3. SERTÉSÁLLOMÁNY 3.1. Sertésállomány alakulása A sertések száma az elmúlt hat hónap alatt egy százalékkal csökkent, és számuk június 1-jén továbbra is 3,2 millió alatti. Az állomány az egy évvel korábbinál 76 ezerrel (2 százalékkal) volt kisebb. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,2 és 5,3 millió között változott; 2007 decembere óta folyamatosan 4 és 2008 decembere óta 3,5 millió alatti (18. ábra). 1. ábra: A sertés és anyakoca-állomány júniusi alakulása (2001-2011) Ezer darab 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Sertés Ebből: anyakoca 2. táblázat: A sertésállomány alakulása (tavaszi állomány*) Sertés Ebből: anyakoca Év összesen Változás (előző évhez) összesen változás (előző évhez) 1000 db 1000 db százalék 1000 db 1000 db Százalék 2005 3 915 372 8,7 293 19 6,1 2006 3 846 69 1,8 278 15 5,1 2007 4 068 +222 +5,8 284 +6 +2,2 2008 3 683-411 -10,0 250-31 -11,0 2009 3 181-502 -13,6 225-25 -10,0 2010 3 208 27 0,8 228 3 1,3 2011 3 132-76 -2,4 218-10 -4,4 Az anyakocák száma (218 ezer) egy év alatt 10 ezerrel csökkent (2. táblázat). 1
3.2. A sertésállomány alakulása gazdálkodási formák szerint A sertésállomány 71 százalékát gazdasági szervezetek, 29 százalékát egyéni gazdaságok tartják. Ez a megoszlás egy éve 70 és 30, két éve 69 és 31 százalék volt. Az 1990-es évek elején még többségben levő háztáji tartás évről évre háttérbe szorul: 2009 júniusa óta a háztájiban tartott sertések száma egymillió alá csökkent (3. táblázat). 3. táblázat: A sertésállomány alakulása gazdálkodási formák szerint (tavaszi adatok*) Gazdasági Egyéni Változás az előző évhez képest, Év szervezetek gazdálkodók százalék a gazdasági az egyéni sertésállománya, 1000 db szervezeteknél gazdálkodóknál 2005 2 346 1 569 6,9 11,3 2006 2 395 1 451 +2,1 7,5 2007 2 622 1 446 +9,5 0,3 2008 2 458 1 200-6,3-17,0 2009 2 187 994-11,0-18,9 2010 2 231 977 +2,0-1,7 2011 2 210 922-0,9-5,6 A gazdasági szervezetek sertésállománya az elmúlt 12 hónap alatt 21 ezerrel (1 százalékkal), az egyéni gazdaságoké 55 ezerrel (6 százalékkal) fogyott. Az anyakocák száma 2010 júniusa óta a gazdasági szervezeteknél 7, az egyéni gazdaságoknál 4 ezerrel csökkent. 3.3. A sertésállomány alakulása kor és ivar szerint A sertésállomány kor, ivar, illetve hasznosítási irány szerinti összetételét tekintve egy év alatt a szűz kocasüldők száma 2 százalékkal gyarapodott, míg a süldőké és üres kocáké lényegében nem változott. 2010 júniusa óta az előhasi kocák létszáma fogyott legnagyobb mértékben (20 százalékkal), továbbá a malacok száma 2, a hízósertéseké 3, valamint a vemhes kocáké 7 százalékkal csökkent (4-5. táblázat). 19. ábra: A sertésállomány összetétele 39,7% 46,9% 39,3% 25,7% 21,5% 25,8% 24,5% 21,9% 25,2% 9,9% 9,5% 9,5% 2010. VI.1. 2010. XII.1. 2011. VI.1. Koca Süldő Malac Hízósertés 2
A sertésállomány összetétele az év folyamán szezonálisan változik: a hízósertések aránya a nyári időszakra csökken (ez alkalommal 2010. december és 2011. június között 47-ről 39 százalékra), ugyanekkor a malac- és süldőállomány aránya emelkedik; előbbié az elmúlt időszakban 21-ről 26-ra, utóbbié 22-ről 25 százalékra nőtt (19. ábra). 4. táblázat: A sertésállomány kor és ivar szerinti összetétele (1000 db) Malac, Süldő, Hízósertés, Koca Időpont 20 kg 20 50 50 kg alatt kg felett vemhes üres szűz előhasi 2007. június 1. 1080 973 1 648 186 95 52 52 2008. június 1. 914 869 1 557 166 84 46 40 2009. június 1. 780 840 1 238 157 67 46 47 2010. június 1. 823 786 1 274 164 64 42 49 2011. december 1. 681 695 1 485 152 67 43 39 2011. június 1. 809 788 1 230 153 64 43 39, 2011. 5. táblázat: A sertésállomány kor és ivar szerinti összetétele gazdálkodási formák szerint 2011. június 1-jén (1000 db) Megnevezés Gazdasági Egyéni szervezetek gazdaságok Összesen Malac, 20 kg alatt 603 206 809 Süldő, 20 50 kg 520 267 788 Hízósertés, 50 kg felett 855 375 1 230 Ebből: 50 79 kg 431 167 598 80 109 kg 360 130 490 110 kg és több 64 77 141 Anyakoca 156 62 218 Ebből: vemhes koca 120 33 153 üres koca 36 29 64 Előhasi koca 31 8 39 Szűz kocasüldő 42 2 43 Tenyészkan 3 3 6 Összesen 2 210 922 3 132, 2011. 3.4 A felvásárlási- és a piaci árak alakulása A vágósertés felvásárlási ára az év első 5 hónapjában 10 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában, miközben a vágómalac ára lényegében nem változott, a vágósüldőé pedig 14 százalékkal emelkedett. A sertéstáp értékesítési ára 2011 első negyedévében 20 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál (6. táblázat). 3
6. táblázat: A felvásárlási árak és a takarmányárak alakulása (Ft/kg) Időszak Felvásárlási ár, vágó- Takarmányár malac süldő sertés búza árpa kukorica sertéstáp 2005 520,80 270,00 274,70 18,60 19,90 21,70 62,90 2006 542,00 240,80 292,30 25,00 23,10 25,80 60,90 2007 456,90 278,00 259,80 41,30 35,40 46,50 71,90 2008 456,90 319,30 305,60 35,70 34,50 28,20 85,70 2009 504,80 286,90 315,00 26,90 25,50 27,30 73,70 2010 529,20 245,50 296,40 37,60 26,90 37,10 72,50 2010. I V. hó 517,00 233,10 277,50 28,40 26,50 29,70 69,50 2011. I V. hó 517,40 264,60 304,30 60,10 53,80 52,90 83,60 2011/2010 (I-V.) 100,1 113,5 109,7 211,6 203,0 178,1 120,3 2011. január és május között 78 ezer darabbal (5 százalékkal) kevesebb vágósertést vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában. Ez idő alatt másfélszeresére nőtt a vágómalac és a vágósüldő felvásárlása. A felvásárolt felnőtt vágósertések átlagsúlya (113,2 kg/darab) 2 százalékkal kisebb a 2010 első öt hónapjában felvásárolt vágósertések átlagsúlyánál (7. táblázat). 7. táblázat: A vágósertés felvásárlása Időszak Vágómalac, vágósüldő Vágósertés 1000 darab tonna 1000 db tonna átlagsúly, kg 2005 77 2 519 3 737 436 896 116,9 2006 61 1 678 4 019 454 877 113,2 2007 101 3 154 4 395 495 734 112,8 2008 83 3 014 4 018 456 469 113,6 2009 88 2 038 3 461 394 775 114,1 2010 60 1 844 3 655 416 615 114,0 2010. I V. hó 24 812 1 550 178 982 115,5 2011. I V. hó 37 1 287 1 472 166 700 113,2 2011/2010 (I-V) 154,2 158,5 95,0 93,1 98,1, 2011. 2011 első 5 hónapjában a piaci átlagárak jelentősen csökkentek 2010 azonos időszakához képest: a malac és süldő ára 22, illetve 17, míg a hízósertésé 7 százalékkal lett kevesebb (8. táblázat). 8. táblázat: A piaci átlagárak alakulása Időszak Malac Süldő Hízósertés Ft/db Ft/kg 2005 10 262 480,50 348,20 2006 9 667 479,30 350,50 2007 7 921 404,00 337,50 2008 8 773 442,90 354,60 2009 13 537 629,10 422,40 2010 11 060 519,50 395,90 2010. I V. hó 12 990 582,30 409,90 2010. I V. hó 10 085 483,50 379,20 2011/2010 (I-V.,) 77,6 83,0 92,5, 2011. 4
3.5. A sertést és kocát tartó gazdálkodók számának alakulása A 2011. június 1-jén sertést tartó gazdasági szervezetek száma 4 százalékkal csökkent, így számuk nem érte el az 500-at, míg az egyéni gazdaságoké 14 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Egy év alatt az anyakocát tartó gazdasági szervezetek száma 5, az egyéni gazdaságoké 6 százalékkal csökkent. Az egy gazdaságra jutó sertéslétszám a gazdasági szervezeteknél nőtt, de még így sem érte el a 4500-at; ugyanakkor az egyéni gazdaságoknál folytatódott az elmúlt években megfigyelt emelkedés, és a mutatószám értéke megközelítette a 6 darabot (9. táblázat). 9. táblázat: A sertést és anyakocát tartók száma (darab) Egy tartó gazdaságra Sertést tartó Anyakocát tartó jutó sertések száma Év gazdasági egyéni gazdasági egyéni gazdasági egyéni szervezet gazdaság szervezet gazdaság szervezet gazdaság 2007 603 299 895 467 44 697 4 438 4,7 2008 557 282 934 419 34 845 4 412 4,3 2009 503 228 404 376 31 805 4 348 4,4 2010 519 182 578 393 30 473 4 299 5,3 2011 496 156 345 373 28 521 4 455 5,9 3.5. A sertéshúspiaci tendenciák A FAO előrejelzése szerint a globális sertéshús-termelés várhatóan 110 millió tonna körül alakul 2011-ben, ez 0,7%-kal haladná meg az előző évit (10-11. táblázat). Az összes termelés csaknem felét adó Kínában 2%-os bővülés várható, a növekedés üteme azonban mérséklődik a korábbi évekhez viszonyítva, elsősorban az anyakoca-támogatás megszüntetése és az állat-egészségügyi problémák (száj- és körömfájás járvány, kéknyelv-betegség) miatt. Dél-Koreában a száj- és körömfájás járvány miatt az állomány csaknem harmadát kellett kivágni a 2011. év elején. Japánban a katasztrófasorozat elsősorban az ország azon részeit érintette, ahol a sertésállomány körülbelül 40%-át tartják. A közvetlen veszteségek és az alacsonyabb vágósúlyok miatt az ország sertéshús-termelése 7%-kal eshet vissza 2011-ben. Az Európai Unióban 1%-os csökkenésre lehet számítani a magas takarmányárak és a környezetvédelmi, állatjóléti intézkedések miatt. Oroszország sertéshústermelése a beruházások ellenére a vártnál kisebb mértékben, 1,7%-kal bővülhet 2011-ben, az afrikai sertéspestis terjedése és a magas takarmányárak miatt. Az afrikai sertéspestis már Oroszország európai es középső területeit is elérte. A járvány elsősorban a kisebb gazdaságokat érinti, ezért az orosz kormányzat a betegség megfékezése érdekében ezeken a farmokon a sertéstartás megszüntetését fontolgatja, ami a sertésállomány akár harmadát is érintheti. A globális sertéshús-kereskedelem jelentős bővülésére lehet számítani 2011-ben. A globális sertéshús-import 9%-kal nőhet, elsősorban Ázsia keresletének élénkülése miatt. Dél- Korea és Japán importja a fent említett okok miatt várhatóan 57%-kal, illetve 5%-kal bővül. Kína behozatala 2%-kal nőhet, mivel a fogyasztás nagyobb mertekben bővül, mint a termelés. Oroszország importja nem változik lényegesen. A sertéshús iránti élénk kereslet fő haszonélvezője várhatóan az USA lesz. Az USA agrárminisztériumának tájékoztatása szerint 2011-ben 15%-kal bővülhet az ország sertéshús-exportja, ugyanakkor a főbb versenytársak, az EU, Kanada es Brazília kivitelének kisebb mértékű növekedésére lehet számítani. Brazíliában szakértők korábban még a sertéshús-export 8%-os bővülését várták, a FAO pedig csak 2%-os növekedést jelez. Brazília exportkilátásait ugyanis rontja, hogy 5
Oroszország június 15-étől felfüggesztette a Parana, Rio Grande do Sul és Mato Grosso államokból származó összes állati termék, így a sertéshús importját is. A Brazil Húsiparosok es Exportőrök Szövetségének (ABIPECS) adatai szerint Brazília sertéshús kivitele a belső kereslet élénkülése miatt 4%-kal csökkent az év első öt hónapjában, és az export csaknem 40%-a került az orosz piacra (12-13. táblázat). 10. táblázat: A globális sertéshús-termelés Forrás: FAO, AKI 11. táblázat: A globális sertéshús-fogyasztás 6
Forrás: FAO, AKI 12. táblázat: A globális sertéshús-import Forrás: FAO, AKI 13. táblázat: A globális sertéshús-export Forrás: FAO, AKI 7
A termelés és kereskedelem szempontjából meghatározó régiókban emelkedett a sertés ára az első félévben az előző év hasonló időszakához képest (20. ábra). Az Egyesült Államokban az élénk külpiaci kereslet hatására dollárban kifejezve 17%-kal nőtt a sertés ára. Az USA sertéshús-exportja 19%-kal bővült az év első 4 hónapjában. A legnagyobb mértékben Dél-Korea, Kína és Oroszország irányába nőtt a kiszállítás. 20. ábra: A sertéshús világpiaci ára Forrás: USDA, EU Bizottság, MPB, AKI PÁIR Brazíliában a sertés ára reálban kifejezve 1%-kal emelkedett az első félévben 2010 első félévéhez képest. A sertés árának júniusi csökkenését egyrészt szezonális tényezők, másrészt exportpiacokkal kapcsolatos problémák (Oroszország importkorlátozásai) okozták. Az EU Bizottság adatai szerint az EU-ban az E kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 1,5 euró/kg hasított hideg súly volt 2011 első felében, ami 9%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának szintjét. A hízósertéstáp ára ennél nagyobb mértékben, 40%-kal emelkedett, így a sertéstartás jövedelmezősége romlott. Az uniós sertésárak emelkedésében meghatározó szerepe volt a harmadik országokba irányuló sertéshús-export 29%-os bővülésének (január-április). Az EU főbb célpiacaira (Oroszország, Hong Kong, Dél-Korea, Japán és Kína) bővült a kivitel, különösen Dél-Korea és Kína irányába. Az E minőségi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára stagnált júliusban. Az EU-ban augusztus-szeptemberben sem várható a sertések árának jelentős mértékű változása, ezt jelzik az Unió piacán meghatározó vágóhidak árai, valamint a frankfurti árutőzsde jegyzései is (21-23. ábra). 8
21. ábra: A sertéshús világpiaci ára Forrás: Eurex Change, AKI 22. ábra: A vágósertés vágóhídi belépési ára ( E minőségi kategória) Forrás: EU Bizottság, AKI PÁIR 23. ábra: A vágósertés vágóhídi belépési ára ( E minőségi kategória) az EU néhány tagállamában Forrás: EU Bizottság, AKI PÁIR 9
Magyarországon a sertéshús termékpálya valamennyi fázisában emelkedtek az árak az első félévben. A legnagyobb mértékben, 31%-kal a hízósertéstáp értékesíti ára nőtt január-május közötti időszakban. A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára 8%- kal, az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára 6%-kal emelkedett 2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest. A csontos sertéshús, lehúzott, félben termék értékesítési ára ennél kisebb mértékben, 3%-kal nőtt. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 4%-kal, a sertéscombé 3%-kal volt magasabb január-május között, mint egy évvel korábban (24-25. ábra). 24. ábra: A hazai termelésből származó vágósertés termelői ára Megjegyzés: S-P nem minősített, M1 Forrás: AKI PÁIR 25. ábra: A csontos sertéshús, lehúzott, félben értékesíti ára Forrás: AKI PÁIR 10
Az élő sertés és sertéshús külkereskedelmének egyenlege forintban kifejezve jelentősen romlott 2011 első 4 hónapjában, elsősorban a sertéshús-import növekedése miatt. Ezt a Lengyelországból származó sertéshús-behozatal erőteljes bővülése okozta. A korábbi években Magyarország elsősorban élősertést vásárolt Lengyelországból, míg a sertéshús-behozatal nem volt jelentős. Németországból és Franciaországból is nőtt a sertéshús-import a vizsgált időszakban. Ugyanakkor az élősertés-import 18%-kal csökkent az év első 4 hónapjában. A behozatal több mint fele Hollandiából érkezett, míg Lengyelországból közel 80%-kal kevesebb élősertést vásároltunk. Az élősertés-export 9%-kal bővült. A kivitel 38%-a Szlovákiába, 35%-a Romániába, 8%-a Ausztriába irányult. Az egy évvel korábbihoz képest a romániai kivitel visszaesett, míg a szlovákiai és ausztriai nőtt. Az élő sertés külkereskedelmének egyenlege forintban kifejezve továbbra is negatív volt, de javult 2010. első negyedévéhez képest. Az elmúlt 1 év adatai alapján átható, hogy a hazai húsfeldolgozók egyre inkább sertéshúst, félsertést vásárolnak az élősertés helyett, ami az importból származó sertések csökkenő felvásárlásban is megnyilvánul. (26-29. ábra). 26. ábra: Az élős sertés és sertéshús külkereskedelmi mennyisége 27. ábra: Az élős sertés és sertéshús külkereskedelmi értéke 11
28. ábra: Az importból származó sertések részaránya az összes felvásárlásból Forrás: AKI PÁIR 29. ábra: A vágósertés vágóhídi belépési ára Forrás: AKI PÁIR 3.6. Prognózis A világ sertéspiacán folytatódott a sertésárak emelkedése, amit a magyarországi termelői árak is követtek. A keresleti-kínálati viszonyokat tekintve az év második felében az EU-ban és Magyarországon az árak további emelkedésére nem lehet számítani, amit a nyártól szezonálisan általában csökkenő árak is alátámasztanak. Mindenestre idén a felvásárlási árak érezhetően magasabbak voltak az elmúlt évhez képest. A gyengébb forint szintén kedvező piaci hatást válthat ki, mert fékezheti az élősertés és a sertéshús importot. Amennyiben Magyarország Aujeszky-betegségtől való mentességét elismeri az EU, akkor pedig elsősorban a lengyel import tovább fékeződhet, kedvezőbb helyzetbe hozva a hazai termelőket. A takarmányok közül a búza és árpa már az aratás megkezdésétől kezdődően érezhetően csökkent a kedvező terméseredmények miatt és kukoricánál is rekord közeli termés várható, ami a takarmányárakat még lejjebb tolhatja. Mindez kedvező hír a sertéstartóknak, mert ezáltal termelési költségeiket jelentősen csökkenthetik, ami a magasabb átvételi árak mellett 12
már érezhető jövedelem realizálását teszi lehetővé az átlagos színvonalon termelő sertéstartóknak. Az európai és észak-amerikai gazdasági problémák és a világ pénzügyi piacain érezhető bizonytalanságok komoly piac rizikófaktort jelentenek az év második felére. Amennyiben egy újabb pénzügyi krízis bontakozik ki, akkor a tőzsdei árak a mélybe zuhanhatnak, ami nem csak a takarmányok, hanem az állati termékek árait is magával ránthatja, ahogyan az 2008- ban már megtörtént. Ennek hatása a magyar sertéságazatra nem jósolható meg. Összességében az egyelőre kedvezőbb piaci folyamatok miatt a hazai sertésállomány STAGNÁLÁSA várható az év hátralevő részében, amelyen belül a háztáji sertésállomány további zsugorodása várható, de a piaci helyzet nagyon bizonytalan. Amennyiben ez az elfogadható piaci helyzet jövőre is fennmarad, akkor a sertésállomány várva-várt bővülése is megindulhat. 13