Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára
A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál. A nevelés fogalma: Az a tevékenység, amellyel a nevelők úgy kívánnak hatni a felnövekvőkre, hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit a nevelők kívánatosnak tartanak és maradandóan változzanak meg mindabban, amik a nevelőik szerint nem kívánatos (Zrinszky, 2002). A nevelés, mint folyamat: tudatos tervszerű értékközvetítő értékteremtő fejlesztő hatású színtereken megvalósuló bipoláris A pedagógia és a nevelés egyik alapvető feladata, célja a nevelt személyiségének hatékony fejlesztése az érett személyiség kialakítása érdekében. Így az érett személyiség jellemző jegyei: a valóság reális érzékelése önelfogadás és harmónia magával szemben spontán és kreatív viselkedésrepertoár erős etikai alapokon nyugvó feladatközpontúság függetlenség a környezettől, ugyanakkor erős szociális érzés intimitás végtelen horizontok Pedagógiai cél-és feladatrendszer a labdarúgásban: A labdarúgók személyiségfejlesztése
A labdarúgó személyiség kialakítása A motiváció A pedagógiai tudás jellege: Elméleti Gyakorlati Nézet Nézet: A nézetek olyan pszichikailag alátámasztott feltételezések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak vélünk, amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, a melyeket felhasználunk döntéseink során. Egy edzőnek munkája során folyamatosan meg kell újulni, a sikeresség érdekében fontos a pedagógiai nézetein alakítani vagy változtatni. Ehhez a képzés alatt szerzett tudás és tapasztalatok döntőek, de csak abban az esetben, ha reflexió kapcsolódik hozzá. A reflexió folyamata: CSELEKVÉS VISSZATEKINTÉS A CSELEKVÉSRE LÉNYEGES MOZZANATOK TUDATOSÍTÁSA ALTERNATÍV CSELEKVÉSMÓDOK KITALÁLÁSA KIPRÓBÁLÁS A reflektív edző jellemzői: Képes a teljes személyiséget folyamatosan felmérni, és fejlesztésének technikáit készség szinten birtokolja Módszereket ismer, melyek segítenek a problémák megoldásában (kooperatív technikák) Reflektív gondolkodást fejlesztő technikákat, módszereket ismer Állandó, tudatos reflektív-önreflektív viszonyulásmód jellemzi Szakmai autonómia jellemzi Egy edző életében a reflexió folyamata abban az esetben lehet igazán eredményes, ha kapcsolódik hozzá edzői hitvallás!
Az edzői hitvallás: Edzői belső tudat, szemlélet a nevelésről és képzésről: edzői hitvallás. Filozófia: Gondolatok, értékek, tudás, hozzáállás Folyamatosan változik (alkalmazkodnunk kell) Átgondolt és megalapozott filozófiára építhető csak a program Lényegében: Mit tanítunk Hogyan tanítunk Hogyan értékelünk Lépesei: Mások hitvallását tanulmányozni Saját célok, érzések és tapasztalatok elemzése Visszajelzés másoktól A labdarúgó edzői életpálya szakaszai: 1. Pályaválasztástól a döntésig tartó szakasz kaotikus pedagógiai élmények szakasza gyermekkor, serdülőkor és kora ifjúkor pozitív élmények szerepe meghatározó, edző személyisége, edzői ideál 2. A képzés időszaka a pályafejlődés legintenzívebb szakasza természettudományi és társadalomtudományi és sportszakmai képzés tanári képzés korábbi pedagógiai tapasztalat nélkül edzőképzés gyakorlati tapasztalat általában van tanári/edzői reprezentáció, belső tudat, szemlélet a nevelésről egyéni problémamegoldás kialakulása 3. A pályavitel szakasza a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel gyakran más képet vizionáltunk váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok
pályakezdés nehézségei, praxis-sokk a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jelentkeznek 3-5 évig pályakezdők 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember a rutin időszaka a pályavitel 15-25. éve között figyelhető meg az utolsó szakaszában az energiák fogynak, érdeklődés csökken és kiégés következik be A labdarúgó edző, sportszakember képe a tudomány tükrében Első körben fontos beszélnünk az edzői pályára való alkalmasság kérdéseiről. Sprenger szerint a nevelői személyiségvonások nem belátáson alapulnak, tehát nem tanulhatók. Szerinte az edzői hivatásra születni kell! Mások ezzel szemben azt állítják, hogy a pedagógusi, edzői szakma is egy mesterség, mely tanulható, melyet bárki képes megtanulni illetve gyakorlás útján elsajátítani. Caselmann szerint nem szükséges vizsgálni, hogy az edzői személyiség genetikailag determinált vagy tanulható, hanem topologizálni szükséges az edzőket. Így Caselmann (1949) két edzői alaptípust különböztet meg: 1. Logotrop edző: a sportág felé fordul azért lett sportszakember, mert a sport határozza meg a tevékenységét sportszakmai kérdéseket fontosnak tartja magas követelményeket támaszt szakmailag fejlődik a nevelés kérdéseit gyakran nem tartja fontosnak nem szervezi a közösséget, nem foglalkozik az egyéni problémákkal csak a sportolók képzési feladataival törődik 2. Paidotrop edző: a sportoló felé fordul szeret emberekkel foglakozni engedményeket tesz a követelményekben
nem a sportági tökéletesség a vezérelve kiváló közösségépítő kellemes légkört teremt valódi nevelő, emberi kapcsolatokat alakít ki A szakirodalom szerint az a jó edző, aki alapvetően logotrop típusú, de hajlik a paidotrop felé. Irodalomjegyzék: Bíróné Nagy Edit (2004): Sportpedagógia, Dialóg- Campus, Budapest-Pécs Gombocz János (2008): Sportolók nevelése, ÖTM, Sport Szakállamtitkárság, Budapest Bognár József (2010): Pedagógiai és sportpedagógiai ismeretek, Jegyzet, OKJ sportszakember képzés számára, Budapest