Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk
|
|
- Andor Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 H é t Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk Dátum és idő Előadás sorszáma, címe Előadó Bonctermi gyak. (2 óra/gy.) (K) (K) (Sze) (Sze) (K) (Sze) (Cs) (P) (K) (Sze) (Cs) (P) 1/1. Az idegrendszer szöveti szerkezete I. Az idegsejt. 1/2. Az idegrendszer szöveti szerkezete II. A neuroglia. Az idegsejt-neuroglia közötti kapcsolatok. 1/3. Az idegrendszer fejlődése neuro-hisztogenezis. Az idegrendszer főbb részei. 1/4. A gerincvelő fejlődése és szerkezete. 2/1. Az agytörzs fejlődése és szerkezete. A IV. agykamra. 2/2. A köztiagy fejlődése. A III. agykamra. 2/3. Az előagy fejlődése és felépítése. Az oldalkamrák. 2/4. A nagyagykéreg szerkezete. 3/1. A kisagy szerkezete. 3/2. A nyúltvelő szerkezete, pályái. 3/3. A híd és a mesencephalon szerkezete. 3/4. Agyburkok, az agy vérellátása, liquor cerebrospinalis. 1. Agyboncolás I. 1. Agyboncolás II. 2. Agyboncolás III. 1. A gerincvelő boncolása. A koponyatető szerkezete. Agyburkok, ciszternák. Az agy vér- és liquorkeringése. 2. Agyboncolás IV. Szövettan gyak. (2 óra/gy.) Idegszövet, perifériás ideg, ggl. spinale, ggl. symp., gliaszövet. A gerincvelő. Kisagy, nagyagy (Sz) (Sz) (Cs) (Cs) (K) (K) (Sze) 4/1. A bulbus oculi anatómiája. A szemizmok, védő- és könnykészülék. A szemmozgató motoros apparatus. 4/2. A retina. 4/3. A látópálya. 4/4. A középfül és a belsőfül anatómiája. 5/1. Az egyensúlyérző rendszer. 5/2. A hallórendszer. 5/3. Az ízlelőszerv. A szaglószerv. Kisvárday Z. Kisvárday Z. Kisvárday Z. 1. Agyboncolás A szem, V. palpebra. 2. Agyboncolás VI. (n. V megbeszélése). 1. Agyboncolás VII. (n. VII megbeszélése). 2. Agyboncolás VIII. (n. IX, X, XI, XII megbeszélése). A belsőfül A szem, a szemüreg, a közép- és belsőfül boncolása.
2 7. 1. BESZÁMOLÓ 1. BESZ. 1. BESZ. 1. évközi beszámoló a 7. héten az A és B gyakorlatok idejében Ismétlő évközi beszámoló a 8. héten a B gyakorlatok idejében Idegélettani gyakorlatok az élettani gyakorlatok idejében, azok ciklusaiba illesztve.
3 Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév II. blokk H é t Dátum Előadás sorszáma, címe Előadó Élettan szemin. (2 óra/sz.) (Sze) 6/1. A neuronális ingerületi folyamat jellegzetességei, ioncsatornák szerepe. P. Szűcs (Sze) 6/2. A centrális serkentő és gátló szinapszisok B. Pál (Cs) működési sajátságai, jelentősége. 6/3. Elemi neuronális kölcsönhatások a központi B. Pál idegrendszerben, neuronális integratív működések (K) (K) (Sze) 7/1. A központi idegrendszer anyagforgalma és anyagcseréje. 7/2. Jeltovábbítás és jelátvitel. 7/3. Posztszinaptikus jelátviteli mechanizmusok. Bálint B. Bálint B. Bálint B (Sze) 7/4. Amin neurotranszmitterek szerepei és hatásai I. Bálint B (Cs) (Cs) 7/5. Amin neurotranszmitterek szerepei és hatásai II. Bálint B. 7/6. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái (P) (P) A szinaptikus és nem-szinaptikus neurotranszmisszió. 7/7. A kémiai szinapszis finomszerkezete, molekuláris architecturája. 7/8. Axon transzport: degeneráció és regeneráció az idegrendszerben (K) (K) (Sze) (Sze) (K) (Sze) (H) 2. BESZÁMOLÓ 8/1. Receptorok, primer afferensek. A gerincvelő érző működései. 8/2. A szomatoszenzoros rendszer. 8/3. A viszceroszenzoros rendszer. A receptorfunkciók, szomato- és viszceroszenzoros működések általános jellemzése. 9/1. A hő- és fájdalomérzés élettana. 9/2. A fájdalomérzés neuronális mechanizmusai, a fájdalomcsillapítás elvi lehetőségei. 2. évközi beszámoló a 10. héten Idegélettani gyakorlatok az élettani gyakorlatok idejében, azok ciklusaiba illesztve Idegélettani szemináriumok a +-tel jelölt hetekben, az élettani szemináriumok idejében (csak ajánlás, a szemináriumvezetővel való egyeztetés esetén eltérés lehetséges) Biokémia szeminárium az előadóval megbeszélt helyen és időben
4 H é t Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév III. blokk Dátum Előadás sorszáma, címe Előadó Élettan szem. (2 óra/sz.) 10/1. Érzékszervek jelképzése. Bálint B (Sze) (Sze) (K) (K) (Sz) (Sz) (Cs) (Cs) (P) (P) (K) (K) (Sze) (Sze) (Cs) (Cs) (K) (K) (Sze) (Sze) 10/2. Információtárolás. 11/1. A látás optikai törvényszerűségei. A látásélességet meghatározó tényezők. 11/2. A látás retinális mechanizmusai. 11/3. A vizuális információ centrális feldolgozásának mechanizmusai. 11/4. A hallás élettana. 11/5. A gerincvelő szomatomotoros működései. A motoros véglemez. A motoros egység. A gerincvelői motoros apparátus. 11/6. Gerincvelői és agytörzsi reflexek. Proprioceptiv és nociceptiv reflexek. 11/7. A szomatomotoros rendszer. A motoros rendszer hierarchiája. A törzsdúcok és a kisagy, mint a szomatomotoros rendszer részei. 11/8. A visceromotoros rendszer. 12/1. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja I. 12/2. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja II. 12/3. A vestibuláris apparátus és a mozgáskoordináció. 12/4. Agytörzs, kisagy szerepe a mozgáskoordinációban. 12/5. Törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgáskoordinációban 12/6. Ízérzés, szaglás élettana. 13/1. A monoaminerg rendszer. 13/2. A limbikus rendszer. 13/3. Centrális vegetatív szabályozás I. 13/4. Centrális vegetatív szabályozás II. A magatartás szabályozása. 13/4. EEG, alvás (Cs) (Cs) 13/6. Tanulás, emlékezet (H) 3. BESZÁMOLÓ (Cs) ISMÉTLÕ BESZÁMOLÓ (II.vagy III.) Bálint B. Jónai I. Jónai I. Jóna I. Jóna I. Jóna I. Jóna I. Kisvárday Z. Pál B. Pál B. Pál B. Tóth-I. B Biokémia sz. (2 óra/sz.) 3. évközi beszámoló a 14. héten Ismétlő évközi beszámoló a 15. héten Idegélettani gyakorlatok az élettani gyakorlatok idejében, azok ciklusaiba illesztve Idegélettani szemináriumok a +-tel jelölt hetekben, az élettani szemináriumok idejében (lásd a megjegyzést az előző blokknál) Biokémia szeminárium az előadóval megbeszélt helyen és időben
5 Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév Részletes tematika I. blokk ANATÓMIA ELÕADÁSOK: a zárójelben lévő számok a megfelelő tankönyvek oldalszámait jelentik. A rövidítések magyarázata: F: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális Anatómia, I. és III. kötet (8. kiadás, Medicina Kiadó, 2002, ISBN: ) S: Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza 1-2, Medicina Kiadó, ISBN R: H.R.Ross: Szövettan. Kéziköny és Atlasz (Medicina Kiadó, Budapest, ISBN ) L: T.W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Medicina Könyvkiadó, 1999, ISBN ) K: Komáromi: Az agyvelő boncolása (Medicina Könyvkiadó, 1995, ISBN ) 1/1. Az idegrendszer szöveti szerkezete. I. Az idegsejt. Az idegrendszer szöveti szerkezete. Sejtes és extracellularis állomány az idegrendszerben. Idegsejtek (sejttest, axon és dendritek) alaki és citológiai tulajdonságai. Az idegsejt mint az idegrendszer anatómiai, fejlődéstani, trofikus és funkcionális egysége. A histodynamiás polaritás elve. (F.I , ) 1/2. Az idegrendszer szöveti szerkezete. II. A neuroglia. Az idegsejt-neuroglia közötti kapcsolatok. Gliasejtek és típusaik a perifériás és központi idegrendszerben. Schwann sejt, satellita sejt, astrocyta, oligodendroglia, microglia és ependymoglia. Gliasejtek és neuronok viszonya a perifériás és központi idegrendszerben. A myelin hüvely kialakulása a perifériás és a központi idegrendszerben; különbségek. Ranvier befűződések citológiai szerkezete. A microglia speciális szerepe. Astrocyták és a membrana limitans gliae. Vér-agy gát. (F.I ; F.III ) 1/3. Az idegrendszer fejlődése neurohisztogenezis. Az idegrendszer főbb részei. Az idegrendszer fejlődéséről általában. A neuroectoderma differenciálódása. Velőcső, crista neuralis, placod lemez kialakulása. Primer és secunder agyhólyagok. Neurohisztogenezis. Radialis glia, neuroblastok kialakulása. Neuroblastok vándorlása és differenciálódása. Axonok és dendritek növekedését befolyásoló intrinsic és extrinsic tényezők. Természetes sejthalál az idegrendszerben. Idegi őssejtek. Az idegrendszer felosztása, központi és környéki idegrendszer. Az agyvelő fő részei. (F.III ; F.III ) 1/4. A gerincvelő fejlődése és szerkezete. A gerincvelő neurohisztogenesise, az alaplemez és a szárnylemez kialakulása, ezek részvétele a mellső-, hátsó- és az oldalsó szarv kialakulásában. A sulcus limitans viszonya az alap és a szárnylemezhez. A secunder agyhólyagokból kialakuló központi idegrendszeri képletek. A gerincvelő makroszkópos leírása. A gerincvelői szelvények száma, elhelyezkedése. A szürke és fehérállomány elhelyezkedése, részei. Radix anterior és posterior, nervus spinalis, ramus anterior és posterior elhelyezkedése, viszonya a ganglion spinalehoz. Somatomotoros, visceromotoros, somatosensoros, viscerosensoros neuronok fogalma, elhelyezkedése. A szürkeállomány szerkezete, Rexed laminák, a laminák cytoarchitectonikai jellemzői. Szegmentális különbségek. Somatotopia a ventralis szarv területén. A fehérállomány általános szerkezete: felszálló, leszálló, interszegmentális pályák fogalma, a pályák elhelyezkedése. (F.III , , R ) 2/1. Az agytörzs fejlődése és szerkezete A IV. agykamra. Az agytörzs alap és a szárnylemez részvétele az agyidegek motoros és érző magjainak kialakulásában és a kisagy fejlődésben. Az agytörzs általános szerkezeti felépítése, részei. Az agykamrák kialakulása. A tela choroidea, lamina epithelialis, tenia, plexus choroideus fogalma. A negyedik agykamra falai, a plexus choroideus elhelyezkedése. Az agytörzs részei. Fossa rhomboidea képletei. (F.III )
6 2/2. A köztiagy fejlődése és szerkezete. A III. agykamra. A diencephalon histogenesise, a diencephalon hólyag származékai. A harmadik agykamra egyes falait alkotó képletek. A harmadik agykamra kapcsolatai a kamrarendszer tagjaival. (F.III , 1531) 2/3. Az előagy fejlődése és felépítése. Az oldalkamrák. A telencephalon hólyag histogenesise. Az oldalkamra kialakulása. A fornix, corpus callosum, commissura anterior kialakulása. A nagyagy lebenyei, lebenyhatárok, gyrusok, sulcusok. A szürke és fehérállomány elhelyezkedése. Törzsdúcok fogalma és részei. Capsula interna határai, részei, jelentősége. Az oldalkamra részei, az egyes részek falait alkotó képletek. A plexus choroideus elhelyezkedése az oldalkamrában. (F.III ) 2/4. A nagyagykéreg szerkezete. A neocortex fogalma. A neocortex neuron típusai, szöveti rétegei és afferens kapcsolatai. Brodmann areák. A neocortex columnaris szerveződési elve, associatios és commissuralis kapcsolatai. A neocortex működése a modern képalkotó módszerek tükrében. A hemispheriumok közötti különbségek, a split brain. (F.III ) 3/1. A kisagy szerkezete. A kisagy makroszkópos szerkezete. A kisagykéreg neuron típusai, szövet rétegei és afferens kapcsolatai. A kisagyi glomerulus fogalma. A kisagyi neuron hálózat szerkezeti alapelvei. A kisagy efferens kapcsolatai. (F.III , ) 3/2. A nyúltvelő szerkezete, pályái. Az agyidegi magok elhelyezkedésének általános elve. A nyúltvelőben elhelyezkedő agyidegi magok elhelyezkedése, kilépése, funkciója. A nyúltvelő egyéb magjai (hátsó kötegi magok, oliva inferior, nucleus cuneatus accessorius), kapcsolataik. A formatio reticularis fogalma, szerkezeti felépítése. A nyúltvelő, híd és a mesencephalon területén eredő, végződő és átfutó pályák. A pedunculus cerebellaris inferior, medius és superior elhelyezkedése, pályái. (F.III ) 3/3. A híd és a mesencephalon szerkezete. A híd felépítése, basis és tegmentum pontis. A hídban elhelyezkedő agyidegi magok elhelyezkedése, kilépése, funkciója. A híd egyéb magjai (nuclei pontis, nuclei raphe pontis, corpus trapezoideum, oliva superior, nucleus parabrachialis), kapcsolataik. A hídban eredő, végződő és a hídban átfutó pályák. A mesencephalon felépítése: basis, tegmentum, tectum. A tectum részei. A mesencephalonban elhelyezkedő agyidegi magok elhelyezkedése, kilépése, funkciója. A mesencephalon egyéb magjai (nuclei ruber, substantia nigra), kapcsolataik. (F.III , ) 3/4. Agyburkok. Az agy vérellátása. A liquor cerebrospinalis. Az agyburkok részei. Dura mater spinalis et encephali. Arachnoidea, pia mater. Az agyburkok képződményei: Falx cerebri, cerebelli, tentorium cerebelli, diaphragma sellae. Sinusok, ligamentum denticulatum, granulationes arachnoideae. Az agyburkok közötti térségek. Cisternák. A dura mater vérellátásaa gerincvelő és az agy arteriás és vénás ellátása.. A liquor cerebrospinalis termelése, felszívódása, szerepe, liquorkeringés. A plexus choroideus szerkezete. A vér-agy gát, vér-liquor gát felépítése, elhelyezkedése, szerepe. Vér-agy gát mentes területek. (FIII ) 4/1. A bulbus oculi anatómiája. A szemizmok, védő- és könnykészülék. A szemmozgató motoros apparatus. A szemgolyó mikroszkópos anatómiája. Az ínhártya: a sclera, a cornea és a limbus szerkezete. Az érhártya: az iris, a corpus ciliare és a choroidea szerkezete. A szemlencse szerkezete és rögzítése a corpus ciliarehoz. Corpus vitreum és humor aquosus. A humor aquosus termelődésének, keringésének és felszívódásának anatómiai alapjai. A szem mozgató apparátusa. A szemmozgásokat irányító agytörzsi neuron rendszer szerkezete. (F.III , , ; R , )
7 4/2. A retina. Az ideghártya fotoszenzitív és nem-fotoszenzitív része. A retina neuronalis szerkezete, szövettani rétegei. Csapok és pálcikák funkcionális mikroanatómiája. Fovea centralis, discus nervi optici szerkezete. A retina vérellátása. A nervus opticus agyhártya borítása és annak jelentősége. (F.III , ; R ) 4/3. A látópálya. A látópálya és annak szomatotópiás szerveződése. A látópálya egyes részei sérülésének anatómiai alapjai. A pupilla fényreflexívének neuronalis szerkezete. Az extragenicularis látórendszer. (F.III ) 4/4. A középfül és a belsőfül anatómiája. A középfül általános felépítési elve. A középfül falainak elhelyezkedése, az egyes falakat alkotó képletek. A középfül klinikai felosztása. A tuba auditiva. A hallócsontok neve, fő részeik egymással való kapcsolatuk. A dobüreg nyálkahártyája, a dobhártya szerkezete. A középfül összeköttetései. A középfül izmai. A belső fül általános felépítési elve. A csontos labyrinthus részei. A csiga, a vestibulum és a félkörös ívjáratok részei, egymáshoz való viszonya. A hártyás labyrinthus részei, a halló és egyensúlyozó receptorok általános felépítési elve. A ganglion vestibulare és a ganglion spirale elhelyezkedése, felépítése. A peri- és endolympha fogalma elhelyezkedése. A vestibularis receptorok elhelyezkedése, szöveti szerkezete. A ductus cochlearis falai, a Corti szerv szerkezete. A meatus acusticus internus, képletei. (F.III ; R ) 5/1. Az egyensúlyérző rendszer. A vestibularis magok agytörzsi elhelyezkedése, a primer afferens vestibularis rostok végződése. A vestibularis magok legfontosabb kapcsolatai: gerincvelői, kisagyi projekció, kapcsolat a szemmozgató agyidegi magokkal. A vestibularis rendszer és a formatio reticularis kapcsolata. A vestibularis efferensek. A cochlearis magok agytörzsi elhelyezkedése, a primer afferens cochlearis rostok végződése. A hallópálya. A hangforrás lokalizálásának morfológiai alapja. A cochlearis efferensek. (F.III , ) 5/2. A hallórendszer. A cochlearis magok agytörzsi elhelyezkedése, a primer afferens cochlearis rostok végződése. A hallópálya. A hangforrás lokalizálásának morfológiai alapja. A cochlearis efferensek. Az oticus placod kialakulása. A halló hólyag lefűződése, a belőle kialakuló képletek. A csontos labyrinthus kialakulása. A középfül fejlődése, a kopoltyúbél szerepe. A hallócsontok fejlődése. A külső fül kialakulása. (F.III , ) 5/3. Az ízlelőszerv. A szaglószerv. A szaglószervről általában. A szaglónyálkahártya szövettani szerkezete. A szagló receptorsejtek funkcionális mikroanatómiája. A bulbus olfactorius neuronalis szerkezete. A glomerulus olfactorius. Tractus olfactorius és a nucleus olfactorius anterior. A szagló kérgi területek. A nyelv nyálkahártya szerkezete. Ízlelőbimbók mikroszkópos szerkezete. Az ízérző receptorsejtek funkcionális mikroanatómiája. Az ízlelőbimbók beidegzése. A központi idegrendszer ízérzésben szerepet játszó területei. (F.III )
8 BONCTERMI GYAKORLATOK: 1/1. Agyboncolás I. Felszíni demonstráció, oldalkamrák, Flechsig metszés. A másik agyon az agyburkok, cisternák, agyi erek tanulmányozása. Az agyboncolás menete: a burkaitól megtisztított agyon felszíni demonstrációt végzünk. A jobb oldali féltekén a corpus callosum szintjében metszést ejtünk. A metszlapon kitapinthatjuk az oldalkamra helyzetét. Előbb a pars centralist, majd a cornu anteriust és posteriust feltárjuk. Eltávolítjuk az operculumokat, láthatóvá válik az insula és a gyrus temporalis superior. Szondával kitapintjuk a cornu inferius helyzetét és feltárjuk. A bal oldali féltekén Flechsig-metszést készítünk. Eltávolítjuk a coprus callosum törzsökét, a fornix oszlopait a foramen interventricularenál átvágjuk és a fornixot hátrahajtjuk. A tela choroideát demonstráljuk. 1/2. Agyboncolás II. Az agyboncolás folytatása. A III. agykamra, diencephalon tanulmányozása, agytörzs. Ehhez a median sagittalis agymetszetet is felhasználjuk. A féltekék maradványait eltávolítva agytörzs preparátumot készítünk. A középagyat demonstráljuk. A pedunculus cerebellaris superiorból kiindulva a kisagy alsó felszínére irányított metszést ejtünk és a kisagyi magvakat demonstráljuk. A kisagy ékkimetszésével feltárjuk a IV. agykamrát és a fenekét lerajzoljuk. Végül a híd és a nyúltvelő demonstrálása. 2/1. Agyboncolás III. Az agytörzs részletes tanulmányozása. Az agyidegek magvai, kilépésük az agytörzsből. Az agytörzs szerkezetének megbeszélése. 2/2. A gerincvelő boncolása. Csonkolt tetemen a gerincvelő boncolása. A kivett gerincvelő demonstrálása. A gerincvelő szerkezetének megbeszélése. Koponyatető. Agyburkok. Az agy vér- és liquorkeringése. A koponya megnyitása. A koponyatető szerkezete, agyburkok részletes tanulmányozása. Az agy vér- és liquorkeringése. 3/1. Agyboncolás IV. Agyboncolás in situ. A boncolás menete megegyezik a kivett agyon leírt boncolási útmutatóval. 3/2. Agyboncolás V. Az in situ agyon az agytörzs kiboncolása úgy, hogy az agyidegek kilépése az agyból, az agyidegek koponyán belüli lefutása és kilépése a koponyából jól látható legyen. 4/1. Agyboncolás VI. Agyboncolás befejezése. A koponyaalap képletei, dura sinusok, agyidegek kilépése. Az agyidegek áttekintő megbeszélése (n. V). 4/2. Agyboncolás VII. Coronalis agyszeletek készítése. Az agyidegek áttekintő megbeszélése (n. VII). 5/1. Agyboncolás VIII. Önálló agyboncolás. Az agyidegek áttekintő megbeszélése (n. IX, X, XI, XII). 5/2. A szem és a szemüreg boncolása. A szem boncolása, a retrobulbáris tájék boncolása. A látórendszer és a szemmozgások központi idegrendszeri szabályozásának áttekintő ismétlése. A közép- és belsőfül boncolása. A halló és egyensúlyérző rendszer áttekintő megbeszélése.
9 SZÖVETTAN GYAKORLATOK: 1. Idegszövet 1. Perifériás ideg (HE) 2. Perifériás ideg (OsO 4 + H) 3. Ganglion spinale (HE) 4. Ganglion sympathicum (Bielschowsky-f. impregnáció) 5. Gliaszövet (agy, Cajal-f. impr.) 2. Gerincvelő 1. Gerincvelő (HE) 2. Gerincvelő (Bielschowsky-f. impr.) 3. Gerincvelő (Golgi-f. impr.) 4. Bemutatás: Béka gerincvelő töltése cobalt lizinnel (Elülső gyökér feltöltés, hátsó gyökér feltöltés, intracelluláris jelölés) 3. Kisagy, nagyagy 1. Kisagy (HE) 2. Kisagy (Bielschowsky-f. impr.) 3. Kisagy (Golgi-f. impr.) 4. Nagyagy (Nissl-féle festés) 5. Nagyagy (Golgi-féle impr.) 4. Érzékszervek I. 1. Szem (HE) 2. Palpebra (HE) 3. Könnymirigy (HE) 5. Érzékszervek II. 1. Belsőfül (HE)
10 Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév Részletes tematika II. blokk ANATÓMIA ELŐADÁSOK: a zárójelben lévő számok a megfelelő tankönyvek oldalszámait jelentik. A rövidítések magyarázata: F: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális Anatómia, I. és III. kötet (8. kiadás, Medicina Kiadó, 2002, ISBN: ) S: Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza 1-2, Medicina Kiadó, ISBN R: H.R.Ross: Szövettan. Kéziköny és Atlasz (Medicina Kiadó, Budapest, ISBN ) L: T.W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Medicina Könyvkiadó, 1999, ISBN ) 7/6. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái. A szinaptikus és nem-szinaptikus neurotranszmisszió. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái. A szinaptikus és nemszinaptikus ingerületáttevődés formái. Ephapsis. Térfogat transzmisszió. Az elektromos szinapszis molekuláris szerkezete. (F.I ) 7/7. A kémiai szinapszis finomszerkezete, molekuláris architecturája. A kémiai szinapszis alkotó elemei és citológiai szerkezete. Szinaptikus vezikulák, pre- és posztszinaptikus membrán, szinaptikus rés molekuláris szerkezete. Neurotranszmitterek és azok felszabadulása a szinaptikus vezikulákból. Ionotróp és metabotróp neurotranszmitter receptorok fogalma és legfontosabb típusai. (R ) 7/8. Axon transzport: degeneráció és regeneráció az idegrendszerben. Az axonális transzport. A gyors és lassú transzport mechanizmusok sajátosságai és molekuláris mechanizmusa. Kinesin és dynein mint motoros molekulák. Axon degeneráció és regeneráció a perifériás és a központi idegrendszerben. A Schwann sejt membrana basalisának szerepe. Az axon regenerációt gátló tényezők a központi idegrendszerben. (F.I , R ) 8/1. Receptorok, primer afferensek. A gerincvelő érző működései. Az idegrendszer szomatovisceralis szenzoros működéseiről általában. Receptorok a bőrben, izületekben és izmokban. Az izomorsó szerkezete. Interoceptorok. Alacsony és magas ingerküszöbű receptorok. C, A, A A -tipusú primer afferensek és azok végződése a gerincvelőben. A dermatoma fogalma. A primer afferens secunder interneuron szinaptikus kapcsolat neurokémiai jellegzetességei. A nociceptív ingerületek kapuzó mechanizmusa a gerincvelő hátsó szarvában. A szomatikus és visceralis ingerületi útvonalak átfedő jellege. Head-zónák. (F.I ; F.III , , ) 8/2. A szomatoszenzoros rendszer. Felszálló szomato-visceralis szenzoros pályarendszerek. A hátsó kötegi lemniscus medialis illetve a lemniscus trigeminalis rendszerek neuronális szerkezete. Az anterolateralis felszálló rendszer gerincvelői és trigeminális összetevői és szerkezete. Tractus spinocervicothalamicus. Spinocerebellaris pályák. (F.III , , ) 8/3. A viszceroszenzoros rendszer. A nucleus tractus solitarii kapcsolata a visceroszenzoros rendszerekkel. A szomato-visceralis szenzoros működések endogén kontrolljában résztvevő leszálló rendszer anatómiai és neurokémiai szerkezete.
11 Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév Részletes tematika III. blokk ANATÓMIA ELŐADÁSOK: a zárójelben lévő számok a megfelelő tankönyvek oldalszámait jelentik. A rövidítések magyarázata: F: Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális Anatómia, I. és III. kötet (8. kiadás, Medicina Kiadó, 2002, ISBN: ) S: Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza 1-2, Medicina Kiadó, ISBN R: H.R.Ross: Szövettan. Kéziköny és Atlasz (Medicina Kiadó, Budapest, ISBN ) L: T.W. Sadler: Langman Orvosi Embryologia (Medicina Könyvkiadó, 1999, ISBN ) 11/5. A gerincvelő szomatomotoros működései. A motoros véglemez. A motoros egység. A gerincvelői motoros apparátus. A szomatomotoros működésekről általában. A motoros véglemez. A motoros egység. A gerincvelői szomatikus motoneuronok és a gerincvelői motoros apparátus. A gerincvelői motoros apparátus szegmentális szerveződése. Szenzoros ingerületek hatása a gerincvelői motoros apparátusra. (F.I ; F.III ) 11/6. Gerincvelői és agytörzsi reflexek. Proprioceptív és nociceptív reflexek. Proprioceptív reflexek. Gamma motoneuronok és a gamma hurok. Nociceptív (flexor keresztezett extensor) reflexek. A gerincvelői motoros apparátus leszálló kontrollja. (F.III , ) 11/7. A szomatomotoros rendszer. A motoros rendszer hierarchiája. A törzsdúcok és a kisagy, mint a szomatomotoros rendszer részei. A magasabb motoros központok és azok hierarchikus szerveződése. A törzsdúcok, substantia nigra, nucleus subthalamicus, thalamus, agykéreg által alkotott motoros neuron hálózat anatómiai és neurokémiai felépítése. Direct és indirect pályák az agykéregtől az agytörzsi és gerincvelői motoros hálózatokhoz. A pyramis pálya. A szomatomotoros működésekben résztvevő agytörzsi területek. Az agytörzsi eredetű medialis, lateralis és aminerg leszálló motoros pályák. A kisagy kapcsolata a direkt és indirekt leszálló motoros rendszerekhez. (F.III , ) 11/8. A visceromotoros rendszer. A vegetatív idegrendszer mint az idegrendszer visceromotoros része. A vegetatív idegrendszer hierarchikus szerveződése. A hypothalamus mint a vegetatív idegrendszer legmagasabb központja. A hypothalamus afferens és efferens kapcsolatai. A vegetatív idegrendszer agytörzsi és gerincvelői központjai. (F.III , , ) 13/1. A monoaminerg rendszer. Az agytörzsi formatio reticularis neuronalis szerkezetéről általában. Neurotranszmitterként monoaminokat használó agytörzsi magok a formatio reticularisban. Az agytörzs serotoninerg, dopaminerg és noradrenerg magjai. Leszálló, felszálló és kisagyi serotoninerg és noradrenerg pályák. A tuberoinfundibularis, a nigrostrialis és a mesolimbikusmesocorticalis dopaminerg pályák. (F.III ) 13/2. A limbikus rendszer. A limbikus rendszerről általában. A limbikus rendszer elsődleges központjai: septum pellucidum, amygdala, hippocampalis formatio. A hippocampalis formatio mikroszkópos anatómiája. A limbikus rendszer afferens pályái. A limbikus rendszer belső ingerületfeldolgozó neuron hálózatai. A limbikus rendszer efferens kapcsolatai. (F.III , )
ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenIdegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő
Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenEredmény: 0/199 azaz 0%
Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol
RészletesebbenIdegszövet gyakorlat
Idegszövet gyakorlat Brainbow mouse by Dr. Tamily Weissmann Dr. Puskár Zita (2017) Diffusion spectrum magnetic imaging by Dr. Van Wedeen Idegrendszer szerveződése Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
RészletesebbenA belsőfül szövettana. Dobó Endre
A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul
RészletesebbenA KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA
A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA Központi idegrendszer burkai Dura mater encephali Dura mater spinalis Falx cerebri Falx cerebelli Tentorium cerebelli Incisura
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/
Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti
RészletesebbenIdegrendszer és Mozgás
Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál
RészletesebbenNeuroanatómiai szemelvények
Neuroanatómiai szemelvények Dobolyi Árpád Élettani és Neurobiológiai Tanszék, MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A diencephalon (köztiagy) helyzete az agyban A diencephalon részei
RészletesebbenIdegrendszer 3. Agyvelő
Idegrendszer 3. Agyvelő Agytörzs (truncus cerebri) A gerincvelő felső részének folytatása a foramen magnumon belül. Folytonos összeköttetést biztosít a gerincvelő és az agyvelő között Részei: Nyúltvelő
RészletesebbenIDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
RészletesebbenAz idegrendszeri alapműködése, felépítése
Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna
Részletesebben4. előadás Idegrendszer motoros működése
4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális
RészletesebbenÉrzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)
Érzékszervek gyakorlat Dr. Puskár Zita (2018) Receptor készülékek idegvégződéses receptorok Az érző dúcsejt perifériás nyúlványának vége az az elem, amelyben adott ingerre az ingerület keletkezik. 59#
RészletesebbenA környéki (perifériás) idegrendszer
A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:
Részletesebben2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:
RészletesebbenANATOMIA ESSENTIALIS III.
1 Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Mihály András ANATOMIA ESSENTIALIS III. (ORVOSI NEUROANATÓMIA) Szeged, 2006. 2 EL SZÓ A központi idegrendszer
RészletesebbenA központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere
A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János Golgi-impregnációval készült
RészletesebbenAz idegrendszer (systema nervosum)
Az idegrendszer (systema nervosum) A központi idegrendszer (systema nervosum centrale) A központi idegrendszer részei a gerincvelõ és az agyvelõ, melyeket a test különbözõ részeivel (izmokkal, zsigerekkel,
RészletesebbenA központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere
A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János Golgi-impregnációval készült
RészletesebbenTRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.
TRUNCUS ENCEPHALI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2014. szeptember 11. 1 Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenAz érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenTRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18.
TRUNCUS CEREBRI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2012. október 18. Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci ciója.
RészletesebbenSZABÁLYOZÁS visszajelzések
SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további
RészletesebbenKISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.
KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE
RészletesebbenAz idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely
Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely Az idegrendszer feladata: Környezeti esemény Érzékelés, információfeldolgozás,
RészletesebbenSzabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
RészletesebbenCsontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János
Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer
RészletesebbenAZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
RészletesebbenA szomatomotoros rendszer élettana (III)
A szomatomotoros rendszer élettana (III) Dr. Nagy Attila 2018 A szomatomotoros rendszer felépítése Kéreg Bazális ganglionok Thalamus Cerebellum Agytörzs Szenzoros események Gerincvelő MOZGÁSOK 1 A kéreg
RészletesebbenEFOP
Anatómia II. Oktatási segédanyag Készítette: Dr. Prókai András Szakmai lektor: Dr. Osváth Péter TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. Szabályozó rendszerek I./1. Az idegrendszer I./1.1. Az idegszövet 1./1.1.1 A neuron
RészletesebbenVadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek
Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó
RészletesebbenSzomatomotoros működés
Szomatomotoros működés A központi idegrendszer működésének jelentős kapacitását teszi ki a vázizmok mozgásának irányítása. Ezt nevezzük szomatomotoros funkciónak. (A zsigerek mozgása, a visceromotoros
RészletesebbenA KISAGY NEUROANATÓMIÁJA
A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA Prof. Dr. Mihály András 2016. szeptember 22. 1 A CEREBELLUM HELYZETE Cisterna quadrigeminalis Cisterna 2 cerebellomedullaris A CEREBELLUM (CE) RADIOLÓGIAI ÁBRÁZOLÁSA. A NYILAK
RészletesebbenPszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai
Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris
RészletesebbenIdegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése
Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:
RészletesebbenIdegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana
Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat
RészletesebbenSzabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja
Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.
RészletesebbenAz idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András
Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány
RészletesebbenIdegrendszer motoros működése
Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális
RészletesebbenIdegszövet alapelemei
III. BESZÁMOLÓ IDEGI SZABÁLYOZÁS - Az idegszövet feladata: az inger fölfogása, ingerület képzése, az ingerület gyors továbbítása. - Az idegszövet fölépítése: Idegszövet alapelemei idegsejtek vagy neuronok,
RészletesebbenA NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben)
A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben) KÖZPONTI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA 1. A központi idegrendszer
RészletesebbenAz idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik
AZ IDEGRENDSZER Az élőlényekre és csakis az élőszervezetre jellemző, hogy a külsőilletve a belsőkörnyezet változásaihoz alkalmazkodik. Az alkalmazkodás a környezet változásaihoz, a szervek működésének
RészletesebbenAGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata
1. Általános tudnivalók AGYBONCOLÁS (Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér) - 2 - A hemisphaerium elülső részén elhelyezkedő lebeny, amely elöl a polus frontalisban végződik. Hátsó határa a facies
RészletesebbenAz idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum
Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus
RészletesebbenBiológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer
Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.
RészletesebbenAz 1. beszámoló tananyaga
I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,
RészletesebbenVadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek
Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó
Részletesebbenvizsgálatok helye és s szerepe a gekben
EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri
RészletesebbenIDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS
IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb
RészletesebbenAz ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása
Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát
RészletesebbenAz érzékszervek. Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan 2012.08.07.
Az érzékszervek A látószerv 8. o. Halló- és egyensúlyozószerv 89. o. Szaglószerv 118. o. Ízlelőszerv 123. o. Tapintó érzékszerv (a bőr) 128. o. Az érzékszervek feladata: a környezet meghatározott ingereinek
RészletesebbenKISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.
KISAGYI NEUROANATÓMIA 2014. szeptember 18. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Anatómiai alapfogalmak I. Hemispherium cerebelli (tíz
RészletesebbenA sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája
MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar OLKDA alapszak A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája Konzulens: Dr. Martos János PhD főiskolai tanár Intézeti Tanszékvezető Klinikai Radiológiai Intézeti Tanszék
Részletesebben1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7
1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7 Dr. Hajdu Ferenc Vezérfonal a neuroanatómiához 3. kiadás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 4 A könyv szerzõje: DR. HAJDU FERENC egyetemi
RészletesebbenFényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek
Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok
RészletesebbenA belső fül. A belső fül érzékszervei
A belső fül A belső fül érzékszervei 2/14 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben szőrsejtek:
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenBS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton.
BS 1 A koponyaalap Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. Magasság: 19 cm, Szélesség: 18 cm., Mélység: 21 cm., Súly:
RészletesebbenMolekuláris és celluláris neurobiológia MTA KOKI előadó
Molekuláris és celluláris neurobiológia 2016.09.14-2016.12.14 MTA KOKI előadó 16.00-17.30 CNS : mechanikailag és kémiailag védett, immun-privilegizált szerv vér-agygát: kémiai és immunológiai barrier
RészletesebbenA mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer
A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi
RészletesebbenÉrzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)
Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására
RészletesebbenA mozgások supraspinalis szervezıdése
A mozgások supraspinalis szervezıdése A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer
RészletesebbenFunkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós
Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. írta Szentágothai, János és Réthelyi, Miklós Publication date 2006-09-01 Szerzői jog 2006-09-01 Miklós, Réthelyi
RészletesebbenA mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex
A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 BA = Brodmann area Primer motoros area (BA 4) Praemotoros cortex (PMA, BA 6) Supplementer motoros area
RészletesebbenSZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat
SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.
RészletesebbenJellegzetességek, specialitások
Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenA NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr.
A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2012 KÖZPONTI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA 1. A központi idegrendszer fejlődésének
RészletesebbenNEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013
NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen
RészletesebbenAz egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata Dr. Deák Ádám DEBRECENI EGYETEM KLINIKAI ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz idegrendszer érzı mőködése
Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,
RészletesebbenA feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer
A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet A vegetatív idegrendszer szerveződése specifikus somatoszenzoros bemenet
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenIdegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet
Idegrendszer 1. systema nervosum Általános jellemzés, idegszövet Idegszövet (tela nervosa) Az idegrendszert építi fel. Sejttípusai: Idegsejt (neuron): ingerületvezetésre alkalmas Gliasejt: burkot képez
RészletesebbenA központi és a környéki idegrendszer anatómiája. A pszichológia biológiai alapjai II. 3. előadás
A központi és a környéki idegrendszer anatómiája A pszichológia biológiai alapjai II. 3. előadás Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai
RészletesebbenKoponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek. Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika
Koponya ultrahangvizsgálat Anatómia és fejlıdési rendellenességek Várkonyi Ildikó Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika Koponya ultrahang (valójában agy-) Nem invazív, ismételhetı, ágy mellett végezhetı
RészletesebbenA látás élettana II.
A látás élettana II. Tanulási támpontok 98-99. prof. Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet 1 papilla n. optici fovea 2 1 A retina sejtjei 3 A retina sejtjei pálcikák csapok bipolaris sejtek horizontális
Részletesebben2006 biológia verseny feladatsor FPI
2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András
Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontostokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Készítsen rajzot a
Részletesebbenidegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő
A központi k idegrendszer A központi k idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása sa Központi idegrendszer Agyvelő Gerincvelő Periféri riás s idegrendszer Agyidegek (12 pár) p Gerincvelői i idegek
RészletesebbenJegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban
Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAz élőlények szabályozó működése
Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer gerincesek: csőidegrendszerrel rendelkeznek Szabályozás Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ feldolgozás válasz Az idegsejtek működése
RészletesebbenA szaglás és az ízérzékelés élettana
2017.04.04. A szaglás és az ízérzékelés élettana Sántha Péter 2017.04.07. Kemoszenzitivitás - prokarióták E. Coli baktériumok kemotaxisa (glükóz) 1 A szaglás és az ízérzékelés biológiai jelentősége emberben
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenTamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD
Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.06.05.
ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág
RészletesebbenI. Útmutató a tankönyvcsalád használatához
I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág
RészletesebbenKÖVETELMÉNYRENDSZER Tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben kezdő (I. éves) hallgatók számára
KÖVETELMÉNYRENDSZER Tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben kezdő (I. éves) hallgatók számára Oktatási szervezeti egység megnevezése: Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai-, Szövet- és
RészletesebbenA szenzoros rendszer
A szenzoros rendszer Élettan- Tanulási Támpontok 92-93-94-95. 102.,103.104.,105. Rosta Judit 2019 04. 15. SZENZOROS RENDSZER SZENZOROS AFFERENS idegélettan anatómia Szenzoros (afferens) neuron Stimulus
Részletesebben