Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

Átírás

1 Bevezetés s a neuroanatómi miába (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

2 Systema nervosum Pars centralis: encephalon + medulla spinalis Pars peripherica: nervi craniales, nervi spinales, divisio autonomica Fejlődéstani eredete: ectoderma (velőcs cső és s crista neuralis) Szövettanilag: neuronok, idegrostok (axonok), idegvégz gződések, gliasejtek 2

3 A KÖZPONTI K IDEGRENDSZER (AGYVELŐ,, GERINCVELŐ) ÉS S A GERINCVELŐI IDEGEK EREDETE Canalis vertebralis: gerincvelő és s agyburkok. Foramen intervertebrale: nervus spinalis, ganglion sensorium. Conus medullaris: L1-L2 L2 discus szintje Durazsák k alsó vége: S2 csigolya szintje 3

4 Központi idegrendszer Encephalon: (1) truncus encephali (agytörzs); (2) diencephalon; (3) telencephalon; (4) ventriculi (agykamrák); k); (5) meninges (agyhárty rtyák). Medulla spinalis: segmentum spinale (gerincvelői i szegmentum). Pars cervicalis (C1 C8); pars thoracalis (T1 T12); pars lumbalis (L1 L5); pars sacralis (S1 S5); pars coccygea (Cocc 1). 4

5 Periféri riás s idegrendszer I. Ganglion sensorium (érz( rződúc): agyidegek és gerincvelői i idegek mentén. n. Ganglion autonomicum: (1) paravertebralis dúcok; d (2) prevertebralis dúcok; d (3) intramuralis dúcok d (szervek falában vannak). Feji paraszimpatikus dúcok d (4 pár). p Agyidegek (I-XII) és s gerincvelői i idegek (31 pár): p érző-, motoros- és s autonóm m (preganglionaris) idegrostokat tartalmaznak (nervi spinales, nervi craniales). Idegvégz gződések: receptorok és s effektorok. Receptorok = érző végkészülékek (pl.: Meissner-féle tapintótest); test); effektorok = mozgató végkészülékek (pl.: motoros véglemez). v 5

6 A gerincvelő keresztmetszete: ganglion sensorium, nervus spinalis láthatl tható az ábrán n (láthat thatók k a gerincvelői i agyburkok is) 6

7 A periféri riás s idegrendszer II. Periféri riás s idegek (agyidegek és s gerincvelői idegek): axonokat, Schwann-sejteket és kötőszövetet tartalmaznak, saját t vérellv rellátásuk van. Érző idegvégz gződések: (1) szabad idegvégz gződések; (2) tokkal körülvett k receptorok. Funkcionálisan: (1) mechanoreceptorok; (2) chemoreceptorok; (3) nociceptorok; (4) thermoreceptorok; (5) proprioreceptorok (izom-, ín-receptorok). 7

8 A periféri riás s idegrendszer III. Mozgató idegvégz gződések: (1) motoros véglemez (ideg-izom izom szinapszis, mioneurális junkció) a harántcs ntcsíkolt vázizomrost v beidegzésére (lásd: motoros egység; g; transzmittere az acetilkolin). (2) Vegetatív alapfonat: simaizom és s mirigyek beidegzésére (transzmitterei az acetilkolin, a noradrenalin, a nitrogén n monoxid, az ATP, és a vazoaktív v intesztinális polipetid). 8

9 Effektor idegvégz gződés: vegetatív v alapfonat az iris simaizmában (noradrenalin fluoreszcencia) Prof. Dr. Csillik Bertalan anyagából 9

10 A periféri riás s idegrendszer IV. Nervi craniales (I-XII): nervus olfactorius (I) és s nervus opticus (II) a központi idegrendszerhez tartoznak fejlődésileg és s szövettanilag is. Ezek az érzékszervi agyidegek nem az agytörzsb rzsből l erednek. Nervus oculomotorius (III) Nervus trochlearis (IV) Nervus trigeminus (V) Nervus abducens (VI) Nervus facialis (VII) Nervus vestibulocochlearis (VIII): szintén érzékszervi agyideg, de az agytörzsh rzshöz z kapcsolódik. Nervus glossopharyngeus (IX) Nervus vagus (X) Nervus accessorius (XI) Nervus hypoglossus (XII) 10

11 A gerincvelői i szelvény anatómiai és s funkcionális egység: g: a képen k a nyaki gerincvelő egy szegmentuma. 11

12

13 A gerincvelői i szelvény áttekintése

14 Dermatoma és s Head-zóna A gerincvelői i szegmentum érző periféri riás s vetülete a dermatoma: : a gerincvelői i szegmentum érző idegeinek bőrbeidegzési területe. A testüregi szerveink (pl.: szív, gyomor) érző idegeiben érkező informáci ciók k a gerincvelőben átfedésbe kerülnek a bőridegekbb ridegekből érkező informáci ciókkal. A megismert átfed tfedéseket a bőr b r felszínére vetítve tve megkapjuk a szerv vetületét :: ezek a Head-zónák.. A gerincvelői átfedések a zsigerekben keletkező fájdalmat a bőrre b vetítik tik ezért a zónák z k gyakorlati jelentőséggel bírnak. b 14

15 AZ EMBERI TEST DERMATOMÁI 15

16 Az ideg szegmentális beidegzési mintázata a mellkasi bordaközti idegek esetében jól j l követhetk vethető.. A Head-zónák k erre a szegmentális innerváci cióra helyezhetők a zónák z k azonban nem mindig egyeznek a dermatomákkal. A hasi szervek 16és s a szív v Head-zónái a mellkas és s a has felszínén. n.

17 Vegetatív v idegrendszer Paraszimpatikus dúcokd a fej terület letén: ggl. ciliare, ggl. pterygopalatinum, ggl. submandibulare, ggl. oticum. Truncus sympathicus: paravertebralis dúcok d a nyakon, a mellüregben, hasüregben és s medencében (postganglionaris ágak a periféri riás s idegekhez). Nervi splanchnici: a truncus sympathicus ágai, amelyek a zsigerekhez haladnak. A sacralis gerincvelői i ideggyökerekben parasympathicus rostok haladnak (nervi splanchnici pelvini) a kismedencei szervekhez. Prevertebralis ganglionok a szervek körül: k rendszerint tartalmaznak sympathicus és s parasympaticus idegeket is. Intramuralis ganglionok és s plexusok: a szervek falában találhat lhatók. Példa: a gyomor-béltraktusban lévől plexus submucosus és plexus myentericus. Ez az ún. enteralis idegrendszer,, amelyben becslések sek szerint 10 7 számú neuron találhat lható.

18 PERIFÉRI RIÁS S IDEGRENDSZER: GERINCVELŐI I IDEGPLEXUS (PLEXUS SACRALIS), SZEGMENTÁLIS GERINCVELŐI I IDEGEK (THORACALIS SZAKASZ), ÉS S PARAVERTEBRALIS VEGETATÍV SYMPATICUS GANGLIONOK (kék) k) PLEXUS SACRALIS MELLKASI IDEGEK 18

19 Gerincvelői i idegek plexusai (a ramus ventralisok ágrendszerei) Plexus cervicalis (C1-C4) C4) Plexus brachialis (C5-T1) Plexus lumbalis (T12-L4) Plexus sacralis (L5-S5 és s 1 coccygealis ideg) A thoracalis szegmentumok ramus ventralisai nem alkotnak fonatot, hanem szegmentálisan, egyenként, nt, a bordák k között k haladnak (nervi intercostales).

20 A plexus brachialis (C5-T1) Bőr, izmok, ízületek, csontok érző beidegzése. Fvtg. és s vállv llöv v izmainak mozgató beidegzése. Erek vasomotor (sympathicus beidegzése). Verejtékmirigyek secretomotoros sympathicus beidegzése. A sympathicus postganglionaris axonok a nyaki sympathicus ganglionokból l csatlakoznak a plexushoz. A gerincvelő C5, C6, C7, C8 és s T1 szegmentumaiból eredő ventralis ágakból l jön j n létre. l Gyökerek (radix), törzsek t (truncus), divízi ziók és kötegek (fasciculus) alkotják. k. 20

21 A plexus brachialis anatómi miája Gyökerek (radix): a szegmentumokból l kilépő ventralis ágak (C5, C6, C7, C8, T1 radixok). Törzsökök k (truncus): C5 és s C6 a truncus superiort, C7 a truncus mediust, C8 és s T1 a truncus inferior alkotja. Minden truncus elüls lső és s hátulsh tulsó divisiot hoz létre, l majd létrejl trejönnek a fasciculusok, amelyekből l a végtaghoz haladó idegek erednek. A fasciculus posterior a hátulsh tulsó divisiokból l alakul ki. Fasciculus medialis, lateralis és s posterior különíthető el ezek a kötegek k az arteria axillarist veszik körül. k 21

22 nervus fasciculus divisio truncus radix C5 C6 C7 C8 T1 22

23 A plexus brachialis topográfi fiája A gyökerek a szegmentálisan kilépő ventralis idegágak, gak, melyek gyorsan egyesülnek truncusokká, és s lefelé haladnak a nyakon a musculus scalenus anterior és s medius közötti térben t (hiatus scaleni). A clavicula és s az első borda közötti k térst rségen haladnak át t (az erektől l lateralisan) itt alakulnak ki a divisiók. A clavicula alatt már m r a fasciculusokat találjuk, ljuk, melyek az arteria axillaris körék rendeződnek dnek és s az erekkel együtt haladnak a fossa axillarisban, a végtag v felé. 23

24 A plexus clavicula feletti része a hiatus scaleni-n keresztül l jön j n elő. M. scalenus medius Truncus superior Truncus medius Truncus inferior musculus scalenus anterior Első borda 24

25 A plexus brachialis vetülete a test felszínére M.biceps brachii 25

26 Fasciculus lateralis Fasciculus posterior Fasciculus medialis N. axillaris N. radialis N. ulnaris N. medianus M. triceps caput longum M. biceps 26 caput breve

27 Fasciculus posterior Fasciculus lateralis Nervi subscapulares Fasciculus medialis 27

28 Gerincvelői i szegmentumokból l eredő idegrostok eloszlása sa a felső végtag idegeiben (péld ldák) Nervus musculocutaneus (C5, 6, 7) Nervus medianus (C5, 6, 7, 8, T1) Első borda Első borda Az egyes gerincvelői i szegmentumokból l eredő axonok 28 a truncusokat, a divisiokat és s a fasciculusokat használj lják k arra, hogy elérj rjék k a beidegzés s helyét.

29 A plexus brachialis ágai I. A radixokból: n. dorsalis scapulae (C5), n. thoracicus longus (C5,6,7). A truncusokból: n. subclavius (C5,6), n. suprascapularis (C5,6). A fasciculusokból l eredő ágak, melyek nem mennek ki a végtagra: v nervi pectorales mediales et laterales (C5,6,7,8,T1), nervi subscapulares (C5,6), n. thoracodorsalis (C6,7,8). 29

30 A plexus brachialis ágai II. (ágak a szabad felső végtagon) FP: n. axillaris (C5,6), n. radialis (C5,6,7,8,T1) FL: n. musculocutaneus (C5,6,7), n. medianus lateralis része r (C5,6,7) FM: n. medianus medialis része r (C8,T1), n. ulnaris (C8,T1), n. cutaneus brachii medialis (C8,T1), n. cutaneus antebrachii medialis (C8,T1) 30

31 A plexus brachialis ágainak helyzete a végtag v elüls lső- medialis felszínén N. radialis N. medianus N. medianus N. ulnaris 31

32 n. suprascapularis n. subscapularis Plexus clavicula feletti részer n. medianus n. ulnaris n. cutaneus antebrachii medialis 32

33 N. suprascapularis ága a fossa supraspinata-ban N. axillaris N. radialis 33

34 Nervus suprascapularis Nervus axillaris M. triceps, caput longum N. cutaneus brachii lateralis superior M. teres major 34

35 N. cutaneus antebrachii lateralis N. medianus Bic FcR Pt FcU N. ulnaris

36 N. cutaneus antebrachii medialis N. cutaneus antebrachii lateralis (n. musculocutaneus végága) v ga)

37 ervus cutaneus antebrachii medialis (fasciculus medialisból) l) ágrendszere 37

38 N. radialis N. medianus N. ulnaris 38

39 N. radialis N. ulnaris 39

40 A NERVUS ULNARIS ÁGAI A TENYÉRBEN M. abductor pollicis brevis M. flexor pollicis brevis N. ulnaris ramus spfc. M. adductor pollicis N. ulnaris ramus prof. M. flexor digiti minimi 40

41 Plexus lumbalis (T12-L4) Az ágyéki fonat a hasüreg hátulsh tulsó falán, a musculus psoas major állományában keletkezik a ventralis idegágakb gakból. A kialakult idegek a psoas major lateralis szélén, medialis szélén, és s az izmot átfúrva lépnek l elő, és s a hashártya mögötti m térben t haladnak lefelé és s oldalra. Az ágyékfonat hasizmok, combizmok motoros beidegzését; a hasfal és s a külsk lső nemi szervek, valamint a végtag v ventralis és s medialis oldalának érző beidegzését t adja. Vegetatív v postganglionaris rostjai a lumbalis szimpatikus ganglionokból l jönnek. j 41

42 Plexus sacralis (L5-S5), nervus coccygeus (S5-Co) A keresztcsonti fonat a kismedence hátulsh tulsó és oldalsó falán, a sacrum és s a musculus piriformis előtt találhat lható. A truncus lumbosacralis az utolsó ágyéki szelvény (L5) ventrális ága, mely csatlakozik a plexus sacralishoz. A keresztcsonti fonat a fartájék, és s a végtag v hátulsh tulsó felszínének nek izmait, ízületeit, bőrét b t idegzi be. Testünk legnagyobb idege, a nervus ischiadicus ennek a fonatnak az ága. A fonat postganglionaris vegetatív ágait a kismedencei és s lumbalis szimpatikus ganglionokból kapja. 42

43 PLEXUSOK AZ ALSÓ VÉGTAG ÉS S A MEDENCE BEIDEGZÉSÉRE 43

44 Plexus lumbalis (T12-L1 L1-L4) L4) Nervus iliohypogastricus (L1) Nervus ilioinguinalis (L1) Nervus genitofemoralis (L1, 2) Nervus cutaneus femoris lateralis (L2, 3) Nervus femoralis (L2, 3, 4) Nervus obturatorius (L2, 3, 4) Rami musculares (psoasok, iliacus, quadratus lumborum számára) 44

45 Plexus sacralis (L4, 5, S1-5, cocc) Nervus gluteus superior (L4,5, S1) Nervus gluteus inferior (L5, S1,2) Nervus cutaneus femoris posterior (S1,2,3) Nervus ischiadicus (L4,5, S1,2,3) Nervus pudendus (S2,3,4) Nervus coccygeus (S5, Cocc1) A nervus ischiadicus testünk legnagyobb periféri riás s idege, a fartájék k mélym lyében fut. 45

46 HÁTUL: NERVUS ISCHIADICUS ELÖL: L: 46 NERVUS FEMORALIS

47 N. ischiadicus kórkk rképek Discopathia, Ischias Bénulás Piriformis-syndroma syndroma (15%) 12,2% 0,5 % 47

48 N. tibialis kórkk rképek jogger s s foot : medial plantar nerve entrapment tarsal tunnel syndrome : tibial nerve entrapment 48

49 Alagút-szindr szindrómák (Nerve entrapment, kompressziós s neuropathiák) Szindróma (sz.) Meralgia paraesthetica Piriformis-sz. sz. Érintett ideg Anatómiai alagút/ hely N. obturatorius Canalis obturatorius N. cutaneus femoris lat. Lacuna musculonervosa N. ischiadicus M. piriformis (15-30%) Tarsal tunnel syndr. N. tibialis Canalis tarsalis Obturator-csatorna csatorna- sz. Peroneus- kompresszió Jogger s s foot N. peroneus communis N. plantaris medialis Collum fibulae mellett ( Canalis peronealis ) master knot of Henry (Chiasma plantare) 49

50 Discushernia Degeneratio Prolapsus Degeneratio Prolapsus Hernia Sequestratio Hernia Sequestratio