Vetítéstechnika és prezentációs eszközök A vetítéstechnikai és prezentációs eszközök a tanítási óra során leggyakrabban alkalmazott, vizuális információt hordozó taneszközök. A mindennapi életben az embert, így a diákokat rengeteg vizuális hatás éri, a vizualitás szerepe jelentősen megnőtt, a tömegkommunikáció fejlődése révén. Következésképpen az oktatásban is egyre fontosabbak a vizuális ismerethordozók. Ezek a következők: Képek Tablóképek Vetített képek Szemléltető táblai rajzok Grafikonok, diagrammok A képi megjelenítés segíti a diákokat a tananyag könnyebb megértésében, az információ gyorsabb befogadásában. A vizualizáció gyorsabb és hatékonyabb információbefogadást tesz lehetővé, a tanultak tartósabban rögzülnek, így idő takarítható meg. Hiszen az emberi agy a vizuális benyomásokat gyorsabban fogja fel, mint a szöveget. A képi ismeretszerzésnél az érzékelés a szóbeli ismeretszerzéshez hasonlóan közvetlenül történik. A látott képek segítik a belső kép kialakítását, melyre sokáig vissza lehet emlékezni. Ezek segítségével kialakíthatók a vizuális ítéletek, melyekből a vizuális képzetek jönnek létre. Egyúttal fontos szerepük van a felidézésben, ugyanis a kép mozgásba hozza a látott dolgokkal kapcsolatos képzeteket és fogalmakat. További jelentősége a látottaknak, hogy felkeltik az érdeklődést egy-egy téma iránt, így aktív befogadásra késztetnek. Az élménynyújtás pedig fejleszti a fantáziát, a szemlélettől a gondolkodás síkjára juttatja el a tanulókat. Vetítéstechnikai eszközök A vetítéstechnikai eszközök (írásvetítő, diavetítő, episzkóp, projektor, presenter, filmvetítő) jól ki tudják egészíteni a frontális munkát, gyakran helyettesítve, kiegészítve a táblai munkát, szemléltetve a mondandót, segítik a téma tartalmi feldolgozását. Elsősorban az értelmi nevelést szolgálják azáltal, hogy információt közölnek, elősegítik a megértést, kiegészítik a tanári magyarázatot. Az egyik leggyakrabban használt taneszköz-csoport nemcsak a pedagógiai gyakorlatban, az üzleti bemutatók elengedhetetlen kommunikációs eszközei is. Alkalmazásuk révén lehetővé válik, hogy egyszerre több személy előtt a szemkontaktus folyamatos fenntartása mellett történhessen a bemutató. Vetítőeszköz felhasználása szükséges:
Ha a tanítási téma szóban forgó eleme, tárgya valamely oknál fogva nem mutatható be (pl. túl nagy vagy túl kicsi, esetleg jelenléte veszélyes vagy rendkívül ritka jelenség stb.); Ha a kép többet nyújt, mint az eredeti tárgy illetve jelenség (pl. rajzzal egészítjük ki vagy lényegtelen elemeket elhagyunk stb.); Ha olyan összetett információkat hordoz, amelyek grafikusan jeleníthetők meg. Mozgásérzet szempontjából vannak statikus, azaz állóképvetítők (írásvetítő, diavetítő, episzkóp, presenter) és dinamikus (projektor, filmvetítő) eszközök. Felépítésük, működésük Működésüket illetően egy megvilágított tárgyról (legyen az egy lap, egy fólia, film, de akár egy villáskulcs is) a gyűjtőlencse, tükrök és a vetítőobjektív segítségével valódi, nagyított képet állítanak elő a vásznon, vagy a falon). Mivel a nagyításkor a kép fényerőssége jelentősen csökken, a vetítők erős fényforrást használnak, ezért némelyik eszköz használatához teljes, vagy részbeni sötétítésre van szükség. A keletkezett hő elvezetésére hűtőventillátort tartalmaznak. Állíthatjuk a vetített kép élességét, magasságát, a fényerősséget. Bizonyos eszközökhöz kiegészítők is rendelkezésünkre állnak, úgymint távirányító, időkapcsoló, lapadagoló, stb. Használatukhoz meg kell ismerkedni az eszközök felépítésével, működési feltételeivel. Optikai alapfogalmak A kép előállításához, nagyításához lencsékre, és tükrökre van szükség. Képalkotólencsék, objektívek Lencsék Optikai lencsét kapunk, ha átlátszó anyagból (általában üvegből vagy műanyagból) két gömb-, vagy egy gömb- és egy síkfelülettel határolt darabot vágunk ki. Alapvetően a lencséket két csoportba soroljuk: domború és homorú lencsékre. Domború lencsék (gyűjtőlencse): összegyűjtik a fénysugarakat, egy meghatározott pontba, az ún. fókuszpontba. Domború (pozitív) lencsék balról-jobbra: 1. Két oldalán domború (bikonvex) 2. Sík-domború (plánkonvex) 3. Homorúan domború (konkáv-konvex) Homorú lencsék (szórólencsék): szétszórják a fénysugarakat
Homorú (negatív) lencsék balról-jobbra: 1. Két oldalán homorú (bikonkáv) 2. Sík-homorú (plánkonkáv) 3. Domborúan homorú (konvex-konkáv) A lencsék működése A lencsék képalkotásakor a tárgy egyes pontjaiból kiinduló és a lencsén áthaladó valamennyi fénysugár vagy valóságosan, vagy látszólagosan egy-egy ponton (az úgynevezett képpontokon) halad át. A kép megszerkesztésének bemutatásakor ezért elegendő néhány nevezetes sugármenetet kiválasztani. Optikai tengelynek nevezzük a lencsét határoló két gömb középpontját összekötő egyenest. Az optikai tengelynek a lencse fősíkjával vett metszéspontja a lencse középpontja. A lencsére az optikai tengellyel párhuzamosan eső fénysugarak a gyűjtőlencse esetén a lencse után az optikai tengelyen metszik egymást. Ezt a pontot gyújtópontnak vagy fókuszpontnak nevezzük Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen levő pontból indultak volna ki. Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját virtuális fókuszpont) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányába meghosszabbítjuk. Vetítéshez domború lencséket használnak. Az alábbi ábra egy domború lencse képalkotását mutatja be: Az ábrából a következőket állapíthatjuk meg: Ha a tárgy a kétszeres fókusztávolságon kívül helyezkedik el (kék nyíl), a kép az egyszeres fókuszon belül van, kicsinyített, és fordított állású. Ha a tárgy a kétszeres fókuszban van (zöld nyíl), a kép a lencse másik oldalán szintén a kétszeres fókuszba kerül. A tárggyal egyenlő nagyságú, fordított állású. Ha a tárgy az egyszeres és a kétszeres fókusz között van (piros nyíl), a kép a kétszeres fókuszon kívülre kerül, nagyított és fordított állású. Ha a tárgy az egyszeres fókuszban van, a pontjaiból kiinduló sugarak a lencse után párhuzamosan haladnak tovább, így kép nem keletkezik.
Ha a tárgy a fókusz és az optikai középpont között van, a pontjaiból kiinduló sugarak széttartóak lesznek, és úgy haladnak tovább, mintha a lencse előtt egy-egy pontból indultak volna ki. A keletkező kép a tárggyal azonos állású, nagyított, de ernyőn nem fogható fel, azaz csupán látszólagos (virtuális). A vetítőben a leképzés érdekében rendszerint domború lencséket és homorú tükröket alkalmaznak. A vetítés során két dologra kell ügyelni. Egyrészt arra, hogy a kivetített kép egyenes állású legyen, ezért a kivetítendő tárgyat mindig fejjel lefelé kell belehelyezni a képkapuba (diavetítő, epidiaszkóp). Az írásvetítőnél a vetítőfejbe 45 -os szögben elhelyezett síktükör a képet egyenes állásúvá képezi. Másrészt fontos tudnivaló a vetítő-berendezésekről, hogy a kivetítendő tárgy, kép az izzó irányából tekintve olvasható, és nem tükörírású felülete nézzen szembe az izzóval. Kivételt képeznek ez alól az írásvetítő jellegű berendezések. A vetítőeszközök részei Vetítő objektívek: Feladatuk a képalkotás. Az objektív fókusztávolságát a mindenkori állóképvetítőknél igen nagy intervallumban mozog (60 mm - 350 mm). A képalkotásban elsősorban domború lencsék vesznek részt, de találkozhatunk homorú lencsékkel is. Síktükrök: Feladatuk a képfordítás és a képterelés. Felhasználásra elsősorban az írásvetítőknél és az episzkópoknál kerülnek.
Kondenzátorlencse: Feladata, hogy a vetített kép egyenletes fényeloszlású, megvilágítású legyen. Speciális változatuk az ún. Fresnel lencsék, melyekkel az írásvetítőknél találkozhatunk. Vetítőizzók, fényforrások: A vetítőizzók vetítik a képet a vászonra, falra. A képek élvezhetősége és valóságérzetük megtartása érdekében alapkövetelmény a fényforrásokkal szemben, hogy fehér fényt bocsássanak ki, nagy fényerejűek legyenek és hosszú élettartammal rendelkezzenek. Az izzók elég költségesek (az üzemeltetési költségek jelentős hányadát teszik ki), ezért amennyiben nem használjuk a vetítőeszközt, kapcsoljuk le a fényforrást, ez sok eszköz esetében egy gombbal megtehető. Ne húzzuk ki a gépet az áramforrásból, mert a ventillátoroknak ilyen állapotban is még el kell vezetniük a korábban keletkezett hőt. A gépet, amennyiben lehetséges ne mozgassuk, amíg az izzószálak ki nem hűlnek, mert melegen nagyon képlékenyek, könnyen elszakadnak. Az írásvetítőknél nappali fény mellett lehet a vetítést lebonyolítani, addig a diavetítőknél olyan kis fényerő is elég, amely csak a teljes elsötétítés mellett ad élvezhető képet.
Megjelenítő egységek A kivetített, keletkezett kép többnyire a falon, vásznon jelenik meg. Vagy például a presenter esetén lehetőségünk van monitoron, TV-n is megjeleníteni a képet. Sokféle vászon és monitor létezik, mind felépítési, mind pedig méret szempontjából. Vászon A vászon szerepe, hogy a vetített kép egy egyszínű fehér, egyenletes, tükröződésmentes, sík ernyőn keletkezzen, így minél pontosabb képet adjon vissza. Gyakran állítható magasságúak, illetve a trapéztorzulás elkerülése érdekében a dőlésszögük is változtatható. Vannak hordozható változatok is, rögzíthetjük a falon vagy egy hozzá tartozó gyakran elég ingatag, kis huzat, mozgás esetén is borulékony - állványon. A hordozható, összetekerhető vásznak esetén vigyázzunk a vásznak gyűrődésére, koszosodására, arra, hogy a STOP feliratnál ne húzzuk tovább. Előadás közben praktikus a vászon mellett állni, mert így könnyen tudjuk mutatni, amit szeretnénk, nem takarjuk a képet, másrészt arcunk, mozdulataink, gesztusaink is kapnak annyi fényt, hogy látszódjunk. Továbbá mi is láthatjuk a kivetített képet, ha szükséges. Monitor A képet egy központi monitoron vagy Tv képernyőn, avagy a diákok számítógépén is megjeleníthetjük. Előbbi esetben a távolabb ülőknek közelebb kell mennie, ez sok időt vesz el. A monitornál a nézőközönség a képátmérő 3-4 szeresére kellene elhelyezkednie. Vetítéstechnikai eszközök csoportosítása 1. Állóképvetítők Az állóképvetítők az átvilágítható és át nem világítható információhordozók bemutatására szolgáló készülékek. Két fő csoportjuk van: 1. az egyik a diavetítő és írásvetítő készülékek csoportja alapvetően az átvilágítható, 2. a másik az episzkóp az át nem világítható információhordozók kivetítésére szolgál. Az alábbi állóképvetítők léteznek: Írásvetítő
A ráhelyezett átlátszó fóliák, vagy egyéb tárgyak átvilágítható, nagyított képét állítja elő. A legegyszerűbb és a leggyakrabban használt képi megjelenítő. Használatához nincs szükség sötétítésre. Előnyei - Egyszerű kezelés - Nagy képméret - Szemkontaktus a közönséggel - Chart-okat, fóliákat ismételhetjük - Nagy csoport esetén is jó - Könnyű előkészíteni Hátrányai - Állókép - Kizökkentheti a gyakorlatlan előadót (a kép vezeti az előadást) Diavetítő Átlátszó képek, diaképek nagyított képét állítja elő a képek átvilágításával, kiváló minőségben. Magnóval kombinált változata a hangos diavetítő. Használatához sötétítés szükséges. Előnyei - Kiváló minőség - Csak sok dia bemutatása esetén ajánlott Hátrányai - Teremsötétítés szükséges - Költséges - A képek gyors változtatása nem lehetséges - Korlátozott szemkontaktus - Érzékeny készülék (beszorulhat a dia) Episzkóp
Az episzkóp az át nem világítható tárgyak (könyvek, folyóiratok, ábrák, fényképek, lapos tárgyak) kivetítésére szolgál. Az epidiaszkóp az episzkóp és a diavetítő keresztezése, diavetítőként is működtethető episzkóp. Az antiszkóp pedig grafikus kicsinyítésre szolgáló eszköz. A régebbi típusok esetén a termet teljesen el kell sötétíteni. Előnyei - Át nem világítható tárgyakat tud kivetíteni - Egyszerű kezelés - Nagy csoport esetén is jó Hátrányai - Teremsötétítés szükséges - Költséges - Korlátozott szemkontaktus - Állókép Mikrofilm leolvasó Könyvtárakban használják a leggyakrabban. A nem kölcsönözhető ritkaságokat egy keskeny mikrofilmre fényképezik le, s a mikrofilmolvasóval lehet megnézni. Az 1 cm 2 -ren tárolható betűk száma 4000 körüli. Diaporáma vetítő E vetítéstechnika lényege, hogy egyetlen képfelületre két géppel vetítünk felváltva. A képek váltása történhet kézzel vagy szinkronkapcsoló segítségével. Multivízió A vetítés során egy megosztott képmezőre kettő vagy annál több vetítőgéppel vetítünk. Egyre inkább felváltja a videós változat. Elektronikus változatának szokásos elnevezése: monitorfal. 2. Mozgóképvetítők Filmvetítő
Olyan szerkezet, amely a filmszalagon rögzített állóképeket (régebben 16, ma 24 képet másodpercenként), egy arra alkalmas optika segítségével sorra átvilágítja, s egy jó fényvisszaverő képességű felületre - többnyire vászonra - sorra kivetíti. Kazettás változata is létezik, ennek kezelése egyszerűbb. Előnyei - Sok kisfilm létezik minden tantárgyhoz - Érdekes - Mozgókép Hátrányai - Hangos - Sok előkészületet igényel - Sötétítés szükséges Projektor (kivetítő) Videó vagy számítógépes jelet képes a vászonra kivetíteni. Képes interaktív tananyag kivetítésére, számítógéphez kapcsolva. Sokoldalúan használható, számos forrásból származó jelet képes megjeleníteni. Bemeneteit tekintve a monitorhoz, vagy a TV-hez hasonlít, belső felépítését tekintve pedig a diavetítőhöz. Helyettesíteni tudja, kiválthatja az írásvetítőt, diavetítőt, filmvetítőt. Nem minden változatához szükséges sötétítés. Előnyei Hátrányai - Nincs szükség fóliára - Elsötétítés szükséges lehet (modell
- Előadó kezelheti - Nagy képméret - Kiváló lejátszási minőség - Szemkontaktus a közönséggel - Nagy csoport esetén is jó - Határtalan ábrázolási lehetőségek - Többféle forrás: TV, videó, számítógép, számítógépes prezentáció függő) - PC ismeret szükséges - Tudni kell kezelni a projektort - Készülék kompatibilitás - Túl sok technikai lehetőség elvonhatja a figyelmet a mondanivalóról - Költséges. Az alkatrészek, különösen az izzó Presenter Ezzel a berendezéssel lehetőség van bármilyen vizuális információhordozót megjeleníteni. Az át nem világítható és az átvilágíthatóak tárgyakat egyaránt képes megjeleníteni. Előnye, hogy nem térbeli tárgyakat is meg tud jeleníteni. Nem más, mint egy reprodukciós állványra szerelt videokamera, amelynek a képét monitoron jelenítik meg, projektorral összekötve akár ki is vetíthetjük. Kivetítő segítségével (pl.: projektor) helyettesíteni tudja a diavetítőt, írásvetítőt, episzkópot, bizonyos mértékig a videokamerát is. Előnyei - Átvilágítható tárgyakat is meg tud jeleníteni - Át nem világítható tárgyakat is meg tud jeleníteni - Nagy csoport esetén is jó - Helyettesítheti az írásvetítőt, episzkópot, diavetítőt Hátrányai - Költséges - Sok előkészületet, rutint igényel - Kivetítéshez projektor is szükséges
Általános használati szabályok, hibalehetőségek Használat ellenőrizzük le, hogy a kiválasztott vetítőeszköz működik-e, megvan-e minden fontos kellék, kiegészítő, alkatrész. Továbbá szükségünk van még konnektorra, hosszabbítóra, elosztóra. A szerkezet beállítása ne a tanóra idejéből menjen el. Ez ugyanis gyakran sok időt vesz igénybe. Ha az adott eszköz használatához teljes sötétítés szükséges, gondoskodjunk arról, hogy a világítás (lámpakapcsoló) könnyen elérhető legyen. Az előadásra való felkészüléskor készüljünk fel arra, hogy valami miatt a készülék mégsem használható - más használja, nem működik, óra közben romlik el, áramszünet van. Ügyeljünk a készülék biztonságos elhelyezésére! A hibák elkerülése érdekében érdemes az óra előtt próbavetítést tartani. Tartsuk és tartassunk be minden biztonsági előírást, ami az eszközökben kárt tenne, vagy személyis sérülést okozna. Vigyázzunk a kábelekre, elhelyezésükre, ne hagyjuk felügyelet nélkül az eszközöket, figyeljünk az áramütés elkerülésére. Az óra megtervezésénél vegyük figyelembe, hogy a vetítéssel tűzdelt órák technikai okokból mindig kissé késve kezdődnek, és minden átállás időt vesz igénybe. Követelmények a kivetített képekkel (fóliák, diaképek) szemben: Technikailag kifogástalanok (megfelelő színek, éles kontúrok) legyenek. Didaktikailag jól tervezettek legyenek. Ne tartalmazzanak bonyolult információkat, a témát tekintve mégis teljesek legyenek. Áttekinthetőek, rendezettek legyenek. Kapcsolódjanak a frontális előadás témájához. Vetítési környezet kialakítása A vetítés megkezdése előtt ki kell alakítani a megfelelő környezetet. Ez nem csupán a sötétítés megtervezését jelenti. El kell helyezni a vetítéstechnikai eszközt úgy, hogy a tanári mozgást, előadást ne akadályozza, a tanár munkája során a képet a legritkábban takarja. Az eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy azokat mindenki megfelelően, tisztán élesen lássa, az esetleges szöveget el tudják olvasni mindenféle erőfeszítés nélkül.
Irodalom Elek Elemérné, Tóthné Parázsó Lenke, Kis-Tóth Lajos, Forgó Sándor, Hauser Zoltán Oktatástechnológia, EKTF, 1998. 3M termékismertető, 2002