idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő

Átírás

1 A központi k idegrendszer A központi k idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása sa Központi idegrendszer Agyvelő Gerincvelő Periféri riás s idegrendszer Agyidegek (12 pár) p Gerincvelői i idegek (31 pár) p Előagy: nagyagy köztiagy Középagy Utóagy híd nyúltvel ltvelő kisagy Agyvelő részei Nyúltvel ltvelő gerincvelő folytatása nyakszirtcsont nyílása (foramen( occipitale magnum) szintjétől l a hídig h terjed fordított csonkakúp alakú test. oldalsó részét t az oldalköteg foglalja el, kisaggyal teremt kapcsolatot (alsó kisagykar). itt kereszteződnek a piramis pályp lyák Központjai: Védekező reflexek tüsszentési si reflex, köhögési k reflex, szemhéj j zárási z reflex Automatikus központok k légzőközpont, zpont, keringési központk 1

2 Híd páratlan, kb. gesztenye nagyságú és s alakú test, agyalapon, a középvonalban k fekszik az agykocsányok mögött. m pályákat közvetk zvetít t részben r a gerincvelő,, a nyúltvel ltvelő és s a nagyagy, részben r a nagyagy és s a kisagy között. k Kisagy felszínét t tekervények és s barázd zdák k borítj tják két t féltekf ltekéből l (hemispherium( hemispherium) áll, középvonalban kb. kisujjnyi vastag test, a féreg f (vermis( vermis) ) köti k össze Feladata: Egyensúlyi helyzet fenntartása Mozgások összehangolásasa Izomtónus szabályoz lyozása Akaratlagos mozgások szabályoz lyozása Középagy középvonalban elhelyezkedő páratlan agyrészlet, ventrális részét t két k t hatalmas köteg, k az agykocsányok képezik k (pedunculus( cerebri), középső része az előbbit bbitől l a szürke rkeállomány (substantia nigra) által elválasztva lasztva az ún. tegmentum. középvonal két k t oldalán n helyezkedik el a vörös v s mag (nucleus ruber). Középagy háti felszínén n négy n kis tompa dudor emelkedik ki, ún. ikertestek (2 felső,, 2 alsó ikertest: colliculus sup. et inf.) két t felső ikertest között k fekszik a köztiagyhoz tartozó tobozmirigy (corpus( pineale) 2

3 Középagy a szemmozgásokat sokat irány nyító kéreg alatti központok (III-IV IV-VI. VI. agyidegek magvai), felső ikertestek látási l reflexek (pupillareflex), alsó ikertestek hallóreflexek nucleus niger, nucleus ruber az extrapiramidális lis-motoros rendszer centruma Előagy elüls lső részéből l fejlődnek szimmetrikusan a nagyagyféltek ltekék k (hemispherium( hemispherium) alsó részéből l a köztiagy k (diencephalon( diencephalon) fejlődik ki thalamus hypothalamus. Thalamus III. agykamrától l kétoldalt k helyezkednek el, részben a féltekf ltekék k fehérállom llományába ágyazottan. Feladata: átkapcsoló állomás s a kéreg k felé futó érző pályák számára tudatba jutó érző impulzusok színezet nezetének, nek, "kellemes" vagy "kellemetlen érzetének kialakítása, vegetatív érzetek kialakítása. Köztiagy corpus geniculatum mediale és s a corpus geniculatum laterale thalamus hátsó a (pulvinar( pulvinar) ) alatt két k t kisebb szürke mag helyezkedik el a hallási, és s látási l impulzusok fontos kéreg k alatti átkapcsoló központja. Hypothalamus agykocsányok közötti k két k corpus mamillare, szaglópály lyák átkapcsolódási si helyei, előtt ttük k találhat lható szürke kiemelkedés s (ruber( cinereum) és a belőle le kiinduló agyfüggel ggelék k tölcst lcsérszerű nyél, hypophysissel képez összeköttetést a látóidegl ideg-kereszteződés, s, amelyből l a látókötegek l tegek hátrafelé a corpus geniculatum lateraléhoz futnak. Feladata: vegetatív v működés m s legfelsőbb szabályoz lyozó centruma (keringési funkciók, k, hőszabh szabályozás,anyagcsere-, kiválaszt lasztás-szabályozás, nemi működés m s stb.). 3

4 Agykéreg tekervények (gyrusok) agyfelszín n kanyargós s kiemelkedései barázd zdák k (sulcusok) gyrusok között k levő bemélyed lyedéseket, szürke rkeállomány (agykéreg) átlagban 4 mm vastagságú rétegben veszi körül k l a féltekéketket színét t a benne elhelyezkedő idegsejtek adják Nagyagy homloklebeny (lobus frontális) mozgató központ beszéd d központk fali lebeny (lobus parietalis) érző központ halánt ntéki lebeny (lobus temporalis) Sylvius-hasad hasadék hallás s központk nyakszirti lebeny(lobus occipitalis) látóközpont 4

5 Extrapyramidalis rendszer központi elemei Törzsdúcok: fehérállom llományba ágyazódva elhelyezkedő szürke rkeállományi területek nucleus caudatus ( farkos( mag ), corpus striatum ( cs( csíkos test ), globus pallidus ( sápadt( golyó ó ), nucleus subthalamicus (szubtalamikus mag), Középagy magjai: substantia nigra ( fekete( állomány ) nucleus ruber ( vörös( s mag ). Extrapyramidalis rendszer funkciói izomtónus illetve a tónuseloszlt nuseloszlás s szabályoz lyozásában egyedi mozgási mintázatok, járás, beszéd, írás akaratlagos mozgások szervezésében érzelmi és ösztönélettel kapcsolatos mozgások egyes vegetatív v funkciók k módosm dosításasa nyálelv lelválasztás, s, izzadás memóri riában és s a gondolkodási (kognitív) működések, érzelmek, a hangulat mozgási megnyilvánul nulása. Agy vérellv rellátása Az agyat két k t főf érrendszer látja l el: arteria carotis communisokból l eredő arteria carotis internák (belső fejverőér) r) arteria subclaviákb kból l eredő arteria vertebralisok (csigolyaverőerek) erek) carotis és s a vertebrobasilaris rendszer is közlekedik egymással 5

6 Agy vérellv rellátása Arteria carotis internából l ered arteria ophthalmica (szemverőér) r) a szem főf artéri riás s ellátója; arteria cerebri anterior (elüls lső agyi verőér) r) arteria cerebri media (középs pső agyi verőér) r) a nagyagy vérellátását t adja. Arteria basilarisból l ered arteria cerebri posterior (háts tsó agyi verőér) r) szintén részt vesz nagyagyféltek ltekék, k, köztiagy, agytörzs kisagy ellátásában Agykamrák I és II. agykamra v. oldalkamrák, k, féltekék üregei III. agykamra, köztiagy páratlan p ürege IV. agykamra, utóagy ürege agyvíz z tölti t ki (liquor( cerebrospinalis) érfonatok (plexus( choroideus) ) termelik IV. kamra kivezető nyílásai útján n közlekedik k az agyés s gerincvelőt t körülvevk lvevő subarachnoidális résrendszerrel, ahol felszívódik 6

7 A gerincvelő gerinccsatornában, a nyúltvel ltvelő folytatásak saként helyezkedik el I-II. II. ágyéki csigolyáig ér r le ágyéki és s keresztcsonti szakaszát t a gerincvelő alsó kúpszerű részéből l kiinduló lófarokszerűen en rendeződő idegek (cauda( equina) ) töltik t ki A gerincvelő szürke rkeállomány elüls lső szarv, mellső,, vaskosabb része r hátsó szarv hátsó,, karcsúbb részer oldalszarv a mellkasi szakaszon az elüls lső és s a hátsh tsó szarv között k még m oldalfelé kiemelkedik az előbbiekn bbieknél l jóval j kisebb kétoldali szürke rkeállományt a központi k szürke rkeállomány kapcsolja össze, gerincvelő egész hosszában végighv gighúzódó, liquorral kitölt ltött tt központi csatorna találhat lható benne. A gerincvelő fehérállom llomány Asszociáci ciós s pályp lyák: a gerincvelő saját t pályarendszere, p amely eredése és s végzv gződése gerincvelői. i. Felszáll lló (afferens)) pályp lyák: a receptorok felől érkező ingerületet száll llítják k az agyvelőbe. Leszáll lló (efferens)) pályp lyák: az agyvelő felől l száll llítanak utasításokat sokat a gerincvelőbe,ahol megfelelő neuronra átkapcsolódva ez az informáci ció a periféri riára ra jut. 7

8 A gerincvelő Piramispálya lya: az agykéreg mozgatóközpontj zpontjából l kiindulva az akarattól l függf ggő mozgások vezérl rlését t végzi. v lefutása során n rostjai 90%-ban a kiindulási oldaltól ellenkező oldalra átkerülnek, kereszteződnek. Extrapiramidális pályák: kéregalatti dúcokbd cokból l kiindulva a gerincvelő elüls lső szarvának motoros sejtjei felé száll llítják k a mozgásautomatizmusok idegi impulzusát. Vegetatív v pályp lyák: az agyvelő felső vegetatív v központjk zpontjából l kiindulva a gerincvelő oldalszarva felé száll llítják k a vegetatív impulzusokat. Az agy és s a gerincvelő burkai Három kötőszk szöveti burok veszi körül: k Kemény agyburok: az agyat kívülrk lről l borítja, és s behúzódik annak réseibe. r A két k t nagyagy félteke f között k a nagyagysarlót, a két k t kisagy félteke között, k pedig a kisagysarlót t hozza létre. l A kisagy és s a nagyagy határán n a kisagysátrat alakítja ki. Pókhálóhártya: beburkolja az agyvelőt és s a gerincvelőt, de nem követi k annak egyenetlenségeit. geit. Lágy agyhártya: szorosan rátapad r az agy, és s a gerincvelő felszínére, követi k annak barázd zdáltságát Periféri riás s idegrendszer Agyidegek agyvelőből l kilépő 12 pár p r agyideg csak részben r kevert ideg érző,, mozgató és s vegetatív v rostokkat tartalmaz egyesek kizárólag motoros, mások m kizárólag érző rostokat tartalmaznak I. Szaglóideg (n. olfactorius). érző rostokat tartalmaz receptorai az orrüreg reg nyálkah lkahártyájában helyezkednek el, az ideg szaglási si ingerületeket vezet az agyvelő halánt ntéki lebenyében fekvő szaglóközpontba. zpontba. 8

9 II. Látóideg L (n. opticus). érző ideg fényingerületet száll llít t a szemgolyó ideghárty rtyája (retina) felől látás s kérgi k központjk zpontjába III. Szemmozgató ideg (n. oculomotorius) mozgató és s vegetatív központjai a középagyban k helyezkediknek el mozgató rostjai beidegzik az összes szemmozgató izmot a külsk lső egyenes és a felső szemmozgató izom kivétel telével vegetatív v része r a szemgolyó belső részét t idegzi be (pupillaszűkítő izom és m. ciliaris). IV. Sodorideg (n. trochlearis) motoros ideg középagyi magból l kiindulva a szemüregben a felső ferde szemizmot idegzi be. V. Háromosztatú ideg (n. trigeminus) három ágból összetevődő ideg érző rostok dúca d a középsk pső koponyaárokban fekvő ganglion GASSERI. érző és s mozgató magvai a híd h állományában vannak első ág g (n. ophthalmicus) a szemgolyó,, az orrüreg reg nyálkah lkahártyája és s bőre, b valamint a homloktájék k bőrének b érző beidegzését t adja. második ág g (n. maxillaris) felső fogak és s az arc középsk pső tájékának érző idege harmadik ág g (n. mandibularis) motoros rostjai a rágóizmokat, r érző rostjai az alsó fogakat, a nyelv elüls lső kétharmadát és az álltájék k bőrét b t idegzik be. VI. TávolT volító ideg (n. abducens) motoros ideg rostjai a hídban h fekvő magból l indulnak ki, szemüregben a külsk lső egyenes szemizmot innerválj lják. A III. IV. és s VI.agyideget közös k s néven n szemmozgató idegeknek nevezzük. VII. Arcideg (n. facialis) kevert ideg motoros, vegetatív és érző magva a hídban helyezkedik el. lefutása: a sziklacsont csatornájában megy a külsk lső hallójárat alatt kilépve az arc terület letére, a fültf ltőmirigy állományában ágazódik el. innen kilépő motoros ágai beidegzik az arc összes mimikái i izmait. érző rostjai a nyelv felől ízérzést közvetk zvetítenek, tenek, vegetatív v rostjai ellátj tják k a könnymirigyet, k az orrüreg, reg, a szájpad nyálkamirigyeit 9

10 VIII. Egyensúlyoz lyozó és s hallóideg (n. vestibulocochlearis érző ideg egyensúly lyérzést, illetve hangingereket közvetít t a belsőfül l felől pályái i a egyensúlyoz lyozás s központjk zpontjába (kisagy), illetve a hallás s kérgi k központjába (halánt ntéklebeny) futnak IX. agyideg. Nyelv-garat ideg (n. glossopharyngeus). kevert ideg nyúltvel ltvelői i magvaiból l kiinduló mozgató rostok a garat izomzatát, t, érző rostok a szájüreg hátsh tsó részét és s a garat nyálkah lkahártyáját, t, vegetatív v rostok a parotist idegzik be. ideg ízérzést is száll llít t a nyelv hátsh tsó terület letéről l az ízérzés s agykérgi központjához (insula). X. agyideg. Bolygóideg (n. vagus) kevert ideg lefutása nyakon, a mellüregen keresztül, a nyelőcs cső két t oldalán jut át t a rekeszizmon, és s a gyomor elüls lső és s hátsh tsó felszínén elágaz gazódik nyúltvel ltvelői i magjaiból l kiinduló motoros rostjai beidegzik a gégeizmokat geizmokat és részben a garatizmokat (a IX. agyideggel együtt), vegetatív v rostjai paraszimpatikus ingerülettel látjl tják k el a nyak, a mellüreg és s a hasüreg valamennyi szervét, érző rostjai a gége g ge nyálkah lkahártyájának érző beidegzését adják. XI. JárulJ rulékos ideg (n. accessorius) motoros ideg, fej biccentő és s acsuklyásizmot sizmot innerválja, n. vagushoz csatlakozó rostjaival részt vesz a gégeizmok g geizmok beidegzésében. ben. XII. Nyelv alatti ideg (n. hypoglossus) nyúltvel ltvelőben fekvő motoros magból kiinduló rostok a nyelv izmait, nyaki idegekből l felvett idegágak gak útján n a nyelvcsont alatti nyakizmokat innerválj lják Gerincvelői i idegek gerincvelő szürke rkeállományának nak szarvaiból l ideggyökerek lépnek elő elüls lső szarv elüls lső vagy mellső gyöker lép l p ki ebben a gyökérben kifelé vezető,, részben r szomatikus, részben r vegetatív v mozgató rostok vannak. hátsó szarv érző vagy hátulsh tulsó gyökér mellső gyökérrel való egyesülés s előtt, orsó alakú megvastagodást találunk, lunk, amely dúcsejtek d halmazából áll. ez a csigolyaközti dúc, d más s néven n ganglion spinale. 10

11 Fonatai Nyaki fonat (plexus cervicalis): felső négy gerincvelői i ideg ágaiból l szedődik dik össze (C1 - C4). motorosan beidegzi a nyak izmait és s a rekeszizmot, érzőleg a nyak bőrét. Karfonat (plexus brachialis): az alsó négy nyaki (C5 C8) és s az első háti gerincvelői idegből l (Th1) áll felső végtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medianus stb. Ágyéki fonat (plexus lumbalis): az utolsó háti (Th12) és s az első négy ágyéki idegből (L1 - L4) szedődik dik össze. comb közelk zelítő és s feszítő izmait idegzik be Pl. nervus femoralis Vegetatív v idegrendszer (autonóm idegrendszer) feladata akaratunktól l független f működések m szabályoz lyozása szervezet önfenntartására, ra, növekedn vekedésére, szaporodására ra szolgáló szerveket idegzi be. közvetlenül l hat a szívre, illetve a véredv redényekre, az emészt sztő,, kiválaszt lasztó, és s szaporító szervek működésére. Vegetatív v idegrendszer felosztása sa Funkcionális Szimpatikus Paraszimpatikus Anatómiai Központi rész r Környéki részr Vegetatív v központokk gerincvelő oldalszarvai, nyúltagy vegetatív v magjai, középagyban lévől vegetatív v központok, k hypothalamus Vegetatív v környk rnyéki részr dúcok (ganglion) gerinc melletti (paravertebralis) gerinc előtti (praevertebralis) zsigeri (visceralis) fali (intramuralis) ganglion előtti (praeganglionalis), ganglion utáni (postganglionális) lis) idegrost A szimpatikus idegrendszer központja a gerincvelő háti, és s felső ágyéki szakaszában helyezkedik el oldalszarvak vegetatív v praeganglionalis rostjai az elüls lső gyökéren keresztül l lépnek l ki a gerincvelőből, l, utána a gerinc mellett elhelyezkedő paravertebralis dúclánc felé futnak. itt átkapcsolódnak, és s mint postganglionális lis rostok haladnak a testfal és s a végtagok v irány nyába. átkapcsolódás s nélkn lkül l keresztülfutnak, majd a praevertebralis ganglionokon kapcsolódnak csak át, és s innen, mint postganglionális lis rost futnak a célszerv c felé. 11

12 A szimpatikus idegrendszer Ingerület letátvivő anyag: noradrenalin, (praeganglionalisan acetilkolin) Élettani hatás: Pupillák k tágulatat Erek összehúzódása sa (kivéve ve a koszorúserek) serek) Szívfrekvencia fokozása Vérnyomás s emelkedése A méh, m és s a hörgh rgőizomzat elernyedése Belek perisztaltikájának csökken kkenése A paraszimpatikus idegrendszer központjai a középagyban, k nyúltagyban, illetve a gerincvelő keresztcsonti szakaszában találhat lhatóak. ak. agytörzsben bolygóideg (X. agyideg) keresztcsonti paraszimpatikus központok k a húgyhólyag, nemi szervek, valamint a vastagbél l alsó szakaszának, és s a végbv gbélnek az ellátását t végzik. v paraszimpatikus praeganglionalis rostok csak a célszervek falában kapcsolódnak át, ezért a postganglionalis rost nagyon rövidr A paraszimpatikus idegrendszer Ingerület letátvivő anyag: acetilkolin Élettani hatás: Pupilla szűkítése se Könnyezés A szívfrekvencia gyérülése Hörgők k simaizomzatának a görcse, g mirigyeinek fokozott váladékképzése Fokozott gyomor, bélrendszeri b tevékenys kenység, mirigyszekréci ció A húgyhh gyhólyag és s a végbv gbél l gyűrű alakú záróizmának ellazulása Erectio (az adott terület értágulata miatt) 12