TRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18.

Hasonló dokumentumok
TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben)

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr.

A gerincvelő anatómi és s finomszerkezete. gerincvelői i lokalizáci. Prof. Dr. Mihály András szeptember 4.

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

4. előadás Idegrendszer motoros működése

FORMATIO RETICULARIS. Figyelem, vitális funkciók, fájdalomérzet modulálása Monoaminerg rendszerek. Dr. Székely Andrea Dorottya

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

Neuroanatómiai szemelvények

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata

A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

Idegrendszer és Mozgás

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik

Szomatomotoros működés

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

EFOP

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Mozgás, mozgásszabályozás

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

AGYBONCOLÁS. Pécs Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Idegszövet gyakorlat

Autonóm idegrendszer

Idegrendszer 3. Agyvelő

A mozgások supraspinalis szervezıdése

Idegrendszer motoros működése

Az autonóm idegrendszer

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Az idegrendszer (systema nervosum)

A paraszimpatikus idegrendszer. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Systema digestorium

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

ANATOMIA ESSENTIALIS III.

PhD (doktori) értekezés. AZ OLIVOCOCHLEÁRIS RENDSZER ÉS A HALLÓPÁLYA ANATÓMIÁJÁRÓL SZERZETT ÚJABB ISMERETEK Dr. Horváth Miklós

Jellegzetességek, specialitások

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Kolin-acetiltranszferáz

Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

A GERINCVELŐ MAKROSZKÓPIÁJA ÉS VÉRELLÁTÁSA. GERINCVELŐI IDEGEK. A gerincvelői szelvény, dermatomák.

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

Mozgás, mozgásszabályozás

Molekuláris és celluláris neurobiológia MTA KOKI előadó

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.

2) Megfigyelések éheztetés és újraetetés (jóllakottság) hatására bekövetkezett változásokról a hypothalamus neuronjaiban

EEG, alvás és ébrenlét

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Az agyi keringés funkcionális anatómiája

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk

A vegetatív idegrendszer

A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Systema digestorium

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

A környéki (perifériás) idegrendszer

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás október 7.

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

Aeut (apoplexiás) bulbaris paralysis esete keresztezett hemianaesthesiával*

Homeosztázis és idegrendszer

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, november 28.

MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei)

Átírás:

TRUNCUS CEREBRI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2012. október 18.

Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci ciója. A fossa rhomboidea és s a IV. agykamra. Agytörzs keresztmetszetei I.: érző és mozgató magok lokalizáci ciója. Agytörzs keresztmetszetei II.: felszáll lló és leszáll lló pályák k lokalizáci ciója. Agytörzsi formatio reticularis funkcionális jelentősége.

Makroszkópos anatómia I. Medulla oblongata (bulbus): pyramis, oliva, sulcus preolivaris et retroolivaris, pedunculus cerebellaris inferior, obex, tuberculum gracile et cuneatum. Pons: sulcus bulbopontinus, sulcus basilaris, pedunculus cerebellaris medius et superior, velum medullare superius. Mesencephalon: pedunculus cerebri, fossa interpeduncularis, substantia perforata posterior, lamina quadrigemina, colliculus inferior et superior, brachium colliculi superioris, brachium colliculi inferioris.

Makroszkópos anatómia II. (agyidegek kilépése) Sulcus retroolivaris: XI, X, IX Sulcus preolivaris: XII Sulcus bulbopontinus (medialisan): VI Angulus pontocerebellaris (sulcus bulbopontinus lateralis része, r PCM mögött): m VIII, VII Pons lateralis felszíne (PCM régir giója): V Colliculus inferior mögött, m dorsalisan (kilépéskor kereszteződik, ezután n ventralis irányban megkerüli az agytörzset): IV Fossa interpeduncularis (sulcus nervi III): III

A negyedik agykamra Alapja: fossa rhomboidea (sulcus medianus, eminentia medialis, colliculus facialis, area postrema, striae medullares, recessus lateralis). Velum medullare superius (két t felső kisagykar között). k Velum medullare inferius: apertura mediana ventriculi IV, apertura lateralis ventriculi IV cisterna magna. Fastigium. Obex canalis centralis. A harmadik agykamrához az aqueductus mesencephali kapcsolja. Plexus choroideusa van.

AZ AGYTÖRZS PARASAGITTALIS METSZETE

IV

III V VII, VIII IX, X, XI XII II VII VIII VI

Az agytörzs szakaszai MRI képenk ME: mesencephalon P: pons MY: medulla oblongata CE: kisagy Nyilak: tentorium cerebelli

Agytörzs belső szerkezete Basis: a hídban h és s a mesencephalonban elkülönítj tjük k (a ventralis szektor). Tegmentum: a basis feletti szektor a hídban és s a mesencephalonban. Itt vannak az agyidegmagok és s a kisebb pályák. Tectum: a mesencephalonban létezl tező felső szektor = a lamina quadrigemina területe.

Agytörzs szürke rkeállománya I. Agyidegek motoros, érző és s paraszimpatikus magjai. Önálló agytörzsi magok: a hátsh tsó kötegi felszáll lló pályák k magjai; oliva inferior complex, oliva superior complex, formatio reticularis magrendszerei, nucleus ruber, substantia nigra, substantia grisea centralis, colliculus inferior et superior szürke rkeállománya, nuclei pontis. A szürke rkeállomány magrendszerei nem mindig respektálj lják k az agytörzs részei r (medulla, pons, mesencephalon) felosztást. st.

Agytörzs szürke rkeállománya II. Agytörzsi reflexek: a gerincvelőhöz z hasonlóan an az agyidegeknek is van szegmentális/lok lis/lokális reflexfunkciójuk. A beérkez rkező primér szenzoros afferensek (X, IX, VIII, VII, V) motoros magokon kapcsolódnak át t (X, IX, VII, V, IV, III). PéldP ldák: cornea reflex, köhögési reflex, masseter reflex. Ízérzékelés agytörzsi központja k és s kiválthat ltható reflexek. Fájdalomérzékelés agytörzsi központja k és s reflexek. Paraszimpatikus reguláci ció: nyálelv lelválasztás s (IX, VII), nyákszekr kszekréció (X, IX) és s könnyszekrk nnyszekréció (VII). Funkcionális központok k a formatio reticularisban: vasomotor központ, pneumotaxikus központ k (légz gzés, szívm vműködés és vérnyomás szabályoz lyozása). Precerebelláris ris magok (kisagyi összeköttetések): oliva inferior szerepe. A nervus vestibulocochlearis agytörzsi magjai és s szerepük k a kisagyi funkciókban kban valamint a motoros reflexválaszokban laszokban (szemmozgásokkal sokkal kapcsolatos agytörzsi reflexek).

Transzmitterek az agytörzsben Acetilkolin: a motoros- és s paraszimpatikus agyidegmagok neuronjai. Mesencephalon alsó részében lévől medialis (magnocellularis) FR terület kolinerg neuronjai a thalamus intralaminaris magjaihoz kapcsolódva alkotják k az ún. felszáll lló aktiváló rendszert (a FR része). r Szerotonin: raphe-magok (FR) neuronjai. Noradrenalin: locus caeruleus neuronjai (FR). A hídi h és nyúltvel ltvelői i ventrolateralis FR elszórt neuronjai. Adrenalin: a nyúltvel ltvelői i ventrolateralis FR tartalmaz adrenerg neuronokat. Dopamin: dopaminerg neuronok a mesencephalonban vannak (substantia nigra). Az agyidegek primér r afferensei a gerincvelőhöz z hasonlóan an glutaminsav- és peptid-transzmitterekkel transzmitterekkel működnek. m

Formatio reticularis I. Az agytörzsi szürke rkeállomány azon része, r amely nem sorolható az agyidegi nucleusok és önálló agytörzsi magok kategóri riájába. Az agytörzsi tegmentumban találhat lható,, felosztása sa nem az agytörzsi szakaszokhoz kötődik. Középvonali FR: a raphe magok rendszere. A neuronok többst bbsége szerotonin transzmittert tartalmaz. Medialis FR (magnocelluláris FR): nagy- és s közepes k méretű idegsejtek alkotják k a tegmentum medialis részében. Lateralis FR (parvocelluláris ris FR): a tegmentum lateralis részr szében, kisméret retű neuronok rendszere. Ehhez a csoporthoz tartozik a locus caeruleus, melanin-tartalm tartalmú noradrenerg neuronjaival.

Formatio reticularis II. Medulla oblongata ventrolateralis része: r az oliva inferior és s a spinális trigeminusmag közötti terület (a nucleus ambiguus körül, k ill. attól l lateralisan): szívritmus vritmus-szabályozó és légzés-szabályozó terület. Parabrachialis magok: a híd h d felső részében, a pedunculus cerebellaris superior körül k l (a tegmentumban) találhat lható magok vazomotorés s légzl gzés-szabályozó (integráló) ) működéssel m bírnak.

Keringés és s légzl gzés s agytörzsi szabályoz lyozása Vasomotor központ: k nucleus tractus solitarii, FR a ventrolateralis medullában. Innen leszáll lló axonok haladnak a felső thoracalis gerincvelőbe és s a nucleus intermediolateralis neuronjainak közvetítésével vel csökkentik a szimpatikus tónust t (csökken a vérnyomv rnyomás, lassul a szívm vműködés). Légzés-szabályozó központok: nucleus tractus solitarii, FR a ventrolateralis medullában leszáll lló axonok révén r n szabályozz lyozzák k a phrenicus motoneuronokat és s a bordaközti izmok motoneuronjait. A nyúltvel ltvelői i központot k a hídi h parabrachialis area (pneumotaxikus központ) k befolyásolja.

Agytörzs fehérállom llománya I. Agykéregb regből l eredő leszáll lló pályák: (1) corticospinalis és s (2) corticobulbaris pályp lyák; (3) corticopontin pályp lyák. Az (1) és s (2) motoros pályp lyák; a (3) kisagyi reguláci cióban részt r vevő pálya. Agytörzsben eredő leszáll lló (motoros) pályp lyák (gerincvelőbe): vestibulospinalis és s reticulospinalis pályák, tractus rubrospinalis. Érzőpályák k (agytörzsben eredő felszáll lló pályák): lemniscus medialis (epikritikus), lemniscus lateralis (halló), lemniscus trigeminalis (epikritikus és protopathiás). Tractus solitariothalamicus (ízérz( rző). Érzőpályák k (áthalad( thaladó): tractus spinothalamicus (thalamusban végzv gződik), spinocerebelláris ris pályp lyák (kisagyban végzv gződnek). Számos egyéb b rostrendszer van még, m amelyeket másutt még m g említünk majd (vagy nem).

Agytörzs fehérállom llománya II. Fehérállom llományhoz tartoznak a kisagykarok: pedunculi cerebellares (inferior, medius, superior). Pályakereszteződések: sek: decussatio pyramidum, decussatio lemniscorum. Corpus trapezoideum (hallópálya lya kereszteződése); se); olivocerebelláris ris pálya p kereszteződése, se, pontocerebelláris ris pálya p kereszteződése, se, felső kisagykarok kereszteződése se ezek nagy kereszteződések, sek, a metszeteken láthatl thatók. Pálya-szomatotópia: a spinothalamikus pálya p megőrzi a Kahler- szabály szerinti rendszerét és s az ingertípusok elkülönülését. Ennek azonban nincs olyan gyakorlati jelentősége, mint a gerincvelőben. A pyramispálya is mutat szomatotópi piát t (testrészekhez szekhez haladó rostok elkülönülve lve futnak). A fehérállom llomány (pály lyák) a szürke rkeállománnyal keveredve haladnak (nincs olyan elkülönülés, mint a gerincvelőben). Megjegyzendő,, hogy a pyramispálya (corticospinalis, corticobulbaris axonok) az agytörzs egész hosszában ventralisan, a felszínhez és s a középvonalhoz k közel k halad. A nyúltvel ltvelőben a felszínhez közel k halad még m g a tractus spinalis nervi trigemini (fájdalom jdalomérző pálya).

Medulla zárt z részr (decussatio pyramidum)

Medulla nyílt részr

Híd d alsó metszet (nucleus facialis)

Híd d felső metszet (trigeminus motoros magja)

Mesencephalon felső metszet (nucleus nervi oculomotorii)

Mesencephalon alsó metszet (nucleus nervi trochlearis)

Agytörzs vérellv rellátása Vérellátását t a vertebrobasilaris érrendszerből l kapja. Arteria vertebralis: (1) a. inferior posterior cerebelli, (2) a. spinalis anterior, (3) a. spinalis posterior (1.-ből is eredhet). Arteria basilaris: (1) a. inferior anterior cerebelli, (2) arteriae pontis, (3) arteriae mesencephalicae, (4) a. superior cerebelli, (5) a. cerebri posterior (mesencephalon felső részét, pedunculus cerebri alsó részét t látja l el). Az arteria labyrinthi nem ad ágat az agytörzsh rzshöz. z. Az artéri riák k a gerincvelői i vasocorona-hoz hasonló körbefutó ágaikból l látjl tják k el az agytörzset.

Az agyidegek funkcionalis rosttípusai és magvai Érző rostok Általános somaticus afferens - GSA (proprioceptiv, epicriticus and protopathiás modalitások) Specialis somaticus afferens - SSA (hallóegyensúlyozó érzékszervből) Általános visceralis afferens GVA (zsigeri információ a zsigerekből, erekből, stb) Specialis visceralis afferens - SVA (ízérző rostok) Motoros rostok Általános somaticus efferens GSE (vázizmot idegez be) Általános visceralis efferens GVE (simaizmot, szívizmot és mirigyeket idegez be) Specialis visceralis efferens - SVE (a kopoltyúívek izmait idegzi be)

Agyidegmagvak és rosttípusaik n. III: GSE, GVE n. IV: GSE n. V: GSA, SVE n. VI: GSE n. VII: SVA, SVE, GVE n. VIII: SSA n. IX: GSA, SVA, GSE, SVE n. X: GSA, SVA, GSE, SVE n. XI: GSE, SVE n. XII: GSE