44/2006. (VI.13.) FVM

Átírás

1 6 Rövid összefoglaló a Geodéziai munkák végzésének kézikönyvéről a geodéziai munkák végzésének technológiájának és a térképkészítésben használt műszerek fejlődésének szakaszairól: Ebben a pár bevezető oldalban megpróbálom röviden összefoglalni a földmérés múltját és jelenét, figyelemmel arra, hogy intelligencia szinten az alapvető régi klasszikus geodéziai alapfogalmak és a mai digitális geodéziához tartozó alapfogalmak is röviden, de azért megfelelő mértékben kerüljenek ismertetésre. Nem áll szándékomban a felmérésben és feldolgozásban alkalmazott műszerek (teodolit, szintezőműszer, távmérő, mérőállomás, GPS, GNSS továbbá, a szoftverek: GEOPROFI, ITR, DATR, stb.) részletes ismertetése, mert azt minden földmérési szakembernek a saját rendelkezésére álló régi és új mérő- térképző- és területszámító eszközök, továbbá a mai digitális térképek vonatkozásában kell ismerni. A fentiekben elmondottaknak megfelelően a jelenleg érvényes jogszabályokban rögzített előírásokat, mint kötelezően követendő technológiát beépítettem a különböző geodéziai munkák végzésére vonatkozó részekbe. Pl: A mérőállomásokkal történő vízszintes értelmű pontmeghatározásokra vonatkozó technológiai előírások melyek a15/2013. (III. 11.) VM rendeletben vannak rögzítve a oldalon találhatók. A magassági pontok meghatározására vonatkozó előírások szintén a 15/2013. (III. 11.) VM rendeletben foglaltak szerint az oldalakon találhatók. A GPS műszerekkel történő pontmeghatározások technológiai előírásai a 15/2013. (III. 11.) VM rendelet alapján, a oldalon kerületek leírásra. A 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet írja elő az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait, így a sajátos geodéziai munkákkal készítendő vázrajzok és munkarészek tartalmi és pontossági követelményeinek leírása a oldalakon található. A továbbiakat itt nem részletezem, csak megemlítem, hogy a kisajátításról szóló 178/2008 (VII.3) Korm. rendelet a , a 373/2014 (XII.31.) Korm. rendelet a földügyi szervezetekről és a földügyi igazgatásról a , a 374/2014 (XII. 31) Korm. rendelet előírásai a részarány földek kiadásával kapcsolatosan a oldalakon találhatók. A földmérési szakfelügyeleti tevékenység végzésére vonatkozó, valamint a földmérési és térképészeti szakképzetségre vonatkozó előírásokat a oldalakon foglaltam össze. A földmérésre vonatkozó jelenleg is hatályos legfontosabb jogszabályokat itt felsorolom, míg az érvényben lévő valamint a hatályon kívül helyezett régi jogszabályokat, illetve az érvényes és ma már érvénytelen utasításokat szabályzatokat a oldalon ismertetem évi CXL. törvény: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXXIII. törvény: A kisajátításról évi XLVI. törvény: A földmérési és térképészeti tevékenységről ( oldal) 178/2008. (VII.3.) Korm. rendelet: A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről. 405/2012. (XII.28.) Korm. rendelet: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól. 324/2013. (VIII.29.) Korm. rendelet: Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról. 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet: A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól. 374/2014. (XII.31.) Korm. rendelet: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól. 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet: A telekalakításról. 44/2006. (VI.13.) FVM rendelet: Az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről. 17/2008. (VIII:30.) NFGM rendelet: Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról. 166/2009. (XII.9.) FVM rendelet: A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról. 15/2013. (III. 11.) VM rendelet: A térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről. 19/2013. (III. 21.) VM rendelet: A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről. 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet: Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól. 51/2014. (IV. 29.) VM rendelet: Az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról. 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet: A földmérő igazolványról, az ingatlanrendező földmérő minősítésről, valamint a földmérési szakfelügyelői feladatokról. A földmérési (geodéziai) munkák végzése 1853 évben kezdődött meg polgári vonalon, a Háromszögmérési Hivatal a kataszteri felmérés számára 1853-ban kezdte meg a háromszögelést és fejlesztette ki a háromszögelési hálózatot ben vezették be a három ferde tengelyű szögtartó azimutális, úgynevezett sztereografikus vetületet. Az első vízszintes és magassági alapponthálózatok létrehozását követően az 1890-es évektől kezdődően készültek a kataszteri térképek, általában sztereografikus vetületi rendszerben 1:720, 1:1440, 1:2880 méretarányban grafikus módszerrel. Végeztek felméréseket vetületnélküli rendszerben is, majd 1908 évben vezették be a hengervetületi rendszert. A felmérés végrehajtása, azaz a térképen ábrázolandó részletpontok bemérése általában grafikus (mérőasztallal meghatározott) pontok között földi eljárással derékszögű koordinátaméréssel történt, de a részletpontok bemérését a mérőasztallal is végezték, a méretek ölben kerültek rögzítésre 1 öl = 1, méter. A térképezéshez a hagyományos felrakó eszközöket (nagy és kisfelrakó vonalzók, majzik háromszögpár) használták. A földrészleteket művelési áganként helyrajziszámozták (így egy azonos tulajjoggal rendelkező telek (földrészlet) több helyrajzi számból állt. A területeket grafikusan a térképről lemérve számították, majzik háromszögpárral, hárfával, és planiméterrel. A nagyobb városok belterületi felmérése, már ebben az időben is sokszögvonal hálózatra történő derékszögű koordinátaméréssel történt, így a részletpontok koordinátáit is ki lehetett számítani ezt azonban általában nem, vagy csak kevés pont vonatkozásában hajtották végre. A mérési adatok feltüntetése a felvételi előrajzokon ölben történt század élességgel. Hajdú-Bihar Megyében Debrecen belterületének központi része 1:720 a kertségi rész 1:1440 méretarányban, Hajdúböszörmény belvárosa 1:1440 méretarányban került felmérésre. A jellemző mérő, térképező és területszámító eszközök a következők voltak: Mérőasztal, teodolit, mérőszalag (vaskeretes acél, és kézi 10 öles), nagy és kisfelrakó vonalzók, majzik háromszögpár, Adler hárfa, poláris planiméter. A számítások végzése logaritmussal (hétjegyű logaritmus és szögfüggvény táblázat) és mechanikus számológépekkel (brunsviga, triumphator) a rendszeresített nyomtatványokon történt évtől kezdődően tértek át a numerikus felmérésekre, amikor sokszögvonal hálózatra történt a részletpontok bemérése derékszögű koordinátaméréssel már méter rendszerben. A térképek 1:1000 illetve 1:2000 méretarányban készültek, ekkor már a tömbsarok pontok koordinátáit kiszámították és a numerikus területszámítást is végeztek elsősorban a tömbök vonatkozásában.

2 7 Ez Hajdú-Bihar megyére már nem volt jellemző, mert a kataszteri térképek már minden településen 1928 év előtt elkészültek. A jellemző mérő, térképező és területszámító eszközök a következők voltak: Teodolit, tahiméter, mérőszalag (vaskeretes acél, és kézi 20 méteres), hálózat leszúró lemez, nagy és kisfelrakó vonalzók, majzik háromszögpár, Adler hárfa, poláris és ortogonális planiméter, A számítások végzése (hétjegyű szögfüggvény táblázat) és mechanikus számológépekkel (brunsviga, triumphator) a rendszeresített nyomtatványokon történt. A technikai fejlődés az 1950-es évek végén indult meg, amikor az 1 másodperces és 6 másodperces leolvasó képességű teodolitok és tahiméterek országosan elterjedtek és a MOM gyár is nagyon jó mérőműszereket gyártott évben kezdődtek meg a térképfelújítások a külterületek vonatkozásában, ekkor a változott földrészletek és alrészletek kerültek bemérésre és bedolgozásra az eredeti kataszteri térképekbe, amelyekről tisztázati térkép készült műanyaglapokon. A mérő, térképző és területszámító eszközök, jellemzően ugyanazok voltak, mint az 1928 év utáni felméréseknél, nem vált o- zott az alkalmazott technológia sem (ötödrendű háromszögelés, sokszögvonal hálózat létesítése, majd a kialakult alappont hálózatra a részletpontok bemérése derékszögű koordinátaméréssel). Az 1960-as években kezdett tért hódítani a fotogrammetriai felmérés, ebben az időben a Hajdú-Bihar megyében végzett külterületi térképfelújításoknál síkfotogrammetriai módszert alkalmaztak. A fotogrammetria által készített úgynevezett puha fotótérképen végezték el a minősítést és a szükséges helyszíni méréseket, a térképezés és területszámítás az alumínium betétes fotótérképen történt. Az 1970-es évek elején kezdődtek meg a belterületi térképek felújításai, de jellemzően inkább a belterületek új felmérései. A Hajdú-Bihar megyei Földhivatal és a hozzátartozó Körzeti Földhivatalok, a belterületi újfelmérések (térképfelújítások) vonatkozásában a földi eljárás klasszikus módszerét alkalmazták. A méréshez és a feldolgozáshoz megjelentek a hagyományos és előzőkben felsorolt eszközök mellett a gyakorlati munkában a felmérések pontosságát növelő és a terepmunka gyorsítását elősegítő, a felmérési technológiát átalakító fizikai távmérők. Az elektronikus számológépek, a térképzéshez szükséges poláris koordináta felrakók, valamint a területszámítás végrehajtását gyorsító és a pontosságot növelő ortogonális szabatos planiméter, és digitális planiméter. (A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal a Földmérési Intézettől kölcsönbe kapott KERN DM-500; KERN DM-1000 és Distomat 10 típusú távmérőkkel végezte az új felmérési, illetve térképfelújítási munkákat, a felméréseknél használtuk a Zeiss EOT 2000 típusú távmérőt is melyet az AGROBER. vállalattól kaptunk kölcsön. A Megyei földhivatal első saját tulajdonú távmérője az 1973 évben vásárolt 2 darab Zeiss EOK-2000 típusú elektrooptikai távmérő volt, a 2000 méter távolságig mérő távmérőműszer középhibája: + 3 centiméter. A Zeiss EOK-2000 típusú távmérővel csak távolságot lehetett mérni, mert szögmérő berendezéssel nem rendelkezett.) Elektronikus számológépek: évek között a megyei Földhivatal 2 darab 222 lépésig programozható Texas Instruments SR 52 számológépet a hozzátartozó nyomtatókat, továbbá számítási sémákkal működő10 darab Texas Instruments SR 51; és SR 51/A, valamint 26 darab TK 1024, és 2 db Hewlett Pacard típusú számológépet vásárolt.) A geodéziai vállalatok [Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV), Kartográfiai Vállalat (KV)] a belterületi újfelmér é- sek (térképfelújítások) vonatkozásában a fotogrammetriai eljárás módszerét alkalmazták, a belterületi újfelmérések általában analóg sztereofotogrammetriai módszerrel készültek. A fotogrammetriai kiértékelés és nyilvántartási térkép szerkesztése az alumínium betétes sztereomérési lapon történt. A területszámítást a tömbök vonatkozásában numerikusan (koordinátákból) hajtották végre. A földrészletek területeit: természetes méretekből valamint grafikusan számították évtől kezdődően megjelentek az új felmérésekre és térképfelújításokra vonatkozó felmérési szabályzatok. A 40837/1973 OFTH szám alatt kiadott F. 1. Szabályzat: Szabályzat a földmérési alaptérképek készítésére: A 64431/1975 OFTH szám alatt kiadott F. 3. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére: A 48100/1978. OFTH szám alatt kiadott F. 4. Szabályzat: A régi vetületi rendszerben újfelméréssel készült földmérési alaptérképeknek az egységes országos térképrendszerbe történő átdolgozása. Síkrajzi átszerkesztés EOTR-be. A 70899/1979. MÉM. OFTH szám alatt kiadott F. 5. Útmutató: Útmutató az egységes országos térképrendszer méretarányú földmérési alaptérképein a domborzat ábrázolására. A 47460/1983. MÉM. FTH szám alatt kiadott F. 7. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére: 1975 évben került bevezetésre Az egységes országos vetületi rendszer (EOV) a MÉM OFTH Földmérési Főosztály 63619/2/1975 sz. utasítása, valamint az Egységes országos térképrendszer (EOTR). Az Egységes Országos Vetületi rendszer (EOV), ferdetengelyű, szögtartó, redukált hengervetület. Alapfelülete aziugg-1967 elnevezésű forgási ellipszoid, vonatkozási rendszere a HD 72 (Hungarian Datum, 1972) évtől kezdődően 1996 évig a települések térképei a felsorolt szabályzatok alapján készültek Egységes Országos Vetületi rendszerben, és az Egységes országos térképrendszerben, újfelmérés és átszerkesztés technológiájának alkalmazásával és 1985 évek között a földi felmérési technológia véglegesen átalakult: A geodéziai gyakorlatban a fizikai távmérők elterjedésével új felmérési technológia alakult ki, a derékszögű klasszikus bemérési módszer átalakult poláris koordinátamérés bemérési módszerré és vált uralkodóvá. Az irodai feldolgozásban a hagyományos térképező és területszámító eszközök mellett, megjelentek a plotterek (rajzgépek) és programozható számológépek, valamint az analóg fotogrammetriát kezdte felváltani az analitikus fotogrammetria alkalmazása. A személyi számítógépek elterjedése a földhivataloknál 1985 évtől kezdődően indult, a Commodore-64, majd az 1990 évben az IBM PC 286; IBM PC 386, IBM PC 486 végül IBM PC Pentium típusú gépekkel folytatódott. A személyi számítógépek (PC-k) elterjedése döntően befolyásolta a geodéziai számítások, és a térképezési technológia megváltozását, mert a papír alapú feldolgozást az 1980-as évek végétől számítva a digitális feldolgozás váltotta fel. A mérési adatok feldolgozása a koordináták számítása a számológépekre, majd az 1990-es évek elejétől a számítógépekre írt programokkal a geodéziai számítások és tervezések lényegesen leegyszerűsödtek és felgyorsultak évben megkezdődtek a termelőszövetkezetekből a részarány földkiadások földmérési munkái, majd 1992 évben, pedig a kárpótlással kapcsolatos földmérési munkák, amelyekkel kapcsolatos térképek numerikusan készültek. A helyszíni felméréseknél a fizikai távmérőket és mérőállomások használtak, az irodai feldolgozásnál pedig digitális térképet állítottak elő. A kiosztások végzéséhez az értékarányos felosztási programokat alkalmazták. Hajdú-Bihar megyében 1989 évtől kezdődően a külterületen földmérési munkát numerikusan kellett végezni.

3 8 Ebben az időben a digitális feldolgozásnál kötelezően előírt szoftverek nem voltak így a földmérési munkáknál a (G1, G2, GF, GEOPROFI, AUTOTERV, Autx, ERTOSZT, ITR. stb.) több féle program került alkalmazásra. A különböző szoftverek alkalmazása miatt, a digitális állományok összerendezéskor, illetve a záradékolások végrehajtásakor a munkáknak az ITR-es állományba a bedolgozása, átkonvertálása megtörtént évek közötti időszakban a földmérési szakemberek a technika fejlődése miatt rákényszerültek az első teljes szemléletváltásra, mind a műszerek, mind a számítógépek valamint térképező eszközök használata tekintetében. Megjelentek a mérőállomások, amelyek lényegesen többet tudnak, mint az egyszerű fizikai távmérők. A Hajdú-Bihar megyei Földhivatal 1 darab Sokkia SET 4; és 1 darab Sokkia SET 4C típusú mérőállomást vásárolt, mely mérőállomások a felmérések végrehajtásánál lehető tették az elektronikus regisztráló tahimetria alkalmazását. A számítógépes állomány is tovább fejlődött a PC 386 és PC 486 típusú számítógépekkel és nyomtatókkal. A Megyei Földhivatal 1991 évben beszerzett egy A0 méretű síkplottert, amellyel térképek és vázrajzok kirajzolása történt. A Körzeti Földhivataloknál 1992 évtől kezdődően a kárpótlás végrehajtásához telepített dobplotterekkel végezték a térképek, vázrajzok, és az egyéb rajzi munkarészek kirajzolását. A szoftverek közül megvásárolásra kerültek a Pécsi székhelyű Sokkia Kft. által készített GEPROFI nevezetű geodéziai számításokat végző, valamint a Diósdi székhelyű Digicart Kft. által készített Interaktív Térképszerkesztő (ITR) programok. A kárpótlási földalapok kijelölését és jóváhagyását követően, a földhivatalok földmérési szakágának feladata volt a kárpótlás i földalapba kijelölt mezőgazdasági táblák keretmérése, amely azt jelentette, hogy a táblákat teljes egészében numerikus módszerrel kellett felmérni, amikor a tábla összes töréspontjának koordinátája meghatározásra került, és a töréspontok az első évben állandósítva lettek, később az állandósítás végzése elmaradt azaz a határidők miatt megszűnt. Az irodai feldolgozás során készült el a digitális térkép, a minőségi osztályhatárokat digitalizálták KAR-A2 digitalizáló műszerrel, illetve digitalizáló táblával.. A keretmérések végrehajtásához a főhatóság pénzügyi keretet biztosított számítógépek, digitalizáló táblák, dobplotterek, GEOPROFI és ERTOSZT szoftverek, valamint 7 db WILD TC 1010 elektronikus mérőállomás megvásárlására, melyekkel a Hajdú Bihar Megyei Földhivatal és a Körzeti Földhivatalok technikai felszereltségének színvonala jelentősen megnövekedett. Az 1990-es években a mérőállomások elterjedésével a felmérési technológia a földmérési térképek készítésének vonatkozásában véglegesen átalakult, mert ezek a műszerek többek közt már olyan beépített programokkal rendelkeztek, mint például a szabad álláspont meghatározása, valamint a szög és a távolságmérés helyett a részletpontok koordinátáinak közvetlen mérése, illetve kitűzése. Ezek a mérőállomásokba beépített programok lehető tették az alappontok gyors meghatározását, a részletpontok koordinátáinak helyszínen történő meghatározását, és adatrögzítését. A TAKAROS térinformatikai rendszer: A digitális állami földmérési alaptérkép alapját képezi a földhivatali TAKAROS (Térképen Alapuló KAtaszteri Rendszer Országos Számítógépesítése) elnevezésű térinformatikai rendszer földmérési moduljának. A TAKAROS projekt kezdési és befejezési éve: december április. TAKAROS Projekt részben PHARE támogatás felhasználásával készült. A TAKAROS a földhivatali számítógépes ügyintézést és szolgáltatást támogató komplex rendszer. A koncepció az egymáshoz kapcsolódó projektek egységes műszaki alapját teremti meg. A TAKAROS szoftver rendszer két alrendszerből épül fel, melyek integráltan alkotják az egységes rendszert. Ezek az Ingatlan-nyilvántartási alrendszer és a Térképészeti alrendszer. TakarNet és TakarNet24: (A földhivatali Információs Rendszer): A funkciók www lapokon keresztül érhetők el. A TakarNet egy zárt számítógépes hálózat, a földhivatalok adatrendszerei közötti adatátvitelt biztosító intranet hálózat, amelyet az Oracle Hungary Kft. (és a FÖMI) készített. Használata belső felhasználók számára 1998-tól, külső felhasználók részére április hónapától vált elérhetővé évben már rendelkezésre állnak az ország teljes területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei május 19-én indult az e-hiteles, vagyis elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat szolgáltatása ben országosan üzembe állt a digitális térképek földhivatali karbantartását végző DATR rendszer június 22: TakarNet 24. indítása a Földhivatalokban: naponta 0-24 óra között szolgáltat adatokat, a szolgáltatás a nap 24 órájában elérhető bankkártyás elektronikus fizetéssel. TAKAROS NETwork FÖMI központú országos hálózat 140 végponttal, olyan intranet hálózat, amely megteremtette a földhivatali számítógépes rendszerek nagy sebességű összeköttetését és az adatokhoz történő biztonságos külső hozzáférést, a hálózaton keresztül díjazás ellenében elérhetővé teszi a TAKAROS adatbázisának lekérdezését külső felhasználók részére országosan lekérdezhetők az alábbiak: A tulajdoni lapok és térkép másolatok, kérelmezhető jelzálog-bejegyzés és jelzálog-törlés, valamint szerződés szerinti változásátvezetés. A fővárosban térkép vázrajz is kérhető az INFOCAM rendszerből. A kárpótlással és a részarány kiadásokkal kapcsolatos földmérési feladatok végzése során nagy mennyiségben jöttek létre digitális állományok évtől kezdődően a Körzeti Földhivatalok Földmérési csoportjai folyamatosan végezték a kárpótlási és részarány kiosztások, valamint az egyéb geodéziai munkák digitális állományainak ITR 2.5 szoftverben történő összerendezését és archiválását évtől elkezdődött egy új korszak a digitális állami földmérési alaptérképek készítése a DAT szabályzatok alapján: A digitális állami földmérési alaptérképek az MSZ szabvány és a DAT1 és DAT2 szabályzatok és mellékletei előírásai szerint készülnek. A digitális földmérési alaptérképek készítése, valamint állami átvételi vizsgálaténak végrehajtása ismételt szemléletváltást követelt meg a földmérési szakágtól. A kataszteri, majd nyilvántartási térképek készítésekor, azaz a digitális földmérési alaptérképek készítését megelőző időben minden esetben a helyszíni felmérést, vagy a fotogrammetriai kiértékelést követően a térképzés következett, ennek megfelelően a klasszikus vagy esetleg automatikus (koordinátográf alkalmazásával) módszerrel létrehozott végtermék minden esetben a térkép volt. A digitális térképek esetében a térkép azonban az objektumok leíró tulajdonságaiból, kapcsolatiból áll össze. Az objektumok osztályba sorolása közös tulajdonságaik alapján történik. Digitális földmérési alaptérkép készítése Hajdú Bihar megyében: Hajdúszovát község digitális földmérési térképe a megyében az első digitális földmérési térképvolt, amely 1998 évben készült ITR 2.5 szoftverrel DAT-ositás nélkül a község ha területére. Debrecen megyei jogú város digitális állami földmérési alaptérképe kerületenként készült évek között, a megyei jogú város hektár területére, a központi belterület, az egyéb belterületek, a külterület, és a különleges külterületek vonatkozásában.

4 9 A készítés módszere: Az I-III kerület vonatkozásában digitális átalakítás digitalizálással, valamint a meglévő digitális és numerikus munkarészek bedolgozásával, illetve egy kisebb területrészen új felmérés, a IV kerület vonatkozásában a tömbkontúrok földi úton történő bemérésével és a tömbbelsők valamint az épületek digitalizálással, a külterület, és a különleges külterületek viszonylatában digitális átalakítás digitalizálással, valamint a meglévő digitális és numerikus munkarészek b e- dolgozásával, készült. A DAT1-M1. szabályzat mellékletben előírt DAT adatcsere-formátumot az I. és III kerület vonatkozásában az elemszemléletű ITR állomány átalakítására a DIGICART Kft. által kifejlesztett ITR-DAT konverterrel hozták létre. A Geodézia és Térképészeti Rt. a DAT1-M1. szabályzat mellékletben előírt DAT adatcsere-formátumot Debrecen város II. és IV kerületének vonatkozásában, az MS-DAT és a DAT_ELO programokkal készítette el. Debrecen megyei jogú város mind a négy kerületére vonatkozóan a digitális állami földmérési alaptérkép állami átvételi vizsgálatának irányítója és felelőse, valamint az állami átvételi bizottságban a Hajdó-Bihar Megyei Földhivatal képviselője: Oláh Béla földmérő mérnök, szakfőtanácsos földmérési osztályvezető volt. Debrecen megyei jogú város I. kerület digitális állami földmérési alaptérképét, a Székesfehérvári székhelyű Alba Geotrade Rt. készítette. Földhivatali vizsgáló és állami átvevő: Jánossy András fogalmazó okl. földmérő mérnök. Debrecen város megyei jogú II. kerület digitális állami földmérési alaptérképét, a Geodéziai és Térképészeti Rt. Budapest Békéscsabai Osztálya készítette. A földhivatali vizsgáló és állami átvevő: Székely István titkár okl. földmérő mérnök. Debrecen megyei jogú város III. kerület digitális állami földmérési alaptérképét, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. Pécs Szegedi Osztálya készítette. A földhivatali vizsgáló és állami átvevő: Szanics Gyula titkár és Csíki László fogalmazó földmérő mérnökök. Debrecen város IV. kerület (Józsa) digitális állami földmérési alaptérképét, a Geodéziai és Térképészeti Rt. Budapest, Debr e- ceni osztálya készítette. A földhivatali vizsgáló és állami átvevő: Varga Andrea fogalmazó földmérő mérnök. GPS. (Global Positioning System): A GPS Globális Helymeghatározó Rendszer, az USA Védelmi Minisztériuma által (régebben elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő műholdas helymeghatározó rendszer. A műholdas helymeghatározás néhány évtized alatt az egyetlen pont meghatározására alkalmas, igen nehézkes fotografikus technikától eljutott a rádióhullámokkal működő, valós idejű, centiméter pontosságú helymeghatározásig év óta lényegében ugyanezt a műholdas navigációs rendszert használják, mégis lényeges fejlődés következett be. Jelenleg már a műholdas helymeghatározás összefoglaló rövidítése is megváltozott: GPS helyett ma GNSS-ről van szó. A névváltozás nemcsak azt fejezi ki, hogy a kezdetben meglevő egyetlen GPS alaprendszer helyett más is létezik (a jövőben még több is fog működni), hanem azokat a szolgáltatásokat, kiegészítő rendszereket is, amelyek a GNSS infrastruktúráját jelentik, a kiegészítő rendszereknek a fejlődése tette lehetővé a pontosság, a gazdaságosság, az integritás, a biztonság nagymértékű növelését. A felhasználói oldalon rendelkezésre álló műszerek, szoftverek ugyancsak a GNSS rendszer elemeiként kezelhetők, ezek fejlesztése új technológiák létrehozását eredményezte. Az állami földmérés keretében a Földmérési és Távérzékelési Intézet 2000-től kezdve fejleszti a hazai országos földi GNSS kiegészítő rendszert, amelynek teljes kiépítettsége 2009 évben fejeződött be. A konkrét megvalósítást a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának GNSS Szolgáltató Központja (GSzK) végzi. A fejlesztés célja volt egy olyan országos aktív GNSS hálózat és a ráépülő szolgáltatások kiépítése, amelyre támaszkodva valós időben is lehetővé vált a geodéziai pontosságú helymeghatározás. A rendszer alapja az aktív GNSS hálózat, amelyet folyamatosan üzemelő, a GSzK-al állandó kapcsolatban álló, referencia állomások alkotnak. A GNSS infrastruktúra pontossága és megbízhatósága a referencia állomások sűrűségének a függvénye. A jelenlegi technológiai szinten a centiméter pontos szolgáltatáshoz km-ként kell felállítani egy referenciaállomást. A magyar aktív hálózat végül is 2009-ben készült el 35 permanens állomás létesült, melyeket még kiegészítenek a határon túli állomások, így a hálózat stabil szolgáltatásra nyújt lehetőséget. A FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának GNSS Szolgáltató Központja (GSzK) a helymeghatározás pontosságának javítására a beérkezett GNSS mérési adatok feldolgozásával valós idejű korrekciókat és utófeldolgozáshoz szükséges adatokat előállító és szolgáltató szervezet. A valós idejű korrekciók mellett utólagos feldolgozáshoz RINEX formátumú adatokat is szolgáltatnak március 1-től használható virtuális RINEX adatszolgáltatás, mert ettől kezdve az egyfrekvenciás vevők is használhatják a rendszert az ország egész területén. A GNSS technika alkalmazásának megkönnyítése érdekében a KGO kidolgozta és közreadta az EHT 2 nevű transzformációs szoftvert, valamint annak a valós idejű változatát a VITEL-t. A KGO állítja elő a geoid magyarországi darabját, és bocsátja azt a felhasználók rendelkezésére. A 2000-es évek elején kezdtek elterjedni a GPS és GNSS műszerek néhány jellemző műszer: Leica GPS 1200: A Leica GPS 1200 ultra-pontos GPS rendszer, új gyors, önellenőrző RTK algoritmus és az egyszerű felhasználói felület. Leica SmartStation (Mérőállomás beépített GNSS/GPS vevővel): A világon először tökéletesen van egyesítve a mérőállomás és a GPS. Nagyteljesítményű mérőállomás hatékony GNSS/GPS vevővel.smartstation álláspont koordináták gombnyomásra: A GNSS/GPS meghatározza az álláspont pozícióját, utána pedig a mérőállomással, egyszerűbben, gyorsabban, és kevesebb állásponttal lehet mérni. GNSS/GPS teljesen integrálva van a mérőállomásba: SOKKIA GSR2700 ISX: Teljesen integrált, csúcsteljesítményű GNSS rendszer: Hajdú- Bihar megyében évben kezdődött meg és 2005 évben fejeződött be a külterületi vektoros térképkészítés (KÜVET) elnevezésű földmérési program végrehajtása, amely egy országos méretű digitális térképkészítés megvalósítását jelenti. A KÜVET a külterületi analóg ingatlan-nyilvántartási térkép átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami adatalapokra nézve az eredeti analóg térkép hiteles digitális másolata, melybe valamennyi rendelkezésre álló digitális és numerikus állomány (az átlag 60 %) bedolgozásra került. Tehát végtermékként közigazgatási egységenként egy olyan külterületi ITR állomány jött létre, amely tartalmában a jogérvényes analóg ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles digitális másolata, amelyből következik, hogy az elkészültének pillanatában, az ingatlanok adatainak vonatkozásában (helyrajziszám, alrészlet, művelési ág, minőségi osztályok, művelés alól kivett területek megnevezése) a területi adatok kivételével tökéletesen egyezik a tulajdoni lap adataival. A KÜVET készítésének célja a különböző adathordozókon és formátumban rendelkezésre álló külterületi numerikus és digit á- lis adathalmaz átrendezése, olyan számítógépen kezelhető vektoros térképi adatállomány készítése, amely adattartalmánál, adatszerkezeténél és pontosságánál fogva DAT átalakításra alkalmas és korszerű alapot biztosít az:

5 10 Ingatlan-nyilvántartás, a Földhasználati nyilvántartás, a Nemzeti Földalap, a Birtokrendezés, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer és a Különböző térinformatikai rendszerek céljára július 9.-el állami átvételt nyert a Külterületi Vektoros Térkép (KÜVET) Hajdú-Bihar megye teljes területén, az állami átvételi vizsgálatotokat: Jánossy András okl. földmérő mérnök földmérési osztályvezető által összefogva Szabó Zoltán vezető főtanácsos földmérési szakfelügyelő, Mátyás Károly vezető főtanácsos és Pál Tibor vezető főtanácsos területfelelősök irányították. Az állami átvételt követően az időközi változások bedolgozása, a térképtári adatszolgáltatást biztosító szoftverek beszerzése és betanítása, valamint a számlázó program FÖMI által történt fejlesztése után december 1-el történt meg a KÜVET forgalomba helyezésre a megye teljes területén Ebből adódóan december 1.-től kezdődően a Külterületi Vektoros állományokban történt a változások vezetése, valamint az adatszolgáltatás végzése szintén a vektoros állományokból történt évek között Hajdú-Bihar megyében végrehajtásra került a BEVET (Belterületek és zártkertek Vektoros Térkép készítése) program, a digitális térképi állomány létrehozása újfelméréssel, valamint digitális átalakítással történt. A BEVET a belterületi és Különleges külterületi (zártkerti) analóg ingatlan-nyilvántartási térkép átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami alapadatokra nézve az eredeti analóg térkép hiteles, digitális másol ata. Újfelmérésre került: Báránd, Bihartorda, Kaba, Vámospércs, Bakonszeg települések belterülete és Vámospércs zártkertje. A felsorolt 5 településnél, ahol újfelmérést végeztek a település tejes területe (külterület, belterület, zártkert) DAT-osításra került. A megye további 76 településének belterülete, illetve 65 település zártkertje digitális térképe digitális átalakítással a Megyei Földhivatal által szolgáltatott, meglévő szkennelt és transzformált belterületi és zártkerti nyilvántartási térképek raszteres állománya digitalizálásával (vektorizálásával), és a bedolgozandó munkarészek felhasználásával történt, ITR 2.5 szoftverrel DAT-ositás nélkül. A BEVET készítésének célja a különböző adathordozókon és formátumban rendelkezésre álló Belterületi és Különleges külterületi (zártkerti) numerikus és digitális adathalmaz átrendezése, olyan számítógépen kezelhető vektoros térképi adatállomány készítése, amely adattartalmánál, adatszerkezeténél és pontosságánál fogva DAT átalakításra alkalmas és korszerű alapot biztosít az: Ingatlan-nyilvántartás, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer, a Város és Községrendezési tervek, a Különböző térinformatikai rendszerek és a Földmérési feladok végrehajtásának céljára. A Belterületi Vektoros Térkép (BEVET) Hajdú-Bihar megye teljes területén, állami átvételi vizsgálatotokat: Jánossy András okl. földmérő mérnök földmérési osztályvezető által összefogva Szabó Zoltán vezető főtanácsos földmérési szakfelügyelő, Mátyás Károly vezető főtanácsos és Pál Tibor vezető főtanácsos területfelelősök irányították. Hajdú-Bihar megyében a Belterületek és zártkertek Vektoros Térképének (BEVET) állami átvétele október 1. határidővel megtörtént: Az állami átvételi vizsgálatotokat Jánossy András okl. földmérő mérnök földmérési osztályvezető által összefogva Szabó Zoltán vezető főtanácsos földmérési szakfelügyelő, Mátyás Károly vezető főtanácsos és Pál Tibor vezető főtanácsos, Székely István főtanácsos, Fazekas Zsolt főtanácsos, Csiki László vezető tanácsos végezték évben a megyében működő földhivataloknál 3 db ITR-4; 16 db ITR-3; 4 db ITR 2.5; 2 db ITR 2.4 és 5 db ITR info térképszerkesztő és területosztó program állt rendelkezésre. Természetesen minden földhivatalban rendelkezésre áll a DATView programcsomag verziója év végével a vektoros térképi állományok teljes mértékben áttöltésre kerültek a DAT Szabályzatnak megfelelő térképi adatbázisokba. Az NKP Kht. által hivatalosan telepítésre került DATVIEW 3.17 verziószámú változásvezető program, amellyel a DAT adatbázisban a változások folyamatos vezetése történik. A DATView rendszer alkalmas a GeoNet 2000 Kft. által kidolgozott csökkentett adattartalmú DAT adatok fogadására és integrálására, ezzel a KÜVET és a BEVET projektek alapján készült térképek azonnal összekapcsolhatók a TAKAROS rendszerrel, elvégezhető a nagytömegű adatbetöltés és az elektronikus forgalomba adás. Ezáltal nemcsak a DAT, hanem a KÜVET és a BEVET térképek is tovább vezethetőek a DATView rendszerrel december 31.-el végrehajtásra került a vektoros állományok (KÜVET, BEVET, ZAVET) DAT-ba történő konvertálása, valamint a DAT állományok, és a KÜVET, BEVET, ZAVET vektoros térképei állományainak betöltése a DATView térképkezelő rendszerbe. A Földhivatalokban az informatikai fejlődés nem le, a fejlesztés keretében évben megtörtént a Digitális Alaptérképen alapuló Térképkezelő Rendszer (DATR) telepítésére, amelynek keretében a változás vezetett DatView állományoknak a DATR-be történő áttöltésére került sor, így Hajdú-Bihar megyében 2009.október 26-ra a DAT állományok betöltődtek a DATR-be. A DATR-ről röviden: Digitális Alaptérképen alapuló Térképkezelő Rendszer (DATR) A DATR egy objektumorientált térképkezelő rendszer mely az egységes ingatlan-nyilvántartás térképi részét kezeli. A DATR/TAKAROS rendszer egy egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis megvalósulását hozta el. Teljes megfelelés a DAT szabványban és szabályzatokban lefektetett definícióknak, elveknek és ábrázolási módoknak. Adatbázis szinten szerves egységet alkotnak az ingatlanok geometriai, jogi és egyéb leírási adatai. Biztosítja az ingatlan-nyilvántartási térkép közhiteles változásvezetését. Független bármely piaci megoldástól, azaz minden feladatot saját rendszerén belül képezi. A FÖMI saját fejlesztésű szoftvere, mely a körzeti földhivatalokban tárolt heterogén ingatlan-nyilvántartási és digitális térképi információk integrált kezelését szolgálja. Szabványos felületen keresztül képes a nemzetközi kötelezettségekből adódó (EU) adatszolgáltatás támogatására. DATR, a TAKARNET-es térképi adatszolgáltatás motorja: A TAKARNET térképi adatszolgáltatása az egységes felület megvalósításához a DATR szoftver megoldásait használja évben a Hajdú-Bihar megyei Földhivatal Földmérési osztályán és a megyében működő Járási Földhivatalok földmérési szakágainál összesen 41 darab számítógép (40 darab asztali PC és 1 darab Notebook) áll rendelkezésre Processzor: Intel Core 2 Duo E8200 2,66Ghz, Órajel-sebesség: 2,6xx GH:a számítógépeken Windows XP operációs rendszer fut. Térképszerkesztő és területosztó és változásvezető szoftverek 2010 évben a földhivataloknál. Szoftverek: ITR-4 35 darab; ITR info 6 darab; DATR 35 darab. A földhivataloknál rendelkezésre állnak minden számítógéphez HP lézer Jet 1320 típusú A3 A4 formátumú plotterek. A térképtárakban másológépek állnak rendelkezésre, amelyekkel A3 formátumú másolatok készíthetők.

6 11 Minden földhivatal rendelkezik modern mérőállomással, valamint GPS vevővel. A Megyei Földhivatalnál rendelkezésre áll 1 db LEICA Smart Station GPS és mérőállomás, továbbá 1 db SOKKIA GPS kimenő oldal RW-5, továbbá 1 db SOKKIA SET4C mérőállomás. A Debreceni Körzeti Földhivatalnál rendelkezésre áll 1 db SOKKIA ISI GPS RTK mérésre alkalmas 2 frekvenciás GPS, 1 db SOKKIA 3003 mérőállomás évtől kezdődően a Főhatóság a Megyei Földhivatal vezetőkkel egyetértésben, megtiltotta a földhivatalok földmérési dolgozóinak a vállalkozásban történő munkavégzést (magyarul a maszek munkát), ezzel sikerült a földhivatali dolgozókat megfoszt a- ni egy kereseti lehetőségtől, véleményem szerint teljesen helytelenül és indokolatlanul, mert miért nem végezhetik azok is a geodéziai munkákat, akik felülvizsgálják, talán nem értenek hozzá? Ez az intézkedés az utóbbi 27 év legnagyobb arculcsapása volt a földhivatalok földmérési szakágában jól és becsületesen dolgozó szakemberek számára, amelyet a döntéshozóknak kell szégyelni, mert teljesen megalapozatlanul és átgondolatlanul döntöttek évben lépett életbe a évi XLVI törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről: (kihirdetve: május 22.) A telekalakítási eljárás: (Röviden összefoglalva a oldalon ismertettem. Szükséges volt a Megyei és Körzeti Földhivataloknak a vállalkozókkal történő napra kész együttműködése, mert j a- nuár 1.-től hatályba lépett a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet, értelmében a Kormány a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban - a honvédelmi és katonai célú ingatlanok és az összevont telepítési eljárás során lefolytatott telekalakítási eljárások kivételével - első fokon a területileg illetékes Járási (körzeti) földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelölte ki. A fenti Kormány rendeletet módosította a 373/2014 (III.31) Korm. rendelet, amely módosításra került a 70/2015 (III.30.) Korm. rendelettel. A 46/2010. (IV. 27.) FVM rendeletet, amely az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkezett, hatályon kívül helyezte a 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet. A 47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet, amely a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről rendelkez ett, hatályon kívül helyezte a 15/2013. (III. 11.) VM rendelet évek közötti időben a Megyei Földhivatalok, mint önálló hivatalok működtek, felügyeleti szervük a mindenkori Mezőgazdasági Minisztériumban (a minisztérium neve is többször változott) a Földügyi és Térinformatikai (előzőleg Térképészeti) Főosztály volt évtől kezdődően a Megyei Földhivatal a Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Megyei Földhivatala lett és megszűnt a saját önálló gazdálkodása évben a Járási Földhivatalok a Járási Hivatalok felügyelete alá kerültek, így sikerült megszüntetni egy jól működő föl d- ügyi szervezetet véleményem szerint teljesen indokolatlanul és helytelenül évben az 1952 év óta önálló megyei hivatalokként működő Megyei Földhivatalokat beolvasztották a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalba, ahol a megyei Kormányhivatal egy Főosztályává vált. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya főosztályvezető irányításával. A Földhivatali Főosztály szervezeti egységei: Ingatlan-nyilvántartási Osztály. Földmérési és Földügyi Osztály. Az 1900-as évek eleje óta ez volt az első olyan átszervezés, amikor a Földhivatalok tevékenységet alapjaiban meghatározó és mindég önálló osztályként működő földmérési osztályát sikerült társítani a földügyi osztállyal és vezetőjének a földméréshez értő földmérő mérnök helyett jogászt kinevezni. Miért mondom azt, hogy a Földmérési osztály az alapja a Földhivatali főosztályi munkavégzésnek, ha röviden akarom megfogalmazni, azért mert a térkép az alapja az ingatlan-nyilvántartásnak, a földhasználatnak, a földvédelemnek azaz az összes földhivatali főosztály hatáskörébe tartozó tevékenységnek. A térképet pedig legyen az digitális, grafikus pedig a földmérési szakág hozza létre, és tartja naprakész állapotban. Nagyon röviden arról, hogy véleményem szerint melyek a közeljövő legfontosabb feladatai: A Digitális földmérési alaptérképek elkészültek és forgalomba helyezésük is megtörtént, felmerül az a kérdés, hogy most akkor hátradőlhetünk, mert minden nagyon jó és minden nagyon szép, ez így csak részben igaz mert a DAT térképek pontossági szempontból nagyon különbözőek. A digitalizálással készült elsősorban belterületi DAT térképek pontossága kis anyagi ráfordítással is javítható, amelyhez érdemes lenne minél előbb a Megyei Földhivataloknál egy kb fős csoportot létrehozni. 1./ A részarány földkiadások mielőbbi végrehajtása. 2./ Szakfelügyeleti ellenőrzések folyamatos végzése a járási hivataloknál és a vállalkozóknál. 3./ A Digitális földmérési alaptérképek tartalmának javítása pontossági szempontból. Ezekhez javaslom felhasználni a következő GEODEZIA ES KARTOGRAFA folyóiratban megjelent előadásokat: DR. VINCZE LASZLO: Nagyméretarányú digitális térképeinkért. (2009/09 (61) GEODEZIA ES KARTOGRAFA). Dr. Gross Miklós, EUROSESNSE Kft.; Oros László, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal; Winkler Péter, Földmérési és Távérzékelési Intézet GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 2010/5 (62): Az ortofototérképek alkalmazási lehetőségei a KÜVET/BEVET állomány minőségének ellenőrzésére és javítás ára. - A tömbkontúron lévő főtöréspontok koordinátáinak meghatározása GPS műszerrel. - A jelenlegi digitalizálással készült térképekbe minimum az utcafronton és a farmesgyén a mért méretek bedolgozása a rendelkezésre álló mérési vázlatokból. - A szükséges transzformációk végrehajtása. 4./ A 207/1962 ÁFTH utasítás szerint készült térképek alapján készült DAT térképek újfelmérése valamilyen módszerrel. (földi eljárás, ortofotó stb.)