KUTATÁSI JELENTÉS A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ

KUTATÁSI JELENTÉS A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ

B./ ALÁÍRÓLAP A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ KÉSZÍTETT KUTATÁSI JE- LENTÉSHEZ Szakértık:... Rabb Péter vezetı szakértı okleveles építımérnök faszerkezetek szakmérnök kiterjesztett jogosultságú statikus tervezı: HT-T (Híd- és más különleges szerkezet tervezésére kiterjesztett tartószerkezeti tervezési jogosultság) építésügyi szakértı, szakterületek: tartószerkezetek: TSz-Sz épületszerkezetek:ész-sz Építéstechnológia: ÉT-Sz faanyagvédelmi szakértı: FP-Sz tartószerkezeti vezetı szakértı: É-T-V igazságügyi mőszaki szakértı:6426 MMK tag 02-0039 építész tervezı É-2 MÉK tag 02-0188... Bartal Tamás okleveles építımérnök statikus tervezı T-T építésügyi szakértı, tartószerkezetek: TSz-Sz MMK tag 02-0180... Molnár Miklós okleveles építımérnök statikus tervezı T-T MMK tag 02-0334 Munkatársak:... Szabó Balázs építımérnök Pécs, 2010. 10.10.... Rabb Dániel építész

C./ TARTALOMJEGYZÉK A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ KÉSZÍTETT KUTATÁSI JE- LENTÉSHEZ A./ B./ C./ Borítólap Aláírólap Tartalomjegyzék 1. KUTATÁSI JELENTÉS 2. MELLÉKLETEK 2.01. Helyszíni vizsgálati jegyzıkönyv minta 2.02. Harkány III. sz. medence térlefedı szerkezet szakértıi véleménye 2.03. Harkány, III. sz. medence térlefedı szerkezet bontásának tapasztalatai 2.04. Harkány, új fürdı épületek rr tartói vizsgálatának szakértıi véleménye 2.05. Harkány, új fürdı épületek kontroll vizsgálata 2.06. Harkány, Városi Tornacsarnok vizsgálati jegyzıkönyve 2.07. Harkány, Balneológia épület vizsgálatának szakértıi véleménye 2.08. Sopron Uszoda vizsgálati jegyzıkönyv 2.09. Sopron, MKB csarnok vizsgálati jegyzıkönyv 2.10. Eger, Élmény fürdı vizsgálati jegyzıkönyv 2.11. Eger, Sportuszoda vizsgálati jegyzıkönyv 2.12. Hajdúszoboszló Élmény fürdı vizsgálati jegyzıkönyv 2.13. Hajdúszoboszló Városi uszoda vizsgálati jegyzıkönyv 2.14. Mohács, Városi uszoda vizsgálati jegyzıkönyv 2.15. Pécs, Uránvárosi Piac lefedés vizsgálati jegyzıkönyv 2.16. Kisharsány, Református templom tetıszerkezet vizsgálati jegyzıkönyv 3. FOTÓ DOKUMENTÁCIÓ 4. CD MELLÉKLET

1. KUTATÁSI JELENTÉS A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ 1. ELİZMÉNYEK: A kutatási munkámat a témavezetı az alábbiak szerint határozta meg: 1. Végezzen ipari adatgyőjtést Magyarország azon jelentısebb fürdıkomplexumaiban ill. egyéb létesítményeiben, ahol az épület rétegelt ragasztott tartószerkezettel került kialakításra. 2. Diagnosztizálja és dokumentálja ezen tartószerkezetek jellemzı meghibásodási módjait ill. adjon szakvéleményt ezek veszélyességérıl a szerkezet tönkremenetele szempontjából. 3. Rögzítse a jellemzı klimatikus adatokat és az épület szellıztetésének megoldását. 4. Konzultáljon a létesítmények üzemeltetıivel a klimatikus viszonyok váltakozásának megismerése céljából. 5. Adjon javaslatot a üzemeltetésbıl származó meghibásodások kiküszöbölésére 6. Az eredményeket rendszerezze és küldje el a projektvezetınek. 2. A KUTATÁSI TERÜLET: A témavezetıvel közösen meghatároztuk a kutatási területet, melyet a menet közbeni részeredmények alapján kibıvítettünk. Elsısorban a jelentıs klimatikus kitettségő rétegelt ragasztott fa tetıszerkezetek vizsgálata: - Harkány, III. sz. medence idıközben lebontott térlefedı szerkezete - Harkány "Legyezı" medence térlefedı szerkezetei - Harkány "B" medence térlefedı szerkezetei - Harkány "Élményfürdı" térlefedı szerkezetei - Harkány, Zsigmondy Vilmos Gyógykórház Balneológia medence lefedés - Sopron Uszoda gömbsüveg kupola - Eger Élmény fürdı 2 kupolája - Eger Sportuszoda - Hajdúszoboszló Élmény fürdı - Hajdúszoboszló Városi uszoda - Mohács Városi uszoda Állandó légállapotúnak tekinthetı térlefedések: - Sopron MKB csarnok edzıterem és sportcsarnok - Harkány, Városi tornacsarnok - Pécs, Vásárcsarnok - Kisharsány, református templom tetıszerkezete 3. A KONKRÉT VIZSGÁLATOK VÉGREHAJTÁSA: A teljes kutatási program igénye a Harkány Gyógyfürdı III. sz. medence térlefedı szerkezetének elbontáshoz vezetı súlyos károsodásának a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet igazgatójával, Dr. Szalai József tanár úrral történı közös elméleti vizsgálata során merült fel, lényegében az alapozta meg.

Így az elızményként megvizsgált Harkány, III. sz. medence idıközben lebontott térlefedı szerkezete, a Harkány "Legyezı" medence térlefedı szerkezete, a Harkány "B" medence térlefedı szerkezete, a Harkány "Élményfürdı" térlefedı szerkezeteinek vizsgálatairól készített szakértıi véleményeket jelen kutatási program elızményeként kezeltük. Az elızményként megvizsgált épületek térlefedı szerkezeteinek kontroll vizsgálatát 2010.09. hónapban végrehajtottuk. Az elızményként figyelembe vett szakértıi véleményeket jelen kutatási program szempontjai figyelembe vételével átdolgoztuk, kivonatoltuk, és korábbi mérési eredményeinket kontrolláltuk, megismételt helyszíni vizsgálatokkal. A Baross Gábor programra, és a korábban indított, majd végül párhuzamosan elbírált Innocsekk pályázatra kidolgozott kutatási, innovációs program elvei alapján hajtottuk már végre a Harkány, Zsigmondy Vilmos Gyógy-kórház Balneológia medence lefedés szakértıi vizsgálatát, felkészülve az innovációs programban vállalt feladatokra. A további, jelen kutatási program keretében megvizsgált különbözı létesítményekben a 2.01. sz. mellékletben kiadott vizsgálati jegyzıkönyv alapján hajtottuk végre a vizsgálatokat. 4. A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI: A probléma - számunkra elsı - jelentkezésekor az alábbiakat tartottuk a repedések, lamella rétegek elválása fı okainak: (Idézet a 2.02. sz. mellékletbıl) "A rétegelt-ragasztott fa tartószerkezet lamelláinak szétválása több tényezı együttes hatására következhetett be, ezek: - gátolt zsugorodási-duzzadási alakváltozás - "kifutó szálas" lamella - a lamellák eltérı nedvességtartalma - a tartó hossztengelyére merıleges feszültségek - ragasztási probléma - az akácfa jellemzı anyagi tulajdonságai A rendkívüli környezeti feltételeknek kitett rétegelt-ragasztott fa tartószerkezetnél a repedések megjelenése gyakran elıforduló jelenség. A felvett víz hatására a fa rostjai duzzadnak, száradáskor zsugorodnak. Változó klimatikus környezetben gyors száradás, vagy dagadás esetében a fa belsı feszültségei repedésekhez vezethetnek. Az ikerfıtartós kialakításhoz alkalmazott betétfák rostiránya merıleges a fıtartó rostirányára, és emiatt a két fa elem zsugorodása-duzzadása gátolt folyamat, a két fa elem gyakorlatilag egymást repeszti szét. Mivel a fa ortogonálisan anizotrop, emiatt a vízfelvétel is az egyéb fizikai jellemzıkhöz hasonlóan jelentıs mértékben függ a rostiránytól. Rost irányban a vízfelvétel jelentıs, míg arra merıleges irányban nagyságrenddel kisebb. Jelentıs vízfelvétel miatt különösen a tartóvég felrepedése fordul elı gyakorta, amikor a tartó vége nincs lezárva, és így a nyitott rostokon a környezeti páratartalom a fában felszívódik. A "kifutó szálas" lamellák, melyek a tartó változó magasságú kialakításának következményei, szintén jóval több nedvességet vesznek fel, mint a többi lamella. A nedvesebb lamellák dagadnak, és a fa tartóban jelentıs belsı feszültségek alakulnak ki.

Eltérı nedvesség tartalmú lamellák esetén még rezorcin formaldehid ragasztó alkalmazása estén is történhet lamella szétválás, elsısorban a tartó zsugorodásból eredı belsı feszültségei következtében. A tartó alakjából, és az igénybevételekbıl szintén keletkeznek a tartó hossztengelyére merıleges nyomó-húzó feszültségek, és a zsugorodási-duzzadási feszültségek ezekkel összegzıdnek. Mivel a repedések jelentıs mértékben a lamellák között, a ragasztás síkjában fordulnak elı, nem lehet kizárni a ragasztási problémát sem." A 2.04. mellékletben csatolt szakvéleményben ezt a következıvel egészítettük ki: "A csomóponti kötésekhez alkalmazott acélbetétek, lemezek a nedvesség hatására nem változnak, és emiatt a fa elem zsugorodása-duzzadása gátolt folyamat." A további helyszíni tapasztalatainkat az alábbiakban tudjuk összefoglalni. 1. A megvizsgált 16 épületnél 4 épület esetében észleltünk gyártási, kivitelezési hibát - Harkány III. sz. medence lefedés: A tartókat gyártás közbeni ragasztóréteg elválás miatt menet közben facsavarral megerısítették - Eger, Sportuszoda: A tartókat - vélelmezhetıen gyártási problémák miatt - kivitelezés közben a tartó hossztengelyére merılegesen összecsavarozták, majd ezt ledugózták, és egy újabb lamellával lefedték. - Hajdúszoboszló, Városi Uszoda: A kivitelezés közben évekig lefedés nélkül álló tartók lamellái szétváltak, a tartókat utólagos pántolással látták el. - Hajdúszoboszló, Városi Uszoda, Tanmedence: A tartón belül lamella méret változtatás miatt a tartók lamellái szétrepedtek, a tartókat utólagos pántolással látták el. 2. Jellemzı repedés a tartók végein, a kapcsoló elemeknél a lamella szétválás. A csavarkötés elemei között a lamellák gátolt alakváltozásúak, és így ott a tartó rendszerint szétreped. 3. A vékonyabb lamella kevésbé veszélyes: - Harkány, Tornacsarnok, 3 db vastag lamellás tartó szétrepedt, a vékony lamellás nem. 4. A vékonyabb lamella kevésbé veszélyes, de a nagyobb terhelés miatt ott is lehet repedés: - Eger, Élményfürdı, a két gömbkupola összemetszıdésében levı vápa tartó vékonyabb lamellás, mint a többi tartó, mégis ez reped, mert jóval nagyobb igénybevételő, mint a többi tartó. - A Mohács, Városi fürdı túlméretezett nyomott oszlopai, ahol egyenletes a feszültség a tartóban, alig van repedés, míg a szelemenekben, melyek végein jelentıs a nyíró igénybevétel is, a tartók felrepedtek. (A csavarkötés hatása is ott jelentkezik) 5. A koncentrált erı bevezetése repedési hajlammal jár - Kisharsány, templom tetıszerkezet, a vonórúd bekötésnél a tartó lamellái elváltak

6. Az egyenletes klímában a tartók kevésbé repednek. - A Harkány "Élménymedence" nyitható tetejő, a tartók felrepedése jelentıs. - Eger Élményfürdı, Hajdúszoboszló élményfürdı esetén a stabil, éjjel-nappal mőködı klíma megfelelı egyenletes légállapotot mutat. - A Harkány, Városi Tornacsarnokban nincs szellızés, a légállapot általában stabilnak mondható, a vizsgálat során a legnagyobb mértékő repedések itt jelentkeztek. 7. A bütük, és a fogyószálas kialakítás jelentıs rétegelválási kockázati tényezı - Harkány, elbontott III. sz. medence tartóinál törvényszerő volt a fogyószálas rész lerepedése - Harkány, új medencék, "B" medence, a fogyószálas sarok keretek repedtek - Pécs, Uránvárosi Piac, Vásárcsarnok, a fogyószálas keretek inkább a bütüknél repedtek, a fogyószál miatti repedés nem volt jellemzı. - Mohács, Városi Uszoda, a keretek fogyószálasak, de láthatóan jelentıs mértékben túlméretezettek. A nyomott oszlopokban a lamellákban közel azonos feszültség van, így a lamella szétválási hajlam nem jelentıs. 8. A tartók inhomogenitásának problémái. Idézünk a 2.04. sz. mellékletbıl: "4.2. A tartószerkezetek felrepedésének okai a helyszíni mérések eredményei alapján: A fa anyag önmagában ortogonálisan anizotrop anyag, és az eddig szakmai álláspont az volt, hogy a "tömbösítés", tehát a viszonylag vékony lamellákból álló rétegelt ragasztott tartó homogénebb, mint az átlagos főrészelt fa termékek. A hivatkozott helyszíni ultrahangos mérések alapján, ezt a vélekedést legalább is a megvizsgált tartók esetében cáfolni lehet, és a gyártásra vonatkozóan az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát igényelheti. Példaként a "B medence" épület egy tartójának ("3" jelő tartó) jobb és bal végein mért szilárdsági osztályokat egymás mellé helyezve az alábbi eredményeket kapjuk: Lamella szám Szilárdsági Osztály MSZ 15025 szerint bal vég Szilárdsági Osztály MSZ 15025 szerint jobb vég Azonos szilárdsági osztályú lamella Tervben elıírt szilárdsági osztály MI- 04.183-81 Mőszaki Irányelv 3.1.1. szerint elfogadható Értékelés, a teljes lamella hossz alapján 1 III I I I Nem felel meg 2 III I I I Nem felel meg 3 II II I I Nem felel meg 4 II I I I Nem felel meg

5 II I I II Nem felel meg 6 II II I II Nem felel meg 7 III I I II Nem felel meg 8 II II I II Megfelel 9 I II I II Megfelel 10 II I I II Megfelel 11 III II I II Nem felel meg 12 III III I II Nem felel meg 13 III II I II Nem felel meg 14 II II I II Megfelel 15 I II I II Megfelel 16 I II I II Megfelel 17 II II I II Megfelel 18 I I X I II Megfelel 19 II I I I Nem felel meg 20 II III I I Nem felel meg 21 III III I I Nem felel meg 22 II II I I Nem felel meg 23 I II I I Nem felel meg A tartó a mérési eredmények szerint jelentıs inhomogenitást mutat, és az egyébként - késıbbiekben bizonyíthatóan - túlhaladott mőszaki szabályozás elıírásainak sem felel meg. Az inhomogenitás jelen esetben túl a lamella orthotróp tulajdonságain, a lamellák eltérı rugalmassági modulusa következtében az elıállított keresztmetszettel jellemezhetı tartó további, a tartó élettartamára jelentıs kihatással bíró inhomogenitást mutat. Az eltérı rugalmassági modulusú (szilárdsági kategóriájú) lamellák az egyébként szeszélyesen változó klimatikus környezetben eltérı módon viselkednek, emiatt a tartóban jelentıs, az igénybevételekbıl számítható feszültségekkel összemérhetı nagyságú, és sajnos szuperponálódó belsı saját feszültségek keletkeznek. Emiatt az inhomogén lamellás tartók lamella elválása fizikai törvényszerőség. Nem feladata jelen dolgozatnak, de meg kell említenünk, hogy a rétegelt ragasztott tartók gyártásával is foglalkozó MI-04.183-81 Mőszaki Irányelv alapos felülvizsgálatra szorul. A lamellák szilárdsági kategóriába sorolására tartószerkezetek esetében pedig kizárólag a gépi osztályozást lehet elfogadni."

2. MELLÉKLETEK A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ KÉSZÍTETT KUTATÁSI JE- LENTÉSHEZ

2.01. MELLÉKLET HELYSZÍNI VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV MINTA A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ KÉSZÍTETT KUTATÁSI JE- LENTÉSHEZ Rétegelt ragasztott fa fıtartók helyszíni vizsgálata 1. Légállapot jellemzık hımérséklet páratartalom szellızés mőködtetése 2. RR Tartó leírása Statikai váz Keresztmetszet, lamellák Fafaj Ragasztó Felület védelem 3. RR tartó állapotának leírása Repedések megnyílása, mélysége, gyakorisága, elhelyezkedése a tartón egyéb észrevételek

2.02. MELLÉKLET HARKÁNY, III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYE A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ KÉSZÍTETT KUTATÁSI JE- LENTÉSHEZ SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZETÉRİL KIVONAT A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ

B. KÜLZETLAP HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET MEGISMÉTELT VIZSGÁLATÁRÓL KÉSZÍTETT SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYHEZ. szakvéleményezı szervezet: BARTAL ÉS RABB KFT. PÉCS szakértık:... Bartal Tamás okleveles építımérnök statikus tervezı T-T építésügyi szakértı, szakterületek tartószerkezet: TSz-Sz épületszerkezetek: ÉSz-Sz MMK tag 02-0180... Rabb Péter okleveles építımérnök faszerkezetek szakmérnök kiterjesztett jogosultságú statikus tervezı:ht-t (Híd- és más különleges szerkezet tervezésére kiterjesztett tartószerkezeti tervezési jogosultság) építésügyi szakértı, szakterületek: tartószerkezetek: TSz-Sz épületszerkezetek:ész-sz Építéstechnológia: ÉT-Sz faanyagvédelmi szakértı: FP-Sz tartószerkezeti vezetı szakértı: É-T-V igazságügyi mőszaki szakértı:6426 MMK tag 02-0039 építész tervezı É-2 MÉK tag 02-0188 Pécs, 2008.06.10.

C. TARTALOMJEGYZÉK HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET MEGISMÉTELT VIZSGÁLATÁRÓL KÉSZÍTETT SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYHEZ. A./ Borítólap B./ Külzetlap C./ Tartalomjegyzék 1. Szakértıi vélemény 1. Elızmények 2. A tetıszerkezet ismertetése 3. A helyszíni szemle eredményei 4. Megállapítások 5. A hibás tartók statikai ellenırzése 6. A tetıszerkezet minısítése 7. Javaslatok 2. Mellékletek 2.1. Fotó dokumentáció 2.2. Statikai számítás 2.3. Bontási tervlapok

1. SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZETÉRİL 1. ELİZMÉNYEK: 1.0. Megbízó: A szakértıi véleményt a Harkányi Gyógyfürdı Zrt. megbízása levele alapján készítettük el. 1.1. Korábbi szakvélemény: A Megbízó az épület tartószerkezeteit folyamatosan felülvizsgáltatta, kiemelt figyelemmel arra, hogy lényegében kísérleti jelleggel épült az építmény, és a fa tartószerkezet kitettsége kiemelten jelentıs. Cégünk 2006 évben kapcsolódott be ebbe az idıszakonkénti vizsgálati folyamatba. Az épületrıl cégünk elıször 2006.08. hónapban adott ki szakértıi véleményt. A szakértıi vélemény fıbb megállapításait a jelen megbízás keretében végrehajtott vizsgálat megerısítette, erre való tekintettel a hivatkozott szakértıi vélemény fıbb megállapításait jelen szakértıi véleményben felhasználtuk. A könnyebb kezelhetıség érdekében a fıbb fejezeteket a jelen vizsgálat megállapításaival átdolgozva, együttesen adjuk ki. 1.2. Adatszolgáltatás: A Megbízó által átadott eredeti tervdokumentáció vonatkozó lapjai. A tetıszerkezet megtekintését a menet közben végzett karbantartási jellegő munkálatok emelıkosaras állványáról is lehetıvé tette a Megbízó. Az adatszolgáltatás a szakvélemény elkészítéséhez elegendı részletességő volt. 1.3. Helyszíni szemlék: 2006.07.11., 2006.08.28. Megismételt helyszíni szemle: 2008.06.04. 1.4. Szakvélemény jellege: "Állapotrögzítı" statikai, és "általános jellegő" faanyagvédelmi szakértıi vélemény. 1.5. Hivatkozások: OTÉK (1997/253 Kormányrendelet) MSZ 04-803/6 Építı és szerelıipari épületszerkezetek. Ácsszerkezetek és teherhordó faszerkezetek. (Minıségi követelmények) MI 15011 ("Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek erıtani vizsgálata") MI 04.183 Rétegelt-ragasztott fa szerkezetek tervezése, gyártása, szerelése. Mőszaki Irányelv MSZ 15000 szabványsorozat (Statika) MSZ 10144 (Teherhordó faszerkezetek anyagai) MSZ 7658 (Tőrések) MSZ 04-800 szabványsorozat (Építı- és szerelıipari épületszerkezetek, minıségi követelményei) Építıipari Minıségi Követelmények (Mőszaki Könyvkiadó, 1993)

MSZ 15021 Építmények teherhordó szerkezeteinek erıtani tervezése. MSZ 17300/2 Fenyı főrészáru, minıségi követelmények MSZ 17301/2 Lombos főrészáru, minıségi követelmények MSZ 04-803/6 Építı és szerelıipari épületszerkezetek. Ácsszerkezetek és teherhordó faszerkezetek. (Minıségi követelmények)

2. A TETİSZERKEZET ISMERTETÉSE: 2.1. Szerkezeti kialakítás: Az eredeti tetıszerkezet a FAKUTI (Pluzsik András és Wittman Gyula) tervei alapján készült, kísérleti jellegő építményként, 1975-76 évek folyamán. Az épület alapozását a Baranyaterv (Takács János) tervezte. A fı tartószerkezet egy háromcsuklós, parabola vezérgörbéjő, akácfa anyagú rétegelt ragasztott fıtartó. A fıtartó változó keresztmetszető, ikresített tartó. A fıtartó 100x20 mm-es akácfa lamellákból, Dynosol S-199 jelő rezorcin formaldehid ragasztóval készült. Eredetileg Xylamon-Xyladecor faanyagvédıszer kombinációval lett a faanyagvédelem megoldva. A fıtartók ikresítése betétfákkal történt, a tartókon túlnyúló betétfák egyben a szelemenek felerısítésére is szolgálnak. A fıtartó állások távolsága 4.00 m, és 7 db fıtartó készült, eredetileg 6 db. fıtartó közzel. A késıbbiek során a nyugati oldalon csatlakozó épület és a medence lefedés közötti sáv is lefedésre került. A tetıszerkezetnek a keretek síkjára merıleges merevítését a két szélsı, és a két középsı mezıben épített összesen 4 db. szélrácsmezı biztosítja. A fa anyagú szélrácsmezı főrészelt fa gerendákból készült, a szelemenek szintén. A tervezett acél kötıelemek KO36 anyagból lettek tervezve. A tetıszerkezeten eredetileg poliészter hullámlemez fedés készült, ezt a késıbbi átalakítás során kétkamrás polikarbonát lemez fedéssel váltották fel. Az átalakítás során az épület két oldalfalához ferde síktetıs bıvítményt építettek. (Tervezı: Pécsi Építész Kör Kft., Keresztes Béla építész, Szován Géza statikus. 1999.) A síktetı egy nagymérető vápával van az íves tetıhöz csatlakoztatva, az íves tetı szomszédos szelemenjeit megemelték, így a szélrácsok síkja és a szelemenek síkja egymástól elvált, a csatlakozási zónában. Az épület gerince mentén eredetileg szellızı felépítmény volt, ezt késıbb átalakították, lezárták, majd a csarnokba szellızı berendezést telepítettek. Az épület alapozása vasbeton pontlappal készült, a vízszintes erıket a pontalapok mentén levert Pátria szádfal lemezekkel adták át a környezı talajra. 2.2. Az épület üzemeltetési jellemzıi, értékeléssel: Az üzemelési idıpontok tájékoztató jellegőek, a fa tartószerkezet "kitettsége" értékeléséhez elegendı pontosságúak. Induló idıpont: 1977. Idıtartam Üzemelési körülmények Értékelés 15 év A medence gyógyvizes töltı-ürítı, naponkénti ciklusokkal. A tetıfelépítmény, mint szellızı üzemel, majd lezárásra kerül A páratartalom ciklikusan változó, ez jelentıs fárasztó igénybevétel a tartószerkezetre. A zsugorodás - duzzadás a rétegelt ragasztott tartó bütüjeinél és 6 év A medence termálvizes, vízforgatós. A tetıfelépítmény mint szellızı nem fogyószálainál jelentıs. A páratartalom állandósul, és feldúsul, ez a gomba kártevık megtelepedését

üzemel. Gépi szellızés készül, alacsony hatásfokkal. 1 év A medence átmenetileg gyógyvizes töltı-ürítı, naponkénti ciklusokkal. 2 év A medence termálvizes, vízforgatós. A tetıfelépítmény mint szellızı nem üzemel. Gépi szellızés mőködik, alacsony hatásfokkal. nagymértékben elısegíti. A páratartalom ciklikus váltakozása a ragasztott tartók rétegelválását eredményezi, a főrészelt tartók is továbbrepednek A páratartalom állandósul, és feldúsul, ez a gomba kártevık életfeltételei kifejezetten jók, a korhadási károsodás folyamatos

3. A HELYSZÍNI SZEMLE EREDMÉNYEI: 3.1. Elsı szemle: A 2006. 07. hónapban végrehajtott karbantartási munkálatokhoz épített állványokról a tartószerkezetek alsó cca. 5 m magasságig terjedı szakasza volt megfigyelhetı, a faanyagvédelmi vizsgálathoz szükséges mértékben. 2006. 08. hónapban megállapításaink során a közelrıl is megfigyelhetı állapotot szakmai tapasztalataink alapján terjesztettük ki az egész építményre, általános jelleggel. A helyszíni szemlék során az alábbiakat tapasztaltuk, általános jellegő észrevételek: A rétegelt-ragasztott fa fıtartó lamellái több helyen teljes szélességben elváltak egymástól. A tartók elvált lamellái között kialakult hézagot bevert lécdarabbal és tapaszolással tüntették el, valamint fedı mázolással. A tartókon megfigyeltünk a tartó hossztengelyével párhuzamos, hosszirányú felrepedést, a fedı lapon, a 10 cm széles felületen. A főrészelt fa anyagú elemeken több helyen hosszirányú, és jelentıs mértékő repedések figyelhetık meg. A főrészelt fa anyagú elemeken néhány (hozzáférhetı) helyen beindult korhadási folyamat figyelhetı meg. A merevítı szélrács rúdjai nem az alapozásról indulnak. A tetı bıvítése során a tetıt az új szelemenekkel a meglévı épülethez kapcsolták, a kapcsolat módja, valamint a csatlakozó épületszerkezetek merevsége nem ismeretes. Az acél anyagú kapcsoló elemek közül több esetben jelentıs korróziós károsodás figyelhetı meg. A csarnoktérben, annak funkciójából eredıen jelentıs a páraterhelés, és a hıszigetelés nélküli tetın ennek következtében a páralecsapódás. 3.2. Második szemle: 2008. 05. 04-i helyszíni szemlénk során a Megbízó által biztosított emelıkosaras állványról, valamint a részlegesen megbontott tetıhéjaláson keresztül további, számottevı károsodásra utaló jelenséget figyelhettünk meg. Megfigyeléseinket fotó dokumentációban rögzítettük, az alábbi észrevételeinkkel együtt: A teljes fotó dokumentációt CD mellékletben adjuk ki. Kép sorszáma F1 F2 F3 F4 Megnevezés Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek Észrevétel El van korhadva a szelemen vége. El van korhadva a szelemen vége. El van korhadva a szelemen vége. El van korhadva a szelemen vége.

F5 F6 Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek A középsı csukló el van mozdulva. El van korhadva a szelemen vége. Az alsó rétegek szétváltak, a csavarkötés nem mőködik, a csukló acélszerelvénye elfordult. A középsı csuklóban az erıátadás számítással nem igazolható El van korhadva a szelemen vége. F7 A középsı csuklónál a rétegelt ragasztott tartó rétegei szétváltak. F8 Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek F9 Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek El van korhadva a szelemen vége. F10 Keleti oldal, homlokzatra kinyúló szelemenek szelemen szétrepedt. El van korhadva a szelemen vége, és a F11 A szellıztetı berendezésnek a csavar Életveszélyes, a berendezés leeshet. kapcsolata hiányzik. F12 A középsı csuklónál lévı tartóvég. Az épület nyugati oldalán levı csukló is elmozdult, látható a korábbi felületkezelés vonala és az acélszerelvény közötti hézag. Az alsó 4 réteg lerepedt. F13 A középsı csuklónál lévı tartóvég. F14 Szélrács bekötés és fıtartó A tartó rétegei szétváltak. F15 A középsı csuklók nézeti képe. A középpont lesüllyedt. F16 A középsı csuklók nézeti képe. F17 A középsı csukló acélszerelvénye. F18 A középsı csukló acélszerelvénye. A tartóvég szinte valamennyi rétege szétrepedt F19 A ragasztott tartó nézeti képe, és az A kifutószálnál reped a tartó alsó övén látható repedés F20 A szelemen végig van repedve és meg A csavarkapcsolat nem mőködik van hajolva. F21 A szelemen végén látható gombafertızés, és repedés. fekvı tapló, áltapló (Phellinus contiguus) Az akác jellemzı korhasztója a kemény F22 A szelemen végig van repedve és meg van hajolva. F23 A szelemen végig van repedve és meg van hajolva. F24 A csavarok el vannak korrodálva a fa A kapcsolat nem mőködik szerkezetben. F25 A középsı csuklónál látható tartóvégek A keresztmetszet felsı 3 rétege nem szét vannak repedve dolgozik F26 A szelemen el van korhadva F27 A szelemen el van korhadva Pincegomba jellegzetes képe F28 A középsı csuklónál látható tartóvégek Az alsó 4 réteg nem dolgozik szét vannak repedve F29 A csavarok el vannak korrodálva a fa A kapcsolat nem mőködik szerkezetben. F30 A ragasztott fa tartó felsı öve fel van A felsı 3 réteg nem dolgozik, a legfelsı hasadva. réteg el van korhadva. F31 A szelemenen látható hosszanti repedés

F32 A szelemenen látható fémhulladék A felsı réteget eltávolítjuk a késıbbiekben, korhadt, levált. (rozsda) a csavarból. F33 A szelemen el van korhadva, és végig van hasadva. F34 A tetı látképe felülrıl. F35 A tetı látképe felülrıl. Az alakváltozás (süllyedés) jól látható F36 A szelemen vége korhadt, szétrepedt. F37 A rétegelt ragasztott tartónak a felsı A felsı réteg elkorhadt öve el van korhadva. (bontás közben) F38 A rétegelt ragasztott tartónak a felsı öve el van korhadva. (bontás után) F39 A rétegelt ragasztott tartónak a felsı öve el van korhadva. (bontás közben) F40 A rétegelt ragasztott tartónak a felsı Jellegzetes "fehér" korhadás öve el van korhadva. F41 A rétegelt ragasztott tartónak a felsı öve el van korhadva. (bontás közben) F42 A rétegelt ragasztott tartónak a felsı öve el van korhadva. (bontás közben) F43 A tartó felsı öve A korhadt rész eltávolítva F44 A tetı látképe felülrıl. Látható az alakváltozás F45 A tetı látképe felülrıl. F46 A tetı látképe felülrıl. F47 A tetı látképe felülrıl. F48 A rétegelt ragasztott fa tartón látható repedés az alsó mezıben. F49 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó mezıben. F50 Az utólagos toldalékba beépített fa Fenyılemezes tapló okozta tipikus korhadás szerkezet el van korhadva. A rétegelt ragasztott fa tartón látható F51 hasadás az alsó mezıben és a hiányzó kiesett réteg.(vizsgálat közben) A rétegelt ragasztott fa tartón látható F52 hasadás az alsó mezıben és a hiányzó kiesett réteg.(vizsgálat közben) A rétegelt ragasztott fa tartón látható F53 hasadás az alsó mezıben és a hiányzó kiesett réteg.(vizsgálat közben) F54 A rétegelt ragasztott fa tartóból kiesett Rovarkártevı lakik benne darab. A rétegelt ragasztott fa tartón látható F55 hasadás az alsó mezıben és a hiányzó kiesett réteg.(vizsgálat után) F56 A csarnok látképe. A szimmetria nem tökéletes már, a tartó jobbra megdılt F57 Az utólagos hozzáépítés fa szerkezete. Cincér kártevı okozta pusztítás F58 Az utólagos hozzáépítés fa szerkezete.(korhadt) Cincér kártevı okozta pusztítás F59 A rétegelt ragasztott fa tartón látható A másik oldali repedés tükörképe, a tartó

hasadás az alsó mezıben. mindkét vége F60 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó mezıben. F61 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó és felsı mezıben. F62 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó és felsı mezıben. F63 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó és felsı mezıben. F64 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás a felsı mezıben. F65 A rétegelt ragasztott fa tartó el van hasadva az alsó mezıben alul. F66 A rétegelt ragasztott fa tartó el van hasadva az alsó mezıben alul. F67 A rétegelt ragasztott fa tartó el van hasadva az alsó mezıben alul. F68 A rétegelt ragasztott fa tartó el van hasadva az alsó mezıben alul. F69 A csarnok belsı látképe. Láthatóan közép felé "bukik" a szerkezet F70 Az alsó, falváztartó szélsı végén látható korhadás. A tartó már foltozva van F71 A szelemen és a szélrácsok végig vannak hasadva. dik A szélrácsrúd bekötése már nem mőkö- F72 A szelemen és a szélrácsok végig vannak hasadva. F73 A rétegelt ragasztott fa tartó rétegszétválása F74 A szélrács végig van hasadva A bekötés nem mőködik, a faszerkezet felületkezelésén látható a szerelvény elmozdulása F75 Fıtartó+szelemen kapcsolat A betétfa is szétrepedt F76 A szelemen végig van hasadva. F77 A szelemen végig van hasadva. F78 A szélrácsok, végig van hasadva A szélrácsrúd bekötése már nem mőködik F79 Fıtartó+szelemen kapcsolat A betétfa is szétrepedt F80 A szelemen végig van hasadva. F81 A szélrács végig van hasadva A szélrácsrúd eltörött F82 A szélrács végig van hasadva A szélrácsrúd bekötése már nem mőködik F83 szelemenek szétrepedve F84 szelemen vége gombatelep F85 A középcsı csukló oldalnézete. F86 A középcsı csukló oldalnézete. F87 szélrács bekötés A szelemen szétrepedt F88 A középsı csukló és a csatlakozó tartóvégek. F89 Eltörött faszerkezet maradványa gombateleppel F90 Középsı felülvilágító képe látható tetı alakváltozása A bütük szétrepedtek, a tartóvég megsemmisült

F91 keleti oldali szellızı leeshet... F92 A középsı csukló. F6 belülrıl, hiába van páros tartó, mindkettıvel baj van F93 keleti oldali szellızı F94 A szelemen végig van hasadva. F95 A tetıfelépítmény képe F96 A tetıfelépítmény képe Látható a tetı alakváltozása F97 A szélrácsozás. F98 A szélrácsok rögzítése a tartóhoz. F99 Keleti oldali falváz A gerendákon megül a pára... F100 A tartóról a festék elválik. F101 A szelemenen látható repedés. A szelemen korhadása jelentıs F102 A szelemenen látható repedés. F103 A középsı csuklók látképe. A szellızı tetıfelépítményen látható a tetı alakváltozása F104 A középsı csukló A gerenda szétrepedt F105 A középsı csukló A gerenda elkorhadt F106 A szelemen kivágása a csavar miatt. F107 A szelemen kivágása a csavar miatt. F108 A szelemenen látható a tetıfelépítményben Mohatelep F109 A szelemenen látható a tetıfelépítményben Mohatelep F110 Fıtartó repedt, a fehér gömb egy beszorult teniszlabda F111 A szelemenen Mohatelep F112 Az alsó hosszú tartónak a szélsı végén látható korhadás. F113 Az alsó hosszú tartónak a szélsı végén látható korhadás. F114 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó és felsı mezıben. F115 A középcsı csuklónál látható tartóvég. F116 A szelemen vége el van korhadva. F117 A szelemen vége el van korhadva. F118 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás. F119 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó és felsı mezıben. F120 A rétegelt ragasztott fa tartón látható hasadás az alsó és felsı mezıben. F121 A középcsı csuklónál látható tartóvég. Mint F6, de közelképek F122 A középcsı csuklónál látható tartóvég. F123 A középcsı csuklónál látható tartóvég. F124 A középcsı csuklónál látható tartóvég.

4. MEGÁLLAPÍTÁSOK: 4./A. 2006.08. hónapban tett megállapításaink: 4.1. A tartószerkezet felrepedése: A helyszíni szemlén tapasztaltak szerint a tartószerkezet gerendái felrepedtek, több helyen, jelentıs mértékben. A repedések mérete, mennyisége nem ítélhetı meg egzakt pontossággal, mivel tapaszolással és festéssel vannak eltakarva. Ahol a tapaszolás kibontásra került, ott teljes szélességő lamella szétválást tapasztaltunk, és a lamellák között 5-8 mm széles hézag alakult ki. Elıször is vizsgáljuk meg a repedés okait. A rétegelt-ragasztott fa tartószerkezet lamelláinak szétválása több tényezı együttes hatására következhetett be, ezek: - gátolt zsugorodási-duzzadási alakváltozás - "kifutó szálas" lamella - a lamellák eltérı nedvességtartalma - a tartó hossztengelyére merıleges feszültségek - ragasztási probléma - az akácfa jellemzı anyagi tulajdonságai A rendkívüli környezeti feltételeknek kitett rétegelt-ragasztott fa tartószerkezetnél a repedések megjelenése gyakran elıforduló jelenség. A felvett víz hatására a fa rostjai duzzadnak, száradáskor zsugorodnak. Változó klimatikus környezetben gyors száradás, vagy dagadás esetében a fa belsı feszültségei repedésekhez vezethetnek. Az ikerfıtartós kialakításhoz alkalmazott betétfák rostiránya merıleges a fıtartó rostirányára, és emiatt a két fa elem zsugorodásaduzzadása gátolt folyamat, a két fa elem gyakorlatilag egymást repeszti szét. Mivel a fa ortogonálisan anizotrop, emiatt a vízfelvétel is az egyéb fizikai jellemzıkhöz hasonlóan jelentıs mértékben függ a rostiránytól. Rost irányban a vízfelvétel jelentıs, míg arra merıleges irányban nagyságrenddel kisebb. Jelentıs vízfelvétel miatt különösen a tartóvég felrepedése fordul elı gyakorta, amikor a tartó vége nincs lezárva, és így a nyitott rostokon a környezeti páratartalom a fában felszívódik. A "kifutó szálas" lamellák, melyek a tartó változó magasságú kialakításának következményei, szintén jóval több nedvességet vesznek fel, mint a többi lamella. A nedvesebb lamellák dagadnak, és a fa tartóban jelentıs belsı feszültségek alakulnak ki. Eltérı nedvesség tartalmú lamellák esetén még rezorcin formaldehid ragasztó alkalmazása estén is történhet lamella szétválás, elsısorban a tartó zsugorodásból eredı belsı feszültségei következtében. A tartó alakjából, és az igénybevételekbıl szintén keletkeznek a tartó hossztengelyére merıleges nyomó-húzó feszültségek, és a zsugorodási-duzzadási feszültségek ezekkel összegzıdnek. Mivel a repedések jelentıs mértékben a lamellák között, a ragasztás síkjában fordulnak elı, nem lehet kizárni a ragasztási problémát sem. Az MI 04 183 Mőszaki Irányelv 5.3. pontja szerint a kész tartón egy oldalon megnyílt - egymástól legalább 30 cm-re lévı - ragasztási réteget enged meg, de ha azok a szélsı 0.2xH tartórészbe esnek, akkor hosszuk legfeljebb 6 cm, szélességük legfeljebb 1 mm, mélységük pedig legfeljebb a tartó szélesség 5%-a lehet. Ennek az egyébként érthetıen szigorú feltételnek a tartók nem felelnek meg.

A rétegelt ragasztott tartó gyártása során nemzetközileg is mértékadónak tekintett Otto Graf Forschungs und Materialprüfungsanstalt Baden Württemberg (FMPA) Intézeti, DIN 1052/1 szerinti minısítéssel rendelkezı ragasztók ajánlottak minden olyan esetben, amikor is tartószerkezeti céllal, tetıszerkezetben, illetve változó nedvességtartalmú helyen történik a tartó beépítése. Az alkalmazott Dynosol S199 típusjelő ragasztó ennek a kritériumnak megfelel. A tartó ragasztási problémáit, mivel a gyártmány 30 éves, tovább, részletesen vizsgálni nem lehetséges, és gyakorlati haszna sem mutatkozik üzemeltetési szempontból. Az akácfa anyag jellemzıen repedésre, és további mozgásra hajlamos anyag "munkás fa". A gyakorlati tapasztalatok szerint 5 x 2 cm-es keresztmetszető lamellánál nagyobb lamella esetében nem lehet kizárni a lamella repedést sem. A vizsgálat során észleltünk is középen, hoszszában felrepedt lamellákat, értelem szerően a tartó színlapjain, belsı lamella felrepedésrıl nincs információnk. A tartókon megfigyelhetı lamella szétválás azt jelenti, hogy a lamellák közötti nyíró ellenállási képesség nem megfelelı, a lamellák egymáson elcsúsznak. A faanyagú gerendáknál - ellentétben pl. az acél anyaggal - az alakváltozás számítása során a nyírási tagot nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel a fa rostokkal párhuzamos nyírási ellenálló képessége egyébként is alacsony. Nem megfelelı ragasztási kötés esetén az alakváltozás döntı mértékben a nyírási elégtelenségre vezethetı vissza. A tartószerkezet 30 évvel ezelıtt készült, kísérleti jelleggel, és az elmúlt idıszakban tervezett élettartama 60%-t leszolgálta, különösebb, látható tartószerkezeti elégtelenségre utaló jel nélkül. A szerkezet mőködése során hóteher a tetıszerkezetet nem terhelte, mivel normál üzemvitel során a tetırıl a hó leolvad, a hıszigeteletlen héjalásról. 4.2. A főrészelt fa elemek felrepedése: A beépített főrészelt fa (lucfenyı) anyagú gerendák is több helyen, jelentıs mértékben felrepedtek. A repedések oka elsısorban a változó nedvességtartalom, melynek hatására a fa anyag duzzad-zsugorodik, és felreped. A repedések mértéke több esetben meghaladja a szabványos értéket, a hajlított gerendaként mőködı szelemenek esetében ez a fıtartókéhoz hasonló problémát jelent. A szélrács rudak kellı mennyiségben vannak elhelyezve, és húzott rúdként berepedt állapotban is mőködı képesek. 4.3. A kötıelemek korróziója: A beépített kötıelemek közül több elemen jelentıs, teljes keresztmetszető korróziót tapasztaltunk. Az ismeretesen agresszív közegben kizárólag KO36 anyagú kötıelemeket lehetne csak alkalmazni, az elrozsdásodott elemek nem azok. 4.4. A szélrács statikai problémája: Az építmény 4 sor szélrácsmezıvel van hosszirányban merevítve, ez elegendı mennyiségő. A szélrács rácsozata azonban nem ér le az alapozásig, így az épület hosszirányú merevsége kívánni valókat hagyhat maga után. Megvizsgáltuk, hogy az új, bıvített tetırész szelemenjei megfelelı hosszirányú kitámasztást biztosítanak-e az épületnek? A szelemenek a szilikát bázisú épülethez csatlakoznak, de nem kellıen tisztázható a szilikát épület attikafalának merevsége, valamint a szelemenek kapcsolata sem. Különösen aggályos,

hogy az attikafalon jelentıs mértékő páralecsapódás, és a szelemenek végein korhadásos károsodásra utaló jelek figyelhetık meg. 4.5. A klimatikus viszonyok problémája: A faanyag a változó nedvességtartalmat nem jól viseli, gyakorlatilag 20-25 teljes ciklus esetében 50 %-os szilárdság csökkenés is tapasztalható. A medence tere hıszigeteletlen, a medencében lévı víz főti télen, alapvetıen. Emiatt a nyári és téli légállapot jelentıs mértékben eltérı lehet. Az eltérı hımérséklet és pára viszonyok a fa anyag gyorsított öregedéséhez vezetnek. 4./B. 2008.06. hónapban tett megállapításaink: A tartószerkezeten a felrepedés és a korhadásos károsodás jelentıs mértékben elırehaladt. Szinte valamennyi tetıponti csuklónál levı tartóvég szétrepedt. Ahol lehetıség volt rá, ott a tartóvéget bontókalapáccsal is megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a tartók keresztmetszete felsı zónája korhadt, legalább 5 cm mélységben. A tetıponton a legnagyobb a tartószerkezet kitettsége, így a felsı zóna korhadása szinte törvényszerő. A csuklós kapcsolatokban az acél szerelvények több helyen kifordultak, mivel a szétrepedt tartókban a csavarkötések nem mőködnek, és így a tartók végei a szerelvény támlemezéhez feszülnek. A tartóknál emiatt jelentıs alakváltozás következett be, a csukló függılegesen elmozdult, lefelé. Ez több fotón is megfigyelhetı, jól látható. Az ívesen meghajlított tartók esetében az MSZ 15025 külön elıírással csökkenti a fa anyag határfeszültség értékeit, mert a hajlítás következtében már jelentıs belsı feszültség van a lamellákban. A tartón keletkezı maximális igénybevételek egybeesnek a kisebb hajlítási sugarú zónákkal, így azokban a mezıkben a tartó felrepedése a tartótengelyre merıleges feszültségek következtében törvényszerő. Értelem szerően a fogyószálas kialakítás következtében ugyancsak ebben a zónában nagyobb a párabehatolás miatti duzzadás-zsugorodás is, így a tartó mindezek hatására felreped. A szélrács rudak szétrepedése következtében szintén az acél szerelvények elmozdulását figyelhettük meg. A szélrácsrudak mőködése kétséges, legfeljebb húzott rudakként mőködnek, de úgy is csak jelentısebb elmozdulásokkal. A főrészelt fa szelemenek szétrepedtek, a legnagyobb kitettségő zónákban korhadtak. A keleti oldali homlokzati alsó gerenda a felfekvési zónában jelentıs korhadási károsodású, már moha is megtelepedett a gerenda vég környezetében. A tartószerkezeten jelentıs, súlyos, közvetlen életveszélyt jelentı károsodások figyelhetık meg. A felsı csuklók mőködése erıtani számítással már nem követhetı, a keleti oldali legnagyobb kitettségő rétegelt ragasztott fıtartó gyors tönkremenetele várható. A tartószerkezet kitettsége jelentıs. Az élettartama során huzamosabb ideig változó páratartalmú tér volt, majd állandó jelentıs pára, majd ismételten változó páratartalmú térként funkcionált. Ez a jelentıs mértékő kitettség a fa tartószerkezeteket huzamos ideig, és jelentıs

mértékben károsította. Megjegyzésre kívánkozik, hogy az akácfa igen tartós fa, kedvezı élettani tulajdonságokkal, viszonylagosan kevés ismert károsítóval bír. A 3-4 éve mellépített fenyı anyagú toldalék szerkezetben már most jelentıs korhadás, és feltehetıen behurcolt cincér károsító figyelhetı meg. (A további akkoriban épült fa szerkezetek faanyagvédelmi vizsgálatának fontosságára ez is felhívja a figyelmet) Amennyiben ez a fürdıcsarnok lucfenyıbıl épült volna, már nem állna, ebben biztosak lehetünk. Az akác tartószerkezet lényegében jól megfelelt az igen csak extrém üzemelési körülményeknek, és bizonyította azt, hogy valóban igen tartós fa. Mára szerepét betöltötte, elfáradt, károsodott, elbontása indokolt.

5. A HIBÁS TARTÓK STATIKAI ELLENİRZÉSE: A terv szerinti, nem repedt tartó számítás szerint megfelelı, kellı biztonsággal tervezett szerkezet. A repedt tartó erıtanilag nem értékelhetı, a berepedt keresztmetszet számítással nem igazolható. A repedt tartó számítással történı ellenırzésére nincs megfelelı egzakt módszer. Mivel a szerkezetnél a hóteher elıfordulása megfelelı garanciákkal kizárható, így a szerkezetet ellenıriztük az önsúlyteher és a szélteher szabványban elıírt kombinációjára. A berepedt keresztmetszet merevségérıl megbízható információ nem áll rendelkezésre, így minden feltételezés kockázati elemet is tartalmaz. A 40 cm magasságúra csökkentett merevségő keresztmetszet feltételezése megítélésünk szerint elfogadható becslés. Mellékelt statikai számításunkat ezzel a feltételezéssel készítettük el. A statikai modell és a valóságban látható alakváltozások jó egyezést mutatnak, ami igazolja a modellfelvételt. A tartók számítással nem igazolhatók a szabványos feltételekkel. Az igénybevételi oldalon számítható maximális hajlító feszültség 2.66 kn/cm 2 értékőre adódott, az K78 II. szilárdsági kategóriájú akácra a szabványos biztonsággal megengedhetı feszültség érték 1.52 kn/cm 2 (MSZ 15025 1.3.4.2. pont, "5" számú táblázat, és az 1.3.4.3. pont szerinti korrekciós tényezık, beleértve az ívesen hajlított tartó csökkentı tényezıjét is, 10.00 méteres "mértékadó" sugárral közelítve a pontos alakot.) A számított feszültség értéke számottevıen meghaladja az anyagra megengedhetı szabványos értéket. Hibátlan, ép szerkezet esetében némi túlterhelés megengedhetı lenne, de jelen esetben a szerkezet gyakorlatilag tönkrement elemekbıl áll, és a túlfeszültség értéke a józan vállalhatóság határain túl van. A felrepedések a feszültég csúcsok közelében vannak a tartókban, a tartóvég felrepedései mellett. Mindez jól összhangban van a számítási eredményekkel. A fıtartók tönkremeneteli lehetıségeinek elemzése: A tönkremenetel mellett szóló érvek A tartóvégek felrepedtek, több helyen kifordultak a csuklók Ahol az egyik fıtartó repedt, ott a másik is kb. hasonló mértékben károsodott Repedések a csuklóknál a középsı zónában is vannak, és általában a csavarhelyeknél jelennek meg A tartóvég kifordulhat A szelemenek is jelentıs mértékben károsodtak A szélrácsok is jelentıs mértékben károsodtak A tartókon jelentıs korhadási károsodás is van A keleti homlokzati fal alsó gerendája felfekvési zónája jelentıs mértékben elkorhadt Ellenérvek A fa tartók összefeszülnek A fıtartók párosak, ha egyik kimerül, még ott a másik A repedések általában az acél szerelvény támlemeze élénél vannak A tartók sőrőn meg vannak támasztva szelemennel A szélrács is sőrő, 6 mezıbıl 4 mezıben van Általában a már lerepedt felsı rétegek korhadtak, így ez nem jelent többlet károsodást A keleti homlokzati gerenda a keleti homlokzati falat, és így a felette levı fıtartót is (amely a legjobban károsodott) tartja.

6. A TARTÓK MINİSÍTÉSE, AZ MI 15011 MŐSZAKI IRÁNYELV JAVASLA- TAI ALAPJÁN: Kivonat az MI-15011-1988 Mőszaki Irányelvbıl: 5. MINİSÍTÉS. 5.2. Tőrhetı állapotú a szerkezet, ha a megfelelı állapot feltételeinek nem tesz eleget, de a következı feltételek egyidejőleg teljesülnek: 1. szemrevételezéssel csak kisebb, a szerkezet további mőködését nem veszélyeztetı károsodások észlelhetık; 2. a szerkezet rideg tönkremenetele nem várható, 3. az erıtani számítás szerint a szerkezet a határállapotok elsı csoportjában (MSZ 15020 szerinti határállapotok) legalább a terhek alapértékő kombinációjára, illetve próbaterhelés esetén a csökkentett követelményre megfelel, függetlenül attól, hogy kielégíti-e a merevségi és a repedés tágasság követelményeket, 4. a szokványosnál gyorsabb állapotromlás veszélyével (pl. a 3.5. szakasz szerint romló tulajdonságú anyagok esetén) nem kell számolni. A veszélyes minısítés feltétele tehát többek között az, hogy a tartószerkezet szokványosnál gyorsabban romló anyagi tulajdonságú elemet tartalmazzon, és szemrevételezéssel a szerkezet mőködését veszélyeztetı károsodásokat tartalmazzon. Jelen esetben ez a súlyos károsodás - a lamella rétegek szétválása -, a felsı csuklók erıtani szempontból történt megszőnése a tartószerkezet mőködését alapvetıen és súlyosan veszélyezteti. A szokványosnál gyorsabban romló anyagi tulajdonságú anyag pedig a szétvált lamellás, és korhadásos károsodású tartó, melynek gyorsuló tönkremenetele sem kizárható, az elkorrodált kötıelemekkel együtt. A FENTIEK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL A SZERKEZET MINİSÍTÉSE: "VESZÉLYES", "AZONNALI INTÉZKEDÉS" SZÜKSÉGES, MIVEL AZ ÉLET ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETİ KÖRÜLMÉNY ÁLL FENN. Jelen állapotában a csarnok üzemeltetését be kell szüntetni, és ott a tartózkodást meg kell tiltani. A "veszélyes" minısítés azt jelenti, hogy a szerkezet használatának kockázata nagyobb, mint általános esetben, amikor is a szabványos követelmények be vannak tartva. A kockázat mértékére vonatkozóan pontos becslést nem lehet mondani a berepedt tartók konkrét merevségének, valamint a felsı csuklók igazolható teherbírásának ismerete hiányában. A szétrepedt tartóvégek az acélszerelvényhez már nem a tervezett csavarokkal kapcsolódnak, hanem befeszültek a szerelvények támlemezéhez.

7. JAVASLATOK: 7.1. A korlátozott mértékő és idıtartamú ideiglenes használat feltételei: Amennyiben a tartószerkezetrıl a héjalás lebontják (minimálisan a késıbbi toldaléknál kialakított vápáig), úgy a szerkezetnél szélteherrel számolni lényegében nem kell, legfeljebb a tartószerkezet felületére ható széllel. (A homlokzati falról is el kell bontani a burkolatot) Ez esetben a szerkezet alatti tartózkodás kockázata kisebb, a szezonban a medence mőködtethetı. Erıs szél esetén (elırejelzés alapján) a használatot átmenetileg fel kell függeszteni. A következı szezonig a faszerkezetet el kell bontani. 7.2. A tartószerkezet kijavítási lehetıségeinek vizsgálata: A megerısítés módja A rétegelt ragasztott tartó összeabroncsolása A csuklók megpatkolása, és így a tartó átalakítása kétcsuklós tartóvá, mert így az igénybevételek elviselhetı mértékőre csökkenthetık A csuklók alátámasztása, középen Befúrt, ragasztott csapos megerısítés, a nyírás felvételéhez Értékelés A rétegek együttdolgozásához szükséges feszítést kizárólag feszítı csavarokkal lehetne biztosítani, de a fa anyag viszkoelasztikus tulajdonságai miatt állandó utánhúzása szükséges. A fa lassú alakváltozással kitér az erı elıl, így a csavarok kilazulnak. A változó nedvességtartalmú helyen a faanyag duzzad és zsugorodik, így vagy szétreped a belsı feszültség miatt, ha zsugorodáskor feszítjük össze, és késıbb bedagad, vagy kilazul, ha duzzadáskor feszítjük. A csuklóknál az újabb csavarozás gyakorlatilag kivitelezhetetlen a feszítés a szerelvény, és a csatlakozó csavarok miatt. A tartóvég kb. 1.0 méter hosszban biztosan szétvált, így cca. 2.50 méteres hosszban kellene acél övlemezekkel megerısíteni a tartót. Az övlemezek a húzó-nyomó erıket, felvennék, tehát nyomatéki igénybevételre megoldást jelent, de a csuklóban a nyíróerı felvétele nem megoldható. A tartó belsı rétegei is fel vannak repedve, így a megoldás hatékonysága kérdéses. A csuklók alátámasztásához acél oszlop kell, 9.00 hosszúságú, becsült 60 cm átmérıvel. Az oszlop elhelyezése nehéz (daruval lehetne beemelni), és károsíthatja a medencét. Mivel a tartók végei tönkrementek, nagymérető fejgerendát is be kellene építeni. A már szétrepedt, gyengült tartó további számottevı gyengítésével jár a befúrás, és a szétnyílt hézagoknál a beragasztó anyag is kifolyik, a ragasztás hatása is kétséges.

2.1. FOTÓ DOKUMENTÁCIÓ HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET VIZSGÁLATÁRÓL KÉSZÍTETT SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYHEZ. CD mellékletben

2.2. STATIKAI SZÁMÍTÁS HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET VIZSGÁLATÁRÓL KÉSZÍTETT SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYHEZ. (Az eredmények kivonata a CD mellékletben)

2.3. BONTÁSI TERVLAPOK HARKÁNYI GYÓGYFÜRDİ RT. III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET VIZSGÁLATÁRÓL KÉSZÍTETT SZAKÉRTİI VÉLEMÉNYHEZ. CD mellékletben

2.03. MELLÉKLET HARKÁNY, III. SZ. MEDENCE TÉRLEFEDİ SZERKEZET BONTÁSÁNAK TAPASZTALATAI A BAROSS RRTARTO1 OMFB-00398/2010 SZÁMÚ PÁLYÁZATHOZ KÉSZÍTETT KUTATÁSI JE- LENTÉSHEZ 1. ELİZMÉNYEK: A Harkány, Gyógyfürdı III. sz. medencéjének elbontására 2008.06. hónapban került sor, miután szakértıi véleményünkben a tartószerkezetet életveszélyesnek minısítettük. 2. A BONTÁS TAPASZTALATAI: A bontás során fotó dokumentációt készítettünk, melynek tárgyi kutatási jelentés számára releváns megállapításait is tartalmazó fotóit kivonatos formában a jelentésünkhöz mellékeltünk. A bontás során az egyik tartón a talpcsukló feletti vágáskor a vágási felületen egy nagymérető, az egész keresztmetszetet összefogó csavarra bukkantunk. (Megjegyezzük, hogy a csavar megtalálásának valószínősége gyakorlatilag a nullával volt egyenlı) Az idıközben helyszínre hívott tervezı, Pluzsik András (FAKUTI) elmondta, hogy a gyártás során tapasztalták a tartó ragasztó rétegeinek szétválását. A sablon és prés olajozása során kerülhetett olaj a lamellákra, és így ott az adhéziós ragasztó nem tudott megfelelı kötést létrehozni. Általában a tartók végei nyíltak szét. (Ennek okait Dr. Szalai József 1984-ben publikált dolgozata: "Rétegelt Ragasztott íves fatartók elıállítás során fellépı sajátfeszültségeinek, és alakváltozásának meghatározása, a tartók méretezésének problémái" kellı részletességgel taglalta.) A bontás során a nyári kánikulában a medencébe ledeponált tartók a kiszáradáskor gyakorlatilag köbösen szétbomlottak. A statikai számításunk, valamint a bontás során lecsupaszított vázon mért alakváltozások jó egyezést mutattak, ez némi derőlátásra adhat okot abban a tekintetben, hogy a számítási peremfeltételek helyesen lettek felvéve, és a számítás jól tudta követni a lecsökkent merevségő tartók erıjátékát. 3. A FOTÓ DOKUMENTÁCIÓ Harkány, III. sz. medence bontási tapasztalatok képösszesítı. 2008.06. Kép sorszáma Megnevezés Észrevétel F-01 Az alakváltozott tetı képe A számított alakváltozással egyezı, 25 cm F-02 A héjalás lebontása után A belsı tartók alakváltozása jól megfigyelhetı F-03 A szerkezet A héjalás lebontása után F-04 F-05 A szétvált lamellák közötti ragasztó Rezorcin formaldehid (Aerodux) ragasztó