A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA.



Hasonló dokumentumok
A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN December 15.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét?

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

A közösségi közlekedés időszerű kérdései 2010.

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP

Utasfórum szeptember. Szentgyörgyi Tamás MKK

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből

A KÖZSZOLGÁLTATÁS megrendelésének és lebonyolításának speciális helyzete a GYSEV Zrt. területén. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

A közösségi közlekedés piacának fejlődése az elmúlt években

Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Integrációs folyamat a Duna-Tisza közi térségben

Koordinációs feladatok a fejlesztések előkészítésétől az üzemeltetésig

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A vasúti közlekedés jogi szabályozásának jelenlegi és tervezett rendelkezései KTE XIX. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban, február 26.

A VOLÁN társaságok regionalizációja kapcsán feltárható hatékonysági tartalékok és szinergiák

A vasúti infrastruktúra üzemeltetési kihívásai. Előadó: Ikker Tibor Pályavasúti igazgató GYSEV Zrt.

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év

KÖZÖS GONDOLKODÁS, FOLYAMATOS FEJLESZTÉS

Személyszállítási vasútvállalati igények. a KÖSZ jegyében Ughy Kálmán

HajózásVilág Konferencia

VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS Kohlmann Balázs GYSEV CARGO Zrt. Osztályvezető helyettes Értékesítési és Marketing Egység

KÖZOP Kormánystratégia július 04. szerda, 08:10

«СОГЛАШЕНИЕ О МЕЖДУНАРОДНОМ ЖЕЛЕЗНОДОРОЖНОМ ГРУЗОВОМ СООБЩЕНИИ (СМГС)»

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

A vasúti piac(ok) az igazgatási szerv tevékenysége tükrében. Veréb Tamás Sopron, február 22.

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Miért fejlesszük a vasutat?

A KTI Vasúti Vizsgaközpont szerepe a vasúti alkalmazottak jogszabályban előírt képzésében, továbbképzésében és vizsgáztatásában

BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013

A VPE Kft. és a vasútvállalatok

BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015.

A közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év

Felsővezeték fenntartás saját erőből

Közösségi közlekedés

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

Közúti közlekedési politika. Gaál Bertalan

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Civil érdekérvényesítés


Súlypontváltás a városfejlesztés világában

GYSEV tapasztalatok az infrastruktúrafejlesztések és a közlekedési szövetségek területén

Konferencia TERVEZETT PROGRAM. Az emberekért. A vasútért. A holnapért.

Innovatív informatikai megoldás a logisztikai szektor nemzetközi együttműködésének javítására Bay Zoltán Nonprofit Kft. Logisztika Rendszerek

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Az RFC-11 Borostyán árufuvarozási korridor létrehozása és bővítésének lehetőségei. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

ÜZEMELTETÉSI KIHÍVÁSOK KÜLÖNÖS

Közlekedési szervezetek működési modelljei

A hazai közúti közösségi közlekedés helyzete az EU tükrében

Vasúti Erősáramú Konferencia

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

1.NEGYEDÉVES MŰKÖDÉSI ADATOK

Rugalmas közlekedési rendszerek. Dr. Horváth Balázs

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

Vasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban. Csépke András, MÁV-START vezérigazgató

KÖTÖTTPÁLYÁS VASÚTPIACI KITEKINTÉS

Észak- Déli vasúti összeköttetés fejlesztése Nógrád Megyében (Jakus István János)

Galovicz Mihály, IH vezető

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MÁV Zrt. a szolgáltató pályavasút - Hogyan jobban?

üzemeltetési feladatai

Az e-vasut rendszer bemutatása

A személyközlekedési módok csoportosítása, jellemzői, helyváltoztatási láncok képzése

VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

Kárpát-medencei Kisvasutak XX. Találkozója Február 5. Az új vasúti törvény koncepciója. Huszka Péter

Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Intézményirányítási modell javaslat

Előadó: Dávid Ilona Elnök-vezérigazgató 2019.

Közlekedésfejlesztési intézkedések modellezésének folyamata

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIÁK RENDSZERE UTAZÁSI IGÉNYTŐL AZ UTAZÁS MEGVALÓSULÁSÁIG

V E R S E N Y T A N Á C S

Integrált Ütemes Menetrend. A jövő vasútja most

Átírás:

Települési Önkormányzatok Szövetsége. A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Integrációs, Szervezeti és Finanszírozási lehetőségek. Budapest 2012. Szeptember 26. Danka Lajos TÖOSZ Közlekedéspolitikai Tanácsnok.

Az előadás felépítése. Történelmi áttekintés. (A Közösségi közlekedés átalakítása.) Nemzetközi tapasztalatok, modellek: Angol. Német. Francia. Hazai eredmények. Javaslatok. Elérendő célok.

Történelmi áttekintés. A közösségi közlekedés kialakulása.( A postajáratok beindulásától az 1750-es évektől a kiegyezésig 1867-ig.) A vasúti közlekedés fénykora.(az első világháború kitöréséig.) A leépülés.(a második világháború utánig.) Újjáépítés és a szocialista rendszer. (Rendszerváltásig.) A vasúti szállítás mesterséges visszaszorítása központi, intézkedésekkel. A közúti és kötöttpályás személy- és árú szállítás külön vállalatokba szervezése így az irányítási rendszer szétválasztása. A rendszerváltástól a közösségi közlekedés reformjáig. (2002.) A közlekedési vállalatok privatizálása. Teherfuvarozás, kamionos szállítás, közúti személyszállítás. A közösségi közlekedésben dolgozók létszámának drasztikus csökkentése. A MÁV esetében 120 ezer főről 30 ezerre. A nem a főtevékenységhez kapcsolódó munkák kiszervezése és privatizációja. A közösségi közlekedés átalakítása. (2000-2010)

Nemzetközi tapasztalatok. Vállalat típusok. Teljesen privatizált közösségi közlekedés. Anglia. British Rail. Még az infrastruktúra kezelőt (Railtrack) is privatizálták. Az átalakítás eredményeként széthullott a közlekedési rendszer. Az eleinte javuló szolgáltatások a hosszú távú beruházások hiányában rohamosan romlottak. A közlekedés biztonság csökkent. Ennek megakadályozására két hivatalt is létrehoztak az ORR-t ( Office of Rail Regulation) a vasúti szabályzó hivatalt, és az OPRAF-ot (Office of Passenger Rail Franchising) a vasúti utasok kiszolgálását ellenőrző hivatalt. Az utóbbi időben, látva a sikertelenséget a visszaállamosítás igénye merült fel.

Nemzetközi tapasztalatok. Vállalat típusok. Szervezetileg szétválasztott külön álló vállalatok. (Holding) Egymással szorosan együttműködő, egy tulajdonosi szereplővel rendelkező szervezetek. Németország. Deutsche Bahn AG. Nem tisztán különálló vállalatok, egy speciális többlépcsős holding. A konszern a holding menedzsmentből és öt vállalati területből áll, amelyek élén egy-egy irányító testület áll. A hátrányok kompenzálására előtérbe került a regionális koordináció. A DB a legnagyobb kamionos és buszos szállítóvállalat Németországban.

Nemzetközi tapasztalatok. Vállalat típusok. Integrált vállalat. Nemzeti vasút és buszvállalat. A szerves történelmi fejlődéssorán kialakult általános forma, ami minden európai államban hasonló fejlődésen ment át. Jelenleg tisztán már nem létezik. Francia. SNCF (Société Nacionale des Chemins de fer Francais) Ez sem tiszta integrált forma, egységes vállalati rendszer, elkülönült menedzsment és ellenőrző szervezettel. 1997-benlétrehozták a Franciaországi Vasúthálózat Közintézményt (Réseau Ferré de France). Az RFF. viseli a felelősséget az infrastruktúráért. Külön választott minőségi távolsági vasút központi megrendeléssel, és regionális szolgáltatás az SNCF Regionális Igazgatóságán keresztül önkormányzati megrendeléssel.

A hazai közlekedés átalakításának eredményei napjainkig. A XXI. Század elejére a magyar közlekedés teljesen széttöredezetté vált. A közúti közlekedés: A taxi szolgáltatásokat magánvállalkozók illetve egy-egy magán taxi cég látja el. Az önkormányzatok a szállítási igényeiket pályázaton nyert falubuszokkal elégítik ki. Buszos közúti személyszállítási igény kielégítését nagyrészt az egykori megyei Volánok jogutódai ként létrejött Volán Vállalatok látják el egymástól független irányítással,( szemben a Nyugat-Európai gyakorlattal ahol a vasúttársaságok a legnagyobb buszos szolgáltatók). Van amelyik megyében három Volán társaság is található. Ezen kívül vannak még a városi cégek által üzemeltetett közlekedési vállalatok, valamint a magán szolgáltatók. A közúti teherfuvarozást hasonló szervezeti rendszer jellemzi, annyi különbséggel hogy jelentős forgalmat bonyolítanak le a külföldi kamionos vállalkozások átmenő forgalommal (főleg 2004 május 1. után).

A hazai közlekedés átalakításának eredményei napjainkig. A Kötött pályás közlekedésnél más volt a helyzet 2002-ig. A kiegészítő szolgáltatásokat ugyan kiszervezték, azonban a szervezeti egység drasztikusan nem változott meg. Az árufuvarozást és a személyszállítást valamint az infrastruktúra fenntartást is egy vállalati szervezet látta el, bár a területi vezetői szinteket gyengítették, önálló gazdálkodásukat megszüntették. 2010-re áttértünk az önállóan gazdálkodó szakági vállalati rendszerre. Külön vállalat látja el a személyszállítást, a vontatási tevékenységet, a karbantartást. Az árufuvarozást pedig eladták az osztrák államvasutaknak, valamint ezen a területen megjelentek a privát vasutak. 2011 december 31-el a területi egységek utolsó hivatalos egyeztető szervezetét is megszüntették. A területi szakági vezetők informális egyeztetésén múlik az együttműködés. Ezeknek a változtatásoknak az eredményeként, a szolgáltatás színvonalának és a vállalat gazdálkodásának javulnia kellett volna.

A MÁV költségtérítési igényének változása. 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 Működési költség M Ft Összes bevétel M Ft Állami költségtérítés M Ft 100 000 50 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: MÁV Konszolidált éves beszámoló /Heinczinger István vezérigazgató KTE. előadása 2009.10.06 Bükfürdő.

Az MÁV átalakítás hatása az eredményre. Eredmény 40000 20000 0-20000 Évek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009-40000 -60000-80000 -100000 Forrás: MÁV Konszolidált éves beszámoló/ saját gyűjtés és előadás Sopron 2010.11.03

MÁV Zrt. hatékonyságjavulása. Forrás: HVG 2009/43. szám, 63. oldal Magyar Gazdaság

Javaslatok. A szennyező fizet elv teljes körű érvényesítése, ehhez az externális költségeket internálni kell. A nagyvárosokban csökkenteni kell az egyéni közlekedést. Első körben a kamionoknál, majd a nehéz tehergépjárműveknél a futott km alapján fizetendő útdíj bevezetése. Ezeket a forrásokat egyrészt a közúti-, másrészt a kötöttpályás infrastruktúra karbantartására, modernizációjára kell fordítani. A közlekedésnek egy egységes rendszerét kell kidolgozni, ahol megvan a szerepe az egyéni közlekedésnek, (csatlakozva a közösségi közlekedéshez), a falubusz hálózatnak, a közúti- és a kötöttpályás közösségi közlekedésnek. Létre kell hozni a Nemzeti Közlekedési Holdingot, azonban nem egy központosított vállalatot, hanem önállóan gazdálkodó regionális egységeket összefogó rendszerként, amelybe regionálisan-, vagy megyei szinten csatlakoznak be a volán vállatok.

Javaslatok a struktúrára. A nemzetközi és országos szolgáltatások megrendelője az állam a holdingtól, aki a szolgáltató. A regionális- és helyi megrendelők a megyei- és helyi önkormányzatok, a szolgáltatók pedig a holding regionális igazgatóságai. Ezek szolgálnák ki az elővárosi utazási igényeket is. A megrendelések optimális kiszolgálásáról ezen igazgatóságok vezetése önállóan döntene. A kötöttpályás infrastruktúra ennek megfelelő fejlesztéséhez szükséges az egységes országos infrastruktúrakezelő regionális rendszerének a holdinghoz igazítása, önálló, regionális döntési- és irányítási vezetői szinttel.

Javaslatok a regionális igazgatásra. A regionális igazgatás finanszírozásnak három lábát kell kialakítani: A jegy árbevételek. - Az utasoktól. Önkormányzati támogatás. - Az államtól átvett forrásokból. Közlekedési hozzájárulás. - Vállalkozásoktól adó formájában az önkormányzatokon keresztül. Ugyanakkor a vállalati buszjáratokat meg kell szüntetni.(tesco,.stb.)

Elérendő célok. A Magyar közlekedés hosszú távú fenntarthatósága az utas igények maximális kiszolgálása mellett. A Nyugat-Európai közlekedési anomáliák elkerülése. A meglévő infrastruktúra optimális kihasználása. A közlekedők igényeinek megfelelő szolgáltatás struktúra kialakítása. Rugalmas alkalmazkodás a helyileg felmerülő igényekhez. A döntési láncok rövidítése, gyors és költséghatékony döntési mechanizmus, és működés. Optimális munkamegosztás a közlekedési ágak között. A rendelkezésre álló források optimális felhasználása.

Települési Önkormányzatok Szövetsége. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!