Az agyi keringés funkcionális anatómiája

Átírás

1 Az agyi keringés funkcionális anatómiája Agyhártyák, agykamrák, agygerincvelői folyadék Prof. Dr. Mihály András egyetemi tanár szeptember 21. 1

2 FOLYADÉKTEREK A KOPONYÁBAN ÉS A CANALIS VERTEBRALISBAN A központi idegrendszer (KIR) zárt csontos tokban (koponya, gerinc), folyadékban úszik-lebeg. A folyadék a liquor cerebrospinalis (agy-gerincvelői folyadék; likvor), melyet az agyvelő szekretál. A likvor kering, ezért a KIR kétféle keringéssel rendelkezik: 1. vérkeringés; 2. likvor keringés. 2

3 Az agyi vérkeringés Az agyvelő artériái az arteria carotis interna és az arteria vertebralis ágrendszeréből érkeznek. A carotis interna és a vertebro-basilaris rendszer ágai az agy bazális felszínén jellegzetes anasztomózist alakítanak ki: ez a Willis-kör (circulus arteriosus cerebri). Az agyvelő artériái végartériák: sui generis anasztomózisok nincsenek az egyes territóriumok között. Az agyvelő vénás vérét a vena jugularis interna vezeti el. Az agyi vérkeringés feladata a táplálás és a gázcsere, azonban az agyvelő térfogat regulációjában is fontos szerepet játszik. 3

4 Az agy vérellátása: az artériák Arteria carotis interna (ACI): az arteria carotis communis ága. Szakaszai: (1) pars cervicalis; (2) pars petrosa; (3) pars cavernosa; (4) pars cerebralis. Az ACI ága az a. ophthalmica is. Az ACI cerebrális ágai: (1) a. cerebri anterior (ACA); (2) a. cerebri media (ACM); (3) a. choroidea anterior; (4) a. communicans posterior. Az arteria vertebralis az a. subclavia ága. Szakaszai: (1) pars prevertebralis; (2) pars transversaria; (3) pars atlantica; (4) pars intracranialis. Az arteria basilaris a két arteria vertebralis egyesüléséből alakul ki. Arteria vertebralis ágai: (1) a. spinalis posterior; (2) a. spinalis anterior; (3) a. cerebellaris posterior inferior. Arteria basilaris ágai: (1) a. labyrinthi; (2) a. cerebellaris anterior inferior; (3) rami ad pontem; (4) a. cerebellaris superior; (5) a. cerebri posterior. 4

5 Circulus arteriosus (Willis) és a vertebrobasilaris erek topográfiája az agyvelő basalis felszínén 5

6 Az agyvelő ereinek beidegzése Az agyi artériák perivascularis idegfonatai noradrenerg, kolinerg és peptiderg axonokat tartalmaznak, melyek szabályozzák az erek átmérőjét (pl.: vazokonstrikciót okoznak). A noradrenerg szimpatikus axonok a ggl. cervicale superiusból származnak: ez a plexus caroticus, mely az ACI ágai mentén található. A kolinerg axonok feltehetően a ggl. pterygopalatinumból és oticumból erednek. Az acetilkolin értágító hatású; hasonlóan hat a histamin és peptidek is (pl.: vasoactiv intestinalis polypeptid VIP). 6

7 KEMOREGULÁCIÓ Az agyi vérátáramlás (Cerebral Blood Flow; CBF) a működéstől függ. Az agyi erek kemoregulációja miatt a fokozott működés lokális metabolikus hatások miatt erősen megnöveli a vérátáramlást. A képeken ezt vérbe injektált izotóp kimutatásával, autoradiográfia segítségével tettük láthatóvá. Denzitometriás képek, egér agy metszetek (Mihály és mtsai, 1999). A meleg színek a fokozódó CBF indikátorai, és bizonyítják a fokozódó agyi aktivitás (epilepsziás roham) erős CBF növelő hatását. 7

8 Az arteria cerebri media (MCA) felületes ágrendszerének topográfiája

9 Az arteria cerebri media felületes ágainak ellátási területei egymást követik az ágak szerint. Látható, hogy a gyrus precentralis és postcentralis közös artériával rendelkezik (a. sulci centralis). Az egyes artériák keringése elkülönülten romolhat, így a tünetek a kérgi területek funkciójának kiesését jelenthetik. Megfigyelhető az is, hogy az egyes területek artériái átfedésben vannak (forrás: Gray s Anatomy).

10 Az arteria cerebri anterior (ACA) agykérgi ágai a medialis felszínről kissé áthajolnak a superolateralis felszínre is. Fő ága az arteria pericallosa a corpus callosumot követi.

11 Az arteria cerebri posterior (PCA) agykérgi ágai. MCA: a. cerebri media. ACA: arteria cerebri anterior. A temporalis lebeny alsó felszínét és az occipitalis lebenyt látják el vérrel.

12 ACA: arteria cerebri anterior A watershed zóna az artériák (ACA, MCA, PCA) ellátási területeinek határán: érzékeny a vérellátás zavaraira, mert az agyi erek végartériák. MCA: arteria cerebri media PCA: arteria cerebri posterior 12

13 Az agy vérellátása: a vékony falú vénák és a dura sinusok rendszere Venae superiores cerebri: a cerebrum convexitásán (főként a sinus sagittalis superiorba ömlenek) Vena media superficialis cerebri: a sulcus lateralis cerebri-ben halad és a sinus cavernosusba ömlik. Két anasztomózisa van: (1) a vena anastomotica superior (Trolard) a sinus sagittalis superior felé; (2) a vena anastomotica inferior (Labbé) a sinus transversus felé. Vena basalis (Rosenthal): a vena cerebri magna ága, a temporalis lebeny medialis, alsó felszínén. Vena cerebri interna: a (1) vena thalamostriata; és a (2) vena choroidea egyesüléséből jön létre. Vena cerebri magna (Galenus): a sinus rectusba ömlik. A dura sinusokat a dura mater alakítja ki: a sinusok anatómiai leírását a dura maternél adjuk meg. 13

14 A superolateralis felszín vénái 14

15 A basalis felszín vénái 15

16 A medialis felszín vénái 16

17 Carotis angiográfia vénás fázisa Vena superior cerebri Sinus sagittalis superior Sinus sagittalis inferior Labbé-véna Sinus rectus Sinus transversus 17

18 Carotis angiográfia: ACA (arteria cerebri anterior); ACM (arteria cerebri media); arteria carotis interna (nyilak). A vénás fázisban a vénák és a sinus sagittalis superior látható (nyilak). Vénás fázis képe 18

19 Agyi folyadék-barrierek Vér-agy gát: az agyi erek endotheliumában nincs vezikuláris transzport, az endothel sejtek között szoros junkciók (tight junction) vannak. Az anyagok átjutása mindkét irányban rendkívül szabályozott, transzporterek, membrán-csatornák és receptormediált endocitózis függvénye. Ezért a nem lipofil anyagok csak a szabályozott molekuláris rendszerekkel transzportálódnak. Ez az endothelium sajátossága. Az endotheliumot lamina basalis (LB) veszi körül, a LB-hoz astrocyta talpak rögzülnek (membrana limitans gliae perivascularis). Vér-likvor gát: hasonló restriktív barrier található a plexus choroideus területén. Itt a plexus epithelium sejtek szorosan zárnak (tight junction) és a transzport akvaporinok, ioncsatornák és receptorok révén történik. Agy-likvor gát: ez kevésbé restriktív az ependyma és az agyszövet határán az ependyma nem zár tökéletesen, ezért az agyi interstitialis folyadék a likvorral kommunikál. 19

20 A vér-agy gát jelensége: az intravénásan adott Evanskék a szöveteket kékre színezi; az agyat azonban nem festi meg. Az Evanskék szérum albuminhoz kötődve kering a vérben és nem tudja elhagyni az agyi ereket az agyi endothelium restriktív tulajdonságai miatt. 20

21 Agyi likvorkeringés A liquor cerebrospinalis az agyi folyadék keringés másik komponense. A likvor az agykamrákban és a SSA-ban található víztiszta folyadék. Összes mennyisége felnőttben ml, melyből 30 ml a kamrákban, 80 ml a koponyai SSA-ban, 30 ml a gerincvelői SSAban található. Termelődésének üteme: kb. 500 ml naponta ( ez azt jelenti, hogy naponta háromszor kicserélődik). A folyadék kétharmada a plexus choroideusból, egyharmada az agyi keringésből/extracellularis térből (interstitialis folyadék) származik. A likvor fő tömege az arachnoidea-n keresztül (granulationes) a dura mater sinusokba (vagyis a vénás vérbe) távozik. Ezt a keringést a vénás sinusok alacsonyabb belnyomása tartja fenn. 21

22 AZ AGYBAN IS VAN EXTRACELLULÁRIS TÉRSÉG, AMELY KISSÉ TÁGABB MINT A HÁMSZÖVETÉ. A szövetközti folyadék (piros) mozgásban van, és végül a kamrai ependymán átszivárogva a likvorba kerül. Ezzel hozzáadódik a likvorhoz, növelve annak mennyiségét és változtatva összetételét (diagnosztika). D: dendrit; M: mitokondrium; nyilak: szinapszisok. 22

23 Folyadék keringés az agyban 23

24 Likvorkeringés és agyhártyák Az agyhártyák (meninges encephali) a KIR-t zárt köpenyként veszik körül. A dura-köpeny csak az agyidegek kilépési helyein nyílik meg, mikroszkopikus réseket képezve, melyeken át a likvor a nyirokkeringéssel érintkezik. A dura belső felszínén az arachnoidea rögzül az arachnoidea másik lemeze a KIR felszínén húzódik. Így a két arachnoidea lemez között jelentős térség, a spatium subarachnoideum (SSA) található. A SSA likvort tartalmaz, így a folyadék felhajtó ereje (valamint az arachnoidea trabeculái) hozzájárulnak a KIR rögzítéséhez és mechanikai védelmet is adnak. A likvor kering a SSA-ban. A SSA-ban haladnak a KIR artériái és vékonyfalú vénái. Az artériák és vénák innen lépnek az agyszövetbe. Az agyszövetbe lépő ereket a pia mater is kíséri: ezek a perivascularis terek a VIRCHOW-ROBIN rések. 24

25 Agyhártyák (meninges encephali) Az embrionális fejlődés során pachymeninx egységes, rostos réteggé alakul, a leptomeninx azonban két további rétegre, és a kettő közötti üregrendszerre differenciálódik. A két réteg az arachnoidea és a pia mater; az üreg a spatium subarachnoideum vagy cavum subarachnoideale (a liquor cerebrospinalist tartalmazó térség). Dura mater (pachymeninx): képletei a (1) falx cerebri; (2) tentorium cerebelli (incisura tentorii); (3) falx cerebelli; (4) diaphragma sellae; (5) cavum trigeminale. Arachnoidea mater (leptomeninx): pókhálóhártya. Képletei a (1) spatium subarachnoideum (SSA; régebbi neve: cavum subarachnoideale); (2) granulationes arachnoideae; (3) trabeculae arachnoideae; (4) cisternae subarachnoideae. Pia mater (leptomeninx): követi az agy felszínét, körülveszi az agy felszínén futó erek falát (arachnoidea sejtekkel együtt). Kialakítja a plexus choroideusok tela choroidea nevű állományát; a gerinccsatornában kialakítja a (6) ligamentum denticulatum (gerincvelő) nevű szalagrendszert, mely hozzájárul a gerincvelő fixációjához. 25

26 Az agyburkok szövettani rétegei Dura mater - 1. stratum fibrosum (kollagénrostos és elasztikus rostos erős, tömött kötőszövet). 2. stratum neurotheliale (intercelluláris junkciókkal összekapcsolt, többrétegű, hámszerű sejtek): ez a réteg fenntartja a vér-likvor gát jelenségét (a dura ereit elválasztja a likvortértől). Arachnoidea mater: két rétegből áll, egyik réteg a dura neurothel-rétegén fekszik ez a réteg hámszerű sejtekből áll, melyeket intercelluláris junkciók kapcsolnak össze, és basalis lamina van alatta. A következő réteg ehhez kapcsolódik és stromának hívjuk: lazán összekapcsolódó, nyúlványos meningeális sejtek és kollagénrost kötegek alkotják. Ez a réteg alakítja ki az arachnoidea trabeculáit, melyek az agyfelszín felé (a pia mater felé) nyúlva fenntartják a subarachnoidealis térséget. Ezen sejtek egy populációja mesothel-szerűen viselkedve határolja a subarachnoidealis folyadékteret (SSA): ebben van liquor cerebrospinalis, és itt futnak az agyvelőt ellátó erek. Pia mater: vékony, átlátszó kötőszöveti hártya, mely követi az agyvelő felszínét, beterjed a sulcusokba és kíséri az agyba belépő ereket is egy ideig (Virchow-Robin térségek). Több rétegben elhelyezkedő fibroblast-szerű sejtekből áll (sejtek neve: meningeális sejt). Az agyfelszínen lévő belső réteg lazább szerkezetű, míg a külső réteg a SSA-tól választja el. Az a külső réteg mesothel-szerű, a sejteket intercelluláris junkciók kötik össze, habár barrier funkciója tökéletlen. A belső pia-lemez kíséri az agyi ereket (a prekapilláris állapotig) az agyban az ún. Virchow-Robin térségeket alkotva. 26

27 A KOPONYA KÜLTAKARÓJA, A GALEA APONEUROTICA, A PERIOSTEUM, A CSONT, AZ AGYBURKOK ÉS AZ AGYVELŐ RÉTEGZŐDÉSE, AZ AGYI EREK ELHELYEZKEDÉSE 27

28 28

29 Az agyburkok rétegződése dura sinus falában egy arachnoid granulumnál (az előző ábra magyarázata az ábrán a kék nyilak a likvor áramlási irányát mutatják) A sinus belső endothelje (1) és annak basalis laminája. Dura mater stratum fibrosuma (2.1) Dura mater stratum neurotheliale-ja (2.2) Arachnoidea hámszerű rétege (3.1) + lamina basalis Arachnoidea stromája (3.2); T: trabeculák; G: arachnoid szemcse (granulatio) szerkezete Spatium subarachnoidale (SSA): 4 Pia mater mesothel-szerű izoláló rétege (5.1) Pia mater belső lazább rétege (5.2), amely majd a Virchow-Robin térségbe is beterjed. Marginalis astrocyta (membrana limitans glialis superficialis 6) az agy felszínén. Valójában a dura mater fibrózus rétegében egy külső periosteális-, és egy belső meningeális réteg különíthető el. A periosteális réteg szorosan hozzáfekszik a koponyacsontokhoz: ebben a rétegben haladnak a dura erei. A cranialis dura nem képez de facto epidurális térséget; ellentétben a spinalis dura materrel (a gerinccsatornában jelentős epidurális tér van). 29

30 A pia mater elektronmikroszkópos képe: a nyilak a külső (mesothel-szerű) rétegre mutatnak (SA: spatium subarachnoideum). Az üres nyíl a belső sejtréteget mutatja. Az agy felszínén folytonos astrocyta-réteg látszik (fekete vonalak). SUP: subpialis tér. A piros nyíl jelzi, hogy nincs Jelentősen restriktív barrier a sejtrétegek között. Az agy felszínét marginalis astrocyta-réteg fedi. Az astrocytát kívül lamina basalis (nyílhegyek) borítja. Ezután a pia mater következik (nyíl). Az astrocytában GFAP filamentumok vannak. Az astrocyta réteg a membrana limitans glialis superficialis nevet viseli. 30

31 Virchow-Robin rések A pia mater sejtjei körülveszik az agy felszínén haladó ereket (artériák, vénák), azok adventitiájához tapadva. Ez a pia lemez az agyvelőbe behatoló ereket a precapillaris-postcapillaris elágazódásokig követi. Így a pia mater és a subpialis térség finom tölcsérként (az erek körül) benyúlik az agyszövetbe: ezek a térségek a Virchow-Robin rések. A Virchow-Robin rések tehát az agyi folyadékterek részei, melyekben a likvor is megtalálható. A Virchow-Robin réseknek igen fontos szerepe van az agyi volumen regulációban. 31

32 Pachymeninx vérellátása Arteria meningea media (arteria maxillarisból) Arteria meningea posterior (arteria pharyngea ascendensből) Kisebb meningeális ágak az arteria carotis internából (a. meningea centralis), arteria ophthalmicából (r. meningeus anterior) és arteria occipitalisból. Vénái az artériákat kísérik és a diploe vénáiba, és a dura sinusokba vezetődnek. A pachymeninxben nyirokerek vannak, melyek a nyaki nyirokcsomók felé vezetnek. 32

33 Pachymeninx beidegzése Nervus trigeminus: ramus meningeusok mindhárom ágból (ophthalmicus, maxillaris, mandibularis). Nervus vagus: ramus meningeus. Plexus cervicalis: C1, 2-ből érző és szimpatikus vazomotor ágak a hátsó koponyaárok durájában. Szimpatikus posztganglionáris rostok (vazomotor rostok) a ganglion cervicale superiusból jönnek. Érző idegvégződések: szabad idegvégződések (fájdalom) és tapintótest-szerű lamellás idegvégződések (mechanoreceptor). A pachymeninx fájdalmas: tumorok, gyulladás, sérülés stimulálják a szabad idegvégződéseket. 33

34 Vékony peptiderg érzőidegek a dura materben (eredet: nervus trigeminus) Az idegvégződések sejttestjei a trigeminus ganglionjában vannak. MMA: arteria meningea media; SS: sinus sagittalis superior; TS: sinus transversus. A rajz érzékelteti a vékony idegrostok rendkívül nagy denzitását a durában. Az axonok fő transzmittere a calcitonin-génrelációs peptid (CGRP). Ezek az érzőrostok a periférián effektor funkciót is betöltenek: a peptidet felszabadítják és az vazodilatációt és hízósejt degranulációt vált ki. 34

35 Dura mater cranialis (kissé zsugorodott preparátum; a dura itt elvált a csontoktól in vivo a dura szorosan a csonthártyához tapad és nincs epidurális térség). A preparátumon látható epidurális rés zsugorodási MŰTERMÉK!!! Arteria meningea media ágai a dura mater rostos rétegében 35

36 A falx cerebri és tentorium cerebelli a koponya üregét rekeszekre osztják (tentorial notch: incisura tentorii). A tentorium cerebelli a cerebrum tarkólebenyét választja el a kisagytól. A nagy dura lemezekben futnak a dura vénás sinusai. Incisura tentorii: az agytörzs áthaladására szolgál. 36

37 Az incisura tentorii-n áthaladó képletek 37

38 A: Az arteria meningea media koponyai belépése és kezdeti ágai a dura mater állományában. B: a fossa cranii-k és a tentorium cerebelli duráit ellátó idegek (n. trigeminus és n. vagus ágai). A B 38

39 A dura sinusok és falx képződése a dura rostos rétegéből. Emissariumvénák a fejbőr irányában, diploe vénák a koponyacsontok belsejében. Granulationes arachnoideae: a liquort a vénákba vezetik. 39

40 A dura mater vénás sinusai Az agyvelő vékony falú vénái a sinusokba ömlenek. A sinusok a dura rostos rétegében jönnek létre. Merev falú, tág vénás csatornák, melyeket belül endothelium bélel. A sinusokat név szerint a tankönyv tartalmazza. A sinusok vére a sinus sigmoideus felé folyik, majd végül a vena jugularis internába kerül. A sinusok falán áttüremkedik az arachnoidea és apró, gombafejszerű képleteket hoz létre a sinus üregében. Ezek a granulationes arachnoideae (Pacchioni). Az arachnoid-granuláció szelepként működve, a nyomás grádiensnek megfelelően, a likvort a vénás vérbe engedi. A granuláció szöveti struktúráját a 28. számú dia mutatja be. A Pacchioni-szemcsék legnagyobb számban a sinus sagittalis superior mentén figyelhetők meg. A szemcsék csoportosulva-növekedve a koponyacsontokon is benyomatot hagynak (foveolae granulares). 40

41 Anasztomózisok a dura mater sinusai és az extrakraniális erek között A dura sinusok rendszere összefüggő, merev falú vénás üregrendszer a koponya üregében (a sinusok volumene nagyobb, mint az agyi artériáké). A sinusok ún. emissarium vénák segítségével összeköttetésben vannak az extrakraniális vénákkal. A sinusok összeköttetésben vannak a koponyacsontok ún. diploe-vénáival is. Az emissarium vénák nem tartalmaznak billentyűket, ezért a vér mindkét irányban átáramolhat rajtuk. 41

42 A sinus sagittalis superiort határoló dura lemezek és az arachnoidea granulációinak viszonyai (vénás kommunikáció a koponyán belüli- és koponyán kívüli vénák között: venae emissariae) 42

43 Az agyhártyák rétegződése miatt többféle vérzés típus különíthető el. A dura mater saját vérerekkel rendelkezik, melyek sérülhetnek: így epidurális vérzések keletkeznek. A dura sinusokhoz a SSA-felől haladó vénák elszakadása leválasztja az arachnoidea és a dura belső lemezeit, subduralis hematómát okozva. 43

44 1. Epiduralis hematoma 2. Subduralis hematoma 3. Subarachnoidalis vérzés: megrepedt artéria a SSA-ban, vér a likvorban. Mindhárom vérzés fokozza a koponyaűri nyomást, vagyis életveszélyes állapotot idéznek elő. 44

45 A likvor termelődése: plexus choroideus 1. A plexusok a pia mater és ereinek képződményei, az agykamrák üregében vannak. Minden kamrának van plexusa. Az oldalkamrák és a III. kamra plexusai összefüggő képletek. Plexus epithelből és lamina propriából (= tela choroidea) állanak. A tela choroidea a pia mater része, melyben igen gazdag kapilláris hálózat van. A plexusokat a tenia choroideák rögzítik (pl.: a III. kamra felső részén a diencephalonhoz). A teniák is a pia mater képződményei. A plexus lamina propriája a pia mater sejtjeit, kollagénrostokat és sok fenesztrált kapillárist tartalmaz. A plexus epithel köbhám, amelynek sejtjeit tight junction-ök, desmosomák, nexusok kapcsolják össze. Basalis lamina van, a sejtek apikális felszínén mikrovillusok láthatók. A plexushámon makrofágok lehetnek (Kolmer-féle sejtek, epiplexus-sejtek). A plexusok termelik/szekretálják a liquor cerebrospinalis-t. 45

46 Plexus choroideus 2.: funkciók Vér-likvor-gát fenntartása: a plexus kapillárisai fenesztráltak és basalis laminával rendelkeznek a fenesztrák és a BL úgy funkcionál mint a vese glomerulusokban: molekulaméret (töltés) szerint enged át (vagy nem) anyagokat. A plexus epithel tökéletes barrier a zonula occludensek miatt: itt csak transzcelluláris transzport fordul elő; vagyis az epithel szekretál. A likvor szekréciója: iontranszporterek és akvaporin révén jut át a folyadék (a klorid szekréciót szénsavanhidráz is segíti). Egyéb molekulák (glükóz, C-vitamin) aktív transzporttal jutnak a likvorba. Molekulák felvétele (rezorpciója) a likvorból: gyógyszerek, bilirubin, leukotriének kerülnek ki a likvorból és transzportálódnak a tela choroidea kapillárisaiba (a transzporterek a májsejtekben is megtalálhatók). 46

47 Plexus choroideus vérellátása ACI: arteria carotis interna; ACP: arteria cerebri posterior Arteria choroidea anterior (oldalkamrai plexusok). Az arteria az ACI közvetlen ága. Arteria choroidea posterior (ACP-ból): az oldalkamrai plexus hátsó része és a III. kamrai plexus. Arteria inferior posterior cerebelli (IV. kamrai plexus): vertebrobasilaris ág. Arteria inferior anterior cerebelli (IV. kamrai plexus): vertebrobasilaris ág. Az artériák szimpatikus beidegzése a ggl. cervicale superiusból ered. 47

48 A likvor keringése és felszívódása A likvor fő termelődési helye a plexus choroideus. Az oldalkamrai plexusok által termelt folyadék a III. agykamrába jut, majd az aqueductus cerebri révén a IV. kamrába. Itt az aperturákon keresztül kijut a SSA-ba (cisterna magna), ahol folytatja útját: lefelé a gerinccsatronába, majd vissza, illetve az agyvelő felső felszíne felé. A likvor a Pacchioni-szemcsék révén (a nyomáskülönbséget kihasználva) a dura sinusok vénás vérébe szívódik fel. A gerinccsatornában az epidurális vénás fonat játszik hasonló (likvort felszívó) szerepet. A likvor kis mennyisége az agyidegek és a gerincvelői idegek kilépési helyén is elhagyja a SSA-t. Itt a dura átmegy az epineuriumba. Ezeken a helyeken a subarachnoidalis térség kinyílik és kommunikál az idegek nyiroktereivel (vagyis a likvor a nyiroktérbe kerül ez a mennyiség igen csekély). 48

49 Agykamrák 1. Az agykamrákat és a canalis centralist hámszerű gliasejtréteg, az ependyma béleli. Az ependyma csillós (többnyire köbös) sejtekből áll. Az ependyma alatt ún. subependymalis zóna van, melyben astrocyta nyúlványok és kapillárisok vannak. A subependymalis zónában még felnőtt korban is előfordulnak neuroblastok, ill. őssejtek. Agy-likvor-gát: az ependymasejtek között intercelluláris junkciók vannak (a TJ kivételével). Ez a gát arra elég, hogy a nagy molekulákat kiszűrje. A sejtek iontranszporterekkel, akvaporinokkal, aminosav- és glükóz-transzporterekkel rendelkeznek, és ion-valamint folyadéktranszportot bonyolítanak le. Az ependyma átereszti az agyszövet felől érkező folyadékokat, melyek így némileg hozzájárulnak a keringő likvor mennyiségéhez. A likvorba juttatott kis molekulájú anyagok (pl.: gyógyszerek) is átmennek a gáton és bejutnak az agyszövetbe. 49

50 Agykamrák 2. Ventriculus lateralis (telencephalon): cornu anterius (frontale), posterius (occipitale), inferius (temporale), pars centralis. Ventriculus tertius (diencephalon): foramen interventriculare, recessusok, lamina terminalis, tela choroidea. Aqueductus mesencephali (aqueductus cerebri). Ventriculus quartus (rhombencephalon): fossa rhomboidea, velum medullare superius, velum medullare inferius, recessus lateralis, aperturae. Canalis centralis (medulla spinalis). 50

51 Az agykamrák öntvény-ábrázolása és anatómiai részletek (Monroe) (Luschka) (Magendie) 51

52 Cisternae subarachnoideae (SSA: spatium subarachnoideum) A cisternák a SSA tágulatai, likvor tölti ki őket. A cisternák méretüknél fogva lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos képleteket (erek, agyidegek) a sebész jól meg tudjon közelíteni. Cisterna lumbalis: lumbálpunkció (likvor mintavétel). Cisterna magna (cerebellomedullaris posterior): cisterna punkció (likvor mintavétel). Cisterna fossae lateralis cerebri Cisterna chiasmatica: chiasma opticumnál. Cisterna interpeduncularis: mesencephalon ventralis részén. Cisterna ambiens: az agytörzs oldalánál. Cisterna quadrigeminalis: tectum mesencephali felett. Cisterna pericallosa: corpus callosum felett. Cisterna laminae terminalis: lamina terminalisnál. Cisterna carotica: az arteria carotis interna SSA-ban lévő szakasza körül. 52

53 Cisterna chiasmatica (chiasm.cist.) Cisterna interpeduncularis (interped.cist.) Cisterna laminae terminalis (lam.ter,cist.) Cisterna carotica (car.cist.) MCA: arteria cerebri media PCA: arteria cerebri posterior ACA: arteria cerebri anterior MICROSURGICAL AND ENDOSCOPIC ANATOMY OF THE SUPRATENTORIAL ARACHNOIDAL MEMBRANES AND CISTERNS. Inoue, Kohei; Seker, Askin; Osawa, Shigeyuki; Alencastro, Luis; Matsushima, Toshio; Rhoton, Albert Neurosurgery. 65(4): , October DOI: /01.NEU A SSA cisternái jól körülhatárolt térségek, jellegzetes képletekkel Copyright by the Congress of Neurological Surgeons. Published by Lippincott Williams & Wilkins, Inc. 4 53

54 Az agykamrák és a likvorterek MRI képen, az agy (fej) mediansagittalis ábrázolásakor 54

55 Az előző MRI képeken a cisternákat számokkal jelölték (néhányat alább felsorolunk) Cisterna magna (1) Cisterna cerebelli superior (2) Cisterna quadrigeminalis (3) Cisterna pericallosa (4) Cisterna laminae terminalis (5) Cisterna premedullaris (7) Cisterna pontis (8) Cisterna interpeduncularis (9) Cisterna chiasmatica (10) A harmadik agykamra (III) és a negyedik agykamra (IV) jól látható. 55

56 Képek forrása Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie. Urban & Fischer, Gliroy-MacPherson-Ross: Atlas of Anatomy. Thieme, Haines: Neuroanatomy. Williams and Wilkins, Szegedi Anatómiai Intézet Múzeuma és tudományos ábra gyűjteménye. 56