Az alaptérkép készítés folyamatának rövid történelmi áttekintése:

Átírás

1 147 Az alaptérkép készítés folyamatának rövid történelmi áttekintése: Kataszteri térképezés: Az országos kataszteri térképezés célja: Az igazságos földadó-kivetés lehetővé tétele, valamint a hiteles adatszolgáltatás az ingatlanforgalom és hitel felvétel számára. Ennek érdekében az ország részletes, kataszteri felmérését 1856-ban kezdték meg Északnyugat-Dunántúlon évig felmérték az egész Dunántúlt (Fejér, Komárom és Esztergom vármegye kivételével), Kárpátalját, a mai Szlovákia területén három vármegyét, valamint Horvátország egy részét. Az 1867 évi kiegyezést követően a felmérést a Szepességben folytatták, majd ezután az Alföld és a magyar határőrvidék következett, így 1914-évre az ország területének 81 százalékát felmérték. Az állami földmérésnél között a felmérés kizárólag rajzi módszerekkel történt. A számszerű (numerikus) eljárást 1908-tól szórványosan, majd 1928-tól általánosan alkalmazták. A Trianon utáni időszakban az ország területének 22 százalékáról nem készült korszerű kataszteri térkép, így azon a részen a telekkönyvi betétszerkesztést sem tudták elvégezni. Az állami földmérés kataszteri térképei 1928-ig 1:2880, a sűrűn beépített területeken 1:1440 vagy 1:720 méretarányban készültek. A méterrendszerre való áttérés után az 1:2000, illetve az 1:1000 vagy kivételesen az 1:500 méretarányt alkalmazták. A II. világháború után az állami földmérésnek az első nagyobb munkafeladatot a földreform végrehajtása során történő földosztás, majd a hiányzó térképek pótlása adta évek között a legfontosabb feladat a mezőgazdaság szocialista átalakítása, azaz a nagyüzemi mezőgazdaság (termelőszövetkezetek) kialakításának térképezési és földnyilvántartási munkája volt tól a földi felmérési technológia mellett, a fotogrammetriai felmérési és térkép készítési módszer alkalmazása került előtérbe, ezt az tette lehetővé, hogy megnövekedett a fotogrammetriai kiértékelő műszerek száma, amelyek a légi fényképek kiértékelését üzemszerűen lehető tették. Az es évektől számos elektronikus (elektromágneses hullámok elvén működő) távmérő munkába állítására nyílt lehetőség, amelyekkel a felmérések, a térképző műszerekkel, pedig a térképezések felgyorsultak és gazdaságosabbak lettek, a mechanikus számológépeket felváltották az elektronikus számológépek, majd fokozatosan az elektronikus számítógépek. A légi fotogrammetria évek között az egyik legkorszerűbb részletfelmérési eljárás volt, amely a gyorsaság, a ráfordított élőmunka igény és az információgazdagság szempontjából előnyös, termelékeny és gazdaságos volt. Műszerei állandóan fejlődtek, kezdetben magas szintű finommechanikával működtek, később az elektronikus térképezéshez még jobban automatizált, elektronizált műszereket fejlesztettek ki évek között valósult meg az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése, amelynek alapját a földmérési alaptérképek képezték. A technológiai váltás felgyorsításával 1980-ra megtörtént a kataszteri térképek felújítása, de sajnos nem teljes mértékben, mert a belterületekben az úgynevezett 207-es térképek egy része megmaradt. A másik nagy program a városok közmű térképeinek készítése volt. Az 1980-as évtől kezdődően a térkép készítés technológiája az elektronikus adatrögzítés és megjelenítés irányába tolódott el, a mérőállomások, a plotterek és a digitalizáló berendezések elterjedésével évben megjelentek a GPS-vevők, - teljes elterjedésük az évszázad végén indult be - amelyek egyszerűsítették a pontok meghatározását, így a térképek készítését. Az 1980 as évtized második felétől indult a felmérések digitális feldolgozása, a PC-k elterjedésével. Digitálisan végezték az 1992-ben megindult kárpótlási földosztásokat is, a feladatra kidolgozott szoftverek felhasználásával. Az 1996 évben megjelent a digitális földmérési alaptérképek készítésének szabványa, és szabályzatai (MSZ szabvány, DAT1 és DAT2 szabályzatok) ban vették használatba az ország első színes, digitális, úgynevezett ortofotó alapú kataszteri községtérképét Hunyán. Az állami alaptérkép: Az egész állam területére kiterjedő 1:1000, 1:2000, 1:4000, és 1:10000 méretarányú (1928 év előtt 1:720, 1:1440, 1:2880 méretarányú) általános tervezési feladatok megoldására szolgáló, a közigazgatási területi egységek, ezen belül a belterületek, a zártkertek, a földrészletek és alrészletek határvonalait, az épületeket, egyéb felépítményeket és tereptárgyakat, a f öldrészletek helyrajziszámait, az alrészleteket és az alrészletek jeleit, valamint a művelési ágak megnevezését ábrázoló, az érvényes utasítások alapján felméréssel és állami ellenőrzéssel készült részletes térkép. A földmérési alaptérkép (régebben földmérési térkép) tartalmazza: A szelvénykeretet, az országos szelvényhálózat őrkeresztjeit, a szelvényszámokat a szelvénykereten kívüli megírásokat és a magassági illesztő jeleket, valamint az 1:4000 méretarányú térképeken a gyámrajzokat. Az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat pontszámukkal együtt. A határvonalakat (államhatár, államigazgatási területi egységek, ezen belül a belterületek, zártkertek, földrészletek alrészletek és egyéb természetben található és nem található úgynevezett jogi és elméleti határvonalak) az állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, egyéb építményeket, közterületről nyíló pincebejáratokat, közlekedési hálózatot (utak, utcák, terek, villamos pályák stb.), energiaszállí tó távvezetékeket és egyéb műszaki létesítményeket. Folyó és állóvizeket, csatornákat, árkokat, hajóállomásokat, szigeteket egyéb vízügyi létesítményeket nevükkel együtt. Az államigazgatási helységneveket és területi jelzőszámát, fővárosi és megyei városi kerületek számait, a központi belterületek és egyéb belterületek, jellemző lakótelepek, városrészek, zártkertek, külterületi lakotthelyek, gazdasági központok, tanyaközpontok, majorok, puszták dűlők, közterületek, jelentősebb közismert épületek és intézmények nevét és a házszámokat. A földrészletek helyrajziszámait, az alrészletek és művelési ágak jelölését, valamint a művelés alól kivett területek megnevezését. Az épületek, felépítmények és az egyéb létesítmények területi hovatartozását továbbá a különleges rendeltetésű ingatlanokat csak határvonalukkal ábrázolva. A térképekkel kapcsolatos néhány alapfogalom: Helyrajziszám: A földrészlet azonosítója (neve), minden földrészlet önálló helyrajziszámmal rendelkezik, egy közigazgatási egységen (város, község) belül egy földrészletnek csak egy helyrajziszáma lehet. Alrészlet: A földrészleten belül azok az összefüggő és azonos művelési ágú, vagy művelés alól kivett területek, amelyeknek nagysága eléri, vagy meghaladja a térkép készítés időpontjában érvényes legkisebb területi szabványt. Gyámrajzok: Az 1:4000 méretarányú térképeken a déli szelvénykeret alatt található négy darab magyarázó ábra. Földi eljárással az új felmérés végrehajtása évek között: Az új felmérés fogalma: Új felmérés alatt azt a térképkészítési módszert értjük, amikor a településeknek a területét a vonatkozó utasításokban, szabályzatokban foglalt teljes részletességgel felmérjük és meghatározott vetületi rendszerben, és méretarányban készült térképen ábrázoljuk. Az új felmérés módszere lehet: földi, illetve fotogrammetriai eljárás.

2 148 Az újfelmérés munkafázisai a következők voltak: Elhatárolás: A közigazgatási határvonal (községhatár) elhatárolása, a belterületi határvonal elhatárolása, valamint a zártkertek határvon a- lának elhatárolása. A határvonalak töréspontjai részben 15x15x60 centiméter méretű betonkövekkel lettek állandósítva, részben a meglévő kerítésoszlopokkal voltak megjelölve a természetben. A határpontok koordinátáinak meghatározása az alappontsűrítés és a részletmérés végrehajtása során történt. Alappontsűrítés: Ötödrendű háromszögelési pontok meghatározása: Felfektetésre került az adott háromszögelési pontok koordináta jegyzéke, amelybe az adott háromszögelési pontok rendűségük szerinti sorrendben (felsőrendű, negyed és ötödrendű). lettek bejegyezve. A koordinátajegyzék folyamatosan bővült a felmérés során meghatározott az új háromszögelési ötödrendű pontokkal, sokszögpontokkal, keretpontokkal, majd részletpontokkal. A pontoknál a következő adatok szerepelnek: pontszám megjelölés (torony, kémény, kő, stb.) Y és X koordináta. A régi (adott) pontokat követik az újonnan meghatározott pontok koordinátái a következő sorrendben: Háromszögelési pontok (negyed és ötödrendű). Sokszögpontok. Határpontok (fekvéshatár, községhatár) Egyéb részletpontok. A háromszögelési pontok (felsőrendű, negyedrendű, ötödrendű) felkeresését elsődlegesen a pontok helyszínrajzi leírásainak felhasználásával kell végezni, amennyiben a háromszögelési pontok földfeletti jele nem található meg, akkor a földalatti jel feltárásához szükséges mérést kell végrehajtani. A feltáráshoz szükséges segédpont meghatározása általában hátrametszéssel történik. A helyszínen megtalált háromszögelési pontok, valamint a feltárt és újra állandósított háromszögelési pontok, illetve ha szü k- séges új ötödrendű pontok mellé is jelrúdakat kell állítani. Egyidejűleg minden pontnál el kell készíteni a háromszögelési pont új helyszínrajzi leírását. A háromszögelési pontok vonatkozásában felfektetésre került a kitűzési jegyzőkönyv, amely tartalmazza az adott háromszögelési pont adatait, valamint a pontról látható és észlelhető háromszögelési pontok számait, neveit, irányait. A pontfelkeresések és pontfeltárások végrehajtását követően a felmérés végrehajtásához szükséges, további ötödrendű háromszögelési pontok helyének kitűzését, állandósítását kell elvégezni, majd ezt követi a szögmérés (észlelés) végrehajtása. Az új ötödrendű háromszögelési pontok meghatározása előmetszéssel, oldalmetszéssel és indokolt esetben hátrametszéssel történik. Az új háromszögelési ötödrendű pontok szögmérését a háromszögelés szögmérési jegyzőkönyve elnevezésű nyomtatványban kell rögzíteni. A szögmérési jegyzőkönyvben kell elvégezni: A mért irányértékek kiközepelését, a tájékozási szögek és a középtájékozási szög képzését, a tájékozott irányértékek levezetését, illetve az meghatározandó pontokon az előzetes tájékozási szögek és az előzetes középtájékozási szög képzését, valamint a külső és belső irányok meghatározását és kiközepelését, végül a végleges tájékozási szögek és középtájékozási szög számítását. A számítások végzése rengeteg manuális munkát, előírást igényelt, a felmérés során a különböző számításokat mindég a számításokhoz rendszeresített nyomtatványokon kell elvégezni. Ötödrendű háromszögelési pontok állandósítása Amennyiben a fölalatti jelet (keresztvéséses tégla üveg, stb.) megtalálható akkor a pont állandósítását 20x20x70 centiméter méretű betonkővel kell végrehajtani. Az állandósítást követően a pont tájékozását minden esetben el kell végezni. A jelrúd és a tok: A háromszögelési pontok mellé általában Északi irányban meg-történt a jelrúdak (általában 4 5 méter hosszú fenyőfa rudak), négyszögletű deszkából készült tokban történő felállítása és a jelek koordinátájának meghatározása. (Az Északi irányú jelrúd elhelyezés esetén az Y koordináta azonos marad a kő koordinátájával, az X koordináta meghatározásához az előjelek figyelembevételével a kő és a tok távolságát, a kő X koordiná-tájával össze kell vonni). A meghatározási terv (részletezve már az előzőkben): A háromszögelés végrehajtásához kell elkészíteni a kitűzési vázlat alapján a meghatározási tervet 1: méretarányban. A meghatározási terv tartalmazza: A szelvényhálózat vonalait és a szelvényvonalak koordináta értékeit. A nagyobb vonalas létesítményeket, valamint az összefüggő nagyobb erdőket, tavakat, majorokat és egyéb a területre jellemző létesítményeket. A területen található adott felsőrendű negyedrendű és ötödrendű háromszögelési pontokat pontszámukkal együtt, valamint a meghatározandó ötödrendű pontokat. A felsőrendű háromszögelési pontokat 5 és 7 milliméter átmérőjű dupla körökkel (ahol a belső 5 milliméter átmérőjű kör feketére volt befestve), a negyedrendű háromszögelési pontokat 3 és 5 milliméter átmérőjű dupla körökkel, az ötödrendű háromszögelési pontokat 3 milliméter átmérőjű körökkel kell ábrázolni. A háromszögelési pontokon az álláspontok megjelölését a pont pirosra történő festésével kell jelölni (a felsőrendű és negyedrendű háromszögelési pontok esetében a körgyűrű külsőrésze, az ötödrendű háromszögelési pontoknál a teljes pontjelzés kerül befestésre). Felkell tüntetni a meghatározáshoz szükséges szimbólum jeleket: Tájékozó irány, külső irány, belső vagy lemetsző irány, oda-vissza irány). Az új ötödrendű háromszögelési pontok koordinátáinak számítását a rendszeresített nyomtatványok felhasználásával,

3 149 azokon történt előírással végezték, a számításhoz a levezetett tájékozott irányértékeket (irányszögeket) használták fel. Az új ötödrendű háromszögelési pontok koordinátáinak számítását előmetszéssel, oldalmetszéssel, és hátrametszéssel hajtották végre, Brunsviga és Triumfátor mechanikus váltós számológépekkel. Brusviga számológép. Triumphator számológép. A vízszintes alappont sűrítési technológiák: Sokszögelés és keretpontozás végrehajtása: A részletmérés végrehajtásához még szükséges alappontsűrítést sokszögeléssel és keretpontozással kell végezni. A földi felmérés módszerei ismert koordinátájú alappontokhoz képest határozzák meg a részletpontok koordinátáit. A meghatározáshoz arra van szükség, hogy a részletpontok az alappontokról közvetlenül irányozhatók legyenek, az állami alappont hálózat pontjai korlátozott sűrűségük miatt elvileg sem elégíthetik ki ezt az igényt, ezért van szükség további vízszintes alappont sűrítésre. A sűrített pontokat tehát úgy kell megválasztani, hogy róluk minden részletpont irányozható, illetve bemérhető legyen, erre a feladatra a legmegfelelőbb módszer a sokszögelés. A sokszögelés első, talán legnagyobb szakértelmet igénylő munkafázisa a szemlélés, ebben munkafázisban felkeresik a meglévő alappontokat és kitűzik az új pontok helyét. A sokszögvonalak általában lehetőleg minkét végén tájékozott elsőrendű (fő), illetve másodrendű (mellék) vonalak legyenek, minimális mértékben előfordulhatnakt egyik végén tájékozott illetve beillesztetett sokszögvonalak is. Elsőrendű (fő) sokszögvonal háromszögelési pontból indul és háromszögelési pontba zár. Másodrendű (mellék) sokszögvonal háromszögelési pontból indul és sokszögpontba zár, illetve lehet a kezdőpont sokszögpont és a zárópont háromszögelési pont, vagy sokszögpontból indul és sokszögpontba zár. A sokszögpontok helyének kiválasztásakor (kitűzésekor) a pontok helyét úgy kell megválasztani, hogy a sokszögoldalak átlagos hossza 150 m. legyen, 200 méternél hosszabb és 50 méternél rövidebb sokszögoldal lehetőleg ne legyen a vonalban. A sokszögpontok helyének kiválasztásakor törekedni kell a következőkre: - A sokszögpont fennmaradása lehetőleg biztosított legyen. - A sokszögponton a szögmérő műszerrel (teodolittal, tahiméterrel) fel lehessen állni. - A szomszédos pontokon felállított pontjelzőnek (kitűzőrúd stb.) lehetőleg az alját lehessen irányozni. - A szomszédos pontok közötti távolságokat akadálytalanul lehessen megmérni. - A sokszögoldalakra a részletmérést egyszerűen lehessen végrehajtani. A sokszögpontok állandósítását a szükség szerinti mértékben kell végezni általában 15x15x60 centiméter méretű, négyszögletű betonkövekkel, a fölalatti jel keresztvésés, tégla (féltégla). Ha állandósításra nem került sokszögpontok ideiglenes megjelölése 4x4x30 centiméter méretű fakarókkal történik. A szögmérés végrehajtását minimum 6 másodperces leolvasó képességű teodolitokkal, tahiméterrel kell végezni, a kezdő és végpontokon minimum két tájékozó-irány mérése kötelező. A szögmérés eredményei a sokszögelés szögmérési jegyzőkönyve elnevezésű nyomtatványba kell bejegyezni. A szögmérési jegyzőkönyvekben történt meg a mért irányértékek kiközepelése, a törésszögek képzése, a tájékozási szögek, és a középtájékozási szög képzése, valamint a tájékozott irányértékek levezetése. A sokszögoldalak hosszméréséhez 20 méteres vaskertes komparált acél mérőszalagot kell használni, a hosszak mérése oda vissza irányban kötelező. A mérési eredmények a hosszmérési jegyzőkönyv elnevezési nyomtatványon kerülnek rögzítésre, a hosszmérési jegyzőkönyvben történik az oldalhosszak közepelése is. A 10 öles és 20 méteres komparálási alapvonalak, az ÁFTH Hajdú-Bihar megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelősége székhelyén, a Debrecen Kossuth utca számú épület (Pénzügyi Palota) második emeleti folyosóján helyezkedtek el. A sokszögelés alapelve igen egyszerű, lényegében a már ismertetett direkt művelet (első geodéziai főfeladat) többszöri ismétlésével határozza meg az új alappontok koordinátáit, azaz sorozatos polárispont számításról van szó. A kettősen tájékozott sokszögvonalnál a koordináta záróhibákon kívül újabb ellenőrzés adódik, ez kizárólag a szögekre vonatkozik. A sokszögpontok koordinátáit megkapjuk ha az adott, majd számított egyes koordinátákat a vetületekkel összevonjuk. Ha a kezdőpont koordinátáját összevonjuk az első vetületekkel, megkapjuk az első sokszögpont koordinátáját. majd tovább folytatva, az első sokszögpont koordinátáját összevonjuk a második vetületekkel megkapjuk a második sokszögpont koordinátáját, és így tovább ahány pont van a sokszögvonalban, a végén a zárópont koordinátája kell, hogy megjelenjen. A keretpontok meghatározása: A keretpontok meghatározását általában előmetszéssel végezik, a meghatározásukhoz felhasználva mind a háromszögelési, mind sokszögpontokat is. Sokszor csak egy-két új pont meghatározására van szükség (például: a sokszögvonal kezdő,- és végpontját kell meghatározni első lépésben), ilyenkor eredményesen lehet alkalmazni az előmetszést, hátrametszést vagy a kisháromszögelést. A sokszögelési kitűzési és számítási vázlat: A sokszögelési kitűzési és számítási vázlat 1: méretarányban készítendő el. A sokszögelési kitűzési és számítási vázlat tartalma a következő: - A szelvényhálózat vonalait és a szelvényvonalak koordináta értékeit. - Az alappontokat és meglévő sokszögpontokat számukkal együtt. - A sokszögvonalak számait, a szimbólum jeleket.

4 150 - A számítandó új sokszögpontokat és számaikat. - A sokszögvonalak jelzéseit elsőrendű (fő), illetve másodrendű (mellék) sokszögvonal. - A nagyobb vonalas létesítményeket, valamint az összefüggő nagyobb erdőket, tavakat, majorokat és egyéb jellemző létesítményeket. MAGYAR KÖZSÉG Sztereografikus vetületi rendszer KITŰZÉSI ÉS SZÁMÍTÁSI VÁZLAT Sokszögelés M = 1:10000 Vizsgálta: V 12. NN Szerkesztette: IV.2. XY. A részletmérés végrehajtása: A táblák főtöréspontjait 15x15x60 centiméter méretű betonkővel kell állandósítani, bemérésük vagy keretpontozással, vagy sokszögvonalakra derékszögű (ortogonális) koordinátaméréssel történik, prizmabot vagy függő használata a derékszögű (ortogonális) bemérésnél kötelező. A mérőbrigád optimális összetétele: két műszaki és hat segédmunkás. A felszerelés egy 20 méteres vagy 50 méteres mezei szalagból, két kézi szalagból (20-50 méteres), hat kitűzőrúdból egy készlet jelzőszögből és egy kettős szögprizmából áll. Derékszögű (ortogonális) koordinátamérés: A derékszögű (ortogonális) koordinátamérés módszerét használták az esetek döntő többségében a múlt század második f e- lében megindult kataszteri felmérésekben. Y ábrák: A 16 darab Y ábra segítségével a derékszögű (ortogonális) koordináta méréssel bemért pontok koordinátáinak számításánál az a és b féltengelyek előjeleit lehet megállapítani az I-IV síknegyedeken belül elhelyezkedő négy szögnegyedben, azaz mind a 16 szögnegyedben. Az Y ábrák mutatják meg, hogy mérési vonal az egyes síknegyedeken belül melyik szögnegyedben helyezkedik el és az abcissza, illetve az ordináta különbségek milyen előjelűek lesznek, koordinátaszámítás szempontjából, ennél a számítási módszernél az r és m értékeknek nincs előjele, a szögnegyedek előjeleit a kezdő és zárópont koordinátakülönbségeinek előjelei határozzák meg. A bemért pontok koordinátáinak számításánál az Y koordinátát az eredeti előírás szerint számítjuk, az X koordináták számításánál azoknak a koordinátakülönbségeknek az előjeleit kell megváltoztatni, ahol az Y ábra szerint előjelváltás van. I síknegyed (+; +) II. síknegyed (+; -) III síknegyed (-; -) IV. síknegyed (-; +) A derékszögű (ortogonális) koordinátamérés a már meglévő alapponthálózatra (háromszögelési és sokszögpontok, kisalappontok) történik, ekkor készítik el a mérési jegyzet alapjául szolgáló rajzot, mely tartalmazza az alappontokat valamint a felmérendő objektumokat. A derékszögű (ortogonális) koordinátamérést a felmérés során szögprizmákkal hatják végre.

5 151 Derékszögű (ortogonális) koordinátamérés: Adott: A (Y A,X A); B (Y B X B); Mért a 1; a 2; b 1; b 2; és (a) Számítandó: 1; 2; P pontok koordinátái. Derékszögű (ortogonális) koordináta méréssel bemért pontok koordinátáinak számítása: Y 1 = Y A + a 1 sin AB b 1 cos AB Y 2 = Y 1 + (a 2 - a 1) sin AB (b 2 - b 1) cos AB és így tovább. X 1 = X A + a 1 cos AB b 1 sin AB X 2 = X 1 + (a 2 - a 1) cos AB (b 2 - b 1) sin AB és így tovább Y A - Y B X A - X B r = és m = (a) (a) (a) = a mért végméret, ezért nem a sin AB és cos AB-vel számolunk, hanem az r és m értékekkel. A módszer előnye, hogy rendkívül egyszerű és olcsó felszerelést igényel, hátránya a nagy élőmunka szükséglet, valamint az hogy a mérési eredmények regisztrálása hatékonyan nem automatizálható. További hátrány, hogy a módszer csak kifejezetten sík terepen használható, mivel ferde terepen a szögprizmában nem látható egyszerre a vonal két végét jelző kitűzőrúd és így a talppontkeresés nem oldható meg. A részletméréshez használatos bemérési módok a következők: A részletpont meghatározás módszerei: Adott pontok: A; B ; Meghatározandó a P részletpont. Zárójelben a pontot meghatározó adatok vannak feltüntetve. A gyakorlatban használt részletpont meghatározási eljárások általában két csoportba sorolhatók: - Számszerű (numerikus) eljárások. - Rajzi (grafikus) eljárások. Számszerű (numerikus) eljárások. - Derékszögű (ortogonális) koordinátamérés. - Poláris koordinátamérés. - Előmetszés (oldalmetszés). - Oldal és szögmérés. - Oldalmérés vagy Ívmetszés. - Tahimetria (magasság is meghatározható). Rajzi (grafikus) eljárások. - Mérőasztal felmérés. - Fotogrammetria. A földrészletek bemérése 20, illetve 50 méteres acél mérőszalagokkal a táblák főtöréspontjai között történik, az alrészletek bemérését a földrészletek bemérésével azonos időben lehet végezni. A kisajátítási határvonallal rendelkező országos közlekedési utak, a vasutak, folyók, és vízelvezető csatornák határvonalai töréspontjainak koordinátáit, át kell venni a rendelkezésre álló geodéziai munkákból. Ahol geodéziai munka nem áll rendelkezésre, ott a kisajátítási köveket ortogonálisan vagy keretpontozással be kell mérni. A dűlőutakat, árkokat azonos szélességgel (2, 4, 6 méter) kell mérni, az állandó jellegű épületek, tanyák, majorok bemérést minden esetben numerikus módszerrel kötelező végrehajtani. Az állami tulajdonú erdők bemérésénél az erdészet elhatároló karóinak koordinátáit határozzák meg. Mérési jegyzetek, vázlatok: A helyszíni bemérés eredményei mérési jegyzetekben rögzítik, A3; A4 formátumú lapokon és vázlatfüzetekben. A mérési jegyzetek felhasználásával készültek a mérési vázlatok. A mérési eredményeket véglegesen a léptékkel készült 1:2000 (vagy nagyobb) méretarányú mérési vázlaton kell ábrázolni. Az 1:2000 méretarányú mérési vázlat négy negyedlapra oszlik, és tartalmazza az utasításokban előírt adatokat. A térképezés végrehajtása: A felmért település külterületének térképezése sztereografikus vetületi rendszerben 1:2000, vagy 1:4000 ma-ban történik. A hálózatfelrakó lemez és felül a billentyűs leszúró: A térképszelvények kertvonalainak és őrkeresztjeinek szerkesztését a rendelkezésre álló hálózatfelrakó lemezzel lehet végezni. A térképszelvények esetében leszúrásra kerül az összes hálózati pont melyeknek alapján szerkesztik meg és rajzolják ki a szelvénykeretet, az őrvonalakat és az őrkereszteket. A koordinátával rendelkező pontokat az őrkeresztek között majzik háromszögpárral térképezik. A földrészletek, alrészletek, épületek, és egyéb létesítmények térképezése nagy és kisfelrakó vonalzókkal, valamint majzik háromszögpárral történik. A térképezéshez szükséges szelvényátmetszéseket minden esetben számítani kell. A térképezéskor az ellenőrző mérések levételét, azaz a kiértékelését minden esetben el kell végezni. A térképek kirajzolása: A térképek kirajzolását fekete tussal 0.12 mm vonalvastagsággal kell végezni, a táblák, földrészletek, valamint az épületek, építmények és egyéb ábrázolandó létesítmények kirajzolása teljes, az alrészletek kirajzolása pontozott vonalakkal történik. A megírásokat, a koordináta értékeket, a pontszámokat, a táblaszámokat, a földrészletek helyrajziszámait, az alrészletek betűjelzését és művelési ágát az utasítás mellékletében foglaltak szerint kell feltüntetni a térképszelvényeken, a megírásokra vonatkozó méretek betartásával. A helyrajziszámozás végrehajtása:

6 152 A helyrajziszámozást az utasításoknak megfelelően kell végrehajtani, a külterületi táblák számozása 02 helyrajziszámmal kezdődik és folyamatosan számozva az óramutató járásával egyező irányban az utolsó táblával fejeződött be. A táblákon belüli külterületi földrészletek helyrajziszáma nem nullás helyrajziszám volt, hanem a belterület utolsó helyrajziszámát követő következő ezereggyel kezdődő arab számmal indul,de úgy hogy a belterület utolsó száma után még legalább 150 szám kimaradjon. az alábbi részletezés szerint. A fölrészletek ilyen értelmű helyrajziszámozása a külterületben 1962 évben megszűnt. A zártkerti földrészletek helyrajziszámozása 2001 helyrajziszámmal kezdődött. A tanyák a táblán és a földrészleteken belül önálló helyrajziszámot kaptak. A majorok a nullás és földrészletnek megfelelő helyrajziszámot is kaptak. Az alrészleteket az abc betűivel jelöltük az előírásoknak megfelelően. A területszámítás végrehajtása: A területszámítás végrehajtásánál a nagyból kicsi felé haladás elve szerint kell eljárni, először a község területének számítása, majd a belterület területének számítása történik, koordinátákból történő numerikus területszámítással. A területszámítás előírását a területszámítás koordinátákból elnevezésű nevű nyomtatványon kell végezni (a területszámítás végrehajtásához a pontszám és az Y és X koordináta kerül előírásra), a területszámítás végrehajtása a rendelkezésre álló Brusviga és Triumphator mechanikus számológépekkel történik. A község területét további területszámítási főcsoportokra, majd ezen belül területszámítási csoportokra kell osztani. A területszámítási főcsoportok és a területszámítási csoportok területszámítása is minden esetben koordinátákból történik. A főcsoportok területeinek összege négyzetméter pontossággal megegyezett a község számított összterületével. A területszámítási csoportok területszámítása is koordinátákból történt, a területszámítási csoportok területeinek összege egyenlő kell legyen az egyes főcsoportok számított területével A területszámítási csoportokon belül került sor a táblák területinek számítására, a táblák területszámítását is koordinátákból kell végezni, az egyes területszámítási csoportokba eső táblák összterületnek összege egyenlő a területszámítási csoport adott területével. A földrészletek területszámítása részben numerikusan koordinátákból, részben természetes méretekből (szabályos táblákban a földrészletek szélességi méreteivel), részben grafikus (majzik háromszögpár, poláris planiméter, hárfa alkalmazásával) eljárással a térképről lemérve történik. Grafikusan számíthatók az alrészletek területei is. A földrészletek területszámítása részben területszámítás koordinátákból elnevezésű nyomtatványon, részben a grafikus területszámítás elnevezésű nyomtatványon hajtandó végre. F B E A számítás végzése előbb az 1 majd 2. Pont y x F B F B E 1 y 1 x 1 y 1 x 1 2 y 2 x 2 x 2 y 2 3 y 3 x 3 y 3 x 3 4 y 4 x 4 x 4 y 4 5 y 5 x 5 y 2T= 5 x 5 2T 1 y 1 x 1 T = x 1 y 1 T Például egy ötszögű idom területe a következőképpen számítható: T = (x 1 + x 2 / 2)(y 2 y 1) + (x 2 + x 3 / 2)(y 3 y 2) + (x 3 + x 4 / 2)(y 4 y 3) + (x 4 + x 5 / 2)(y 5 y 4) + (x 5 + x 1 / 2)(y 1 y 5) Rendezés után: 2T = (y 1 y 3) x 2 + (y 3 y 5) x 4 +(y 5 y 2) x 1 + (y 2 y 4) x 3 + (y 4 y 1) x 5 Általános alakra írva: 2T = Σ (y n y n+ 1) x n Y szerint rendezve: 2T = Σ (x n x n+ 1) y n A felsorolt képletek gépi számításra igen alkalmasak, mert az idom kétszeres területét különbségek szorzatainak összegeként kapják, és a szomszédos tagok egy-egy tényezője azonos, ez a számításnál a fordulatszámláló folyamatos átforgatását teszi lehetővé. A számítás végrehajtásánál először az aláhúzott koordinátákkal számolnak, majd miután az aláhúzott koordinátákkal a számítás befejeződött akkor a nem aláhúzott koordinátákkal folytatják (lásd a táblázatban 1 és 2 számmal jelölve). A grafikus módszerrel történő területszámítást majzik háromszögpárral, Alder-féle hárfával (a hárfával tulajdonképpen felbontják a számítandó idom területét trapézokra, amelyeknek ún. százas körzővel megmérik az idomrészek középvonalainak hosszát és az összesített hosszúság érteket beszorozzák a hárfa vonalai által adott szélességgel), valamint Amsler-Corádi féle poláris planiméterrel végezhető, a már felsorolt egyéb módszerekkel nem számítható földrészletek, és az alrészletek vonatkozásában. Amennyiben a táblába eső földrészletek összterülete, a megengedett hibahatáron belül van, el kell végezni az eltérés területarányos ráosztását, figyelemmel az előírásokra. (Numerikusan számított földrészletek területeire ráosztás nincs, természetes méretekből (mért szélességekkel) számított területeire a ráosztás mértéke a teljes ráosztási érték 50 százaléka, grafikusa számított földrészlet területe a teljes értékű javítást vagyis a - ráosztást- kapja.) Amsler-Corádi féle poláris planiméter: (szabálytalan alakú alakzatok területének számítására). Amsler-Corádi féle poláris planiméter alapvonala kör, melyet a mérőcsúcs akkor ír le, amikor a mérőkerék síkja a póluson megy keresztül. A területmérés végezhető külső és belső pólusfekvéssel. A poláris planiméter, amelynek egyik csúcsa a pólus, a pólus egy súlyos nehezékből kiálló tű csúcsa. A mérés végrehajtása során a pólus mozdulatlan a papírhoz van rögzítve, a pólustesthez mereven van erősítve a poláris kar. A poláris kar végén egy lenyúló csukló van, amely körül forog a mérőkar. A mérőkar egyik végén van a papírosig lenyúló mérőcsúcs, a másik végén a papírral érintkező mérőkerék. A mérőkerék tengelye párhuzamos a mérőkar tengelyével, és fel van szerelve fordulatszámláló szerkezettel. A mérés során a számítandó terület (földrészlet, alrészlet) határvonalán kell végigvezetni a mérőcsúcsot, és képezni kell a mérőkeréken leolvasott kezdő és záróérték különbözetét, amelyet beszorozva az állandóval a területet kapják meg, a mérést kétszer kell elvégezni.

7 153 Amennyiben a táblába eső földrészletek összterülete, a megengedett hibahatáron belül van, el kell végezni az eltérés területarányos ráosztását, figyelemmel az előírásokra. (Numerikusan számított földrészletek területeire ráosztás nincs, természetes méretekből (mért szélességekkel) számított területeire a ráosztás mértéke a teljes ráosztási érték 50 százaléka, grafikusa számított földrészlet területe a teljes értékű javítást vagyis a - ráosztást- kapja.) Területjegyzék összeállítása: A területjegyzék a nullás helyrajziszámok sorrendjében készül az alábbi előírt tartalommal: Szelvényszám, táblaszám, alrészlet jele, művelési ága, területe a földrészlet területe (katasztrális hold négyszögöl, illetve hektár, négyzetméter egységben). A területjegyzék tartalmazza a változásokra történő utalásokat. A földrészletek jegyzéke: (Ez a munkarész 1962 évben megszűnt) A helyrajziszámok sorrendjében lett felfektetve külön- külön a zártkertek és a külterület vonatkozásában. A földrészletek jegyzéke helyrajzszámonként tartalmazta a földrészletek adatait: Szelvényszám, táblaszám helyrajziszám, tulajdonos neve címe, részaránya, alrészlet jele, művelési ága, területe, a földrészlet területe (katasztrális hold négyszögöl egységben). Amennyiben valamelyik földrészlet területén I-IV. rendű háromszögelési pont volt, akkor a háromszögelési pont pontszámát a jegyzetrovatban feltüntettük. Területjegyzék függelék. (Változási jegyzék): A változott földrészleteket tartalmazza minden jellemző adatával. Változás előtt: Tételszám, szelvényszám, helyrajziszám, alrészletek jele, művelési ágak, terület, aranykorona érték. Esetleg visszautalás az előző változás tételére. Változás után: Helyrajziszám, alrészletek jele, művelési ágak, terület, aranykorona érték. A jegyzet rovatban a későbbi változásokra történő utalások vannak feltüntetve. Információt ad a változott földrészletekről. Műanyag másolat rajzolása. A térképek átrajzolása 0,2 milliméter vonal vastagsággal asztralón szelvényekre 1958 évben. megtörtént. Az átnézeti térkép készítése: Az 1:10000 méretarányú átnézeti térkép tartalmazza az államigazgatási területi egység (város, község) egész területét. Az alábbi felsorolás általános jellegű és az értelemszerű része vonatkozik a felmért községre. Az átnézeti térkép az újfelmérésekor 1:10000 méretarányban készül az alábbi tartalommal. Tartalmazza a külterületi részen az 1:2000 vagy 1:4000 méretarányú földmérési alaptérkép síkrajzi vonalas tartalmát az utasításban előirt csökkentett tartalommal. A szelvényhálózat sarokpontjait őrkeresztekkel a szelvényszám megírásával, a felső, negyed és ötödrendű vízszintes, továbbá az I-III rendű magassági alappontokat. (belterületben és zártkertben is). A belterület, a zártkertek, a táblák határvonalait és a helyrajziszámaikat. Az alrészletek határvonalait, művelési ágát és betűjelzését, az épületek közül a térképi négy mm 2 -nél nagyobb alapterületűeket. Alapterületükre tekintet nélkül tartalmazza a templomokat, kápolnákat, transzformátorházakat, őrházakat, menedékházakat, erdészlakokat és tájékozódásra alkalmas jellemző épületeket, műemlékeket. A műemlékeknél a kirajzolási minta szerint (torzítás megengedett). Vonalas létesítmények esetében torzítást illetve összevonást lehet alkalmazni, ha a vonalak 0,3 milliméternél közelebb kerülnek egymáshoz Az átnézeti térképen belterületetekben és a zártkertekben csak az átmenő közforgalmú utak, közforgalmú vasutak, és átfolyó vizek határvonalát kell ábrázolni. Pontossága tájékoztató jellegű, ezért méretek lemérésére nem alkalmas. Az átnézeti térképek készítését régebben pantografálással, később foto úton végezték. A milánói pantográf: A milánói pantográf egyik változatában a pólus a paralelogramma egyik sarokpontjában van. Az új felmérés során elkészített munkarészek a következők: Koordináta jegyzék készítése folyamatosan. Irányszög és távolságszámítás A háromszögelés szögmérési jegyzőkönyve. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés számítása. Sokszögelés szögmérési jegyzőkönyve. Meghatározási terv. Sokszögelési számítási és kitűzési vázlat. Bemért pontok koordinátáinak számítása. Mérési jegyzetek. A mérési vázlatok a megfelelő szelvények negyed lapjaira készültek léptékkel szerkesztve. Térképezés 1: 2000 illetve 1:4000 méretarányban. Területszámítás koordinátákból. Grafikus területszámítási jegyzőkönyvek. Területjegyzék. 1:10000 méretarányú átnézeti térkép

8 154 A földmérési alaptérképek készítése új felméréssel és térképfelújítással évek között: Térképek és koordinátajegyzékek részletes tartalma: A különböző szabályzatok előírásai alapján készített és az előzőkben felsorolt térképek és munkarészek részletes tartalmát a következőkben foglalom össze: Nyilvántartási térképek: A nyilvántartási térképek nyilvántartási egységenként vagy más szóhasználattal fekvésenként (belterület külterület zártkert) készültek. A jelenleg érvényes nyilvántartási térképeket a belterületek és a zártkertek, valamint a külterületek vonatkozásában újfelméréssel, illetve térképfelújítással, földi eljárással vagy fotogrammetriai felmérési módszerrel készítették. A belterületek nyilvántartási térképei újfelméréssel 1: 1000 és 1: 2000 méretarányban a 113/1963./T.10./ÁFTH számú, az 508/1965. /T.6./ ÁFTH számú utasítások és a 610/1966./T.8./ ÁFTH számú Útmutató, valamint az F.1. Szabályzat előírásai szerint készültek. A belterületi, illetve zártkerti térképek felújítására a kataszteri térkép eredeti 1:2880; 1:1440; 1:2000; 1:1000 méretarányában, a 209/1962 /T.9./ és az 1208/1966/T.14./ ÁFTH számú utasítások vonatkoztak. A zártkerti nyilvántartási térképek 1:2880, valamint 1:2000 méretarányban készültek. A zártkerti térképek térképfelújítással és újfelméréssel készültek a 207/1962./T.6./ ÁFTH számú, valamint 209/1962./T. 9./ ÁFTH számú és az 1207/1964, valamint az 1208/1966/T.14./ számú ÁFTH utasítások előírásai szerint. (Megjegyzem, hogy a belterületi és zártkerti térképek esetében a kataszteri térkép pontosabb, mint a 207/1962./T.6./ ÁFTH számú utasítás alapján készített eredetileg ideiglenes nyilvántartási térképnek nevezett térkép. Sajnos, hogy a 207/1962 ÁFTH utasítás alapján készült ideiglenes nyilvántartási térképek egy része is ingatlan-nyilvántartási térkép lett, mint már részleteztem.) A külterületek térképfelújításra a 46/1957. Korm. számú rendelet felhatalmazása alapján a 113/1957./T. 13/ számon az ÁFTH által kiadott kataszteri térképhelyesbítés irányelvei vonatkoztak, az irányelvekhez később magyarázatok kirajzolási minták lettek kiadva. A 113/1957./T.17/ számú ÁFTH irányelvek és magyarázatok, a 118/1961./T.17/ számú ÁFTH utasítással mely Utasítás a külterületi kataszteri térképfelújítás végrehajtására tárgyában jelent meg január 1-én érvényét vesztette. A külterületi nyilvántartási térképek egy része a 113/1957./T. 13./, valamint a 118/1961./T. 17./ ÁFTH számú utasítások alapján térképfelújítással készült, az eredeti kataszteri térkép méretarányában, azaz általában 1: 2880, valamint 1: 2000 méretarányban. A külterületi nyilvántartási térképek másik része, földi eljárással és fotogrammetriai újfelméréssel készült a 225/1962. /T. 20./ ÁFTH számú utasítás, a 610/1966./T.8./ ÁFTH sz. Útmutató, valamint az F.1. Szabályzat előírásai szerint 1:2000 és 1:4000 méretarányban. A földmérési térkép készítése újfelméréssel földi eljárás esetén alumínium betétes térképlapra, sztereofotogrammetriai eljárás esetén a sztereomérési lapra, síkfotós eljárás esetében a tónusos fotótérkép alumínium betétes lapjára történt. A térképezés végrehajtása után a kész térképszelvény átrajzolásra került a műanyag térképlapra (asztralón vagy rajzfólia). Térképfelújítás esetén a térképezés a régi kataszteri térképen történt, általában zöld színnel és ez a felújított állapot lett átrajzolva a műanyag térképlapra. Földmérési térkép: A műanyag térképlap (szelvény) lett a földmérési térkép. A földmérési térkép másolata a nyilvántartási térkép, mely 1:2880; 1:1000; és 1:4000 méretarányban sztereografikus, illetve henger vetületi rendszerben készült. A földmérési térkép készítése újfelméréssel, térképfelújítással (régi neve: helyszínelés) történt. A térképfelújítás általában földi eljárással, az új felmérés földi eljárással, valamint fotogrammetriai (sikfotogrammetria, sztereofotogrammetria) eljárással történt. A nyilvántartási térkép tartalmazza: A szelvénykeretet, az őrkereszteket, a szelvényszámokat, a község nevét a szelvényen kívüli megírásokat. A vízszintes és magassági alappontokat számukkal együtt. Az államhatárt, az államigazgatási területi egységek, belterületek zártkertek földrészletek alrészletek határvonalát, valamint jogi és egyéb elméleti határvonalakat. Állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, egyéb építményeket, közterületről nyíló pincebejáratokat, közlekedési hálózatot (utak, utcák, terek, közterületek, vasutak), energiaszállító távvezetékeket, folyó és állóvizeket, árkokat, csatornákat, vízi létesítményeket. Közterületek, (terek, utak, utcák) városrészek, középületek, tanyaközpontok, majorok, folyók, csatornák, dűlők stb. neveit. A földrészletek helyrajzszámát, az alrészletek és művelési ágak megjelölését, a művelés alól kivett területek megnevezését és az épületek, valamint a felépítmények területi hovatartozását. Az 1: 1000 méretarányú térképek esetében a térképről lemérhető pontosság 0,1-0,3 milliméter, azaz a földrészlet szélességében a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése 50 méteres távolságon belül maximum 40 centiméter lehet. Az 1: 2880 mértarányú nyilvántartási térképek pontossága megegyezik a belterületek viszonylatában a kataszteri térképnél ismertetett adatokkal. Amennyiben az 1: 2000 méretarányú térképek földi eljárással készültek akkor a térképről lemérhető pontosság 0,2-0,4 milliméter, tehát a földrészlet szélességében a térképről lemérhető pontosság 50 méteres távolságon belül centiméter. Ha a térkép sztereofotogrammetriai eljárással készült, akkor a hibahatárt a 610/1/1966 /T.14./ÁFTH számú utasítás rögzítette 0,3-0,6 milliméter értékben. Ez azt jelenti, hogy 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok különbsége nem lehet több centiméter megengedett eltérésnél. Az F.1. Szabályzat alapján készült 1: 2000 méretarányú térképek esetében egy földrészlet szélességében a térképről lemérhető pontosság centiméter, ezért a térképről lemért és a természetben mért távolságok különbsége nem lehet több 60 centiméternél 50 méteres távolságon belül. A külterületi 1: 2880 méretarányú térképfelújítással készült térképek vonatkozásában a térképről lemérhető pontosság centiméter között van, ezért az állandó módon megjelölt földrészletek, épületek és egyéb létesítmények vonatkozásában centiméter a megengedett maximális eltérés a térképről lemért és a természetben mért távolságok között elsőrendü részletpontok esetében 100 méteres távolságig. Másodrendű részletpontok esetében centiméter, szintén 100 méteres távolságig. Az F.1.Szabályzat alapján készült 1:4000 méretarányú térképek esetében a térképről lemérhető pontosság centiméter között van.

9 155 Ezért az állandó módon megjelölt földrészletek épületek, felépítmények és egyéb létesítmények vonatkozásában a térképről lemért és természetben mért távolság megengedett eltérése centiméter lehet. A nyilvántartási térkép információt szolgáltat a felméréskori állapotról. A felmérés után bekövetkezett változásokat általában piros színnel tartalmazza. Ettől eltérően zöld színnel történt az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor bemért helyszínelés eredményének ábrázolása. Barna színnel találhatók a térképen az új földértékelés helyszínelésékor bemért változások. Véleményem szerint belterületen az 1: 2880 méretarányú térképekről lemérhető pontosság a földrészletek szélességére vonatkoztatva a legjobb esetben centiméter. Az 1: 2000 méretarányú térképek esetében szintén a legjobb esetben centiméter. Megjegyzem, hogy az állami átvételi vizsgálatkor a 610-1/l966 ÁFTH számú utasítás szerint a maximális 0,6 milliméteres eltérést, azaz 120 centimétert is el kellett fogadni, mint a hibahatáron belül lévő megfelelő érteket. A külterületi 1: 2880 méretarányú térképek esetében a térképről lemérhető pontosság megegyezik a belterületi centiméterrel, de a részletpontok a természetben a külterületen nehezebben azonosíthatók, ezért az összeméréskor nagyobb a megengedett eltérés a térképről lemért és a természetben mért távolságok között, mint a belterületben annak általában annak kétszerese. A külterületi 1: 4000 méretarányú térképről lemérhető pontosság a földrészletek szélességében véleményem szerint a legjobb esetben 80 centiméter, mert a vonalak 0,2 milliméter vastagsággal kerültek kirajzolásra. Az ingatlan-nyilvántartási térkép: A földmérési alaptérképeknek a másolatát nevezzük ingatlan-nyilvántartási térképeknek (régebben kataszteri, majd nyilvántartási térképeknek). Mivel ezek a térképek a földmérési alaptérkép, illetve a földmérési térkép másolatai tartalmazzák az előző bekezdésben felsorolt adatokat. Az ingatlan-nyilvántartási térképek alapját képezik az ingatlan-nyilvántartásnak (régebben földnyilvántartásnak) és a térképi állapotban bekövetkezett változások naprakész vezetésére szolgálnak, hogy mindenkor egyezőséget mutassanak a jogérvényes természetbeni állapottal és 1980 évek között történt meg az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése. A szerkesztéshez a térképi alapot a földmérési térkép, illetve a földmérési alaptérkép, másolata szolgáltatta. A földmérési alaptérkép (régebben földmérési térkép) tartalmazza: A szelvénykeretet, az országos szelvényhálózat őrkeresztjeit, a szelvényszámokat a szelvénykereten kívüli megírásokat és a magassági illesztő jeleket, valamint az 1: 4000 méretarányú térképeken a gyámrajzokat. Az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat pontszámukkal együtt. A határvonalakat (államhatár, államigazgatási területi egységek, ezen belül a belterületek, zártkertek, földrészletek alrészletek és egyéb természetben található és nem található úgynevezett jogi és elméleti határvonalak). Az állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, egyéb építményeket, közterületről nyíló pincebejáratokat, közlekedési hálózatot (utak, utcák, terek, villamos pályák stb.). Energiaszállító távvezetékeket és egyéb műszaki létesítményeket. Folyó és állóvizeket, csatornákat, árkokat, hajóállomásokat, szigeteket egyéb vízügyi létesítményeket nevükkel együtt. Az államigazgatási helységneveket és területi jelzőszámát, fővárosi és megyei városi kerületek számait, a központi belterül e- tek és egyéb belterületek, jellemző lakótelepek, városrészek, zártkertek, külterületi lakotthelyek, gazdasági központok, tanyaközpontok, majorok, puszták dűlők, közterületek, jelentősebb közismert épületek és intézmények nevét és a házszámokat. A földrészletek helyrajziszámait, az alrészletek és művelési ágak jelölését, valamint a művelés alól kivett területek megnevezését. Az épületek, felépítmények és az egyéb létesítmények területi hovatartozását. A különleges rendeltetésű ingatlanokat csak határvonalukkal ábrázolva. Ezeknek a térképeknek a másolatát nevezzük ingatlan-nyilvántartási térképeknek, amelyek mivel a földmérési alaptérkép illetve a földmérési térkép másolatai tartalmazzák az előző bekezdésben felsorolt adatokat. Az eredeti cél szerint az ingatlan-nyilvántartási térképek mind új felméréssel, illetve térképfelújítással készültek volna a következőkben felsorolt utasítások előírásai szerint: 38500/1938. sz. Városmérési utasítás. Szabatos felmérési utasítás.(508/1965 /T. 6./ ÁFTH sz.) Utasítás az országos felmérés végrehajtására. Részletes felmérés Budapest /1962. /T. 20./ ÁFTH számú. Utasítás a községek városok külterülete felmérése végrehajtására. 113/1963./T. 10./ ÁFTH számú. Utasítás a községek és a városok belterülete felmérésének végrehajtására. 610/1966/T. 8./ ÁFTH. számú Útmutató a fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú utasítás a megengedett hibahatárokat rögzítette. F. 1. Szabályzat: Földmérési alaptérképek készítése. (40837/1973 OFTH szám.) F. 3. Szabályzat: Az EOTR földmérési alaptérképek készítése.(64431/1975 OFTH szám.) F. 4. Szabályzat: Síkrajzi átszerkesztés EOTR - be.(48100/1978. OFTH szám.) F. 7. Szabályzat: EOTR földmérési alaptérképek készítésére (47460/1983. MÉM. FTH szám.) Az idő rövidsége ( évek közötti 8 év), valamint pénz és a földmérési kapacitás hiánya miatt azonban nem sikerült elérni, hogy az új felmérések, térképfelújítások, az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének 1980 évben történő befejezési időpontjáig minden település (ezen belül a fekvések) vonatkozásában megtörténjenek. Ezért ingatlan-nyilvántartási térképekké váltak az 1: 2880 méretarányban felújított külterületek térképei, illetve az 1207/1966 ÁFTH számú és 1208/1966./T.14./ ÁFTH számú utasítás alapján felmért belterületek és zártkertek térképei is, valamint ingatlan-nyilvántartási térképpé lépett elő a 207/1962./T.6./ ÁFTH utasítás szerint készült ideiglenes nyilvántartási térkép is. Az 1207/1966 és 1208/1966 ÁFTH számú utasítások alapján készült zártkerti térképek minősége lényegesen jobb a 207-es térképektől, de minden a földrészlettel összefüggő vitás esetben a földrészlet jellemző méreteit a régi kataszteri térképekről javaslom lemérni, mert az megbízhatóbb. Az ingatlan-nyilvántartási térképek pontossága megegyezik a nyilvántartási térképeknél ismertetett pontossági adatokkal, ha azok a felsorolt régi utasítások és az F.1. Szabályzat előírásai szerint, és nem az F.3; F.4; és F.7. Szabályzatok előírásai szerint készültek. Ezért itt csak az F. 3. Szabályzat szerint EOTR-ben új felméréssel, vagy F. 4. Szabályzat szerint EOTR-be átszerkesztett illetve az F. 7. Szabályzat előírásai szerint készített térképek pontosságával foglalkozom. Az F. 3. és F. 7. Szabályzatok alapján készült új felméréseknél a térképről lemért és a természetben mért távolságok közötti eltérés 50 méteres távolságon belül, egy földrészlet szélességében 1: 1000 méretarányban maximum 45 centiméter 1:2000 méretarányban maximum 90 centiméter, 1:4000 méretarányban maximum 180 centiméter lehet.

10 156 Mivel a felsorolt eltérések a maximális eltérések ezért a jó minőségben készült belterületi térképek esetében az eltérés általában 1:1000 méretarányban centiméter, 1:2000 méretarányban centiméter között van. Az F. 4. Szabályzat szerint átszerkesztéssel készített térképek pontossága az átszerkesztendő térkép felmérési pontosságától függ ezért átszerkeszteni csak az alábbi utasítások szerint készült térképeket lehetett /l938. sz. Városmérési utasítás. Szabatos felmérési utasítás.(508/l965 /T. 6./ ÁFTH SZ.) Utasítás az országos felmérés végrehajtására. Részletes felmérés Budapest /l962. /T. 20./ ÁFTH számú. Utasítás a községek városok külterülete felmérése végrehajtására. 113/l963./T. 10./ÁFTH számú. Utasítás a községek és a városok belterülete felmérésének végrehajtására. A 610/1/l966. ÁFTH. számú. Utasítás a fotogrammetriai módszerrel végzett felmérések végrehajtására, alapján készült térképek esetében csak akkor lehetett átszerkesztést végezni, ha azok tényleges pontossága kielégítette az F. 1. Szabályzat előírásait. Az ingatlan-nyilvántartási térképek naprakész állapotban mutatják a jogérvényes természetbeni és nyilvántartási állapotot. Amennyiben a rendelkezésre álló régi mérési munkarészeken mért adat nem áll rendelkezésre akkor a napi munkákhoz a méreteket az ingatlan-nyilvántartási térképről kell lemérni. Az időközi változások vezetését az ingatlan-nyilvántartási térképen kell végezni. A térképről lemérhető pontosság egy határvonal helyzetében legjobb esetben 0,1 milliméter. Ebből adódóan véleményem szerint a legjobb esetben az 1: 1000 méretarányú térképekről cm. az 1: 2000 méretarányú térképekről cm. az 1: 4000 méretarányú térképekről cm. pontosság érhető el a földrészlet szélességében. Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek): A földmérési alaptérkép fogalmát a következőképpen lehet meghatározni: A földmérési alaptérkép olyan időtálló, mérettartó, tárolásra alkalmas alapanyagon készült, mely irónnal való térképezésre, tussal történő rajzolásra, illetve karceljárásra alkalmas. Ilyen anyagok a mérettartó műanyaglapok, alumíniumbetétes és üvegbetétes térképlapok. (az asztralón nem mérettartó). A földmérési alaptérkép tartalma megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképnél felsorolt tartalommal. Földi eljárással történt felmérés esetében a földmérési alaptérkép általában alumíniumbetétes térképlapra készült. Sztereofotogrammetriai eljárás esetében a földmérési alaptérkép az alumíniumbetétes sztereomérési lap, amelyre a kiértékelés történt. A földmérési alaptérképeket a térképezés helyrajziszámozás és a megírások befejezése után mérettartó műanyaglapokra rajzolják át, ezek a tisztázati térképek. A földmérési alaptérképeknek gyakorlatilag a Megyei Földhivatalok térképtáraiban tárolt tisztázati térképeket nevezzük, amelyek fénymásolható mérettartó műanyag térképlapokon vannak. A régi térképfelújítással készült 1: 2880 méretarányú asztralónon lévő nyilvántartási tisztázati térképek nem földmérési alaptérképek, hanem földmérési térképek. A tisztázati térképekről (földmérési alaptérképek, földmérési térképek) nyomdai úton történt nyomat készítésével, vagy fénymásoló fóliára történt fénymásolással készültek az ingatlan-nyilvántartási térképek. A tisztázati térképek általában ötévenként a változásokkal kiegészítésre kerülnek. A földmérési alaptérképek és földmérési térképek pontossága megegyezik az ingatlan-nyilvántartási térképeknél felsorolt adatokkal, azzal a megjegyzéssel, hogy a térképről történő leméréseket ezeken lehet legpontosabban elvégezni, mivel ezek nincsenek másolási hibákkal terhelve, mert az eredeti térképezést, illetve kiértékelést tartalmazzák. A földmérési alaptérkép tartalmazza a felméréskori állapotot, és arról szolgáltat információt. Az elérhető legnagyobb pontosságot tartalmazza. Az F. 4. Szabályzat szerinti EOTR-be történt átszerkesztéseket a földmérési alaptérképen kellett elvégezni. A tisztázati térképek a változásokkal történő kiegészítések végrehajtása után sokszorosíthatók és a másolatok eladhatók a megrendelőknek. A földmérési alaptérképek alapját képezhetnék a digitális földmérési alaptérkép (DAT) készítésének, de mivel a változásokat nem tartalmazzák ezért a digitalizálást lehetőleg a tisztázati térképekről, kell végrehajtani, csak végső esetben, ha az állaga megengedi, szabad az ingatlan-nyilvántartási térképekről digitalizálni. A KÜVET (Külterületi Vektoros Térkép) végrehajtásánál (2003 évtől kezdődően történt) is pontosabb lenne a digitális állomány a tisztázati térkép alapként történő felhasználásával. Az egyes utasítások, útmutatók előírásai szerint készült térképekre vonatkozó megengedett hibahatárok a következők: Az I.-II. rendű részletpontok összemérése esetén, a terepen mért és a térképről lemért távolságok viszonylatában. Utasítás az Országos Felmérés végrehajtására: alapján készült térképek és munkarészek: - Kataszteri térképek. - Mérési vázlatok (jegyzetek). - Bemérési kézikönyvek. - Koordináta jegyzékek. I. rendű részletpontok esetében: Az 1: 2000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és természetben mért távolságok eltérése nem lehet több centiméternél. Az 1: 1000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése nem lehet több cm-nél évi Utasítás az országos felmérés végrehajtására (tervezet): alapján készült térképek és munkarészek: - Kataszteri térképek. - Mérési vázlatok (jegyzetek). - Bemérési kézikönyvek. - Koordináta jegyzékek. I. rendű részletpontok: Az 1: 2000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és természetben mért távolságok eltérése nem lehet több cm-nél. Az 1: 1000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távolságok eltérése nem lehet több cm-nél. 508/1965/T.6./ ÁFTH. számú utasítással módosított /1953. /T.49./ ÁFTH. számon kiadott Utasítás a szabatos felmérések végrehajtására, I. kötet Városok felmérése: alapján készült térképek és munkarészek: - Kataszteri térképek.

11 157 - Mérési vázlatok (jegyzetek). - Koordináta jegyzékek. Térképfelújítások utasítási alapján készült térképek és munkarészek: 113/1957/T. 13./ AFTH. számú utasítás: A kataszteri térképhelyesbítés irányelvei. 209/1962/T.9./számú ÁFTH. utasítás: Utasítás a belterületek és zártkertek kataszteri térképeinek felújítására. - Kataszteri térképek. - Mérési vázlatok (jegyzetek). - Koordináta jegyzékek. Új felmérések utasításai alapján készült térképek és munkarészek: 113/1963/T.10./ számú ÁFTH. utasítás: Községek belterülete felmérésének végrehajtására 610/1966/T. 8./, ÁFTH. számú útmutató: A fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú utasítás: Az útmutató kiegészítése a hibahatárokra vonatkozó előírássokkal. ( ) - Kataszteri térképek. Nyilvántartási térképek. Ingatlan-nyilvántartási térképek. - Mérési vázlatok (jegyzetek). - Koordináta jegyzékek. - Ferránia filmek. 207/1962./T. 6./ számú ÁFTH. Utasítás: Belterületek és zártkertek felújítása ideiglenes nyilvántartási térkép készítése alapján készült térképek és munkarészek: - Ingatlan-nyilvántartási térkép (volt ideiglenes nyilvántartási térkép). - Mérési jegyzetek. 1208/1966/T.14/ számú ÁFTH. utasítás: Belterületek és zártkertek kataszteri térképeinek fotogrammetriai eljárással történő felújítására, földnyilvántartási adatainak rendezésére alapján készült térképek és munkarészek: - Kataszteri térképek. Nyilvántartási térképek. Ingatlan-nyilvántartási térképek. - Mérési vázlatok (jegyzetek). - Koordináta jegyzékek. - Ferránia filmek. A földmérési alaptérképek készítésére vonatkozó szabályzatok (F.1, F.3, F.4, F.5, F. 7): 1973 évtől kezdődően az új felmérések és térképfelújítások az F. 1, F. 3, F. 7. szabályzatok előírásai alapján készültek. HajdúBihar megyében az új felmérések és térképfelújítások sztereografikus, illetve EOV. vetületi rendszerben, a belterületekben általában 1:2000, a külterületekben 1:4000 méretarányban lettek elkészítve. A 40837/1973 OFTH szám alatt kiadott F. 1. Szabályzat: Szabályzat a földmérési alaptérképek készítésére: Az F.1 Szabályzat előírásai alapján készült térképeket, a koordinátákat és a részletmérési adatokat tartalmazó munkar é- szeket, (a numerikus a grafikus területszámítás és a területjegyzék nélkül) a következőkben foglalom össze: Nyilvántartási, illetve Ingatlan-nyilvántartási térképek. Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek). Mérési vázlatok (jegyzetek). Koordináta jegyzékek. Mérési és számítási jegyzőkönyv (a részletpontok koordinátáit is tartalmazza). A 64431/1975 OFTH szám alatt kiadott F. 3. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére: Az F.3 Szabályzat előírásai alapján készült térképeket, a koordinátákat és a részletmérési adatokat tartalmazó munkar é- szeket, (a numerikus a grafikus területszámítás és a területjegyzék nélkül), a következőkben foglalom össze: Ingatlan-nyilvántartási térképek. Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek). Mérési vázlatok (jegyzetek). Koordináta jegyzékek. Mérési és számítási jegyzőkönyv (a részletpontok koordinátáit is tartalmazza). A 48100/1978. OFTH szám alatt kiadott F. 4. Szabályzat: A régi vetületi rendszerben újfelméréssel készült földmérési alaptérképeknek az egységes országos térképrendszerbe történő átdolgozása: Síkrajzi átszerkesztés EOTR-be: Az F.4 Szabályzat előírásai alapján készült térképeket, a koordinátákat és a részletmérési adatokat tartalmazó munkarészeket, (a numerikus a grafikus területszámítás és a területjegyzék nélkül), a következőkben foglalom össze: Ingatlan-nyilvántartási térképek. Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek). Mérési vázlatok (jegyzetek). Koordináta jegyzékek. Mérési és számítási jegyzőkönyv (a részletpontok koordinátáit is tartalmazza). Ferránia filmek. A 47460/1983. MÉM. FTH szám alatt kiadott F. 7. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére: Az F.7. szabályzat előírásai alapján készült térképeket, a koordinátákat és a részletmérési adatokat tartalmazó munkarészeket, (a numerikus a grafikus területszámítás és a területjegyzék nélkül), a következőkben foglalom össze: Ingatlan-nyilvántartási térképek. Földmérési alaptérképek (Sztereomérési lapok, tisztázati térképek). Mérési vázlatok (jegyzetek). Koordináta jegyzékek Mérési és számítási jegyzőkönyv (a részletpontok koordinátáit is tartalmazza). Ferránia filmek.

12 158 Néhány fogalmi meghatározás az új felmérésekkel és térképfelújításokkal kapcsolatban: Forrás: Dr. Vincze László: Földmérési és területrendezési ismeretek I. jegyzetéből idézve. Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar, Székesfehérvár Közigazgatási egység: Az állam, a megyék és az egyes települések területe. Határvonaluk kiemelt fontosságú a térképeken: Különösen fontos a település, mert a megye és az államhatár határvonala is településhatár. A településhatár közrefogja a település teljes területét, azaz a lakott helyeket és a mezőgazdasági termelés színhelyét is. Közigazgatási alegységek: A településen belüli, elkülönült szerepű területek, mint a belterület és a külterület. Együttesen: nyilvántartási egységeknek, más szóvak fekvéseknek is nevezik őket. Ezek: a belterület, a külterület és a különleges külterület. Belterület: A településnek az állandó jellegű lakóépületekkel, középületekkel, közterekkel, stb. borított része, amelynek határát az illetékes önkormányzat belterületként tartja nyilván. Egy településen nemcsak egy belterület létezhet. Ilyenkor: központi és egyéb belterületekről beszélünk. Külterület: A településnek a belterületen kívül eső része, melyen általában mező- vagy erdőgazdasági művelést (termelést) folytatnak. Különleges külterület (régebben zártkert) Közterület: Földrészlet: Építési telek: Építési (felmérési) tömb: Külterületi tábla: A külterületnek az az összefüggő része, amelyen elsősorban mező vagy erdőgazdasági művelést folytatnak, de a parcellák mérete általában a belterülethez hasonlóan kicsi (ritkán több mint 1000 m 2 ), beépítettsége (lakó és üdülő épületekkel) is nagyobb a külterület egyéb részeinél, gyakran a belterület mellett (mint fejlesztésre alkalmas terület) helyezkednek el. Lehet egy településen több zártkert-jellegű terület is. Állami vagy önkormányzati tulajdonban levő (többnyire vonalasan elnyúló) terület, amely a nem közterületi ingatlanok megközelítését teszi lehetővé. Általában a közművek is ezeken a területeken helyezkednek el. A település azon természetben összefüggő része, amelyet nem szakít meg településhatár vagy fekvéshatár, illetve közterülethatár és amelynek tulajdoni viszonyai azonosak. Azonos az építésügyi szakterület által használt telek, vagy a köznyelvben használt parcella fogalommal. E fogalom alól két kivétel van: a közterületi földrészletek és az építési telkek. Ezeket külön-külön földrészletként kell kezelni. Az építésügyi szabályok szerint kialakított, közterületről megközelíthető és beépíthető földrészlet. Szinonimája: a házhely. Építési telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület, közcélú vízterület vagy fekvés, illetve település-határ vesz körül. A külterületi telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület, közcélú vízterület vagy fekvés, illetve településhatár vesz körül. A táblában több egyéni tulajdonban levő földrészlet vagy egy-egy nagyobb mezőgazdasági üzem gazdálkodik. Az új felmérések végrehajtására vonatkozó Szabályzatok (F.1; F.3; és F.7. szabályzatok) előírásai szerint - természetesen a speciális előírások szerinti eltéréssel általában a következő munkafázisokat kell végrehajtani: A felmérés műszaki tervének elkészítése, mely tartalmazza a felmérési technológiát, a határidőket a készítendő térképek vetületi rendszerét, méretarányát és a szelvényezést. Tartalmazza továbbá a térkép tartalmát azaz, hogy a készítendő térképen milyen adatok létesítmények lesznek ábrázolva. A teljesség igénye nélkül címszavakban sorolom fel a legfontosabbakat: - Szelvénykeret, őrkeresztek, illesztő jelek, szelvénykereten kívüli megírások, gyámrajzokat csak 1: 4000 méretarányú térképen. - Az állandó módon megjelölt vízszintes és magassági alappontokat, valamint a bemérésre került részlet és töréspontokat. - A határvonalakat (államhatár, államigazgatási területi egységek (város község), ezeken belül a belterületek, zártkertek, földrészletek, legkisebb területi mértéket (szabványt) meghaladó területű alrészletek határvonalait és a jogi, elméleti határvonalakat, falakat támfalakat és földműveket. - Az állandó jellegű épületeket, műtárgyakat, és egyéb létesítményeket, a közterületről nyíló pincék bejáratát, a közlekedési hálózatot, az energia szállító távvezetékeket, valamint egyéb műszaki létesítményeket. - A folyó és állóvizeket, hajóállomásokat, kompátkelőhelyeket, közcélú belvízlevezető és öntöző csatornákat, szigeteket, vízi létesítményeket, valamint nevüket - Az államigazgatási helyneveket és azok jelzőszámát, kerületek, belterületek, külterületei lakott területek, zártkertek, lakótelepek, majorok, tanyaközpontok, puszták, dűlők jelentősebb középületek, üzemek nevét, továbbá a közterületek (utak, utcák, terek) nevét és a házszámokat. - A földrészletek helyrajziszámát az alrészletek és művelési ágak jelölését, a művelés alól kivett területek megnevezését, az épületek és a létesítmények területi hovatartozását. - A különleges rendeltetésű ingatlanokat az előírások szerint általában határvonalukkal ábrázolva. - Esetleg magassági ábrázolást, mely lehet szintvonalas, illetve kótált pontokkal ábrázolt. - A felmérés idején bekövetkezett változásokat. A község, (város városi kerület) elhatárolást nem részletezem. Az államigazgatási határvonal módosítása lehet: Térképezési határkiigazítás, valamint területrész átcsatolás. A Belterület elhatárolását, és a zártkertek elhatárolását, a Szabályzatok előírásai, illetve a Megyei Földhivatal utasításai szerint kell végezni (vagy nem kell végezni). A földrészletek kialakítása, elhatárolása, az alrészletek kialakítása a Szabályzatok előírásai szerint végzendők. A földrészlet fogalmának meghatározása: Földrészletnek kell tekinteni a föld felszínének természetben összefüggő állandó tereptárgyak (út, csatorna stb.), igazgatási, belterületi, vagy zártkerti határ által meg nem szakított területét, amelynek minden részére azonosak, a tulajdoni, kezelési szövetkezeti földhasználati viszonyok. Továbbá földrészletnek minősülnek: A kialakított építési telkek (házhelyek). Az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint igazgatási, vagy belterületi, továbbá az országos közút vasút vagy hajózhatócsatorna kivételével zártkerti határ által meg nem szakított részei, amelyek kezelő szerve illetőleg szövetkezeti földhasználója azonos.

13 159 A földrészletek elhatárolását, az Szabályzatok előírásai szerint kell végezni, a tulajdonosok közreműködésével. Alrészletek kialakítása és térképi ábrázolása: Egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területét és a művelés alól kivett területeteket, akkor kell nyilvántartani, ha azok nagysága (szabvány): A község belterületének nagyüzemi művelés alatt álló részén és a külterületen valamennyi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél: 1500 m 2. A község zártkertjében: szántó művelési ágnál: 1500 m 2. a többi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a: 400 m 2 területi mértéket eléri vagy meghaladja. A szabvány alatti területeket a mellette lévő művelési ágba kell csatolni, a speciális eseteket a vonatkozó szabályzatok tartalmazzák. Az alrészleteket a térképen pontozott vonalakkal ábrázoljuk és az abc kis betűivel jelöljük, egy földrészleten belül maximum 20 darab alrészlet lehet. A belterületekben a nem nagyüzemi művelés alatt álló földrészletekben alrészlet nincs. Adatszolgáltatás a földmérési alaptérkép készítéshez: A földmérési alaptérkép készítéshez szükséges adatokat a területileg illetékes Megyei Földhivatal és a Földmérési Intézet (FÖMI) Földmérési és Adattári Főosztálya díjmentesen bocsátja a felmérő szerv rendelkezésére. A Megyei Földhivatal által szolgáltatott munkarészek: A nyilvántartási térkép (rövid időre), illetve másolata. Egyéb földmérési munkarészek (elhatárolási jegyzőkönyvek, koordinátajegyzékek stb.) Egyéb bedolgozandó, illetve felhasználható földmérési munkarészek (nem részletezem). Korábbi felmérések alkalmával készített érvényben lévő területjegyzék és mellékletei. Ingatlan-nyilvántartási munkarészek: földkönyvkivonat, szükség szerint tulajdoni lapok. A FÖMI Földmérési és Adattári Főosztálya által szolgáltatott munkarészek: Az államhatár térképezéséhez szükséges munkarészek. A I IV rendű vízszintes és az I III rendű magassági alappontok adatai. A domborzatábrázoláshoz szükséges topográfiai térképek. A részletmérés végrehajtása (részletezés nélkül címszakban ismertetem): Tömbök tömbcsoportok kialakítása (a tömbcsoportok kialakítása nem kötelező jellegű). A részletmérés általános elvei: Nem részletezem, a szabályzatban foglaltak szerint a leggazdaságosabb módszerrel kell végezni. A mérési eredményeket lehetőleg egy munkarészben kell feltüntetni, de ettől a sűrű részleteknél el lehet térni. A részletmérésnél belterületekben centiméter a külterületen deciméter élesség kötelező. Az épületek bemérésénél a térképezéshez szükséges adatokat kell mérni. A közterületek határvonalán és a farmezsgyéken a töréspontok között folytatólagos méréssel kell a részletpontokat bemérni. A részletpontokat az alapponthálózatra, továbbá a részletponttal azonos, vagy magasabb rendű részletpontok között kell bemérni. Ellenőrző méréseket kell végezni (önellenőrzés). Mérési vázlat (tömbrajz) részletmérési jegyzőkönyv: A mérési vázlat a helyszíni felmérés eredményeit rögzíti. A technológiától függően, készülhet a térkép méretarányában, vagy nagyobb méretarányban teljes szelvényként, vagy a klasszikus értelemben negyedlaponként. Készülhet a régi térkép fényképi nagyításán, a régi műanyaglap fénymásolatán sztereomérési lap nagyításán, fotótérkép nagyításán stb. A továbbiakban sem a számozását, sem a tartalmát nem részletezem, a mérési vázlatot a szabályzatokban foglaltak szerint kell elkészíteni. Térképezés: Nem részletezem a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. Általános előírások a teljesség igénye nélkül: A térképezést bármilyen technológiai eljárással szabad végezni, amelyik módszer az előírt pontosságot biztosítja. Az eredeti felmérési térképet olyan időtálló, mérettartó, tárolásra alkalmas alapanyagon kell megszerkeszteni, amely irónnal való térképezésre és tussal történő rajzolásra (karceljárásra) alkalmas. (az asztralón nem minősül időtálló műanyagnak). A térképlapok méretét a szabályzatok rögzítik. Keretvonalak, őrkeresztek, őrvonalak térképezése, az előírások szerint történik, általánosságban a hálózat leszúró lemezzel, vagy koordinátográffal megszerkesztve. Kereten túli térképezések, csatlakozások: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. A domborzati tartalom térképezése: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. Kirajzolás és alkalmazandó vonaltípusok: A síkrajzi tartalom vonalait a rajzpapíron 0,12 milliméter, a műanyaglapon 0,16-0,20 milliméter vastagsággal kell kirajzolni. Folytonos vonallal kell kirajzolni: A keretvonalakat (eltolt keretvonalakat is), a földrészletek határvonalait, épületek, építmények, hidak vonalait, vasutak, villamosvasutak tengelyvonalait, közutak pormentesített burkolatának szélét, folyók csatornák partvonalát (medervonalát), a távvezetékek nyomvonalát. Pontozott vonallal kell kirajzolni: Az alrészletek határvonalait, az alrészletként nem kezelendő (árkok, utak, nyiladékok stb.) határvonalait, az ábrázolandó szegélyárkokat, járdaburkolatokat, egyéb szegélyvonalakat továbbá a szabályzatokban rögzített egyéb vonalakat. Szaggatott vonallal kell kirajzolni: A földalatti vezetékek nyomvonalát, a terepszintre levetített falsíkokat, drótkötél függőpálya nyomvonalát, jogi földrészlet határokat, védett területek határvonalát. Domborzatrajz kirajzolása: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni

14 160 Megírások a földmérési alaptérképen: a szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni. Szelvénykereten kívüli megírások. Szelvénykereten belüli megírások. síkrajzi és domborzati megírások általános előírásai. Település és területnevek megírásai. Vonalas létesítmények megírásai. Egyéb földrészletek és tereptárgyak megírásai. Mérettartó műanyag másolat és címlap készítése: A szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni, továbbiakban nem részletezem. Az 1: méretarányú külterületi átnézeti térkép előállítása: A szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni, továbbiakban nem részletezem. A földrészletek helyrajziszámozása: A szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárni, továbbiakban csak a legfontosabbakat emelem ki. Minden földrészletnek külön helyrajziszámmal kell rendelkezni. Egy igazgatási egységen belül helyrajziszám csak egyszer fordulhat elő. Külterületi földrészletek helyrajziszámozása: A külterületek helyrajziszámozása során a belterületeket és a zártkerteket is elhelyezkedésük sorrendjében (lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát követve) nullás számokkal kell ellátni, a központi belterületet minden esetben a 01 hrsz-t kapja. A táblákon belüli földrészleteket, valamint a tanyákat táblaszám alátöréseivel kell helyrajziszámozni (például: 03/1; 03/2 stb.) Belterületi földrészletek helyrajziszámozása: A központi belterületekben a földrészleteket 1- kezdődően folytatólagosan egész számokkal kell helyrajziszámozni (lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát követve). Több különálló belterület esetén a központi belterület legmagasabb helyrajziszámát követő 101 el kell kezdeni - de általában legalább ötven szám kihagyásával, a kihagyandó helyrajziszámok számát a Földhivatal is meghatározhatja. - a további belterületek helyrajziszámozásánál is így kell eljárni. Zártkerti földrészletek helyrajziszámozása: Zártkerti földrészletek helyrajziszámozását zártkertenként kell végezni. A zártkerti földrészletek helyrajziszámozását a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajziszámát követő 101 el kell kezdeni - de legalább ötven szám kihagyásával - a többi különálló zártkertek helyrajziszámozásánál is így kell eljárni, Változott földrészletek helyrajziszámozása: Általános szabály megosztás esetén a megosztásra került földrészlet helyrajziszámát (például 232 megosztása esetén) alá kell törni, az új földrészleteket tört számokkal kell megjelölni. (például: 232/1; 232/2). Amennyiben a tört helyrajziszámú földrészlet megosztására kerül sor (például: 232/2) a kialakult új földrészletek a megosztásra került földrészlet legmagasabb alátörését követő alátörést kapják (például: 232/3; 232/4; 232/5). Földrészletek átszámozása: A belterületi és zártkerti földrészletek helyrajziszámát megváltoztatni általában: - Községegyesítés. - Illetve területátcsatolás esetén és, - akkor szabad, ha a helyrajziszámozás nem a 617/1966. /T.13./ ÁFTH utasítás szerint történt. Egyéb esetben a főhatóság engedélyét kell beszerezni. Külterületi földrészletek áthelyrajziszámozását a megyei földhivatal a műszaki terv véleményezésében engedélyezheti. Helyrajziszámozás igazgatási egységek határvonalának változása esetén: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, a továbbiakban nem részletezem. Helyrajziszámozás igazgatási egységek egyesítése és új község alakulása esetén: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, a továbbiakban nem részletezem. Helyrajziszámozás fekvés határvonal változás esetén: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, a továbbiakban nem részletezem. A helyrajziszámok feltüntetése a térképen: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, figyelemmel a minták és mellékletekben feltüntetett méretekre és ábrákra a továbbiakban nem részletezem. Az alrészletek megjelölése, valamint és művelési ágának és betűjelének feltüntetése a térképen: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, figyelemmel a minták és mellékletekben feltüntetett méretekre és ábrákra a továbbiakban nem részletezem. A kapcsolójelek alkalmazása: Tereptárgynak (épület, építmény stb.) földrészlethez, illetve alrészlethez való területi hozzátartozását a jelkulcs szerinti kapcsolójellel kell kifejezni. Pontszerűen ábrázolt tereptárgyat nem szabad kapcsolójellel ellátni. Területszámítás: A szabályzatok előírási szerint kell végezni, csak a leglényegesebb előírásokat emelem ki, a továbbiakban nem részletezem. Az igazgatási egységek és fekvések (nyilvántartási egységek: belterület, külterület zártkert) területét minden esetben koordinátákból kell számítani. A fekvéseken belül területszámítási egységeket kell kialakítani (csoport, alcsoport, tömb). Belterületben a területszámítási egységek területét koordinátákból kell számítani. A külterületen és a zártkertekben a területszámítási egységek területét minden olyan módszerrel lehet végezni, amely az előírt pontosságot biztosítja. A grafikus, vagy természetbeni adatokból számított területek esetén, a részterületek (csoport, alcsoport, tömb, földrészletek) számított területének összegét össze kell hasonlítani az adott területtel, ha az eltérés megengedett hibahatáron belül van, akkor az eltérést rá kell osztani a részterületekre, az eredményként az egyes területszámítási egységek végleges területét (csoport, alcsoport, tömb, földrészletek) kapjuk. - Tisztán grafikus területszámítás esetén: a területmérési eltéréseket a részterületekre, a részterületek nagysága alapján területarányosan kell szétosztani. - A természetben mért szélességi és hosszúsági adatokkal számított területre, a terület nagyságának negyedével arányos területmérési eltérést szabad ráosztani.

15 161 - A természetben mért szélességi adatokkal és a térképi hosszakkal számított területre, a terület nagyságának felével arányos területmérési eltérést szabad ráosztani. Grafikus területszámításnál a területeket kétszer kell mérni, eredményként a két mérés középértékét kell elfogadni. Hosszú, keskeny állandó szélességű (út, árok, stb.), valamint szabályos alakú földrészletek területét a mért szélességgel kell számítani. Földrészleten belül általában az alrészletek területét külön - külön kell kiszámítani. A területszámítási egységekről területszámítási vázlatot kell készíteni. A területszámítást - a módszertől függően az előírt területszámítási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A belterületi és zártkerti földrészletek újonnan számított területét össze kell hasonlítani a nyilvántartott területtel, és ha az eltérés az 5 százalékot meghaladja, akkor az eltérés okát a felmérő szervnek vizsgálni és indokolni kell Területjegyzék: A földrészletek adatait fekvésenként (nyilvántartási egységenként) a helyrajziszámok sorrendjében területjegyzékbe kell foglalni. (Továbbiakban nem részletezem, mert részletesen már előzőkben ismertettem.) A következőkben ismertetem az Egységes Országos Térképrendszerben (EOTR) felmért településekben készített, koordináta jegyzékek tartalmát: Koordináta jegyzékek: Az Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) meghatározott vízszintes alappontokról, sokszögpontokról, F pontokról, határpontokról az Egységes Országos Térképrendszerben (EOTR) felmért városokban, községekben az 1:4000 méretarányú szelvényhálózatnak megfelelően, minden méretarányú térképszelvényhez szelvényenkénti koordinátajegyzék kell felfektetni. Az alábbiakban bemutatom az 1: 4000 méretarányú szelvényenkénti koordinátajegyzék címlapját: számú. szelvény koordinátajegyzéke SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA EOV Balti alapszint (EOMA) Megye Járás Az érintett községek neve területi jelzőszáma betűjele vagy kódja Szelvény sorszáma Solt Óvári (1) Óvár Ó 21 Zaránd Gyulavári (2) Hermán H 11 Zaránd Gyulavári Siklósd S 4 A szelvényenkénti koordinátajegyzék a pontokat az alábbi sorrendben tartalmazza: 1./ Országos alappontok (felső és negyedrendű). 2./ Ötödrendű alappontok. 3./ Felmérési alappontok: (sokszögpontok vagy F pontok). 4./ Községhatár töréspontok. 5./ Belterülethatár és zártkert-határok töréspontjai. A koordinátajegyzékben feltüntetett vízszintes alappontok illetve részletpontok az alábbi adatokkal szerepelnek (a felsorolt adatok természetesen értelemszerűen fennállnak a részletpontok koordináta jegyzékénél, valamint a régi háromszögelési hálózati pontok és a felhasználásukkal történt további meghatározott pontok esetében is): A pont száma: felső és negyedrendű alappontok teljes számát fel kell tüntetni. (pl: , ha van a régi pontszámát, nevét is.) A megjelölés módja: (torony, kémény, pillér tetőjel, kő, csap, szeg, betonoszlop, faoszlop stb.). A pont koordinátái: (ha van a sztereografikus, hengervetületi, illetve a régi koordinátáját is). A pont magassága. A pont eredeti, azaz régi pontszáma ha van. Utalás a meghatározásra: (időpont transzformált, elméleti stb.) Az ötödrendű pontok pontszáma: A szelvényszámból és pont számából áll: például:

16 162 A Felmérési alappontok: pontszáma például A szelvényszámból és pont számából áll: például: Az országos alappontok és az ötödrendű alappontok 1:25000 ma-ú átnézeti térképen, vannak feltüntetve megyénkénti bontásban. Rendelkezésre állnak, az Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) meghatározott vízszintes alappontok digitális adatbázisában is. Részletpontok koordináta jegyzéke: A koordinátával meghatározott részletpontokat községenként és azon belül fekvésenként tartalmazza, az alkalmazott technológiának megfelelően kialakított bemérési tömbönként a pontszámok növekvő sorrendjében. Az újfelmérések és térképfelújítások során az alábbi munkarészek készültek: Területjegyzékek. Területjegyzék függelék (változási jegyzék). Azonosítási jegyzék. Földkönyv és földkönyvkivonat (adatszolgáltatásként). Nyilvántartási térképek. Ingatlan-nyilvántartási térképek. Földmérési alaptérképek (sztereomérési lapok, tisztázati térképek). 1: 4000 és 1: méretarányú átnézeti térképek. Koordináta jegyzékek. Meghatározási tervek. Kitűzési és számítási vázlatok. Illesztő-pontok és F pontok vázlatai. Pontleírások, helyszínrajzok. Magassági pontjegyzék. Magassági pontvázlatok. Mérési vázlatok. Mérési jegyzetek (manuálék). Szögmérési és számítási munkarészek. Területszámítási munkarészek. Ferránia filmek. Műszaki tervek. Felmérési törzskönyvek. Vizsgálati munkarészek. Digitális térképek: A digitális alaptérkép. (DAT. készítése 1996 évtől kezdődött.) A földrészletek, mesterséges és természetes földfelszíni és felszín közeli alakzatok alakhűen, esetenkénti általánosítással (generalizálással) és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel történő számítógépes leképzése adatbázisban az MSZ :1996 szabványban előírt követelmények szerint, és összhangban az alaptérkép fogalommal. Alaptérkép: A sokcélú felhasználás alapjaként és csatlakozó felületként szolgáló térkép, amelynek: Vonatkozási rendszere és vetületi rendszere szigorúan meghatározott. Tartalmát azok a térképészeti tárgyú objektumok, attribútumaik és kapcsolataik képezik, amelyek a széles és jól meghatározható felhasználói kör kellően körülhatárolt adatigényeinek közös halmazából tevődnek össze évtől kezdődően a digitális térképekhez általában ortofotó is készül 1: 1000, 1: 2000, 1: 4000 méretarányban centiméteres felbontással. Újabban a számítástechnikai adottságok fejlődésével összhangban, a földmérés térképészet területén a digitális térképek létrehozásával egyidejűleg tért hódított a térinformatika. A térinformatikai rendszerek bemenő adatait a földmérők és térképészek által létrehozott térképek, felmérési adatok, légifényképek stb. szolgáltatják. Digitális alaptérképek (DAT) készítésére vonatkozó előírások: A digitális alaptérképek (digitális állami földmérési alaptérképek) készítésének szervezésére, finanszírozására, lebonyolítására, illetve irányítására hozták létre 1995 évben a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaságot. (NKP. Kht), amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM. FTF.) felügyelete alatt működik. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM. FTF.) felügyeleti jogkört gyakorol az a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság (NKP. Kht) felett. A digitális állami földmérési alaptérkép készítésében észtvevők köre: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM. FTF.). Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság (NKP. Kht.). Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI). Megyei és Körzeti Földhivatalok. Szakértők (Felmérési tanulmányt készítők). Földmérési vállalkozók. Az FVM. Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM. FTF.) dönt: A sorrendiségről, hogy mely települések digitális térképeke készüljön. Megbízza a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaságot (NKP. Kht.) a közbeszerzési eljárás lebonyolításával. A főosztály megbízottja vezeti a közbeszerzési eljárás értékelő bizottságát. Ellenőrzi a digitális térképkészítés menetét. A főosztály megbízottja részt vesz a készítés főbb fázisainak bizottsági munkájában, vezeti az állami átvételi bizottságot. A Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság (NKP. Kht.) feladatai: Az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya által kapott megbízás alapján lefolytatja a közbeszerzési eljárást. Kijelöli és megbízza a Felmérési tanulmányt készítő szakértőt.

17 163 A szakértői vélemény kézhezvétele után feladategyeztető megbeszélést hív össze, amelynek résztvevői az FVM FTF (a bizottság elnöke), az NKP Kht. a FÖMI képviselője, a szakértő és az érintett megye földmérési osztályvezetője, szakfelügyelője. A Földhivatal bevonásával folyamatosan ellenőrzi a digitális térkép állami átvételi vizsgálatát. Átveszi az elkészült digitális földmérési alaptérképet. A további részvevők feladatai a DAT szabályzatban találhatók, amelyekkel a későbbikben részletes nem foglalkozom. A digitális állami földmérési alaptérképek az MSZ szabvány valamint a DAT1 és DAT2 szabályzatok előírásai szerint készülnek, a digitális állami földmérési alaptérképek készítésének módszerei a következőkben felsoroltak voltak: Új felmérés, Tömbkontúros felmérés a tömbbelsők digitalizálásával, Tömbkontúros felmérés a tömbbelsők újra térképezésével, Digitális átalakítás digitalizálással, Vegyes eljárás. A digitális alaptérkép előállításának általános előírásai - A DAT előállításának fogalma kiterjed a földmérési-térképészeti és az ingatlan-nyilvántartási adatok együttesére. - A jelen fejezetben előírtak egyaránt érvényesek az új felméréssel, a térképfelújítással készülő digitális térképeknél és a változásvezetésüknél. - A digitális átalakítással történő digitális alaptérkép készítés részleteit a DAT2 jelű szabályzat tárgyalja. - Az előállítás az MSZ szabványban megfogalmazott állami alapadatok teljes, az alapadatok (a Műszaki Tervben megfogalmazott) teljes, vagy szűkített körére, valamint a háttéradatokra vonatkozik. Az állami alapadatok, alapadatok és háttéradatok köre, valamint attribútumaik a szabvány 1. és 2. számú mellékletében, valamint részletezve (táblázatos formában) jelen szabályzat DAT1-M1. mellékletében találhatók. - A Belügy-, Honvédelmi-, Igazságügy-, vagy más minisztérium által kijelölt egyes földrészletek és annak részei különleges rendeltetésű ingatlanoknak minősülnek. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ezen ingatlanokról a megyei földhivatal a Műszaki terv véleményezésekor tájékoztatja a felmérő céget, és megadja a felmérés során alkalmazható eljárást. - A digitális alaptérképnek a terepmunka befejezésének időpontjában fennálló állapotot kell tartalmaznia. Amennyiben a terepmunka befejezése és az állami átvételi vizsgálatra való leadás között 6 hónapnál hosszabb idő telik el, külső konzisztencia vizsgálatot kell tartani. A terepmunka befejezése és az állami átvétel közötti jogerős változásokat a felmérő cég köteles bedolgozni a digitális alaptérkép állományába. - Az előállítás folyamata magában foglalja az objektumok szabványban megfogalmazott geometriai adatainak, attribútumainak és adatminőségi jellemzőinek a gyűjtését és a jelen szabályzat 4. fejezetében előírt adatszerkezet szerinti digitális alaptérképi adatállomány készítését, az eredmények dokumentálását és állami földmérési alaptérkép vagy tájékoztató célú térkép adatállományból történő kirajzolását. A digitális állami földmérési alaptérképek készítésének, vizsgálatának és az állami átvételének főbb munkaszakaszai a következők: Munkaterület kijelölése a FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya által. Felmérési tanulmány készítése a szakértő által. Felmérési tanulmány véleményezése a megyei földmérési szakfelügyelő által. A térképkészítésre vonatkozó pályázat előírásai: Ajánlati dokumentáció kiadása a Nemzeti Kataszteri Program Kht. által. Az Ajánlati dokumentáció megvásárlása a pályázók által. Műszaki terv készítése a felmérésre pályázók által. A pályázatok elbírálása a bíráló bizottság által. Vállalkozói megbízás megkötése, a nyertes pályázókkal. Digitális földmérési térkép készítése a pályázaton nyertes felmérő szerv által. Megyei Földhivatal menetközbeni vizsgálata. Állami átvételi vizsgálat a Megyei Földhivatal és a területileg illetékes Körzeti Földhivatal által. Hibajavítás a felmérő szerv által. Hibajavítás ellenőrzése a Megyei Földhivatal és a területileg illetékes Körzeti Földhivatal által. Bizottsági állami átvétel. Forgalomba adás Megyei Földhivatal és az illetékes Körzeti Földhivatal által. Az előzőkben felsoroltakról kicsit részletesebben de csak címszavakban: A digitális alaptérképek készítésének tervezése: Általános előírások: Felmérési tanulmány készítése: Az adatgyűjtés forráshelyei és az illetékes földhivatal szerepe. Forrásanyagok. A felmérés követelményeinek és feladatainak megfogalmazása. Átnézeti vázlat. Műszaki adatok a díjszámítások céljára. A Felmérési tanulmány véleményezése. A térképkészítésre vonatkozó pályázatról: Műszaki tervnek a az alábbiakban felsoroltakat kell tartalmaznia: Műszaki tartalom. Minőségre vonatkozó garanciák. Határidők. Árajánlat. Vállalkozói megbízás A digitális alaptérkép előállításának általános előírásai: A digitális alaptérkép objektumainak azonosítása Geodéziai pontok. "Határok" elnevezésű objektumosztály objektumainak azonosítása.

18 164 Épületek, kerítések és tereptárgyak azonosítása. Közlekedési létesítmények azonosítása. Távvezetékek, függőpályák. Vizek és vízügyi létesítmények. A domborzat azonosítása. Területkategóriák azonosítása. Település és belterület elhatárolása: Település és fővárosi kerület elhatárolása. Belterület határának elhatárolása. Átszerkesztés. Földrészletek és alrészletek kialakítása és elhatárolása, művelési ágak megállapítása: A földrészletek kialakításának elvei. Földrészletek elhatárolása. A művelési ágak megállapítása, elhatárolása és az alrészletek kialakítása. Földrészletek helyrajziszámozása és alrészletek megjelölése: A helyrajziszámozás általános előírásai. Változott földrészletek helyrajzi számozása. Földrészletek átszámozása. Helyrajziszámozás igazgatási egység határvonalának változása esetén. Helyrajziszámozás igazgatási egységek egyesítése és új település alakulása esetén. A helyrajzi számok feltüntetése a térképen. Az alrészletek megjelölése. Részletmérés: Tömbök, tömbcsoportok kialakítása. A részletmérés általános elvei. Mérési jegyzet Attribútumadatok gyűjtése Adatminőségi adatok gyűjtése Adatszolgáltatás a földmérési alaptérkép készítéshez: A megyei földhivatal által szolgáltatandó munkarészek. A központi földmérési szervezet által szolgáltatandó munkarészek). A digitális alaptérkép előállításának dokumentálása: A dokumentálás általános elvei és módszerei: A digitális térképi állományok készítésének munkarészei: Általános és összefoglaló munkarészek. Pontsűrítési munkarészek. Vetületi átszámítási munkarészek. Fotogrammetriai és távérzékelési munkarészek. Elhatárolási munkarészek. Részletmérési munkarészek és számítási dokumentációjuk. Digitális átalakítási munkarészek. Térképek és másolatok. A Felmérési törzskönyv felépítése és bejegyzései: A Felmérési törzskönyv szerepe, felépítése és általános tartalma. A Felmérési törzskönyv vezetése. A digitális állomány ellenőrzésének és vizsgálatának dokumentálása. A számítógéppel készített munkarészek dokumentálása. Összefoglaló Műszaki leírás és Végleges adatok jegyzéke készítése. Hitelesítés és állami átvétel: A minőség meghatározás és minőségellenőrzés módszere: Digitális alaptérkép belső konzisztencia vizsgálata. A digitális alaptérkép külső konzisztencia vizsgálata. Tételes vizsgálat. Mintavételes vizsgálat. Megtűrt hibaszázalékok. A mintavételezés egy változata minőségellenőrzéshez. A digitális alaptérkép területi vizsgálata. A digitális alaptérkép belső vizsgálatának, minőség meghatározásának, minőség ellenőrzésének és állami átvétele folyamatának általános elvei: Belső vizsgálatok és minőség meghatározás végrehajtása: A felmérő cégnél végrehajtandó belső vizsgálatok. A felmérő cég által végzendő minőségmeghatározás. Belső vizsgálat és minőségmeghatározás más szakterületek adatainak átvételekor. Belső vizsgálat és minőségmeghatározás digitális átalakításkor. Belső vizsgálat és minőségmeghatározás változásvezetési adatok esetében. Állami átvételi eljárás és záróminősítés: Általános elvek. Az állami átvételre való alkalmassági nyilatkozathoz vizsgálatok és ellenőrzések végrehajtása. Elkészült digitális adatállományok bedolgozása a DAT adatbázisba. Digitális alaptérkép változásvezetése: A digitális alaptérkép adatszerkezete és adatcsereformátuma: A digitális alaptérkép megjelenítése és nyomdai sokszorosítása: Az EOTR szerinti szelvényezés:

19 165 Vetületi rendszer és alapszint. Koordináta-rendszer és szelvényezés. A térképszelvények országos számozása. Az alaptérkép méretaránya. Szelvényezés és településenkénti sorszámozás. A külterületi átnézeti térkép szelvényrendszere. Kirajzolás és alkalmazandó vonaltípusok: Síkrajzi kirajzolás. Domborzatrajzi kirajzolás. Szelvénykereten kívüli megírások, magyarázó ábrák. Szelvénykereten belüli megírások. Nyomdai sokszorosítás 1. számú függelék: A Felmérési tanulmány kötelező tartalma: 2. számú függelék Műszaki adatok (külterület): 3. számú függelék Műszaki adatok belterület): 4. számú függelék Forrásanyagok minősítése: 5. számú függelék Térképkészítési szemlélet: 6. számú függelék A Felmérési törzskönyv törzslapjainak tartalma: 7. számú függelék Betétlapok: 8. számú függelék Összefoglaló/Végleges adatok jegyzéke tartalma: A Digitális alaptérképpel kapcsolatos előírások, szabvány és szabályzatok: A Földművelésügyi Minisztérium 1996 évben FM 24459/1996 szám alatt kiadta a Digitális alaptérképek (digitális állami földmérési alaptérképek) készítésére vonatkozó következő szabályzatokat: DAT1; DAT1M1; DAT1M2; DAT1M3; DAT1-M4; DAT2; DAT2M1.). Az MSZ szabvány tárgya a magyarországi földmérési, nagyméretarányú térképek céljait összesítő jelleggel szolgáló digitális alaptérkép (a továbbiakban: DAT) fogalmi modelljének leírása. A szabvány tartalmazza a fogalom meghatározásokat, a geodéziai alapokat a DAT-ban szerepeltetendő objektumok és attribútumaik leírását, az objektumok geometriai leírásmódját, a kapcsolatok alapvető formáit, az adatminőségi követelm é- nyeket a DAT adatállományok ismertetésére szolgáló metaadatok leírását és a megjelenítés modelljét. Összhangban van az európai térinformatikai szabványosítással. Az MSZ szabvány részletes tartalma címszavakban a következő: 1... A szabvány tárgya és alkalmazási területe. 2. Fogalom-meghatározások. 3. Rövidítések. 4. A DAT-adatmodell vázlata. 5. Geodéziai alapok Vetületi rendszer Vonatkozási rendszer Magassági rendszer. 6. Objektumok osztályozása és a DAT tematikai felépítése. 7. Geometria Geometriai alapelemek Topológiai alapelemek Térbeli nézet Magyarázó szövegek. 8. Attribútumok. 9. Kapcsolatok Csomópontok kapcsolatai Élek kapcsolatai Lap és gyűrű kapcsolatai. 10. Adatminőség Eredet Adathasználat mértéke Geometriai adatok minősége Attribútumadatok minősége Aktualitás Teljesség Adatkonzisztencia Adatgyűjtési technológia Adatvédelem Hitelesség. 11. Metaadatok. 12. Grafikai modell Megjelenítés EOTR szerint Tájékoztató célú megjelenítés. Mellékletek: M1. A digitális alaptérkép objektum táblázatai (előírás). M2. A digitális alaptérkép attribútum táblázatai (előírás). M3. Metaadatok a digitális alaptérkép ismertetésére (előírás). M4. A szabvánnyal kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és egyéb kiadványok (tájékoztatás). M5. A "Rétegkiosztás" térképi elemeinek átvitele a DAT rendszerébe (segédlet). A DAT1. szabályzat rendelkezik a "Digitális alaptérképek tervezése, előállítása, felújítása, karbantartása, adatcsereformátuma, dokumentálása, ellenőrzése, minőségellenőrzése, hitel esítése és állami átvétele" folyamatról.

20 166 Továbbá, a DAT1. szabályzat rendelkezik még az MSZ szabványhoz szükséges kiegészítő és részletező információkról is. A DAT1. szabályzat DAT-M1. jelű melléklete részletesen leírja a digitális alaptérképi adatbázis adattáblázatainak szerkez e- tét, tartalmát, formátumát és kezelésük módját, valamint a DAT adatcsereformátumot. Meghatározza, hogy az adattáblázatok kezelésében milyen feladatokat kell ellátnia a központi földmérési szervezetnek, a megyei és a körzeti földhivataloknak és a felmérő cégeknek. Az állami alapadat és az alapadat kategóriák szemszögéből meghatározza az adattáblázatok elemeinek és használatát. Az MSZ szabvánnyal összhangban van. A digitális alaptérképek megjelenítésekor használandó jelkulcsokról a DAT1. szabályzat DAT1-M2. jelű melléklete rendelkezik. Tartalmazza a jelkulcsok rajzát, a gépi kirajzoláshoz szükséges geometriai adatokat és megírásokat a megjelenítés méretarányának függvényében, az elhelyezésükre vonatkozó szempontokat, az alkalmazandó betűtípusokat és -méreteket, és az alkalmazási mintákat, az MSZ szabványhoz illeszkedik. Az MSZ szabvány és a DAT1. szabályzat és mellékletei együttes figyelembevételével előállított és az állami földm é- rés szervezeteihez átvételre benyújtott digitális alaptérképi adatállományok belső konzisztenciájának vizsgálatára és hitelesítésére a DAT1-M3. jelű mellékletben leírt szoftver szolgál. A digitális alaptérkép EXPRESS adatkommunikációs nyelvű, úgynevezett alkalmazói sémájáról a DAT1. szabályzat DAT1-M4. jelű melléklete rendelkezik. Az alkalmazói séma a DAT formanyelvi leírása, amely ahhoz kell, hogy a DAT1. szabályzatban megfogalmazott adatszerkezetet és közbenső adatcsereformátumot értelmezze a magasabb szintű térinformatikai adatcsereformátum számára. A földmérési alaptérképek analóg, numerikus és digitális adatainak digitális alaptérképpé történő átalakításáról és minőség ellenőrzéséről DAT2. szabályzat rendelkezik. Igazodik az MSZ szabványhoz, valamint a DAT1. szabályzathoz és mellékleteihez. A térképészeti és térinformatikai digitális adatféleségek egy magasabb, térinformatikai szintű, országosan egységes adatcseréjét minimális információveszteséggel megoldani hivatott "Magyar Térinformatikai Adatcsereformátum" -ról az MSZ 7771 szabvány rendelkezik. A DAT szabályzatok célja: A digitális alaptérképek tervezésének, előállításának, felújításának, karbantartásának, adatcsere-formátumának, az elkészített digitális alaptérkép dokumentálásának, ellenőrzésének és minőségellenőrzésének, hitelesítési és állami átvételi folyamatának a szabályozása. A DAT szabályzatok egyik alapja a "Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény", a továbbiakban Földmérési törvény, amely a szabályzat témakörében: Meghatározza a földmérési és térképészeti állami alapadatok körét, amelynek része az állami földmérési alaptérkép is; Rendelkezik: - Az állami földmérési alaptérképek készítéséről és folyamatos felújításáról. - Az állami földmérési alaptérkép és a tágabb értelmű alaptérkép tartalmáról. - Az állami alaptérképről, mint az ingatlan-nyilvántartás kötelező alapjáról. - Az állami alaptérképről, mint az állami és önkormányzati térinformatikai rendszerek kötelező alapjáról. - A korábban forgalomba adott földmérési alaptérképek állami földmérési alaptérképként való használatáról. - A digitális alaptérképről, mint az alaptérkép (azon belül az állami földmérési alaptérkép és az ingatlan-nyilvántartási térkép) számítógépes adatállományként rendelkezésre álló változatáról. Előírja: Az alaptérkép részletes tartalmára, minőségi követelményeire, minősítési eljárására, továbbá vonatkozási és vetületi rendszerére vonatkozó szabályoknak szabványban és szakmai szabályzatban történő meghatározását. A DAT szabályzat másik alapja az MSZ jelzetű, "Digitális alaptérkép fogalmi modellje" című szabvány, (a továbbiakban MSZ szabvány), mely a szabályzat szűken értelmezett témája tekintetében összhangban van a Földmérési törvénnyel. E szabvány tárgya a magyarországi földmérési, nagyméretarányú térképek céljait összesítő jelleggel szolgáló digitális alaptérkép (a továbbiakban: DAT) fogalmi modelljének leírása. A DAT a földrészleteknek, a mesterséges és természetes földfelszíni és felszín-közeli alakzatoknak alakhűen, esetenkénti általánosítással (generalizálással) és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel történő számítógépes leképzése adatbázisban az e szabványban előírt követelmények szerint. E szabvány célja, hogy a fogalmi modell szintjén meghatározza a DAT tartalmát képező objektumféleségeknek, geometriai jellemzőiknek, tartalmi és kapcsolati tulajdonságaiknak, adatminőségi jellemzőiknek körét, valamint ezek rendezésének elvét és a DAT tartalmát átfogóan ismertetni hivatott metaadatokat. A DAT az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) része. A korábbi, 1:1000-1:4000 méretarányú földmérési alaptérképekhez felülről kompatibilis információtechnológiai, tartalmi és adatminőségi szempontból. Tartalmazza az ingatlan-nyilvántartási adatokat is. A DAT alapként és csatlakozó felületként szolgál az önkormányzati, közmű, közlekedési, vízügyi és más szakági felmérésekhez és nyilvántartásokhoz, továbbá a nagyméretarányú alapokat igénylő térinformatikai rendszerekhez. Az MSZ szabvány, amely: Meghatározza: - A digitális alaptérkép fogalmát, amely az alaptérkép számítógépes változata; - A digitális állami földmérési alaptérkép tartalmát, amely az állami földmérési alaptérkép számítógépen kezelhető változata; Fogalmi szempontból meghatározza, és tartalmilag pontosan körülhatárolja: - Az állami alapadatok fogalmát, amely az állami földmérési alaptérkép tartalmi elemeinek, a földmérési alappontoknak és a digitális ügykezelést szolgáló felmérési munkaterület objektumnak a körét fogja át; - Az alapadatok fogalmát, amely az állami földmérési alaptérkép és az alaptérkép közötti tartalmi különbséget fedi; Előírja: - Az alkalmazandó geodéziai alapokat és. - A digitális alaptérkép megjelenítésének főbb szabályait. Objektumorientált szemléletben meghatározza a digitális alaptérkép: - Objektumainak körét, objektumainak osztályozási rendszerét, objektumainak féleségeit és objektumainak attribútumait, - Geometriai és topológiai alapjait,

21 167 - Teljes részletességű adatminőségi követelményeit és az adatminőség mindenhol használandó féleségeit. A DAT szabályzatban használt fogalmak az MSZ szabványban találhatók. A DAT szabályzat teljes körű értelmezése és gyakorlati alkalmazása céljából a szabályzat részét képező DAT1-M1. és DAT1-M2. jelű mellékleteket is kell használni. Lényeges segítséget jelenthet továbbá a DAT1-M3. valamint a DAT1-M4. mellékletek ismerete is. A DAT szabályzat a digitális alaptérképpel kapcsolatba kerülő szereplők körét az alábbi csoportosítás szerint kezeli: Adatgazda: - Ágazati irányítás [Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM. FTF.)]. - Térképellátási Koordinációs Bizottság (a továbbiakban Bizottság) - A szakigazgatás szervezetei: Központi földmérési szervezet: Földmérési Intézet (FÖMI) Megyei földhivatalok. Körzeti földhivatalok. Térkép előállítója: Vállalkozó földmérő és földmérő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban felmérő cég). Felhasználó. A digitális alaptérképi állományok készítés tervezésének célja: Az önkormányzatok, az államigazgatás és a nemzetgazdaság digitális alaptérképre vonatkozó igényeinek kielégítése előírt tartalommal, aktualitással és minőségben. A térképellátáshoz szükséges pénzügyi források biztosításának és felhasználásának optimalizálása. A felmérői és szakigazgatási erőforrások kihasználásának tervezése. A tervezést település területegységekre kell megoldani. A digitális alaptérkép új felméréssel, térképfelújítással vagy digitális átalakítással történő készítésének tervezését az alábbi szakaszokra bontva kell végrehajtani: Felmérési ütemterv készítése; Felmérési tanulmány készítése; Pályáztatás lebonyolítása; Műszaki terv készítése. A Felmérési ütemterv készítéséről a Bizottság dönt, ezért az ütemterv nem képezi részét a jelen szabályzatnak. A pályáztatás módja és eljárási szabályai a mindenkori pénzügyi, gazdasági és társadalmi feltételrendszertől függenek, ezér t a szabályzat ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. A digitális alaptérkép (DAT), előállításával kapcsolatos legfontosabb fogalmak, és a készítők, valamint az átvevők által betartandó szabályok: Szükségesnek tartom az MSZ szabványban foglaltak részletesebb ismertetését. A legfontosabb fogalom meghatározások: A digitális alaptérkép, (DAT). A DAT a földrészletek, mesterséges és természetes földfelszíni és felszínközeli alakzatok alakhűen, esetenkénti általánosítással (generalizálással) és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel történő számítógépes leképzése adatbázisban az MSZ :1996 szabványban előírt követelmények szerint, és összhangban az alaptérkép fogalommal. Röviden általam meghatározva: Digitális állami földmérési alaptérkép fogalma alatt az objektumorientált DAT adatbázis létrehozását értjük, az adatbázis beolvasásából a térkép a számítógépen megjelenítethető, illetve a szerkesztésre alkalmas szoftverekkel a számítógépen létrehozott térképből, és kötelezően gyűjtött attribútumokból, az adatbázis és az adatcsere formátum létrehozható. Alaptérkép: A sokcélú felhasználás alapjaként és csatlakozó felületeként szolgáló térkép, amelynek: Vonatkozási rendszere és vetületi rendszere szigorúan meghatározott. Tartalmát azok a térképészeti tárgyú objektumok, attribútumaik és kapcsolataik képezik, amelyek a széles és jól meghatározható felhasználói kör kellően körülhatárolt adatigényeinek közös halmazából tevődnek össze. Adatminőségi jellemzői a várható felhasználók és alkalmazások műszakilag és gazdaságilag kellően megalapozott, legmagasabb szintű igényéhez igazodnak. Állami alapadat: Az e szabvány tartalmát képező objektumok közül azokat nevezzük állami alapadatnak, amelyek hitelességét és változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja. (Lásd még: alapadat.) Adat: Az adat tények, tárgyak, fogalmak vagy eligazítások olyan formalizált reprezentációja (megjelenítése, tükörképe), amely alkalmas az emberi vagy automatikus eszközök által történő kommunikációra, értelmezésre vagy feldolgozásra. Adatállomány: Az adatbázis vagy az adathalmaz valamilyen szempontok szerint kiválasztott része. Adatbázis: Egy adatfeldolgozó rendszer működéséhez szükséges, előre meghatározott logikai szerkezetű adathalmaz. Adatbiztonság: Adatminőségi fogalom. Az adatbázishoz vagy a belőle származó adatállományhoz való hozzáférés kötöttségeit, szabadságát és az illetékességet megfogalmazó rendelkezések és szabályok, valamint a hozzáférések regisztrált adatainak összessége Adatgyűjtés: Az objektumok geometriai, attribútum- és kapcsolati adatainak megszerzésére irányuló tevékenység. Adathalmaz: A valamilyen elv szerint, e szabvány esetében az objektumok közös tulajdonságai alapján egybetartozónak tekintett adatok rendezetlen gyűjteménye. Adathasználat mértéke: Adatminőségi fogalom: Azoknak a felhasználási alkalmaknak a listája jellemzi, amelyeknél a DAT-adatbázist vagy annak tetszőleges részét vesszük igénybe. Adatkonzisztencia: Adatminőségi fogalom: Azt jelenti, hogy a DAT-adatbázisban, vagy az abból származó adatállományban hogyan és mennyire ellentmondás mentesen valósult meg az adatszerkezetre, az objektumokra, az attribútumokra és a kapcsolatokra vonatkozó szabályok összessége. Adatminőség: A DAT-adatbázisnak vagy a belőle származó adatállománynak valamely előre megállapított vagy csak utalás formájában kifejezésre juttatott felhasználási igények kielégítésére való alkalmassága.

22 168 Adatvédelem: Adatminőségi fogalom: Az adatbázishoz vagy a belőle származó adatállományhoz való hozzáférés kötöttségeit, szabadságát és illetékességi viszonyait megfogalmazó rendelkezéseknek és szabályoknak, valamint a tényleges hozzáférések regisztrált adatainak összessége. Aktualitás: Adatminőségi fogalom. Az adatok érvényessége, valamint felújítottsági, helyszíneltségi és változásvezetési állapota, amelyet az adatbevitel, a módosítás és a megszüntetés időpontjával fejezünk ki. Adatmodell: Szabályok összessége, amely az adatoknak - e szabvány esetében a vonatkozási és vetületi rendszernek, az objektumok osztályainak, a geometriai, attribútum, - kapcsolati és adatminőségi adatoknak, valamint az ezeket átfogóan ismertető metaadatoknak - az adatbázisban való logikai szervezését határozza meg a valós világ egy kiválasztott részének diszkrét módon történő leírása céljából. Alapadat: E szabvány tartalmát képező objektumok közül azokat nevezzük alapadatnak, amelyek hitelességét és változásvezetését az állam külön jogszabályban nem biztosítja. (Lásd még: állami alapadat.) Alappontok: A vonatkozási (koordináta) rendszert fizikailag képviselő, az egységes koordinátarendszerbeli felmérések keretét biztosító és a helyszínen állandósított pontok. Alrészlet: Valamely földrészleten belül található, egymástól eltérő művelési ágú és az ingatlannyilvántartási jogszabályokban előírt területi mértéket meghaladó részterületeket alrészleteknek nevezzük. Minden alrészletet a befoglaló földrészlet helyrajzi számának egyidejű feltüntetésével, az abc kisbetűivel tartjuk nyilván. Attribútum: Valamely objektum jellemzőit leíró adat. Szinonimája: tulajdonság. Attribútumérték: Az objektumot leíró tulajdonság konkrét megjelölése. Szinonimája: tulajdonságérték. Attribútumféleség: Az objektumokat leíró tulajdonságok absztrakt megjelölése. Szinonimája: tulajdonságtípus. Csomópont: A csomópont nulladimenziós topológiai alapelem, leírása egy pontra való utalással történik. Izolált csomópontot és kapcsolódó csomópontot különböztetünk meg. Izolált csomópont: Az izolált csomópont nulla vagy több lapon helyezkedik el, élekhez semmilyen formában nem kapcsolódik. Kapcsolódó csomópont: Kapcsolódó csomópontnak azt nevezzük, amely egy vagy több élhez kapcsolódik. Két változata használatos: A végcsomópont és a közbenső csomópont. Végcsomópont: A végcsomópont olyan kapcsolódó csomópont, amely az élet határolja, általa két vagy több él összekapcsolása válik lehetővé. Ugyanannak az élnek egyidejűleg lehet kezdő csomópontja és záró csomópontja. Szabály: a végcsomópont legalább egy élhez kell, hogy tartozzon kezdő vagy záró csomópontként. Közbenső csomópont: A közbenső csomópont jellemzője, hogy élen található, anélkül, hogy azt valamelyik végén zárná, a közbenső csomópont egyidejűleg végcsomópontja lehet egy másik élnek. Digitális átalakítás: Papíron vagy műanyag adathordozón meglévő térképek digitalizálásával nyert adatok, és / vagy korábbi numerikus adatok, digitális adatállományok és műszaki munkarészeik adatai, továbbá kiegészítőleg a helyszínen nyert adatgyűjtési eredmények együttes feldolgozása valamely településre vagy annak fekvésére kiterjedő digitális alaptérkép létrehozása céljából. Domborzatmodell: A földfelszín alakjának leírása szabályos és ismert síkrajzi vagy földrajzi elrendezésű pontokra vonatkozó magassági adatok rendezett halmazával. Szinonimái: magasságmodell, felületmodell. Egyéb önálló ingatlan (EÖI): Egyéb önálló ingatlannak nevezzük az épületet akkor, ha az nem, vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona, a társasházban lévő öröklakást és a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, valamint az említett házakban a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget, továbbá a közterületről nyíló pincét, (földalatti raktárt, garázst, barlangot, stb.) függetlenül annak rendeltetésétől. Az egyéb önálló ingatlan helyrajzi számát a befoglaló földrészlet helyrajzi számának az ABC nagybetűivel való alátörésével kell képezni. Amennyiben épületen belül több eltérő jogállású egyéb önálló ingatlant kell nyilvántartani, akkor azokat a helyrajzi szám folyamatos sorszámmal történő ismételt áttörésével jelöljük. Él: Az él egydimenziós, két végcsomópontot irányítottan összekötő topológiai alapelem. A két végcsomópont azonos lehet. Élesség: Valamely adatot kifejező szám feltüntetett vagy feltüntetendő legkisebb helyértéke. Építmény: Építés, vagy építéssel készült alkotás eredménye (például: gát, ház, híd, töltés, tribün, vasúti pálya, állványzat). Épület: Emberek, állatok befogadására, ott-tartózkodására, vagy anyagok elhelyezésére, tárolására alkalmas, szilárd anyagokból készült, állandó jellegű építmény (például: lakóház, lakóépület, pince, garázs, présház, istálló, raktár, vasútállomás felvételi épülete, templom stb). Eredet: Adatminőségi fogalom. Az adatbázist alkotó adatállományok, s így az adatbázis története. Leírja a kiinduló adatok (ősadatállomány) tulajdonosát és kezelőjét, a felmérés vagy felújítás végrehajtóját, időpontját, eljárását, és az ahhoz használt szabványokat, utasításokat, forrásanyagokat a rajtuk végzett átalakításokkal együtt, a főbb minőségi követelményeket és az adathitelesítést. Az eredet implicite magában foglalja még a felmérési munkaterületek attribútumait és az objektumoknak a DAT-ból bármikor levezethető történetét. Fekvés: A település közigazgatási egységén belül a belterület és külterület megkülönböztetésére szolgáló fogalom. Felmérés: Az adatgyűjtés megtervezésének, feltételei biztosításának és végrehajtásának, az adatok rendezésének és feldolgozásának, az eredmények ellenőrzésének, javításának, minőség

23 169 Felmérési munkaterület: Felület: Fogalmi modell: Földmérés: Földrészlet: Földrészlet elhatárolás: Generalizálás: Geokód: Geometriai adat Geometriai alapelemek: Gyámrajz: Gyűrű: Határ: meghatározásának, hitelesítésének, hiteles állapota tanúsításának, állami átvételének, forgalomba adásának és adatbázisba szervezésének, valamint a fenti tevékenységek dokumentálásának folyamata. Szűk értelmezésben: az adatgyűjtésre, a feldolgozásra, ellenőrzésre, javításra és minőség meghatározásra irányuló tevékenység. Az a terület, amelynek felmérésére az adat-előállító szervezet megbízást kapott, és amelynek zárt poligonú határa a felmérés eredményeinek állami átvétele alkalmával vált véglegessé. Gyűjtő jelleggel használatos az új felmérés, a térképfelújítás, a digitális átalakítás, a változásvezetés és a földhivatali hatáskörben végzett hibajavítás munkálatait külön-külön összefoglaló területek közös megjelölésére. Minden egyes felmérési munkaterület általános érvényű jellemzőit a felmérési munkaterületek attribútum táblázata foglalja össze. A felület egy körbezárt, folytonos, kétdimenziós geometriai alapelem, amelyet egy önmagát nem metsző külső határ és nulla vagy több, nem egymásba ágyazott és önmagát nem metsző belső határ határol. Bár a felület határokkal adott, mégis különbséget kell tenni a határ, mint vonal és a felület között az alábbiak szerint: A vonal (zárt vonal) esetében maga a vonal a lényegi információ, míg a vonal által körbezárt felület nem érdekes. A felület esetében a határvonal szerepe másodlagos, és csupán a felület kijelölését szolgálja, a lényegi információ magára a felületre vonatkozik. Szabályok: Belső határ nem keresztezhet és nem érinthet külső határt és nem lehet azzal akár csak részben is azonos. Belső határ nem keresztezhet, és nem érinthet másik belső határt, és nem lehet vele akár csak részben is azonos. A belső határok nem lehetnek egymásba ágyazottak. Az alkalmazási környezetre - e szabvány esetében a digitális alaptérképre - vonatkozóan az adatmodellnek és az adatok főbb szabályszerűségeinek a leírása alkalmazói és természetes fogalmak segítségével. A föld felszínének és a felszín objektumainak, azok attribútumainak, kapcsolatainak térképészeti célú felmérése (lásd még: felmérés). A klasszikus, vagyis az előző mondatban megfogalmazottakhoz képest szűkebb értelmezés szerint elsősorban a tereptárgyak geometriai elemeinek meghatározását jelentette a rajzi megjelenítés igénye szerint. Földrészletnek tekintjük a föld felszínének természetben összefüggő, igazgatási és belterületi határokkal - közterület esetén elágazásokkal és kereszteződésekkel - meg nem szakított területét, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni és a kezelési viszonyok. Földrészlet továbbá a kialakított építési telek a tulajdoni, kezelési és földhasználati viszonyoktól függetlenül. A felmérés során a földrészlethatár azonosítással kiválasztott - elsődlegesen a természetbeni birtoklást jelölni hivatott, de a jogi viszonyokkal is összhangban lévő - pontjainak állandó módon való megjelölése abból a célból, hogy a későbbi felhasználás során az újbóli azonosítás egyértelműen megismételhető legyen a tárgybani részletpontokon előírt tűrési osztály, és rendűség szerint, ha a természetbeni birtoklás határvonala nem állapítható meg, akkor a földrészlethatár azonosítását a jogi határvonal töréspontjainak régi munkarészek alapján történő kitűzése helyettesíti. Az állandó módon megjelölt pontok a térképi állomány forgalomba adása után - az ellenkező bizonyításáig - a földrészletek tulajdoni viszonyait jelölik, és hitelesen tanúsítják. Ez esetben jogerős elhatárolásról beszélünk. A forgalomba adást megelőzően az elhatárolás előzetes. Az elhatárolás fogalma használatos még a közigazgatási egységekkel és alegységekkel összefüggésben is. A térképtartalom kiválogatása, egyszerűsítése, összefogása, valamint fogalmi, alaki és helyzeti átalakítása valamely újonnan létrehozandó térkép méretarányának vagy céljának megfelelően. Geodéziai azonosító. Az objektumok térbeli helyzetét koordinátákkal megjelölő, azok geometriai jellegét és területi összefüggéseit is úgynevezett jellegkóddal kifejező olyan komplex adat, amely a különböző adatállományok összekapcsolása és együttes hasznosítása érdekében egységes azonosítóként szolgál. Magyar jogszabályi rendelet szerinti használata: geokód (jellegkód, x, y, H). A DAT - adatbázisban a geokódból a jellegkód paraméter mellőzése indokolt, mert a jellegkódot képező információk más, alapvető attribútumokban jelen vannak, amikből output készítéséhez a jellegkód bármikor előállítható. Ezért e szabványban a geokód (x, y, H) vagy a geokód: (x, y, [H]) megjelölés használatos. A [H] jelentése: a magasság tetszőleges. Valamely objektum helyzetére, méreteire és alakjára vonatkozó információt számszerűen kifejező összetett adat. Az objektumok helyzetének, méreteinek és alakjának leírása geometriai alapelemek- a DAT geodéziai rendszerében megadott koordináták és az azokhoz alkalmazott vektoralgebrai összefüggések- segítségével történik. Ezek a pont, vonal, felület és rácspont. A térkép szelvénykeretén kívül elhelyezett, az adott térképszelvény tartalmára, kiválasztott részleteire vagy környezetéhez képest elfoglalt helyzetére vonatkozó, magyarázó ábra. A gyűrű egydimenziós elem, amelyet egy hurkot alkotóan összekapcsolt élek írnak le. Szabályok: A gyűrű lehet külső gyűrű vagy belső gyűrű, de semmiképpen sem mindkettő. Két egymásutáni él csak összekapcsolt lehet. A határ zárt, egydimenziós és önmagát nem metsző elem, amely felületet határol. Szabályok: A határ külső, vagy belső, de nem lehet mindkettő. A határ nem keresztezheti és nem metszheti önmagát, de lehet egybeeső. Minden egyes határvonal kezdőpontja megegyezik az előző határvonal végpontjával. Az első határvonal kezdőpontja megegyezik az utolsó határvonal

24 170 Határpontok: Határvonal: Helyrajzi szám: Hibahatár (Tűréshatár): Hitelesítés: Hitelesség: Kapcsolat: Kapcsolat előfordulás: Kapcsolatféleség: Középhiba: Közigazgatási egység: Közigazgatási központ: Közterület: Közterület - jelleg: KSH-településkód: Lap: Megbízhatóság: Metaadatok: Modell (model): Műszaki váztérkép: Műtárgy: Művelés alól kivett terület: Művelési ág: Nyomvonal-szakasz: Objektum: Objektumféleség: Objektumok azonosítása: Objektumok kiterjedése: Objektumorientált: Objektumosztály és Objektumcsoport: Ősadatállomány: Összetett objektum: Pályaszakasz: Pont: végpontjával. A közigazgatási területi egységek és a földrészletek határát kijelölő, koordinátákkal rendelkező részletpontok. A határvonal egydimenziós elem, a határ egy része. A határvonal helyzetét két vagy több koordinátapárral és az összekötési mód (egyenes szakasz, vagy körív, vagy átmeneti ív) megjelölésével adjuk meg. A földrészlet azonosítására szolgáló, jogszabályokban meghatározott módon településenként képzett számsor. A megengedett középhiba háromszorosa, ellenőrző mérés során talált ekkora érték még elfogadható. Szinonimája: tűréshatár. A geometriai, attribútum- és kapcsolati adatok valósággal való egyezőségének minősítése szabványosított vagy egyéb módon szabályozott ellenőrzési eljárás keretében. Adatminőségi fogalom. A hitelesítési eljárás eredményeképpen létrejött állapot. Két vagy több objektum egymáshoz való szerkezeti vagy tematikai viszonya. A kapcsolat konkrét megjelölése (specifikus). A kapcsolat absztrakt megjelölése (generikus). A pontosság mérőszáma. Szinonimája: szórás. Kormányzattal vagy önkormányzattal rendelkező területi egység. A közigazgatási egység székháza (pl. városháza, megyeháza, országház). A közterület fogalmába az utak, a dűlőutak, a vasutak, a közcélú vízfelületek, a parkok, az utcák, a terek és más hasonló, közcélokat közvetlenül szolgáló, létesítmények elhelyezését biztosító, nem forgalomképes és nem elidegeníthető földrészletek tartoznak. A közterület megjelölése nevével (például: Kossuth) és jellegével (például: tér) történik: (vagyis: Kossuth tér). A közterület fajtáját, féleségét megjelölő fogalom: (például: utca, út, tér, köz, rakpart, zug). A települések többrétű azonosítására szolgáló, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által bevezetett úgynevezett területi számjelrendszer első 11 számkódja. A településazonosító törzsszámot (5 pozíció) és az úgynevezett területi jelzőszámot (6 pozíció) foglalja magába. Az utóbbi azt tartalmazza, hogy a település melyik megyében van, mi a jogállása: (község, fővárosi kerület, város, megyei jogú város, főváros), és hogy megyeszékhely-e. A lap egy körbezárt, folytonos, kétdimenziós topológiai alapelem, amelyet egy külső gyűrű és nulla vagy több belső gyűrű ír le. Szabály: A lapot legalább egy gyűrű kell, hogy határolja. Az adatállományban nagy valószínűséggel már kimutatható legkisebb durva hiba (megengedettnél nagyobb hiba) értékét tükröző adat. A digitális és az analóg adatok és adathalmazok átfogó jellemzésére és ismertetésére szolgáló adatok összessége. Jelen szabványban a DAT - adatbázisra vagy a belőle származtatott adatállományra vonatkozik. A valóság leegyszerűsített és absztrakt mása, amely a valóság egy részének a vizsgált szempontok szerinti tulajdonságait, törvényszerűségeit mutatja be, annak érdekében, hogy azokat következtetések levonására alkalmassá tegye. A DAT "Geodéziai pontok" és "Határok" elnevezésű objektumosztályaiból álló digitális térkép, amely vázként szolgál a különböző tematikájú és méretarányú térképek előállításához. Az úttest, vasúti pályatest és különböző vezetékek vonalába beépített, annak biztonságát és használhatóságát elősegítő, valamint vízügyi és vízszabályozási tevékenységet szolgáló építmény (pl. híd, áteresz, aluljáró, akna, partfal, zsilip). Mező és erdőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve művelésre alkalmatlan terület. A mező és erdőgazdasági művelés alatt álló területek fő hasznosítási mód szerinti megkülönböztetésére szolgál (pl: szántó, rét, erdő). Valamely pálya vagy más hasonló nyomvonalas létesítmény azon része, amelyen DAT-beli tulajdonságai változatlanok és amelyet nem metsz belterületi vagy közigazgatási határ. A valós világ konkrét tárgyának, dolgának vagy jelenségének adatbázisban leképzett és ismeretekkel leírt reprezentációja. Szinonimái: egyed, elem. Az ismeretekkel leírandó tárgyak, dolgok vagy jelenségek absztrakt megjelölése. Szinonimája: egyedtípus. Annak biztosítása, hogy a pontszerű objektumoknak, a vonalszerű objektumok töréspontjainak és a felületszerű objektumok határpontjainak (általánosan: a részletpontoknak) természetbeni helye a részletpont tűrési osztályának és rendűségének megfelelő pontossággal megismételhetően fellelhető legyen. Az objektumok egy lehetséges tipizálása. Amely szerint vannak pontszerű, vonalszerű és felületszerű objektumok. Az adatbázisok egyféle felépítése, amelynél a rendezőelv alapját az objektumok szolgáltatják. Valamely adatbázisba tartozó objektumok (közös tulajdonságok alapján) történő csoportosításának különböző szintjei. Az objektumosztály az általánosabb szintet képviseli, benne kevesebb az objektumok meghatározó közös tulajdonságainak száma, mint az objektumcsoportban. Régebbi térképekről származó adatok vagy más szakterületektől átvett felmérési eredmények, amelyek a DAT-adatbázis építésében vesznek részt. Több egyszerű objektumból, vagy egyszerű és összetett objektumokból, vagy több összetett objektumból álló objektum. Valamely vasút vagy kötöttpályás létesítmény valamely követelmények szerint és meghatározott tulajdonságai változatlanságának figyelembevételével kiválasztott szakasza. A pont egy nulladimenziós geometriai alapelem. Síkbeli helyét egyetlen koordinátapárral adjuk meg (jelen szabvány a térbeli helyzet kifejezéséhez szükséges harmadik koordinátát attribútumként kezeli.).

25 171 Pontosság: Postacím: Rácspontok: Részletpont: Szektorszám: Szelvénykeret: Szolgalmi jog: Szöveges attribútum: Település: Teljesség: Tereptárgy: Térképfelújítás: Termőföld minőségi osztály: Térbeli nézet: Topológia: Topológiai alapelemek: Tömb (kataszteri): Az adatok mért és elméleti értékének eltérését jellemző adat. Mérőszáma a középhiba (szórás) és az eltérés. Az irányítószám, településnév, közterület neve és jellege, házszám, épület, lépcsőház, szint és ajtó összetartozó adatelemekből álló adatsor. Meghatározott méretű és négyzetalakú elemi területi egységek (rácscellák) DNy-i sarkai. A rácspontokra vonatkozóan megadott magasságok mátrix-szerűen rendezett halmaza domborzatmodellt képez. A domborzatot szabályos térközönként kifejező magasságok halmazát a vízszintes koordináták szerint rendezve digitális domborzatmodellhez jutunk. Alapeleme a négyzetalakú rácscella, amelynek oldalai párhuzamosak az x és y koordinátatengelyekkel, és hosszuk egységes. A magasság a rácscella DNy-i sarkára, mint rácspontra vonatkozik. A rácspontok mátrix szerűen elképzelt csoportja blokkot képez, amely az y tengely mentén n oszlopból áll Ny-ról K-re növekvő sorszámozással, az x tengely mentén pedig m sorból áll D-ről É-ra növekvő sorszámozással. A blokk DNy-i sarkára vonatkozó koordinátapár a blokk lokális koordinátarendszerét jelöli ki, a lokális rendszerben a rácspontok x, y koordinátái a rácspontok index - sorszámai és a rácscella - oldalhossz segítségével számíthatók ki. A felületszerű objektum határának, vagy a vonalszerű objektumnak a töréspontja, vagy pontszerű objektum esetén maga az objektum. A földrészleteknek a tulajdonosok, illetve a vagyonkezelő vagy használó szervek szerinti csoportosítására szolgál. Valamely térképlap vagy térképszelvény által ábrázolandó terület határát kijelölő, mesterségesen megválasztott és gyakran szabályos négyszöget alkotó vonal. A nem saját tulajdonú földrészlet valamely részének jogszabályban meghatározott célú használatát jelölő jogi fogalom, egy a földrészletre vonatkozó teher, mely szerint a földterületet, vagy annak egy részét más személy, vagy szerv meghatározott célra használhat. Az objektum megnevezésére, tulajdonságaira és kapcsolataira vonatkozóan a térképen vagy képernyőn megjeleníteni tervezett szövegszerű adat. A közigazgatás területi alapegysége. Fő alkotó elemei: a közigazgatási terület önkormányzata, határa, fekvéshatárok, közigazgatási területe, belterülete, népességszáma és KSH-településazonosító törzsszáma. A település típusait közigazgatási eljárást követően államfő határozza meg. Ezek: község (nagyközség), város, megyei jogú város, főváros és fővárosi kerületek. A településnek különféle szakterületek szempontjai szerint több - egymással azonos, vagy eltérő (de nem ellentétes) - fogalom meghatározása van. Adatminőségi fogalom: Az adatbázisban ténylegesen szereplő és a szerepeltetni tervezett objektumok (vagy tulajdonságaik, vagy kapcsolataik) közötti mennyiségi viszony. A teljességet százalékban vagy szövegesen kell megadni. Olyan építmény (például: szélmalom, rom, kőkereszt, torony, sír, kilátó, tárna), vagy emberi tevékenységből származó képződmény (például: fa, fasor), amely egyediségével feltűnő és amely környezetének, a földfelszínnek és a terepnek az eredeti arculatát megváltoztatja, rá jellemző, s amely általában térképészeti jelentőséggel bír. Jelen szabvány - a klasszikus térképészeti felfogással szemben - a természetes tereptárgyakat (például: vízmosás, szikla) és néhány vonatkozó közlekedési, vízügyi létesítményt nem sorol a tereptárgyak közé, hanem külön csoportba helyezi azokat. Valamely településre vagy annak fekvésére kiterjedő, egy korábbi állapotot tükröző digitális térképen az időszaki helyszíneléssel megállapított és okirattal nem dokumentált változások bedolgozása. A változási adatok előállításának módjai: fotogrammetriai feldolgozás, terepi mérés és attribútum adatok gyűjtése, vagy - az alapadatnak minősülő létesítmények esetén - a DAT -ba illeszkedő adatok adatgazdától történő átvétele. Osztályozási vidéken belül, művelési áganként a különböző minőségű földterületek megkülönböztetésére szolgáló, jogszabályban meghatározott kódszám. A térbeli nézet az objektumok valamely előre meghatározott geometriai rendezéséhez (sémájához) tartozó geometriai alapelemek és/vagy topológiai alapelemek gyűjteménye. Az alapelemeknek legalább egy csoportjából legalább egy alapelemet kell tartalmaznia. Például: A spagetti modell, mint egyfajta térbeli nézet, csak pont és vonal geometriai alapelemekből áll. A DAT felépítésében résztvesz minden geometriai alapelem (pont, vonal, felület és rácspontok) és minden topológiai alapelem (csomópont, él, lap), ezért térbeli nézete teljes topológiai. A DAT geometriai megközelítésének fontos eleme még a következő, elv: Azokat a pontokat, amelyekben a vonalak az EOV síkjában metszik egymást, de amelyeknél ugyanazok a vonalak a valóságos térben kitérőek (különböző magasságban haladnak el egymás felett) a DAT nem tekinti kötelezően csomópontnak. A matematikának a folytonosság általános törvényszerűségeivel foglalkozó ága. Az MSZ szabványban a következők szerint leszűkítve értelmezzük: az objektumok egymáshoz viszonyított helyzetének (másképpen: az egyes pontok, vonalak és felületek szomszédsági kapcsolatainak) a konkrét koordináta-számadatokat nem használó topológiai alapelemek segítségével történő leírása. Az objektumok szomszédsági kapcsolatait (másképpen: egymáshoz viszonyított helyzetét, vagy még másképpen: a topológiát) a konkrét koordináta - számadatokat nem használó topológiai alapelemek írják le: ezek a csomópont, él, lap. A topológiai alapelemek síkbeli helyzetét a geometriai alapelemekkel adjuk meg. A nem közterületi földrészletek azon összefüggő csoportja, amelyet közterület vagy fekvés határol. Közterület esetén: a közterületi földrészletek azon összefüggő csoportja, amelynek határát részben vagy egészben célszerűségi okok (például tömbterület nagysága vagy alakja, vagy a közterület jellege) alapján, önkényesen határozzuk meg, vagy pedig, amelynek

26 172 Tűrési osztályok: Új felmérés: Útszakasz: Változásátvezetés: Vezetékszakasz: Vízügyi objektumazonosító kód: Vonal: határát részben nem közterületi földrészlet, vagy városi kerület, vagy fekvés határ képezi. A geometriai adatokra vonatkozó minőségi követelmények (pl: hibahatárok) különböző szintjei. A geometriai és topológiai adatoknak terepen GPS-szel, mérőállomással vagy egyszerű mérőeszközökkel, irodában pedig fotogrammetriai úton történő felmérését, valamint az attribútumoknak helyszíni, fotointerpretációs vagy elsődleges térképi adatforrásból származó gyűjtését, továbbá a fentiek szerint nyert adatok teljes mértékben új és digitális feldolgozását jelenti. Valamely út azon szakasza, amelyen DAT-beli tulajdonságai (az útpálya szélessége, jellemző anyaga és teherbírása) változatlanok, és amelyet nem szakít meg híd, lépcső, utat keresztező felüljáró, átjáró és aluljáró, továbbá egy - vagy többszintű csomópont ill. elágazás, valamint amelyet nem metsz belterületi vagy közigazgatási határ. Az útnak a híd, a lépcső, az utat keresztező felüljáró, átjáró és aluljáró által megszakított része külön útszakaszt képvisel. Az útszakasz analógiájára járunk el a kerékpárút, gyalogút, járda, padka, árok, elválasztósáv, stb. esetében. Az objektumok, attribútumaik és kapcsolataik változásainak átvezetése az adatbázisban, térképen, vagy más nyilvántartásban. A földrészletek beltartalmára, a földrészletekre és annál nagyobb kiterjedésű, legfeljebb településszintű területekre vonatkozó olyan változások bedolgozása a DAT adatbázisba, amelyeket változási okirat dokumentál. A változási adatok előállításának módjai: terepi mérés és attribútumadatok gyűjtése, fotogrammetriai feldolgozás, vagy az alapadatnak minősülő létesítmények esetén a megvalósulási térkép digitális változata. Valamely vezeték vagy más hasonló nyomvonalas létesítmény azon része, amelyen DAT - beli tulajdonságai változatlanok, és amelyet két jellemző pontja (például: osztópont, megszakító pont, ellenőrző akna) határol. A magyarországi vízügyi adatbázis gyakorlatában bevezetett, 15 alfanumerikus karakterből álló kód. A vonal olyan folytonos, egydimenziós geometriai alapelem, amelynek mindkét vége lehatárolt és amely lehet nyitott vagy zárt. A vonal síkbeli helyét két vagy több koordinátapárral adjuk meg. A koordinátapárok által képviselt pontok összekötésének lehetséges módjai: egyenes szakasz, körív, átmeneti ív. Szabályok: A vonal önmagát keresztezheti és metszheti. Két egymás utáni koordinátapár nem lehet egyenlő. Minden koordinátapár ugyanarra a vetületi rendszerre vonatkozik. A DAT-adatmodell vázlata: Jelen szabvány adatmodellje az alábbi európai előszabvánnyal összhangban készült: pren :1995, Geographics Information - Reference Model, és alkalmas az ISO :1994 és ISO :1994 szabvány szerinti EXPRESS nyelven történő leírásra és programkódolásra. A valós világ ismeretekkel leírni kívánt konkrét tárgyát, dolgát vagy jelenségét a DAT - adatbázisban leképezve digitális térképi objektumot, röviden objektumot kapunk. Az objektum absztrakt megjelölésére az objektumféleség kifejezés szolgál. Az objektumokra vonatkozó leíró ismeretek több csoportját különböztetjük meg. - Az egyik az attribútum, amely magában foglalja az objektum azonosítási, és tematikai tulajdonságait, idővonatkozásait, állapotbeli jellemzőit, szervezeti és személyi hovatartozását stb. Absztrakt megjelölésére az attribútumféleség kifejezés szolgál, minden attribútumféleséghez előre meghatározott vagy tetszőleges számú konkrét attribútum értékek halmaza tartozik. Az attribútum az objektumok csoportosításának alapjául szolgál, minél kevesebb a közösen kezelendő attribútumok száma, az objektumok csoportosítása annál inkább az általánosítás irányába hat. - Másik leíró ismeret a két vagy több objektum közötti szerkezeti vagy tematikai kapcsolat. Absztrakt megjelölésére a kapcsolatféleség szolgál, amely kapcsolat előfordulás formájában válik konkréttá. - Alapvető leíró ismeret: az objektumok geometriai jellemzése primitívekkel (elemi adatokkal). Az objektumok helyzetét, méretét és alakját geometriai alapelemek, szomszédsági kapcsolataikat (a topológiát) pedig topológiai alapelemek írják le. Az objektumok geometriai rendezése (sémája) teljes topológiai, mert a DAT - ban minden geometriai és topológiai alapelem együtt, összerendezetten szerepel. - További leíró ismeret az objektumok vagy az azokból összeállított adatállományok adatminőségének a jellemzése, ami a DAT céljának és a várható felhasználói igényeknek a kielégítésére való alkalmasságot jelenti. - A DAT tartalmának és a leíró ismereteknek az átfogó és összefoglaló jellemzésére és bemutatására a metaadatok szolgálnak. - A geometriai ismeretek összerendezése a DAT számára előírt egységes geodéziai alapokon történik. A helyzetet az EOV elnevezésű vetületi rendszerben megadott síkkoordináták fejezik ki. Az EOV a fizikai világhoz a HD-72 elnevezésű, magyarországi vonatkozási rendszeren keresztül kapcsolódik. - A DAT - adatbázis a tér leírni kívánt elemeinek síkbeli vetületét tartalmazza, tehát kétdimenziós, a harmadik dimenziót - a magasságot attribútumként kezeli. - A digitális alaptérkép adatmodellje azon szabályok összessége, amely a vonatkozási és vetületi rendszernek (a geodéziai alapoknak, az objektumok osztályainak, geometriai, attribútum, kapcsolati és adatminőségi adatainak, valamint az ezeket átfogóan ismertető metaadatoknak az adatbázisban való logikai szervezését határozza meg. Objektumok osztályozása és a DAT tematikai felépítése: A DAT - adatbázisban az osztályozási szintek a következők: Objektumosztály, objektumcsoport, és objektumféleségek. Minden szint névvel és kóddal rendelkezik. A kódok az alábbiak: Objektumosztály esetén: Az ABC nagybetűi az első karakterhelyen, Objektumcsoport esetén: Objektumféleségek esetén: Az ABC nagybetűi a második karakterhelyen, Az objektumosztály és az objektumcsoport kódja az első és második karakterhelyen, és 1-től 99-ig terjedő sorszám a harmadik és negyedik karakterhelyen.

27 173 O B J E K T U O M O S Z T Á L Y O K A digitális alaptérkép tematikai felépítése: A B Geodéziai alappontok Határok MŰSZAKI VÁZ- TÉRKÉP C Épületek, építmények D Közlekedési létesítmények E Távvezetékek, függőpályák F Vizek Vízügyi létesítmények G Domborzat H Területkategóriák DIGITÁLIS ÁLLA- MI FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP DIGITÁLIS ALAPTÉRKÉP A digitális alaptérkép objektumféleségeit, objektumcsoportjait és objektumosztályait meghatározó fenti osztályozás részletei: "A digitális alaptérkép objektumtáblázatai" elnevezésű DAT M1. mellékletében találhatók. Az objektumféleségeket felsoroló táblázatok tartalmazzák: Az "Objektumféleség kódját", az "Objektumféleség megnevezését", az "Alapadat jellegét" és az "Objektum kiterjedését". Az objektumféleségek "alapadat jellege" két kategória - "állami alapadat" és "alapadat" - megkülönböztetésére szolgál. Az objektumosztályok és objektumcsoportok nevei az alábbiak: A GEODÉZIAI PONTOK AA VÍZSZINTES ÉS 3D GEODÉZIAI ALAPPONTOK AB MAGASSÁGI GEODÉZIAI ALAPPONTOK AC RÉSZLETPONTOK B HATÁROK BA KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK BB KÖZIGAZGATÁSI ALEGYSÉGEK BC FÖLDRÉSZLETEK I. (KÖZTERÜLETI) BD FÖLDRÉSZLETEK II. (NEM KÖZTERÜLETI) BE ALRÉSZLETEK ÉS MŰVELÉSI ÁGAK BF TERMŐFÖLD-MINŐSÉGI OSZTÁLYOK C ÉPÜLETEK, KERÍTÉSEK ÉS TEREPTÁRGYAK CA ÉPÜLETEK (a D, E, F objektumosztályba sorolhatók is) CB ÉPÜLETEK TARTOZÉKAI (a CA objektumféleségeinek tartozékai) CC KERÍTÉSEK, TÁMFALAK, FÖLDMŰVEK (a D, E, F objektumosztályba sorolhatók is) CD TEREPTÁRGYAK, EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK CE KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKMŰVEK, EMLÉKHELYEK D KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK DA KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK AZONOSÍTÓPONTJAI DB BELTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEI DC KÜLTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEI DD VASUTAK ÉS MÁS KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK DE LÉGIFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK DF KÖZLEKEDÉS MŰTÁRGYAI (I.) DG KÖZLEKEDÉS MŰTÁRGYAI (II.) E TÁVVEZETÉKEK, FÜGGŐPÁLYÁK EA TÁVVEZETÉKEK, FÜGGŐPÁLYÁK TENGELYVONALAI EB TÁVVEZETÉKEK, FÜGGŐPÁLYÁK MŰTÁRGYAI F VIZEK ÉS VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK FA FOLYÓVIZEK ÉS ÁLLÓVIZEK FB VÍZI KÖZMŰVEK FC VÍZÜGYI MŰTÁRGYAK G DOMBORZAT GA SZINTVONALAK GB DOMBORZATI ALAKZATOK GC DIGITÁLIS DOMBORZATMODELL H TERÜLETKATEGÓRIÁK HA FELMÉRÉSI MUNKATERÜLETEK HB DAT ADATBÁZIS KEZELÉSI EGYSÉGEK HC TÉRSÉG JELLEGŰ TERÜLETEK Az objektumok DAT - szabvány szerint értelmezett kiterjedésének változatai: pontszerű, vonalszerű és felületszerű objektumok. Pontszerű objektumoknál valóságos objektumpont (például: háromszögelési pont), felületpont (például: geokód) és címkepont (például: magyarázó szöveg, vagy beszúrási hely) különböztethető meg. Általános szabály, hogy minden objektum csak egyetlen objektumosztályhoz és csak egyetlen objektumcsoporthoz tartozhat, és hogy bármely objektum csak egyféle kiterjedési kategóriába tartozhat. Geometria: A szabványban a geometriai modell az alábbi európai előszabvánnyal összhangban készült. Az objektumok primitívekkel (elemi adatokkal) történő geometriai jellemzése alapvető leíró ismeret. Primitívek: a geometriai alapelemek és a topológiai alapelemek. Az objektumok helyzetének, méreteinek és alakjának leírása geometriai alapelemek - a DAT vetületi rendszerében megadott koordináták és az azokhoz alkalmazott geometriai összefüggések - segítségével történik: Ezek a pont, vonal, felület és rácspont. Az objektumok szomszédsági kapcsolatait (másképpen: egymáshoz viszonyított helyzetét, vagy még másképpen: a topológiát) a konkrét koordináta számadatokat nem használó topológiai alapelemek írják le: Ezek a csomópont, él, lap.

28 174 A topológiai alapelemek síkbeli helyzetét a geometriai alapelemekkel adjuk meg. Geometriai alapelemek: A Pont, a Vonal, a Felület, a Határ, a Határvonal és a Rácspontok meghatározásukat lásd a 167. oldalon kezdődő A legfontosabb fogalom meghatározások című táblázatban. Topológiai alapelemek: A csomópont, az Él, a Lap és a Gyűrű meghatározásukat lásd a 167. oldalon kezdődő A legfontosabb fogalom meghatározások című táblázatban. Térbeli nézet: Lásd a 167. oldalon kezdődő A legfontosabb fogalom meghatározások című táblázatban. Magyarázó szövegek A DAT - adatbázis tartalmának bármilyen megjelenítésekor szükség van arra, hogy az egyes objektumokat, objektumféles é- geket, objektumcsoportokat, objektumosztályokat, az adatbázist, vagy a megjelenítendő térképi részletet magyarázó szöveggel - névrajzi vagy térképi megírásokkal - lássák el, vagy bizonyos attribútumokat vagy kapcsolatokat külön magyarázó szöveggel fejezzenek ki. A magyarázó szöveg elemei az alábbiak: - Az azonosító, a magyarázó szöveg tartalma, a szöveg első karakterének beszúrási pontja: x és y koordináta, - A megírás iránya, az alkalmazandó betűtípus és - méret. Attribútumok: Az objektumokra vonatkozó leíró ismeretek további alapvető csoportját az attribútumok képezik. Az attribútum magában foglalja az objektum azonosítási és tematikai tulajdonságait, idővonatkozásait, állapotbeli jellemzőit, szervezeti és személyi hovatartozását stb. A leíró tulajdonság absztrakt megjelölésére az attribútumféleség kifejezés használatos (például: "állandósítás módja"). Minden attribútumféleséghez előre meghatározott vagy tetszőleges számú, konkrét attribútum-értékek halmaza tartozik (például: az iránypontok számának lehetséges értékei: 2, 3, 4). Az MSZ szabvány azt fogalmazza meg, hogy az objektumcsoportokra mely közös attribútumféleségek jellemzők. Az objektumcsoportok mindegyikében számos olyan attribútumféleség szerepel, amely az ATTRHA kódú, a felmérési munkaterületre (és így az abban szereplő minden objektumra) vonatkozó attribútum táblázatban található meg. Ezért minden attribútum táblázat hivatkozik az ATTRHA táblázatra. A digitális alaptérkép adatszerkezetének kialakításánál a kereszthivatkozások egyértelművé tétele érdekében az alábbi szabályokat kell betartani: - Az objektumféleségek, attribútumféleségek és táblázataik nevei egymástól különbözőek; - Az objektumféleségek, attribútumféleségek és táblázataik definiálása egymástól eltérő; - Az objektumféleségek, attribútumféleségek és táblázataik nevei nem használhatók azok definiálásában; - Az objektumféleségek és az attribútumféleségek definiálásakor mértékegységek, méretek nem használhatók; - Bármely, konkrét értékkel nem ellátott attribútumféleség értéke NULLA. A digitális alaptérkép attribútum táblázatai: ATTRAA Vízszintes és 3D geodéziai alappontok attribútumai ATTRAB Magassági geodéziai alappontok attribútumai ATTRAC Részletpontok attribútumai ATTRBA Közigazgatási egységek attribútumai ATTRBB Közigazgatási alegységek attribútumai ATTRBC Földrészletek I. (közterületi) attribútumai ATTRBD Földrészletek II. (nem közterületi) attribútumai ATTRBE Alrészletek és művelési ágak attribútumai ATTRBF Termőföld-minőségi osztályok attribútumai ATTRCA Épületek attribútumai ATTRCB Épületek tartozékainak attribútumai ATTRCC Kerítések, támfalak, földművek attribútumai ATTRCD Tereptárgyak, egyedi építmények attribútumai ATTRCE Köztéri szobrok, emlékművek, emlékhelyek attribútumai ATTRDA Közlekedési létesítmények azonosítópontjainak attribútumai ATTRDB Belterületek közlekedési létesítményeinek attribútumai ATTRDC Külterületek közlekedési létesítményeinek attribútumai ATTRDD Vasutak és más kötöttpályás közlekedési létesítmények attribútumai ATTRDE Légiforgalmi létesítmények attribútumai ATTRDF Közlekedés műtárgyainak (I.) attribútumai ATTRDG Közlekedés műtárgyainak (II.) attribútumai ATTREA Távvezetékek, függőpályák tengelyvonalaihoz tartozó attribútumok ATTREB Távvezetékek, függőpályák műtárgyainak attribútumai ATTRFA Folyóvizek és állóvizek attribútumai ATTRFB Vízi közművek attribútumai ATTRFC Vízügyi műtárgyak attribútumai ATTRGA Szintvonalak attribútumai ATTRGB Domborzati alakzatok attribútumai ATTRGC Digitális domborzatmodell attribútumai ATTRHA Felmérési munkaterületek attribútumai ATTRHB DAT adatbázis kezelési egységek attribútumai ATTRHC Térség jellegű területek attribútumai Kapcsolatok: Az objektumokat leíró ismeretek másik csoportja a kapcsolat, amely két vagy több objektum egymáshoz való szerkezeti vagy tematikai viszonya. Absztrakt megjelölésére a kapcsolatféleség, konkrét megjelölésére pedig a kapcsolat előfordulás kifejezés szolgál. A kapcsolatok közül a szabvány a szerkezeti kapcsolatok (a topológia) leírására helyezi a hangsúlyt. A tematikai kapcsolatokkal e szabvány nem foglalkozik. A csomópontok kapcsolatait, az élek kapcsolatait, valamint a lap és gyűrű kapcsolatait részletesen lásd az MSZ szabványban.

29 175 A digitális földmérési alaptérkép adatminőségi jellemzői: A digitális földmérési alaptérkép előállításakor az MSZ szabványban előirt adatminőségi követelmények az irányadók. Az előírt adatminőségi követelményeket kötelezően be kell tartani. Az adatminőség értékelésénél az MSZ szabvány 10. pontjában előírtakat kell alkalmazni a alpontok szerint. Az adatbázis előállításához szükséges adatok gyűjtését úgy kell végezni, hogy az adatminőség követelményeket kielégítse, ezért a módszert és a technológiát ennek függvényében kell kialakítani. Az adatminőség csoportjai: - Az adatok eredete, származása, - Az adathasználat mértéke, - A geometriai adatok minősége, - Az attribútum adatok minősége, - Az adatok aktualitása, - Az adatok teljessége, - Az adatok konzisztenciája, - Az adatgyűjtés technológiája, - Adatvédelem, - Hitelesség. Az adatminőségi jellemzők az alábbi adatszintekhez kapcsolódhatnak: A digitális alaptérkép adatbázis vagy a belőle származó adatállományok vagy a felmérési munkaterület adatállományok szintje. Objektumosztályok és objektumcsoportok szintje. Objektumféleségek szintje. Attribútumféleségek szintje. Azt hogy az egyes adatszintek jellemzésére mely adatminőségi csoportok használatosak, azt az alábbi táblázat mutatja. A táblázatban a + jel az adatminőségi csoport használatát, a jel a használat szükségtelenségét jelenti. Az adatszintek jellemzésére használt adatminőségi csoportok. (+ használatos, nem használatos) DAT DAT Objektumosztályok Adatminőségi csoport Objektumféleségek Attribútumféleségek adatbázis adatállomány Objektumcsoportok Eredet + + Adathasználat + Geometriai minőség Attribútum-minőség Aktualitás Adatok teljessége Adatkonzisztencia Adatgyűjtési technológia + Adatvédelem Hitelesség Az adatok eredete, származása: Az adatbázist alkotó adatállományok, s így az adatbázis története. Az eredetre vonatkozó információkat (minőségi jellemzőket) az alábbi kategóriákba sorolják: Az ősadatállomány jellemző adatai. Az ősadatállományon végzett átalakítások adatai. Az ősadatállomány megfelelése a DAT - szabvány követelményeinek. Az objektumok története (implicit adat). A felmérési munkaterületek attribútumai (implicit adat). A DAT - adatbázis építésében résztvevő adatállományok számos esetben tartalmaznak régebbről meglévő térképi adatokat vagy más szakterületektől átvett felmérési eredményeket. Az ezek eredetére vonatkozó információk minőség meghatározó szereppel bírnak: (Részletesen a szabvány 2. számú táblázatában található.) Az adathasználat mértéke A DAT - adatbázisból származó adatállományok minőségét használatuk mértéke is jól tükrözi. Jellemzésére a szabvány 16. táblázatban a tényleges használat regisztrálandó adatai szolgálnak. Geometriai adatok minősége részletesen lásd a szabványban: Geometriai adatok minőségi jellemzői: A geometriai adatok minőségét a következők jellemzik: pontosság, megbízhatóság, és élesség. Tűrési osztályok: A digitális alaptérkép geometriai adatainak minőségi előírásait a következő tűrési osztályokban kell értelmezni: T1 BELTERÜLETEK T11 digitális új felméréssel és felújítással történő térképkészítés, valamint digitális átalakításhoz végzett kiegészítő terepi felmérések esetén, T12 térkép digitalizálással és a DAT bevezetése előtti időből származó adatok átvételével és bedolgozásával tört é- nő térképkészítés esetén. T2 KÜLTERÜLETEK T21 digitális új felméréssel és felújítással történő térképkészítés, valamint digitális átalakításhoz végzett kiegészítő terepi felmérések esetén, T22 térkép digitalizálással és a DAT bevezetése előtti időből származó adatok átvételével és bedolgozásával történő tér-képkészítés esetén. Geometriai adatok minőségi előírásai:

30 176 A digitális alaptérkép pontjai szerepük és pontosságuk szerint az alábbi csoportba oszthatók: Geodéziai alapponthálózatok pontjai. Részletpontok (síkrajzi és magassági). Közbenső mérési pontok (domborzatmérés esetén). Geodéziai alapponthálózatok pontjai, (vonatkozó minőségi előírások a következőkben) Vízszintes geodéziai alappontok: A.5. szabályzat, Magasság geodéziai alappontok: A.4. szabályzat, Geokód: 21/1986. (XII. 28.) MÉM rendelet, 9001/1987. (MÉM É. 2.) MÉM rendelet. A vízszintes geodéziai alappontok EOMA magasságát és a magassági geodéziai alappontok EOV koordinátáit kötelező megadni, mindkét esetben a vonatkozási pontra. Amennyiben a magassági geodéziai alappontra nincs mérésből meghatározott koordinátapár, akkor azt a szintezési vonalakat nyilvántartó térképről kell leolvasni. Geodéziai részletpontok a térképen ábrázolt objektumok elhatároló pontjai amelyek a következők: A síkrajzi részletek pontjait - a továbbiakban - a részletpontokat - a minőségi követelmények szempontjából öt rendbe osztják: R1 (elsőrendű részletpontok): Közigazgatási egységek és alegységek jellegzetes határpontjai. Belterületi földrészletek közterülettel érintkező valamennyi határpontja, ha 3 centiméteren belül azonosíthatók. Megengedett helyzeti középhiba: 3 centiméter. R2 (másodrendű részletpontok): Közigazgatási egységek és alegységek, valamint belterületi földrészletek nem elsőrendű határpontjai. Épületeknek, építményeknek és a vezetékek felszíni létesítményeinek 5 centiméteren belül azonosítható töréspontjai. Megengedett helyzeti középhiba: 5 centiméter. R3 (harmadrendű részletpontok): Épületeknek, építményeknek és a vezetékek felszíni létesítményeinek 6 cm-en belül azonosítható töréspontjai. Közlekedési és vízügyi létesítményeknek 6 centiméteren belül azonosítható töréspontjai. Megengedett helyzeti középhiba: 6 centiméter. R4 (negyedrendű részletpontok): Azon részletpontok, melyek az előző háromba nem sorolhatók be, azaz 8 centiméteren belül azonosítható töréspontjai. (Például: melléképületek töréspontjai, alrészlethatárok töréspontjai stb. Megengedett helyzeti középhiba: 6 centiméter. R5 (ötödrendű részletpontok): A termőföld minőségi osztályok határának pontjai. Térségi jellegű területek határpontjai. Geokód pontok. Az azonosíthatóság: ± 2 méter, független a tűrési osztályoktól. A részletpontok megengedett helyzeti középhibája (centiméter): T1 T2 T11 T12 T21 T22 R R R R Az R5-be (termőföld-minőségi osztály) tartozó részletpontok esetén a megengedett helyzeti középhiba ±2 méter a hibahatár ennek háromszorosa. A megengedett helyzeti középhiba a szomszédos (és a részletpontok szempontjából hibátlannak tekintett) vízszintes geodéziai alappontokhoz viszonyítva értendő. Amennyiben valamely részletpont egyidejűleg határpont is, akkor a szóbajöhető megengedett középhibák közül a szigorúbb az érvényes. Az objektumok vonalas méreteinek (oldalhossznak, távolságnak) megengedett középhibáját következő táblázatok tartalmazzák. A méretek megengedett középhibája (centiméter) belterület: T1 T11 T12 R1 R2 R3 R4 R1 R2 R3 R4 R R R R A méretek megengedett középhibája (centiméter) külterület: T2 T21 T22 R1 R2 R3 R4 R1 R2 R3 R4 R R R R Az ellenőrző mérésekből származó távolság és annak koordinátákból számított értéke között megengedett eltérést, a hibahatárt az alábbi táblázatok tartalmazzák. A távolságok hibahatára (centiméter) belterület:

31 177 T1 T11 T12 R1 R2 R3 R4 R1 R2 R3 R4 R R R R A távolságok hibahatára (centiméter) külterület: T2 T21 T22 R1 R2 R3 R4 R1 R2 R3 R4 R R R R Magassági részletpontok: Az alábbi magassági részletpont rendűségeket különböztetjük meg: M1: Elsőrendű magassági részletpont minden olyan síkrajzi részletpont, amelynek magassága 2 illetve 5 centiméteren belül állandó. M2: Másodrendű magassági részletpont az, amelynek magassága 6 illetve 13 centiméteren belül állandó és síkrajzi értelemben néhány deciméteren belül azonosítható. M3: Harmadrendű magassági részletpont az, amelyik az előzőekhez nem tartozik, a terep jellemző pontja, magassága 1 illetve 2 deciméteren belül állandó és síkrajzi értelemben 1 méteren belül azonosítható. A megengedett magassági középhiba a szomszédos (és a magassági részletpontok szempontjából hibátlannak tekintett) magassági geodéziai alappontokhoz viszonyítva értendő. A magassági részletpontok EOV koordinátáit kötelező megadni, ha nincs mérésből meghatározott koordinátapár, akkor azt a magassági részletpontokat nyilvántartó térképről kell leolvasni. A magassági részletpontok megengedett középhibáit és az ellenőrző mérések segítségével képezhető hibahatárokat a következő táblázat tartalmazza belterületre és külterületre. A magasságok megengedett középhibája és hibahatára (centiméter) - belterület, külterület: Magasság Megengedett középhiba Hibahatár Rendűsége Belterület Külterület Belterület Külterület M M M A megengedett magassági középhiba a szomszédos (és a magassági részletpontok szempontjából hibátlannak tekintett) magassági geodéziai alappontokhoz viszonyítva értendő. A magassági részletpontok EOV koordinátáit kötelező megadni, ha nincs mérésből meghatározott koordinátapár, akkor azt a magassági részletpontokat nyilvántartó térképről kell leolvasni. Attribútumadatok minősége: Az attribútum adatok gyűjtésekor a konkrét attribútum értékeket méréssel vagy becsléssel határozzák meg, vagy pedig definitív adatok halmazából (pl: táblázatból) történő kiválasztással vagy diszkrét információk (pl. nevek) megállapításával nyerik. Az attribútum adatok minősége annak a bizonytalanságnak a kifejezése, amellyel az adatgyűjtés megvalósul: Részletesen a Szabvány 8. számú Attribútum adatok minősége táblázata foglalja össze. Aktualitás: Az idő első szerepe a DAT - adatbázisban az, hogy attribútumként szolgál. Az időpont az objektumok és attribútumaik egyik jellemzője a felmérés, hitelessé nyilvánítás és adatbázisba vitel jellemző adata, egy objektumról a felméréskor állapítják meg, hogy létrejött, vagy megszűnt, vagy korábbi felméréskor megállapított léte megerősítést nyert. Az idő másik szerepe az, hogy képes kifejezni az adatok aktualitását, mint minőségi jellemzőt: az adatbázis felhasználása pillanatában (pl: lekérdezéskor) érvényes-e még az adat, a változások mértéke és a felújítottsági állapot egymással összhangban van-e, a változások átvezetése időben megtörtént-e. Az aktualitás, mint adatminőségi jellemző vizsgálatakor két időadat összehasonlítása történik. Az egyik oldalon általában a felmérés időpontja van, a másik oldalon pedig vagy az adatbázis lekérdezésének vagy az adatbázisba vitelnek az időpontja szerepel. Érvényesség: Ha egy objektum vagy attribútuma vagy kapcsolata megváltozik, akkor a változás előtti állapot érvénytelenítésére az objektumot illetve attribútumait leíró adatrekordba a megszűnés dátumát be kell írni. Egy új objektum felvétele a DAT - ba egy új adatrekord - beírását jelenti, létrejöttének időpontjával együtt. Érvénytelenített adatrekordot az adatbázisból törölni nem szabad, a történeti archiválás része lesz. A térképfelújítás időközének ajánlott és még elfogadható értékei a táblázatban találhatók: A térképfelújítás időközei ajánlott még elfogadható Városok, kiemelt üdülő és ipari területek belterülete 10 év 30 év Községek belterülete 15 év 30 év Külterület 15 év 40 év Föld- és birtokrendezés Igény szerint A változások átvezetésének időtartama a változás földhivatalnak történő bejelentési időpontja és a változást tükröző adatok adatbázisba vitelének időpontja között eltelt idő. Kritérium a változásvezetés hiányából adódó várható jogi következmények súlya, illetve a hiány miatt előálló, a gazdasági életet fékező hatás. A változások átvezetésének időtartamai az alábbi táblázatban találhatók.

32 178 Változásvezetési időtartam: Objektumféleségek Változások átvezetésének időtartama Ajánlott Még elfogadható Ingatlannyilvántartási bejegyzések Azonnal 1 nap Földrészletek változási adatai Azonnal 1 nap Jelentős kihatású létesítmények 1 hónap 3 hónap További állami alapadat-objektumok 1 hónap 3 hónap További alapadat objektumok 2 hónap 6 év Az idő minőség-meghatározó szerepét Szabvány 11. számú táblázata - Az adatok aktualitása- szemlélteti összefoglalóan. Az aktualitást jellemző minőségadatok - az érvényesség kivételével - az adatbázisban külön adatként nem szerepelnek. Megállapításuk a felmérési munkaterület attribútumai között szereplő, s így a munkaterülethez tartozó minden objektumra érvényes felmérési időpont és adatbázisba viteli időpont segítségével történik. Teljesség: A fizikailag létező adatbázisban szereplő objektumok és attribútumaik számának eltérése a DAT-szabványban megfogalmazottakhoz vagy a valós világban létezőkhöz képest. A teljességet százalékban vagy szövegesen kell megadni. A teljesség adatait felmérési munkaterületenként egy rekordban kell megadni, az elején rekordazonosítóval. A rekordokat az adatbázis "Adatok teljessége" elnevezésű külön táblázatában kell gyűjteni (lásd a szabványban). Adatgyűjtési technológia: A DAT - adatbázis előállításához szükséges adatok gyűjtésének módszerét, eszközeit és technológiáját úgy kell megválas z- tani, hogy az adatminőségi követelményeket kielégítsék. A fenti előírás ellenére az alkalmazott adatgyűjtési technológia - a megengedett határokon belül ugyan, de - maga is befolyásolja az adatminőséget, ebből következik, hogy az adatgyűjtési technológiának adatminőség meghatározó szerepe van, valamint az adatgyűjtési technológia ismerete elősegítheti az adatbázisban esetenként előforduló rendszeres hibák vagy ellentmondások felderítését, illetve azok előfordulásának valószínűsítését. Az adatgyűjtési technológia a geometriai adatnyerésnek, az attribútum adatgyűjtésnek és az adatok feldolgozási módjának, valamint a térkép előállítási és aktualizálási szemléletnek a harmonizált együttese. Az adatgyűjtési technológiának és alkotóelemeinek minőségalakító hatását kifejező, jellemző mérőszáma a kód, amely négy karakterből áll (az abc kisbetűi, ékezet nélkül), a kód minden felmérési munkaterület attribútumai között szerepeltetendő. A kódokat az alábbi Adatgyűjtési technológiák táblázat foglalja össze: Kód Minőségi jellemző Karakterhelyek Első Második Harmadik Negyedik 1. Előállítási és aktualizálási szemlélet: a) Új felmérés b) Térképfelújítás c) Digitális átalakítás d) Változásvezetés 2. Geometriai adatnyerés eszközei, terepi a) Egyszerű mérőeszközök b) Mérőállomás c) GPS d) Inerciális rendszer e) GPS + egyszerű mérőeszközök f) GPS +mérőállomás g) GPS + inerciális h) Mérőállomás + inerciális 3. Geometriai adatnyerés eszközei, irodai: a) Analóg fotogrammetria b) Analitikus fotogrammetria c) Digitális fotogrammetria, ortofoto d) Térképdigitalizáló e) Korábbi mérési adatok felhasználása f) Szakterületek adatainak átvétele 4. Attribútum-adatgyűjtés: a) Helyszíni adatgyűjtés b) Fotointerpretáció c) Adatgyűjtés térképről d) Adatgyűjtés régi munkarészekből e) Szakterületek adatainak átvétele a b c d Adatkonzisztencia: Minőségi jellemző Mérése Megjegyzés Topológiai konzisztencia Kétszintű állapot lehetséges: a) DAT-szabvány szerinti: implicit értelmezés b) DAT-szabványtól eltérő: E tényt és részleteit expliciten kell megadni, szövegesen Felmérési munkaterületenként kell megadni. Adatszerkezeti konzisztencia A geometria és a jogi tények összhangja Kétszintű állapot lehetséges: a) DAT-szabvány szerinti: implicit értelmezés b) DAT-szabványtól eltérő: E tényt és részleteit expliciten kell megadni, szövegesen A elhatárolással nem rendelkező földrészletek aránya a földrészletek teljes számához viszonyítva: %-ban kifejezve a b c d e f g h a b c d e f a b c d e Felmérési munkaterületenként kell megadni. Csak földrészletekre értelmezendő. Felmérési munkaterületenként kell megadni.

33 179 Az adatkonzisztencia azt jelenti, hogy a DAT - adatbázisban vagy az abból származó adatállományban mennyire valósult meg a topológiai és adatszerkezeti összhang, a rekordokat az adatbázis "Adatkonzisztencia" elnevezésű külön táblázatában kell gyűjteni. Térkép előállítási és aktualizálási szemléletek: Új felmérés: A geometriai és topológiai adatoknak terepen GPS - szel, mérőállomással vagy egyszerű mérőeszközökkel, irodában pedig fotogrammetriai úton történő felmérését, valamint az attribútumoknak helyszíni, fotointerpretációs vagy elsődleges térképi adatforrásból származó gyűjtését, továbbá a fentiek szerint nyert adatok teljes mértékben új és digitális feldolgozását jelenti. Térképfelújítás: Valamely településre vagy annak fekvésére kiterjedő, egy korábbi állapotot tükröző digitális térképen az időszaki helyszín e- léssel megállapított és okirattal nem dokumentált változások bedolgozása. A változási adatok előállításának módjai: fotogrammetriai feldolgozás, terepi mérés és attribútum adatok gyűjtése, vagy - az alapadatnak minősülő létesítmények esetén - a DAT - ba illeszkedő adatok adatgazdától történő átvétele. Digitális átalakítás: Papíron vagy műanyag adathordozón meglévő térképek digitalizálásával nyert adatok, és / vagy korábbi numerikus adatok, digitális adatállományok és műszaki munkarészeik adatai, továbbá kiegészítőleg a helyszínen nyert adatgyűjtési eredmények együttes feldolgozása valamely településre vagy annak fekvésére kiterjedő digitális alaptérkép létrehozása céljából. Változásvezetés: A földrészletek beltartalmára, a földrészletekre és annál nagyobb kiterjedésű, legfeljebb településszintű területekre vonatk o- zó olyan változások bedolgozása a DAT - adatbázisba, amelyeket változási okirat dokumentál. A változási adatok előállításának módjai: terepi mérés és attribútum adatok gyűjtése, fotogrammetriai feldolgozás, vagy az alapadatnak minősülő létesítmények esetén a megvalósulási térkép digitális változata. Adatvédelem: Az adatvédelem az adatbázishoz vagy a belőle származó adatállományhoz való hozzáférés kötöttségeit, szabadságát és ill e- tékességi viszonyait megfogalmazó rendelkezéseknek és szabályoknak, valamint a tényleges hozzáférések regisztrált adatainak összessége. A DAT két adatvédelmi kategóriát használ.: műveleti engedélyek és használatkorlátozás. Érvényes az adatbázis minden elemére, de az objektumok, objektumcsoportok, objektumosztályok és a DAT attribútumai között külön adatmezőben nem kell megadni. Mindig a műveletek vagy a használatkorlátozás külön táblázatban regisztrált adatainak áttekintésével vizsgálható meg. Lásd a Műveleti engedélyek az adatbázis kezelésében, és a Használatkorlátozás output adatállomány készítésekor táblázatokban. Hitelesség: Bármilyen térképkészítési és aktualizálási szemléletben nyert adatállományt DAT-adatbázisba történő bedolgozás előtt tartalmilag, szerkezetileg és az adatminőség szempontjából ellenőrizni és a valós világ tárgybani dolgaival és tényeivel összehasonlítani szükséges. Hitelt érdemlően kell meggyőződni arról, hogy a valóságot tartalmazza-e, az e szabványban előírtaknak megfelel-e. Ez a művelet a hitelesítés. Csak a minőségellenőrzés és az összehasonlítás folyamán megfelelőnek minősített adatállomány tartalma és állapota tanúsítható hitelesnek. Csak a hiteles adatállomány kerülhet be az adatbázisba. Minőségi jellemző Belső konzisztencia vizsgálata A hitelesség adatai: A jellemzésre használt adatok 1. A vizsgált felmérési munkaterület azonosító kódja. 2. A vizsgálatot végző szervezet név-, cím- és kapcsolati adatai. 3. A vizsgálatot végrehajtó személy neve. 4. A vizsgálat időpontja. 5. A vizsgálat eredménye: "Belső konzisztencia a DAT-szabványnak megfelel". Külső konzisztencia vizsgálata 6. A külső konzisztencia vizsgálatát végző szervezet név-, cím- és kapcsolati adatai. 7. A külső konzisztencia vizsgálatáért felelős személy neve. 8. A külső konzisztencia vizsgálatának kezdő és záró időpontja. 9. A felmérés folyamán megtörténtek-e és mikor. a) az ellenőrzési munkálatok (szövegesen). b) a minőség-meghatározási munkálatok (szövegesen). 10. Az adatállomány tartalmi megfelelősége (szövegesen). 11. Az adatállomány minősítése tételes vizsgálatok alapján (szövegesen). 12. Mintavételes vizsgálat alapján a minőségellenőrzéskor kapott adatminőségi jel lemzők értéke és az adatállomány adott szempontú minősítése (szövegesen). a) Eredet (csak minősítés). b) Geometriai adatok (érték és minősítés). c) Attribútumadatok (érték és minősítés). d) Aktualitás (érték és minősítés). e) Teljesség (érték és minősítés). f) A geometria és a jogi tények összhangja, (csak földrészleteknél). g) Adatgyűjtési technológia (kód és minősítés). 13. A külső konzisztencia összminősítése: " Külső konzisztencia a DAT-szabványnak megfelel" vagy " Külső konzisztencia a DAT-szabványnak csak jóváhagyott feltételekkel felel meg" Hitelesség ténye 14. "Hitelesítés megtörtént." A hitelesítéskor az adatállomány belső konzisztenciáját és külső konzisztenciáját kell vizsgálni. A belső konzisztencia vizsgálatának célja azt megállapítani, hogy az adatállomány megfelel e a DAT-ra előírt adatszerkezetnek, topológiailag hibátlan e, valamint tartalma és adatminőségi adatai ellentmondás mentesek e, a vizsgálat javarészt szoftveres úton történik.

34 180 A külső konzisztencia vizsgálatának célja azt megállapítani, hogy a felmérés folyamán az ellenőrzési és minőség meghatár o- zási munkálatok megtörténtek e, és hogy az adatállomány objektumai, attribútum-, és kapcsolati adatai és adatminőségi jellemzői a jelen szabványban, a felmérési szabályzatokban és a felmérés megrendeléséhez készült műszaki tervben előírt h i- bahatárokon belül és tartalom szempontjából egyeznek e a valós világ tárgybani dolgaival és tényeivel. A vizsgálat bizonyos esetekben tételes, az esetek többségében viszont mintavételes minőségellenőrző adatgyűjtéssel történik, az objektumokra, attribútumaikra, kapcsolataikra és azok adatminőségi jellemzőire vonatkozóan. Az így kapott adatokat össze kell hasonlítani az adatállományban szereplő adatokkal, elfogadható eredmény esetén a hitelesség tanúsítható. A hitelesítési eljárás módszere egységes, végrehajtása külön utasítás alapján történik. A belső és külső konzisztencia vizsgálat, és azon belül a minőségellenőrző adatgyűjtés és minősítés eredményei az adatbázis "A hitelesség adatai" elnevezésű táblázatában felmérési munkaterületenként egy-egy rekordban, a felmérési munkaterület azonosító kódjának megjelölésével kerülnek tárolásra a táblázat szerinti tartalommal. Metaadatok: A metaadat a digitális és az analóg adatok és adathalmazok átfogó jellemzésére és ismertetésére szolgáló adatok összess é- ge. Az MSZ szabvány metaadatai az európai előszabvánnyal összhangban vannak: E szabvány a metaadatok azon elemeit fogalmazza meg, amelyek a DAT-adatbázis vagy a belőle származtatott bármilyen adatállomány átfogó jellemzéséhez és ismertetéséhez szükségesek. A metaadatok főbb csoportjai az alábbiak: - Az adatállomány azonosítása. - Az adatállomány áttekintő adatai. - Az adatállomány adatminőségi jellemzői. - Vonatkozási rendszer. - Földrajzi és időbeli kiterjedés: - Kiterjedési érvényesség. - Síkbeli kiterjedés. - Függőleges kiterjedés. - Időbeli kiterjedés. - Adattartalom meghatározása: - Objektumféleségek leírása. - Attribútumféleségek leírása. - Kapcsolatféleségek leírása. - Osztályozás ismertetése: - Osztályozási rend. - Osztályozás elemei. - Adatadminisztráció: - Szervezet és szerepe. - Kapcsolattartó és szerepe. - Forgalmazás: - Metaadatok aktualitása. A DAT-metaadatokat és elemeik ismertetését e szabvány M3. melléklete tartalmazza táblázatos formában. Az M3. mellékletben szerepel az egyes metaadat elemekre vonatkozóan, hogy használatuk kötelező, vagy csak tetszőleges, valamint hogy értékük milyen adattípussal adható meg. A DAT a teljes adatbázisra, minden objektumosztályra és minden objektumcsoportra vonatkozóan egy-egy metaadat táblázattal kell, hogy rendelkezzen. Az MSZ szabványban szereplő metaadatok lehetővé teszik a tulajdonos és a kezelők számára a DAT-adatbázis és a belőle levezetett adatállományok tömör formában és egységes elvek alapján történő jellemzését és ismertetését, a felhaszn á- lók számára pedig annak felmérését, hogy melyek a digitális alaptérkép részletei és azok mennyire hozzáférhetők és mennyire megfelelők saját egyedi térinformatikai céljaik megvalósítása szempontjából. Grafikai modell: A DAT-adatbázis tartalmának megjelenítése az EOTR szabályai szerint, vagy attól eltérően történhet, az MSZ szabvány a megjelenítésnek csak az irányelveit adja meg, grafikai modell formájában. A megjelenítés részleteit külön termékszabványban kell szabályozni. Megjelenítés EOTR szerint: A DAT-adatbázis tartalom megjelenítésének alapvető változata, amikor a kirajzolás eredményeképpen hagyományos EOTR rendszerű szerkezetű és formájú, de a DAT tartalmát és szellemét tükröző térképmű áll elő. Az alábbi szabályok érvényesek. - Térképezési rendszer alapja: Egységes Országos Térképrendszer (EOTR). - Vetületi rendszer: Egységes Országos Vetület (EOV). - Méretarány: - Sűrű beépítettségű és információ tartalmú területeken: 1: Különösen sűrű beépítettségű és nagy információ tartalmú területeken: 1: Egyéb területeken: 1:2000 és 1: Átnézeti térképek esetében (szűkített tartalommal és minimális generalizálással): 1: Szelvényezés és szelvények számozása: - Az 1: 500, 1:000, 1:2000 és 1:4000 méretarányú térképek esetében: Országos rendszerű beosztás és számozás. - Az 1: méretarányú átnézeti térképek esetében: Településenkénti beosztás; számozás helyett településnév, több szelvény esetén a településen belüli sorszám is. - Az eltolt keretvonalú szelvényezést jelen szabvány nem támogatja. - Térképlap mérete: A1-es méret: centiméter. - Szelvénykeret mérete: É D irányban: 50 centiméter, Ny - K irányban: 75 centiméter. - Adathordozó: Mérettartó, időálló és jól tárolható papír vagy műanyag alapú, sík hordozó. - Tartalom: - Szelvénykereten belül: A szabvány tárgyát képező objektumok és a térképi megírás tárgyát képező attribútumaik, nyilvánvalóan a DAT - adatbázis kiépítettségétől függő tartalommal, ami legalább az állami alapadatokat jelenti.

35 181 - Szelvénykereten kívül: A szelvénykereten kívüli térképi megírások: a szelvény területére vonatkozó adatminőségi jellemzők és metaadatok közül a megjelenítés tárgykörébe illeszkedőek. A szelvénykereten kívül, csatlakoztatási céllal megjelenítendő objektumok és a térképi megírás tárgyát képező attr i- bútumaik. Magyarázó rajzok és térképi megírásaik, a térképszerkesztő elgondolásai szerint. Tájékoztató célú megjelenítés: Alkalmazói szempontok és tematikai igények miatt a megjelenítés rendszere, szerkezete, formája és tartalma eltérhet az EOTR szerintitől. Ilyen lehet például: a dokumentálásra vagy bemutatásra alkalmas A4 vagy A3 méretű, nem mérettartó papíron való megjelenítés tetszőleges méretarányban, szűkített tartalom ábrázolása, szelvénymérettől eltérő méretű terület (például: csak valamely földrészlet, tömb vagy vonalas létesítménysáv) kirajzolása. Az EOTR szerinti megjelenítéstől eltérő esetek közül jelen szabvány azokat fogadja el, melyek az alábbi követelményeket kielégítik: A megjelenített térségre vagy tematikára vonatkozó adatminőségi jellemzők megírása kötelező. Általános szabály, hogy az EOTR szerinti megjelenítéstől való bármilyen eltérés tényét fel kell tüntetni a térképlapon. Az EOV - től eltérő vetületi rendszer használata esetén meg kell adni annak adatait (fajtáját, képleteit, paramétereit és torzításait), valamint az EOV - ből történő átszámítás módszerét, pontosságát, időpontját és az átszámítást végrehajtó szervezet név és címadatait. Az EOTR - től eltérő méretarány alkalmazása esetén meg kell adni a tényleges méretarányt. Ha generalizálásra került sor, akkor meg kell adni annak módszerét, fokát, pontosságát és a generalizálást végrehajtó szervezet név- és címadatait. Az EOTR - től eltérő szelvényezés esetén szöveges mellékletben meg kell adni az új szelvényezés és szelvényszámozás elvét, valamint a térképlap és szelvénykeret méreteit. A szelvénykereten kívüli megírásokat és magyarázó rajzokat a megváltozott szelvényezéshez kell igazítani. A szelvénykereten kívüli megírások között szerepeltetni kell a megjelenített objektumféleségek, objektumcsoportok és objektumosztályok nevét. Az MSZ jelzetű, "Digitális alaptérkép fogalmi modellje" című szabvány tartalmazza továbbá a 46. oldaltól kezdődően a kitöltendő mellékleteket, tájékoztatásokat és segédleteket: M1. A digitális alaptérkép objektum táblázatai (előírás): 46 oldal M2 A digitális alaptérkép attribútum táblázatai (előírás): 55 oldal M3 Metaadatok a digitális alaptérkép ismertetésére (előírás): 69 oldal M4 A szabvánnyal kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és egyéb kiadványok (tájékoztatás): 74 oldal M5 A "Rétegkiosztás" térképi elemeinek átvitele a DAT rendszerébe (segédlet): 78 oldal Példaképpen bemutatok egy objektumokra vonatkozó táblázatot a digitális alaptérkép objektumtáblázatai közül M1 melléklet: A táblázatok fejlécében az "Objektum kiterjedése" oszlopban szereplő kódok értékei az alábbiak: 1 - pontszerű objektum. 2 - vonalszerű objektum. 3 - felületszerű objektum. az "Alapadat jellege" oszlopban szereplő kódok értékei az alábbiak: 1 = állami alapadat. 2 = alapadat. OBJEKTUMOSZTÁLY: B HATÁROK OBJEKTUMCSOPORT: A KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK Hivatkozott attribútum táblázat: ATTRBA Objektumféleség kódja Objektumféleség megnevezése Alapadat jellege Objektum kiterjedése BA01 Állam 1 3 BA02 Megye 1 3 BA03 Földhivatali körzet (csak földügyi igazgatás) 1 3 BA04 Település, fővárosi kerület 1 3 A digitális állami földmérési alaptérképek készítése Hajdú Bihar megyében: Debrecen Megyei Jogú város digitális állami földmérési alaptérképe kerületenként készült, Új felmérés, Digitális átalakítás digitalizálás, Tömbkontúros újfelmérés a tömbbelsők digitalizálása módszerekkel, évek között, a város hektár területére, a központi belterület, az egyéb belterületek, a külterület, és a különleges külterületek (zártkertek) vonatkozásában A szkenneléshez, a Megyei Földhivatal földmérési osztálya által a változásokkal kiegészített földmérési alaptérképként funkcionáló tisztázati műanyag térképszelvényeket bocsátotta a vállalkozók rendelkezésére a négy kerület vonatkozásában. A transzformálás végrehajtása az őrkeresztekre vonatkoztatva történt legalább 16 őrkereszt bevonásával. A transzformálás menetközbeni vizsgálatát, a transzformálást követően azonnal elvégeztük. A digitalizálással létrehozott digitális állami földmérési alaptérkép pontossága, a központi belterület vonatkozásában, legjobb esetben is azonos az évek között, az F 4 Szabályzat szerint átszerkesztett földmérési térkép pontosságával. Az eredeti évek között végzett újfelméréskor a megengedett maximális hiba 50 méteres távolságon belül 45 centiméter volt a terepen mért és a térképről lemért távolságok viszonylatában. A digitalizálással történt digitális átalakításnál a mérési vázlatokon rendelkezésre álló méretek nem lettek figyelembe véve - sajnos még az utcafronti szélességek viszonylatában sem - ezért a digitális térképről lemérhető utcafronti szélesség eltérő a mérési vázlaton feltüntetett a természetbeni mért utcafronti szélesség méretétől. A földrészletek vonatkozásában a mért (azaz a mérési vázlatokon feltüntetett utcafronti szélesség) és a digitális állományban szereplő utcafronti szélesség, az általam külön ellenőrzött 950 darab földrészletből 924 földrészlet esetében a megengedett 45 centiméteres hibahatáron belül volt, 26 földrészlet esetében viszont meghaladta a hibahatárt, de csak 1-10 centiméterrel. Az ingatlan-nyilvántartási térképek tömeges digitális átalakításra 2003 és 2007 évek között került sor, részben új felméréssel, részben a rendelkezésre álló digitális és numerikus állományok bedolgozásával, illetve digitalizálással ITR 2.5 szoftver alkalmazásával évben kezdődött meg a külterületi vektoros térképkészítés (KÜVET) elnevezésű földmérési program végrehajtása, amely egy országos méretű digitális térképkészítés megvalósítását jelenti, a KÜVET Hajdú-Bihar megyében június 15. készült.

36 182 A Külterületi Vektoros Térkép (KÜVET) készítésének munkáit a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság által kiadott Útmutató a külterületi ingatlan-nyilvántartási térképek vektoros feldolgozásához című, számú útmutató előírásai szerint kellett végrehajtani. A KÜVET a külterületi analóg ingatlan-nyilvántartási térkép átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami adatalapokra nézve az eredeti analóg térkép hiteles digitális másolata. Tehát végtermékként közigazgatási egységenként egy olyan külterületi ITR állomány jön létre, amely tartalmában a jogérvényes analóg ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles digitális másolata, amelyből következik, hogy az elkészültének pillanatában, az ingatlanok adatainak vonatkozásában (helyrajziszám, alrészlet, művelési ág, minőségi osztályok, művelés alól kivett területek megnevezése) a területi adatok kivételével tökéletesen egyezik a tulajdoni lap adataival. A Külterületi Vektoros Térkép (KÜVET) fogalma és készítésének célja: A KÜVET fogalma: A KÜVET a külterületi analóg ingatlan-nyilvántartási térkép átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami alapadatokra nézve az eredeti analóg térkép hiteles, digitális másolata, melybe valamennyi rendelkezésre álló digitális és numerikus állomány (az átlag 60 %) bedolgozásra került. A KÜVET készítésének célja: A KÜVET készítésének célja a különböző adathordozókon és formátumban rendelkezésre álló külterületi numerikus és digitális adathalmaz átrendezése, olyan számítógépen kezelhető vektoros térképi adatállomány készítése, amely adattartalmánál, adatszerkezeténél és pontosságánál fogva DAT átalakításra alkalmas és korszerű alapot biztosít az: - Ingatlan-nyilvántartás; - Földhasználati nyilvántartás; - Nemzeti Földalap; - Birtokrendezés; - Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer és; - Különböző térinformatikai rendszerek céljára. A KÜVET készítéskor a készítési módszertől függetlenül a digitális állami földmérési alaptérképbe be kell dolgozni a rendelkezésre álló sajátos célú numerikus geodéziai munkák közül azokat, amelyeket a Földhivatal bedolgozhatónak minősít. Ugyancsak be kell dolgozni a rendelkezésre álló digitális állományokat is (kárpótlási, részarány kiosztások, valamint egyéb digitális állományok). Összefoglalva: a KÜVET készítésének főbb lépései voltak: 1./ A digitális külterületi térképkészítéshez fel kellett használni a földhivataloknál meglévő numerikus és digitális térképi anyagokat, kiemelt figyelemmel a 21/1995. (VI. 29.) FM rendelet és mellékletei által előírt szabályok szerint összeállított ITR állományokra. 2./ Az előállított digitális térképbe bedolgozták az 1992 előtti jogerős numerikus földmérési munkákat, az állami vízszintes és magassági alappontokat, a közigazgatási és fekvéshatárokat (az utóbbiak az elkészített adatbázisok felhasználásával). 3./ Elvégezték az 1. és 2. pontokban leírt adatokból előállított ITR állományok geometriai és strukturális rendezését. 4./ A digitális állományokkal le nem fedett területeken, az ITR állományt az analóg ingatlan-nyilvántartási térképek szkennelését követően elvégzett digitalizálással kiegészítették (ez értelemszerűen képernyő-digitalizálást jelentett). 5./ A teljes külterületről elkészült digitális térképet kiegészítették a tulajdoni lapon feltüntetett és a talajosztályozási térképeken ábrázolt talajosztály foltokkal. 6./ Elvégezték az elkészült térképmű állami átvételi vizsgálatát, majd a digitális térképek forgalomba helyezését. A KÜVET készítése mellett évben megkezdődött a Hajdú Bihar megyében a BEVET (Belterületek és zártkertek Vektoros Térképkészítése) készítése, a BEVET készítése október 1-én fejeződött be. A Belterületi Vektoros Térkép (BEVET) készítése: A Belterületi Vektoros Térkép (BEVET) fogalma és készítésének célja: A BEVET fogalma: A BEVET a belterületi és Különleges külterületi (zártkerti) analóg ingatlan-nyilvántartási térkép átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami alapadatokra nézve az eredeti analóg térkép hiteles, digitális másol ata. Digitális térképi állomány létrehozása történhet: Újfelméréssel. Digitális átalakítással. A vektoros digitális térkép előállítása a települések belterületi, illetve zártkerti területein digitális átalakítással a földhivatal által szolgáltatott nyilvántartási térképek szkennelt és transzformált raszteres állománya digitalizálásával, és a bedolgozandó munkarészek felhasználásával történt. A BEVET készítésének célja: A BEVET készítésének célja a különböző adathordozókon és formátumban rendelkezésre álló Belterületi és Különleges külterületi (zártkerti) numerikus és digitális adathalmaz átrendezése, olyan számítógépen kezelhető vektoros térképi adatállomány készítése, amely adattartalmánál, adatszerkezeténél és pontosságánál fogva DAT átalakításra alkalmas és korszerű alapot biztosít az: - Ingatlan-nyilvántartás; - Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer és; - Város és Községrendezési tervek; - Különböző térinformatikai rendszerek; - Földmérési feladok végrehajtásának céljára. A BEVET általános tartalmi és formai előírásai: Formai előirások: A BEVET adatformátuma: ITR (2.5. verzió) és a konvertált DXF formátum. A vetületi rendszere: EOV, EOTR szelvényezéssel. Adatszerkezete: rétegorientált vektoros. Rétegkiosztás és kódolás: a 21/1995 (VI. 29.) FM rendelet, és a 98/2002.(X.17.) FVM rendelet tartalmának megfelelően. Tartalmi előírások: Pontok és vonalak Alappontok: (I-IV. rendű vízszintes alappontok, I-III rendű magassági alappontok, határvonalra eső egyéb koordinátával rendelkező pontok rendűségtől és állandósítási módtól függetlenül); Közigazgatási határ és fekvés határ;

37 183 Földrészlet határ; Alrészlet határ; Minőségi osztály határt nem kell feltüntetni; EOTR 1:1000 illetve 1:2000 EOTR 1:4000 szelvényhálózat vonalai. Épületek, építmények, épülettartozékok. Megírások: Helyrajzi szám, alrészlet és művelési ág, minőségi osztály, épület megnevezés, közterület, utca név, alappont szám megírása. Jelkulcsok: Alappontok jelkulcsi jelei, Határpontok jelkulcsi jelei, Egyéb jelkulcsok. A BEVET végrehajtása során új felméréssel készült: Bakonszeg Báránd, Bihartorda, Kaba, Vámospércs települések belterületeinek, valamint Vámospércs zártkertjének digitális térképe. Digitális átalakítás készült digitalizálással: A további 76 település belterületi, illetve 65 település zártkerti területén összesen hektár belterület és 8250 hektár zártkert vonatkozásában a Megyei Földhivatal által szolgáltatott, meglévő szkennelt és transzformált belterületi és zártkerti nyilvántartási térképek digitalizálásával (vektorizálásával), és a még bedolgozásra nem került numerikus és digitális állományok bedolgozásával. Az Új felméréssel készült települések munkafázisai (csak címszavakban): - Elhatárolás I. (közigazgatási és fekvéshatárok): - Közigazgatási határok: A közigazgatási határokat elhatárolni nem kellett. - Fekvéshatárok elhatárolása: A fekvések elhatárolását nem kell elvégezni, de a fekvéshatár egyeztetést a földhivatallal a vállalkozónak el kell végezni. A jogi és természetbeni állapot eltéréseit a földhivatal állásfoglalása alapján kell kezelni, melyet a Felmérési Törzskönyvben rögzíteni kell. - Alappontsűrítés végrehajtásának általános elvei: - Meglévő alappontok helyszínelése, jelentés az alappontok állapotáról lista készítése. - A helyszínelés vizsgálata (mintavételes vizsgálat). - Új alappontok helyének kitűzése. - Meghatározási terv készítése, és Földhivatali jóváhagyatás. - Állandósítás. - Meghatározás. - Számítások végzése. - Pontleírás elkészítése, attribútum adatok rögzítése. - Alappontsűrítés vizsgálata (tételes, mintavételes). - Alappontsűrítés ellenőrző mérések elvégzése, minősítése. - Elhatárolás II. (földrészletek elhatárolása) - Helyszínelés, részletmérés és attribútum adatgyűjtés: - Mérési jegyzet, mérési vázlat, egyéb munkarészek: - Attribútum adatok gyűjtése: - A részletmérés számítási munkái: Koordinátaszámítás: - A belső vizsgálat végrehajtása: - A részletmérés minősítő vizsgálata: - A koordináta számítások minősítő vizsgálata: - A digitális térképi állomány létrehozása az újfelméréssel készült településeknél: A digitális térképi állomány létrehozása érdekében ebben a munkafázisban kerültek összeállításra az eltérő felmérési technológiákkal készült a terepi felmérésből származó adatok, valamint a bedolgozandó digitális és numerikus állományok. A szerkesztés során minden rendelkezésre álló adatot figyelembe véve, az ellenőrzött hibátlan adatokat felhasználva hozták létre a digitális földmérési alaptérkép végleges állományát. A digitális térképi állomány létrehozása ITR 2.5 szoftverrel történt, az ITR 2.5 szoftverrel létrehozott állomány konvertálásra került az itr2_dgn.ma programmal és létrejött az MS-DGN állomány, majd ebből elkészült a digitális földmérési alaptérképet létrehozó MS-DAT állomány. - A pontok kódolása és rétegkiosztás: - A digitális földmérési alaptérkép szerkesztésének folyamata az ITR állományban: Az adott belterületi határpontok beolvasása: A földhivataltól kapott digitális és numerikus állományok bedolgozása: Mérőállomással meghatározott részletpontok beolvasása: A szerkesztés végrehajtása: - Egységes pontszámozás: - Egységes pontkódolás (A térképi elemek kódolási szabályai): - Helyrajziszámozás: - A részletmérés feldolgozásának, a digitális térképi állomány létrehozásának vizsgálata: A felmérés során a felmérést végző önvizsgálatot végzett, és feltárt hiányosságokat minden esetben javította. Belső vizsgálat: Részben tételes, részben mintavételes módszerrel történt. Mintavételes vizsgálat: - A DAT állomány elkészítéséhez szükséges input adatok: - A DAT adatszerkezet és adatcsere formátum elkészítése: A DAT1-M1. szabályzat mellékletben előírt DAT adatcsere-formátumot, az MS-DAT és a DAT_ELO programokkal készítették el. A DAT_ELO program számos ellenőrzési funkciót tartalmaz: nem sorolom fel. - Újfelmérés esetén DAT adatcsere formátum elkészítése: - Szerkesztés, feldolgozás (DAT állomány előkészítése) alapelvei: Ebben a munkafázisban kerülnek összeállításra az eltérő felmérési technológiával és eltérő forrásból származó következő digitális adatok:

38 184 - A szerkesztés általános módszerei: A DAT állomány előkészítését és létrehozását a GEODÉZIA Rt. által fejlesztett MS-DAT programrendszerrel végezték. DAT állomány létrehozása: A beolvasott állományból az MS-DAT program automatikusan generálja a geometriai jellemzőket és a rajzelemek tulajdonságaival kódolt (szín, vonal, réteg) attribútumokat, továbbá kitölti az adattáblákat. - ITR-DAT konverter alkalmazása: Alkalmazásra került az ITR szoftverrel előállított térképekből a DAT szabványban előírt táblázatok előállítása a DIGICART KFT által kifejlesztett konverziós programmal, mely programba beépítették a FÖMI konzisztencia vizsgáló szoftverét is. A DAT szerinti táblázatok adatainak kb. 95 százaléka így automatikusan előállításra kerül. A szükséges attribútum adatok nagy részét feliratként kell elhelyezni az ITR állományban, így ezek vizsgálata is egyszerűen elvégezhető. Manuálisan csak az alappontok és a helyszínelés néhány adatát, valamint a felmérési munkaterületre vonatkozó adatokat kell kitölteni. - Minősítő vizsgálat és minősítés: - A részletmérés feldolgozása és a digitális térkép szerkesztésének minősítő vizsgálata: - Attribútum vizsgálatok: - Konzisztencia vizsgálat és a Területszámítás, területjegyzék és terület-összehasonlító lista készítésének vizsgálata: - Analóg megjelenítés, nyomtatás: Újfelmérés esetén leadandó munkarészek: Felmérési Törzskönyv: Alappontsűrítési munkarészek: Elhatárolási munkarészek: Részletmérési munkarészek és számítási dokumentációk: Az ellenőrző mérések rajzi és számítási dokumentumai: Analóg térképek és térképvázlatok: Digitális térképek: A digitális adatbázis állományt a DAT1 szabályzat (1) pontban előírt felül nem írható adathordozón (CD) vizsgálatra, majd hibajavítás után utóvizsgálatra 3-3 példányban adták át az Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság részére. Eredeti (földhivatali) munkarészek: A Digitalizálással készült települések leadandó munkarészei: Leadandók az Ajánlati felhívás dokumentáció Műszaki leírásában a leadandó munkarészek pontjában, továbbá a technológiából következő, a szabályzatokban felsorolt egyéb munkarészek: Minden digitális tárolásra alkalmas munkarészt rendszerezetten, általános áttekintésre alkalmas módon, tartalomjegyzékkel ellátva, felül nem írható CD lemezen, valamint a meghatározott esetekben írásvédett mágneses adathordozón kell leadni. Vektoros digitális térkép (digitalizált települések) esetén: A digitalizálással feldolgozott településekről valamennyi BEVET útmutatóban előírt munkarész leadandó. Leadandó továbbá a végleges leadáskor a területjegyzék CD-n, valamint egy példány kinyomtatva. Az állami átvételi vizsgálatra a BEVET digitális állományát 1 példányban CD-lemezen adták le a Megyei Földhivatalnak. Hibajavítás után utóvizsgálatra 2 példány CD-lemez kerület leadásra (amelyből 1 példányt a földhivatal a zárójegyzőkönyvekkel együtt küldött meg az Nemzeti Kataszteri Program Kht-nek). A terület-összehasonlító listát, a Feldolgozási naplót, valamint a területjegyzéket a vizsgálatot végző földhivatal részére adták le. - A vektoros digitális állomány 1 példányban (utóvizsgálatra 2 példány) CD lemezen, (ITR 2.5 és DXF adatformátumban). - Feldolgozási Napló, mely a Földhivatal által kerül felfektetésre, és az alábbiakat tartalmazza: - BEVET végrehajtására vonatkozó főbb adatok. - Földhivatal által szolgáltatott adatok. - Előírások, felmerült kérdések, állásfoglalások. - Vizsgálati eredmények. - Minőségi észrevételek. - Hibajavításra vonatkozó utasítások. - Javítások dokumentálása. - Belső vizsgálatok dokumentációi. - Munkafázisok záróminősítése. - Végleges adatok jegyzéke. - Állami átvételi vizsgálat alkalmassági nyilatkozata. - Állami átvételi vizsgálat észrevételei. - Zárójegyzőkönyv. - Digitalizálási vázlat tartalma: - Község neve, készítő cég neve, készítés dátuma; - A digitalizált szelvények keretvonala, szelvényszáma, utalás a szelvény fajtájára, rajzhordozójára; - Jellemző utcák, névvel rendelkező közterületek neve; - Fekvésenként készül kezelhető méretarányban; - Terület-összehasonlító lista (Feldolgozási Naplóhoz csatolva): A terület összehasonlító lista címlapjának tartalma: - Település és fekvés megnevezése, KSH-kódja; - Megye megnevezése; - A munkát végző cég megnevezése; - A készítés helye és dátuma; Az oldalakon megírásra kerül a lapszám, a fejléceken megnevezésre kerülnek a földrészletek paraméterei: - A helyrajzi szám; - Földrészlet nyilvántartott és új területe (ha, négyzetméter);

39 185 - Alrészlet, nyilvántartott és új területe, művelési ága; - Területeltérés (négyzetméter, százalék); - Töréspontok számának ellenőrzése során készült lista (Feldolgozási Naplóhoz csatolva): - Helyzeti pontosság ellenőrzése során készült listák (Feldolgozási Naplóhoz csatolva): - Az ellenőrzési lista a DAT pontja szerint készült. - Megírások ellenőrzése során készült listák (Feldolgozási Naplóhoz csatolva): - Területjegyzék végleadáskor CD-re írva, egy példányban kinyomtatva. A területjegyzék címlapjának tartalma: - Település és fekvés megnevezése, KSH-kódja; - Megye megnevezése, - Munkát készítő cég megnevezése, - Készítés helye és dátuma. Az oldalakon meg kell írni a lapszámot és a fejléceken meg kell nevezni a földrészletek adatait. - Helyrajzi szám, - Régi helyrajzi szám (amennyiben van), - EOTR szelvényszámok, - Földrészlet területe (ha, négyzetméter), - Alrészlet jele, területe, művelési ága, AK értéke, - Alosztály jele, területe, AK értéke, - Megjegyzés (utalás a változásokra). - Összefoglaló műszaki leírás (Feldolgozási Naplóhoz csatolva). - Végleges adatok jegyzéke (Feldolgozási Naplóhoz csatolva). - Transzformálási jegyzőkönyvek (amennyiben a munkafeladathoz szükséges volt a transzformációk végzése). A KÜVET és BEVET végrehajtása során elkészült térképeket DAT-ba 2007 évet követően folyamatosan konvertálták. A geodéziában a raszteres és a vektoros adatrögzítés terjedt el, de alkalmaznak kombinált eljárásokat is. Az egész ország digitális kataszteri térképezése azonban hatalmas, több évre terjedő munka, még a legkorszerűbb felmérési és nyomdai technikával is, hiszen a térképműnek hektár belterületet és hektár külterületet kell ábrázolnia, a Nemzeti Kataszteri Program végrehajtása során. A Magyar Topográfiai Program, a távérzékelési adatbázis kialakítása és az ország légifényképes felmérése is folyamatban van, elkészültek a munkákra vonatkozó jogszabályok is. Jelenleg mind nagyobb tért hódit a távérzékelés, és a térinformatika. Megjegyzéseim a BEVET készítésével kapcsolatosan: A készítés módszere lehet: A./ Új felmérés. B./ Tömbkontúros felmérés a tömbbelsők digitalizálásával. C./ Tömbkontúros felmérés a tömbbelsők újra térképezésével. D./ Digitális átalakítás digitalizálással. F./ Vegyes eljárás. G./ Újra térképezés, az eredeti koordináták, mérési vázlatok (jegyzetek) alapján. H./ Tömbkontúrok térképezése az eredeti bemérési adatok illetve koordináták alapján, a tömbbelsők digitalizálásával, és a tömbbelsőkben az eredeti mérési adatok felhasználásával. J./ Digitális átalakítás digitalizálással, majd a tömbkontúrok, azaz a földrészletek utcafronti szélességi adatainak, valamint az utcafronton elhelyezkedő épületek adatainak térképezése az eredeti bemérési adatok, illetve koordináták alapján, a tömbbelsők digitalizálásával, és a tömbbelsőkben az eredeti méretek felhasználásával. K./ Digitális átalakítás digitalizálással, de a régi kataszteri (telekkönyvi) térkép digitalizálásával együtt. (Elsősorban a 207-es térképeknél, a mérési jegyzetek felhasználásával az utcafrontok vonatkozásában.) A DAT Szabályzatok szerint a készítés módszerei az A, B, C, D, F pontokban felsorolt eljárások lehetnek. A Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság megbízása alapján 2004 évben készített tanulmányomban javasoltam a BEVET készítésének technológiáját kiegészíteni a G, H, J, K pontokban javasolt módszerekkel, amelyek alkalmazására végül nem került sor. A digitális földmérési alaptérkép pontosságát a készítés technológiája, valamint digitalizálással történő digitális átalakítás esetén az eredeti térkép készítésére vonatkozó pontossági előírás határozza meg. A digitális átalakítás digitalizálással készült digitális földmérési alaptérkép pontossága, tehát (ha nem új felméréssel kész ült) megegyezik annak a térképnek a pontosságával, amelyről a digitalizálás történt. A pontosság javítható, ha a digitalizálás mellett, felhasználásra kerülnek az eredeti felméréskor mért adatokkal. Amelyek az alábbi munkarészekben találhatók: A mérési vázlatok (jegyzetek) alapján belterületben a földrészletek utcafronti szélességei. Épületek utcafronti méretei, valamint egyéb méretei. A koordinátákkal rendelkező tömb töréspontok mind az utcafronton, mind a tömbbelsőkben, stb. A digitalizálás utáni javítások (méretek térképezése): Mi indokolná a tömbkontúrúkon a rendelkezésre álló mért méretek térképezését, a digitalizálást követően? - A különböző utasítások, útmutatók és szabályzatok előírásai szerint készült térképek hibahatárai a méretaránytól függően centiméter között változnak az I-II rendű részletpontok esetében, mert az állami átvételi vizsgálat során a maximális hibákat is el kellett fogadni. Ennek megfelelően két részletpont között a természetben mért távolság és a térképről lemérhető távolság a megengedett legnagyobb hibahatárral is eltérhet egymástól, így a felméréskor mért utcafronti szélesség, a tisztán csak digitalizálással létrehozott térképen a felméréskor mért utcafronti szélességtől akár centiméterrel is eltérhet, azaz megegyezik a megengedett maximális hibával. Az eltérés azonban a digitális térképen kiküszöbölhető, mert a természetben mért távolság centiméter pontossággal térképezhető. Miután ezek a hibák terhelik a digitalizálást is, ezért mindenképpen ajánlatos, illetve szükséges a mérési és számítási munkarészekben (felvételi előrajz, bemérési kézikönyvek, mérési vázlatok, mérési jegyzetek, mérési és számítási jegyzőkönyvek, - amelyek a részletpontok koordinátáit is tartalmazzák, - koordináta jegyzékek) található mért adatok térképezésével történő javítás, legalább az utcafronti méretek, valamint az utcafronton elhelyezkedő épületek vonatkozásában a digitalizálást követően a digitális térképben. (Természetesen a tömbbelsőben valamint az épületeknél rendelkezésre álló méretek is felhasználhatók.) - Az ilyen mértékű hibákkal terhelt térképek esetén véleményem szerint állandóan használni kell az eredeti mérési munka

40 186 részeket, mert csak így válik teljessé és helyessé az adatszolgáltatás, mert ha az adat kiadása csak a digitális állományból történik, az negatívan befolyásolja a végzendő geodéziai munkát és a kapcsolódó hatósági eljárásokat a következők miatt: - A földrészlet méréssel meghatározott utcafronti szélessége befolyásolja: - A földrészlet megoszthatóságát, azaz a telekalakítást, ebből következően az építési engedély megadását. - Az új kerítések építését, azaz a szomszédok közötti viták, perek kialakulását. - Javítja a digitális térkép pontosságát, és megőrzi az eredeti felméréskori méreteket. - A 207/1962.(T. 6.) számú ÁFTH. utasítás alapján történt felmérések esetében jó lett volna háttérállományként a régi lényesen pontosabb kataszteri (telekkönyvi) térkép szkennelését is elvégezni. Az egyes utasítások, útmutatók előírásai szerint készült térképekre vonatkozó megengedett hibahatárok a következők: Az I.-II. rendű részletpontok összemérése esetén, a terepen mért és a térképről lemért távolságok viszonylatában. 508/1965/T.6./ ÁFTH. számú utasítással módosított /1953. /T.49./ ÁFTH. számon kiadott Utasítás a szabatos felmérések végrehajtására, I. kötet Városok felmérése: alapján készült térképek és munkarészek: Ingatlan-nyilvántartási térképek méretarányban: Püspökladány I. rendű részletpontok: Az 1: 2000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és természetben mért távolságok eltérése nem lehet több centiméternél. Az 1: 1000 méretarányú térkép esetén 50 méteres távolságon belül a térképről lemért és a természetben mért távols á- gok eltérése nem lehet több centiméternél. Térképfelújítások utasítási alapján készült térképek és munkarészek: 113/1957/T. 13./ AFTH. számú utasítás: A kataszteri térképhelyesbítés irányelvei. Ingatlan-nyilvántartási térképek1:2880 méretarányban: Hortobágy 209/1962/T.9./számú ÁFTH. utasítás: Utasítás a belterületek és zártkertek kataszteri térképeinek felújítására. Ingatlan-nyilvántartási térképek 1:2000 méretarányban: Bojt, Csökmő, Derecske, Nyírmártonfalva, Nagyrábé, Told, Újiráz, Belterületben és Zártkertben 1: 2000 és 1: 2880 méretarányú térképek esetén: A földrészlet homlokzati vonalán lévő pontoknál: I. rendű. részletpont: 1,0 d, II. rendű részletpont: 1,5 d. 1:1000 és 1:1440 mértarányok esetén: A földrészlet homlokzati vonalán lévő pontoknál: I. rendű. részletpont: 2,0 d, II. rendű. részletpont: 3,0 d. Ahol a d értéke: méterben: :2000 és :2880 1:1000 és :1440 Új felmérések utasításai alapján készült térképek és munkarészek: 113/1963/T.10./ számú ÁFTH. utasítás: Községek belterülete felmérésének végrehajtására 610/1966/T. 8./, ÁFTH. számú útmutató: A fotogrammetriai alapanyagok készítésére és felhasználására a nagyméretarányú térképezésben. 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú utasítás: Az útmutató kiegészítése a hibahatárokra vonatkozó előírássokkal. ( ) 113/1963/T.10./ számú ÁFTH. utasítás: Ingatlan-nyilvántartási térképek 1:2000 méretarányban: Biharkeresztes, Biharnagybajom, Fülöp, Furta, Hosszúpályi, Komádi, Körösszegapáti, Létavértes, Nádudvar, Nyíracsád, Nyíradony, Püspökladány, Tiszacsege, Újszentmargita, Zsáka, - I. rendű részletpontok: 1: 1000 méretarányban: centiméter, 1:2000 méretarányban: centiméter. - II. rendű részletpontok:1: 1000 méretarányban: centiméter, 1:2000 méretarányban: centiméter. 610/1/1966/T.14./ ÁFTH. számú utasítás: Ingatlan-nyilvántartási térképek:1:2000 méretarányban: Biharkeresztes, Hosszúpályi, Nyíracsád, Nyíradony, Tiszacsege, Zsáka, Belterületben: Újfelmérésnél bármely méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,2 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,4 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. Belterületben: Térképfelújításnál 1: 2000 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,2 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,4 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. Belterületben: Térképfelújításnál 1: 2880 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,4 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,8 milliméter. 207/1962./T. 6./ számú ÁFTH. Utasítás: Belterületek és zártkertek felújítása ideiglenes nyilvántartási térkép készítése alapján készült térképek és munkarészek: Ingatlan-nyilvántartási térkép (volt ideiglenes nyilvántartási térkép). 1:2880 méretarányban: Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Bihardancsháza, Darvas, Gáborján, Hencida (és 1:2000 ma), Körösszakál, Magyarhomoróg, Mezőpeterd, Mezősas, Monostorpályi, Szentpéterszeg, Újléta, Váncsod, Vekerd. - Egy telekhatár viszonylatában a megengedett eltérés: 2,00 öl = 3,78 méter. A Zártkertek (jelenlegi nevén: különleges külterületek) vonatkozásában is a 207/1962./T.6./ ÁFTH utasítás alapján készült ingatlan-nyilvántartási térképek digitalizálását végezték az alábbi 38 település vonatkozásában. Ártánd, Bakonszeg, Báránd, Berekböszörmény, Bihardancsháza, Biharkeresztes, Bihartorda, Bojt, Darvas, Furta, G á- borján, Hencida, Hosszúpályi, Kaba, Kismarja, Konyár, Komádi, Körösszakál, Körösszegapáti, Létavértes, Magyarhomoróg, Mezősas, Monostorpályi, Nagykereki, Nagyrábé, Nádudvar, Pocsaj, Püspökladány, Sáp, Szentpéterszeg, Szerep, Tetétlen, Újiráz, Újléta, Váncsod, Vámospércs, Vekerd, Zsáka. Miután a 207/1962./T.6./ ÁFTH utasítás alapján készült felmérések esetében a megengedett eltérés (hibahatár) 2 öl= 3,79 méter volt ezért a digitális földmérési alaptérkép megbízhatósága is centiméter között mozog, ezért a fentiekben felsorolt települések belterületiben és zártkertjeiben a geodéziai munkákat csak alapos irodai előkészítés és a helyszíni állapot teljes felmérésével szabad végezni.

41 /1966/T.14/ számú ÁFTH. utasítás: Belterületek és zártkertek kataszteri térképeinek fotogrammetriai eljárással történő felújítására, földnyilvántartási adatainak rendezésére alapján készült térképek és munkarészek: Ingatlan-nyilvántartási térképek: 1: 2880 méretarányban: Konyár, 1: 2000 méretarányban: Esztár, Létavértes, Sáp Belterületben 1: 2000 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,2 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,4 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. Belterületben és zártkertben 1: 2880 méretarány esetén: - I. rendű részletpontok: Középhiba: +0,3 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,6 milliméter. - II. rendű részletpontok: Középhiba: +0,4 milliméter. A megengedett legnagyobb hiba: +0,8 milliméter. A földmérési alaptérképek készítésére vonatkozó szabályzatok (F.1, F.3, F.4, F.5, F. 7): 1973 évtől kezdődően az új felmérések és térképfelújítások az F. 1, F. 3, F. 7. szabályzatok előírásai alapján készültek. A 40837/1973 OFTH szám alatt kiadott F. 1. Szabályzat: Szabályzat a földmérési alaptérképek készítésére: Nyilvántartási, illetve Ingatlan-nyilvántartási térképek. 1: 2880 méretarányban: Nagykereki 1: 1000 méretarányban: Püspökladány. 1: 2000 méretarányban: Kismarja, Földes, Nádudvar, Nyírábrány, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen. A vízszintes részletpontok a terepen és térképen mért távolságának méterben kifejezett megengedett legnagyobb eltérése: Azonos rendű részletpontok között: Újfelmérés esetén 1:1000 1:2000 1:2880 Részletpontok 50 m. 100 m. 50 m. 100 m. 50 m. 100 m Elsőrendű között: 0,30 0,35 0,60 0, Másodrendű között: 0,45 0,50 0,90 1, Térképfelújítás esetén: Elsőrendű között: 0,40 0,47 0,80 0,93 1,15 1,34 Másodrendű között: 0,60 0,67 1,20 1,33 1,73 2,00 A 64431/1975 OFTH szám alatt kiadott F. 3. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére: Ingatlan-nyilvántartási térképek. 1: 1000 méretarányban: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, 1: 2000 méretarányban: Görbeháza, Egyek, Egyek-Félhalom, Egyek-Telekháza, Pocsaj, Polgár, Sáránd, Téglás, Újtikos, Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Hajdúböszörmény-Hajdúvid, Hajdúböszörmény-Pród, Tiszagyulaháza. A vízszintes részletpontok a terepen és térképen mért távolságának centiméterben kifejezett megengedett legnagyobb eltérése: Azonos rendű részletpontok között (centiméter): A részletpont rendűsége Ellenőrzött távolság méter Azonosíthatósági pontosság (centiméter:) 1: 500 1: : 2000 azonosíthatóság 1-5 centiméter 1-5 centiméter 1-10 centiméter I. rendű azonosíthatóság 6-10 centiméter 6-10 centiméter centiméter II. rendű A 48100/1978. OFTH szám alatt kiadott F. 4. Szabályzat: A régi vetületi rendszerben újfelméréssel készült földmérési alaptérképeknek az egységes országos térképrendszerbe történő átdolgozása: Síkrajzi átszerkesztés EOTR-be: Ingatlan-nyilvántartási térképek: 1: 1000 méretarányban: Debrecen, 1: 2000 méretarányban: Bagamér, Debrecen-Józsa, Debrecen-Bánk, Debrecen-Dombos, Debrecen-Haláp, Debrecen- Kismacs, Debrecen-Nagymacs, Debrecen-Nagycsere, Debrecen-Ondód, Debrecen-Pallag, Ebes, Folyás, Nagyhegyes. A vízszintes részletpontok a terepen és térképen mért távolságának méterben kifejezett megengedett legnagyobb eltérése: Azonos rendű részletpontok között: F.1 Szabályzat szerinti. 1:1000 1:2000 Részletpontok 50 méter 100 méter 50 méter 100 méter Elsőrendű között: 0,30 0,35 0,60 0,70 Másodrendű között: 0,45 0,50 0,90 1,00 A 47460/1983. MÉM. FTH szám alatt kiadott F. 7. Szabályzat: Szabályzat az egységes országos térképrendszer (EOTR) földmérési alaptérképeinek készítésére: Ingatlan-nyilvántartási térképek: 1:1000 méretarányban: Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló, 1:2000 méretarányban: Álmosd, Berettyóújfalu, Bocskaikert, Kokad, Hajdúbagos, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hajdúszovát, Mikepércs, Tépe,

42 188 A vízszintes részletpontok a terepen és térképen mért távolságának centiméterben kifejezett megengedett legnagyobb eltérése: Azonos rendű részletpontok között (centiméter): A részletpont rendűsége Ellenőrzött távolság Azonosíthatósági pontosság (centiméter) méter 1:500 1:1000 1:2000 azonosíthatóság 1-5 centiméter 1-5 centiméter 1-10 centiméter I. rendű azonosíthatóság 6-10 centiméter 6-10 centiméter centiméter II. rendű A digitális földmérési alaptérkép sajátos célú földmérési munkákhoz történő felhasználása (Debrecen viszonylatában): Az előbbiekben felsorolt a digitális állami földmérési térkép pontosságára vonatkozó adatok ismeretében véleményem szerint az egyes sajátos célú geodéziai munkák készítésénél a következőkben leírtak szerint célszerű eljárni. Mindenféle munkánál (megosztás, földrészlethatár kitűzése, összevonása, telekhatár-rendezés stb.) fel kell használni a digitális állományból származó méreteket, valamint az eredeti években az új felméréskor készült mérési vázlaton szereplő méreteket, és ezeket kell összehasonlítani a természetbeni méretekkel. (Megjegyzem ameddig a digitális földmérési alaptérkép forgalomba adása nem történt meg, addig lehetőség van a digitalizálással létrehozott adatállomány javítására a helyszíni méretek felhasználásával.) A IV kerület (Józsa) esetében a belterületben az összes utcafronti méret természetben mért szélességi méretek beviteléből került a digitális állami földmérési térképbe, ezért ezeket a méreteket kell használni a sajátos célú munkáknál. Az helyrajziszámú földrészletek vonatkozásában a digitális állami földmérési térkép az eredeti határpontok koordinátáinak bevitelével történt, ezért ezen a területen mérési vázlat nincs, így ezeket a részletpontokat kell felhasználni a sajátos célú munkáknál. Megosztási vázrajzok készítése esetében: Ha a megosztandó földrészlet természetbeni utcafronti (farmezsgyei) szélessége több mint a digitális állományból származó szélességi méret (de az eltérés a megengedett tűrési határon belül van), akkor a megosztási vázrajzon a természetben mért (kitűzött) szélességi méretet kell feltüntetni, a digitális térképen pedig az átvezetést arányosítva kell végrehajtani. Ha a megosztandó földrészlet természetbeni utcafronti (farmezsgyei) szélessége kevesebb, mint a digitális állományból származó szélességi méret (de az eltérés a megengedett tűrési határon belül van), akkor a megosztási vázrajzon a természetben mért (kitűzött) szélességi méretet kell feltüntetni, a digitális térképen pedig az átvezetést a vevő földrészlete (azaz az új földrészlet) vonatkozásában, a természetben kitűzött mérettel kell átvezetni, a visszamaradó telekrész pedig a térképi állapot szerinti marad. (Ezt az indokolja, hogy ha megosztáskor kialakítandó új építési teleknek minimum 16,00 méter szélesnek kell lenni, akkor ennél kevesebb nem lehet, mert nem kap rá a tulajdonos építési engedélyt.) Földrészlet határvonal kitűzése esetében: A helyszíni felmérés mérési adatait össze kell hasonlítani a digitális állományból származó méretekkel, valamint a mérési vázlat adataival és ennek felhasználásával kell a kitűzést végrehajtani. A természetbeni állapotot a digitális térkép méretei alapján, mivel a méretek digitalizálásból származnak, nem szabad megmozgatni, ha egyértelműen megállapítható, hogy a kerítés eredeti régi kerítés. A digitális térkép méretei alapján, mivel a méretek digitalizálásból származnak, csak abban az esetben, szabad a kitűzést elvégezni, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a kerítés nem az eredeti földrészlet határon van, ehhez azonban minden rendelkezésre álló munkarészt fel kell használni (felvételi előrajzok, mérési vázlatok). Házhely kiosztásoknál: A természetbeni határvonalat minden esetben be kell mérni. A bemért helyszíni állapotot kell összehasonlítani a digitális földmérési alaptérképen ábrázolt határvonallal, a kiosztást általában a természetbeni állapotra kell elvégezni, ha az eltérések a megengedett tűrési határon belül vannak. Eltérő esetben a Megyei Földhivatal Szakfelügyelőjének álláspontja szerint kell eljárni. Egyéb munkáknál általában a digitális állomány használható. A Vektoros állományok konvertálása, térképi adatbázisok változásvezetése: Az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya elvárásának megfelelően december 31.-el végrehajtásra került a vektoros állományok (KÜVET, BEVET, ZAVET) DAT-ba történő konvertálása, valamint a DAT állományok, és a KÜVET, BE- VET, ZAVET vektoros térképei állományainak betöltése a DATView térképkezelő rendszerbe. Az FVM FTF kiemelt feladatként előírta az ország földhivatalai számára, hogy a földhivatalok az államilag átvett DAT adatbázisokat és vektoros állományokat a DATView digitális térképkezelő rendszerbe töltsék be. A betöltés célja, hogy az állományok relációs adatbázisban legyenek tárolva, kihasználandó ennek minden lehetőségét: - SQL lekérdezések; - Modern értéknövelt adatszolgáltatások megvalósítása (tematikus térkép); - Naplózott, pontról pontra követhető adatszolgáltatási ügymenet; - Ingatlan-nyilvántartási és térképi tartalom egyszerű, gyors összehasonlítása. A DATView rendszert a földhivatal 2001 évtől kezdve alkalmazta, a megyénkben használták a DATView több verzióját, majd a V2-t, később a V2.28-at. A földhivatalok 2007 évben az ingatlan-nyilvántartási térképeink kezelésére és a változások vezetésére a DATView verzióját használták. A körzeti földhivatalok az ütemezésnek megfelelően, tehát 2008 év januárjára a DAT-ba történő konvertálást elvégezték. A változások vezetése az ITR-4. szoftver mellett a DATView szoftver segítségével DAT-ban is folyamatosan történik. Az időközi változások bedolgozását követően, a megye teljes területén február 1.-től bevezetésre került, hogy minden az állami alapadatokban változást okozó geodéziai munka esetében követelmény, a változás DAT adatcsere-formátumban történő elkészítése.

43 189 Ezért a földhivatali vizsgálati szempontok kiegészültek a változás DAT állományba történő beilleszthetőségének vizsgálat ával A Földhivatali munkafeladatok szintén kiegészültek a DAT adatbázisok változásvezetésével. Megtörtént Debrecen Megyei Jogú Város I. II. és III. kerület 2000 évben elkészült DAT földmérési alaptérképének forgalomba adása, ezáltal mind a négy kerületnél megszűnt a kettős állapot. A forgalomba adás a következő ütemben történt: I. kerület: június. II. kerület: október. III. kerület: december 13. Tehát december 13.-tól kezdődően Debrecen város teljes közigazgatási területén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő területek megegyeznek a kerületenkénti DAT adatbázisokban szereplő területekkel. A évben államilag átvett: Vámospércs, Bakonszeg, Kaba, Báránd és Bihartorda belterületeinek és Vámospércs város zártkertjének újfelméréssel készült DAT állapotát 2008 I. és II. félévben forgalomba adták. A digitális állományok előkészítése lehetővé tette a közigazgatási határokban meglévő ellentmondások feltárását, azok módosítását. Hardver és szoftver fejlesztések lettek végrehajtva, sikerült megvásárolni a legkorszerűbb GPS technológiát február 1.-el megindult a földhivatalhoz záradékolásra beérkező geodéziai munkarészek bedolgozása a vektoros ITR állományok mellett a DAT adatcsere-formátumú térképi adatbázisokba is. A földhivatalok földmérési szakterületének dolgozói megfelelő jártasságra tettek szert az ITR-4, DATVIEW, DAT programok kezelésében, ebből adódóan a változások vezetése, a digitális adatok szolgáltatása naprakész állapotban volt től az adatszolgáltatás ITR-4-ben és DAT adatcsere formátumban történt ezért a vállalkozóktól is hasonló módon követelte meg a földhivatal az általuk készített földmérési munkákban a digitális állományok leadását. Átmenetileg (a szükséges szoftverek beszerzéséig) a földhivatal lehetővé tette, megfelelő díj felszámításával, hogy ITR-4, és ITR 2.5-ben is leadhassák a vállalkozók a digitális állományokat, melyeket a földhivatal dolgozói konvertáltak át DAT-ba. A vállalkozók részére, a megyei földhivatal előadó termében, a munkákkal kapcsolatos földhivatali elvárásokról tájékoztatást tartottak. Az informatikai fejlődés és fejlesztés miatt évnél már azt kell megjegyezni, hogy a földmérési dolgozóknak fel kellett készülni a DATR telepítésére, melynek keretében a változás vezetett DatView állományoknak a DATR-be történő áttöltésére került sor. Az előkészítés keretében, a DATVIEW 3.17-es leválogató használatával előállításra került a megye minden településének DAT adatcsere-formátuma, majd betöltésre került a teszt adatbázisba. A leválogatás és betöltés során jelzett hibák alapján a szükséges adatbázis javítások elvégzésre kerültek, a jelzett hibákat kijavították, a változás vezetett ITR és DAT állományokat az ingatlan-nyilvántartási állapottal egyezővé tették. A DATR rendszer megvalósítása és bevezetése a földhivatalokban: (Forrás: Iván Gyula és Institóris István Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN Székesfehérvár, március.) Mi az a DATR? - Digitális Alaptérképen alapuló Térképkezelő Rendszer (DATR) - Szabványos alapon működő, objektum-orientált, az egységes ingatlan-nyilvántartás alapelveit teljesen leképező, integrált térképkezelő rendszer. - A teljes rendszer a földügyi igazgatás felügyelete alatt áll (forrás és fejlesztés) ezért a legköltséghatékonyabb megoldás. - Szabványos felületen keresztül képes a nemzetközi kötelezettségekből adódó (EU) adatszolgáltatás támogatására. - Szervesen illeszkedik a meglévő földügyi informatikai infrastruktúrába így hozzáadott fejlesztéseket nem kíván. - Megoldása igazodik a földügyi fejlesztések nemzetközi trendjéhez. Összefoglalás: - A DATR egy objektumorientált térképkezelő rendszer, mely az egységes ingatlan-nyilvántartás térképi részének kezelésével foglalkozik. - A DATR/TAKAROS rendszer egy egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis megvalósulását hozta el. - A magyar földügyi igazgatás megoldása mind szakmai, mind informatikai szinten a világvezető nyilvántartásai közé tartozik. - Terjeszteni szükséges, hogy az ISO az egységes ingatlan-nyilvántartás szabványosítására törekszik, ugyanis ez a megoldás egy valóban működő, a hétköznapi élethez alkalmazkodó hatékony megoldáshoz vezet [sokcélú kataszter, u- kataszter (mindenütt jelenlévő). - A fejlesztések és a rendszertámogatás - a Földhivatalok véleményének figyelembe vételével - biztosított! DATR, a TAKARNET-es térképi adatszolgáltatás motorja: - A FÖMI saját fejlesztésű szoftvere, mely a körzeti földhivatalokban tárolt heterogén ingatlan-nyilvántartási és digitális térképi információk integrált kezelését hivatott szolgálni. - A TAKARNET térképi adatszolgáltatása az egységes felület megvalósításához a DATR szoftver megoldásait használja. A DATR, DAT Rendszer: - Grafikus eszközt nem igényel, a Windows szabványos megoldásait használja, önállóan futtatható. - Windows NT 4.0 vagy Windows 2000, Windows XP, Windows 2003 szerver és kliens környezetben futtatható - Adatbázis kezelés: ORACLE 8.05 (A TAKAROS rendszer adatbázis kezelője), később átállás az ORACLE 12-re. DATR jellemzők: - Teljes integráltság a TAKAROS-sal. - Teljes DAT kompatibilitás (nem csak alaptérkép). - Egységes adatbázis szerkezet. - Időbeli változások nyomon követése. TAKARNET-es valós idejű lekérdezések támogatása. - Moduláris, önkonfiguráló felépítés. A DATR (változásvezetés): A DAT Rendszer moduljai és alkalmazásuk a földhivatalok rendszereiben: - Adatbázis, adatmodell. - DAT megjelenítő modul (TAKARNET szolgáltatás). - DAT változás betöltő modul, - Adatszolgáltató modul (TAKARNET szolgáltatás). - DAT konzisztencia ellenőrző modul. - Nagytömegű DAT betöltő modul. - Ingatlan-nyilvántartási forgalomba adó modul (KÜVET-ből nagytömegű terület változás betöltése a TAKAROS-ba). A KÜVET és BEVET forgalomba helyezésével tulajdonképpen megszűnt a hagyományos papír alapú térképek készítése,

44 190 ezért a DAT állományok (ITR állományok) DATR-be történő betöltését követően 2008 évtől kezdődően kizárólag csak a digitális geodézia alkalmazása vált uralkodóvá Hajdú-Bihar megye területén (teljes egészében október 26-tól). TakarNet és TakarNet24: A földhivatali Információs Rendszer: (Forrás: Földhivatali Portál honlapja.) A TakarNet egy zárt számítógépes hálózat. - Koncepció: Projekt kezdete: Használat belső felhasználók számára 1998-tól. - Használat külső felhasználók részére április. - Ingatlan változás figyelés: A szolgáltatás szeptember 15-e óta üzemel rendelkezésre állnak az ország teljes területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei május 19-én indult az e-hiteles, vagyis elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat szolgáltatása ben országosan üzembe állt a digitális térképek földhivatali karbantartását végző DATR rendszer június 22: TakarNet 24. indítása a Földhivatalokban: naponta 0-24 óra között szolgáltat adatokat. A szolgáltatás a nap 24 órájában elérhető bankkártyás elektronikus fizetéssel. A TakarNet A TakarNet egy zárt számítógépes hálózat. A földhivatali Információs Rendszer - amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött hozzáférést biztosít a külső felhasználók számára. A külső felhasználók kizárólag védett átjárókon keresztül érhetik el a hálózat számukra engedélyezett szolgáltatásait. TAKAROS NETwork FÖMI központú országos (T-COM szolgáltatta) hálózat 140 végponttal, olyan intranet hálózat, amely megteremtette a földhivatali számítógépes rendszerek nagy sebességű összeköttetését és az adatokhoz történő biztonságos külső hozzáférést. A TAKARNET térképi szolgáltatás jellemzői: - Kiterjesztett DAT szerinti megjelenítés. - Valós idejű térképkészítés. - Jogerős és előzetes adatok szolgáltatása. - Több méretarány támogatása (automatikus). - TAKARNET felhasználói felületbe integrált. - A PDF formátum használata miatt platform független. A TAKARNET térképi szolgáltatás szoftveres alapjai: - TAKARNET egységes adatátviteli rendszer. - TAKARNET 4.0 tranzakció kezelése. - Moduláris BIIR-TAKARNET interfész. - ITR-TAKAROS-TAKARNET interfész. - DATR grafikus motor. - DATR modul kezelése. Szelektív leválogató A szelektív leválogató program egy olyan űrt tölt be, amely a TAKAROS rendszer adatszolgáltatási lehetőségei és az ügyf e- lek igényei között található. A szoftver megannyi kimeneti lehetőséget kínál (Területváltozási jegyzék, MSAccess, Firebird, stb..). Beépített (Teljes település, település fekvése, kiválasztott hrsz-ek, stb..) és egyéni beállítások szerinti szűrésben képes adatokat kinyerni a TAKAROS rendszerből. Az 1990 évektől kezdődően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (FVM FTF) - jelenlegi nevén Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (VM FTF) - a kezdetben az EU PHARE programja segítségével, valamint a svájci és a német kormány, valamint a magyar költségvetés, később pedig EU pályázatok támogatásával jelentős beruházásokat hajtott végre az ingatlan-nyilvántartás területén. A felsorolt beruházások eredményeképpen az összes tulajdoni lap adata számítógépre került, valamint 2000 júniusa óta a TAKAROS rendszer üzemel az ország körzeti földhivatalaiban. A TAKAROS rendszer lehetővé teszi, hogy az adatok karbantartását és az ügyiratkezelést számítógéppel végezzék. Elkészült a földhivatalokat összekötő TakarNet hálózat is, amely az ingatlan adatok távoli, elektronikus elérését biztosítja óta rendelkezésre állnak az ország teljes területének digitális ingatlan-nyilvántartási térképei, amelyek szintén elérhetők távolról elektronikusan ben országosan üzembe állt a digitális térképek földhivatali karbantartását végző DATR rendszer, amely a térképi adatokat a digitális alaptérképi szabványnak megfelelően kezeli. A fejlesztések fontos állomása volt a TakarNet rendszer kialakítása, amely egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (regisztrált fizető felhasználók) például: bankok, bíróságok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára június 10-én az ország összes körzeti földhivatalában megkezdődött a TakarNet hálózaton keresztüli tulajdoni lap másolat szolgáltatás, a külső felhasználók pedig áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz. Azóta mindegyik körzeti földhivatal szolgáltat tulajdoni lap másolatot nemcsak saját illetékességi területéről, hanem az ország bármely részéről. A TakarNet24 projekt informatikai fejlesztései és az infrastrukturális beruházásainak kivitelezései a es időszakban történtek. Az új TakarNet rendszer megalapozása három fejlesztési terület köré csoportosítható, mely három területen a fejlesztésben és a megvalósításban a FÖMI nagyrészt a saját és a földügyi szakember gárdára támaszkodott.