Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése a 7. életévtől kezdve Paidagogos (pais, paidos gyermek és agein - vezetni) Paedagogus
Pedagógia Az ókori latin nevelés fogalom (Terentius Varro) educat nutrix, instituit paedagogus, docet magister a dajka ápol; a paedagogus nevel; a tanító oktat Később jelentésváltozások: instituere képezni, educare nevelni.
Pedagógia Predicate et docete
Pedagógia Paedagogus -> paedagogia Kálvin János: Istitutio religionis Christianae (A keresztyén vallásra való tanítás), 1536. Antoine Furetière szótára, 1690. Herbart: Általános pedagógia a nevelés céljából levezetve, 1806. Herbart: Pedagógiai előadások vázlata, 1835.
Pedagógia A pedagógia önálló tudománnyá válik.
Pedagógia A pedagógia mint a neveléstudomány szinonimája (XIX. század) Szilasy János: A nevelés tudománya (két kötet) Buda, 1827. Lubrich Ágost: Neveléstudomány (négy kötet) Pozsony, 1868. Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve Kolozsvár, 1890.
Pedagógia Neveléstudományi tanszék létrehozása a pesti egyetem bölcsészkarán (Krobot János teológia professzor), 1814 Lubrich Ágost kinevezése a budapesti egyetem neveléstudományi tanszékére, 1870 Felméri Lajos kinevezése a kolozsvári egyetem neveléstudományi tanszékére, 1872
Pedagógia A pedagógia mint egy-egy nagy gondolkodó nevelési nézetrendszere A pedagógia mai értelmezése: komplex fogalom - a nevelés elmélete - a nevelés gyakorlata elméleti pedagógia, gyakorlati pedagógia
Nevelés A nevelés kialakulása, eredete az iniciáció mint az intézményes nevelés korai formája Az ősközösségi társadalom felbomlása a nevelés differenciálódása a vagyoni helyzet szerint A szó mai értelmében vett nevelés feltételei: a beszéd és a társadalmi tudat kialakulása
Nevelés Az emberiség tapasztalatainak felhalmozódása
Nevelés A logisztikus görbe jellemzői
Nevelés Az európai egyetemek kialakulása
Nevelés A nevelés a társadalom alapvetően fontos funkciója A nevelés kettős arculata: - konzerváló - progresszív A nevelés permanens jellege A nevelés történeti jellege A nevelés örök jellege
Nevelés A nevelés osztályjellege A nevelés nemzeti jellege a nemzeti nyelv, a nemzeti irodalom és a nemzeti történelem oktatása Nemzeti nyelv és anyanyelv A nevelés fogalma A nevelés a személyiség fejlődésének az egyén illetve a közösség tevékenységrendszere révén való céltudatos és tervszerű irányítása.
Nevelés A nevelés konkrét emberi tevékenység A nevelés céltudatos tevékenység A nevelés tervszerű tevékenység A nevelés szervezett tevékenység A nevelés folyamat jellege Nevelő hatás és spontán hatás
Nevelés A közvetlen és a közvetett nevelő hatás
Nevelés A nevelés kollektív jellege A nevelt mint a nevelés tárgya és aktív alanya a nevelt tevékeny részvételének fontossága A nevelés mint kölcsönhatás nevelők és neveltek kölcsönhatása A nevelési folyamat ellentmondásos jellege ellentmondások a nevelés folyamatában
Oktatás Az oktatás ismeretek közvetítésével való nevelés. A nevelés két része: - az oktatás itt az ismeretközvetítő funkció elsődleges - a szűkebb értelemben vett nevelés itt az ismeretközvetítő funkció másodlagos
Oktatás A nevelés és az oktatás viszonya
Oktatás Az oktatás a nevelt személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek fejlesztése. Az oktatás komplex fogalom, részei a tanítás és a tanulás. A tanítás a tanulás céltudatos irányítása. A tanulás az ismeretszerzés és a tapasztalat hatására a magatartásban bekövetkező mindennemű változás.
Ismeretek Az ismeretek az emberi megismerő tevékenység eredményeképpen kialakult fogalmak. Az ismeretek objektív értelmezése: a tantervekben meghatározott művelődési anyag Az ismeretek szubjektív értelmezése: a tanuló tudásának elemei
Tudás A tudás az ismeretek összefüggő rendszere. Lényeges jellemzője, hogy teljesítményképes, azaz a gyakorlatban is alkalmazható. Az oktatás és így a tanulás során ismeretek és tevékenységek elsajátításáról is szó van. A tevékenységek elsajátításának két szintje a jártasság és a készség.
Jártasság A jártasság elágazásos algoritmus szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység. A jártasság a döntési pontokon gondolkodást igénylő végrehajtást jelent. Az összetett tevékenységek elvégzése általában csak jártasság szinten gyakorolható be. Egyszerű tevékenységek tanulása közben először a jártasság, majd a készség szintje alakul ki.
Készség A készség lineáris algoritmus szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység. A készség a begyakorlottság legmagasabb szintje, automatikus, gondolkodást nem igénylő végrehajtást jelent. Készség szinten csak egyszerű tevékenységek elvégzése gyakorolható be. A készségek gyakran alapoznak meg összetett tevékenység elvégzésében való jártasságot.
Képzés A képzés a nevelés irányultságát fejezi ki. A képzés értelmezései: - általános képzés - szakképzés - funkcionális értelemben vett képzés - elő-, utó-, ki-, át- és továbbképzés - materiális képzés - formális képzés