Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata a sportban Az edzővel szemben támasztott követelmények

Átírás

1 Dr. Révész László egyetemi tanársegéd A mai óra témakt makörei Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata a sportban Az edzővel szemben támasztott követelmények 1

2 Az inklúzív v nevelés elmélete lete és s gyakorlata a testnevelésben sben és s a sportban Bevezető gondolatok A mássm sság Másság szót a szótárakban nem találhatjuk meg. különbség : eltérést, megkülönböztetést fejez ki a másság fogalma csak a normativitás fogalmával együtt létezik (statisztikailag a norma az átlag, a statisztikai szórás pedig a másság) A másság relatív fogalom. Valakire, vagy valamire akkor mondjuk, hogy más, ha nem azonos valakivel vagy valamivel, ha eltérő minőségű, fajtájú, azaz a fogalom valakihez viszonyítva fejez ki eltérést. 2

3 Ókori Görög kultúra: kalokagathia eszméje Történeti áttekintés a fogyatékosság megítélése függött a fogyatékossá válás módjától (Spárta- Taigetosz; csatában szerzett sérüléshadvezérek) Középkor: a jó és szép dolgokat isteni ajándéknak tekintették a nem tökéletes, torz megjelenést túlvilági, gonosz erőknek tulajdonították az előítéletet fokozták a csonkításos büntetések Történeti áttekintés a XVII. sz. közepéig a fogyatékosok gondozása nem jelent meg társadalmi szinten fogyatékosok foglalkoztatása először Angliában, 1960-ban 1973-ban Franciaországban törvényt fogadtak el a munkanélküliek támogatására a XIX-XX. sz. uralkodó nézetei szerint az egymáshoz kötődés pontjait kell megkeresni a nevelésben 3

4 Nemzetközi zi előzm zmények ENSZ állásfoglalása az oktatással kapcsolatban (1993) Mindenkinek joga van az oktatáshoz Salamancai nemzetközi konferencia az oktatásról Nem léteznek fogyatékosok és nem fogyatékosok csak gyerekek akik egyéniségükben nagyon eltérőek. Salamancai Nyilatkozat Minden gyermek oktatható és joga van hozzá Senki sem tökéletes, ezért nem tud minden területen tökéletesen teljesíteni Az akadályozott tanulók is részei a társadalomnak, vannak jogaik A tanulók aktív közreműködésével konkrétan megfogalmazott követelmények szükségesek Át kell formálni az iskolák szemléletét 4

5 Az integráci ció jelentése Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) beilleszkednek ép társaik közé (Illyés, 2000). Integráció: fogadást jelent; Inklúzió: bevonást jelent; Az integráci ció és s inklúzi zió összehasonlításasa Az összehasonlítás I TEGRÁCIÓ alapja Módszer, Nem változik, óravezetés stílusa hagyományos I KLÚZIÓ Módosított, differenciáló pedagógiai módszerek Tanulási folyamat Teljesítményorientált Személyiségorientált Gyógypedagógus feladata Probléma megoldása Probléma megoldásához vezető út megtalálása 5

6 Az integráci ció formái Lokális integráció: az ép és sérült tanulók egy intézményen belül (közös épületben) tanulnak, de a gyermekek között nincs kontaktus. Szociális integráció: a tanórákon bontottan vesznek részt a diákok, az ezen kívüli időben azonban együtt vannak. Funkcionális integráció: az együttnevelés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed. Fordított: a speciális intézmény fogadja be az ép tanulót Spontán: iskolába belépéskor még nem derült ki SNI-je Inklúzió (befogadás): az integrált nevelés legfejlettebb változata. Magyarországi gi kategóri riák S I Az 1993.évi KTv. szerint: Sajátos nevelési igényű tanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). 6

7 Testi fogyatékoss kosság A mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza; Jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, szocializáció nehezített; Izolációt eredményezhet; Érzékszervi fogyatékoss kosság 1. Hallássérültek: Lehet átmeneti vagy maradandó; egy- vagy kétoldali; 50%-uk recesszíven örökli Szerzett: pre-peri-posztnatális ártalmak; Típusai: vezetéses jellegű, idegi eredetű, vegyes típusú; 2. Látássérültek: Akinek látóképessége az ép látáshoz viszonyítva csökken; Lehet: öröklött, vagy szerzett; organikus vagy funkcionális; Súlyossága szerint 3 csoport: - Gyengénlátó: oka a szem fénytörési rendellenessége (mozgásos ügyetlenség!!!) - Aliglátó: mozgáskoordinációs zavar!!! - Vak: fényt nem érzékel 7

8 Értelmi fogyatékoss kosság Lehet: enyhe, mérsékelt, súlyos, nagyon súlyos; Gyógypedagógiában 2 csoport: 1. Tanulásban akadályozottak; 2. Értelmileg akadályozottak; IQ-értékek jelentése: 140 és felette: extrém magas : igen magas : magas : átlagos 80-89: alacsony 70-79: igen alacsony 69-50: enyhe fokú értelmi fogyatékosság (debilitás) 35-49: középfokú értelmi fogyatékosság (imbecillitás) 20-34: súlyos értelmi fogyatékosság (idióta) 19 és alatta: legsúlyosabb értelmi fogyatékosság (idióta) Beszédfogyat dfogyatékosság Nem indul meg, kórosan késik a beszédfejlődés; Beszélhetünk: Megkésett (mennyiségi mutató) és Akadályozott (minőségi mutató) beszédfejlődésről; Hadarás és dadogás is ide tartozik; 8

9 Pszichés s fejlődési zavarok- Diszlexia Tünetei: Lassú olvasás, Szövegértési nehézség, Betűtévesztés-kihagyás-betoldás, Szótagkihagyás-betoldás, reverziók (betű, betűsorrend megfordítása), Összeolvasási nehézség, Megkésett beszédfejlődés, szegényes szókincs, szómegtalálási, mondatalkotási nehézség, Fejletlen ritmusérzék, rossz finommotorika, tériidőbeli orientációzavar, figyelem-emlékezet problémák; Pszichés s fejlődési zavarok- Diszgráfia Diszlexiához társul ritkán önállóan; Tünetei: Görcsös ceruzafogás, Rossz vonalvezetés, Grafomotoros emlékezet gyenge, Betűtévesztés, betűkihagyás-betoldás, Szótag kihagyás-betoldás, reverziók; Egybe-különírási hibák, rossz írásjel használat; Lassú írástempó; 9

10 Pszichés s fejlődési zavarok- Diszkalkulia Számolási- számfogalom megértési zavar; Tünetei: 10-es számkörben hibás számolás, Mennyiség-felismerés kialakulatlansága testen és tárgyakon, Mennyiségi relációk felismerésének nehézsége, Matematikai műveletek használatának képtelensége; Az AD/HD kialakulásának okai Genetikai okok: esetek 50%-ában a betegség kialakulása mögött ez áll. anya migréne, apa gyomorbetegsége és allergiája, testvérek asztmája és szénanáthája, nagyszülők cukorbetegsége kockázati tényező. Környezeti okok: e mögött a nem megfelelő családi háttér, a biztonság, a nyugalom és a szeretet hiánya, valamint az iskolai körülmények szerepelnek. Idegrendszeri okok: Prenatális (szülés előtti): az anya anyagcsere-, hormonzavarai, a dohányzás, az alkohol- és koffeinfogyasztás, stressz, mérgezések, placentaelöregedés. Perinatális (szülés közbeni):rizikószülés (korai, rohamos, késői), elhúzódó szülés, köldökzsinór rátekeredése a magzat nyakára, oxigénhiányos állapot. Posztnatális (újszülöttkori): kék vagy fehér teszthalál a légzésgyengeség, vagy a légzőszerv fejletlensége miatt, súlyos sárgaság, vércukorszint ingadozás. Egyéb organikus okok: legújabb vizsgálatok szerint étel- és egyéb allergiák, valamint érzékszervi rendellenességek. 10

11 Viszonyulás s ahhoz, aki másm pozitív v diszkrimináci ció negatív v diszkrimináci ció más s néven n stigmatizáci cióról INTEGRÁCI CIÓS LEHETŐSÉGEK A TESTNEVELÉSBEN SBEN ÉS SPORTBAN 11

12 Az adaptált testnevelés és s sport Célja: Megegyezik a testnevelés tanításának általános céljaival, de tekintetbe kell venni azokat a specifikumokat, amelyek a fogyatékosság tényéből erednek. Feladata: A megváltozott és sérült személyiségfejlődés tükrében a fogyatékosság típusától és az egyéni állapottól függő formában integrálódnak a nevelési-oktatási folyamatba. Az adaptált testnevelés és sport szüks kségletei, tartalma: Új mozgások tanítása a cselekvéses mozgástanulás érdekében, Motoros képességek célirányos fejlesztése, a sikeres mozgás lehetőségének elősegítése, Az egyéni állapotnak megfelelő mozgásszükséglet kialakítása, A fizikai erőnlét fokozása, a szabadidő aktív eltöltésére nevelés, diáksportkör- szervezés, Egyéni sportág kiválasztása, tehetséggondozás 12

13 Az adaptált testnevelés és sport szüks kségletei, tartalma: Lehetővé tenni a tanulók egészségének fejlődését, fejleszteni motoros képességeiket, megalapozni a sajátos higiéniai szokásokat, Sikeres mozgásélmény nyújtása, fizikai aktivitásra motiválás, Egészséges életmód megalapozása, a szabadidő helyes eltöltése, a felnőtt sportolás igénye. Sajátos elvek, elvárások az adaptált testnevelés és s sporttal kapcsolatosan Feleljen meg a tanulók egészségi és mozgásállapotának, valamint a fogyatékosságból fakadó prevenciónak, korrekciónak és kompenzációnak. Fejlessze a tanulók mozgáskultúráját, mozgáskoordinációját. 13

14 Tanítási stratégia Alkossunk csoportokat a gyermekek képessége szerint, Játékos tevékenységeket alkalmazzunk, Együttműködésre neveljünk, Szemléltetés, Gyermekek által könnyen érthető szófordulatokat használjunk, Alkalmazzunk a fogyatékosok sportjának tevékenységeit (olyan tevékenységekm amelyek minden tanuló számára újak, és együtt lehet végezni), Adott célnak megfelelő eszközöket használjunk, Győződjünk meg arról, hogy minden gyermek érti a feladatot. Környezet használjunk kisebb játékteret inkább teremben játszunk pályajelzések jól láthatóak legyenek alacsonyabb háló alkalmazása megfelelő világítás külső zavaró tényezők minimumra csökkentése 14

15 könnyebb, rövidebb ütők Eszközök használjunk könnyebb, nagyobb és/vagy lassabb labdát (esetleg csörgőlabda) használjunk a környezet színétől jól elkülönülő eszközöket Pl. szerek, jelzőmezek alkalmazzunk speciális SNI gyermekek számára tervezett tevékenységeket A fogyatékos tanulók k testnevelés- tanításában az alábbi adaptáci ciós s elveknek kell érvényesülniük: A fogyatékosság-specifikusság elve, A rehabilitációs irányultság elve, A differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve, A választhatóság elve A továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve 15

16 Az edzővel szemben támasztott követelmk vetelmények Az edző pedagógiai giai szerepe Két pedagógiai szerep: testnevelő tanár, edző (19. sz) Nevelés színterei (intézmények, intézményen kívüli) Nevelési szerepkörök (tanító, tanár, zenetanár, edző) Jellemző vonásaik: Atya- a lelki vezető Mester- a szaktudás birtoklója Hivatalnok- az értékelő, feladatokat meghatározó Csendbiztos 16

17 A pedagógus gus feladatai a testnevelésben sben és s a sportban Testnevelő tanár: - Szervezi és irányítja a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységeit - Oktatási anyag: sportmozgások, szabályok, taktikai ismeretek - Pedagógiai célja: élményszerzés egészség megőrzés sportolás igényének kialakítása személyiség fejlesztés Testnevelő tanár: A sportmozgalom alakítói a sport sorsának alakítása em sportolót nevel, hanem sportolni tudó, sportolni vágyó embert! Munkájának sikerét nem a sporteredményekben kell mérni. Sportedző: - Más szempontok, mint a testnevelő tanárnál - Sportbeli célok elérése érdekében szerveződik - Sportérdekek dominálnak - Sikere a sport mércéivel mérhetők (eredményesség) - Pedagógiai céljai, feladatai is vannak - nevelés - Sportág jellegének dominanciája 17

18 A sportszakember (edző) életpályája 1. Pályaválasztási döntésig tartó szakasz 2. A képzés időszaka 3. A pályavitel szakasza A pályavp lyaválasztási si döntd ntésig tartó szakasz A pályaválasztás első szakasza kaotikus pedagógiai élmények szakasza gyermekkor, serdülőkor, korai ifjúkor pozitív élmények szerepe (tanár személyisége, pedagógiai feladatok) a tanár, mint ideál, példakép Pályaválasztás előkészítése pedagógiai ars poetika környezet szerepe a pedagógus pályát gyakran a korai gyermekkorban választják 18

19 A képzk pzés s időszakasza a pályafejlődés legintenzívebb szakasza természettudományi és társadalomtudományi képzés tanári képzés korábbi pedagógiai tapasztalat nélkül edzőképzés gyakorlati tapasztalatuk van tanári reprezentáció, belső tudat, szemlélet a nevelésről egyéni problémamegoldás kialakulása a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel gyakran más képet vizionáltunk váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok pályakezdés nehézségei praxissokk konstanzi kád a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek 3-5 évig pályakezdők A pályavitel első szakasza 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember 19

20 a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel gyakran más képet vizionáltunk váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok pályakezdés nehézségei praxissokk konstanzi kád a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek 3-5 évig pályakezdők A pályavitel első szakasza 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes szakember a pályavitel első évei pályakezdési nehézségekkel gyakran más képet vizionáltunk váratlan, megoldhatatlannak tűnő problémák, módszertani bizonytalanságok pályakezdés nehézségei praxissokk konstanzi kád a munkába állás bizonytalanságai az 1-2 évben jenetkeznek 3-5 évig pályakezdők A pályavitel első szakasza A konstanzi kád szindróma 5-10 év: pozitív fordulat, magabiztosság kialakulása, működőképes stratégia kialakítása, fejlődésre még képes 1-12 hónap szakember 20

21 A rutin: a pályavitel éve között figyelhető meg a bevált módszerek gépies alkalmazása új ismeretre való fogékonyság csökken érzelmi kapcsolata a tanítványokkal csökken előnyök- hátrányok A kiégés: általánosnak mondható a pályavitel 50. éve után energiák fogynak A pályavitel első szakasza pedagógiai, szakmai érdeklődés elmúlik Az edző képe a tudomány tükrt krében Ki a jó nevelő? Kiből válhat jó nevelő? Ki az ideális nevelő? Ki a jó edző? Kiből válhat jó edző? Ki az ideális edző? pályára való alkalmasság kérdései Spranger (1933) szerint a nevelői személyiségvonások nem a belátáson alapulnak, tehát NEM TANULHATÓK szerinte születni kell erre a hivatásra (pesszimista nézet) Makarenko: mesterség (ezáltal tanulható) Ugyanakkor mindent meg lehet tanulni, gyakorlással elsajátítani? Nagyon nehéz megválaszolni a kérdéseket! 21

22 Az edző képe a tudomány tükrt krében Caselmann (1949) szerint nem a kérdést kell megválaszolni, a nevelői személyiségeket kell tipologizálni tipológiai szemlélete: Logotrop típus objektív értékek tudásvágy szakmai érdeklődés tananyag központú gyakran merev Paidotrop típus szubjektív értékek diák felé fordul az oktatási anyag csak irányelv a tanulói viselkedés az érték Az edző képe a tudomány tükrt krében a logotrop edző: a sportág felé fordul azért lett edző, mert a sport határozza meg a tevékenységét sportszakmai kérdéseket fontosnak tartja követelményeket támaszt szakmailag fejlődik a nevelés kérdéseit gyakran nem tartja fontosnak nincs személyes kapcsolata a sportolókkal nem szervezi a közösséget, nem foglalkozik az egyéni problémákkal csak a sportolók képzési feladataival törődik 22

23 Az edző képe a tudomány tükrt krében a paidortop edző: ellentétesen viselkedik a sportoló felé fordul szeret emberekkel foglakozni engedményeket tesz a követelményekben nem a sportági tökéletesség a vezérelve kiváló közösségépítő kellemes légkört teremt valódi nevelő, emberi kapcsolatokat alakít ki Nem szabad szélsőségesen egyik vagy másik típust követendőnek minősíteni! Az edző képe a tudomány tükrt krében az eredményes folyamathoz szükséges az edző személyiségjegyeinek vizsgálata is a 80-as évek végétől sok empirikus adat áll rendelkezésre azonban a kapott eredmények nem mindig megbízhatóak (nincs garancia, hogy valóban úgy is viselkedik az edző) az edző- sportoló kapcsolat mérése több információt nyújt (CARTQ, TEOSQ, PMCSQ) komplexen kell kezelni a kérdést az edzők gyakran szerepfüggésbe kényszerülnek, melyek belső konfliktushoz is vezethetnek 23

24 A sportszakemberrel szemben támasztott t követelmények Szakmai felkész szültség Erkölcsi követelmk vetelmények Pedagógiai giai felkész szültség Általános műveltsm veltség A sportszakemberrel szemben támasztott t követelmények Szakmai felkészültség: alapvető fontosságú koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése technikai és taktikai elemek megtanítása életvitelre- életmódra nevelés folyamatos önképzés igénye 24

25 A sportszakemberrel szemben támasztott t követelmények Pedagógiai felkészültség: elméleti ismeretek és gyakorlati ismeretek ösztönös pedagógia nem lehet hatékony gyakorlati pedagógiai felkészültség szükséges speciális tevékenymezőben jelennek meg ezen képességek pedagógiai megfigyelőképesség pedagógiai képzelet pedagógiai emlékezet pedagógiai fantázia tapintat pedagógiai szervezőkészség A sportszakemberrel szemben támasztott t követelmények Általános műveltség: a szakmai műveltségtől jól elhatárolt Követelmény? Magánügy? műveltnek kell lenni- a nevelésben fontos szerep jut ennek elemei: nyelvi műveltség a viselkedés kulturáltsága a műveltség terjesztése az ifjúsági szubkultúra ismerete 25

26 A sportszakemberrel szemben támasztott t követelmények Erkölcsi követelmény: a tisztes helytállás követelménye a sportszakember felelős a sportolókért rejtett felelőssége is van (nevelés, testi-lelki fejlődés) alig-alig ellenőrizhető a nevelőmunka (ellenőrzés?) példamutatás (jellegzetes nevelő hatás) Sajátos problémák A jellegzetes környezetből adódik (a tornaterem, sportpályák világára jellemző) 1. A sport értékének eltúlzása 2. A testnevelő-edző presztízse 3. A testnevelő-edző a leghatékonyabb nevelő? 4. A testnevelés óra, edzés formális szabályozottsága 5. Tekintélyelvűség 26

27 Az edzősportol sportoló kapcsolat tényezt nyezői 1. A sporttevékenység élteti 2. A kölcsönös függőségen alapszik 3. Bármikor felmondható Az edzői i munkához szüks kséges személyi tulajdonságok Alkotásvágy Együttműködési képesség Lelkesedés Lényeglátás Fanatizmus Következetesség Munkában való hit Rendszeresség Sportágszeretet Szorgalom Tudásvágy Szervezőkészség Hivatásszeretet 27

28 Általános felkészítési tudnivalók Anatómia Antropometria Biokémia Biomechanika Környezettan Immunológia Egészségtan Edzéstudomány Élettan Oktatástan Örökléstan Pedagógia Szociológia Tesztelmélet Teljesítménydiagnosztika Képességfejlesztés Tervezés Edzői i ismeretek Sportági tudnivalók Sportági edzésmódszertan Mozgástechnika Taktika Gyakorlati tapasztalatok Technikai-taktikai Terhelésadagolási Képesség- és készségfejlesztési Edzéstervezési Regenerációs Egyéb tudnivalók Tájékoztatás Matematikai statisztikai Nyelvismeret Számítástechnika Audiovizuális technikai Általános műveltség Szervezés-vezetéselmélet Gazdasági Humánpolitikai Szállítási Felszerelés-szerismeret Létesítmény építési Az edzői i munka főf összetevői Sportági gyakorlati tapasztalatok Személyes tulajdonságok EREDMÉ YES EDZŐI TEVÉKE YSÉG Törődés a sportolókkal Edzői szakismeretek 28