miája III. erei és s idegei.

Átírás

1 A törzs t anatómi miája III. A törzs t erei és s idegei. Az emlő anatómi miája. 1

2 Az aorta anatómi miája Aorta ascendens: a szív v bal kamrájának basisáról l ered bal oldalon (3. bordaporc), ferdén n halad felfelé jobbra tart és s folytatódik az arcus aortae-ban. A rostos pericardium borítja, ágai az aa coronariae. Arcus aortae: a jobb 2. bordaporc szintjében kezdődik, dik, hátrafelh trafelé és s balra kanyarodik, a bal 2. bordaporc szintjén n végzv gződik. Itt folytatódik a leszáll lló aortában (aorta descendens thoracica). Az arcus aortae a mediastinum superius képlete. k Coarctatio aortae: az aorta veleszületett letett gyűrűszer szerű szűkülete, közvetlenk zvetlenül l az arteria subclavia sinistra leágaz gazása alatt. 2

3 rta ascendens (3), arcus rtae, aorta descendens (thoracica). aortaív ágai: runcus brachiocephalicus (5) rteria carotis communis sinistra (12) rteria subclavia sinistra (14) uncus brachiocephalicus (5) ágai: rteria carotis communis dextra (16) rteria subclavia dextra (18) teria subclavia (14,18) ágai: rteria vertebralis (22) rteria thoracica interna (11) runcus costocervicalis (6) rteria thyroidea inferior (9) runcus thyreocervicalis (21) képen a bordák árnyékai láthatl thatók. Aorta ascendens 3

4 Arteria subclavia Három szakasza van: (1) eredése m. scalenus anterior; (2) scalenus anterior mögött; m (3) scalenus anterior első borda Arteria vertebralis: : első szakasz ága. A gerinc felé haladva eléri a C6 csigolya foramen transversariumát, t, majd azokban halad felfelé a foramen magnumhoz. Ágakat ad a gerinchez és s a gerincvelőhöz z is. Arteria thoracica interna: : az első szakasz ága, előre és s lefelé halad a sternum két k t oladalán. Truncus thyreocervicalis: : az első szakasz ága. Négy N ágat ad: (1) a. thyreoidea inferior; (2) a. suprascapularis; (3) a. cervicalis ascendens; (4) a. transversa colli. Nyaki szervek artéri riája. Truncus costocervicalis: : a második m szakaszból. Ágai az a. cervicalis profunda és s az a. intercostalis suprema (első két t bordaköz z artéri riája). Az arteria subclavia ágrendszerének nek számos variáci ciója ismert: egyik ilyen variáci ció,, melyben az arteria transversa colli külön k ágként ered a harmadik szakaszból ez az arteria dorsalis scapulae. 4

5 A. vertebralis Tr. thyreocervicalis Tr. costocervicalis 5

6 Az arteria vertebralis variáci ciói i a foramen transversariumba való belépést illetően en (A). A truncus thyrocervicalis helyzete és s az arteria transversa colli (a. dorsalis scapulae) külön k n eredése az arteria subclaviából. l. LáthatL tható a subclavia három h szakasza is (B). Arteria vertebralis: pars prevertebralis és pars transversaria. Ágak: rami spinales (a csigolyához és s a gerincvelőhöz) és rami musculares. A B 6

7 Arteria thoracica interna Arteria pericardiacophrenica: : hosszú artéria, ria, a nervus phrenicus-szal szal halad. Ágak a mediastinumba, sternumba, thymusba. Rami perforantes: : a mellkasfalat átfúró ágak (emlőhöz). Arteriae intercostales anteriores: : szegmentális ágak, melyek a hátulsh tulsó bordaközti artéri riákkal anasztomizálnak. Arteria musculophrenica: : az arcus costalis mentén halad hátrafelh trafelé,, az alsó két t hátulsh tulsó bordaközi artéri riával anasztomizál. Arteria epigastrica superior: : egyenesen lefelé halad, belép p a rectus hüvelybe h és s anasztomizál l az arteria epigastrica inferiorral (a. iliaca externa ága). 7

8 Az arteria pericardiacophrenica, arteria musculophrenica, arteria phrenica superior, inferior és s nervus phrenicus 8

9 Aorta thoracica, aorta abdominalis Aorta descendens, aorta thoracica: a mediastinum posterius képlete, az arcus aortae folytatása; a 4. hátcsigolya h magasságában kezdődik. dik. A gerinc baloldalán n kezdődik, dik, majd fokozatosan a középvonal felé halad és s a hiatus aorticuson át t a hasüregbe kerül. Ágai: rami pericardiaci, rami bronchiales, rami oesophagei, rami mediastinales; arteria phrenica superior (2), arteriae intercostales posteriores (9 pár), p arteria subcostalis (2). Aorta abdominalis: a hiatuson való áthaladástól l (T12 csigolya) a bifurcatio aortae-ig. Ágait részletesen r a hasüregi szervek kapcsán tárgyaljuk. Most csak felsoroljuk őket: a. phrenica inferior, aa. lumbales (4 pár), p a. sacralis mediana, truncus coeliacus, a. mesenterica superior, a. mesenterica inferior, a. suprarenalis media, m a. renalis, a. ovarica, a. testicularis. Bifurcatio aortae: az L4 csigolya előtt két k t nagy ágra válik: v arteria iliaca communis dextra et sinistra. Ezek ferdén n lefelé és s oldalra haladnak és s az articulatio sacroiliaca előtt oszlanak arteria iliaca externára ra és s internára. ra. 9

10 AZ AORTA HELYZETE A HIATUS AORTICUS FELETT 10

11 AZ AORTA A HASÜREGBEN, A HIATUS AORTICUS ALATT 11

12 Az intercostalis artéri riák k az aorta thoracica és s az arteria thoracica interna közötti k szegmentális erek. A borda közti k térst rségben futnak hasonló nevű vénák kíséretével. 12

13 Az arteria intercostalis posterior ágai a csigolyákhoz, az axialis mély m hátizmokhoz, h a gerincvelőhöz (ramus dorsalis, ramus spinalis, a. medullaris segmentalis) 13

14 Az arteria thoracica interna és s az epigastrica inferior anasztomózisa zisa az elüls lső testfal belső oldalán. Az anasztomózis zis összeköti az iliaca externát és s a subclaviát. A közvetlenk kapcsolat kóros k szituáci ciókban fontossá válik. Coarctatio aortae: A mellkasi aorta veleszületett letett szűkülete, mely akadályozza az alsó testfél l vérellv rellátását. t. Ilyenkor a fenti anastomosis pótolja a szüks kséges vérmennyiséget. 14

15 Coarctatio aortae MRI képe k műtét m t előtt (A) és s műtét m t után n (B): Dr. Mohay Gabriella, Dr. Török T k Katalin (Pécsi Radiológiai Klinika) anyaga (Magyar Radiológia Online, 2012) A B 15

16 Venae brachiocephalicae és s vena cava superior (VCS) A vena subclavia és s vena jugularis interna összeömlése révén r jönnek létre. l Az összeömlés s az angulus venosus (itt fontos nyiroktörzsek rzsek torkollanak be). Jobb oldalon: 2.5 cm hosszú. Bal oldalon: 6 cm hosszú. Kisebb vénák, v melyek beléö éömlenek: v. thyreoidea inferior, v. vertebralis, v. thoracica interna, v. intercostalis suprema. A vena brachiocephalicák k a vena cava superiort (VCS) hozzák létre. A VCS kb. 7 cm hosszú,, a mediastinum képlete. k Az első bordaporc mögött kezdődik dik és s a szív v jobb pitvarába halad: a harmadik bordaporc magasságában ér r a szívbe. Nagy részr szét t borítja a pericardium. A sternum jobb oldalán n halad. HátulrH tulról l belelömlik a vena azygos. 16

17 Vena cava superior VCS= Vena cava superior BCD= Vena brachiocephalica dextra JID= Vena jugularis interna dextra JED= Vena jugularis externa dextra SCD= Vena subclavia dextra PTI= Plexus thyroideus impar / Vena thyroidea inferior BCS= Vena brachiocephalica sinistra JIS= Vena jugularis interna sinistra JES= Vena jugularis externa sinistra SCS= Vena subclavia sinistra zöld nyilak: Angulus venosus sinister (PIROGOV) Ductus thoracicus Angulus venosus dexter (PIROGOV) Truncus lymphaticus dexter SCD JID JED BCD PTI BCS JIS JES SCS VCS 17

18 N. I. Pirogov ( ) Angulus venosus dexter et sinister (PIROGOV): a törzst nagy nyirokereinek beöml mlése. 18

19 A törzs t nagy nyirokerei Jobb oldalon: truncus jugularis (fej-nyak), truncus subclavius (váll ll-felső végtag), truncus bronchomediastinalis (tüdő,, szív, mellkasfal) dexter. Bal oldalon: tr. jugularis, subclavius, bronchomediastinalis sinister. Ductus thoracicus. Ductus thoracicus: : a L2 csigolya magasságában kezdődik dik mint cisterna chyli. Innen halad fel a bal angulus venosushoz (38-45 cm hosszan). Haladása során n mindvégig a gerinc előtt fut felső végén előre hajlik (itt a clavicula magasságában van), és beömlik az angulus venosusba. A ductus thoracicus az alsó végtragokból, a törzsfal t alsó részéből, a hasüregi zsigerekből és s a bordaközti nyirokerekből kapja a lymphát. 19

20 Az elülső és hátsó testfalon kiterjedt vénás rendszerek vannak, melyek végső soron a vena subclaviákba, vena cava superiorba és vena iliacákba vezetődnek. A vénák szegmentálisan és hosszanti irányban is képeznek anasztomózisokat. Fontos szerepük van a hőszabályzásban. Elülső testfali vénák Azygos, hemiazygos rendszer a hátsó testfalon 20

21 Elüls lső testfali vénák v k (1, 2) Felületes letes (epifascialis) vénák: v vena thoracica lateralis, venae thoracoepigastricae, vena epigastrica superficialis, vena circumflexa ilium superficialis, venae paraumbilicales. Testfali izomrétegek vénái: v vena epigastrica superior et inferior, venae intercostales, vena thoracica interna, vena subcostalis, venae lumbales (ezek a hasonló nevű artéri riákkal futnak). 21

22 FELÜLETES LETES (EPIFASCIALIS) VÉNÁK K RENDSZERE MÉLY VÉNÁKV 22

23 A hátsh tsó testfal vénáinakv rendszere (3): 1. Vena azygos (jobb oldal) 2. Vena hemiazygos (bal oldal) 3. Vena hemiazygos accessoria 4. Vena subcostalis 5. Venae lumbales 6. Vena lumbalis ascendens A vena azygos a VCS-ba, a vena lumbalis ascendens a vena iliaca communisba ömlik. A 2. és s a 3. a vena azygosba vezetődik. Így egy jól l láthatl tható anasztomózis zis-rendszer keletkezik, amely a felső és s az alsó testfél l vénáit v köti k össze. VCS VCI 23

24 A GERINC VÉNÁSV PLEXUSAI (4) gerinc és s a gerincvelő vénái :. Plexus venosus vertebralis externus anterior et posterior. Plexus venosus vertebralis internus anterior et posterior. Venae basivertebrales vénákat a szegmentalis vénákv ezetik el (pl.: v. intercostalis post.) 24

25 Vena cava inferior (VCI) A vena iliaca communisok összeömléséből kapjuk (L5 szintjében). Innen felfelé halad az aorta jobb oldalán. A máj m j mögött m áthalad a foramen venae cavae-n és s a jobb pitvarba ömlik. A diaphragma szintje alatti képletek k vénás s vérét v t vezeti el. Ágai: : vv. phrenicae inferiores, vv. lumbales (4 pár), p v. lumbalis ascendens, v. ovarica- testicularis dextra, v. suprarenalis dextra, v. renalis, vv. hepaticae (3). 25

26 Truncus sympathicus A truncus sympathicus a felső nyakcsigolyákt któl (ganglion cervicale superius) a sacrum végéig v (ganglion sacrale impar) húzódik h a gerinc két k oldalán, mint a vegetatív v idegrendszer fontos része. r Szegmentális ganglionok (ezek a paravertebrális ganglionok) és s az azokat összekötő rostrendszerek (rami interganglionares) alkotják. k. A ganglionok neuronjai a szimpatikus idegrendszer posztganglionáris rostjait adják. A thoracalis és s lumbalis szegmentumok ganglionjai a szegmentális gerincvelői i idegekhez kapcsolódnak (rami communicantes). A thoracalis és s lumbalis ganglionokból l nervus splanchnicusok erednek a prevertebralis ganglionok felé. 26

27 A gerincvelői i szelvény áttekintése TRUNCUS SYMPATHICUS 27

28 A truncus nyaki szakasza (három ganglion és s idegek) Ganglion cervicale superius: : a legnagyobb dúc d c (C2-3 magasságában). Számos ág g ered belőle le (n. jugularis, n. caroticus, n. cardiacus superior). Ganglion cervicale medium: : C6 magasságában. Ága a n. cardiacus medius. Ganglion stellatum (ez a nagy dúc d c az alsó nyaki ggl. és s az első thoracalis ggl. összeolvadásával val jön j n létre. l Az első borda nyaka magasságában van. Ágai: n. cardiacus inferior és s az ansa subclavia. Az ansa subclavia hurokszerű ág g a középsk pső ganglion és s a stellatum között, k mely az arteria subclavia körül k hurkolódik. 28

29 A három h nyaki ganglion és s az összekötő idegek paraffinos készk szítményen. GCS: felső nyaki ganglion. GCS Középső nyaki ggl. Plexus brachialis fasciculusok Ganglion stellatum Az ansa subclavia nem láthatl tható a preparátumon. Második thoracalis ggl. 29

30 A truncus háti h (thoracalis) szakasza Thoracalis: ganglion Ramus communicans albus: myelines preganglionáris ris rostokból áll. Ramus communicans griseus: nem myelines postganglionáris (Remak-féle) rostok alkotják. k. Nervus splanchnicus major: az ganglionokból ered, preganglionáris ris myelines efferenseket és zsigeri afferenseket száll llít. Nervus splanchnicus minor: a ganglionokból ered és s az előzőhöz z hasonló a rostpopuláci ciója. A preganglionáris ris axonok a hasi prevertebrális dúcokhoz futnak. Nervus splanchnicus imus: a legalsó ganglionból l (12 13.). A plexus renalishoz halad. 30

31 A truncus lumbalis és s sacralis szakaszai A lumbalis szakaszon 4 pár p r ganglion van, a thoracalishoz hasonló elrendeződésben. A ganglionok a szegmentális gerincvelői i idegekhez rami communicantes révén r n kapcsolódnak. Nervi splanchnici lumbales indulnak ki a ganglionokból és haladnak a prevertebralis ganglionok felé. A sacralis (medencei) truncus sympathicus ganglionjai a sacrum előtt vannak. A ganglionokat nemcsak hosszanti, hanem keresztben haladó ágak is összekötik. Rami communicantesek a plexus sacralis idegeihez haladnak. Egyéb ágaik a medencei sympathicus és s parasympathicus plexusokhoz csatlakoznak. 31

32 A thoracalis truncus sympathicus Ganglion Ramus Ramus interganglionaris communicans griseus Nervus intercostalis Nervus splanchnicus major Ramus communicans albus Nervus splanchnicus minor 32

33 PROMONTORIUM PLEXUS SACRALIS ÁG GANGLION M. PIRIFORMIS 33 A SACRALIS (KISMEDENCEI) TRUNCUS SYMPATHICUS

34 A mellkasfal rétegei r a medioclavicularis síkbans Bőr Fascia pectoralis superficialis: : az emlő mirigy- és s zsírsz rszövet- állományát t ez a fascia veszi körül. k Spatium retromammarium: : a felületes letes fascia és s a m. pectoralis major közötti szövetr vetrés. Fascia pectoralis profunda: : a mély m fasciának három h lemeze van (1) a m. pectoralis majort beburkoló fascia; (2) fascia clavipectoralis: : a pectoralis minor és s subclavius közös k s fasciája; (3) fascia thoracica: : a külső bordaközti izmot borító lemez. A fascia lemezei között k szövetr vetrések vannak. M. pectoralis major m. pectoralis minor Spatium subpectorale: : a pectoralis major és s minor alatti szövett vettér, melyben zsírsz rszövet is lehet. Ebben nyirokcsomók k is vannak (nodi interpectorales). Musculi intercostales spatium intercostale. Fascia endothoracica (membrana suprapleuralis). Pleura parietalis (cupula pleurae). A fascia pectoralis és s a fascia clavipectoralis lateralisan összefonódva alkotják k a fascia axillarist. 34

35 AZ EMLŐ (MAMMA, MASTOS): ANATÓMI MIÁJA ÉS S MELLKASI POZÍCI CIÓJA 35

36 Latin terminologia: mamma Papilla mammaria (mellbimbó) Glandula mammaria (mirigyállom llomány) Processus axillaris ( axillary( tail ) Lobi et lobuli (lebenyek és s lebenykék) k) Ductus lactiferus (kivezető csövek) Sinus lactiferus Areola mammae (bimbóudvar) Glandulae areolares (Montgomery) Ligamenta suspensoria mammaria (Cooper) 36

37 Az emlő ektodermális eredetű, az embrió kültakarójának származ rmazéka. Ez a tejléc c vagy tejcsík k (piros szaggatott vonal), mely két k t hónapos h embrióban ban a felső végtagtól l az alsó végtagig terjed a törzs t elüls lső oldalán. A legtöbb része r eltűnik, csak a mellkason marad meg, ahol majd a kötőszk szövetbe növekedve kialakítja a mirigyszövet kezdemény nyét. Rendellenességk gként számfeletti emlőbimb bimbók k fejlődhetnek: ez a polythelia. Papilla mammaria Areola mammae 37

38 A mirigy funkcionális lis-patológiai egysége ge a ductus terminalis-lobulus lobulus-egység g (DTLE). Itt vannak azok a progenitor sejtek, melyekből a terhesség g idején n a mirigy proliferál l (és( s innen indulnak ki rosszindulatú tumorok is). 38

39 Myoepithel sejtek az acinus körül Apocrin és merocrin szekréció 39 hámsejtjeiben az acinusok

40 NYUGVÓ (NEM LAKTÁLÓ) LAKTÁLÓ EMLŐ 40

41 Vérellátás Beidegzés 1. Nervus thoracicus longus 2. Nervi pectorales 3. Nervus thoraco- dorsalis 4. Nervi intercostales 5. Nervi supra- claviculares Nyirokelvezetés: 1. Axillaris nycs. 2. Parasternalis nycs. (mellüregben) 3. Interpectoralis nycs. Az axillaris csomókat a claviculától l való távolságuk alapján n csoportosítjuk; tjuk; az inter- pectoralis csomók k tkp. az axillaris csomók k egyik populáci ciója. (Level I, II, III). 41

42 Az emlő radiológiai vizsgálata Mammographia: röntgenfelvételen telen a kötőszövet rendezettsége (Cooper- szalagok) látszik. l Emlőrák k szűrés módszere. Ductogram: a ductus lactiferusokba kontrasztanyagot injektálnak, amely kirajzolja a kivezetőcs cső rendszer részeit. Magnetic resonance imaging (MRI) 42

43 MAMMOGRAPHIA: láthatl thatók k a Cooper-féle szalagok hálózatos rajzolat a képeken k (nyíl). 43

44 DUCTOGRAM: az emlő egy lebenye kirajzolódik Papilla Ductus lactiferus Sinus lactiferus Lebenyen belüli li kivezetőcs csövek 44

45 A mediastinum (gátor) TÜDŐ SZÍV HASÜREG 45

46 A mediastinum határai Elüls lső határ: Sternum Hátsó határ: Pars thoracica columnae vertebralis Oldalsó határ: Pleura mediastinalis Alsó határ: Diaphragma Felső határ: Apertura thoracis superior (lamina praetrachealis et praevertebralis fasciae cervicalis közti k nyaki zsigeri 46térst rség g folytatása)

47 A mediastinum felosztása sa (magyar konvenció) Elsődleges osztósík: : Radices pulmonum ( frontalis ) Mediastinum anterius (tüdőgy gyökerektől ventralisan) = Mediastinum supracardiacum et cardiacum Mediastinum posterius (tüdőgy gyökerektől dorsalisan) 47

48 Mediastinum felosztása (magyar konvenció) SC Radix pulmonis síkja SC C P C P Mellkas, lateralis röntgenfelvétel Mellkas, sagittalis MR-felvétel 48 SC= Mediastinum supracardiacum, C= Mediastinum cardiacum, P= Mediastinum posterius

49 A mediastinum felosztása sa (angol, német konvenció) Elsődleges osztósík: : Angulus sterni Th IV-V. V. csigolya közti k discus intervertebralison át t (szív feletti horizontalis sík, s ún. transthoracalis sík) s Mediastinum superius Mediastinum inferius = Mediastinum anterius, Mediastinum medium et Mediastinum posterius 49

50 Mediastinum felosztása (angol, német konvenció) Angulus sterni S Th IV Th V Angulus sterni S Th IV Th V A M P A M P Mellkas, lateralis röntgenfelvétel Mellkas, sagittalis MR-felvétel S= Mediastinum sup., A= Mediastinum ant., M= Mediastinum medium, 50 P= Mediastinum post.

51 Köszönöm a figyelmet! 51