordinátáinak meghatározása fotogrammetriai pontsűrítésekkel, azaz térbeli légi háromszögeléssel és modellen belüli pontsűrítéssel történt. 5./ Repülése terv és a repülés technikai tervének készítése, (részletezés nélkül) A repülési terv tervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: A repülőgép teljesítményének adataira. A mérőkamerák paramétereire. A kiértékelő műszer beállítási tartományaira. Az előállítandó termék fajtájára. A domborzati viszonyokra.

18 18 Az előállítandó térképek szelvénykiosztására. A pontossági követelményekre. A repülési tervek elkészítésekor a ma is érvényben lévő L1. Szabályzat előírásait alkalmazták. - A légifényképező repülés technikai terve, röviden technikai terv; A repülőgép típusát és sebességét. A felvevő légifényképező kamara típusát, valamint a kamara jellemzőit. A repülési magasságot (ez a készítendő térkép méretarányának a függvénye). A repülés irányát a repülendő sorok hosszát és számát, az össz repülési távolságot. A légifényképezésre használandó film minőségét és méretét. A légifényképek soron belüli átfedésének és sorok közötti átfedésének mértékét. Az exponálások helyét és idejét. A repülés időpontját. - A repülési vázlat; A légifényképező repülés sematikus vázlata Az ábrán használt jelölések: B = felvételi bázis; (az L1. Szabályzat B x-el jelöli), c k = kameraállandó; (sok esetben csak c-vel jelölik), Képméret: (a szakirodalomban a, vagy l jelölést is alkalmaznak), Sávszélesség, az egy fényképsor által lefedett terület szélessége, mérete, A repülési tengelyek távolsága, (az L.1 Szabályzat B y-nal jelöli) h r = relatív repülési magasság, F m = a modell területe, F n = hasznos modellterület. - A területjegyzék; - Az áttekintő vázlat; Fényképezési terv: A fényképezés végrehajtásához szükséges számításokból és fizikai lehetőségekből, valamint jogi előírásokból adódó előírások összessége. 6./ Alappontok, illesztőpontok F pontok jelölésének karbantartása. A repülés időpontjáig a jelölések karbantartását folyamatosan kell végezni. 7./ Légifényképező repülés. Az a jó a repülés lombtalan időszakban történik, mert ekkor a növényzet miatt nincsennek takarásban a részletpontok, így a fotoanyag megbízhatóbb kiértékelést biztosit. 8./ Légifényképek kiértékelése (sztereomérési lap, azaz a térkép készítése). A technológia szerinti képátalakítás, azaz az egyképes vagy síkfotogrammetriai eljárásnál a transzformálás és a mérettartó fototérkép elkészítése. A síkfotogrammetriai (egyképes fotogrammetriai) eljárás akkor alkalmazható, ha a felmérendő területen belül a relatív magasságkülönbség a 4 (négy) métert nem halad meg, ebben az esetben a terepről tónusos fototérkép készül. A térképkészítésre alkalmas légifényképet az különbözteti meg a fényképtől, hogy a légifényképre egy koordináta rendszert ráfényképeznek, a koordináta rendszert a keretjelek szolgáltatják, a keretjelek összekötött tengelyeinek metszéspontja a képközéppont. A légifényképek mérete általában 23 x 23 centiméter. Sztereofotogrammetriai eljárásnál a modellbeállítások, a tájékozások után a grafikus vagy numerikus (esetleg analitikus) kiértékelés. A légi fotogrammetriai felmérés alapelve: A sztereofotogrammetriai (képpár fotogrammetriai) eljárásnál ugyanarról a terepről két különböző álláspontból készült fényképre, azaz egy fényképpárra van szükség. A térkép elkészítéséhez a fényképpár felhasználásával a kiértékelő műszerben létrehozzák azt az állapotot (térbeli modellt), amely a felvétel pillanatában volt, azaz a kiértékelő műszerben ugyanazt az állapotot látják, mint a repülőgépről lenézve látnak. A kiértékelő műszerekben térbeli modell előállítása a tájékozások végrehajtásával történik. Néhány kiértékelő műszer: Wild A8; Zeiss TPOCART sztereo autográfok. Sztereokomparátor: ZEISS STECO 1818; OPTON Stereocord G3. A térbeli modell létrehozásához el kell végezni a tájékozásokat (belső, relatív és abszolút tájékozás). - Belső tájékozás: Egy koordináta-rendszer illesztése a képekre. - Relatív tájékozás: A képek összetartozó pontjain keresztül húzott vetítési egyenesek térbeli metsződésének biztosítása a térmodell előállítása. [A tájékozás végrehajtásakor 5 (öt) sugárnyaláb helyzetét kell visszaállítani, amely a kiértékelő műszerben a fényképpár mozgatásával érhető el (két tengely körüli, illetve saját síkjában történő forgatással)].

19 19 - Abszolút tájékozás: Ismert koordinátájú pontok megadásával a képek vetületi rendszerbe illesztése, valamint a térkép méretarányának a beállítása. A térmodell létrehozásához 5 (öt) illesztőpont (illesztőpont = a fényképen jól azonosítható pontok) szükséges melyeknek ismerni kell a vízszintes és magassági koordinátáit (P = Y; X; Z). Megjegyzem, hogy az illesztőpontok száma lényegesen csökkenthető amennyiben nagyobb terület ek kiértékelésénél tömbkiegyenlítéseket végeznek. A méréseket a térmodellen hajtják végre az index mozgatásával, az indexel ráállnak a térképezendő pontra, majd a pontot kiértékelő műszerhez kapcsolt koordinátográf segítségével leszúrják a sztereomérési lapra, így haladnak pontonként, a pontokat a sztereomérési lapon ceruzával bekarikázzák, majd a megfelelő pontokat c e- ruzával szabadkézzel rajzolt vonalakkal összekötik. A magyarországi EOTR felmérések kiértékelése túlnyomórészt analóg térfotogrammetriai műszerekkel történt. Részletesebben: A mérendő és térképezendő vonalak töréspontjait megirányozták a térmodellen, és a pontok helyzetét a rajzológépbe behelyezett és tájékozott térképszelvényen tűvel leszúrták. A jól azonosítható vonalakat folytonos, a bizonytalan vonalakat szaggatott vonallal kötötték össze. A bizonytalan vonalak helyzetét terepi mérésekkel állapították meg, valamint ellenőrző méréseket is végeztek. A bizonytalanságot többnyire a takart objektumok és árnyékok jelentették. A térmodelleken, például: az épületeknek csak az ereszvonala látszik, ezért a falsík és az ereszvonal távolságát is csak terepi mérésekkel lehetett meghatározni, melyet minden esetben el kellett végezni. A domborzat ábrázolására három módszer használtak. A mérőjel magasságának rögzítésével egy gyakorlott kiértékelő végigvezette a mérőjelet a terepmodell felszínén, és így közvetlenül megrajzolta az aktuális szintvonalat. A másik lehetőség egy ismert négyzethálózat sarokpontjaiban a magasságok megmérése és a szintvonalak utólagos megrajzolása. A harmadik módszert lényegében már bemutattuk a domborzatábrázolásnál. A különbség csak annyi, hogy a domborzati idomvonalak és jellemző pontok azonosítása és bemérése a térmodellen történik. 9./ Helyszíni minősítés és ellenőrző mérések végrehajtása. Puha fototérképen, vagy a sztereomérési lap nagyításán végezték. Mértek ellenőrző méreteket az F pontok és a tömbsarokpontok között. Minden esetben elvégezték a frontozást, azaz az utcafronton fekvő részletpontok egymástól mért távolságait megmérték, a frontozás során metszésben leolvasták az épületek falsijainak kihosszabbítását, esetleg megmérték az utcafronttól az épületek sarokpontjainak távolságait is. Az épületeket körbemérték, valamint megmérték az ereszvonalak és a falsík közötti távolságokat. 10./ Mérési vázlat készítése a sztereomérési lap nagyításán. Mérési vázlat részlet a sztereomérési lap nagyításán (1:500)

20 20 A mérési vázlat síkfotogrammetriai felmérés esetén fototérkép puha másolatán készült általában a térkép méretarányánál nagyobb méretarányban 1:1000 méretarányú térképezésnél 1:500, 1:2000 méretarányú térképezésnél, 1:1000 méretarányban. 11./ A földmérési térkép szerkesztése és kirajzolása a fototérképen, illetve a sztereomérési lapon. Síkfotogrammetriai eljárás esetében: A térképezés a szelvényhálózat és az őrkereszt-hálózat felszerkesztésével kezdődött, majd az előzetes minősítéskor kiválasztott részletpontok átazonosítása következett a mérettartó fototérképre. A terep feletti részletpontokhoz magassági korrekciót kellett figyelembe venni, az ereszvonalakkal minősített épületek esetén párhuzamos eltolást kellett alkalmazni. A terepen kiegészítésül mért adatokat fel kellett szerkeszteni vagy megírásként elhelyezni. Sztereofotogrammetriai eljárás esetében: A koordinátával rendelkező alap és részletpontokat természetesen az őrkeresztek között térképezték. A sztereomérési lapon a kiértékelésnek megfelelően, természetesen figyelembevéve a mért adatokat történt a részletek térképezése. A térképezést követően a kirajzolást 0,1-0,16 vonalvastagsággal hajtottuk végre. 12./ Helyrajziszámozás végrehajtása. (Azonos a földi felmérésnél leírtakkal). 13./ Területszámítás végrehajtása. (Azonos a földi felmérésnél leírtakkal). 14./ Területjegyzék összeállítása. (Azonos a földi felmérésnél leírtakkal). 15./ Folyamatosan a belső és a minősítő vizsgálat végzése. Azonos a földi felmérésnél leírtakkal. természetesen azzal az eltéréssel, hogy a fotogrammetriára vonatkozó előírásokat is vizsgálni és minősíteni kell. 15./ Az új felmérés műszaki leírásának és végleges adatok jegyzékének elkészítése. Azonos a földi felmérésnél leírtakkal. 16./ Állami átvételi vizsgálatra történő átadás. Leadandó munkarészek felsorolása. Vizsgálat utáni hibajavítások. A fotogrammetria alkalmazásának számos előnye van: - A terepen minimális munkával, (fotózás, illesztőpont mérés) nagyon gyorsan hatalmas információ mennyiség gyűjthető össze. - Nehezen megközelíthető területek, illetve objektumok (mocsaras területek, magasfeszültségű vezetékek stb.) felmérésére különösen alkalmas. - Nagy területek gyors felmérését teszi lehetővé (a légi fotogrammetria a térképek készítésének egyik legfontosabb módszere). A geodéziai és fotogrammetriai módszerek kombinált felhasználása különösen alkalmas: - Nagy kiterjedésű területek felmérésére. - Régészeti feltárások dokumentálására. - Műemlékek felmérésére. - Depóniák térfogatának meghatározására. - Vonalas létesítmények nyomvonalainak, csomópontjainak, illetve tartozékainak felmérésére. - Külszíni bányák felmérésére. Nyilvántartási térképek: TARTALOM ÉS PONTOSSÁG: A földmérési térkép másolata a nyilvántartási térkép, mely 1:2880, 1:1000, és 1:4000 méretarányban sztereografikus illetve henger vetületi rendszerben készült. A földmérési térkép készítése új felméréssel, térképfelújítással (régi neve: helyszínelés) történt. A nyilvántartási térkép tartalmazza a szelvénykeretet, az őrkereszteket, a szelvényszámokat, a község nevét a szelvényen kívüli megírásokat. A vízszintes és magassági alappontokat számukkal együtt. Az államhatárt, az államigazgatási területi egységek, belterületek zártkertek földrészletek alrészletek határvonalát, valamint jogi és egyéb elméleti határvonalakat. Állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, egyéb építményeket, közterületről nyíló pincebejáratokat, közlekedési hálózatot (utak, utcák, terek, közterületek, vasutak), energiaszállító távvezetékeket, folyó és állóvizeket, árkokat, csatornákat, vízi létesítményeket. Közterületek, (terek, utak, utcák) jelentősebb városrészek, középületek, tanyaközpontok, majorok, folyók, csatornák dűlők stb. neveit. A földrészletek helyrajzszámát, az alrészletek és művelési ágak megjelölését, a művelés alól kivett területek megnevezését és az épületek, valamint a felépítmények területi hovatartozását. Az 1:1000 méretarányú térképek esetében a térképről lemérhető pontosság 0,1-0,3 milliméter, azaz a földrészlet szélességében a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése 50 méteres távolságon belül maximum 40 centiméter lehet. Az 1:2880 mértarányú nyilvántartási térképek pontossága megegyezik a belterületek viszonylatában a kataszteri térképnél ismertetett adatokkal.

21 21 Amennyiben az 1:2000 méretarányú térképek földi eljárással készültek akkor a térképről lemérhető pontosság 0,2-0,4 milliméter, tehát a földrészlet szélességében a térképről lemérhető pontosság 50 méteres távolságon belül centiméter. Amennyiben a térkép sztereofotogrammetriai eljárással készült, akkor a hibahatárt a 610/1/1966 /T.14./ ÁFTH számú utasítás rögzítette 0,3-0,6 milliméter értékben, ez azt jelenti, hogy 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok különbsége nem lehet több centiméter megengedett eltérésnél. Az F.1. Szabályzat alapján készült 1:2000 méretarányú térképek esetében egy földrészlet szélességében a térképről lemérhető pontosság centiméter, ezért a térképről lemért és a természetben mért távolságok különbsége nem lehet több 60 centiméternél 50 méteres távolságig. A külterületi 1:2880 méretarányú térképfelújítással készült térképek vonatkozásában a térképről lemérhető pontosság centiméter között van, ezért az állandó módon megjelölt földrészletek, épületek és egyéb létesítmények vonatkozásában centiméter a megengedett maximális eltérés a térképről lemért és a természetben mért távolságok között elsőrendű részletpontok esetében 100 méteres távolságig. Másodrendű részletpontok esetében centiméter szintén 100 méteres távolságig. Az F.1.Szabályzat alapján készült 1:4000 méretarányú térképek esetében a térképről lemérhető pontosság centiméter között van, ezért az állandó módon megjelölt földrészletek épületek, felépítmények és egyéb létesítmények vonatkozásában a térképről lemért és természetben mért távolság megengedett eltérése centiméter lehet. FELHASZNÁLHATÓSÁG: Információt szolgáltat a felméréskori állapotról. A felmérést követő változásokat általában piros színnel tartalmazza. Zöld színnel az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a helyszíneléskor bemért változásokat. Barna színnel ábrázolták az új földértékelés helyszínelésékor bemért változásokat. Véleményem szerint belterületen az 1:2880 méretarányú térképekről lemérhető pontosság a földrészletek szélességére vonatkoztatva a legjobb esetben centiméter. Az 1:2000 méretarányú térképek esetében centiméter, szintén a legjobb esetben. Megjegyzem, hogy az állami átvételi vizsgálatkor a maximális 0,6 milliméteres eltérést, azaz 120 centimétert is el kellett fogadni a 610-1/l966 ÁFTH számú utasítás szerint. A külterületi 1:2880 méretarányú térképek esetében a térképről lemérhető pontosság megegyezik a belterületi centiméterrel, de a pontok a külterületen a természetben nehezebben azonosíthatók, ezért az összeméréskor nagyobb a megengedett eltérés a térképről lemért és a természetben mért távolságok között, mint a belterületben annak általában annak kétszerese. A külterületi 1:4000 méretarányú térképről lemérhető pontosság a földrészletek szélességében véleményem szerint legjobb esetben 80 centiméter, mert a határvonalak 0,2 milliméter vastagsággal kerültek kirajzolásra. A területek a területjegyzékekben lettek feltüntetve. (lásd 30. oldal.) Ingatlan-nyilvántartási térképek: TARTALOM ÉS PONTOSSÁG: 1972 és 1980 évek között történt meg az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése. A szerkesztéshez a térképi alapot a földmérési térkép, illetve a földmérési alaptérkép, másolata szolgáltatta. A földmérési alaptérkép (régebben földmérési térkép) tartalmazza a szelvénykeretet, az országos szelvényhálózat őrkeresztjeit, a szelvényszámokat a szelvénykereten kívüli megírásokat és a magassági illesztő jeleket, valamint az 1:4000 ma-ú térképeken a gyámrajzokat. Az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat pontszámukkal együtt. A határvonalakat (államhatár, államigazgatási területi egységek, ezen belül a belterületek, zártkertek, földrészletek alrészletek és egyéb természetben található és nem található úgynevezett jogi és elméleti határvonalak) az állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, egyéb építményeket, közterületről nyíló pincebejáratokat, közlekedési hálózatot (utak, utcák, terek, villamos pályák stb.), energiaszállító távvezetékeket és egyéb műszaki létesítményeket. Folyó és állóvizeket, csatornákat, árkokat, hajóállomásokat, szigeteket egyéb vízügyi létesítményeket nevükkel együtt. Az államigazgatási helységneveket és területi jelzőszámát, fővárosi és megyei városi kerületek számait, a központi belterületek és egyéb belterületek, jellemző lakótelepek, városrészek, zártkertek, külterületi lakotthelyek, gazdasági központok, tanyaközpontok, majorok, puszták dűlők, közterületek, jelentősebb közismert épületek és intézmények nevét és a házszámokat. A földrészletek helyrajziszámait, az alrészletek és művelési ágak jelölését, valamint a művelés alól kivett területek megnevezését. Az épületek, felépítmények és az egyéb létesítmények területi hovatartozását. A különleges rendeltetésű ingatlanokat csak határvonalukkal ábrázolva.

22 22 Ezeknek a térképeknek a másolatát nevezzük ingatlan-nyilvántartási térképeknek, amelyek mivel a földmérési alaptérkép, illetve a földmérési térkép másolatai tartalmazzák az előző bekezdésben felsorolt adatokat. Az eredeti cél szerint az ingatlan-nyilvántartási térképek mind új felméréssel készültek volna a következőkben felsorolt utasítások előírásai szerint: /1938. sz. Városmérési utasítás. - Szabatos felmérési utasítás.(508/1965 /T. 6./ ÁFTH sz.) - Utasítás az országos felmérés végrehajtására. Részletes felmérés Budapest /1962. /T. 20./ ÁFTH számú. Utasítás a községek városok külterülete felmérése végrehajtására /1963./T. 10./ ÁFTH számú. Utasítás a községek és a városok belterülete felmérésének végrehajtására /1966/T. 8./, 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú Útmutató a fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. - F. 1. Szabályzat. - F. 3. Szabályzat. - F. 4. Szabályzat. - F. 7. szabályzat. Az idő rövidsége, valamint pénz és kapacitás hiánya miatt azonban nem sikerült elérni, hogy az új felmérések az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének időpontjáig befejeződjenek. Ezért ingatlan-nyilvántartási térképekké váltak az 1:2880 méretarányban felújított külterületek térképei, illetve az 1207/1966 ÁFTH számú és 1208/1966./T.14./ ÁFTH számú utasítás alapján felmért belterületek és zártkertek térképei is. Sajnos ingatlan-nyilvántartási térképpé lépett elő a 207/1962./T.6./ ÁFTH utasítás szerint készült ideiglenes nyilvántartási térkép, melynek pontossági követelményei nagyon lazák voltak. Az 1207/1966 és 1208/1966 ÁFTH számú utasítások alapján készült zártkerti térképek minősége lényegesen jobb a 207-es térképektől, de minden a földrészlettel összefüggő vitás esetben a földrészlet jellemző méreteit a régi kataszteri térképekről javaslom lemérni, mert az megbízhatóbb. Az ingatlan-nyilvántartási térképek pontossága megegyezik a nyilvántartási térképeknél ismertetett pontossági adatokkal, ha azok a felsorolt régi Utasítások és F.1. Szabályzat szerint és nem az F. 3. F.4. és F.7.Szabályzatok előírásai szerint készültek. Ezért itt csak az F. 3. Szabályzat szerint EOTR-ben új felméréssel, vagy F. 4. Szabályzat szerint EOTR-be átszerkesztett illetve az F. 7. Szabályzat előírásai szerint készített térképek pontosságával foglalkozom. Az F. 3. és F. 7. Szabályzatok alapján készült új felméréseknél a térképről lemért és a természetben mért távolságok közötti eltérés 50 méteres távolságon belül, egy földrészlet szélességében 1:1000 méretarányban maximum 0,45 centiméter 1:2000 méretarányban maximum 0,90 centiméter, 1:4000 méretarányban maximum 1,80 méter lehet. Mivel ezek maximális eltérések ezért általában a jó minőségben készült belterületi térképek esetében az eltérés általában 1:1000 méretarányban centiméter, 1:2000 méretarányban centiméter között van. Az F. 4. Szabályzat szerint átszerkesztéssel készített térképek pontossága az átszerkesztendő térkép felmérési pontosságától függ ezért átszerkeszteni csak az alábbi utasítások szerint készült térképeket lehetett /l938. sz. Városmérési utasítás. - Szabatos felmérési utasítás.(508/l965 /T. 6./ ÁFTH SZ.) - Utasítás az országos felmérés végrehajtására. Részletes felmérés Budapest /l962. /T. 20./ ÁFTH számú. Utasítás a községek városok külterülete felmérése végrehajtására /l963./T. 10./ÁFTH számú. Utasítás a községek és a városok belterülete felmérésének végrehajtására. - F.1. szabályzat szerint készült felmérések. - A 610/1/l966. ÁFTH. számú. Utasítás a fotogrammetriai módszerrel végzett felmérések végrehajtására, alapján készült térképek esetében csak akkor lehetett átszerkesztést végezni, ha azok tényleges pontossága kielégítette az F. 1. Szabályzat előírásait. FELHASZNÁLHATÓSÁG: Az ingatlan-nyilvántartási térképek naprakész állapotban mutatják a jogérvényes természetbeni és nyilvántartási állapotot. Amennyiben mérési munkarészeken mért adat nem áll rendelkezésre a napi munkákhoz a méreteket az ingatlan-nyilvántartási térképről kell lemérni. A változások vezetését az ingatlan-nyilvántartási térképen kell végezni. A térképről lemérhető pontosság legjobb esetben 0,1 milliméter egy határvonal helyzetében, ezért véleményem szerint legjobb esetben az 1:1000 méretarányú térképekről centiméter, az 1:2000 méretarányú térképekről centiméter, az 1:4000 méretarányú térképekről centiméter pontosság érhető el a földrészlet szélességében. A területek a területjegyzékekben lettek feltüntetve. (lásd 30. oldal.)

23 23 Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek): TARTALOM ÉS PONTOSSÁG: A földmérési alaptérkép fogalmát a következőkben határozom meg: A földmérési alaptérkép olyan időtálló, mérettartó, tárolásra alkalmas alapanyagon készült, mely irónnal való térképezésre, tussal történő rajzolásra illetve karceljárásra alkalmas. Ilyen anyagok a mérettartó műanyaglapok, alumíniumbetétes és üvegbetétes térképlapok. (Az asztralón nem mérettartó). A földmérési alaptérkép tartalma egyezik az ingatlan-nyilvántartási térképnél felsorolt tartalommal. Földi eljárással történt felmérés esetében a földmérési alaptérkép általában alumíniumbetétes térkép lapra készült. Sztereofotogrammetriai eljárás esetében a földmérési alaptérkép az alumíniumbetétes sztereomérési lap, amelyre a kiértékelés történt. A földmérési alaptérképeket a térképezés helyrajziszámozás és a megírások befejezése után mérettartó műanyaglapokra rajzolják át, ezek a tisztázati térképek. A földmérési alaptérképeknek gyakorlatilag a Megyei Földhivatalok térképtáraiban tárolt tisztázati térképeket nevezzük, amelyek fénymásolható mérettartó műanyag térképlapokon vannak. A régi térképfelújítással készült 1:2880 méretarányú asztralónon lévő nyilvántartási tisztázati térképek nem földmérési alaptérképek, hanem földmérési térképek. A tisztázati térképekről (földmérési alaptérképek, térképek) nyomdai úton történt nyomat készítésével, vagy fénymásoló fóliára történt fénymásolással készültek az ingatlan-nyilvántartási térképek. A tisztázati térképek általában ötévenként a változásokkal kiegészítésre kerülnek. A földmérési alaptérképek és földmérési térképek pontossága megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképeknél felsorolt adatokkal, azzal a megjegyzéssel, hogy a térképről történő leméréseket ezeken lehet legpontosabban elvégezni, mivel ezek nincsenek másolási hibákkal terhelve, mert az eredeti térképezést, illetve kiértékelést tartalmazzák. FELHASZNÁLHATÓSÁG: A földmérési alaptérkép tartalmazza a felméréskori állapotot, és arról szolgáltat információt. Az elérhető legnagyobb pontosságot tartalmazza. Az EOTR-be történt F. 4. Szabályzat szerinti átszerkesztéseket a földmérési alaptérképen zöld színnel kellett elvégezni. A tisztázati térképek a változásokkal történő kiegészítések végrehajtása után sokszorosíthatók és a másolatok eladhatók a megrendelőknek. A földmérési alaptérképek alapját képezhetnék a digitális földmérési alaptérkép (DAT) készítésének, de mivel a változásokat nem tartalmazzák ezért a digitalizálást lehetőleg a tisztázati térképekről, kell végrehajtani. Csak végső esetben, ha az állaga megengedi, szabad az ingatlan-nyilvántartási térképekről digitalizálni (Sajnos ez nem így történt). A KÜVET végrehajtásánál is pontosabb lenne a digitális állomány a tisztázati térkép alapként történő felhasználásával. Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése: január 1. átszervezés során tehát a telekkönyv a bíróságoktól a földhivatali szervezetbe került, és megkezdődött az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése. Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi 31. számú törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet, és az azt követő módosítások alapján történt. A korabeli jogszabályok szerint a telekkönyv szavatolt a telekkönyvi betétekben nyilvántartott földrészletekre vonatkozó bejegyzett jogokért és a jogilag jelentős tényekért, terhekért, de nem szavatolt a földrészletekre vonatkozó helyrajziszámért, területért, a művelési ágért, valamint nem volt a telekkönyvi nyilvántartás tárgya a földminőség. A földrészletek helyrajziszámáért, területéért, a művelési ágáért, és a földek minőségéért a földhivatalok földmérési és földnyilvántartási osztályai, illetve ezek jogelődjei szavatoltak. A birtokívekben földnyilvántartás a tulajdonjog és földrészletek adatai mellett, a földek használatára vonatkozó adatokat tartotta nyilván, és alapot szolgáltatott az adózás végrehajtásához. A felsoroltakon felül nem volt telekkönyvi kényszer, azaz nem volt kötelező a földrészletekkel kapcsolatos bejegyzések elvégeztetése így akár a tulajdonjog is vitatható volt. A szerkesztés fő célja a kialakult új tulajdoni struktúrához igazodó, az addig külön-külön vezetett állami földnyilvántartás és telekkönyv összevonásával új, egységes, korszerű ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítása és folyamatos vezetése. Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztését a földhivataloknak nyolc év alatt kellett végrehajtani, azaz évek közötti időszakban, megint a politika sürgetése miatt olyan rövid időt szabtak meg,

24 24 mely időszak alatt a felmérési munkák nagy volumene miatt ezt a feladatot lehetetlen volt földmérési szempontból jól elvégezni. A szerkesztést a vonatkozó jogszabályok szerint úgy kellett végrehajtani, hogy a nyilvántartás alapjául szolgáló földmérési alaptérképek felújításra kerüljenek, a szerkesztés során az összes érintett tulajdonossal egyeztetni kellett a nyilvántartási és térképi állapotot a valóságos természetbeni állapottal. Ezért az eredeti cél szerint az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésére csak az új felméréssel, illetve térképfelújításokkal készített térképek lettek volna alkalmasak, azaz a térképi alapot (kataszteri térképek) ezekkel a térképekkel kellett felváltani. Sajnos, hogy részben a pénzügyi fedezet, részben a földmérési kapacitás hiányában valamint a nyolc éves intervallum rövidsége miatt, például Hajdú-Bihar megyében 20 település belterületének és 37 település zártkertjének belterületi, illetve zártkerti újfelmérése, illetve térképfelújítása nem történt meg. Ebből adódóan a 207/1962./T.6./ számú ÁFTH utasítás szerint készült a belterületi ideiglenes nyilvántartási térképek is ingatlan-nyilvántartási térképpé váltak december 31.-re elkészültek és forgalomba adásra kerültek az új munkarészek évtől kezdődően az új felmérések az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben készültek az előírt új Egységes Országos Térképrendszer /EOTR/ szabályai alkalmazásával. A Járási Földhivatalok földmérési csoportjai dolgozóinak legfőbb tevékenysége ebben az időszakban az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztéséhez szükséges földmérési munkák végzése volt. Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztéshez a változások bemérését a mezőgazdászok helyszínelése alapján a földmérési dolgozók a külterületekben és a zártkertekben elvégezték. Bemérésre kerültek a nyilvántartási egységekben - belterület, zártkert, külterület - a művelési ág változások, valamint az új és változott épületek. A változások helyszínelését, bemérését, és térképezését Járási Földhivatalok földmérési csoportjainak dolgozói folyamatosan végezték, és átvezetésre átadták az ingatlannyilvántartási csoportnak. Ezeknek, a változásoknak a beméréséről készült mérési jegyzetek a szerkesztési füzetekben találhatók, a változások térképezése a térképen zöld színnel történt. Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésével véglegesen megszűnt a kettős nyilvántartás, azaz a földnyilvántartásból és a telekkönyvi nyilvántartásból létrejött az új ingatlannyilvántartás. Az új ingatlan-nyilvántartás főbb munkarészei a következők lettek: (lásd mellékletként a végén.) Ingatlan-nyilvántartási térkép. Tulajdoni lapok. Községi földkönyv, és változási jegyzékek. Azonosítási jegyzék. Helyrajziszám mutató. Irattár. A földmérési alaptérképek készítésére vonatkozó szabályzatok (F.1; F.3; F.4; F.5; F. 7): 1973 évtől kezdődően az új felmérések és térképfelújítások az F. 1; F. 3; F.4; F. 7. szabályzatok előírásai alapján készültek, földi és fotogrammetriai eljárással. A felmérések kb 80 százalékban sztereofotogrammetriai eljárással készültek. A 40837/1973 OFTH szám alatt kiadott F. 1. Szabályzat a földmérési alaptérképek készítésére: régi sztereografikus és henger vetületi rendszerben történő alaptérképek készítésére vonatkozott. Az F. 1. Szabályzat szerinti felmérésekre vonatkozó munkafázisokat nem ismertettem, mert kisebb eltérésekkel azonos a későbbiekben részletesen ismertetett F.7 Szabályzat előírásaival, természetesen figyelemmel a vetületi rendszerek közötti eltérésekre. Az F. 3. Szabályzat előírásai szinte azonosak az F.7. Szabályzat előírásaival. Az F. 4. Szabályzat előírásai bedolgozásra kerületek az F.7. Szabályzatba.. (Sztereografikus és ferdetengelyű érintő henger vetületi rendszerben az 1:4000 méretarányú térképszelvény természetbeni mérete 3200 x 2400 méter, területe 768 hektár, az 1:2000 méretarányú térképszelvény természetbeni mérete 1600 x 1200 méter, területe 192 hektár, 1:1000 méretarányú térképszelvény természetbeni mérete 800 x 600 méter, területe 48 hektár) Az F. 1. Szabályzat előírásai szerint végrehajtott újfelméréseket és térképfelújításokat évek közötti időben végeztünk. Az F. 3. Szabályzat előírásai szerint végrehajtott újfelméréseket és térképfelújításokat augusztus 1. közötti időben végeztünk. Az F. 4. Szabályzat előírásai szerint végrehajtott átszerkesztéseket augusztus 1. közötti időben végeztünk. Az F.5. Útmutató az egységes országos térképrendszer 1:4000 méretarányú földmérési alaptérképein a domborzat ábrázolására augusztus 1. közötti időben volt érvényben. A 47460/1983. MÉM. FTH szám alatt kiadott F. 7. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére, augusztus 1-én lépett hatályba, ettől az időponttól kezdődően az F. 1; F. 3; F.4. szabályzatok érvé

25 25 nyüket veszítették, előírásaik bedolgozásra kerültek az F. 7. szabályzatba. Az Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) készült térképek térképrendszere az EOTR (Egységes országos térképrendszer), melyben nagyméretarányú (kataszteri) és topográfiai térképek egyaránt készülnek. A földmérési alaptérképek: 1:1000; 1:2000 és 1:4000 méretarányban. A földmérési alaptérképek átnézeti térképei: 1:4000 és 1:10000 méretarányban. A földmérési topográfiai térképek: 1:10000, kivételesen 1:5000 méretarányban. A levezetett topográfiai térképek: 1:10000 nél kisebb méretarányban. Az új felmérések és térképfelújítások sztereografikus, illetve EOV. vetületi rendszerben, a belterületekben általában 1:2000, a külterületekben 1:4000 méretarányban lettek elkészítve. (Az EOV vetületi rendszerben az 1:4000 méretarányú térképszelvény természetbeni mérete 3000 x 2000 méter, területe 600 hektár, 1:2000 méretarányú térképszelvény természetbeni mérete 1500 x 1000 méter, területe 150 hektár, 1:1000 méretarányú térképszelvény természetbeni mérete 750 x 500 méter, területe 37,5 hektár). Az F.7 szabályzat előírásai szerint a földmérési alaptérkép síkrajzi tartalmának előállítása történhet: - Új felméréssel. - Térképátalakítással (átszerkesztés). - Vegyes eljárással. Térképátalakítást akkor lehetett alkalmazni, ha a meglévő régi vetületi rendszerben (sztereografikus, vagy henger vetület) eredetileg új felméréssel 1:1000, 1:2000 vagy 1:4000 méretarányokban készült fölmérési alaptérképeknek az EOTR-be való beillesztését (azonos vagy kisebb méretarányban) műszaki- gazdasági szempontok indokolták, feltéve, ha a beillesztendő térképek az alábbi utasítások és szabályzatok pontossági előírásai szerint készültek /l938. sz. Városmérési utasítás. - Szabatos felmérési utasítás.(508/l965 /T. 6./ ÁFTH SZ.) - Utasítás az országos felmérés végrehajtására. Részletes felmérés Budapest /l962. /T. 20./ ÁFTH számú. Utasítás a községek városok külterülete felmérése végrehajtására /l963./T. 10./ÁFTH számú. Utasítás a községek és a városok belterülete felmérésének végrehajtására. - F.1. szabályzat szerint készült felmérések. - A 610/1/l966. ÁFTH. számú. Utasítás a fotogrammetriai módszerrel végzett felmérések végrehajtására, alapján készült térképek esetében csak akkor lehetett átszerkesztést végezni, ha azok tényleges pontossága kielégítette az F. 1. Szabályzat előírásait és ahhoz a Megyei Földhivatal hozzájárulást adta. Általános Műszaki terv: Az új felmérések végrehajtására vonatkozó Szabályzatok előírásai szerint - természetesen a speciális előírások szerinti eltéréssel általában a következő munkafázisokat kell végrehajtani: A felmérés műszaki tervének elkészítése, mely tartalmazza a felmérési technológiát, a határidőket a készítendő térképek vetületi rendszerét, méretarányát és a szelvényezést. Tartalmazza továbbá a térkép tartalmát azaz, hogy a készítendő térképen milyen adatok létesítmények lesznek ábrázolva. A teljesség igénye nélkül címszavakban sorolom fel a legfontosabbakat: - Szelvénykeret, őrkeresztek, illesztő jelek, szelvénykereten kívüli megírások. Gyámrajzokat csak 1: 4000 méretarányú térképen kell feltüntetni. - Az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat, valamint a bemérésre került részlet és töréspontokat. - A határvonalakat (államhatár, államigazgatási területi egységek (város község), ezeken belül a belterületek, zártkertek földrészletek, legkisebb területi mértéket (szabványt) meghaladó területű alrészletek határvonalait és a jogi, elméleti határvonalakat, falakat támfalakat és földműveket. - Az állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, és egyéb létesítményeket, a közterületről nyíló pincék bejáratát, a közlekedési hálózatot, az energia szállító távvezetékeket, valamint egyéb műszaki létesítményeket. - A folyó és állóvizeket, hajóállomásokat, kompátkelőhelyeket, közcélú belvízlevezető és öntöző csatornákat, szigeteket, vízi létesítményeket, valamint nevüket - Az államigazgatási helyneveket és azok jelzőszámát, kerületek, belterületek, külterületei lakott területek, zártkertek, lakótelepek, majorok tanyaközpontok, puszták, dűlők jelentősebb középületek, üzemek nevét, továbbá a közterületek (utak, utcák, terek) nevét és a házszámokat. - A földrészletek helyrajziszámát az alrészletek és művelési ágak jelölését, a művelés alól kivett területek megnevezését, az épületek és a létesítmények területi hovatartozását. - A különleges rendeltetésű ingatlanokat az előírások szerint általában határvonalukkal ábrázolva. - Esetleg magassági ábrázolást, mely lehet szintvonalas, illetve kótált pontokkal ábrázolt. - A felmérés idején bekövetkezett változásokat. A Község, belterület és a zártkert elhatárolása: Nem részletezem, csak címszakban sorolom fel: Általános előírások: Községhatárként kell kezelni az igazgatási egységek határvonalát, melyet a földmérési alaptérkép feltüntet. Határpontok állandósítása, számozása. A határvonal egyeztetése új felmérésnél és térképátalakításnál: Nem részletezem. Az államigazgatási határvonal módosítása történhet:

26 26 Térképezési határkiigazítás. Területrész átcsatolás. A Belterület elhatárolása: Nem részletezem. A Zártkert elhatárolása: Nem részletezem. A földrészletek kialakítását és elhatárolását az Szabályzatok előírásai szerint kell végezni, a tulajdonosok közreműködésével, csak címszakban ismertettem. A földrészletek kílalakításának elvei: A földrészlet fogalmának meghatározása: Földrészletnek kell tekinteni a föld felszínének természetben összefüggő állandó tereptárgyak (út, csatorna stb.), igazgatási, belterületi, vagy zártkerti határ által meg nem szakított területét, amelynek minden részére azonosak, tulajdoni, kezelési szövetkezeti földhasználati viszonyok. Továbbá földrészletnek minősülnek: A kialakított építési telkek (házhelyek). Az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint igazgatási, vagy belterületi, továbbá az országos közút vasút vagy hajózhatócsatorna kivételével zártkerti határ által meg nem szakított részei, amelyek kezelő szerve illetőleg szövetkezeti földhasználója azonos. A földrészletek elhatárolása: A tulajdonosok közreműködésével történik, a mérési vázlaton kerül megjelölésre továbbiakban nem részletezem. Városokban 1:1000 méretarányú földi eljárással készült új felméréseknél elhatárolási vázlatot kell készíteni. Alrészletek kialakítása és térképi ábrázolása: Egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területét és a művelés alól kivett területeteket, akkor kell nyilvá n- tartani, ha azok nagysága területi szabvány értékét eléri, vagy meghaladja: A község belterületének nagyüzemi művelés alatt álló részén és a külterületen valamennyi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél: 1500 m 2. A község zártkertjében: szántó művelési ágnál: 1500 m 2. a többi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a: 400 m 2 területi mértéket eléri vagy meghaladja. A szabvány alatti területeket a mellette lévő művelési ágba kell csatolni, a speciális eseteket a s zabályzatok tartalmazzák. Az alrészleteket a térképen pontozott vonalakkal ábrázoljuk és az abc kis betűivel jelöljük, egy földrészleten belül maximum 20 darab alrészlet lehet. A belterületekben a nem nagyüzemi művelés alatt álló földrészletekben alrészlet nincs. Adatszolgáltatás a földmérési alaptérkép készítéshez: A földmérési alaptérkép készítéshez szükséges adatokat a területileg illetékes Megyei Földhivatal és a Földmérési Intézet (FÖMI) díjmentesen bocsátja a felmérő szerv rendelkezésére. A Megyei Földhivatal által szolgáltatott munkarészek: A nyilvántartási térkép (rövid időre), illetve másolata. Egyéb földmérési munkarészek (elhatárolási jegyzőkönyvek, koordinátajegyzékek stb.) Egyéb bedolgozandó, illetve felhasználható földmérési munkarészek (nem részletezem). Korábbi felmérések alkalmával készített érvényben lévő területjegyzék és mellékletei. Ingatlan-nyilvántartási munkarészek: Földkönyvkivonat, szükség szerint tulajdoni lapok. A FÖMI Földmérési és Adattári Főosztálya által szolgáltatott munkarészek: Az államhatár térképezéséhez szükséges munkarészek. A I IV rendű vízszintes és az I III rendű magassági alappontok adatai. A domborzatábrázoláshoz szükséges topográfiai térképek. A részletmérés végrehajtása (részletezés nélkül címszakban ismertetem): Tömbök tömbcsoportok kialakítása (a tömbcsoportok kialakítása nem kötelező jellegű). A részletmérés általános elvei: Nem részletezem, a szabályzatban foglaltak szerint a leggazdaságosabb módszerrel kell végezni. A mérési eredményeket lehetőleg egy munkarészben kell feltüntetni, de ettől a sűrű részleteknél el lehet térni. A részletmérésnél belterületekben centiméter a külterületen deciméter élesség kötelező. Az épületek bemérésénél a térképezéshez szükséges adatokat kell mérni. A közterületek határvonalán és a farmezsgyéken a töréspontok között folytatólagos méréssel kell a részletpontokat bemérni. A részletpontokat az alapponthálózatra, továbbá a részletponttal azonos, vagy magasabb rendű részletpontok k ö- zött kell bemérni. A távmérők és mérőállomások alkalmazásával előtérbe került a poláris koordinátamérés, valamint a szabad álláspontokról történő részletpont mérés. Ellenőrző méréseket kell végezni (önellenőrzés). Mérési vázlat (tömbrajz) részletmérési jegyzőkönyv: A mérési vázlat a helyszíni felmérés eredményeit rögzíti. A technológiától függően, készülhet a térkép méretarányában, vagy nagyobb méretarányban teljes szelvényként, vagy a klasszikus értelemben negyedlaponként. Készülhet a régi térkép fényképi nagyításán, a régi műanyaglap fénymásolatán sztereomérési lap nagyításán, fotótérkép nagyításán, papír, pauz esetleg műanyag lapokra. A mérési vázlatot tussal, golyóstollal vagy vegytintával kell kirajzolni és megírni. A mérési vázlatok számozása attól függ, hogy milyen méretarányban készül, tovább nem részletezem. A mérési vázlatnak (tömbrajznak) tartalmaznia kell: - Az ábrázolt területen lévő vízszintes és magassági alappontokat.

27 27 - A méréshez felhasznált mérési vonalhálózatot, a terepen végzett mérések adatait és a vizsgálati méreteket. - A földrészlet határoknak régi térképről történő átvétele, vagy terület alapján történő ábrázolása esetén a kitűzési méreteket eltérő színnel. - A fekvések határpontjainak számait. - Az összes térképi részletet, a térképtartalmát képező részletpontokat. - A technológiától függően a földrészletek végleges helyraziszámát és az alrészletek betűjelét. - Feliratokat, utalásokat [például: mérési jegyzőkönyvben, vagy automatikusan (például: lyukszalagon) rögzített adatokra, megjegyzéseket (például: felméretlen terület)] - Földi eljárással végzett magassági felmérés esetén a magassági részletpontok vízszintes helyzetére vonatkozó terepen mért adatokat. - A szerkesztő és a vizsgáló aláírását. A mérési vázlat számozása a következő: Tartalmazza a térképszelvény számát, valamint a negyedlapok számait (a számozás részletezését lásd a következő példákban). Az 1:2000 méretarányú mérési vázlat 4 darab negyedlapból áll: (Például a 2. számú térképszelvényhez tartozó mérési vázlatok számozása a következő: 2.I., 2.II., 2.III., 2.IV.) Az 1:1000 méretarányú mérési vázlat 16 darab. tizenhatod lapból áll: (Például: 2.I/a., 2.I/b., 2.I/c., 2.I/d., 2.II/a. és így tovább.) Az 1:500 méretarányú mérési vázlat 64 darab. hatvannégyed lapból áll: (Például: 2.I/a1., 2.I/a2., 2.I/a3., 2.I/a4., 2.I/b1., 2.I/b2., 2.I/b3., 2.I/b4., 2.I/c1., 2.I/c2., 2.I/c3., 2.I/c4., 2.I/d1., 2.I/d2., 2.I/d3., 2.I/d4., 2.II/a1., 2.II/a2., és így tovább. Tartalmazza a keretvonalakat, (ha keretvonal egyben szelvényvonal, akkor vastag ellenkező esetben vékony fekete vonallal kirajzolva), a csatlakozó szelvényszámokat. A következőkben bemutatok három mérési vázlatot a technológiák függvényében:- Síkfotogrammetriai újfelmérés mérési vázlata: Megjegyzés: Kék színnel a földrészletek helyrajzi-számai vannak feltüntetve. A körbe tett utalások a mérési jegyzetfüzetet és oldalszámát jelentik, ahol a mérési vázlaton nem szereplő méretek vannak feltüntetve. (például: II/6; II/12; II/13;) Az épületsarkoknak látható talajszinti metszéspontját és egyéb terepszinten lévő, látható fénykép-terepazonos pontokat kis nullkör jelöli. Amelyik épületnek csak tetőzete látszik, annál az eresz relatív magasságát is feltüntették. Az épület falsíkok melletti kapcsos zárójelbe tett, egyedülálló méretek az eresz szélességét jelentik.

28 28 MÉRÉSI VÁZLAT (kivágat) Sztereofotogrammetriai belterületi újfelmérés M = 1: A mérési vázlat a sztereomérési lap másolatán készül. - A földrészletek helyrajziszámai kék színnel vannak feltüntetve. - A sztereofotogrammetriai kiértéke-lés vonalai ceruzával szabadkézzel lettek összekötve a sztereomérési lapon - A sztereofotogrammetriai kiértéke-lés során a kiértékelt részletpontok ceruzával lettek bekarikázva. - Zöld színű vonal: vizsgálati méret. - Piros színnel vannak feltüntetve a repülés után változott földi eljárással bemért részletetek. - Kék színnel történt az utalás az átvett és bedolgozott munkákra (megosztások, kiosztások stb.) A mérési vázlatok tartalmazzák a felmérő nevét, a szerkesztő nevét, a felmérés a térképezés időpontját, valamint a vizsgáló nevét és a vizsgálat időpontját. MÉRÉSI VÁZLAT (kivágat). Földi eljáráshoz. A mérési vázlat részletes tartalma: Alappontok, kisalappontok általában piros színnel vannak kirajzolva. Alappontok, kisalappontok számai általában piros színnel vannak megírva. Mérési vonalak általában piros szaggatott vagy eredményvonallal, az ordináták pedig fekete szaggatott (pontozott) vonallal vannak kirajzolva. Mérési módra vonatkozó jelöléseket a helyükön és egyértelműen kell feltüntetni (derékszög, metszés, folytatólagos mérés stb. jelei). A méreteket világosan olvashatóan egyértelműen a helyükön kell feltüntetni. A bemért részleteket (határpontok, határvonalak, épületek stb.) léptékkel felrakva alak és méret helyesen kell ábrázolni A művelési ágak és művelés alól kivett területek megnevezését meg kell írni. A határdombokat, kerítéseket, kutakat, köveket egyezményes jelekkel ellátva kell feltüntetni. A helyrajziszámokat kék, a házszámokat és az épületek rendeltetését fekete színnel megírva kell feltüntetni.. A földrészletek tulajdonosainak neveit is fel kell tüntetni (lehet a szelvénykereten kívül is felsorolva). Az utcák közterületek, közintézmények megnevezéseit meg kell írni. Az ellenőrző mérések adatait zöld színnel kell feltüntetni. Térképezés: Nem részletezem a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. Általános előírások a teljesség igénye nélkül: A térképezést bármilyen technológiai eljárással szabad végezni, amelyik módszer az előírt pontosságot biztosítja. Az eredeti felmérési térképet olyan időtálló, mérettartó, tárolásra alkalmas alapanyagon kell megszerkeszteni, amely irónnal való térképezésre és tussal történő rajzolásra (karceljárásra) alkalmas. (az asztralón nem minősül időtálló műanyagnak).

29 29 A térképlapok méretét a szabályzatok rögzítik. Keretvonalak, őrkeresztek, őrvonalak térképezése, az előírások szerint. Kereten túli térképezések, csatlakozások: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. A domborzati tartalom térképezése: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. Kirajzolás és alkalmazandó vonaltípusok: A síkrajzi tartalom vonalait a rajzpapíron 0,12 mm, a műanyaglapon 0,16-0,20 mm vastagsággal kell kirajzolni. Folytonos vonallal kell kirajzolni: A keretvonalakat (eltolt keretvonalakat is), a földrészletek határvonalait, épületek, építmények, hidak vonalait, vasutak, villamosvasutak tengelyvonalait, közutak pormentesített burkolatának szélét, folyók csatornák partvonalát (medervonalát), a távvezetékek nyomvonalát. Pontozott vonallal kell kirajzolni: Az alrészletek határvonalait, az alrészletként nem kezelendő (árkok, utak, nyiladékok stb.) határvonalait, az ábrázolandó szegélyárkokat, járdaburkolatokat, egyéb szegélyvonalakat továbbá a szabályzatokban rögzített egyéb vonalakat. Szaggatott vonallal kell kirajzolni: A földalatti vezetékek nyomvonalát, a terepszintre levetített falsíkokat, drótkötél függőpálya nyomvonalát, jogi földrészlet határokat, védett területek határvonalát. Domborzatrajz kirajzolása: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni Megírások a földmérési alaptérképen: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. Szelvénykereten kívüli megírások. Szelvénykereten belüli megírások. síkrajzi és domborzati megírások általános előírásai. Település és területnevek megírásai. Vonalas létesítmények megírásai. Egyéb földrészletek és tereptárgyak megírásai. Mérettartó műanyag másolat és címlap készítése: A szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni, továbbiakban nem részletezem. Az 1: méretarányú külterületi átnézeti térkép előállítása: A szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. A térkép tartalmát tartalmazza bizonyos csökkentésekkel, torzításokkal, továbbiakban nem részletezem. A földrészletek helyrajziszámozása: A szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni, továbbiakban csak a legfontosabbakat emelem ki. Minden földrészletnek külön helyrajziszámmal kell rendelkezni. Egy igazgatási egységen belül helyrajziszám csak egyszer fordulhat elő. Külterületi földrészletek helyrajziszámozása: A külterületek helyrajziszámozása során a belterületeket és a zártkerteket is elhelyezkedésük sorrendjében (lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát követve) nullás számokkal kell ellátni, a központi belterületet minden esetben a 01 hrsz-t kapja. A táblákon belüli földrészleteket, valamint a tanyákat táblaszám alátöréseivel kell helyrajziszámozni (pl: 03/1; 03/2). Belterületi földrészletek helyrajziszámozása: A központi belterületekben a földrészleteket 1-től kezdődően folytatólagosan egész számokkal kell helyrajziszámozni (lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát követve). Több különálló belterület esetén a központi belterület legmagasabb helyrajziszámát követő 101el kell kezdeni - de általában legalább ötven szám kihagyásával, a kihagyandó helyrajziszámok számát a Földhivatal is meghatározhatja. - a további belterületek helyrajziszámozásánál is így kell eljárni. Zártkerti földrészletek helyrajziszámozása: Zártkerti földrészletek helyrajziszámozását zártkertenként kell végezni. A zártkerti földrészletek helyrajziszámozását a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajziszámát követő 101el kell kezdeni - de legalább ötven szám kihagyásával - a többi különálló zártkertek helyrajziszámozásánál is így kell eljárni, Változott földrészletek helyrajziszámozása: Általános szabály megosztás esetén a megosztásra került földrészlet helyrajziszámát (például 232 megosztása esetén) alá kell törni, az új földrészleteket tört számokkal kell megjelölni. (például: 232/1; 232/2). Amennyiben a tört helyrajziszámú földrészlet megosztására kerül sor (például: 232/2) a kialakult új földrészletek a megosztásra került földrészlet legmagasabb alátörését követő alátörést kapják (például: 232/3; 232/4; 232/5). Földrészletek átszámozása: A belterületi és zártkerti földrészletek helyrajziszámát megváltoztatni általában: - községegyesítés, - illetve területátcsatolás esetén és - akkor szabad, ha a helyrajziszámozás nem a 617/1966. /T.13./ ÁFTH utasítás szerint történt. Egyéb esetben a főhatóság engedélyét kell beszerezni. Külterületi földrészletek áthelyrajziszámozását a megyei földhivatal a műszaki terv véleményezésében engedélyezheti. Helyrajziszámozás igazgatási egységek határvonalának változása esetén: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, a továbbiakban nem részletezem. Helyrajziszámozás igazgatási egységek egyesítése és új község alakulása esetén: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, a továbbiakban nem részletezem. Helyrajziszámozás fekvés határvonal változás esetén: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, a továbbiakban nem részletezem. A helyrajziszámok feltüntetése a térképen:

30 30 A szabályzatok előírási szerint kell végezni, figyelemmel a minták és mellékletekben feltüntetett méretekre és ábrákra a továbbiakban nem részletezem. Az alrészletek megjelölése, valamint és művelési ágának és betűjelének feltüntetése a térképen: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, figyelemmel a minták és mellékletekben feltüntetett méretekre és ábrákra a továbbiakban nem részletezem. A kapcsolójelek alkalmazása: Tereptárgynak (épület, építmény stb.) földrészlethez, illetve alrészlethez való területi hozzátartozását a jelkulcs szerinti kapcsolójellel kell kifejezni. Pontszerűen ábrázolt tereptárgyat nem szabad kapcsolójellel ellátni. Területszámítás: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, csak a leglényegesebb előírásokat emelem ki, a továbbiakban nem részletezem. Az igazgatási egységek és fekvések (nyilvántartási egységek: belterület, külterület zártkert) területét minden esetben koordinátákból kell számítani. A fekvéseken belül területszámítási egységeket kell kialakítani (csoport, alcsoport, tömb). Belterületben a területszámítási egységek területét koordinátákból kell számítani. A külterületen és a zártkertekben a területszámítási egységek területét minden olyan módszerrel lehet végezni, amely az előírt pontosságot biztosítja. A grafikus, vagy természetbeni adatokból számított területek esetén, a részterületek (csoport, alcsoport, tömb, földrészletek) számított területének összegét össze kell hasonlítani az adott területtel, ha az eltérés megengedett hibahatáron belül van, akkor az eltérést rá kell osztani a részterületekre, az eredményként az egyes területszámítási egységek végleges területét (csoport, alcsoport, tömb, földrészletek) kapjuk. - Tisztán grafikus területszámítás esetén: a területmérési eltéréseket a részterületekre, a részterületek nagysága alapján területarányosan kell szétosztani. - A természetben mért szélességi és hosszúsági adatokkal számított területre, a terület nagyságának negyedével arányos területmérési eltérést szabad ráosztani. - A természetben mért szélességi adatokkal és a térképi hosszakkal számított területre, a terület nagyságának felével arányos területmérési eltérést szabad ráosztani. Hosszú, keskeny állandó szélességű (út, árok, stb.), valamint szabályos alakú földrészletek területét a mért szélességgel kell számítani. Grafikus területszámításnál a területeket kétszer kell mérni, eredményként a két mérés középértékét kell elfogadni. Földrészleten belül általában az alrészletek területét külön - külön kell kiszámítani. A területszámítási egységekről területszámítási vázlatot kell készíteni. A területszámítást - a módszertől függően az előírt területszámítási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A belterületi és zártkerti földrészletek újonnan számított területét össze kell hasonlítani a nyilvántartott területtel, és ha az eltérés az 5 százalékot meghaladja, akkor az eltérés okát a felmérő szervnek vizsgálni és indokolni kell Területjegyzék: A földrészletek adatait fekvésenként (nyilvántartási egységenként) a helyrajziszámok sorrendjében területjegyzékbe kell foglalni. TARTALOM: Nyilvántartási egységenként (belterület, külterület, zártkert) tartalmazza a földrészletek adatait helyrajzi-szám sorrendben. A helyrajzi-számok sorrendjében nyilvántartási egységenként tartalmazza a földrészletek adatait (szelvényszám, helyrajziszám, alrészlet jele, művelési ága, területe a földrészlet területe [hektár, négyzetméter egységben]). Ha a földrészlet területén I-IV. rendű alappont van, akkor az alappont pontszámát is. A területjegyzék tartalmazza a változásokra történő utalásokat. A 46/1957. Korm. számú rendelet alapján készült úgynevezett 46-os felméréseknél azaz a külterületi térképfelújításoknál évek között a táblaterület jegyzéken kívül, földrészletek jegyzéke is készült. A földrészletek jegyzéke, helyrajzszámonként tartalmazta a földrészletek adatait: (szelvényszám, táblaszám helyrajziszám, tulajdonos neve címe, részaránya, alrészlet jele, művelési ága, területe, a földrészlet területe [katasztrális hold négyszögöl, illetve hektár, négyzetméter egységben]) FELHASZNÁLHATÓSÁG: Információkat ad a földrészletek felméréskori adatairól. Térképátalakitás esetén információt ad a felméréskori területtől való eltérésről. A változások követését teszi lehetővé a változási jegyzékekre hivatkozással. A változás minőségének megállapítása. (megosztás, megszüntetés, területváltozás) Területjegyzék függelék. (Változási jegyzék): TARTALOM: A változott földrészleteket tartalmazza minden jellemző adatával. A függelékbe került változott földrészletek sorszámozása minden évben az egyes számmal kezdődik. Változás előtt: Tételszám, szelvényszám, alrészletek helyrajziszám, művelési ágak, terület, aranykorona érték. Esetleg visszautalás az előző változás tételére. Változás után: Helyrajziszám, alrészletek művelési ágak, terület, aranykorona érték. Tartalmazza a változás jogerőre emelkedésének iktatószámát és időpontját, valamint a változási vázrajz munkaszámát vagy a leltári számát. A jegyzet rovatban a későbbi változásokra történő utalások vannak feltüntetve. FELHASZNÁLHATÓSÁG:

31 31 Információt ad a változott földrészletekről. Információt szolgáltat a változást eredményező geodéziai munkák munka vagy leltári számairól, így elősegíti a munkarészek gyors megkeresését. Készítendő munkarészek: Általános munkarészek: - Műszaki terv vázlattal. - Felmérési törzskönyv. - Jelentés az alappontokról. - Végleges adatok jegyzéke. Alappontsűrítési munkarészek: - Vízszintes alappontsűrítés földi eljárással: - Az A. 5. szabályzat szerint. - Vízszintes alappontsűrítés fotogrammetriai eljárással: - Mérési és számítási vázlat. - Mérési jegyzőkönyv. - Számítási jegyzőkönyv. - Koordinátajegyzék. - Magassági alappontsűrítés: - Kitűzési és meghatározási vázlat - Mérési jegyzőkönyv. - Számítási jegyzőkönyv. - Pontleírások, helyszínrajzok. - Magassági pontjegyzék. Előkészítő és elhatárolási munkarészek: - Vetületi átszámítások: - Pontvázlat. - Transzformálások. - Átszelvényezési vázlat. Az átszerkesztés egyik alapmunkarésze az átszelvényezési vázlat, melyet az alábbiakban bemutatok: SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA HDR EOV BÁNK ÁTSZELVÉNYEZÉSI VÁZLAT Hajdú megyei község Szerkesztette. 19. N. N. Vizsgálta: X. Y.

32 32 Az átszelvényezési vázlat tartalma a következő: Fekete színnel: Az eredeti vetületi rendszer (HDR; HKR; HÉR; Sztereografikus) szelvény hálózatának vonalait. Az eredeti vetületi rendszerben a szelvény-sarokpontok koordináta értékeit. Az eredeti vetületi rendszerben a szelvényszámokat. Az eredeti vetületi rendszer, valamint az EOTR (EOV) rendszerbeli szelvényhálózat metszéseinek távolságait. Az EOTR szelvény-sarokpontok régi vetületi rendszerbeli (HDR; HKR; HÉR; Sztereografikus) koordinátáit. Zöld színnel: Az EOTR szelvényhálózat vonalait (EOV vetület). Az EOTR szelvényhálózat szelvényszámait (országos és községi). Az EOTR (EOV) rendszerbeli és az eredeti vetületi rendszer szelvényhálózat metszéseinek távolságait. Az időközi változásokkal kiegészített síkrajzi átdolgozási alaptérkép. (részlet) (Az időközi változások valamint az EOTR szelvényhálózat vonalai, és az EOTR szelvényszám zöld színnel vannak feltüntetve.) Szerkesztette: a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal földmérési Osztálya. Térképezte: 19..N. N. Vizsgálta: 19..X. Y. - Fotogrammetriai általános munkarészek: - Légifényképezést előkészítő vázlat. - Légifényképezés repülés technikai terve. - Repülési vázlat. - Filmvizsgálati adatlap. - Filmfelhasználási adatlap. - Kontakt másolatok. - Nagyított másolatok. - Földkönyvkivonat: - Elhatárolási munkarészek: - Területkimutatás az igazgatási, illetve nyilvántartási egységek határváltozásáról. - Igazgatási, belterületi és zártkerti határvonalak egyeztetésének eljárási jegyzőkönyvei. - Határvázlatok és határleírások. - Tömbáttekintő vázlat. - Földrészlet-elhatárolási vázlat. Felmérési munkarészek: - Földi eljárás munkarészei: - Részletpont mérési jegyzőkönyv. - Mérési vázlatok, (mérési jegyzetek). - Részletpont számítási jegyzőkönyvek.