Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak I. ea. Borbély Tibor Bors borsborbely@yahoo.com
Miért beszélünk a munkanélk lküliségről, mint problémáról? l? Hogyan jutottunk idáig? ig? A bérmunka b társadalmat
A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai (1900-2003) Mező- és Év Ipar- építőipar Szolgáltatás Foglalkoztatottak erdőgazdaság január 1. e.fő = 100 % e.fő % e.fő % e.fő % 1900.* 1.734,6 61,1 422,5 15,0 684,2 23,9 2.841,3 1910.* 1.684,7 59,7 558,1 18,3 810,1 26,5 3.053,0 1920.* 2.127,2 59,7 562,9 15,8 875,3 24,5 3.565,4 1930. 2.030,2 54,3 754,5 20,2 952,8 25,5 3.737,5 1941. 2.165,1 51,5 919,3 21,8 1.118,7 26,7 4.201,9 1949. 2.197,5 53,8 884,0 21,6 1.003,4 24,6 4.084,9 1960. 1.830,0 38,5 1.617,7 34,0 1.311,9 27,5 4.759,6 1970. 1.246,0 23,2 2.379,2 44,3 1.747,5 32,5 5.372,7 1980. 1.109,0 19,3 2.386,1 41,6 2.238,5 39,1 5.733,6 1990. 955,0 17,5 1.976,8 36,1 2.540,1 46,4 5.471,9 2001 205,3 5,6 1.225,4 33,1 2.266,3 61,3 3.696,9 Éves átlag** 1992. 460,1 11,4 1 431,0 35,5 2 134,6 53,0 4 025,7 1993. 349,4 9,3 1292,2 34,3 2128,7 56,3 3 770,3 1994. 327,6 8,9 1237,3 33,5 2127,6 57,6 3 692,5 1995. 295,1 8,1 1198,1 33,0 2129,6 58,8 3 622,8 1996. 302,4 8,4 1190,1 33,0 2112,6 58,6 3 605,1 1997. 287,8 8,0 1207,9 33,5 2114,6 58,3 3 610,3 1998. 274,7 7,4 1267,3 34,3 2153,6 58,3 3 695,6 1999. 275,7 7,2 1300,3 34,1 2233,3 58,6 3 809,3 2000. 255,5 6,6 1304,0 33,8 2296,7 59,6 3 856,2 2001. 243,4 6,3 1325,9 34,3 2299,0 59,4 3 868,3 2002. 240,9 6,2 1319,9 34,1 2309,8 59,7 3 870,6 2003. 215,2 5,5 1305,9 33,3 2400,8 61,3 3 921,9 *Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: 1900-1990: Népszámlálások; 1992-2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o.)
Az első szakaszban: A mezőgazdaságból az iparba
Ami az ipari társadalmakat t megkülönb nbözteti a preindusztriálisakt lisaktól az a mezőgazdas gazdaság csökken kkenő foglalkoztatottsága, ga, amely mögött m hatalmasra nőtt n termelékenys kenység áll. A XVIII. század zad elejétől l Nagy-Britanni Britanniában megindult iparosodás s vége v a XX. század zad eleje, amely során n a foglalkoztatottak tömegesen t kerültek át t a premier szektorból l a szekunderbe.
A bérmunka b társadalmat textilipar válsv lsága (XIV. sz.) válasz: v munkaidő meghosszabbítása, sa, Werklocken (munka, göndg ndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.) Auguste Comte: : {a proletár} r} ugyan tanyát vert a társadalom t kellős s közepk zepén, de otthont nem talált. lt. (Caster 1998:292) MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek
A bérmunkaviszony b megszabja: BÉR A munkaerő ellentételez telezését t (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymért rtékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ / TELJESÍTM TMÉNY A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, t, ütemét t vö. v. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) s) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)
Schor 1992, 45 p.
A modern ipar térnyert rnyerését megalapozó folyamatok: gépi meghajtású eszközök k széles körűk elterjedése (gőzg zgép), új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgf ldgáz, atom), olyan anyagok tömeges t méretm retű felhasználása, sa, amelyek rendes körülmk lmények között k nem fordulnak elő a természetben, tőke (nagyvállalatok kialakulása) és, munkaerő (később szakképzett) koncentráci ciója ( mellékhatása az urbanizáci ció,, a nagy létszl tszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, se, a szakszervezetek ).
Stabil társadalmit rsadalmi- jogi felépítm tmény és s találm lmányok A fejlődő ipar és s a mögötte m álló tudományos fejlődés s nem működhetett m volna egy viszonylag stabil társadalmit rsadalmi- jogi felépítm tmény nélkn lkül. l. Ez a rendszer, ha bár b r számos eltéréssel az egyes államok között, k de a világon elősz ször r lehetővé tette az egyéni vállalkozv llalkozást, kezdeményez nyezést, a szabad pályap lya- és s foglalkozásv sválasztást, st, a földrajzi f és s társadalmi t mobilitást. A jogi szabályoz lyozás s a magántulajdonra épült, az anyagi célokban c az ésszerűséget és s a profitot hangsúlyozta (szemben mondjuk a spanyol uralkodó ezüstr strúd gyűjt jtögetésével), s a tudományos megismerése, se, a tudományos felfedezések szélesk leskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt lyt.
A 70-es, 80-as évektől Az iparból a tercier szektorba
A fejlődés (a rendelkezésre álló munkahelyek) meghatároz rozói (Pounds sémája)
A világgazdas ggazdaság újrarendeződése és s a foglalkoztatás s viszonya (forrás: Figyelő hetilap 2006. január 5-11.)
A törtt rténeti fejlődés s következmk vetkezményei I. A népessn pesség g várhatv rható élettartama, egészs szségi állapota, iskolázotts zottsága meghatároz rozó a gazdaság és s a munkapiac fejlődése szempontjából. A XXI. századi zadi foglalkoztatáspolitik spolitikában az egészs szségben eltölt ltött tt évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. n. Önmagában a munkában töltt ltött tt évek akkor érdekesek, ha azok érdemi munkavégz gzéssel telhetnek el. (Lásd Magyarországon gon a rengetek rokkantnyugdíjas jas- leszázal zalékolt munkavállal llaló,, akik erejük k teljében a rendszervált ltást követk vető transzformáci ciós s válsv lság g időszak szakában menekültek az állami ellátások védőköpenye v alá.) (1920-ban Magyarországon gon 210 ezer 7-147 éves gyerek dolgozott legálisan, lisan, 1919 első ILO ajánl nlás s 14/15 év v alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékb kból, 1928-ban ez a korhatár r hazánkban 12 év ma: felső korhatár r 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év v (ILO 15-74 év)
A törtt rténeti fejlődés s következmk vetkezményei II. a technológiai giai-technikai fejlődés újabb szakmákat kat termel ki, növeli n a választhatv lasztható pályák k számát és ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaság- szakképz pzés s működését, m az egyének várhatv rható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, gy, táplt plálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltt ltött tt évek száma nőhet, n a nyugdíjrendszereket, és s a nyugdíjas kort át t kell gondolni, a népessn pesség életminősége javul, a fizetőképes kereslet növekszik, n ezzel tercier szektor szerepe nő, n, mert a háztarth ztartások jövedelmj vedelmüknek csak egy részr szét t költik k a létfenntartl tfenntartásra (lakás, élelem, ruházkod zkodás) a fennmaradó rész a szolgáltat ltatási szektor kínálatára költhetk lthető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a tercier szektorban foglalkoztatottak száma tovább nő, n amíg g a másik m két k t szektoré folyamatosan csökken
A törtt rténeti fejlődés s következmk vetkezményei III. a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest k a Föld F jelentős s része r elmaradásban van, főként f az afrikai kontinens egyes államai (Fekete- Afrika) vannak iszonyatos lemaradásban, a termelés és s a GDP növekedn vekedésével vel párhuzamosan az inaktívak tábora t nem feltétlen tlenül l csökken, a termelés s felfuthat a technológiai fejlődésre alapozva, amely kiváltja az élőmunkát, ez a helyettesítési si ráta r (ma még) m a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. még m nincsen gépi g fodrász, vagy géppincg ppincér), végezetül l a foglalkoztatás s szerkezete minden korszakos találm lmány hatására jelentősen átrétegződik
Köszönöm m a kitartást és s a figyelmet! Folytatás: szeptember 18.-án Téma: A munkanélk lküliség g fogalma, típusai, t okai, makroszintű adatok