A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr."

Átírás

1 A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2012 KÖZPONTI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA 1. A központi idegrendszer fejlődésének (velőcső, elsődleges és másodlagos agyhólyagok) összevetése az agyvelő makroszkópájával. Minden agyrész és azok üregének ismerete fontos. 2. Minden agyideg minden ága fontos, az agyidegek rostösszetétele, feladatuk. 3. Gyrusok, sulcusok, fissurak, elsődleges kérgi központok helye. 4. Agyi erek: artériák, vénák, sinusok. Vérellátási területek. 5. A liquorkeringés. 6. Érzékszervek közül a szem és fül ismerete. Fejlődéstan: - a neurulatio, a placodok, a crista neuralis és származékaik ismétlése, - a velőcső szerkezete, a gerincvelő fejlődése, az elsődleges agyhólyagok és származékaik, a corpus callosum fejlődése, a peripheriás idegrendszer fejlődése (dúcok és az autonom idegrendszer). A főbb agyrészek: - a másodlagos agyhólyagokból származó agyrészek és ezek üregei, - prosencephalon = telencephalon (oldalkamrák) + diencephalon (III. kamra), - mesencephalon = mesencephalon (aqueductis cerebri), - rhombencephalon (IV. kamra) = metencephalon (pons, cerebellum) + myelencephalon = medulla oblongata. Agyidegek: - a legteljesebb részletességgel: agyi magvak, rostösszetétel, agyi, durális és koponyai kilépés, összes ág (a megfelelő koponyai nyílásokkal), lefutás, feladatok, - tudja párosítani a kopoltyúíveket az azokhoz tartozó agyidegekkel, - tudja értelmezni a somatomotoros, somatosensoros, visceromotoros és viscerosensoros beidegzést, - ismerje a vegetatív dúcokat (hely, a preganglionáris rostok eredete {agyidegmag} és lefutása, a postganglionáris rostok lefutása, effektorok), - ismerje az érződúcokat (hely, beidegzési terület, agyidegmag). Vérellátás: - teljes részletességgel - vénákból csak v. cerebri int. és magna, többiről annyit kell tudni, hogy a legközelebbi durasinusokba ömlenek).

2 Medulla spinalis: - tudjon keresztmetszeti rajzot készíteni és azon a részeket ismerje fel, - fissura mediana anterior, funiculusok, cornu ant., post., lat., canalis centralis, intumescentia cervicalis et lumbalis, conus terminalis, cauda equina, - radix ventr. és dors., gerincvelői ideg, ramus ventr. és dors., ezek további sorsa, rostösszetétele, ggl. spinale, - a szegmentum fogalma és azok száma, a GV végződésének szintje - vérellátás teljes részletességgel, - burkok: dura mater spinalis (endorachis elhagyható, de a durazsák végződésének szintje kell), arachnoidea, pia mater, lig. denticulatum, térségek (epi- és subduralis, subarachnoidealis) és azok tartalma. Medulla oblongata: - pyramis, oliva, sulcus parolivaris med. és lat., pedunculus cerebellaris inf., fossa rhomboidea, IV. kamra. Pons: - basis et tegmentum pontis, pedunculus cerebellaris medius, fossa rhomboidea, IV. kamra. Mesencephalon: - aqueductus cerebri, tectum, tegmentum, colliculus sup. et inf., pedunculus cerebellaris sup., pedunculus cerebri, fossa interpeduncularis, Cerebellum: - hemispheriumok, vermis, tonsilla, flocculus, nodulus, fastigium, - kisagykarok, IV. kamra. Diencephalon: - thalamus, epi- (corpus pineale), meta- (corpus geniculatum lat. et med., brachium colliculi superioris et inferioris) és hypothalamus, - III. kamra, - commisura posterior. Telencephalon: - agyvelő felszínei (facies convexa, inf. et med.), lebenyek ismerete a határaikkal, - fissura longitudinalis cerebri, transversa cerebri, - sulcusok: lateralis cerebri, centralis, pre- et postcentralis, parietooccipitalis, calcarinus, olfactorius, collateralis, hippocampi, - gyrusok: precentralis, postcentralis, frontalis sup., medius et inf., cuneus, cinguli, temporalis sup., medius et inf., parahippocampalis, angularis, supramarginalis, gyri temporales transversae, az elsődleges kérgi mezők lokalizálása (a Brodmann áreák számát nem kell tudni), - corpus callosum és részei, fornix és részei, commisura ant., - kommisszurális, asszociációs és projekciós rostok fogalma, 2

3 - törzsdúcok felismerése (nucl. caudatus és részei, nucl. lentiformis és részei, claustrum), - capsula interna felismerése, részei, áthaladó pályák neve, capsula externa et extrema felismerése, - oldalkamra (részei, falai). IV. kamra és fossa rhomboidea: - sulcus medianus, eminentia medialis, colliculus facialis, trigonum nervi vagi et hypoglossi, area postrema, area vestibularis, - apertura mediana et lateralis ventriculi quarti, - velum medullare sup. et inf., fastigium, plexus choroideus és funkciója. III. kamra: - falai, összeköttetései, - plexus choroideus - nem kell: a recessusok, a stria medullaris thalami és a habenulák szerepe. Oldalkamra: - falai, összeköttetése, - nem kell: a lamina affixa pontos, fejlődéstani ismerete, a stria terminalis szerepe, gyrus dentatus megmutatása, - plexus choroideus. Agyburkok: - dura mater: falx cerebri et cerebelli, tentorium cerebelli, beidegzés, vérellátás, durasinusok (sinus sagittalis sup. et inf., rectus, transverus, sigmoideus, confluens sinuum, cavernosus, petrosus sup. et inf. - miért dura alkotja a sinusok falát?), v. emissariak általában (miféle vénák?), - arachnoidea, - pia mater, - térségek, a térségek vérzéseinek eredete, - a liquor termelődése, keringésének iránya (cisternák közül csak a c. cerebellomedullaris és interpeduncularis kell), felszívódása (granulationes arachnoideales). Agyszeletek: - amely képletek fent szerepelnek, azokat kell megmutatni, CT és MR képeken is, - elvárható, hogy a metszeteket tudja sorrendbe rakni. 3

4 KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA A.) Somaticus idegrendszer: 1. Valamennyi plexus fogalma szükséges, és azok ágai, kivéve a bőrt közvetlenül beidegző idegek. 2. Ismerje az izomcsoportok idegét, idegeit. 3. Ismerje az idegek lefutását, és a velük gyütt haladó ereket is (könnyebb a tanulás is így). 4. Bőrbeidegzés: fontosabb azt az ideget tudni, ami ágaival egy adott bőrterületet ellát, pl.: alkaron ventrálisan a fasciculus medialis és a n. musculocutaneus, dorsálisan a n. radialis idegzi be a bőrt. 5. Tudja, hogy a bőridegek (név nélkül) a bőr és a fascia között futnak, nagyon gyakran a felületes vénák kíséretében. Plexus cervicalis (C1-C4): - n. auricularis magnus, occipitalis minor, transversus colli, nn. supraclaviculares, n. phrenicus, radix inferior ansae cerviacalis. Plexus brachialis (C5-Th1): - a nyakon truncusok, tr. superior ágai: n. dorsalis scapulae, n. thoracicus longus, n. suprascapularis, - hónaljárokban fasciculus med., post., lat., ezek ágai (a truncusok átrendeződése fasciculusokká nem kell), - n. ulnaris, n. radialis, n. medianus: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég), - n. axillaris: m. deltoideus, m. teres minor, - n. thoracodorsalis: m. latissimus dorsi, - n. subscapularis: m. subscapularis, m. teres major - mely fasciculusok adnak bőrideget és melyik bőrterülethez, - tudja, hogy a tenyéren a n. medianus és ulnaris adja a bőridegeket (megoszlásuk), - kézháton a n. radialis, n. ulnaris a fő bőrbeidegző. Plexus lumbalis (Th12-L4): - n. femoralis, n. obturatorius: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég). Plexus ischiadicus (L4-S3): - n. ischiadicus, n. gluteus sup. et inf.: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég), - n. tibialis, n. peroneus communis, spf. et prof.: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég), - n. peroneus prof. et spf.: bőrbeidegzés a lábháton, - n. plantaris med. et lat.: izomcsoportok, és hogy a bőrt idegezik be a talpon. 4

5 Plexus pudendohaemorrhoidalis (S1-S4): - n. pudendus. Nn. intercostales. B.) Autonóm (vegetatív) idegrendszer: 1. Sympathicus idegrendszer teljes részletességgel (praeggl. perikaryonok helye, praeggl. rostok útja, átkapcsolásuk para- vagy praevertebralis dúcban, postggl. rostok útja az ereket körülvevő fonatokban). 2. Parasympathicus idegrendszer teljes részletességgel, mint fent, a nyál- és nyálkamirigyek beidegzése hangsúlyozottan. FEJ-NYAK ANATÓMIA 1. Bőrbeidegzés a fej-nyaki területen kell: mely agyideg vagy ideg mely ága; ezek milyen koponyai képleteken keresztül haladnak; a félév végére tudni kell az idegekhez kapcsoldó magokat, pályákat, vagyis el kell tudni menni az érzőkéregig. 2. Izomcsoportok és ezek beidegzésének ismerete: rágóizmok, mimikai izmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok. Ismétlésnek: nyelvizmok, garat- és gégeizmok, lágyszájpad izmai. 3. A fej és nyak artériái: az a. carotis externa és a. subclavia ágai. Felületes és mély vénák. Fejen, nyakon találhaó nyirokerek. 4. Az agyidegek és ágaik, amik láthatók, azokat meg kell tudni mutatni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezek fontosságát! Ismétlésnek: agyidegmagok, agyidegek rostösszetétele. 5. Ismétlésnek: fogak, szájüreg, orrüreg, garat, gége. 6. A nyaki fascia lemezei (lamina superficialis, pretrachealis és prevetrebralis), valamint az általuk behüvelyezett képletek. 7. Nyál- és nyálkamirigyek (gl. lacrimalis, gll. nasales et palatinales, gl. submand., sublingualis et parotis) parasympathicus beidegzése, teljes részletességgel (ld. fent: Parasympathicus idegrendszer). Nagy engedményt nem adhatunk. Bár egy gyakorlattal kevesebb van, de a fej-nyaki anatómiát ugyanolyan részletességgel kell tudni, mint az általános orvostan hallgatóinak. ÉRZÉKSZERVEK Szem: - orbita falai (melyik csont melyik része), összeköttetések és azok tartalma, - orbita tartalma: izmok, idegek, erek, kötőszöveti rendszerek (fasciák, septumok), 5

6 - szemizmok: név, eredés-tapadás, beidegzés; az egyes mozgásokért mely izmok felelősek (ki- befelé térítés = abdukció-addukció, eleváció-depresszió), - a látópálya: n. opticus, chiasma opticum, tractus opticus, corpus geniculatum laterale, radiato optica, látókéreg (sulcus calcarinus ajkai ), - a pupilla-reflex pályája: látópálya corpus geniculatum lateralét elkerülő rostjai, area pretectalis, bilateralis projectio (kereszteződés a comm. posteriorban!), nucl. Edinger-Westphal, n. oculomotorius, ggl. ciliare, m. sphincter pupillae, a reflex vizsgálatának módja, - az accommodatio mechanizmusa: látópálya, látókéreg, area pretectalis, nucl. Edinger-Westphal, n. oculomotorius, ggl. ciliare, m. ciliaris (persze egyidejűleg a mindkét szem adductioja, mm. recti mediales), - a könnyapparátus, szemhéjak és a kötőhártya, a könnymirigy beidegzése (lásd n. facialis és n. trigeminus). Fül: - külső-, közép- és belsőfül, - külső fül: auricula (részletek nélkül), meatus acusticus externus: porcos és csontos (idegentestek), érző beidegzés (V., VII., IX. és X. agyidegek + pl. cervicalis), - dobhártya: umbo, stria et prominencia mallearis, plica mallearis ant. et post., pars tensa, pars flaccida, fényreflexkúp, érző beidegzés (V. és X. agyidegek), - hallócsontocskák: malleus, incus, stapes (latero-mediális sorrendben, részek, szalagok nem kellenek), m. tensor tympani és m. stapedius (beidegzéssel és működéssel együtt), - középfül: cavum tympani (összeköttetések: tuba auditiva, cellulae mastoideae), - epi-, mezo és hypotympanum, - dobüreg falai: elegendő, ha tudja, melyik fal merre tekint, milyen fontosabb képlettel érintkezik és/vagy közlekedik, elülső fal - a. carotis interna, tuba auditiva (canalis musculotubarius et caroticus), alsó fal - v. jugularis interna, lateralis fal - dobhártya, felső fal - tegmen tympani, fossa cranii media (!), hátsó fal - antrum mastoideum, medialis fal - labyrinthus, fenestra vestibuli et cochleae, promontorium, canalis (n.) facialis, - belső fül: térbeli elhelyezkedése a pyramisban, - csontos labyrinthus: vestibulum, fenestra vestibuli et cochleae, canalis semicircularis ant., post. & lat., crusok és ampullák, cochlea, - hártyás labyrinthus: utriculus et sacculus, ductus semicircularis ant., post. & lat., crusok és ampullák, ductus reuninens, ductus cochlearis, - tuba auditiva: miket köt össze, és mire jó? - ismétlésnek: canalis et nervus facialis és ágai, n. tympanicus. 6

7 PÁLYÁK, MAGOK, RENDSZEREK 1. Ismerje a pályarendszereket alkotó pályákat, tudja azokat az ingerület terjedésének irányában sorrendbe rakni (első-, másod- és harmadrendű neuronok, valamint ezek perikaryonjainak elhelyezkedése). 2. A felszálló (érző) pályarendszerek feladata (érzéskvalitások, ehhez kell a receptorok csoportosítása!). A rendszert képező pályák elhelyezkedése a központi idegrendszer különböző szintjeiben (gerincvelőben, agytörzsben, capsula internában). 3. Leszálló (motoros) pályarendszerek közül részletesen a piramispályát kell ismerni (feladata, eredősejtjei, elhelyezkedése a központi idegrendszer különböző szintjeiben és végződése). Kell a tractus corticopontinus lefutása. Egyéb leszállópályáknál csak név (ami megmutatja az eredést, végződést), gerincvelői helyzet. Gerincvelő: - a gerincvelői szelvény fogalma, neuronok elhelyezkedése (Rexed laminák nélkül), a gerincvelői idegek gyökeinek, az idegeknek és azok ágainak rostösszetétele, a dermatoma fogalma, Head-zónák, - a proprioceptív reflex, a flexor és keresztezett extensor reflex fő részei (receptor, afferens szár, központ, efferens szár, effektor), feladataik, - a fehérállomány felosztása: funiculusok, pályák elhelyezkedése. Agytörzs: - minden agyideg minden magja: hol van és mi a feladata? Érzőmagok esetén: honnan érkezik a rost (melyik ganglionból)? Somatomotoros magok esetén: melyik ideg melyik izmokhoz szállítja a rostokat? Visceromotoros magok esetén: preganglionáris rostok útja (agyideg vagy annak ága), ezek végződése (melyik ganglionban?), a postganglionáris rostok útja (melyik ideg?), effektor, - nucleus gracilis et cunatus, nuclei vestibulares et cochleares, - áthaladó vagy innen induló/ide érkező felszálló pályák: lemniscus medialis, trigeminalis, trigeminalis dors., lateralis; tractus spinothalamicus, spinocerebellaris ventr. et dors. (csak a nevek és funkciók alapszinten), - áthaladó vagy innen induló/ide érkező leszálló pályák: tractus corticospinalis, rubrospinalis, tectospinalis, vestibulospinalis, reticulospinalis, corticonuclearis, frontopontinus et occipito-temporo-parietopontinus, fasciculus longitudinalis medialis (csak a nevek és funkciók alapszinten), - nuclei pontis és tractus pontocerebellaris. Kisagy: - fehér- és szürkeállomány, a kéreg három rétege, - szövettan: öt fő neuronféleség (Purkinje-, szemcse-, kosár-, Golgi- és csillagsejt), mi melyik rétegben van, melyik gátol-serkent, axonok és dendritek sorsa, - kúszó- és moharostok eredete és végződése, - Purkinje sejt axonjának végződési lehetőségei, 7

8 - kisagy afferens és efferns pályáinak felsorolása (feladattal), végződésük (lásd rostok feljebb!), - kisagymagok és ezek kapcsolata (tractus dentothalamicus, dentorubralis et cerebellovestibularis). Diencephalon: - thalamus fő magcsoportjai (anterior, medialis, ventrolateralis), ezekből kiinduló radiatiok és ezek végződése (elég csak a megfelelő telencephalon-lebeny neve és funkciók alapszinten), - hypothalamus fő magcsoportjai (magno- et parvocellularis), ezek kapcsolata (hypophysis portalis keringése, illetve tractusokon keresztül hypophysis hátsó lebenye), - corpus mammillare (fornix-szal), - nucleus suprachiasmaticus: a ritmikus folyamatok központja. Pályák és rendszerek: 1. Goll és Burdach lemniscus medalis: - epikritikus szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területekről, - receptorok, ggl. spinale, pályák (hátsó köteg, ipszilateralis), nucleus gracilis et cuneatus, lemniscus medialis (contralateralis), thalamus, radiatio thalami sup, érzőkéreg. 2. Spinothalamicus rendszer: - protopathias szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területekről, - receptorok, ggl. spinale, interneuronok a gerincvelő hátsó szarvában, pálya contralateralisan (!) (oldalsó és elülső köteg), thalamus, radiatio thalami anterior et superior, érzőkéreg (+ prefrontalis lebeny és gyrus cinguli a fájdalomérzés esetén). 3. Tractus spinocerebellaris dorsalis (posterior): - proprioceptív szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területről C8 és L2 között, - receptor, ggl. spinale, Clarke-mag (C8-L2), pálya (oldalsó köteg, ipszilateralis), peduncuclus cerebellaris inf., vermis (moharost). 4. Tractus spinocerebellaris ventralis (anterior): - proprioceptív szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területről L2 alatt, - receptor, ggl. spinale, interneuron, pálya (oldalsó köteg, contralateralis), peduncuclus cerebellaris sup., vermis (moharost). 5. Lemniscus trigeminalis: - protopathias szenzibilitás a agyidegek (V, VII, IX, X.) által ellátott területről, - receptor, ggl. trigeminale (V), geniculi (VII), sup. et inf. (IX), sup. et inf. (X), nucleus tractus spinalis nervi trigemini, pálya (contralateralis), thalamus, radiatio thalami anterior et sup., érzőkéreg (+ prefrontalis lebeny és gyrus cinguli a fájdalomérzés esetén). 6. Lemniscus trigeminalis dorsalis: - epikritikus szenzibilitás a nervus trigeminus által ellátott területről, - receptor, ggl. trigeminale, nucleus sensorius principalis nervi trigemini, pálya (contralateralis), thalamus, radiatio thalami sup., érzőkéreg. 8

9 7. Tractus mesencephalicus nervi trigemini: - rágóizmok proprioceptív reflexe!!!, - receptor, pálya (ipsilateralis), nucleus mesencephalicus nervi trigemini, pálya (ipsilateralis), nucleus motorius nervi trigemini. 8. Arnold (tractus frontopontinus) és Türk (tractus occipitotemporoparietopontinus) pályák: - a telencephalon valamennyi lebenyéből a nuclei pontisig, majd onnan mint tractus pontocerebellaris a kisagy contralateralis hemispheriumába (pedunculus cerbellaris medius útján), végződés moharostokkal. 9. Radiatio thalami anterior: - thalamus elülső magcsoport gyrus cinguli (limbikus rendszer), - thalamus medialis magcsoport prefrontalis kéreg (fájdalomérzet). 10. Radiatio thalami superior (media): - thalamus ventrolateralis magcsoport elsődleges érzőkéreg, parietalis kéreg (sensoros integratio) (+ elsődleges motoros és premotoros kéreg). 11. Radiatio acustica: - corpus geniculatum mediale hátsó gyri temporales transversi. 12. Radiatio optica: - corpus genicuatum laterale area striata (látókéreg, occipitalis lebeny). (N.B.: = radiatio thalami posterior!) 13. Fasciculus longitudinalis medialis: - összeköttetés a szemmozgató agykéreg, a vestibularis magok, a szemmozgató agyidekeg magjai és a nyakizmok motoros neuronjai között. 14. Tractus corticonuclearis: - gyrus precentralis és a somatomotoros agyidegmagok közötti pálya, - alkotói: tractus corticomesencephalicus (melyik agyidegek magva van a középagyban?) és tractus corticobulbaris (melyik agyidegek magva van a hídban és a medulla oblongataban?). 15. Tractus corticospinalis: - gyrus pre- et postcentralis (Betz f. pyramissejtek), capsula interna (crus posterius!), pedunculus (crus) cerebri, pons, medulla oblongata (pyramis), rostok többsége az ellenoldalra kereszteződik, gerincvelő oldalsó köteg, rostok többsége interneuronon keresztül idegzi be a motoros neuronokat (flexorizmok), - a nem keresztezett rostok a végződés szintjében kereszteződnek. 16. Tractus vestibulo-, reticulo-, tecto-, rubrospinalis: - eredés, végződés elég (névben benne van, csakúgy, mint a funkció). 17. Tractus dentorubralis, dentothalamicus, cerebellovestibularis: - eredés, végződés elég. Capsula interna: - helye, határai, részei, vérellátása, - crus anterius: tr. frontopontinus (Arnold), radiatio thalami ant., - genu: tractus corticonuclearis et corticorubralis, - crus posterius: tractus corticospinalis, radiatio thalami superior, tr. parietotemporooccipito-pontinus (Türk), radiatio acustica (sublentiformis helyzetű), radiatio optica (retrolentiformis helyzetű). 9

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben)

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben) A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben) KÖZPONTI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA 1. A központi idegrendszer

Részletesebben

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA Központi idegrendszer burkai Dura mater encephali Dura mater spinalis Falx cerebri Falx cerebelli Tentorium cerebelli Incisura

Részletesebben

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata 1. Általános tudnivalók AGYBONCOLÁS (Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér) - 2 - A hemisphaerium elülső részén elhelyezkedő lebeny, amely elöl a polus frontalisban végződik. Hátsó határa a facies

Részletesebben

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11. TRUNCUS ENCEPHALI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2014. szeptember 11. 1 Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci

Részletesebben

TRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18.

TRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18. TRUNCUS CEREBRI Az agytörzs funkcionális anatómi miája 2012. október 18. Szempontok Agytörzs makroszkópos anatómi miája, kisagykarok lokalizáci ciója. Agytörzsb rzsből l kilépő agyidegek lokalizáci ciója.

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

Neuroanatómiai szemelvények

Neuroanatómiai szemelvények Neuroanatómiai szemelvények Dobolyi Árpád Élettani és Neurobiológiai Tanszék, MTA-ELTE Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport A diencephalon (köztiagy) helyzete az agyban A diencephalon részei

Részletesebben

A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer

A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet A vegetatív idegrendszer szerveződése specifikus somatoszenzoros bemenet

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2012. okt. 25. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis AGYTÖRZS ÉS S KISAGY SAGITTALIS METSZETE (Weigert-féle myelin festés) s) ARBOR VITAE

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

(N)Agy - bajban. Az agykéreg

(N)Agy - bajban. Az agykéreg (N)Agy - bajban Az agykéreg A kortikális lokalizáció és lateralizáció gondolatának története Az agykéreg anatómiája Féltekei aszimmetria Asszociációs kérgi területek Sulcus centralis - sulcus precentralis

Részletesebben

AGYBONCOLÁS. Pécs Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér

AGYBONCOLÁS. Pécs Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér AGYBONCOLÁS Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér Pécs 1995-2005 - 28 - AGYBONCOLÁS 1. Általános tudnivalók (Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér) 12. ábra Az agyi sinusok rendszere (A nyilak

Részletesebben

A környéki (perifériás) idegrendszer

A környéki (perifériás) idegrendszer A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

A belsőfül szövettana. Dobó Endre

A belsőfül szövettana. Dobó Endre A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus

Részletesebben

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA Prof. Dr. Mihály András 2016. szeptember 22. 1 A CEREBELLUM HELYZETE Cisterna quadrigeminalis Cisterna 2 cerebellomedullaris A CEREBELLUM (CE) RADIOLÓGIAI ÁBRÁZOLÁSA. A NYILAK

Részletesebben

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Eredmény: 0/199 azaz 0% Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol

Részletesebben

A GERINCVELŐ MAKROSZKÓPIÁJA ÉS VÉRELLÁTÁSA. GERINCVELŐI IDEGEK. A gerincvelői szelvény, dermatomák.

A GERINCVELŐ MAKROSZKÓPIÁJA ÉS VÉRELLÁTÁSA. GERINCVELŐI IDEGEK. A gerincvelői szelvény, dermatomák. A GERINCVELŐ MAKROSZKÓPIÁJA ÉS VÉRELLÁTÁSA. GERINCVELŐI IDEGEK. A gerincvelői szelvény, dermatomák. IDEGRENDSZER KIR agy gerincvelő PIR perifériás idegek ganglionok A KIR és PIR fejlődése Az idegrendszer

Részletesebben

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

A szomatomotoros rendszer élettana (III) A szomatomotoros rendszer élettana (III) Dr. Nagy Attila 2018 A szomatomotoros rendszer felépítése Kéreg Bazális ganglionok Thalamus Cerebellum Agytörzs Szenzoros események Gerincvelő MOZGÁSOK 1 A kéreg

Részletesebben

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Bevezetés s a neuroanatómi miába (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Systema nervosum Pars centralis: encephalon + medulla spinalis Pars peripherica: nervi craniales, nervi spinales,

Részletesebben

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer

Részletesebben

A paraszimpatikus idegrendszer. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

A paraszimpatikus idegrendszer. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet A paraszimpatikus idegrendszer Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Az autonom idegrendszer szerepe Claude Bernard milieu intérieur fogalma; az élőlények valójában

Részletesebben

Idegrendszer 3. Agyvelő

Idegrendszer 3. Agyvelő Idegrendszer 3. Agyvelő Agytörzs (truncus cerebri) A gerincvelő felső részének folytatása a foramen magnumon belül. Folytonos összeköttetést biztosít a gerincvelő és az agyvelő között Részei: Nyúltvelő

Részletesebben

NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei)

NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei) 41 NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei) 1) PLEXUS BRACHIALIS (karfonat) Segmentum spinale n. spinalis r. ventralis Pars supraclavicularis Pars infraclavicularis C 5 C 6 C 7 C 8 Th 1 Truncus

Részletesebben

VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei)

VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei) 31 VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei) 1) Arteriae membri superioris: a. subclavia a. axillaris a. brachialis a. ulnaris et radialis régió lefutás ágak A. axillaris A. brachialis

Részletesebben

1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7

1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7 1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7 Dr. Hajdu Ferenc Vezérfonal a neuroanatómiához 3. kiadás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 4 A könyv szerzõje: DR. HAJDU FERENC egyetemi

Részletesebben

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Semmelweis Egyetem Budapest SZEMMOZGÁSOK KOORDINÁCIÓJA VAGINA BULBI Jacques-René TENON (1724-1816) VAGINA BULBI (Tenon-tok)

Részletesebben

Az idegrendszer (systema nervosum)

Az idegrendszer (systema nervosum) Az idegrendszer (systema nervosum) A központi idegrendszer (systema nervosum centrale) A központi idegrendszer részei a gerincvelõ és az agyvelõ, melyeket a test különbözõ részeivel (izmokkal, zsigerekkel,

Részletesebben

REGIONES POSTERIORES membri superioris

REGIONES POSTERIORES membri superioris 11 REGIONES POSTERIORES membri superioris (felső végtag hátsó régiói) REGIONES 1. Regio scapularis (lapocka régiója) 2. Regio brachialis / brachii posterior (kar hátsó régiója) Határvonalak Sup. Inf. Med.

Részletesebben

ANATOMIA ESSENTIALIS III.

ANATOMIA ESSENTIALIS III. 1 Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Mihály András ANATOMIA ESSENTIALIS III. (ORVOSI NEUROANATÓMIA) Szeged, 2006. 2 EL SZÓ A központi idegrendszer

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Abdomen Abdomen, axialis CT felvétel / 1. 1. Linea alba 2. Rectus hüvely/m. rectus abdominis 3. Costa 4. Hepar

Részletesebben

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik AZ IDEGRENDSZER Az élőlényekre és csakis az élőszervezetre jellemző, hogy a külsőilletve a belsőkörnyezet változásaihoz alkalmazkodik. Az alkalmazkodás a környezet változásaihoz, a szervek működésének

Részletesebben

Idegszövet gyakorlat

Idegszövet gyakorlat Idegszövet gyakorlat Brainbow mouse by Dr. Tamily Weissmann Dr. Puskár Zita (2017) Diffusion spectrum magnetic imaging by Dr. Van Wedeen Idegrendszer szerveződése Központi idegrendszer Perifériás idegrendszer

Részletesebben

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb

Részletesebben

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18. KISAGYI NEUROANATÓMIA 2014. szeptember 18. Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Cisterna quadrigeminalis Cisterna cerebellomedullaris Anatómiai alapfogalmak I. Hemispherium cerebelli (tíz

Részletesebben

EFOP

EFOP Anatómia II. Oktatási segédanyag Készítette: Dr. Prókai András Szakmai lektor: Dr. Osváth Péter TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. Szabályozó rendszerek I./1. Az idegrendszer I./1.1. Az idegszövet 1./1.1.1 A neuron

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Szomatomotoros működés

Szomatomotoros működés Szomatomotoros működés A központi idegrendszer működésének jelentős kapacitását teszi ki a vázizmok mozgásának irányítása. Ezt nevezzük szomatomotoros funkciónak. (A zsigerek mozgása, a visceromotoros

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi

Részletesebben

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája Felszíni anatómia (látható, tapintható képletek a felső végtagon) Clavicula, acromion, processus coracoideus Epicondylus medialis, epicondylus lateralis,

Részletesebben

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar OLKDA alapszak A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája Konzulens: Dr. Martos János PhD főiskolai tanár Intézeti Tanszékvezető Klinikai Radiológiai Intézeti Tanszék

Részletesebben

A koponyacsontok által határolt üregek, térségek és azok összeköttetései

A koponyacsontok által határolt üregek, térségek és azok összeköttetései A koponyacsontok által határolt üregek, térségek és azok összeköttetései Orbita; Cavum nasi; Cavum oris; ; Fossa infratemporalis; Fossa pterygopalatina Dr. Czigner Andrea egyetemi adjunktus SZTE ÁOK Anatómiai,

Részletesebben

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely Az idegrendszer feladata: Környezeti esemény Érzékelés, információfeldolgozás,

Részletesebben

A mozgások supraspinalis szervezıdése

A mozgások supraspinalis szervezıdése A mozgások supraspinalis szervezıdése A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Viscerocranium, orbita, cavum nasi. Dr. Katz Sándor Ph.D.

Viscerocranium, orbita, cavum nasi. Dr. Katz Sándor Ph.D. Viscerocranium, orbita, cavum nasi Dr. Katz Sándor Ph.D. Cranium Cerebrocranium= Neurocranium Os frontale Os sphenoidale Os temporale Os parietale Os occipitale Viscerocranium Os nasale Os lacrimale Os

Részletesebben

NERVI MEMBRI INFERIORIS

NERVI MEMBRI INFERIORIS 36 NERVI MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag idegei) 1. ábra: PLEXUS LUMBOSACRALIS (1- n. iliohypogastricus, 2- n. ilioinguinalis, 3- n. cutaneus femoris lateralis, 4- n. genitofemoralis, 5- n. femoralis,

Részletesebben

NERVI CRANIALES TRUNCI CEREBRI

NERVI CRANIALES TRUNCI CEREBRI 1 NERVI CRANIALES TRUNCI CEREBRI (Agytörzsi kilépésű agyidegek) III. IV. VI. V. VII. VIII. Nervi craniales N. oculomotorius N. trochlearis N. abducens N. trigeminus 1. n. ophtalmicus 2. n. maxillaris 3.

Részletesebben

Orvosi képalkotó eljárások

Orvosi képalkotó eljárások Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Viscerocranium - Collum Feji keresztmetszet, coronalis CT felvétel / 1. 1. Agy 2. Sinus frontalis (supraorbitalisan

Részletesebben

A középfül anatómiája és funkciója. dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

A középfül anatómiája és funkciója. dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika A középfül anatómiája és funkciója dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2017.09.19. Szakvizsga előkészítő tanfolyam, Pécs 2 A középfül szerepe A vízi környezetből

Részletesebben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás

Részletesebben

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János Golgi-impregnációval készült

Részletesebben

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere Rövid történeti áttekintés Camillo Golgi Santiago Ramón y Cajal Korbinian Brodmann Theodor Schwann Szentágothai János Golgi-impregnációval készült

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk H é t Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk Dátum és idő Előadás sorszáma, címe Előadó Bonctermi gyak. (2 óra/gy.) 1. 02.09. 10-11 (K) 02.09. 11-12 (K) 02.10. 8-9 (Sze) 02.10. 9-10 (Sze) 2. 02.16.

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Térdízület és mozgásai

Térdízület és mozgásai Térdízület és mozgásai dr. Ruttkay Tamás Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2016. Femur Patella Tibia Fibula Articulatio genus Mechanizmusa szerint trochoginglymus csuklóforgó ízület (Felépítése

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

TRIGGER- ÉS TENDERPONT

TRIGGER- ÉS TENDERPONT TRIGGER- ÉS TENDERPONT - SPECIÁLIS MANUÁLIS TERÁPIA - Írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, manuálterapeuta, sportfizioterapeuta Kanyó Ildikó - 2015.05.20. - Dornterápia - Speciális gerincterápia PhysioVit

Részletesebben

Csontos és hártyás labyrinthus

Csontos és hártyás labyrinthus Csontos és hártyás labyrinthus Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Belső fül-auris interna Elhelyezkedés: A halántékcsont sziklacsonti (os temporale, pars

Részletesebben

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK 1. Minden csontot ismerjen fel, tudja a nevüket magyarul és latinul.

Részletesebben

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. írta Szentágothai, János és Réthelyi, Miklós Publication date 2006-09-01 Szerzői jog 2006-09-01 Miklós, Réthelyi

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

Seminarium IV. sensoros és motoros beidegzése, sek

Seminarium IV. sensoros és motoros beidegzése, sek Seminarium IV. A fels végtag sensoros és motoros beidegzése, idegsérülések sek Dr. Weiczner Roland Dr. Fodor Lóránt SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Szeged, 2013. Radix clavicula Truncus

Részletesebben

Orrüreg, orrmelléküregek, nasopharynx, gége

Orrüreg, orrmelléküregek, nasopharynx, gége Orrüreg, orrmelléküregek, nasopharynx, gége Bonctermi összefoglaló Dr. Szigeti Csaba SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlıdéstani Intézet Szeged, 2014 A B A. hiatus semilunaris(1), cellulae ethmoidales

Részletesebben

Izmok funkcionális anatómiája

Izmok funkcionális anatómiája Izmok funkcionális anatómiája Az emberi izomrendszer Arcizmok: 2 nagy körkörös lefutású mimikai izom: musculus orbicularis oris 4 kis, ajkakat mozgató mimikai izom: musculus orbicularis oculi m. levator

Részletesebben

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem A peripheriás idegrendszer A peripheriás ideg Peripheriás idegek : Motoros rostok Sensoros rostok Autonóm rostok A peripheriás ideg anatómiája

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Orvosi képalkotó eljárások

Orvosi képalkotó eljárások Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Vascularis rendszer Az a. carotis interna arteriogramja A. cerebri ant. ágai: 1. A. pericallosa 2. A. callosomarginalis

Részletesebben

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna

Részletesebben

Idegrendszer motoros működése

Idegrendszer motoros működése Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS

Részletesebben

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézete Mb. Igazgató: Dr. Nógrádi Antal egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

A belső fül. A belső fül érzékszervei

A belső fül. A belső fül érzékszervei A belső fül A belső fül érzékszervei 2/14 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben szőrsejtek:

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Gyakorlati jelent ség:

Gyakorlati jelent ség: Seminarium Dr. Weiczner Roland, Dr. Molnár Gergely SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejl déstani Intézet Szeged, 2011-2013. Gyakorlati jelent ség: Artériás nyomópontok Pulsus Vérnyomásmérés (noninvazív,

Részletesebben

Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata

Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata Dr. Deák Ádám DEBRECENI EGYETEM KLINIKAI ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÖVETELMÉNYRENDSZER Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar A gesztorintézet (és az esetleges közreműködő intézetek) megnevezése:

KÖVETELMÉNYRENDSZER Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar A gesztorintézet (és az esetleges közreműködő intézetek) megnevezése: KÖVETELMÉNYRENDSZER Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar A gesztorintézet (és az esetleges közreműködő intézetek) megnevezése: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet A tárgy neve: Makroszkópos

Részletesebben

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet CSÍPİÍZÜLET MOZGATÓK A csípıízület mozgatók az articulatio coxaera (acetabulum-caput femoris) hatnak, ahol a törzs súlya az

Részletesebben

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 BA = Brodmann area Primer motoros area (BA 4) Praemotoros cortex (PMA, BA 6) Supplementer motoros area

Részletesebben

II./2.11. Speciális szempontok

II./2.11. Speciális szempontok II./2.11. Speciális szempontok A betegvizsgálat általános leírása után négy speciális alaphelyzetet mutatunk be. Ez a négy helyzet azt szemlélteti, hogy az előzőekben bemutatott részletek hogyan kapcsolódhatnak

Részletesebben

Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika

Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi kar Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika Konzulens: Dr. Velkey Imre orvostudományok kandidátusa/phd Szakmai Konzulens: Készítette: Galamb Gergő OLKDA

Részletesebben

- otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA

- otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA FÜL / AURIS [L] / OTOS [G], OUS [G] ORGANUM STATO-ACUSTICUM auris externa auris media auris interna - otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA audire [L] acoustic [G] } hallani LABYRINTHUS 1. egyensúlyozó

Részletesebben

Systema digestorium

Systema digestorium Systema digestorium 2 2016 A lágyszájpad izmai A lágyszájpad mozgásainak iránya a felsorolt izmok működése következtében (nyilak). Palatopharyngealis sphincter: a felső garatfűző izom és az aponeurosis

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

A kéz ízületei és izmai

A kéz ízületei és izmai A kéz ízületei és izmai Dr. Baksa Gábor / Dr. Ruttkay Tamás Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet 2018. Michelangelo: Ádám teremtése (részlet) Sobotta A kéz csontjai (ossa manus) A kéz ízületei (Articulationes

Részletesebben

Koponya - cranium. Agykoponya - neurocranium. Arckoponya - viscerocranium. Koponyatető calvaria Koponyaalap basis cranii

Koponya - cranium. Agykoponya - neurocranium. Arckoponya - viscerocranium. Koponyatető calvaria Koponyaalap basis cranii Cranium Agykoponya - neurocranium Koponyatető calvaria Koponyaalap basis cranii Arckoponya - viscerocranium Szemgödör orbita Orrüreg cavum nasi Szájüreg cavum oris Koponya - cranium norma frontalis norma

Részletesebben

Orvosi latin Gyakorló feladatok (2018. október) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő. jobb lábszár.

Orvosi latin Gyakorló feladatok (2018. október) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő. jobb lábszár. Orvosi latin Gyakorló feladatok (2018. október) 1. Adja meg a következő jelzős szerkezetek latin megfelelőjét! jobb kéztő jobb lábszár bal csípő külső szerv középvonalhoz közelebbi felszín IX. agyideg

Részletesebben

12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula

12. fejezet. Neurológiai károsodások. Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula 12. fejezet Fáy Veronika Aszalós Zsuzsanna Juhász Ferenc Szabó Gyula Általános rész Fáy Veronika Az idegrendszer felépítése és mûködése Az idegrendszer részekre differenciált, de egységbe integrált szerv,

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

VASA SANGUINEA MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag vérerei)

VASA SANGUINEA MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag vérerei) 45 VASA SANGUINEA MEMBRI INFERIORIS (Az alsó végtag vérerei) 1) A. femoralis (trigonum femorale Scarpae mediolateralisan olvasva: VAN) - eredet: aorta abdominalis oszlása frontális síkban (L 4-5 ) a. ilica

Részletesebben

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, a hyaluronsav (HA) elsősorban a postmitotikus állapot

Részletesebben