Popp József Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes A sertéságazat hazai és nemzetközi kilátásai Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Budapest 2014. május 20.
ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG ÉS HÚSTERMELÉS
Élelmezés-biztonság Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő: földhasználat változik Világnépesség 7-ről 9 mrd főre nő (30%-kal) 2050-ig Élelmiszer iránti kereslet nő (60%-kal) 1960-2010 között a szántóterület/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent; 2050-re 0,2 ha alá csökken A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át)
Növekvő világnépesség 2050-ig (milliárd fő) 10,0 9,0 8,0 + 30% világnépesség + 60% élelmiszerfogyasztás (Ázsia, Afrika 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2025 2050 Africa Asia Europe Latin America Northern America Oceania Forrás: FAO (2013)
milliárd fő A világ népességének és húsfogyasztásának alakulása millió tonna A húsfogyasztás kétszer gyorsabban nő, mint a népesség 9 8 7 6 húsfogyasztás népesség városi népesség 1960-2010: népesség növekedése 230% húsfogyasztás növekedése 450% 450 400 350 300 5 250 4 200 3 150 2 100 1 50 0 0 1961 1965 1969 1973 1977 1981 1985 1989 1993 1997 2001 2005 2009 2013 2017 2021 Forrás: FAO-OECD (2012)
A világ hústermelésének megoszlása (2012) Globális hústermelés 72%-a a sertés- és baromfihús, 23%-a a marhahús - 1kg élősúlyra jutó takarmány-felhasználás minimalizálása a tendencia Marhahús 23% Juhhús 5% Sertéshús 37% Baromfihús 35% Világtermelés: 1960-2010 között 450%-kal nőtt 2010-2050 között 60%-kal nő (világnépesség 30%-kal) 1960: 65 millió tonna 2010: 290 millió tonna: 42 kg/fő 2050: 470 millió tonna: 52 kg/fő (2 milliárd fővel több fogyasztó) Forrás: OECD-FAO (2013)
Globális állatállomány alakulása (1970-2010) Megnevezés 1970 2010 Növekedés (%) (millió egyed) Szarvasmarha 1 081 1 428 32 Bivaly 107 194 81 Teve 16 24 50 Juh 1 063 1 078 144 Kecske 377 921 1 Sertés 547 965 76 Kacsa 256 1 187 364 Nyúl 136 769 465 Pulyka 178 449 152 Liba 54 359 565 Csirke 5 200 19 400 273 Összesen 9 010 26 700 196 Forrás: FAOSTAT (2012)
A globális hústermelés alakulása (2011-2021) Millió t: vágott súly, bratfertig (baromfi) Juh-/kecskehús: 13-ról 16 m t-ra (+23%) A baromfihús termelés átveszi a vezetést 2020-ra! Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013) A hal-, sertés-, baromfi-és marhahús termelés alakulása Millió t (vágott súly, csirke bratfertig) Tengeri halfogás * Átváltási kulcs: élő- és vágott súly: 0,8 Az akvakultúra növekvő haltermelésének köszönhetően a haltermelés 2000 óta megelőzi a sertés-, baromfi- és marhahús előállítás volumenét
Millió t A globális húsexport alakulása (2011-2021) Millió t: juh A globális húsexport: - 43%-át adja a baromfihús - 30%-át a marhahús - 25%-át a sertéshús Sertés (6,5-ről 7,5 m t) - termelés 6%-a A globális export 26-ról 32 m t-ra nő (+20%) - marhahús export is 20%-kal nő Fő importőr: Japán, Kína, Mexikó Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
Fehérjehiány az EU-ban: a szója világpiaca Szójatermelés: USA BRA ARG - 80% 3 országban - 70% GMO GMO - 25% Kínába megy CHN import X 1080 db 65 ezer BRT 70 millió t: globális termelés 25%-a
Kína szójabab importjának alakulása (millió t) 2024-ben a globális szójaexport 70%-a Kínába megy (20134: 60%) Kína Egyéb ország Forrás: Outlook USDA ERS - China in the Next Decade Rising Meat Demand and Growing Imports of Feed.
A takarmány értéke az EU állattenyésztésében (2011) A mezőgazdaság bruttó kibocsátásában az állattenyésztés részesedése 40% (160 mrd ) Az állattenyésztés bruttó kibocsátásában a takarmány részesedése 59% (50% a tak.keverék) Tartás- és takarmányozási technológia fontos Magyarország: 67%: - technológia és szaktudás értéke alacsony Forrás: FEFAC (2012)
A sertéshús világpiaci árának alakulása Feltételezés: magas takarmány- és energiaár (szállítás, hűtés), szigorodó élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti előírás Nominál érték Reál érték marha marha juh sertés juh sertés csirke csirke Sertés: vágott súly (105-115 kg: (Iowa, Minnesota) A sertéshús ára nominál értékben szerény mértékben nő A sertéshús ára reál értékben szerény mértékben csökken Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
A sertéshús világpiaci kilátásai (2012-2022) Globális termelés: 110-ről 126 millió t-ra, évi 1,4 %-kal bővül (Kína, EU és USA részesedése 75%) Globális kereskedelem 6,8-ról 7,8 millió t-ra, évi 1,4%-kal nő (USA, EU és Kanada részesedése 80%) Kanada 1,2 m t (1,4 m t) USA 0,4 m t (0,4 m t) USA 2,2 m t (2,8 m t) Kanada 2,1 m t (2,4 m t) USA 10,2m t (11,3 m t) EU-27 2,1 m t (2,2 m t) EU-27 23,0 m t (23,2 m t) Oroszor. 2,5 m t (3,2 m t) Kína 50 m t (60 m t) Oroszor. 0,9 m t (0,9 m t) Japán 1,1 m t (1,1 m t) Mexikó 0,6 m t (0,7 m t) Korea 0,5 m t (0,5 m t) Termelés (2022) Export (2022) Import (2022) Forrás: OECD- FAO (2013) Brazília 3,3 m t (4,0 m t) Brazília 0,5 m t (0,6 m t) Fogyasztás/fő: 12,2-ről 12,7 kg-ra nő (Kína: 29-ről 34 kg-ra, EU: 32 kg marad) USA versenyképességi előnyök miatt 6 millió malacot importál Kanadából EU nemzetközi versenyképessége csökken
A húsipar koncentrációja: felvásárlás és összeolvadás Vezető globális húsipari vállalatok (2010) Következő 10 Shineway Group National Beef Packers Marfrig incl. Seara Danish Crown Vion Smithfield Foods Brasil Foods Cargill Meat Solutions JBS/Bertin/Pilgrims Tyson Foods Elsődleges feldolgozás mennyisége (1 000 tonna) (Kína) (USA) marhahús marhahús marhahús (Kína) Shuanghui International: megveszi Smithfield-et. (Brazília) (Dánia) (Brazília) 1,5 m t baromfihús (Hollandia) (USA) (Brazília) 3 m t baromfihús (Bertin: Brazília) Marhahús Sertéshús Baromfihús (Bertin:BR) 4 m t baromfihúst dolgoznak fel Marhahús: - koncentrált vágás 0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000 Forrás: Gira (2010) Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 10 26 11 17 17 Második top 10 2 4 4 3
tejpor sertéshús sajt marhahús tojás baromfihús vaj gabona cukor szójaliszt Önellátottság az EU-ban (2011) EU: gabona önellátottsága < hús- és tejtermék önellátottsága Magyarország: gabona önellátottsága > hús- és tejtermék önellátottsága 110% % Forrás: FEFAC (2012)
Termelés/Fogyasztás Külkereskedelem EU: sertéshús termelése, fogyasztás és külkereskedelme (millió t) Termelés EU-15 Fogyasztás Export Import Európai Bizottság (2012)
Változás fogyasztás/fő EU: húsfogyasztás változása (2011-2022)* Összes fogyasztásban (65 kg/fő): a sertéshús aránya 50% körül marad (32 kg/fő) a baromfihús aránya nő (0,9%-kal) sertés marha baromfi juh *A buborék nagysága az összes húsfogyasztás arányát mutatja 2022-ben Forrás: Európai Bizottság (2012) 2022-re a sertéshús egy főre jutó fogyasztásában Kína (34 kg) megelőzi az EU-t (32 kg)
A sertéshús előállítás költsége egyes országokban 2011-ben ( /kg vágott súly) 2,10 1,80 1,50 1,20 Versenyképes Globális versenytársak 0,90 0,60 0,30 0,00 1,60 1,57 1,72 1,61 1,58 1,91 1,57 1,65 1,68 1,75 1,93 1,75 1,27 1,33 1,27 1,24 takarmány egyéb változó költség munkabér Egyéb fix költség Feed Other variable costs Labour Other fixed costs Forrás: Hoste, 2013 (az InterPIG 2011. évi adatai alapján)
Malac, 30 kg Piglet, 30 kg Fattening, per marginal kg Hízlalás,többlethozam kg Malacnevelés költsége meghatározó ( /kg vágott súly) 90 80 83 1,40 1,30 70 60 55 54 64 61 54 65 57 62 57 53 69 1,20 1,10 1,00 50 0,90 40 30 1,05 0,93 1,07 0,96 0,96 1,34 1,02 1,03 1,01 1,14 1,01 1,03 0,80 0,70 Malac költsége (30 kg; ) ) Piglet cost (30 kg; ) Hízlalás marginális költsége ( /kg:jobb tengely) Marginal cost in fattening ( /kg; ri-axis) Forrás: Hoste, 2013 (az InterPIG 2011. évi adatai alapján)
Hollandia: sertéshízlalás költségmegoszlása (2012) 25-110 kg között istálló Átlag: 1 600 hízó/farm munkabér egyéb malac trágya egészségügy Takarmány + malac = 80% takarmány Forrás: Daan Sommers: Pig industry in the Netherlands. Presentation. Budapest, 31. 03. 2014.
Forrás: Daan Sommers: Pig industry in the Netherlands. Presentation. Budapest, 31. 03. 2014. Hollandia: malacnevelés költségmegoszlása (2012) istálló Átlag: 520 koca/farm munkabér Takarmány + tartástechnológia + munkabér ~ 80% takarmány egyéb trágya energia egészségügy inszemináció Malacnevelés + hízlalás: 320 koca + 1 900 hízó/farm
Termelési költségek alakulása A sertéshús-termelés költségei világszerte jelentősen eltérnek egymástól : Takarmányköltség Munkabér és járulékok Termelési eredmény - az EU-ban részben kompenzálja a magas takarmány- és bérköltséget Brazíliával és az USA-val összehasonlítva Társadalmi igények - pl. környezetvédelmi előírások, állatjólét stb.
EU: eltérő állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás Hollandia hagyományos előnye az olcsóbb takarmány (6-9 ct/kg vágott súly) Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz viszonyítva csökken: ventillátoros levegőcsere: szagelszívás és ammónia összegyűjtése (3,3 /hízó); trágyakezelés (7 /hízó); termelés bővítésénél termelési jog díja: 500 /koca és 170 /hízó; 2013-ra 0,8 m2/hízó alapterület (EU: 0,65 m2, Németország: 0,75 m2), Albert Heijn szupermarket állatjóléti jelölés (=/>1 m2/hízó) Dániában 2010 04.01.-ig az engedélyezett sertéslétszám a saját földterület nagyságához kötötték: magas földárhoz vezetett (40 000 /ha); új szabályozás a földár drasztikus eséséhez vezetett; nitrát direktíva: 140 kg/ha, ventillátoros levegőcsere Franciaországban a sertéshús termelői ára alacsonyabb a német árnál (5 ct/kg vágott súly): ALDI és LIDL német sertéshúst árusít Franciaországban; német feldolgozók munkabér költsége alacsonyabb Németországban az istállóépítési szabályozás szigorítása és a növekvő földbérleti díj csökkenti a sertéstartás versenyképességét: a takarmány felének saját termelésből kell származni
A társadalmi elvárások költsége eurocent/kg vágott súly 22 20,0 20 18 19 18,0 16,0 16 14,0 14 12,0 12 10,0 10 8 7 7 7 8 8,0 6,0 6 5 4,0 4 2,0 2 0,0 0 Netherlands France Germany Denmark Spain Poland Környezet Állatjólét Közegészségügy Térségi tervezés Environment Animal welfare Publich health Spatial planning -2,0 Forrás: Hoste, 2013 (az InterPIG 2011. évi adatai alapján) Source: Hoste, 2013
A sertéshús fogyasztás szerény mértékben emelkedik az EU-ban Az EU piac lehetőségei korlátozottak, mert : Az EU belső piacnak számít; A lakosság létszáma stagnál; A sertéshús fogyasztása számos tagországban elérte a telítettségi szintet; Egyre több ember csak heti 4-5 nap eszik húst egy főre jutó fogyasztás csökken Sertéshús előállítása szinte stagnál Fő exportpiac: Kína, Japán, Dél-Korea, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország Az import elenyésző a vámok és nyomonkövethetőségi előírások miatt
A sertéshús szektor versenyképessége A koncentráció többletköltsége alacsonyabb, mint a koncentrációból származó haszon (anyagbeszerzés, innováció, tapasztalatcsere, méretgazdaságosság takarmányozásban, vágásban és feldolgozásban) A német húsiparban két tényező fontos szerepet játszik: - Alacsony munkabér a minimumbér hiánya miatt; - Óriási belpiac kritikus fogyasztókkal (discount versus hentesüzlet). A sertéshízlalás helyzete eltér a malacneveléstől, a vágástól és a feldolgozástól.
Az új tagországokban csökken a sertéshús termelése A sertéstartás infrastruktúrája elmaradott (háztáji termelés, főleg Romániában); A jó infrastruktúra hiánya: genetika, takarmány, állatorvosok, eszközök, kereskedők, szállítás, vágóhíd, feldolgozóipar; Folyamatosan növekvő igény a minőség, higiénia, jelölés, állategészségügy és kiskereskedelem iránt; Tudomásul kell venni, hogy más a sertéshízlalás, a malacnevelés, a vágás és a feldolgozás Minőség hiánya: menedzsment, takarmányozás, tartástechnológia, állategészségügy, együttműködési készség az ellátási lánc szereplőivel Továbbá hiányzik a tőke, a tudás és együttműködés a lánc szereplőivel (nyugati menedzsment és eszközök szükségesek)
Következtetések Genetika megújítása fontos szempont a termelők saját állományból végzik a pótlást Korszerű technológia hiánya a telepek nagy hányada felújításra szorul új beruházások támogatása a régiek modernizációja helyett (EU-konform) A szakismeret és tőke hiánya Következmény: hatékonyság elmarad a legfontosabb versenytársakétól Nem vagyunk ármeghatározók, hanem árelfogadók (élő állat export magas aránya) A felvevőpiac egyre távolabb kerülnek az EU-tól, a versenytársak ezeken könnyebben növelik részesedésüket Az EU-nál kevésbé szigorú állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás + önkéntes standardok bevezetése is versenyképességi hátrány
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Kérdések? poppj@agr.unideb.hu Légy speciális Ne általános!