bathly, Zalagrszg, Kaposvár, Pécs, Szgd, Dbrcn, Miskolc, Egr) krtén blül 28 rdőflügylőségt és 12 rdőrndzési kirndltségt szrvztk. Ez dióhéjban a magyar államrdészt szrvzténk 90 sztndj. Nm gyértlműn tisztázott, hogy mit értünk államrdészt alatt. A cikkbn adott körülhatárolás gyéni. A cikk trjdlm nm ttt lhtővé, hogy azokkal az államrdészti szrvztkkl szoros kapcsolatban álló létző vagy már mgszűnt oktatási, kutatási, trvzési, szrvzési és gazdálkodást folytató intézménykkl, illtv vállalatokkal is foglalkozzunk, mint pl. a különfél szakiskolák, az gytm, az ERTI, az ERDŐTERV, az rdőtlpítő állomások stb., amlyk lgrövidbb történti áttkintés is kitöltné lgalább hasonló trjdlmű cikk krtit. PaKOHuau 3.: ÍIEBflHOCTO J1ET rocyhapctbehhoro J1ECOBOIICTBA OpraHHSauHíi E-nrpcKoro rocynapctbnhoro jicoboflctba yqpwaha B 1880 r. OTHOCHTCnbno ncononb- 30BaiiMH öbmo nojro>khh KopojrM CHTM3MyHnpM B 1420 r. H AO 3aKona o /réc OT 1879 r. 6bui B nííctbhh H- CKOJibKO nojro>khhíí o jrc, HO UH OAHO H3 HHX H OKa3a/iocb 3<j)(i>KTHBHbiM, TaK Kai< HX BbinojiHHH n npo- Bpnjiocb. OpraHH3auMíi jicobojjctba c TnHnM BpMHH Macro H3MHHKacb. OyHKHHOHajTbuo OHa MOWCT ŐblTb pa3ajiha Ha TpH MaCTH: OpraHbl BflHHfl X03flHCTBa, HHCnKUHH H BAOMCTBa. 11,0 BTOpOtí MHpOBOH BOÍÍHbl onpn/infomn 0Ka3ajiacb pom* oprahob HíicnKUHH, a noc/r n oprahob BnHHn xo3hhctba. Rakonczay, Z.: STATE ORESTRY ADMINISTRATION IS 90 YEAR OLD Hungárián stat íorst administration had bn stablishd in 1880. Masurs on th utilization of forsts had alrady bn takn as arly as 1420. Svral othr orst Rgulations had alsó bn put into opration prior to th orst Law of 1879, but non of thm could b ffctiv bcaus of th lack of an fficint forst inspction. orstry administration changd svral tims in th cours of th yars. Vrtically it was mostly thr-gradd, but somítims it had fiv grads. Horizontally as far as its functioning is concrnd, it can b dividd into thr parts, it has managing, tchnical inspction and lgal organs. Up to th Scond World War its inspction rol was, and aftr that its managing rol bcam th dtrmining factor. Erdőgazdasági útpályaszrkztk mértzés, a szállítási fladat és a szállítást lbonyolító járművk alapján RUMP JÁNOS Az rdi utak trvzésénk gyik lgfontosabb rész a pályaszrkzt mértzés, hiszn az útépítésr fordított kiadások 50 60%-a a pályaszrkzt építésénk költségiből adódik. A gazdálkodás jövdlmzőségénk fokozása miatt a pályaszrkzt trvzésénél is a tchnikai minimumra való törkvés a jllmző. A választott pályaszrkzt akkor lsz gazdaságos, ha az úttal szmbn támasztott kövtlménykt a lgkisbb költségkihatással légíti ki, azaz nincs túlmértzv, d a kövtlményknk mindnbn mgfll. A burkolatmértzési ljárások rohamos fjlődés során ma már olyan a gyakorlat által is igazolt smimpirikus módszrk állnak a trvző rndlkzésér, mlyk sgítségévl a fnti kövtlményknk mgfllőn tud mértzni. Az rdészti útépítés gyakorlatában nm alkalmazzák léggé kitrjdtn az új ljárásokat, pdig bátran állíthatjuk, hogy zkt a lgtljsbb mértékbn éppn a gazdasági utak trvzésébn lht flhasználni. A talaj- és éghajlati viszonyok, valamint az gys pályaszrkzti rétgk fizikai tulajdonságainak ismrtébn az általában döntő hatású forgalom nagysága és jllmzői is lőr mghatározhatók, így tljs mértékbn kihasználható a mértzési ljárás pontossága.
Jármű csoport I. táblázat Járművk burkolatigénybyétli tényzői és fő trhlési adatai Jármű vagy jármű vonat orgalmi típus Hátsó tngly Hasznos trhlés (Mp/q h ) Skoda 706 Q 7,7 Cspl D-710 8,0 M *S 9,3 Tátra 138-51 o T 12,2 M Cspl D-700 7,0 Tátra 111 R ZIL 130 Cspl D-450 Cspl D-420 Prága V 35 Cspl D-350 T T 10,0 5,0 4,5 5,3 3,5 2,5 Th: Tf (Tn-fn) 10,44 10,42 10,86 13,25 6,79 6,50 3,08 1,04 0,57 0,44 0,19 0,07 It /10-5 A \ V Tf ) 7,4 7,7 8,6 9,2 10,3 15,4 19,5 48,0 78,5 122 181 385 Nyrgs vontatók, kamionok Cspl D-705 Tart Cspl D 705 Cspl D-450 N Kamion (1 ikrtng.) T TT 12,5 12,0 8,0 18,6 18,6 21,75 14,25 1,59 13,50 7,90 5,7 8,4 50,1 13,8 23,5 Dömprk Dömpr (6 Mp-os) 10,0 20,88 4,25 4,8 14,1 Autóbusz Ikarus 630 Á Á Á 4,0 5,0 10,31 9 5,25 5,8 6,6 9,5 Pótkocsik Kszthlyi rönk. p. k RSZ-10 rönk. pótk Járműgy. rönk. pótk org. zsám. utánfutó LP-3 pótkocsi 12,0 10,0 3,76 3,0 8,86 2,92 0,21 0,02 0,02 13,5 34,2 291 1710 1876 Vontatók D-4K/B D-4K 0,04 0,02 0,01 Jérművonatok D-4K/B+Kszth. pk ZIL-130+LP-3 pk Cspl D-450+LP-3 pk Cspl D-420+LP-3 pk D-4K/B+Járműgy. pk D-4K/B + 2 db Járműgy. pk. D-4K/B + 2 db LP-3 pk. D-4K/B + 2 db forgózs. pk.... Ztor-Supr + 2 db LP-3 pk. 12,0 9,0 8,0 7,5 12,0 7,52 8,90 3,10 1,06 0,59 0,25 0,46 0,08 0,08 0,05 13,5 29,0 75,5 127 240 261 750 940 1200 =gy ford. összgzv, = gys tngly, Á=gy trhlt áthaladásra összgzv, T?=ikrtngly. Járművonatoknál további összállítások számítása a táblázat adataiból Jj=10JC képlt alapján történik.
Űtpályaszrkzti anyagok gynérték tényzői (KP-M'utasítás, 1965) Pályaszrkzti anyag nv Érvénys vastagsági határok (cm) Pályaszrkzti rétgk gynérték tényzői () Öntött aszfalt, aszfaltbton, homokaszfalt 3 4 2,0 Mlg bitumns alapok (bitumns zúzottkő, bitu- 3 5 5 18 3 15 1,6 Soványbton útalap (<B-100) 10 25 1,3 Cmnts vagy bitumns habarccsal, ill. bitumns Régi bjáródott makadám (alapzúzottkő) Cmnttl stabilizált homokos kavics Vízzl kötött makadám Z 40/65 Durva zúzottkő útalap Z 65/100 Mchanikai stabilizáció (kavicsos vagy Mésszl stabilizált agyag 5 7 5 8 8 15 10 25 10 25 10 25 8 16 12 25 12 25 10 15 15 25 10 20 5 15 10 15 1,0 0,7 0,5 Mésszl kzlt agyag Kazánsalak Homok, iszapos homok... 5 20 0,3 A korszrű mértzési ljárásokkal kapcsolatos tájékozatlanság és idgnkdés rdmény nmcsak az alá- és túlmértzés (és kövtkzményük a jlntós többltköltség), hanm az a kihatása is, hogy alkalmazásuk nélkül gazdaságossági összhasonlításokra sincs lhtőség, d gy gépkocsi-park változásának hatása sm mérhtő l. Az alább ismrttésr krülő mértzési ljárás, mly a jlnlg ismrt gyik lgkorszrűbb mgoldást vszi alapul, az rdőgazdasági viszonyok között lhtségs lgyszrűsítésk sgítségévl olyan módszrt ad, mlynk alkalmazásával a mértzés végrdményét prck alatt mgkaphatjuk. Az mlíttt gyszrűsítésk a pontosságot nm csökknttték, sőt, mivl gys értékkt grafikonról való lolvasás hlytt számítás rdményként közöl, pontossága még növkdtt is. Az gyszrűsítés további rdmény az rdőgazdasági gyakorlatban lőforduló, az út thrbírásával kapcsolatos sokoldalú llnőrző számítások lvégzésénk lgyszrűsödés is. Az ljárást az ERDŐTERV tr-
vzési gyakorlatában már két év alkalmazzuk. Bízunk bnn, hogy az rdőgazdaságokban folyó úttrvzésk során is bválik és az alapul vtt mértzési ljárás használata így közvtv szélsbb körbn ltrjd. Az ERDŐTERV mértzési módszr Az alapul vtt ljárás a KPM Közúti őigazgatóság 561020/1965 sz.-u, a hajlékony pályaszrkztk mértzésér vonatkozó Utasítása, mly az amrikai Állami Útépítő Hivatalok Szövtség (AASHO) által végztt nagyszabású kísérltsorozat és a hazai kutatások gybdolgozásából származik (dr. Nmsdy, dr. Gáspár és Boromisza). A viszonylag sok alapadatra, grafikonra és néhány összttt számításra támaszkodó mértzési ljárás alkalmazásának rdőgazdasági viszonyok közötti lgcélszrűbb módját dr. Hrpay Imr ismrtti az Erdi útpályaszrkztk építés és fnntartása" c. gytmi kiadványban, mlynk több mgoldását jln ljárásba is bépítttm. A javasolt mértzési ljárásnál a kiindulási adatok, valamint az gys lépésk az alábbiak. 1. A rndlkzésr álló járműpark, az stlg bérlni trvztt járművk alapján mghatározzuk a szállítást végző gépkocsi, vagy vontató és pótkocsi típusát. A járműhöz vagy járművonathoz tartozó igénybvétli tényzőt (I t ) az I. sz. táblázatból lht kiolvasni. Az lső alapadat thát a szállítást lbonyolító jármű típusa, illtv annak It érték. Az gys járművk forgalmi trhlését gy ürs-, ós gy thrmntből álló fordulóra dolgoztam fl a táblázatban. Erdi útjainkon a szállítási fladat határozottan gyirányú, zért célszrű a forgalom hatásának fordulókban való vizsgálata. Az ürs- ós a thrmnt tnglynyomásait (T n ) szorozva a mgfllő tnglynyomás gynértékszámokkal (f n ) mgkapjuk gy-gy gépkocsitípus gy fordulójának gységtnglynyomás értékét (Tf), azaz T' f =ST n -f n (1) A hasznos trhlés (qh) ós az gy forduló gysógtnglynyomás értékénk hányadosra az gy Mp gységtnglynyomást jlntő forgalom által lszállított hasznos trht adja mg, mly adat a gépkocsi-típus alapvtő jllmzőj a burkolat igénybvétlét illtőn. A további számításokban 10 Mp gysógtnglynyomásnyi forgalom az alapszám, mly azonos gy 10 Mp-os tngly gyszri áthaladásával, zért (2í-t a továbbiakban nvzzük a gépkocsi burkolatigénybvótli tényzőjénk, mly az gy gysógtngly-áthaladás által lszállított hasznos trht adja mg.) Az I. táblázatban dolgoztam fl a hazai rdőgazdasági utakon lggyakoribb járművk, illtv járművonatok jllmzőit, kigészítv néhány, csak spciális körülményk között jlntkző jármű adataival. Az adatok közül a továbbiakban a mértzésnél csak az igénybvétli tényzővl számolunk, azaz a jármű számításbavótl a hozzátartozó It értékkl történik. 2. A mértzés másik kiindulási adata a napi lszállítandó hasznos thr (Q). Ennk mghatározásakor a talaj thrbírása szmpontjából lgkdvzőtlnbb (tavaszi) időszakra ső forgalmat célszrű alapul vnni, amikor a burkolat élttartama alatti lgnagyobb szállítási fladat jlntkzik. Az zn időszakban lszállítandó átlagos napi mnnyiségt lht a mértzéshz flvnni, a hlyi tapasztalatok és szállításszrvzési számítások alapján. Tavasszal, hóolvadás után a lggyngébb az altalaj thrbírása, zért a burkolat mértzését úgy kll lvégzni, hogy nnk az időszaknak a forgalmút is károsodás nélkül tudja lvislni. Habár nincs ldöntv még az a kérdés, hogy az rdi utakat a napi, havi, évi vagy az élttartam alatti átlagforgalomra mértzzük-, általánosan lfoga- /
dott vélmény, hogy az utóbbi két átlagértékr való mértzés hlytln rdményr vzt, hiszn rdi utakon szakaszos a forgalom, a szállítás idényszrű jlnség. A forgalmi súcs lgtöbbször kora tavasszal jlntkzik, mly időszakban az altalaj thrbírása rősn lcsökkn. Ha a tavaszi hóolvadás utáni flázott, flpuhult altalajon lvő, gyng flfkvósű burkolatra a rönkzúdulás" nagy tnglynyomású járművkkl lbonyolítandó forgalmát rángdjük, az évi átlagforgalomra mértztt út mnthttlnül flborul". Az amrikai WASHO kísérlti útszakaszok vizsgálata is azt bizonyította, hogy a hajlékony útburkolatok ismétlődő trhlés hatására főlg tavasszal, olvadás idjén károsodnak. A nyári forgalom rongáló hatása lnyésző mértékű. I i I fos to WASHO-kisérkti út ta <tttzl f 1 t 0 1 fonni l / p útburkol 7t, 1. Hajlékony útburkolatok tönkrmntl az ismétlt trhlésk hatására /OO 000 10000 /OOOOO 1000O0O o trhléiistnétíisk száma Az gynlts forgalom hatását a különböző évszakokban az 1. ábra szmléltti. Az rdi utak tavasszal jlntkző maximális igénybvétl még fokozottabb károsodást okoz. Egy-gy kiugró forgalmú nap forduló-számának alapulvétl ugyancsak hlytln lnn, hiszn a hajlékony burkolatok rndszrint nm az lső trhléskor károsodnak, károkat csak a sokszorosan ismétlt igénybvétl okoz. Emlltt a pályaszrkzt bizonyos fokig rgnrálódásra képs. ntik miatt javasolható a lgnagyobb forgalmú év kdvzőtln (kora tavaszi) időszakának átlagos napi szállítását alapul vnni, vagyis az gy nap alatt lszállítandó trht. 3. Az ddigi hét adat (Q és I t ) hányadosa mgadja a napi gységtngly-áthaladások számát (N) : Az összfüggés gyszrű mgfontolással blátható, d a később ismrttésr krülő gyéb alkalmazási lhtőségk számításainak mgértés miatt közlöm a képlt lvztését is: mivl Q = n- qu (4) ahol n a napi fordulók száma, és (2) szrint h másrészt azaz a napi gységtngly-áthaladások száma szorozva az gységtngly-nyomással ós osztva az gy forduló gységtngly-nyomás értékévl, mgadja a mgngdhtő fordulók számát,
I so 50 4 50 50 t f Hl 30 40 30 10 ÍZ 4 TE a -17- omp/cyon IS 2 3 1 5 6 76910 ff ÍO 30 40 50SOmMlÓO 200 ^30O~Í)0500600^.%, fow fflw I [ I 4 1 I 1 1 1 I J, I I 11 ±^=4=^----i 4--4 4->j4-; t- 1 10 Mp gysrgtnglym/onm - áthaladások izá-na I nyomon (a burtolot élttartama alatt) 2. A KPM Utasítás grafikus fldolgozása zért (4) alapján Q- 10A T (6) és Q-TSL kifjzv N=Q T f 1<% Q = Q N-I t 1 Q R R R T 4. Ezt a napi gységtngly-áthaladási számot tkintv még mgngdtt forgalomnak, a burkolat szükségs gynérték-vastagságát (H sz ), z alapján (N) és az altalaj, valamint az éghajlati körzt figylmbvétlévl határozzuk mg, az itt közölt mértzési grafikon és térkép sgítségévl. (2. és 3. ábra). Mint látható, az éghajlati körztnk csak az iszaptalajoknál van szrp, az olvadási károk jlntkzésénk fokozott vszély miatt. 5. A trvztt pályaszrkzti változatoknak kiszámítjuk az gynértékvastagságait, úgy hogy azok mindgyik lérj a szükségs gynértékvastagságot. H = H: hi = H (8) (7) 3. Az ország száraz és ndvs vidéki, az útépítés szmpontjából
4. a) Egyszrűsíttt mértzési grafikon agyagtalaj stébn; b) csökkntő tényző ( AH E ) mghatározása Az gys 'pályaszrkzti anyagok gynértéktényzői () a II. táblázatban (251. oldalon) szrplnk. A pályaszrkzti rétgk vastagságát (h) próbálgatással határozzuk mg. Az azonos thrbírású pályaszrkztk közül a lggazdaságosabb kiválasztása az építési költségk alapján történik, figylmb vév az élttartam alatt flmrülő karbantartási költségkt is, valamint néhány gyéb tényző mérlglésévl (pl. gépszükséglt, szakmbrigény) összvtv a hlyi lhtőségkkl. Kövtkzttésk és további gyszrűsítésk A fülldékny faanyag szállítási idjénk kötöttségétől ltkintv a szállítási, idő széthúzásának lhtőség a gazdaságokban fnnáll, így a pályaszrkzt vastagsága csökknthtő. Trmésztsn a mértzéskor flvtt maximális fordulószámot az út használata során b kll tartani. A forgalom szabályozása, stlg mntrndszrű forgalom biztosítása számottvő mgtakarítást rdményzht, így a szrvzésr fordított költség sokszorosan mgtérül. Télvégi fagy- és olvadási károk jlntkzés stén forgalomkorlátozással, vagy kisbb tnglynyomású (nagyobb It-jü) járművk közlkdttésévl lht a burkolat károsodását mglőzni. Ekkor ugyanis a pályaszrkzt úgy vislkdik, mint amikor a ténylgs H <^H sz. Kisbb gynértékvastagságnál pdig kvsbb az gységtngly-áthaladás mgngdtt száma, zért N értékét I t!
növlésévl csökkntv (lásd (3)!) is hatásos a kímélés, nm csak a forgalom kizárása stén. Bfjzésül rátérk a mértzési ljárásból lszűrhtő ign fontos tanulságra, amly az rdőgazdaságokban ltrjdőbn lvő nagyobb tnglynyomású járművk és az zkhz szükségs pályaszrkztk közötti kapcsolatot tárja fl, ign szmléltsn. A 4a. ábrán az gydülálló görb gy átlagos rdőgazdasági úton [H =2Q cm, 2V = 20 db/nap] naponta lszállítható thr változását ábrázolja az igénybvétli tényző, végső soron az agyagtalajon szükségs burkolatvastagságokat (H sz ) mutatja, a napi szállítási fladat és a szállítószköz függvényébn. Látható, hogy a nagyobb tnglynyomású jármű, ugyanolyan napi szállítási tljsítmény mlltt, mnnyivl vastagabb pályaszrkztt kövtl. Ennk költségkihatása gyszrűn számítható és nagysága 30 000 200 000 t/km között változhat. Trmésztsn az anyagmozgatás gészénk gazdaságosságát más tényzők is bfolyásolják szmbállítható pl. a hosszúfás anyagmozgatás lőny, az gy m 3 -r ső szállítási költség csökknés d fntik figylmbvétl az átfogó távlati trvzésknél lngdhttln. Az rdi utakon közlkdő járművk tnglynyomásának indokolatlan növlés azonban az úthálózat védlm és állapotának mgőrzés szmpontjából, valamint az új utak építési költségénk milliós nagyságrndű mlkdés miatt msszmnőn nm kívánatos. A 4. ábra grafikonja a pályaszrkzt mértzésénél is flhasználható, a gyakorlatnak mgfllő pontossággal. A 4a ábra görbsrg agyaglálaj stébn Q és I t ismrtébn azonnal mgadja, H sz értékét. Egyéb altalaj stén az agyagtalajra mghatározott értékből még a 4b ábráról lolvasható csökkntő értékt l kll vonni. Lgvégül bmutatom az 5. ábrát, mly az ikrtngly alkalmazásának lőnyét biztosítja. Ugyanazon súlyú thr (q/,) lszállításánál az ikrtngllyl rndlkző thrgépkocsi rndkívül lőnyösn kíméli a burkolatot, gy forduló gységtnglynyomás érték (T' t ) a kttős (tandm) tnglyű gépkocsinál csak tört rész (1/3 1/5-) az gys tnglyű gépkocsiéhoz képst. Új gépkocsik bszrzésénél, vagy spciális rdi járművk trvzés során célszrű az ikrtnglys mgoldás választása. Az gys tnglyű thrgépkocsik görbéjén, a viszonylagosan mrdk mlkdésű és a közl gyns, nyh mlkdésű sza-
kaszok között a határt, a 6 Mp hasznos trhlésű és í/=3,08 értékkl rndlkző ZIL-130 típusú gépkocsi jlnti, mlynk igénybvétli tényzőj I t = 19,5. Vélménym szrint itt van az a határ, mly fltt már nm gazdaságos nagyobb tnglynyomású (kisbb I t értékű) gépkocsik bszrzés. Ugyanzk szrint a kttős tnglyű gépkocsiknál a gazdaságossági határ a Tátra 111R típusú thrgépkocsinál) van, mlynél 7* = 15,4, <7/i=10 Mp, í/ =6, 50. Pontosabb határt csak részlts szállítási költséglmzésk sgítségévl lht mgadni. Példák a pályaszrkzt trvzésér. 1. Lggyszrűbb stbn a kiindulási adatok a kövtkzők: Az út ndvs éghajlatú trültn fkszik, az altalaj iszap (CBR = 6%), a naponta lszállítandó hasznos thr Q = 250 Mp, a szállítószköz ZIL-130 típusú gépkocsi. Az I. táblázatból /; = 19,5 thát a napi gységtngly-áthaladás (3) alapján: A 2. ábra mértzési grafikonjáról N, az altalaj és az éghajlat függvényébn H sz = = 22 cm, a mgngdhtő fordulók száma naponként (4) alapján n 250/6 RS 42. Ezk alapján az lső pályaszrkzti változat például: Rétg anyaga hi i hi-i Itatott aszfalt makadám flülti bvonással 7 cm 15 cm 10 cm 1,0 0,7 0,5 7,0 cm 10,5 m 5,0 cm Z7ü= 32 cm H = 22,5 cm A második változat például: Rétg anyaga hi i hi-i 5 cm 5 cm 16 cm Ehi 25 cm 1,6 1,0 0,7 8,0 cm 5,0 cm 10,5 cm ij =23,5 cm 2. Több gépkocsi típus gyütts alkalmazása stén a mértzés hasonló, d még ismrni kll a különböző típusok által naponta lszállításra krülő anyag százalékos mgoszlását. Például: agyagtalaj (CBR = 4%), Q=i00 Mp. J árművk Ili Qi /o m Cspl D-710 7,7 100 25,13 D-4K/B + 2 db LP-3 pótkocsi... 750 100 25 17 ZIL-130 19,5 200 50 34
zk alapján Hsz = %7 cm. Qi 100 100 200 N= 2 = H 1 Jti 7,7 750 19,5 3. Mglvő burkolat thrbírása is könnyn llnőrizhtő a gépkocsi típusának ismrtébn. Például; gépkocsi: Tátra HÍR, /(= 15,4 a homoktalajon (CBR = 16%) lvő pályaszrkzt flépítés az alábbi: Rétg anyaga hi i hi- i Itatott aszfaltmakadám 7 cm 1,0 7,0 cm Durva zúzottkő útalap 20 cm 0,7 14,0 cm Zhi = 27 cm ff«=21,0 cm A mértzési grafikonról H és altalaj alapján: A r =80 a lszállítható napi mnnyiség pdig (7) szrint: Q = 80-15,4= 1230 Mp n 123 forduló/nap 4. Ugyanzn a pályaszrkztn, d két gépkocsi típus alkalmazása stén, ha az gys típusok által szállítandó trhk mgoszlását ismrjük, Q érték: Az lőző pont szrint ^=80. J árművk Iti Qi /o Mgoldás után ni Qi 1. Cspl D-710 7,7 0,3 30 40 320 2. ZIL-130 19,5 0,7Q 70 125 748 Az gynltrndszr (7) alapján az alábbi: 0,2Q = (N-N S )7,7 azaz 0,3Q = (80 - N )7,l 0,7(3 = ^2-19,5 az gynltrndszr mgoldása után Q=1068 Mp. Három gépkocsi típus stén az ugyanígy flépíttt három ismrtlns gynltrndszr vzt a mgoldáshoz. 5. Adott pályaszrkzt és lőírt napi szállítási fladat stén a rndlkzésr álló gépkocsi-parkból kiválasztható a még jlntősbb burkolat-kárt nm okozó típus is. Például: a mglvő pályaszrkztnél H = 21 cm, száraz iszaptalajon (CBR= 10%), ^=20. A mgkívánt napi szállítási fladat Q = 500 Mp. Thát az alkalmazható gépkocsi-típus minimum az alábbi igénybvétli tényzővl rndlkzht: Q 500 /( = = =25. N 20 A rndlkzésr álló járművk igénybvétli tényzőink ós a minimális értéknk az gybvtés során a pályaszrkzt által még lvislhtő típusok kiválaszthatók. Alkalmazható pl. a Cspl D-420, a Ztor Supr+2 db LP-3 típusú pótkocsi, d már nm alkalmazható a ZIL-130, a Cspl D-710, a vontatott Kszthlyi rönkös pótkocsi stb.
A mgngdtt típusok trmésztsn bármilyn arányban forgalmazhatók. Lhtségs típusú járművk alacsony fordulószámmal történő alkalmazása is, ha mlltt magas, azaz kdvző igénybvétli tényzővl rndlkző jármű bonyolítja l a szállítás nagyobb részét. A számítás az ddigik alapján végzhtő l. (Adott H, N, Q és az gys típusok /( érték. Thát próbálgatás alapján: Mgjgyzésk, kigészítésk Az így mértztt burkolatok átlagos élttartama, mgfllő karbantartás mlltt, a mértzési alaplv szrint 15 óv, d mivl a trhlés rdi utakon nm éri l állandóan az alapul vtt értékt, így nnél magasabb élttartamra számíthatunk. Trmésztsn a pályaszrkzt alá az stnként szükségs fagyvédőrótg vagy gyéb védőrétg (pl. térfogatváltozás llni rétg) bépítését is l kll végzni. Énnk lhagyása vagy csökknttt mérttl történő mgépítés stén az élttartam rövidbb lsz, vagy a fnntartási költségt kll jlntősn növlni. A talaj félségk hlytt célszrűbb a talaj thrbíróképsségét alapul vnni, mlyt & mértzési görbén is fltüntttk. A talajok CBR%-a tárcsás lhajlásmérés sgítségévl jó közlítéssl mghatározható. Az ljárás az gy járatú ós a kskny kétnyomú burkolatok mértzésér gyaránt alkalmas. Csökkntő tényző alkalmazására, a közúti pályaszrkzt mértzésévl llntétbn, itt a kétnyomú utak stébn sincs lhtőség, bár az rdi utakon is gyakori a középn haladás. Mivl a thráramlás kimondottan gyirányú, zért a burkolatszélsség narmadát-ngydét kitvő sáv tljs trhlést kap, azaz mindn trhlt tnglyáthaladás hol a jobb, hol a bal oldali krkk közvtítésévl zn a sávon fut. A tljsség kdvéért mgmlítm, hogy a burkolat thrbírása biztonságosabban mghatározható lhajlásmórésk sgítségévl, mlynk rdmény alapján az gységtngly-áthaladásban mgadott mgngdhtő napi forgalom mghatározható. (Lásd: Dr. Hrpay Imr mlíttt tanulmányát.) A vitnami csmtkrtk és fiatalosok lgvszélysbb rovarkárosítői DOAN CHÜOHG Vitnamban az rdővédlm gyik ign fontos fladata a csmtkrtkbn és fiatalosokban fllépő rovarkárosítók éltmódjának mgismrés és kártétlük lküzdés. Ezknk a rovarkárosítóknak évnt több száz hktár rdő és sok százzr csmt sik áldozatul. Jln dolgozatomban a három lgvszélysbb rovarkárosító a csrbogár-félék, a trmszk és a Dndrolímus punctatus vitnami éltmódját, kártétlét és a védkzés állását ismrttm az ddigi kutatásaink alapján. A vitnami csmtkrtk és fiatalosok lgvszélysbb rovarkárosítői a csrbogár-félék. Károsításuk kövtkztébn pl. 1963-ban több százzr Casuarina quistifolia csmt és 70 ha Eucályptus xrta fiatalos pusztult ki csak gy tartományban. D kártétlük évről évr fokozódik. Egész Vitnam trültén, mindnütt lőfordulnak. A mgjlnő csrbogár fajok száma magas, biológiai, ökológiai és védkzési jllmvonásuk azonban lgtöbbször hasonló. A vitnami éghajlat alatt fjlődési idjük 1 2 évig tarthat. Vizsgálataink szrint az ország déli részén évnt gy nmzdék van, az északi országrészbn pdig két év alatt fjlődik ki gy nmzdék. Gazdanövényik a lombos fák, Eucályptus robusta, E. rsinifra, E. xrta (Myrtaca család), Casuarina quistifolia (Casuarinaca család) stb. Nm-