Független vizsgaközpntk bemutatása Finnrszágban Mlnár Géza 2005. március 1. Bevezetés összegzés 2. A finn ktatási rendszer felépítése 3. Szakképzési rendszer bemutatása a szakképzés megldásai 4. Vizsgáztatás szakképzettség biznyítása 5. A vizsgaközpntk létrehzása és működési tapasztalatai 6. Fejlesztési elképzelések 7. Frrásk
- 2-1. Bevezetés összegzés A finn ktatási rendszer hagymányai, krszerűsödési flyamata, a megerősödő szakképzési rendszer bemutatásával kezdődik a tanulmány. Harmincöt éve még a hatsztálys elemi iskla elvégzésével a tankötelezettség teljesíthető vlt Finnrszágban ma a kilencsztálys kmprehenzív iskla elvégzése a minimum; de gyakrlatilag mindenki flytatja tanulmányait a hárm évflyams, már sztályszerveződési kötöttségek nélküli középiskla felső tagzatú isklák valamelyikében; vagy a gimnáziumi, vagy a szakközépisklainak nevezhető ágn. Szakképzettséget vagy isklarendszerű azaz mindennaps isklába járással teljesíthető vagy ipari tanuló rendszerű, lényegében munkahelyi tanulással és képzéssel flyó módn lehet szerezni. Ez utóbbi megldás inkább a felnőttktatás körében használats. A képesítést vagy a képesítési követelmények teljesítésének biznyításával azaz kmpetencia-alapú tesztekkel vagy a tanulási mdulk, kurzusk sikeres teljesítésével lehet megszerezni. Ma a munkavállaló krú felnőtt laksság jelentős része mintegy félmillió felnőtt csak a tankötelezettségét teljesítette, tehát nincs szakképesítése. Kmly erőfeszítések történnek azért, hgy az isklapadtól régen elszktt, de munkahelyén jól teljesítő emberek minél egyszerűbben és természetesebben szakképzettséghez jussanak. Ezért a múlt század utlsó évtizedében bevezették a kmpetencia-alapú képesítő vizsgákat. A felnőttek jól teljesítenek a munkakörükben, rendelkeznek tehát a fglalkzás űzéséhez szükséges begyakrlttsággal miért ne kaphatnának erről elismervényt; biznyítványt? A képesítési vizsgakövetelmények részletesen felsrlják azkat az ismereteket, fgáskat, tipikus/mindennapi munkafeladatkat, megkövetelt gyakrlttságt, amelyek a fglalkzás, az adtt munkakör betöltéséhez krszerűen szükségesek. Itt egyénre szabtt felkészítő terv alapján lehet az esetleges hiánysságkat pótlni (pl. számítógép -kezelési ismeretek vagy rutin; vagy pl. mdern üzletszervezési megldásk; frgácsláselméleti ismeretek; hálózatméretezés, stb.; állattenyésztésnél gyógyszerismereti kémiai-bilógiai alapk; stb.), és csak a szükséges és elégséges ráfrdítással képesítőzni. Ezzel visznt kis ráfrdítással sikerül a felkészültséget megalapzttan naprakésszé tenni végeredményben mégiscsak tvábbképzést biztsítani, és következésképpen várhatóan magasabb szintre emelni a gazdasági eredményeket, növelni a versenyképességet. A vizsgákat külön erre megszerzett engedéllyel és jgsítvánnyal rendelkező szakképző intézményekben lehet letenni. A flyamatban részt vevő testületek Szakképzési Bizttság, Képesítő Bizttság, Értékelő Testület mind hármldalú szakértői felkért csprtk, a demkratikus társadalmi knszenzus érdekében. Bemutattam néhány vidéki szakképző isklát, közpntt, melyek példaként szlgálhatnak önkrmányzatk szövetségére, a skldalú képzésre, az összevnással előálló költségtakaréks képzés és képesítés megvalósítására. A frrásjegyzék száms tanulmányt és hnlapcímet srl fel, melyek tanulmányzása jelentősen bővíti a téma alapsabb megismerését.
- 3 - A finn ktatási rendszer felépítése Ahl: Cmpulsry schling = isklakötelezettség (7-16 éves kr) Age, Years = életkr; évek Preschl = iskláskrt megelőző (óvda) Basic educatin = alapfkú ktatás (kmprehenzív iskla; elemi ktatás: 7-13 éves kr; alsó középiskla: 13-16 éves kr) Upper secndary schls = középiskla felső tagzat (16-19 éves kr) Vcatinal educatin = szakképzés (legkrábban 16 éves krban lehetséges elkezdeni; 2001 óta legalább 3 éven át tart krábban 2 ill. 2½ éves is lehetett) Universities = egyetemek azaz felsőktatás; 19 éves krtól AMK/YH institutins Plytechnics = felsőfkú szakképző intézmények plitechnikumk
- 4-2001-ben 596.000 fiatal vett részt a kötelező ktatásban és a 17 évesek 93%-a is isklába járt. (A demgráfiai jelzések szerint évente m integy 65.000 fővel csökken az isklarendszerű ktatásban részt vevő tömeg ezt az ktatási és szakképzési rendszer az egész életen át tartó tanulás népszerűsítésével próbálja kmpenzálni.) 2000-ben a tanulók 92%-a járt közpénzekkel fenntarttt isklákba; közel 8% látgatta a magán pénzekkel működtetett intézményeket. A magán intézményeket nem krmányzati szervek felügyelik, de a közpénzekből éppúgy részesülnek, mint az önkrmányzati isklák. Az isklák fenntartási költségeit 57%-ban a közpnti állami, 43%-ban az önkrmányzati frrásk fedezik. Nincs külön isklai inspektrátus azaz szakfelügyeleti rendszer. Állami hivatalk felügyelő-ellenőrző látgatásai sem léteznek ma már. A rendszer a tanárk szakértelmén nyugszik; lelkiismeretes igyekezetükön, hgy végrehajtsák a tantervekben előírttakat, elérjék az tt lefektetett célkat. Az elvárt minőség biztsítása érdekében az isklák mind az önértékelő, mind a felkért külső értékelő megldáskat használják, ezek eredményeit nagyn kmlyan figyelembe veszik. Sajáts nevelést vagy ktatást igénylő (SNI) tanulók esetében a finn ktatás elsődlegesen az integrált ktatást szrgalmazza azaz beillesztésüket a nrmális gyerekek sztályaiba, tanulóközösségeibe. Aznban ahelyett, hgy ez abszlút kötelező lenne vagy ahelyett, hgy teljesen külön zárnák ezeket a különböző szinten SNI gyerekeket a tanuló részére mindig biztsítják a pillanatnyilag szükséges segítséget. Következésképpen, néhány órát egy héten valóban speciális, külön segítő órákn tölt az SNI tanuló egyébként pedig, segítő kísérőjével esetleg együtt, bent van a többiek óráin. 2001-ben a kötelező ktatás krsztályának 16%-a vlt ilyen részidős SNI tanuló csak 5,2% kényszerült ténylegesen teljes időben speciális ktatásra. Finnrszágban 1640. óta van egyetem, 1863. óta tanító- illetve tanárképzés az általáns isklai ktatáshz, 1950. óta működik a szakképző tanárk képzése. Az 1920-as évek elején lezajltt jelentős ktatási refrm minden hétéves gyereket önkrmányzati népisklába terelt. A következő nagy előrelépés az 1950-es években történt; a hábrú utáni társadalm mezőgazdaságiról iparira váltztt és a szükséges felkészültség biztsítása céljából állami szakképző intézményeket hztak létre. (1970-ben még a tankötelezettség a hatéves elemi iskla kijárásával teljesíthető vlt.) Eleinte ezeket a különböző szektrális, ágazati minisztériumk működtették, de később mind a Nemzeti Szakképzési Testület 1 alá került végül ügyeiket a közktatással együtt intéző Nemzeti Képzési Intézet (Opetushallit us; OPH)vette át. A felsőktatásért az Oktatási Minisztérium Felsőktatási Osztálya felel. Az isklakötelezettség abban az évben kezdődik (ősszel), amelyikben a gyerek betölti a hetedik életévét. Egy évvel előtte már járhat a hatévesekre tervezett tanításra (a 6 évesek 90% -a jár is), melyet többnyire a gyermek-felügyeleti rendszer (azaz óvda) részeként szerveznek meg de az alapfkú ktatást 1 Ammattikasvatushallitus (AKH) Natinal Bard fr Vcatinal Educatin
- 5 - biztsító kmprehenzív iskla 2 is kínálhat ilyen évflyamt. Az előbbiek 80%- ban, az utóbbiak 20%-ban veszik ki a részüket ebben a munkában, a 6 éves krsztály létszámát véve alapul. A hatévesek évflyamán való részvétel mindkét váltzatában önkéntes, ingyenes és általában félnaps elfglaltságt jelent egy évig vehető igénybe. Az általáns ktatás, vagyis a tankötelezettség tantervei kilenc évflyamt ölelnek át. Ezt a (jellemzően 16 éves krig tartó) tanköteles krszakt csaknem minden gyerek a kmprehenzív ktatásban való részvételével teljesíti. Ez minden Finnrszágban élő, lakó gyermekre nézve kötelező, akkr is, ha külföldi államplgárságú. Rendesen kilenc év alatt ki is járja az alapfkú iskláját esetleg még egy évet tölthet tt. Ennek az általáns ktatásnak az a célja, hgy a tanulókat a humanizmus jegyében, a társadalm erkölcsileg felelős tagjává nevelje; elsajátíttatva az életben szükséges elméleti ismereteket és gyakrlati fgáskat; alapvető ügyességeket. A kmprehenzív ktatás ingyenes, beleértve az isklai étkeztetést, a tanítási anyagkat, a tanulói tanfelszerelést, a tömegközlekedést az isklába és haza, a diákjóléti szlgáltatáskat. A tanév 190 nap; augusztus közepétől június elejéig tart. Hetente öt nap flyik a tanítás. Az sztály létszámát tekintve nincs előírás. Az alsó hat évflyamn általában egy tanító neveli, ktatja a gyerekeket (bár p l. vizuális művészetekre, zenére és testnevelésre itt is tantárgyi tanárkat alkalmaznak) míg a felsőbb hárm évflyamn tantárgyi tanárk tartják az órákat. Az órák 60 percesek, de ebben értendő a 10-15 perces szünet is. A hét éveseknek heti legalább 19, a tíz éveseknek 23 és a felső hárm évflyamn heti 30 órája lehet. Egy napn a kicsiknek legfeljebb 5, a felsősöknek legfeljebb 7 órája lehet. Vizsga nélkül, általáns isklai biznyítvánnyal zárul 3. A krsztály 65.000 főre tehető ebből évente 200 gyerek lemrzslódását mutatja a statisztika; kevesebb, mint 1%. A kilencsztálysnak is nevezhető, ingyenes alapfkú ktatás teljesítése után a fiatal választhat egyrészt a különféle egyaránt még mindig ingyenes középiskla felső tagzatk között, vagyis flytathatja túlnymórészt elméleti ismeretek megszerzését célzó, lényegében gimnáziumi jellegű 4 illetve szakközépisklai 5 évflyamkn, vagy másrészt beléphet a munka világába, azaz tanulhat valamilyen szakmát. A középiskla felső tagzatain illetve a szakképzésben az isklai étkeztetés már költségtérítéses lehet, és a tanulóknak kell megvenniük a tanfelszereléseiket; tankönyveiket, füzeteiket, stb. A felső tagzatú középisklák önállóan döntenek tanulóik kiválasztásáról, az Oktatási Minisztérium által meghatárztt szelekciós kritériumk alapján. A középiskla felső tagzatk tantervei hárm év alatt teljesíthetők 6 ; az itt flyó ktatás célja az, hgy a fiatal jó, kiegyensúlyztt és civilizált emberré váljn, a társadalm tagjává; megszerezve azt a tudást és gyakrlttságt, mely tvábbtanulásáhz, dlgzó éveihez illetve személyes érdeklődésének 2 Peruskulu; cmprehensive schl 3 Peruskulun päästötdisus / Avgångsbetyg från grundskla (Schl Leaving Certificate) 4 Luki / gymnasiet (General Secndary) 1997-ben 7%-uk vlt magániskla 5 Ammatillinen ppilaits / yrkesläranstalt; felnőttképzéshez: ammatillinen aikuiskulutuskeskus / vuxenutbildningscenter; ppispimuskulutus / läravtalsutbildning 6 Tehetséges diák aznban 2 év alatt is teljesítheti! a lassan haladóknak aznban 4 éves teljesítés is megengedett.
- 6 - kielégítéséhez, személyiségének kiteljesedéséhez szükséges. Ezek a felső tagzatk aznban már nem feltétlenül sztály-szerveződésben flynak, hanem a tanuló igényei szerint szabadn teljesíthetők; általában aznban legfeljebb négy év alatt, hacsak valami alaps indk alapján nem kap a fiatal hsszabbítást. Tehát a célfüggvény érettségire való felkészülés a választtt tantárgyakból, négy éves maximális átfutási idő, egyéb érdeklődési területek, az egyes kurzus 7 -ajánlatk és elérhetőségeik szem előtt tartásával a diák maga állítja össze az órarendjét. Olyan kurzus vagy tantárgy is választható, amelynek látgatása csak egy másik isklában lehetséges tehát átjár da a diák. Minden kurzus teljesítése a végén értékelésre kerül; és ha a tanuló teljesítette valamennyi előírt kurzusát, egy végbiznyítványt kap. Ezen a szinten évi 2-4% lemrzslódást tartanak nyilván. A középiskla felső tagzati tanulmányk végén rszágs érvényű középisklai záróvizsga 8 tehető, amely a felsőktatásba való belépésre szóló általáns jgsítványt jelenti. A záróvizsgán négy kötelező tárgy van: mindkét hivatals nyelv, egy idegen nyelv, matematika vagy természettudmány vagy valamely humán tantárgy. A tanuló ezeken kívül még tvábbi tárgyat is választhat vizsgára; ötödik, stb. tárgyként. A záróvizsgáról külön biznyítványt kap a végzős. A 2001/02 ktatási évben a krábban két éves szakközépisklai tanterveket is hárm évflyamsra módsíttták; a 2-3 éves középfkú szakképzés 80-120 kredit 9 elérését irányzta elő, a szakterülettől függően. Az első szakképzettség megszerzésére irányuló ktatás célja az elméleti és gyakrlati szakismeret megszereztetése mellett a vállalkzói felkészültség biztsítása. A képzés egy részében a tényleges munkahelyen való ktatás, felügyelt hat hónaps gyakrlás flyik. Ilyen középfkú szakképzésre a gimnáziumi évek záróvizsgája után is lehet jelentkezni. Szerezhető első középfkú szakképzettség 10, tvábbképzési biznyítvány 11 illetve valamely speciális szakképzettségi szintet igazló biznyítvány 12. Az isklarendszerű első szakképzés lemrzslódóinak aránya erősen függ a szakterülettől; 1995-ben 5-15% vlt. Szakmunkásképzés is választható, tanncévek teljesítésével 13 szervezését tekintve ez nagyrészt valamely munkahelyen zajló ktatást, gyakrlást jelent, tényleges munkafeladatk végzését. Hasnlítható a nálunk ipari tanuló képzésnek nevezett megldáshz. 1997-ben 6.100 ipari tanuló kezdte meg ilyen tanulmányait 7 1982 óta a középiskla felső tagzat ktatása kurzuskra taglódik; egy kurzus általában 38-40 óra, vagyis lényegében egy heti tanulást jelent. A tanév öt-hat periódusra szlik; mindegyik más-más tantárgycsprtra kncentrál mindegyikre külön órarend készül természetesen. 8 Ylippilastutkint / studentexamen (Matriculatin Examinatin) (középisklai záróvizsga / érettségi) 9 Opintviikk egy kredit rendesen (úgy a közép-, mint a felsőfkú tanulmányk esetében) 40 óra tanulói munkával érhető el (vagy önálló munka, vagy ktatói illetve tanári irányítással végzett munka; előadás hallgatása vagy gyakrlati ktatásn való részvétel); fgalmazható egy kmplett tanulmányi hétnek is. 40 kredit tesz ki egy tanévet. 10 Ammatillinen perustutkint / yrkesinriktad grundexamen (Initial Vcatinal Qualificatin) ennek birtkában bármely felsőktatási intézménybe be lehet iratkzni 11 Ammattitutkint / yrkesexamen (Further Vcatinal Qualificatin) 12 Erikisammattitutkint / specialyrkesexamen (Specialist Vcatinal Qualificatin) ez csak kmpetencia-alapú vizsgán szerezhető; főleg fglalkztattt felnőttek esetében frdul elő 13 Oppispimuskulutus ez Finnrszágban hagymánysan a felnőttktatásban alkalmaztt frma, de utóbb teret nyert a fiatalk szakképzésében is. Ennek révén egyrészt elérhetőek ugyanazk a középfkú szakképzettségek, amelyek a szakközépisklai képzéssel megszerezhetők, másrészt főleg felnőtteket érintő tvábbképzések, átképzések illetve speciális szakképzettségi szintek érhetők el
- 7 - (az összes első szakképzés megszerzését célzó tanuló csak mintegy 10%-a); közülük 10% vlt fiatal és 90% felnőtt. 1998-ra az Oktatási Minisztérium összesen 21.000 ipari tanulói munkahelyet tervezett a költségvetésében ebben mind a fiatal és a felnőtt tanulók egyaránt benne vltak. A tervek szerint az ipari tanulói képzés bővülésével számlnak. Ha a tanuló lyan középfkú, isklarendszerű (szak)képzésre jár, amely intézménynek bentlakási kínálata is van, akkr az ingyenesen vehető a tanuló által igénybe. Biznys jövedelmi küszöb alatt az isklarendszerű ktatásban részt vevő gyermek segély flyósítását is kérelmezheti. 1997-ben a szakképző intézmények 17%-a vlt magántulajdnban. A középiskla felső tagzat ktatási refrmjai: 1995/96-ban a finn krmányzat öt jelentős ktatásplitikai intézkedést tűzött napirendre, hgy átalakítsa a finn ktatási rendszert és felkészüljön a szakképzés és szakképesítési minősítések (szakképzettségek) váltzásaira. i) Intézmények összevnása. Az első refrm a középiskla felső tagzatk mindegyikének az önkrmányzatk alá rendelése vlt. Néhány szakképző intézmény Ammattippilaits, AOL krábban közvetlen állami fenntartású vlt. Csak a speciális szakktató intézmények maradtak állami gndzásban. Ezt megelőzően a centralizáció csökkent, az egyes isklák, intézmények és (önkrmányzati vagy más testületi) fenntartóik felelőssége megnőtt; az OPH szerepe is módsult. Az OPH szervezetében a közktatási és szakképzési feladatkat ellátó részlegeket összevnták. Végeredményben együttműködő és így nagybb egységeket alktó AOL-k jöttek létre, melyek saját, helyi tanterveket dlgztak ki és szakképzésük elfgadása érdekében szrsabb kapcslatkat kvácsltak a helyi gazdasági szereplőkkel. ii) Szakképzettségek minősítő/vizsga rendszere. A másdik refrm egy új, szakmai felkészültséget biznyító, igazló rendszer kialakítása vlt a felnőttek vnatkzásában (Ammattitutkint, AMTU) ez annyiban váltztatta a felnőttktatást, hgy a szakképzettség igazlásánál nagybb jelentőséget tulajdníttt a megszerzett munkatapasztalatknak, gyakrlttságnak. Az AMTU-k nem csak az isklarendszerű tanulás srán szerzett ismereteket tudják igazlni, hanem a munkahelyen gyűjtött tapasztalatkat és az önálló tanulással, önképzéssel megszerzett tudást is. Az új jgszabály hangsúlyzta a fglalkzáshz, munkakörhöz szükséges felkészültség 14 gyakrlati és munkahelyi aspektusait, és a szakmai kmpetencia fejlesztésében a mduláris struktúra fntsságát. Habár felnőttek számára tervezték, a rendszer növekvő hatást gyakrl a középiskla felső tagzatú ktatására is. A 16 éven felülieknek biztsíttt szakképzéstől eltérően az AMTU rendszer nem rögzíti tantervben a szakképzés és szakmai kmpetencia tartalmát. 14 Occupatinal skills
- 8 - iii) Plitechnikumk, mint átmenet. A harmadik refrm létrehzta a plitechnikumkat (Ammattikrkeakulu, AMK) 15. Ez világssá tette a középisklai és a felsőfkú szakképzés közötti határt és a krábbi zsákutcát átjárhatóvá tette azk számára, akik a középiskla felső tagzataként a szakképzést választtták. A krábbi, intézményi szintűnek nevezett vizsgákat (technikusihz hasnló, ISCED 4 szint) melyek jellemzőek vltak a szakképző intézményekre meghagyta ugyan, de azk valószínűen el fgnak a későbbiekben tűnni. A szakképző intézményeket két típusra szttták: középiskla felső tagzatú szakképzésre és felsőktatás szintű plitechnikumkra. Az AMK hálózat teljes kiépülésére a krsztály 60%-a számára megnyílik az út a felsőktatáshz; 35-40%-uk egyetemre, 60-65%-uk plitechnikumba mehet. A plitechnikumk ügyvitelüket tekintve is különböznek az egyetemektől, hiszen helyi fenntartásúak, szrs kapcslatban vannak a helyi gazdasági élettel, nem adnak BSc, BA vagy MSc, MA, PhD, stb. felsőktatásban elnyerhető fkzatkat, nem flytatnak kutatáskat. Nincsenek fakultásaik, prfesszraik; a plitechnikumk megkövetelik tanáraiktól, ktatóiktól a pedagógiai végzettséget is. iv) Jgalktás. A negyedik javaslat egy egységes ktatási és szakképzési törvénycsmag vlt (1996). Hagymánysan mindenféle isklának, főisklának, szakmaterületnek, szintnek (fiatal vagy felnőtt, első szakképzés vagy tvábbképző, stb.) megvlt a külön jgszabálya. v) Tanárképzés. Az ötödik javaslat a Törvény a Szakképző Tanárk Képzéséről (1996. augusztus 1.) vlt. A krábbi több, mint húsz tanárképző intézet mst öt, szakképző tantárgyakat tanító tanárk képzését végző intézménnyé 16 lett összevnva. A plitechnikumkkal való összevnás mellett érvelők azt hangztatták, hgy a gazdasági szereplőkkel szrsabb kapcslatkat kell tudniuk tartani és támgatni kell a plitechnikumi hálózat bővülését. A hazai terminlógiával gimnáziuminak nevezhető középiskla általáns felső tagzat elvégzése vagy a szakközépisklainak nevezhető hárm év alatt megszerezhető kreditek birtkában vagy nemzetközi érettségivel (Internatinal Baccalaureate), vagy sikeresen elvégzett hárméves tanulmánykat megkrnázó szakképzettséggel a diák felsőktatásra jelentkezhet. Az érettségizettek 50%-a flytatja tanulmányait a felsőktatásban habár a rögtön beiratkzók száma csak 30% körüli (a többiek egy -két év kihagyás után követik őket). Ez a finn ktatási rendszerben két szektr: egyetemek 17 és plitechnikai intézmények 18 (AMK/YH). 15 Helyesebb lenne plyvcatinal higher educatin cllege (r institute ) elnevezéssel élni ugyan, hiszen skirányú szakmai felkésztés közül lehet náluk választani; nem csak műszaki szakk vannak. 16 Ammatillinen pettajakrkeakulu, AOKK 17 Ylipist Universitet University (10); Teknillinen krkeakulu / Tekniska Högsklan (University f Technlgy) (3); Kauppakrkeakulu / Handelshögskla (Schl f Ecnmics and Business Administratin) (3); Taidekrkeakulu / Knsthögskla (Art Academy) (4); valamint a Maanpulustuskrkeakulu / Försvarshögskla (Natinal Defence Cllege). Egyetemi végzettség (öt év; MSc, MA maisteri / magister; vagy diplmi-insinööri / diplmingenjör; stb.) megszerzéséhez 160-180 kredit kell; a 90-es évek végén bevezetett alacsnyabb fkzathz (hárm év; BSc kandidaatti / kandidat) elég 120 kredit.
- 9 - AMK-ba középiskla felső tagzatának akár gimnáziumi, akár szakközépisklai ágn elvégzése után, illetve szakképzettség birtkában lehet jelentkezni; általában van felvételi vizsga is. Az AMK-ban szervezett ktatás nem-egyetemi szintű felsőfkú szakképzettség elérését teszi lehetővé. A következő területeken szerezhetők fkzatk illetve felsőfkú szakképzettségek: Természeti erőfrrásk; Technlógia és Kmmunikáció; Vállalkzás és Ügyvitel; Idegenfrgalm (azaz Turizmus); Vendéglátás és Intézmény-menedzsment; Egészségügyi és Szciális Szlgáltatásk; Kultúra; Humán tárgyak és Oktatás. 1999. nyarán 24 állandó és 7 ideiglenes AMK intézmény (plitechnikum) működött kiteljesedésük 2000-re vlt előirányzva. 1997-ben összesen 53.000 diákjuk vlt. A tanulmányk srán 140-160 kredit 19 szerezhető (ebből legalább 20 kredit gyakrlati fglalkzáskn); legfeljebb öt éven belül meg kell szerezni a végbiznyítványt. A finn Oktatási Minisztérium 2002. któberi hírlevele szerint a plitechnikumkra vnatkzó módsíttt jgszabály már azt tartalmazza, hgy tevékenységi köre tanítást, (alkalmaz tt) kutatást és fejlesztést, valamint reginális funkciókat tartalmaz hatálys 2003. augusztus 1-től. Az egyetemre való jelentkezés feltétele az érettségi vizsga sikeres letétele, vagy egy AMK fkzat elérésének, vagy egy legalább hárm éves képzést előíró szakképzettség megszerzésének biznyítása. Skféle felvételi vizsga van; a választtt kartól, szaktól, stb. függően; a felvételi pntszámba általában beszámítják a hztt tanulmányi illetve vizsga-eredményeket is. Az elsőévesek túlnymó többsége (friss en) érettségizett. (Az egyetemi és azt meghaladó szinteket nem részletezem.) A 20 egyetemen körülbelül 140.000 hallgató tanul. Szakképzettséget igazló biznyítvány kmpetencia-alapú vizsgával is szerezhető; függetlenül attól, hgy a vizsgára jelentkező hl, hgyan, mikr szerzett gyakrlttságt és elméleti ismereteket, vagyis hgy milyen körülmények között szerezte felkészültségét. Ezek a vizsgák egy külön törvény alapján szerveződnek, hasnlóan más felnőttktatási illetve felnőttképzési vizsgákhz jóllehet fiatal éppúgy jelentkezhet ilyen vizsga letételére. 18 Ammattikrkeakulu (AMK) Yrkeshögskla (YH) Plitechnic; a 90-es évek másdik felében került bevezetésre; az egyetemihez képest ezek inkább gyakrlat-rientált képzést adnak; 29 réginális elhelyezkedésű plitechnikum alktja a Finnrszágt lefedő hálózatt; 140-180 kredit illetve 3,5 4,5 év kell teljesítéséhez; saját fejlesztésű tantervekkel dlgznak, az Oktatási Minisztérium csak jóváhagyja a fkzati prgramkat 19 Tengerészkapitány: 180 kredit
- 10 - A felnőttktatás keretében bármely életkrban bármilyen végzettség megszerezhető akár ugyanazkban az isklákban, amelyekben a rendes ifjúkri ktatás zajlik, akár külön felnőttktatási céllal létrehztt intézményekben. AMK és egyetemi intézmények szintén kínálnak felnőttktatási kurzuskat. A felnőttek maguk felelősek az általuk választtt tanulmánykért, előrehaladásukért. Tanárképzés (itt csak a középisklai tanárk képzésére térek ki): egy tantárgyi tanári képzettség eléréséhez legalább 160 egyetemi kredit szükséges. A fő tárgy az, amit a hallgató majd a végzettsége birtkában tanítani akar; ezt a (fő)tárgyi fakultásn tanulja. Az egyetem Tanárképző Intézete felelős a pedagógiai tárgyak ktatásáért; itt legalább 35 kredit szerzendő. Akik már szereztek egyetemi végzettséget valamilyen (tan)tárgyi fakultásn, azk 35 kredit pedagógiai képzéssel megszerezhetik a tantárgy tanítására jgsító tanári diplmát. Egy szakmai tantárgy tanítási jgsítványáhz a következők szükségesek: (1) megfelelő egyetemi szakmai végzettség; valamint (2) egy megfelelő AMK/YH plitechnikai fkzat vagy a szakterületen létező legmagasabb szintű végzettség és legalább hárm év szakmai gyakrlat a szakterületen; és (3) legalább 35 kredit pedagógiai tanulmányk egyetemen vagy plitechnikumban. 1994-ben a szakképző intézményekben összesen 22.000 tanár dlgztt; 12.000 állandó állmányban lévő alkalmaztt, 6.000 teljes időben tt dlgzó óradíjas, 4.000 részidős. Ezen kívül persze majd minden szakképzésben előfrdul egy-két, csak néhány órára szerződtetett óraadó tanár, aki a munka világában tapasztalt, aktív aki a speciális szakmai részterület naprakész tudnivalóit közvetíti. Felelős rszágs hatáskörű intézmények: Oktatási Minisztérium (Opetusministeriö) Miniszter: Maija Rask Ügyvezető: Markku Linna P.O.Bx 29, FIN-00023 Gvernment, Helsinki, Finland Tel.: +358(9)160.041 Fax: +358(9)135.93.35 e-mail: kirjaam@minedu.fi hnlap: http://www.minedu.fi Oktatás- és Tudmányplitikai Fősztály (Kulutus-ja tiedeplitiikan sast) Vezetője Arv Jäppinen e-mail: arv.jappinen@minedu.fi Az Oktatási Minisztérium fgalmazza meg az ktatás rendszert és rendeleteit; írja elő a biztsítandó körülményeket. Az alapfkú ktatás jgszabálya azaz a közktatási törvény (628/1998), a középiskla felső tagzatának jellemzőit előíró törvény (629/1998) és a szakképzési törvény (630/1998 ; mdulk alapján megvalósuló képzéseket ír elő; minden kurzusban legalább 4 kredit gyakrlati munka eredményeként érhető el), valamint a felnőttek szakképzési törvénye (631/1998; Act n Vcatinal Adult Educatin) egyaránt 1998-ask. Hatálysulásuk 1999. január 1.; a szakképzési törvény 2001-től kezdődően írja elő, hgy minden (bármelyik; középfkú) szakképzésnek legalább egy teljes szemesztere gyakrlati munkával teljen. Az ktatás
- 11 - és szakképzés krábbi szétapróztt 26 törvényét 8 válttta fel. Az új, 90-es évek végén hztt törvények elsősrban az ktatási és képzési célkra és tartalmra, szintekre és frmákra kncentrálnak, valamint a diákk jgaira és felelősségeire. Megnövelik az ktatási és képzési intézmények fenntartóinak hatalmát és egyaránt vnatkznak az önkrmányzati, állami és magán intézményekre. Az AMK/YH/plitechnikumkra vnatkzó törvény 1995. óta vlt hatálys; mst az Act n Plitechnics 351/2003 írja elő pl. a felvételi kritériumkat. Az új egyetemi ktatásra vnatkzó törvény 1998. őszén lépett hatályba; felülírva 20 krábbi különböző törvényhelyet. Finn Plitechnikumk Rektri Knferenciája (Ammattikrkeakulujen Rehtrineuvst ARENE ) Elnök: Tapi Varmla Ügyvezető: Kaj Malm Rikhardinkatu 4 B 22, FIN-00130 Helsinki, Finland Tel.: +358(9)612.99.20 Fax: +358(9)612.92.30 hnlap: http://www.arene.fi Nemzeti Képzési Intézet (Opetushallitus) 20 OPH P.O.Bx 380, Hakaniemenkatu 2, FIN-00531 Helsinki, Finland Tel.: +358(9)77.47.75 Fax: +358(9)77.47.72.01 e-mail: petushallitus@ph.fi hnlap: http://www.ph.fi Az Nemzeti Képzési Intézet (NKI) felelős a nemzeti alaptanterv útmutatásainak megfgalmazásáért és végrehajtásáért a különböző tantárgyak tanításánál, beleértve a pályaválasztási és szaktanácsadási szabálykat a kmprehenzív és középisklai felső tagzatú intézményekben. Minthgy az ktatás decentralizált, az isklafenntartó szervezetek jellemzően önkrmányzatk - megsztják a felelősséget a szak- illetve pályaválasztási tanácsadási frrásk isklákat illető elsztásában. Az NKI felelős az ktatási rendszer kivéve a felsőktatást működésének értékeléséért is. Mind a 6 finn tartmány részére van tehát egy-egy Oktatási és Kulturális Osztály, hgy a feladatkat végre tudják hajtani. A helyi prblémákat aznban az önkrmányzati ügyintézés kezeli. 2002-ben az Nemzeti Képzési Intézet refrmt kezdett a kmprehenzív és a középiskla felső tagzatú általáns ktatás tantervi útmutatóinak az átalakítására; az új, határzttabb előírás az ktatás centralizáltságának növelése irányába mutat. Munkaügyi Minisztérium (Työministeriö) Miniszter: Tarja Filatv Állandó Titkár: Markku Wallin P.O.Bx 34, Eteläesplanadi 4, FIN-00023 Gvernment, Helsinki, Finland Tel.: +358(10)60.40.01 Fax: +358(10)60.48.990 e-mail: kirjaam.tyministeri@ml.fi hnlap: http://www.ml.fi 20 Natinal Bard f Educatin
- 12-2. Szakképzési rendszer bemutatása a szakképzés megldásai. A szakmai követelmények megállapítása; szakképzés; felkészülés a szakmai minősítő vizsgára A finn intézmény-alapú szakképzés gyökerei a vasárnapi isklákra nyúlik vissza, 1842-re ezeket az inask és vándrk részére hzták létre. Orszrszág cárja akkr bcsáttta ki rendeletét a finnrszági kézművesek és iparsk felkészítésére azaz képzésére. A XIX. szd. végére már különböző szakterületeken jöttek létre szakképző intézmények. A jelen intézményi hálózat, mely az egész rszágt lefedi, az 1958-ban hztt törvénykezés eredménye. Eszerint az önkrmányzatk kötelessége minden ezer laksuk után egy szakképző helyet fenntartani. Napjainkban a tankötelezettségét befejező krsztály 45%-a kezd első szakképzési tanulmánykat közvetlenül az isklakötelezettsége teljesítése illetve érettségijének megszerzése után. Az (isklarendszerű) első szakképzés befgadóképessége körülbelül 75.500 tanuló. A 90-es évek elején a középfkú szakképzés tartalmát tantervekben rögzítették; ezeket két lépcsőben fejlesztették ki. Az OPH kiadta az rszágs érvényű Tantervi Alapkat 21 a középfkú és intézményi szintű szakképzés részére, mindegyik ágazatra vagy szakmaszektrra. 1996 őszén 77 középfkú szakképzési Tantervi Alap és 34 intézményi szintű. Ezek céljai az alábbiak vltak: Oktatásplitikai célk közreadása, a szakképzés feladatainak és értékeinek ismertetése A szakmai minősítés követelményeinek ismertetése és a biznyítványk frmáinak rögzítése Az rszág különböző részeiben jelentkező biznyítványi, igazlási követelmények kielégítése A szakképesítések rszágs és nemzetközi visznylatú összehasnlíthatóságának garantálása Az élethsszig tartó tanulás szem előtt tartásával a különböző szakképzések összeilleszthetőségének megldása (akár más szektrban szerzett ismeretekkel, tanuláskkal) Új tanulási kultúra, új tanulási habitus létrehzása és szrgalmazása A hatéknyság és minőség-ellenőrzés értékelési alapjainak lefektetése Az Alapk leírták: A szakmai tanulmányk struktúráját és a szakmai minősítést A képzés célját és értékét (hasznsságát) A szakma melyik gazdasági szektrba tartzik Tanulási egységeket; az egyes egységek tanulási céljait és követelményeit, a benne fglalt ismeretek alkalmazási területeit A tanítás srán figyelembe veendő fejlesztési és értékelési stratégiát egy helyi intézmény/főiskla tantervét Az Alapk meghatárzták a tanulási egységeket ( a tantárgyak lényegi tartalmát) és azk alkalmazási területét. Az egységek lehettek alapismeretek vagy általáns 21 Curriculum Bases
- 13 - fglalkzási ismeretek vagy specializált szakmai ismeretek és gyakrlati munka. Az adtt egység lehetett kötelezően teljesítendő, szabadn választható/elhagyható vagy fakultatív. Az Alapk nem határzzák meg az adtt intézményben készítendő helyi tanterv tartalmi vagy frmai követelményeit, minthgy azt az intézmény saját, belső, egyéni fejlesztésének veszi. A helyi tanterv fejlesztése az elvárásk szerint a tanulók, tanárk és vezetők együttműködésével zajltt, lehetővé téve a zárt szabályzási kör kialakulását az elért eredmények visszacsatlását és tvábbi figyelembe-vételét. Az Alapk hangsúlyzták a helyi tanterv átláthatóságának fntsságát; nymatéksítják, hgy az legyen egy lyan médium, amely lehetővé teszi a tanulóknak, hgy az adtt szakképesítés rszágs céljait és az elvárható szakmai szint elérése érdekében alkalmaztt tanulási stratégiáit megértsék és ugyanakkr tegye az lehetővé, hgy saját szakmai, tanulmányi előmenetelüket flyamatsan értékelhessék. A helyi tanterv átláthatósága azért is fnts, mert tájékztatja a környező gazdasági élet szereplőit az általuk követelt szakmai felkészültség biztsításának megldásáról. Az Alapk meghatárzták azkat az általáns ismereteket is, melyek az adtt képző intézmény szintjén minden szakma tanulásáhz vagy gyakrlásáhz szükségesek. Ilyenek például a tanulás-módszertani, kulturális, társadalmi, természettudmányi és technlógiai, vállalkzási ismeretek. Az általáns közismereti tantárgyak finn, svéd, idegen nyelv, matematika, testnevelés, társadalmi és államplgári ismeretek körülbelül 20 kreditet jelentettek. Az Alapk a helyi tantervekkel a szakképzés mnitrzására vltak használatsak de csak az isklarendszerű szakképzés intézményeiben. A felnőttek szakképzésében a sztenderdek mnitrzása a szakmai kmpetenciákat mérő AMTU rendszer alapján történt. Az idevágó, képzési tartalmat leíró dkumentum az AMTU Alapk 22 címet viseli az OPH készítette és az OPHban álltak össze a speciális minősítő testületek is, hgy karbantartsák a képzési nrmákat. A minden szakma tanulása srán elsajátítandó, minden munkakörben egyaránt szükséges általáns gyakrlttságk 23 a következők: szisztematikus gndlkdás, rugalmasság, infrmációtechnlógiai és számítástechnikai (azaz: számítógép-felhasználási) jártasság; készségesség külföldi képzésre illetve munkára; kmmunikációs gyakrlttság; készségesség váltzás fgadására és tűrésére; kreativitás; következetes elemző gndlkdás és lényegkiemelő-képesség, a sztenderdek figyelembevétele a környezeti és gazdasági vnatkzáskban; előretekintő beállítttság; szakmai gyakrlttság. 22 Bases f AMTU 23 Key skills
- 14 - A strukturális refrmk a finn szakképzést a cllege-centrikus szerkezettől a szintés szektr-közpntú szerkezet felé tlták el. A szintek alatt közép- és felsőfkú képzés értendő. A közbenső, intézményinek nevezett (technikusi) szint zavaró vlt; amikr az új plitechnikumi rendszert létrehzták, sk intézményi tantervet módsítttak és vittek be a plitechnikumkba például az összes gépész és tengerészeti magasabb szintű kurzust az AMK-kba telepítették. Az egyes képzéseket nylc szektrba szakmacsprtba srlták, szttták be: természeti erőfrrásk technlógia és szállítás vállalkzás és ügyvitel, üzleti adminisztráció turizmus és vendéglátás egészségáplás és szciális törődés kulturális szlgáltatásk (köztük: zene, szórakztatás, tánc, színház és média) pásztri és tanítási szlgáltatásk (ezek között: hitközségi és templmi pásztri munka, áplási képzés, szabadidős fglalkzásk és sprt9 biztnsági szlgáltatásk (ezek között: katnai, büntetés -végrehajtói, rendőri, határőri, tűzltói) ezt a szektrt nem az Oktatási Minisztérium gndzta Egy adtt kurzus végén a tanulónak általában záródlgzatt kell készítenie, mellyel demnstrálja a megszerzett kmpetenciáit. A záródlgzat elkészítése 2-5 kreditet jelent. Az első szakképzés mind ktatási intézményekben azaz isklákban, mind ipari tanuló képzés frmájában létezik Finnrszágban; az első szakképzettség mindkét frmában megszerezhető. A finn szakképzés általában és egészében ma is intézmény-alapú. Törvényi szabályzását mindenekelőtt a Szakképzési Törvény (630/1998) és Rendelet (811/1998) jelenti. 75 féle első szakképzettség van 24, a következő szektrk területein: megújítható természeti frrásk, technlógia és szállítás, kereskedelem és könyvelés, szálldák, vendéglátás és háztartási gazdaságtan, egészségügyi és szciális szlgáltatásk, kultúra, szabadidős tevékenységek és testnevelés. A jelen törvényi előírásk szerint a szakképzés célja, hgy lyan szakmai fgáskra tanítsa a tanulókat, amelyekre a munka világában szüksége lesz; tvábbá megtanítsa mindazt, ami önálló vállalkzásának alapításáhz és üzletviteléhez szükséges, hgy azzal megélhetését biztsítani tudja. Az első szakképzettség megszerzése hárm évet vesz igénybe; ezzel a biznyítványt szerzett végzős a felsőfkú tanulmányk megkezdéséhez szükséges isklai végzettségi feltételt is teljesíti. A szakképző intézmények általában az általáns isklai tanulmányi eredményei alapján válgatják tanulóikat, bár van néhány intézmény, ahl külön felvételi vizsgát is tartanak. Minden szakképzés srán tanítják a következő tantárgyakat: anyanyelv, másdik használats/hivatals nyelv, egy idegen nyelv, matematika, fizika és kémia, testnevelés, egészségtan, társadalmtudmányi ismeretek, 24 http://www.minedu.fi/minedu/educatin/vcatinal_edu.html (2005. március)
- 15 - vállalkzástan és munkahelyi ismeretek, művészetek és kulturális ismeretek. A szakmai minősítéshez általában szükség van egy vizsgadarab/vizsgaprjekt elkészítésére illetve teljesítésére is. Jellemző a finn szakképzésre, hgy az sztályteremben zajló elméleti ismeretek órákn kívül a tanulmányknak szerves részét képezi a gyakrlati fgásk elsajátítása isklai műhelyekben és tényleges munkahelyeken. Az első szakképzést önkrmányzatk vagy önkrmányzati és magán szervezetek közösen biztsítják; bármelyik esetről is legyen szó, az első szakképzés ingyenes a tanulónak. A szakképzési tanulmányk tantervei az általáns isklai vagyis kmprehenzív ktatás tanterveire, tananyagaira épülnek. Érettségizett diák is jelentkezhet első szakképzésre; az ő tanulmányi azaz képzési ideje aznban a kredit áthzat a már megszerzett ismeretek elismerése miatt rövidebb lesz. Az ipari tanuló képzés azt jelenti, hgy az ktatást biztsító (azaz az elméleti képzést nyújtó iskla), a munkaadó és a munkavállaló (vagyis a tanuló; az inas vagy tannc) egy megegyezett időszakra szakképzési megállapdást kötnek; a képzés tehát a munka mellett, azzal szerves összefüggésben, azzal együtt zajlik. Arra is van lehetőség, hgy a szakképzettséget biznyító vizsgát egy kmpetenciaalapú teszten teszi le a jelentkező ennek srán egy gyakrlati példával biznyítja a vizsgázó, hgy birtkában van mindazknak az elméleti ismereteknek és gyakrlttságknak, melyek az adtt szakma űzéséhez, adtt munkahely illetve munkakör betöltéséhez szükségesek azt nem kell bemutatnia vagy biznyítania, hgy miként tett szert tudására, gyakrlttságára. Erre tehát közvetlenül a munka világából lehet jelentkezni, előzetes frmális képzésen való részvétel nélkül. A tantervek, képzési prgramk 120 kreditet tartalmaznak, köztük legalább 20 kredit (egy tényleges, valóságs munkahelyen megvalósuló) gyakrlati fgásk tanulásával szerzendő meg azaz gyakrlással. 90 kredit szakmai (elméleti és gyakrlati) ismeretek, 20 kredit törzs-tantárgyak és 10 kredit szabadn választtt tanulmányk vagy gyakrlatk megszerzésével teljesíthető. A munkahelyen való képzési-tanulási tevékenység irányíttt; céltudats illetve céliránys; ez hivattt biztsítani a vizsgán is biznyítandó munka-alapú gyakrlati rutint, gyakrlttságt. A törzs-tantárgyak között az anyanyelv (finn illetve svéd), a másdik hivatals nyelv (svéd vagy finn), matematika, fizika és kémia, társadalmi, üzleti, munkaerő-piaci ismeretek, testnevelés, egészségtan, művészetek és kultúra srlhatók fel. A tanulmányk elvégzése tvábbtanulásra is jgsít; a végzettek plitechnikumra vagy egyetemre jelentkezhetnek. A munkaerőpiacn már aktív felnőttek felkészültségüket, megszerzett ismereteiket és gyakrlttságukat, alkalmasságukat a kmpetencia-alapú tesztekkel 25 biznyíthatják, és szerezhetnek ily módn első szakképzettségi biznyítványt vagy tvábbképzést magasabb színvnalú szakmai felkészültséget, jártasságt 25 A kmpetencia-alapú minősítő vizsgákra vnatkzó előírásk 1994-ben hatálysultak de 1999. óta a 631/1998 felnőttek szakképzési törvénye (Laki ammati llisesta aikuiskulutuksesta) és a 812/1998 rendelet (Asetus ammatillisesta aikuiskulutuksesta) szabályzza. A letehető vizsgák szakképzettségek féleségét, listáját az Oktatási Minisztérium évente felülvizsgálja és krszerűsíti. 2002-ben 357 szakképzettség (köztük 175 tvábbképzés útján megszerezhető és 129 speciális szakképzettség) vlt a rendszerben. 2001-ben több mint 37.000, 2002-ben kb. 46.000 felnőtt vett részt ilyen vizsgán.
- 16 - biznyító klevelet illetve speciális mesterségbeli tudást igazló dkumentumt. Előkészítő kurzusk állnak a felnőttek rendelkezésére, amelyek szükségük szerint látgathatók a szakképző intézményekben, ahl az élethsszig tartó tanulás lehetőségeinek biztsítása és a munkaerő-piaci dinamikusan váltzó igényeknek való megfelelés érdekében kínálnak skféle tvábbképzési kurzust. Több, mint 200 cég vagy intézmény kínál szakképzést Finnrszágban; felének fenntartója önkrmányzat, a többiek magán vállalkzásk. Habár e két csprt nagyjából azns számú képző intézményt jelent, az önkrmányzati fenntartásúak felvételi és képzési kapacitása lényegesen nagybb. A finn krmányzat ezeken kívül még öt speciális igényeket kielégítő intézményt és egy Sámi (azaz l app) képző közpntt tart fenn. A szakképzést a krmányzat és az önkrmányzatk együttesen finanszírzzák. A képzés és az isklai étkeztetés ingyen jár a tanulóknak. Példa ipari tanuló képzésre: Pirkanmaa Ipari Tanulói Közpnt 26 Az ipari tanuló képzést Finnrszágban az Oktatási Minisztérium és az Nemzeti Képzési Intézet felügyeli. Ez a fajta képzés mind a fiatalk, mind a felnőttek rendelkezésére áll, mint a szakképzettség megszerzésének egyik módja. Körülbelül 350 különféle, rszágsan elismert szakképzettség szerezhető meg ipari tanuló képzéssel; évente közel 30.000 fő veszi igénybe ezt a képzést. Pirkanmaa Ipari Tanulói Közpnt felelős a Pirkanmaa területén flyó ipari tanulói képzések financiális frrásainak elsztásáért és a szakképzések felügyeletéért. A Közpnt gndzása alá ily módn évente mintegy 4.000 tanuló (szakképzése) tartzik, akik felerészben 20-40 év közöttiek. A Közpnt elsősrban a régió területén található ktatási, szakképzési intézményekkel működik együtt; ezek elméleti ktatást nyújtanak többnyire (a speciális szakképzést tekintve aznban egész Finnrszág területén szétszórva vannak az egyes intézmények): Tamperei Szciális Munka Intézete NOKIA Szakképző Iskla Valkeakski Felnőttktatási Közpnt Kangasala Szakiskla Tamperei Főiskla Tamperei Felnőttktatási Közpnt Észak-Pirkanmaa Oktatási Intézet Mäntää Oktatási Közpnt Pirkanmaa Szakképző Közpnt Varala Sprtintézet Ahlman Intézet mezőgazdaság és háztartási gazdaságtan Tamperei Háztartási Gazdaságtan Intézet 26 Lásd: http://www.pirta.net Pirkanmaan Taitkeskus (Pinninkatu 45 A, SF -33100 Tampere, Finland; tel.: +358.3-31.55.58.00, fax: +358.3-31.55.58.05; e-mail: ppi.spimus@pirta.tampere.fi ) PIRKANMAA APPRENTICESHIP CENTRE ma ez lvasható hnlapjukn. Tampere várs Pirkanmaa (azaz a Tamperei Régió; 447.000 laks, 14.300 km 2 ) közpntja, székhelye.
- 17 - A Közpnt úgy működik, mint a Pikanmaa Szakképző Közpnt 27 egyik egysége. Szerepe az alábbiakban fglalható össze: Szakképzési kérdésekben tanácsadás és knzultáció tanulókkal, munkaadókkal és cégekkel; Képzési prgramk tervezése és fejlesztése isklákkal és más képző intézményekkel; mind a tanulók, mind a cégek igényeinek kielégítésére; Tanulói szerződések készítése, kötése; Ipari tanulói képzés pedagógiai fejlesztése. Az ipari tanuló képzés általában 20-30% elméleti tanulmányk és 70-80% munkahelyi gyakrlatk kmbinációjaként zajlik. A tanuló, az ipari tanulói közpnt, a munkaadó és az ktatási intézmény együtt alakítják ki a tanuló számára a legmegfelelőbb képzési-tanulmányi tervet, melynek fejlesztése srán az előzetes tanulmányk (az isklázttság, a már megszerzett ismeretek), a megszerzett munkahelyi tapasztalatk (gyakrlttság), a személyes ügyességek és jártasságk; vagyis a tanuló tudását mind figyelembe veszik. A tanulói szerződést az ipari tanulói közpnt, a tanuló és a munkaadó köti. Ez a szerződés a tvábbiakban mint határztt idejű fglalkztatási szerződés is érvényes a tanuló és a munkaadó között. A munkaadó a szakterületre érvényes kllektív munkaszerződésben fglaltak szerint tartzik fizetéssel a tanuló részére. A munkaadó visznt állami támgatást kap a képzés és mentrálás biztsításáért. Az ipari tanuló képzés hárm szinten lehetséges: Szakmai alapképzés biztsít a tanulónak alapvető szakmai ismereteket és az alapvető szakmai fgásk elsajátítását és gyakrlását eljuttatja ugyanahhz a szakképzettséghez, amit az isklarendszerű első szakképzés kurzusai nyújtanak. Általában ez a szakmai alapképzés szakmától függően két-hárm évig tart. Szakmai tvábbképzés, mely egy vagy két éves lehet, elmélyíti és újabb részletekkel egészíti ki a krábbi szakmai tudást, hgy azt a magasabb szinten is elismert szakembertől elvártra bővítse. A tvábbképzésre jelentkezéshez általában szükséges a szakmai alapképzettség biznyítása és legalább hárm éves összefüggő szakmai gyakrlat (a fglalkzás űzésének) igazlása. Speciális szakmai képzés: a legmagasabb követelményeket is kielégíteni képes szakember felkészítését célzza; többnyire másfél éves képzést jelent. Az erre való jelentkezéshez legalább öt év gyakrlatt kell igazlni. A legtöbb ipari tanulói képzést csak finnül tudják nyújtani; a következő területek jöhetnek számításba: Mezőgazdaság Vállalkzástan Fűtés, csőszerelés és szellőzés-technika Szépségáplás 27 Pirkanmaa Vcatinal Skills Centre
- 18 - Háztartás-gazdaságtan és takarítói szlgáltatásk Üzletvitel és könyvelés Szállda, étterem és vendéglátói területek Kmmunikáció és vizuális művészetek Földmérés technlógia Gépészet és fémtechnlógia Szabadidős tevékenységek Építőipari technlógia Papír- és kémiai technlógia Kézművesség és tervezés Testnevelés Textil és ruházat Villanyszerelés, villamsipari technlógia Tengerészet Halászat Szciális és egészségáplási szlgáltatásk Élelmiszeripar Felületkezelési technlógiák Erdészet Járművek és szállítás Nymdaipari technlógiák Famegmunkálási technlógiák Kertészet Az ipari tanuló képzés elindításáhz a következő tanácskat adják: i) Vegye fel a kapcslatt az ipari tanulói közpnttal annak érdekében, hgy megbeszéljék a képzési lehetőségeket. Döntse el, hgy melyik képzést választja magának. ii) Készüljön fel arra, hgy találnia kell egy munkaadót vagy kérje a munkaügyi irda segítségét. iii) iv) Beszélje meg az ipari tanuló képzés lehetőségeit munkaadójával Vegye fel a kapcslatt az ipari tanulói közpnttal annak érdekében, hgy megkössék a tanulói szerződést és kifejlesszék a személyére szabtt tanulmányi és képzési tervet. Példa: Szakktatási Közpnt, Uusimaa 28 A Szakktatási Közpnt területi szakképzési intézmény, mely öt különböző szakterületen kínálja képzéseit: Technlógia és szállítás szektr Ügyvitel és kereskedelem szektr Egészségi és szciális szlgáltatásk szektr Kultúra Szállda, vendéglátás és háztartási gazdaságtan szektr Közel 1.500 tanulójuk van. Az intézmény részét képezi a Nyugat-Uusimaa területén fekvő Önkrmányzatk Közötti Szakképzési Szövetségnek, melyet a 28 Västra Nylands Utbildningscentrum Educatin Centre f Western Uusimaa (ECWU)
- 19 - régióban 13 önkrmányzat alkt illetve működtet. Isklái Lhja és Vihti helységekben vannak. Egy szakképzettség megszerzéséhez 120 kreditet kell gyűjteni; ez körülbelül hárm év tanulást igényel. A szakmai alapktatás és képzés struktúrája a következő: Munkavégzéssel elegy szakmai tanulás és gyakrlás (90 kredit) Közismereti tanulmányk (pl. nyelvek, testnevelés, üzleti és fglalkzási ismeretek) (20 kredit) Szabadn választtt tantárgyak vagy témák kurzusai (10 kredit) A tanulmányk többnyire a Szakktatási Közpntn belül végezhetők, de legalább 20 kreditet kell szerezni valamely külső munkahelyen, ahl effektív munkavégzés közben zajlik az ktatóval felügyelt gyakrlás. A szakmai alapktatás és képzés ingyenes. A tanulmányk flyamán aznban némi költségtérítést kell fizetni a munkaruháért és felhasznált anyagkért. A tanulót megillető szciális juttatás az ingyenes étkeztetést és az egészségügyi (rvsi) ellátást jelenti. A hárm éves szakképzés megfelelő felkészítést biztsít tvábbi (Finnrszágban végezhető) tanulmányk flytatásáhz, mint például felsőfkú szakképzés, művészeti főiskla vagy egyetem. A szakképzésben az együttműködés a mindennapk szerves része. Az ECWA szrs munkakapcslatban áll a helyi cégekkel és munkaadókkal, valamint száms felsőktatási intézménnyel. Nemzetközi kapcslatai között Skócia, Magyarrszág, Spanylrszág, Észtrszág és Svédrszág említendő. Példa: Kiipula Szakképző Kllégium 29 Ez egy szakképzési és szakképzés-fejlesztési közpnt a sajáts nevelési / ktatási igényű tanulók számára. A szakmai alapképzés nyújtásán túlmenően itt előkészítő és rehabilitáló kurzuskat is kínálnak, szaktanácsadással és igény szerinti képzés biztsításával. Mdern ktatási, képzési módszereket és differenciált tanítási-tanulási stílust alkalmaznak. Tanításaikat gyakrlatias, életszerű prjektekkel végzik. A tanulók kis csprtkba vannak sztva, hgy a tanárnak lehetősége legyen a szükség szerinti személyes fglalkzásra és segítésre. A Kllégiumt a Kiipula Alapítvány hzta létre. Előkészítő és rehabilitáló kurzusk azk számára, akik alapvető ismereteket illetve fgáskat (ügyességeket) kell, hgy még alapsan megszerezzenek és gyakrljanak: Előkészítő I. ktatás és útmutatás, segítségnyújtás a középiskla felső tagzati szintnek megfelelő szakképzés tanulmányainak végzéséhez; 29 http://miina.kiipula.fi Kiipula Ammatipist Kiipula Vcatinal Cllege; Kiipulantie 507, FI- 14200 Turenki, Finland tel.: +358.3-68.521, fax: +358.3-68.52.276; e-mail: ammattipist@kiipula.fi
- 20 - azk számára, akik ezen a szinten szándékznak szakképzettséget szerezni. Előkészítő II. ktatás és útmutatás, segítségnyújtás és munkára, önálló életvitelre való rehabilitáció azk részére, akik súlysan csökkent képességekkel rendelkeznek; akik nem tudnak részt venni lyan ktatásban és képzésben, melynek révén szakképzettséget érhetnének el. A tanulók értékelése egyénileg meghatárztt, a tanuló ktatási prgramjában megfgalmaztt célk függvényében történik lehet számszerű vagy szöveges. Ezeknek a tanulmányi prgramknak a teljesítésével 40-120 kredit gyűjthető. Hárm különféle szakterületű valamennyi középiskla felső tagzatú tanulmányi prgramt kínálnak: Üzletviteli szakképzés Villanyszerelői szakképzés Kertészeti szakképzés A tanulmányk srán 120 kreditet kell gyűjteni. Száms szciális szlgáltatás áll a hátránys helyzetű tanulók rendelkezésére: pl. bentlakási lehetőség kétágyas szbákkal, ingyenes ebéd, munkanapkn nővérügyelet, száms hivatalsegéd, akik a tanulók előfrduló apró prblémáinak megldására nyújtanak segítséget. Tandíj nincs. A tanulók az rszágs társadalmbiztsítástól kérhetnek pénzügyi támgatást, juttatást. Az intézmény gyönyörű természeti környezetben van, száms szabadidős tevékenységre alkalmas felszereltséggel síelés, krcslyázás; teniszpályák és sétautak. Fedett sprtlási lehetőségként trnacsarnk és uszda áll rendelkezésre. Csprts vagy egyéni tevékenységek egyaránt űzhetők pl. hangszeres gyakrlásk vagy vizuális művészetek. A Kllégium egy-két hetes ismerkedési, beilleszkedési prgrammal segíti a kényelem- és biztnságérzet kialakulását. Példa: Kuvla Reginális Szakképző Kllégium 30 Ez a régió legnagybb középiskla felső tagzat szintű intézménye. Fenntartója a Kuvla Régió Önkrmányzati Szövetsége (az érintett települések: Anjalankski, Elimäki, Iitti, Jaala, Kuvla, Kuusankski, Valkeala). A Kllégium hét egységből áll: a szakisklák (Anjalankski, Kuvla, Kuusankski), a Kézműves és Tervező egység, az Ügyvitel egység, a Mezőgazdaság és Erdőgazdálkdás egység, a Szciális és Egészségáplás egység. Összesen kb. 300 fglalkztattt és 2.400 tanuló van. Szrs kapcslatban működnek a környező cégekkel; ennek következtében képzésük naprakész illetve előretekintő tartalmmal magas színvnalú, végzőseik (évente kb. 650) elhelyezkedési körülményei és arányai vnzóak. 30 Kuvla Regin Vcatinal Cllege http://www.ksa.fi Utinkatu 44-48, PO Bksz 43, FI-45201 Kuvla, Finland; tel.: +358.5-744.80.00