Foglalkoztatás- és szociálpolitika

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Foglalkoztatás- és szociálpolitika"

Alíz Juhász
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem

2 Foglalkoztatás-politikai gondok a fejlett gazdaságokban A munka paradigma válsága A munkavégzés a társadalmi javakból (ellátó rendszerek: társalombiztosítás, egészségügy, oktatás stb.) való részesedés feltétele. A preindusztriális társadalmakban még nem központi kérdés Központi paradigmává a XIX. század végére vált. Locke, Adam Smith, Marx: a termelő tevékenység forrása, az ember emberi lényegének kifejeződése A bérmunkára ez nem igaz ( animal laborans, animal rational )

3 Foglalkoztatás-politikai gondok A munkavégzésnek tulajdonított szerepek: Felnőtt szerep alapja Szociális integráció alapja Anyagi létbiztonság alapja az élet értelme A hétköznapok szervezője A társadalmi státusz kijelölője A képzés, nevelés orientálója Nem alakult ki helyette alternatív identitás-dimenzió

4 Foglalkoztatás-politikai gondok Ami lehetne helyette: Lokális társadalomban játszott szerep Vallási szerep Családi feladatok ellátása A modern gazdaságokban a teljes foglalkoztatás ideának látszik, új elveket kell találni a társadalom szervezéséhez. Európa munkaerő-piaci, foglalkoztatási modellje válságba került Kiinduló pont: az egyén létfeltételeit a munka révén biztosíthatja magának Széles körű foglalkoztatás, társadalmi szolidaritás: 8 órás, teljes idejű munka Magas bérű, magas bérköltségű foglalkoztatás Széles alapokon nyugvó társadalombiztosítás Jó munkavállalói teljesítmény Széles körű szervezettség (60-80%)

5 OKOK I. Technikai modernizáció II. Globalizáció III. Szerkezeti átalakulás, szektorváltás I. Technikai modernizáció A hatékonyság növekedése a munkaerő szükséglet ellen hat, A foglalkoztatás-bővülés és termelékenység növekedés között mind rövid, mind hosszú távon átváltási összefüggés áll fenn Ciklikusság átrétegződés a foglalkoztatásban: Vaseke mezőgazdasági forradalom Gőzgép ipari forradalom Számítógép informatikai forradalom A gépesítés előnyei

6 OKOK II. Globalizáció (termelés kihelyezés) A modernizáció kellett a kialakulásához A munkaerő már nem helyi, hanem a világ munkaerőpiacán versenyez - -kivonul a termelés az olcsóbb közegbe. A tőke és miatta a termelés mobilabb, mint a munkaerő Az 1980-as évektől a termelés kivonul marad helyben a munkaerő gondja Erre ráfejel az dömping jellegű árucsoport megjelenése Két oldalról is csapás a foglalkoztatásra: Helyben marad a munkanélküliség Kivonja a helyi bevételek hátterét adó profitot Legálisan Illegálisan (utaztatás, digitális pénzek és az adózás kérdései)

7 A világgazdaság átalakulásának hatása a foglalkoztatásra Fordizmus - posztfordizmus tudás alapú társadalom Centrum (I. Wallerstein) Termelés kihelyezés (worldwide sourching) Vállalat szétdarabolás (downsizing) Foglalkoztatáspolitikai szempontból csökkenő kereslet. Periféria exportvezérelt tömegtermelés ( átkos taylorizmus, periférikus fordizmus ) Alkalmazkodás (beszállítói hálózatok, kézműves paradigma) Foglalkoztatáspolitika szempontjából még bővíthető a munka, növelhető a kereslet.

8 OKOK III. Szerkezeti átalakulás, szektorváltás A foglalkoztatási átrétegződés szolgáltatásokba történő átmenete nem tudja magas szintű foglalkoztatást biztosítani A szolgáltató szektor gépesítése is állás vesztést eredményez Elektronikus Információs rendszerek Pénztárca, Jegypénztár, Áruház Adóbevallás stb (gyezsurnaja rendszer az oroszoknál) A szektorváltások mindig gondot okoznak, mindig szociálpolitikai intézkedéseket is eredményeznek: Mg. Ipar (1967: GYES) Mg., Ipar Szolgáltatások (1984: GYED)

9 OKOK A szolgáltató szektorból érkező gondok: Itt is van modernizáció A kereslet bérek hiányában szűk Képzettséget igényel Telítődni látszik Drága és szűk körre kiterjedő európai modellel szemben az amerika : széles körű, alacsonyan képzett munkavállalókat foglalkoztató, alacsony termelékenységű, alacsony bérű, de nagy tömegeket integráló rendszer, ami a foglalkoztatás gondjait jobban kezeli.

10 Az európai és az amerikai modell számszerű különbségei

11 Centrumok közötti összevetés

12 A foglalkoztatottak által az év során ténylegesen ledolgozott órák átlagos száma Gács János: Az EU által inspirált foglalkoztatáspolitika makrogazdasági feltételei című cikkének ábrája Japán USA Európai Unió

13 A munkamennyiség és a termelékenység indexei a három régióban (1980= 100 %) Gács János: Az EU által inspirált foglalkoztatáspolitika makrogazdasági feltételei című cikkének ábrája

14 A munkamennyiség és a termelékenység indexei a három régióban és Magyarországon (1992= 100 %) Gács János: Az EU által inspirált foglalkoztatáspolitika makrogazdasági feltételei című cikkének ábrája

15 A munkamennyiség és a termelékenység kumulatív növekedése ban, % Gács János: Az EU által inspirált foglalkoztatáspolitika makrogazdasági feltételei című cikkének ábrája

16 A termelékenység eltérései az EU-ban

17 Munkaerő-piaci feszültségforrások Alacsony aktivitási ráta A munkaerő-kínálat szerkezeti problémái Hiányzó kereslet az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók iránt Régiós és térségi különbségek Az álláskeresési és szociális támogatási rendszer ma ellenösztönöz a munkavállalásra Igazságtalan közteherviselés Oktatási-, és képzési rendszer eltávolodása a gazdaság valós igényeitől

18 Gazdasági-foglalkoztatási kihívások Adócsökkentés szükséges, de önmagában nem elégséges adórendszer modernizációja eszköz és nem cél Beruházási klíma javítása, tőkevonzó-képességünk növelése (nem rendelhetı alá pártpolitikai érdekeknek lásd. Apolló esete) Foglalkoztatási szubvenciók rendszere Humán tőke, mint versenyképesség alapú tényező fejlesztése

Hasonló dokumentumok

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika I. 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatás-politika fogalma Komplex fogalom. -