A HUMÁN TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A KORSZERŰ REPÜLŐESZKÖ- ZÖK ÜZEMELTETÉSI RENDSZEREIBEN BEVEZETÉS

Átírás

1 Tóth Józsf - Dr. Békési László A HUMÁN TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A KORSZERŰ REPÜLŐESZKÖ- ZÖK ÜZEMELTETÉSI RENDSZEREIBEN BEVEZETÉS A Magyar Honvédség légirjénk tchnikai korszrűsítés, a korszrű vadászrpülőgépk mgjlnés új kihívásokat jlnttt a rpülőszközök üzmlttését végző szakmbrk képzésébn, ki- és átképzésébn. A korszrű rpülőszközök mgjlnés gondolkodásmód és szmléltváltozást igénylt a rpülőszközök üzmlttését végző rpülőműszaki szakmbrk részéről, úgy a mndzsmnt, mint az opratív tvéknységt végzők vonatkozásában. A rpülő műszakiak külföldi történt flkészítésénk gyik lénygs, és sokak számára újszrű lm volt az mbri tényzőkkl (Human Factors) kapcsolatos ismrthalmaz. Az hhz kapcsolódó kurzus krtébn olyan témakörökt dolgoztak fl, mint: az mbri tvéknység mgbízhatósága, az üzmzavarok, és mghibásodások Rason- fél modllj, az mbri tényzőkkl kapcsolatos ICAO lőírások, a rpülő balstk mglőzésénk humán vonatkozásai, stb. Mint bből a rövid flsorolásból is kitűnik, mglhtősn sokrétű, széls tématrültt flöllő kérdéskörről van szó. Ahhoz, hogy a problémakör gys részltit vizsgálhassuk szükségszrű a rndszrszmléltű mgközlítés, vagyis a rpülőszközök üzmlttésénk rndszrlmzés, mégpdig a mghatározott rndszrszintknk mgfllőn. Jln rövid tanulmány zn lv mntén igykszik a problémakör kérdésit lmzni. AZ EMBERI TÉNYEZŐK SZEREPÉNEK RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE A rpülőszközök üzmlttésénk humán vonatkozásait lggyakrabban az mbr-gép-üzm (környzt) gyüttsként vizsgálják. Az általános rndszrlmélt tanítása szrint gy rndszrt a szrint különíthtünk l környztétől, hogy dfiniáljuk a rndszr alapvtő céljait. Egy rndszr így abból a célból különül l, és szrvződik gységs gésszé, hogy működés rdményként környzténk szükségltit légíti ki. Azonban figylmb kll vnnünk a rndszrk mrgns tulajdonságát, vagyis azt a tényt, hogy a rndszr mindig több mint lmink összsség. Ennk figylmbvétlévl tudjuk bonyolultsági fokuk szrint hi-

2 rarchikus rndb foglalni a rpülőszközök üzmlttésénk rndszrszintjit. Az 1. számú ábra jól szmléltti a fnti lvknk mgfllő lkülönítést. tchnika s z r v z t m n d zs m n t Központi szint Vállalati szint Lokális szint Egyén mbr 1. ábra Az mbri tényzők vizsgálati szintji Az ábra baloldali részén a téglalapok lhlyzkdés rprzntálja a rndszrlmk kongruns kölcsönhatását. A jobboldali rész mutatja a rndszrszintk hirarchiáját. A hirarchia csúcsán a szabályokat, rndlkzéskt, standardokat kidolgozó, és érvényr juttató rndszrszint áll, amly a nmzti, illtv nmztközi hatóságok szrvztit jlnti. Ez a szint közvtlnül gyakorol hatást a légitársaságok szintjér, mlyk működés céljaikban, szrvzti kultúrába, stratégiai és opratív tvéknységkbn nyilvánul mg. A lokális rndszrszint alatt a rpülőgépk üzmlttését végző funkcionális csoportok szintjét értjük, ahol tulajdonképpn a magasabb rndszrszint céljai valósulnak mg az opratív mndzsmnt tvéknységénk rdményként. Az gyén, az gys mbr szintj, ahol az opratív tvéknységk ralizálódnak. Az ddigi lmzésből is látható, hogy az gys szintkn jlntkző, a humán faktort érintő problémák gymástól jól lkülöníthtő módon jlntkznk, s a mgoldásukhoz alkalmazható módszrk is zk mntén jlölhtők ki. Nyilvánvaló, hogy kérdéskör részlts taglalása kívül sik jln tanulmány trjdlmi krtin, zért a továbbiakban csak az gyénszintjénk lmzését végzzük l. AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG MEGBÍZHATÓSÁGA Az lmúlt tíz évbn közvtlnül vagy közvtv mbri tényzők okozták a rpülő balstk mintgy 80%-át. Ez a talán drámainak tűnő mgállapítás arra ngd kövtkzttni, hogy az mbri tényzők vizsgálata, kutatása a korszrű rpülőszközök üzmlttésénk vonatkozásában, napjainkban kimlkdő Rpüléstudományi Konfrncia április 24.

3 fontossággal bír. Szükségszrű mindz nm csupán rpülésbiztonsági okokból, hanm az üzmlttési rndszrk gazdasági hatékonyságának fokozódó igény miatt is. A bonyolult rndszrk működttésénk biztonsága gyr pontosabb, naprakész gondolati, bavatkozási sémákat igényl a kzlőtől, a fladatot végző oprátortól. A balstk, a majdnm balstk lmzés döntő részbn nm a gépi, hanm az mbri hibára vzthtő vissza. (Csrnobil, Paks, a szajoli vonatszrncsétlnség, stb.) A rndszrk tchnikai mgbízhatósága szint ttszőlgsn fokozható, z alapvtőn trvzési fladat A működés áttkinthtő algoritmusa mbr és gép kapcsolatának optimalizálása rgonómiai trvzési fladat. A mgfllő kognitív sémák, mntális modllk kialakítása, pdig oktatási fladat. Mntális modll alatt a valóságról, a működtttt rndszrk lmiről, szabályairól, kapcsolatairól a bnnünk kialakult képztk rndszrét értjük. Az oprátorok hibáit Rasmussn a mntális modll hibáira (valamint fgylmi és figylmi hibákra) vztt vissza. Mgbízható (valósághű) mntális modll flépítés csak tanulással, gyakorlással, szintntartó foglalkozásokkal lhtségs. A rndszr jlir adott lhtségs válaszrakciókat a Rasmussn modll alapján [1] minőségilg jól lkülöníthtő három szintr osztotható: tudáson alapuló szabályokon alapuló bgyakorlottságon alapuló szintkr. Az gys szintk jllmzői vázlatosan: 1. Alacsony aktivitás, gyakorlottságon alapuló bavatkozás. A figylm gyng, a prcpció (információ-flvétl, érzéklés) nagyvonalakban vzérlt, diffrnciálatlan. A mntális kontroll kicsiny, szint flslgs. A bavatkozás a szokványos automatizált lmkből, mozdulatokból áll. A cslkvés célját, lépésit nm lmzi, a mntális modll és a cél nm aktivizált. A szint jllgzts hibái: A bavatkozás hlyénk és idjénk hlytln mgválasztása. Manuális tévdés. Hibás, pontatlan hlys funkcióismrt. 2. Közps aktivitás, szabályon alapuló bavatkozás. Valami szokatlan történt. Az automatikus cslkvésn alapuló mgoldási kísérlt rdménytln. A lhtségs és ismrt bavatkozási útvonalak ljárások közül ki kll választani a hlyzthz illő célravztő mgoldást. A cslkvésbn és gondolkodásban új lm nm jlnik mg. A mglévő ajánlott sémák közül választ az oprátor a hlyzt függvényébn. A szint jllgzts hibái: Az mlékzés pontatlansága. Egy művlti lm kihagyása. Hibás, a hlyzthz nm illő bavatkozási séma választása. 3. Magas aktivitás, tudáson alapuló bavatkozás. Rpüléstudományi Konfrncia április 24.

4 Valamit váratlan történt. Az automatikus korrkciós kísérlt sikrtln. Az ismrt bavatkozási sémák, útvonalak gyik sm bizonyult alkalmasnak a kívánt üzmállapot biztosítására. Elmi szintr kll bontani a fladatot. Pontosan lmzni, modllzni a hlyztt. Új, célravztő stratégiát kll kidolgozni, és azt lépésnként mérlglv végrhajtani. Ez a szint fltétlzi a rndszr lmink és összfüggésink pontos ismrtét, a kockázati tényzőkt is blértv. A tvéknység kratív lmkt is tartalmaz. Kognitív hálótrv készül. A mntális modll aktivizált. A cél mghatározott, a mllékhatások az áttrvzés után lfogadhatóan alacsonyak. A rndszr újra üzmi állapotba krül. A szint jllgzts hibái: Az gysíkú gondolkodás és kövtkzményi. Oksági viszonyok, összfüggésk tisztázatlansága. Mllékhatások figylmn kívül hagyása. A magas aktivitás szintjén szllmi kapacitásunkat jlntősn igényb vszi a mgoldandó fladat. Ez már igazi kihívás. Az aktív figylm és a fszült figylm tartományában mozgunk. A mntális modll és a kognitív apparátus aktív. Szmélyiség típustól, strssztűrő képsségtől aktuális érzlmi hlyzttől és a flkészültségünkb vttt hitünktől függőn A kritikus hlyztkbn történő vislkdés tréninggl jlntősn javítható. Mgállapíthatjuk thát, hogy a lgtöbb munkakör információs szükséglt alábcsült. Az átfogó szimulációs vizsgálatok rdményit fldolgozva, néhány tényző fltűnő mértékbn növlt a hibák számát. Strssz, fáradtság, kimrültség, zavaró tényzők, kétértlmű információk, tudatlanság a bavatkozás kövtkzményit illtőn. Más tényzők, pdig jlntősn sgítik az oprátort a hibák lkrülésébn, vagy idjébn ráébrsztik a hibás lképzlés tarthatatlanságára. Szmélyi kvalitások, képzttség, pontos információk, a munkát támogató biztonsági rndszr, amly lhtségs hlyztbn világos és gyértlmű kapcsolatot trmt a valóság és az oprátor mntális modllj között. KOMPETENCIÁK SZEREPE A KÉPZÉS, OKTATÁS RENDSZERÉBEN Milőtt a komptncia értlmzésér térnénk, szükségszrű a tanulással kapcsolatos fogalom ismrttés. Gondolatilag szorosan kapcsolódik az lőző fjztbn vázlatosan ismrtttt Rasmussn modllhz. Rpüléstudományi Konfrncia április 24.

5 A tanulás folyamatának szrvzttség, a tanulás tudatossága alapján három tanulási módot különíthtünk l: 1. Formális tanulás (formai larning) alatt azt a tvéknységt értjük, amlybn az éltkor szrinti hirarchiába rndztt tanulócsoportok, rr fljogosított és kiképztt oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, időpontja, hlyszín és módja részltsn szabályozott. A formális tanulás általában valamilyn igazolás (diploma, záróvizsga, bizonyítvány) mgszrzésévl zárul. 2. A nm formális tanulás (non-formal larning) köréb sorolhatók azok a foglalkozásszrűn képzést folytatók által irányított, az iskolarndszrű képzésn kívül szrvztt különfél tanfolyamok, szmináriumok, vagy hasonló krtk között szrvződő tvéknységk, amlyknk célja ismrtk átadása, a képsségk ill. a szmélyiség fjlsztés. A formális és nm-formális képzésr gyaránt jllmző a szrvzttség és irányítottság. Általában rjtttbb" mint a formális tanulás, már csak azért is, mivl rndszrint nm kíséri írásos lismrés (diploma, záróvizsga, bizonyítvány). 3. Az informális tanulásra (informál larning) az jllmző, hogy nm rndszrszrű, strukturálatlan, az gyénk kulturális szolgáltatások igénybvétl, társadalmi intézménykbn való tvéknység, politikai aktivitás illtv a média hatásai kövtkztébn jutnak új ismrtkhz, illtv sajátítanak l új, a munkavégzés szmpontjából is rlváns vislkdési lmkt - sokszor nm is tudatosítva tanulási folyamat rdményit. Az informális tanulás a tanulás lginkább rjtőzködő, ám nnk llnér nagyon fontos módozata. A komptncia fogalmát úgy határozhatjuk mg, mint gy szmély alapvtő, mghatározó jllmzői, mlyk okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnk mgfllő hatékony és/vagy kiváló tljsítménynyl.[2] Ebbn a mghatározásban az alapvtő azt jlnti, hogy a komptncia léggé tartós rész a szmélyiségnk, hogy valószínűsíts a vislkdést a hlyztk és fladatok (szrpk) széls skáláján. Az okozati kapcsolat azt jlnti, hogy az adott komptncia okozza, vagy lgalábbis lőrvtíti a vislkdést és a tljsítményt. A kritériumnak való mgfllés értlmébn a létző komptnciák alapján mgjósolható, ki fog valamit jól vagy rosszul csinálni gy spcifikus kritériumnak mgfllőn. A kiváló tljsítményszint a sztndrd ltérés az átlagostól fölflé, a hatékony tljsítés pdig a végzés minimálisan lfogadható szintjét jlnti. A komptnciák tartalmilag gzakt dfiniálása mindnklőtt azért nhéz, mivl a vizsgált rndszrk (bármly szintt vizsgálva) csak bizonyos absztrakciós szintn fogható fl statikus rndszrként: valójában inkább változási folyamatok összsségként - rdőiként - írható l. A szüntln változási folyamatok - mlyk a rndszrk organikus voltából kövtkznk - trmésztszrűn hatással vannak a tanulási/tanítási célokra és zzl a komptnciák kialakulására is. A komptnciák thát tartalmilag nm dfiniálhatóak tljs pontossággal, mivl azok a társadalomtól mint változó rndszrtől - és zn blül az oktatási valamint a gazdasági alrndszrtől - függő fogalmak. Az gyén szintjén maradva a komptnciáknak öt össztvőjét határozhatjuk mg: [3] 1. Ismrtk, a tudás (knowldg): információk, amivl a szmély rndlkzik; Rpüléstudományi Konfrncia április 24.

6 2. Készségk, jártasságok (skills), mlyk bizonyos fizikai és szllmi fladatok tljsülésénk képsségét adják; 3. Önértéklés, szociális szrpk, mlyk szmélys értékk (valu) mntén szrvződnk, thát olyan attitűdök, értékk, mlykt a szmély fontosnak ítél, hogy lgynk vagy mgtgy őkt pl. sikr, karrir; 4. Szmélyiségvonások (charactr), vagyis pszichikai-fizikai jllmzők és a hlyztkr, információkra adott válaszok; 5. Motivációk (motivation), irányítják, bfolyásolják, szlktálják a vislkdést bizonyos magatartások, célok flé. A fntbb flsorolt jllmzők (komptncia-össztvők) a tudatosság különböző szintjin vannak. Úgy képzlhtjük l őkt, mint gy jéghgyt. A lgtudatosabbak a vízszint fölött vannak és láthatóak, a kvésbé tudatos vagy tudattalan jllmzők a víz alatt vannak és a jéghgy láthatatlan részi. A kihívást az jlnti, hogy a kvésbé látható komptnciákat nyilvánvalóvá tgyük, és z által fl tudjuk használni az mbri rőforrások trültén. Az általános képzés (közoktatás) az általános komptnciák kialakítására törkszik, amly részbn azokat a jllmzőkt tartalmazza, amlyk gyakran lőfordulnak, amlykt általánosan alkalmaznak, és amlyk mgtrmtik az alapot ahhoz, hogy a funkcionális komptnciák kialakíthatók lgynk, amlyk a kimagasló tljsítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. A funkcionális komptnciák kialakítása alapvtőn a szakközépiskolákban és a flsőoktatásban (annak állami és nm állami finanszírozású, ún. piaci intézményibn), valamint a nm iskolarndszrű képzésk krti között zajlik. A komptnciák harmadik csoportja, az ún. kulcskomptnciák, amlyk a szrvzt, intézmény stratégiai céljait támogatják; zk trmlés részbn a munkaszrvztn kívül, részbn azon blül folyik. A komptncia kutatások rdményink gyik kövtkzmény, hogy a téma iránt lsősorban érdklődő, az rdménykt a gyakorlatban közvtlnül flhasználó humán mndzsmnt grjszti trült további kutatását. A másik kövtkzmény, hogy az oktatás, képzés fjlsztésénk is irányt szab, mlynk jlit már a jlnbn is tapasztalhatjuk. Mggyőződésünk, hogy a típusváltás, illtv a légirő rpülőtchnikai szközink jövőbni korszrűsítés további kihívásokat jlnt az mbri rőforrások vonatkozásában, tovább növli a tanulmányban taglalt humán tényző szrpét Az üzmlttési rndszrbn tvéknykdő szakmbrk flkészítés, átés kiképzés pdig a komptnciákra épülő oktatási rndszrbn képzlhtő l hatékonyan, mlynk tudományos igényű lmzés, és az rdményk gyakorlati mgvalósítása a közljövő fladata. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Dr. Antalovits Dr. Izsó: Pszichológia, oktatási sgédanyag, BME MBA program, [2] [3] Rpüléstudományi Konfrncia április 24.