1. Dr. Varga JózsefJ Pénzügytan Pénz-pénzteremtés-pénzáramlás 1-4. pont 1
I. A modern pénzp I/1. Számviteli megközel zelítés Kölcsönadás a pénz p keletkezése Szüks kséges alapfogalom: mérlegm Mérleg: időpontra vonatkozó (stock)) kimutatás s a vagyonról Milyen csoportosításban sban érdekes? - milyen formában áll rendelkezésre - saját t vagy idegen - jövedelemtermelő képessége - színe, illata, formája stb. Ebből l a számvitel az első kettőt t használja, tehát t a mérleg két k t alapvető kérdése 2
Mérleg 1. szempont: milyen formában?, azaz MI? 2. szempont: saját t vagy idegen?, azaz KIÉ? MI? KIÉ? 1. szempont: bal oldal, eszközök 2. szempont: jobb oldal, források Udvarlás: E-F E F eltolódás 3
A kölcsk lcsön n gazdasági gi eseménye Kölcsönadok barátomnak 100 Ft-ot Mi szüks kséges hozzá? + 100 Kp + 100 FH E 100 Kp - 100 Kp + 100 NYH 4
Bankszáml mlára befizetés Kölcsönadás s a banknak 100 Ft értékben Mi lesz a 100 Ft a bankban? A betétet tet a bank - teremti! + 100 Kp + 100 FH = 100 Betét = 100 M E 100 Kp - 100 Kp + 100 NYH 5
Mi a pénz p lényege? l Modern bankrendszerben a pénz: p BANKI ADÓSS SSÁG, BANKPASSZÍVA A bank saját t maga által teremtett pénze p mindig forrásoldali tétel! t tel! A pénzt p használónak nak ezzel szemben mindig eszközoldali zoldali tételt tel A pénz p mindig két k t helyen jelenik meg: vmely szereplőnél l eszköz, z, a banknál l forrást stételtel ΣM=0: vagyon=tartozás s (vs( vs.. merkantilizmus) 6
A pénz p költk ltése: bankpasszívák átrendeződése Bank - A betéte te 100 +B betéte te 100 A - 100 M + 100 M + 100 áru - 100 áru B 7
Σ I/1.Pénzteremt nzteremtés, pénzmegsemmisülés Pénzteremtés Bankpasszíva keletkezése a semmiből l (+) A bank nem betétet tet fogad el, a bank betétet tet teremt Befizetés, kamatjóváí áírás Pénzmegsemmisülés Banki adóss sság csökken kkenése: megszűnés s a semmibe (-) A bank betétet tet semmisít t meg Kifizetés, kamatterhelés 8
I/2. A pénzfunkcip nzfunkciók Modern pénz: p olyan belső értékkel nem rendelkező bankpasszíva, mely betölti a(z) 1. Értékmérő stock és flow kategóri riák pénz-ügy és s számvitel alapja 2. Forgalmi eszköz pü. vs.. jog: kárpk rpótlási jegy 3. Felhalmozási eszköz a marha: - az udvarlás s nehézs zsége - a gazdagság g szimbóluma (filmpl( filmpl) - I. István: kárrendezk rrendezés s marhában a nő: n : statikus és s dinamikus inhomogenitás 4. Fizetési eszköz z funkciókat. kat. A világp gpénz Filozófiai viszonyulás: s: felhalmozási/forgalmi funkció KH, asszony-pénz nz Pénz-e e a fillér? 9
I/3. A pénz p körének k tágítása: t a pénzek p közötti minőségi különbsk nbség A bankszáml mlára befizetés s során n feltételeztem teleztem a készpk szpénz létét Magyarázata: a készpk szpénz ugyanúgy teremtődik, mint a banki számlap mlapénz = banki adóss sság a készpk szpénz az azt teremtő bank, azaz a központi k bank (jegybank) adóss ssága, passzívája, forrásoldali eleme Mindenki másnm snál l a készpk szpénz eszközt ztételtel A készpk szpénz a központi k banki pénz p egyik technikai típusa t a másik m a jegybanki számlap mlapénz A készpk szpénz és s a jegybanki számlap mlapénz együtt: jegybankpénz nz (M JB ) Nagyerejű pénz (ld. pénzmultiplikátor) 10
Σ I/3. A pénzek p tartalmi és s technikai csoportosítása sa A pénz p tartalmilag lehet: 1. jegybankpénz nz 2. banki pénzp A pénz p technikailag lehet: 1. számlap mlapénz 2. készpk szpénz Valuta / deviza 11
A pénzek p tartalmi és s technikai csoportosítása sa Kétfajta szempont, négyfajta n pénz p mátrixszemléletbenletben Jegybankpénz nz Banki pénzp Számlap mlapénz Készpénz bank, államháztartás vállalat, lakosság, bank vállalat, lakosság, államháztartás 12
A pénz p szektorbontása sa M? M JB kp M JB szla M JB kp M JB szla * M MNB Bank Ügyfél: V, L, ÁH* M JB kp M JB szla M 13
Σ I.: : a pénzteremtp nzteremtés s szabálya 1. Minden saját t magam által teremtett pénz p tartozás s = forrás, minden idegen (más által teremtett) pénz p vagyon, követelés s = eszköz A pénz p helye szektorális bontásban Külföld: ld: Ft eszköz, z, valuta forrás MNB: M JB forrás, valuta eszköz, z, M nincs Bank: M forrás, M JB eszköz V,L,ÁH: minden pénztp nztétel tel eszköz (az állam nem tud pénzt p teremteni!) 2. A nyújtott hitel mindig követelk vetelés, eszköz A felvett hitel mindig kötelezettsk telezettség, forrás 14
I/4. A pénzek p közötti k mennyiségi különbség Eddig a jegybankpénz nz és s a banki pénz p közötti k minőségi (tartalmi) különbsk nbséget tárgyaltuk. t Ennek plasztikus megjelenési formája, hogy a bankmérleg eltérő oldalán n helyezkednek el: M JB bank M minőségi különbsk nbség 15
A mennyiségi különbsk nbség Vizsgáljuk meg a világ g legbiztonságosabb gosabb bankját! Pénzügyi csomagmegőrz rző paradox: a leghamarabb menne csődbe Az ősbankok: a 100 %-os% tartalék k esete A modern bankok: 100 %-nál% l kisebb tartalékok elégs gségessége és s szüks kségessége Mikroszint: : abnormális banki működésm Makroszint: normális bankrendszeri működés m 16
A pénzmultiplikáció A pénzmultiplikáció folyamata Pénzmultiplikátor: : m = 1/ t 1. M 0 = jegybankpénz nz = nagyerejű pénz (monetáris bázis): b M JB kp kp + M JB JB szla 2. M 1 = szűken vett pénztp nztömeg: 3. M 2 = t M JB kp kp + M látra l szóló betét = tágan értelmezett pénztp nztömeg M 1 + M határid ridős s + deviza 17
A pénztp nztömeg nagysága ga 1. A monetáris mérleg m körek az IMF-defin definíció szerint: a monetáris hatóságok (jegybank + kincstár) és s a monetáris pénzintp nzintézetek zetek konszolidált lt mérlegm rlegének (monetáris mérleg) m bizonyos passzívái A definíci ció értelmezése: 1. A mérleg m konszolidált lt mérlege m kizárja a jegybank és s a bankrendszer egymással szembeni tartozásait, követeléseit: a bankrendszeren belüli li pénz p nem pénzp 2. Kizárja a nem-monet monetáris pénzintp nzintézeteknél l elhelyezett betéteket teket A monetáris pénzintp nzintézeteknek zeteknek tehát t aktívái, a nem- monetáris pénzintp nzintézeteknek zeteknek passzívái i záródnak z ki a pénztömegből 18
A pénztp nztömeg nagysága ga 2. Az állam pénze p nem számít t bele a pénztömegbe Betéteinek teinek nagyságát t inkább technikai, mintsem gazdasági gi tényezt nyezők k befolyásolj solják 3. A valuta nem számít t bele a hazai pénztömegbe, a devizánál l a rezidens tulajdonos rezidens pénzintp nzintézetnél elhelyezett betéte te számít t csak bele a Ft-ba 19
A deviza pénztp nztömegbe számítása sa Betételhelyez telhelyező Rezidens Nem rezidens pénzintézetzet Rezidens Nem rezidens + M 2 - Külföld ld tartozása Mo-val szemben - - Külfölddel lddel szembeni tartozás (akkor is, ha Ft- ban van) nincs róla r info. 20
Pénzteremtés vs. pénztömegváltozás Pénzteremtés s pénztp nztömeg-változás s nélkn lkül 1. M JB befizetés s a bank pénztp nztárába a befizetett jegybankpénz nz nem M, a betétállom llomány növekedése pénzteremtp nzteremtés és s ezzel nőn az M 2. Jegybank hitelt nyújt a bank számára Pénztömeg-változás s pénzteremtp nzteremtés s nélkn lkül 1. A költsk ltségvetés s vásárlv rlásai a ksgvetés betéte te csökken, ez nem M, a gazdaság g pénze p nő, n, ez M 2. A költsk ltségvetés s adót t fizet vissza a gazdasági gi szereplőknek 21
A pénzteremtp nzteremtés s módjaim 1. Világszinten: 1 mód, m hitelnyújt jtással 2. Nemzetgazdasági gi szinten: 2 módm a) hitelnyújt jtással b) valuta-,, devizavásárl rlással 3. Banki szinten: 3 módm a) hitelnyújt jtással b) valuta-,, devizavásárl rlással c) jegybankpénz nz ellenében Könyvelésük: ld. köv. k fóliaf 22
A pénzteremtp nzteremtés s módjainak m könyvelése Bank 1. + NYH 1. M 2 + $ 2. M Ügyfél 1. M 1. FH 2. Áru, + $ 2. - $, + M 23
I/5. A pénz p kereslete A pénzteremtp nzteremtés s alapegyenlete M = NDC + NFA, ahol M: money, NCD: net domestic credit NFA: net foreign assets. A restriktív és s expanzív v monetáris politika értelmezése Exportorientált vs.. belső keresletvezérelt relt gazdasági gi növekedn vekedés 24
A Fisher-féle forgalmi egyenlet MV = PÁP a többszt bbszöri tranzakciók k többszt bbször, a tranzakció nélküli li áruk egyszer sem szerepelnek (de: a bérleti is tranzakciónak nak minősül) a pénz p forgása sebessége: explicit, az áruk forgási sebessége: implicit kiszámítása sa elvileg a 0, 1, 2 stb. forgást végzett v pénzállományok súlyozott s számtani átlaga gyakorlati kiszámítása sa szinte lehetetlen, ezért egyenlegező tételként kerül l meghatároz rozásra 25
A jövedelmi j egyenlet a forgalmi egyenleg hibája: Á és s P mérése m nem megoldott MV = Y = Py Y a nominál-,, y a reálj ljövedelem P és s V mást m jelent itt, P a változatlan v áras nemzeti jövedelem j implicit árindexe, V a jövedelemáramlást közvetk zvetítő pénzforgások átlaga 26
Eltérés s a forgalmi és s jövedelmi j egyenlet között Forgalmi Jövedelmi 1. valamennyi közbensk zbenső tranzakció nettó hozzáadott érték bruttó értéke 2. a vállalatok v vertikális tagolása a vertikális tagolás s nem befolyásolja (v.( v.ö.. GDP) befolyásolja 3. benne van a már m r meglévő esz- csak az új j termékeket közök k tranzakciója tartalmazza 4. a pénzt p forgatják a pénztp tartják 27
A pénzp nzállományi (cambridge-i) i) megközel zelítés A PÉNZP forgalmi megközel zelítésben állományi megközel zelítésben általános egyenért rtékes az eladásb sból l származ rmazó vásárlóerő ideiglenes tartózkod zkodási helye A tartani kívánt k pénz p arányos a jövedelemmel: j k arányoss nyossági tényezt nyező M = kpy,, ahol k a jövedelmi j egyenletben szereplő V reciproka Az M = kpy összefüggést a pénz p keresleti függvf ggvényének nek is tekinthetjük, k, ahol P és s y a pénzkereslet p közvetlen k változv ltozói, k változv ltozó további változv ltozókat foglal magában (ekkor k nem konstans) 28
A pénzkeresleti p függvf ggvény Nominális pénzkeresleti p függvf ggvény M D = M D (P, y, i) +1, +, - Reál l pénzkeresleti p függvf ggvény M D /P = M D /P (y, i) +, - Reál l pénzkeresleti p függvf ggvény ábrázolása 29
VÉGE Köszönöm m a figyelmet! 30